TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPKEZELÉS - II ÉGETÉS

Átírás

1 TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ GYEPKEZELÉS - II ÉGETÉS Dr. TÖRÖK PÉTER DEBRECENI EGYETEM TTK ÖKOLÓGIAI TANSZÉK MTA-DE Biodiverzitás Kutatócsoport Növényökológia II.

2 A TŰZ ÉS SZEREPE Természetesen vagy mesterségesen megjelenő igen gyors fizikai és kémiai folyamat. Hatásai: Éghető szerves anyagok lebontása Hőfelszabadulás Mérgező gázok és füst Térbeli mintázat megváltoztatása Holtanyag átalakítása Fajösszetétel átalakítása

3 EGYEDSZINTŰ HATÁSOK Vastag (tűzálló) kéreg (Pinus ponderosa, Pinus banksiana) Intenzív sarjadzó képesség (Populus balsamifera) Hatékony rügy és hajtásvédelem Gyorsan leég Nem éri el a tűz Speciális földbeli képletek létrehozása (lignotuber) Tűzzel szinkronizált terjedés és nyugalom.

4 Vastag kéreg Betula papyrifera Pinus banksiana Quercus macrocarpa

5 Lignotuber

6 Mallee Tűzadaptált társulás, Dél-Ausztráliában. Az lignotuberrel ellátott Eucalyptus fajok által dominált társulások beszülött társulások 2-9 m magas Eucalyptus fajok mellett ephemer egyévesek és egyéb keménylombú cserjék fordulnak elő évente leégő társulások

7 Mallee

8 Magasfüvű préri Észak-Amerikai füves társulás 1,5-2 m magas füvek által dominált társulások. Területük jelentős részét beszántották Kovbojos filmek egy része itt játszódik évente leégnek

9 Magasfüvű préri

10 Fynbos és Renosterveld Dél-Afrikai tűzadaptált társulások. Újrasarjadzó tűztoleráns cserjék alkotják a lombkoronaszintet (Proteaceae) Nagy arányban évelő füvek és efemer egyévesek jellemzik a gyepet Ált évente le kell égnie, hogy fennmaradjon.

11 Fynbos

12 Chaparral Mediterrán klímazónában előforduló (Kalifornia) tűzadaptált cserjeközösségek Örökzöld törpe tölgyek és más szárazságtűrő cserjék által dominált vegetáció évente ég le. A társulás leégését követően ephemer kétszikűek és egyszikűek dominálják.

13 Chaparral

14 Tüzek vizsgálatának fontossága A tűz hatásaival kapcsolatban jelenleg főleg tapasztalatokkal és ráérzésekkel rendelkezünk Szükség van olyan kutatásokra, amely a tűz fajokra és élőhely szerkezetre kifejtett hatásait vizsgálja kontrollálatlan tüzek megértése égetés alternatív kezelési mód lehet A tüzek előfordulásának gyakorisága és kiterjedése a jövőben növekedni fog Kontrollált égetéses vizsgálatok hiánya Európában törvényi szabályozás gazdasági társadalmi háttér általános ellenszenv

15 Az égetés Magyarországi helyzete Nagyon kevés a hazai vizsgálat gyepekben: Pannon Gyepek Élőhelykezelése Magyarországon LIFE Kiskunsági homoki gyepek: legeltetés hatása a tűz terjedésére (Ónodi et al. 2007, 2008; Samu et al. 2010) A természetkímélő gyepgazdálkodás gyakorlata (Pro Vértes Közalapítvány) Tüzek hatása szikes gyepek növény- és állatközösségeire (Valkó et al. 2016) és a túzok dürgőhely-választására (Végvári et al. 2016) Deák et al Applied Ecology and Environmental Research

16 Az égetés Magyarországi helyzete Évente leégett terület Ebből védett vagy N2000 Leégett területek mérete Szándékos tűzesetek aránya Szándékos tűzesetek okai Égetési időszak (hónap) Kezelés típusa a leégett területeken Érintett gyeptípusok ANPI ha BFNPI néhány 10 ha BNPI ha DDNPI nincs. adat DINPI ha (Tápió-vidék) FHNPI 0-30 ha HNPI ha KMNPI néhány 10 ha 12-25% 100% 30% elenyésző 100% 70% 100% 0,1 ha-tól 100 ha-ig néhány ha 0,1-5 ha 5 ha 0, ha nagyrészt szándékos változó változó, < 0,5 ha-tól ha-ig nagyrészt szándékos akár 20-70% 1-50 ha nagyrészt szándékos nagyrészt szándékos régebben gyep karbantartás, napjainkban "játék" vagy megszokás II-IV., esős tavasz esetén IX-X. ált. kezeletlen, ritkábban legeltetett lejtősztyepek, mocsárrétek, sziklagyepek, felhagyott kiskertek és szőlőhegyek változó kizárólag spontán tűzesetek nem jellemzőek fás növényzet visszaszorítása, "játék", fűhozam növelése, gyep karbantartás változó III-IV., ritkábban VII-VIII. ált. kezeletlen, kaszálás alulhasznosított, korábban túllegeltetett bokorerdők, szikes puszták, lejtőlöszgyepek, sztyepek félszáraz gyepek, sztyeprétek, hegyi rétek, mocsárrétek gyep gyep karbantartás karbantartás, nádgazdálkodási tüzek nyár és ősz X-IV., ált. III. I-VI. változó, ált. kaszálás alacsony intenzitással hasznosított, kezeletlen szikes puszták, löszgyepek, homoki gyepek, láprétek, parlagok legeltetett vagy kezeletlen többféle gyeptípus, de főként szárazgyepek szikes puszták, homoki gyepek KNPI ha-os nagyságrend % ŐNPI 100 ha alatt néhány ha 1,5-40 ha 50% változó nagyrészt szándékos néhány ha, sávos égetés szándékos nádgazdálkodási tüzek, mezsgyeégetés, "játék", gyep karbantartás III-VIII. tarlóégetés 100% nádgazdálkodási tüzek, tűz átterjedése gyepekre, gyep karbantartás, gondatlanság IV-X. II-IV., ritkábban VII-IX. ált. kezeletlen kezeletlen, legeltetett vagy alulkaszált, vagy hasznosított legeltetett kezeletlen felesleges kaszálék eltávolítása szikes puszták, löszgyepek, szikes rétek, mezsgyék hegyi rétek, ritkán lápés mocsárrétek szikes puszták, löszgyepek, mocsárrétek leggyakrabban mocsárrétek, ritkábban szikes puszták, homoki gyepek és sztyeprétek IX-X. kaszált

17 Magyarországi terepi tapasztalatok Avar mennyisége csökken Gyom- és invazív fajokra gyakorolt hatások: Solidago spp. terjedését segítik a rendszeres tüzek (DINPI, KNPI) Akác terjedését segíti a tűz (BNPI, DINPI, KNPI) Leégett területeken könnyebb legeltetéssel kezelni az invazív fajokat (DDNPI)

18 Fásszárú növényekre gyakorolt hatások

19 Tüzek hatása a kompetítor fűfajokra Brachypodium pinnatum (ANPI) Phragmites communis (KMNPI) Calamagrostis epigeios (HNPI, KNPI) Stipa tirsa (BNPI)

20 Adonis transsylvanica Crocus reticulatus Bulbocodium vernum Pulsatilla pratensis ssp. hungarica Phlomis tuberosa Ranunculus illyricus

21 Tűz hatásai szikeseken - esettanulmány Valkó et al Science of the Total Environment Kontrol Leégett Sótartalom Növényzet diverzitása Virágzó hajtásszám Élő biomassza Füvek biomasszája Ízeltlábúak (pókok, futóbogarak, holyvák, ászkák)

22 Gyepek természetvédelmi kezelése tűz segítségével Kontrollált égetés (prescribed burning ) Elsődleges hatások befolyásolhatók: Terület megfelelő kiválasztásával Égetés gyakoriságának, időzítésének, erősségének és egyéb körülményeknek a megfelelő megválasztásával Másodlagos hatások befolyásolhatók: Égetést követő rekonstrukció Magvetés, szénaráhordás

23 Kontrollált égetéses vizsgálatok Európában Csarabosokban, mediterrán cserjésekben és erdőkben gyakran alkalmazzák, gyepekben ritkán Célok: Avarfelhalmozódás csökkentése Nyílt tájszerkezet megőrzése, cserjésedés, erdősödés megakadályozása Tűz-megelőzés Általában a kaszálás és legeltetés alternatívájaként alkalmazzák

24 Kontrollált égetéses vizsgálatok Európában Ország Észto. Gyeptípus és égetés típusa ártéri kaszálórét égetés hóolvadás után, 4-szer 6 év alatt Hollandia homoki dűne vegetáció égetés télen, 1 évben Németo. meszes alapkőzetű gyep égetés télen, évente, 25 éven át meszes alapkőzetű gyep égetés télen, évente, 25 éven át felhagyott szőlő teraszokon kialakult lejtősztyeppek égetés hóolvadás után, 1 évben felhagyott szőlő teraszokon kialakult lejtősztyeppek égetés hóolvadás után, 2-szer 4 év alatt Svájc mészkő sziklagyep égetés télen, évente, 22 éven át mészkő sziklagyep égetés télen, évente, 15 éven át Svédo. fajszegény kaszálórét égetés hóolvadás után, 1 évben féltermészetes legelő égetés hóolvadás után, 15 éven át fajgazdag féltermészetes gyep égetés hóolvadás után, 28 éven át Monitoring Összehasonlító kezelés(ek) 6 év kaszálás (2 típusú), mulcs terítés, kezeletlen Égetés pozitív hatásai avar eltávolítás, fásszárúak terjedését megakadályozta Égetés negatív hatásai a fajgazdagág nem nőtt, a többi kezelésnél viszont igen az égetés nem volt megfelelő a talaj tápanyag-tartalmának csökkentésére avar eltávolítás Brachypodium pinnatum borítása nőtt; égetett területek fajkészlete a kezeletlenhez hasonló cserjék terjedését megakadályozta Brachypodium pinnatum borítása nőtt; égetett területek fajkészlete a kezeletlenhez hasonló szárazabb, melegebb mikroklíma; a csigák egyedszáma jelentősen égetés 2-3 évente megakadályozza csökkent a fásszárúak terjedését, de nem távolítja el őket teljesen a legtöbb ritka és védett faj a fásszárúak és a Solidago gigantea nem volt érzékeny az égetésre teljes eltávolítása nem lehetséges csupán égetés segítségével 1 év kezeletlen, természetes tűz 25 év kaszálás, legeltetés, mulcs terítés, kezeletlen 25 év 3 év legeltetés, kaszálás (2 típusú), mulcs terítés (3 típusú), kezeletlen kezeletlen 4 év kezeletlen 22 év kaszálás (4 típusú), kezeletlen 15 év kaszálás (4 típusú), kezeletlen Aster amellus, Gentianella ciliata és Thesium bavarum borítása nőtt avar eltávolítás 3 év kaszálás, kezeletlen avar eltávolítás 15 év kezeletlen, kaszálás (2 típusú) fásszárúaknak növényvédőszer, fásszárúak mechanikai eltávolítása, legeltetés legeltetés, kaszálás (2 típusú) fásszárúak mechanikai eltávolítása, kezeletlen vastag avarréteget eltávolította 28 év - fajgazdagság csökkent; Brachypodium pinnatum borítása nőtt Bromus erectus borítása csökkent fajgazdagság csökkent; Brachypodium pinnatum borítása nőtt Bromus erectus borítása csökkent égetett területek fajkészlete a kezeletlenhez hasonló fajgazdagság csökkent, magas növésű fajok domináltak, a többi kezeléstől eltérő fajösszetétel fajgazdagság csökkent, a többi kezeléstől eltérő fajösszetétel Ajánlja az égetést? Forrás nem Liira et al csak legeltetéssel kombinálva nem Vogels 2009 Kahmen et al nem Moog et al igen Page & Goldammer 2004 csak legeltetéssel vagy a fásszárúak eltávolításával kombinálva nem Rietze 2009 nem Ryser et al nem Antonsen & Olsson 2005 Hansson & Fogelfors 2000 nem nem Köhler et al Wahlman & Milberg 2002

25 Mit tanulhatunk az észak-amerikai égetéses vizsgálatokból? Szerves része a gyepek természetvédelmi kezelésének Természetes zavarási rendszerek visszaállítása Alkalmazásának sokrétű céljai vannak Alkalmazási körülmények megfelelő megválasztása Gyakran kombinálják más természetvédelmi kezelésekkel (magvetés, legeltetés, növényvédőszeres invazív-irtás) Post fire rehabilitation Valkó et al Basic and Applied Ecology

26 Az égetés időzítése és gyakorisága Nyugalmi és vegetációs időszakbeli égetés (a fajok fenológiájától függően) Leggyakrabban tavasszal égetnek Nyugalmi időszak: avarfelhalmozódás csökkentése Nyári égetés: invazívok visszaszorítása Prériken 2-3 évente érdemes égetni Invazívok visszaszorítása esetén évente szükséges égetni

27 Égetés és legeltetés: patch burning Mozaikos tájszerkezet -> különböző élőhely-igényű fajoknak kedvező Legelő állatok a legjobb minőségű táplálékot választhatják -> gazdasági előny Heterogén biomassza-eloszlás -> kis biomasszájú foltok tűzpászták Invazív fajok visszaszorítására is jó: Cummings et al. (2007) Lespedeza cuneata Tavasz 1. év Nyár 1. év Nyár 2. év Tavasz 2. év Tavasz 3. év Nyár 3. év

28 Égetés és invazívok elleni védekezés Fenológiai különbség az őshonos és invazív fajok között Megfelelő időzítés nagyon fontos (magok érése előtt) Olcsó és természetes módszer Növényvédő szeres kezelés hatékonyságát növeli az égetés: Lespedeza cuneata Taeniatherum caput-medusae Centaurea maculosa

29 A kontrollált égetés európai alkalmazása Ismeretek hiánya Törvényi szabályozás Társadalmi ellenszenv