Erdős sztyepp vegetáció

Átírás

1 Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti zónájának tekinthető. A Kárpát-medence víz által nem befolyásolt sík vidékeinek és a hegylábi régiónak zonális (makroklíma által meghatározott) vegetáció típusa, amely főleg mélyebb termőrétegű talajon, löszös alapkőzeten fejlődött ki. Ennek szerkezete és faji összetétele jelentős mértékben módosul edafikus okokból, pl. hegyvidéken a sziklásabb talaj, változó kitettség módosítja, síkvidéken a talajviszonyok (homok, szik) és a talajvíztől (felszíni víztesttől) való távolság. A természetes erdősztyepp táj hazánkban sehol nem maradt fenn, régóta kiterjedt emberi használat jellemzi, összetevői (sztyepprétek, lejtősztyeppek, síkvidéki száraz tölgyesek, hegylábi tölgyesek, bokorerdők) maradvány állományokban, ember által erősen átalakítva figyelhetők meg. Hazánkban az erdőssztyepp táj legjobb állapotban a hegylábi régiókban figyelhető meg.

2

3

4 Lösz Síkvidékek Békés-Csanádi löszhát, Mezőföld; mély termőrétegű csernozjom, csernozjom barna erdőtalaj Erdő komponens: tatárjuharos lösztölgyes Cserjések: pusztai cserjések Gyep: Alföldi sztyepprétek, löszgyepek Hegylábi régió Délies kitettség, makroklímánál melegebb, szárazabb, hegylábak lösz szoknyáján mélyebb, felső régiókban sekélyebb termőrétegű talajok, leghíresebb borvidékek Erdő komponens: mélyebb talajokon tatárjuharos lösztölgyes, sekélyebb sziklásabb talajon bokorerdők, melegkedvelő tölgyesek cserjések: pusztai cserjések, sziklai cserjések gyep: lejtősztyeppek

5 - Hegylábi régió

6 - Hegylábi régió

7 - Hegylábi régió

8 - Hegylábi régió

9 Hegylábi régió Bokorerdők A délies kitettség miatt a mikroklíma a makroklímánál melegebb, szárazabb, szélsőségesebb, a napsütéses órák száma több. viszonylag sekély talajon kialakuló erdők. Alacsony fellazuló, alacsony növekedésű faállomány, terebélyes koronájú, ferde növekedésű fák, fejlett cserjeszint, tisztásokon lejtősztyepp vegetáció, széles erdőszegély átmenet. Domináns fafajok: Quercus pubescens, Fraxinus ornus, Acer campestre, Acer tataricum, Cerasus mahaleb Cserjefajok (önálló cserjéseket is képezhetnek): Cotinus coggygria, Cornus mas, Viburnum lantana, Berberis vulgaris, Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Ligustrum vulgare, Colutea arborescens, Euonymus verrucosus Gyepszint fejlett, mozaikos, fa és cserjecsoportok körül száraz tölgyesek, és száraz erdőszegély fajok (erdőssztyepp fajok), nyílt részeken lejtősztyepp fajok. Jellegzetes elemek: Geranium sanguineum, Brachypodium pinnatum, Vincetoxicum hirundinaria, Centaurea sadleriana, Doronicum hungaricum, Teuchrium chamaedrys, Iris variegata, Polygonatum odoratum, Anemone sylvestris, Lithospermum purpureo-coeruleum, Dictamnus albus, Ranunculus illyricus, Jurinea mollis sok orchidea faj

10 Hegylábi régió Bokorerdők

11 Hegylábi régió Bokorerdők

12 Hegylábi régió Bokorerdők

13 Hegylábi régió Bokorerdők

14 Hegylábi régió Bokorerdők Geranium sanguineum Polygonatum odoratum

15 Hegylábi régió Bokorerdők Teucrium chamaedrys Jurinea mollis

16 Hegylábi régió Lejtősztyepp Hegyvidékek délies kitettségű lejtőin, cserjésekkel, fellazuló tölgyesekkel mozaikot képező zárt száraz gyepek. Füvek az uralkodók, de egyéb fajokban igen gazdag, többszintes gyepek. Uralkodó fajok: Stippa sp., Festuca rupicola, Festuca valesiaca, Botriochloa ischaemum, Chrysopogon gryllus, Carex humilis (sekély, meszes talajon sziklafüves lejtősztyepp), Bromus erectus. Jellegzetes fajok: Adonis vernalis, Pulsatilla grandis, P. pratensis, Stachis recta, Linaria genistifolia, Trifolium alpestre, Astragallus onobrychis, Dianthus pontederae, Peucedanum cervaria, Salvia nemorosa, Inula ensifolia, Galium glaucum, Centaurea pannonica, Verbascum phoeniceum, Filipendula vulgaris

17 Hegylábi régió Lejtősztyepp

18 Hegylábi régió Lejtősztyepp

19 Hegylábi régió Lejtősztyepp

20 Hegylábi régió Lejtősztyepp

21 Hegylábi régió Lejtősztyepp

22 Hegylábi régió Lejtősztyepp

23 Hegylábi régió Lejtősztyepp

24 Hegylábi régió Lejtősztyepp Chrysopogon gryllus Carex humilis

25 Bromus erectus Erdős sztyepp vegetáció Hegylábi régió Lejtősztyepp Chrysopogon gryllus

26 Hegylábi régió Pusztai cserjések

27 Hegylábi régió Pusztai cserjések

28 Síkvidéki régió Lösz A síkvidéki löszhátakon lösz sztyepprétek, pusztai cserjések és lösztölgyesek mozaikja helyezkedhetett el. Mély termőrétegű csernozjom, csernozjom-barna erdőtalaj. Az eredeti vegetáció szinte teljesen megszűnt, leginkább a löszgyepeknek maradtak fenn maradvány állományaik. Lösztölgyesek: Főleg hegységperemen maradt fenn egy-két állomány, mély, lösz alapkőzeten kialakult cserozjom barna erdőtaljon. Többszintes, fellazuló erdő, felső lombkorona szintben Q. robur, Q. pubescens, Q. cerris és Q. petrea, alsó lombszintben Acer campestre, A. tataricum, Ulmus minor. Fejlett cserjeszint, lombszinttel összemosódik, uralkodnak benne az általános fényben gazdag tölgyes elemek, de a löszcserjések fajai is megjelennek. Gyepszintben tölgyes és bokorerdei fajok mellett a nyíltabb részeken a száraz gyepek fajai fordulnak elő. Lösz sztyepprétek Szerkezetük a lejtősztyeppekhez hasonló, talajuk csernozjom, vízben kiülepedett löszön alakul ki, állományaik mezsgyéken, meredek löszletöréseken maradtak fenn, korábbi állományaik ma szántók. Fajkészletük hasonló a lejtősztyeppekhez, hegyvidéki elemekben szegényebb, számos K-i elterjedésű löszgyep faj jelenik meg bennük: Crambe tataria, Phlomis tuberosa, Echium russicum, Inula hirta, Salvia aethiops, Nepeta parviflora, Ajuga laxmanii

29 Síkvidéki régió Lösz

30 Síkvidéki régió Lösz

31 Síkvidéki régió Lösz

32 Ajuga laxmanii Erdős sztyepp vegetáció Síkvidéki régió Lösz Salvia aethiops

33 Síkvidéki régió Lösz Nepeta parviflora Phlomis tuberosa

34 Síkvidéki régió Homok A vegetáció mozaik a Duna-Tisza köze, a Kisalföld, a Dráva sík és a Nyírség homokhátságain jelenik. Mind a gyepek, mind az erdők szerkezetét és fajösszetételét meghatározza a homok sajátos talajfizikai sajátságai (durva textura, jó vertikális vízvezetés). Talajvítől távolabb elhelyezkedő buckatetőkön nyílt homokpusztagyepek, nyáras borókások, homoki tölgyesek alkotnak mozaikot, a talajvízhz közelebb eső térszíneken, üde talajú gyöngyvirágos tölgyesek, homoki sztyepprétek, buckaközi mocsarak jelennek meg.

35 Síkvidéki régió Homok

36 Síkvidéki régió Homok Convallaria majalis Polygonatum latifolium

37 Síkvidéki régió Homok

38 Síkvidéki régió Homok

39 Síkvidéki régió Homok

40 Síkvidéki régió Homok

41 Síkvidéki régió Homok

42 Síkvidéki régió Homok Festuca vaginata Carex liparicarpos

43 Síkvidéki régió Homok Alkanna tinctoria Fumana procumbens

44 Síkvidéki régió Homok Tortula ruralis

45 Síkvidéki régió Homok Holoschoenus romanus

46 Síkvidéki régió Szik Szikesek olyan termőhelyen alakulnak ki, ahol a talaj lösz frakciója magas, vízmegtartó képessége jó, a klíma viszonylag száraz (a jelentős párolgás a talajban felfelé irányuló vízáramlást eredményez), és a talajvíznek magas a Na+ és Mg++ tartalma. A talaj felső régiójában sófelhalmozódás, amely történhet az A szintben (akár a felszínen is), és a B szintben. Speciális kémiai viszonok, magas sótartalom, lúgos kémhatás, erős vízmegkötés miatt rossz vízgazdálkodás, szélsőséges vízviszonyok. Szikeseink jelentős része másodlagos, folyószabályozás okozta. Sófelhalmozódás a felső szintben: mézpázsitos szikfokok, vakszik, szikes mocsarak, szikes tavak. Sófelhalmozódás felett humuszos A szint: ürmös puszták, padkás szikesek, sziki tölgyesek, sziki rétek.

47 Síkvidéki régió Szik padkás szikes

48 Síkvidéki régió Szik pakkás szikes, szikes mocsár

49 Síkvidéki régió Szik - vakszik

50 Síkvidéki régió Szik - szikfok

51 Síkvidéki régió Szik - vakszik

52 Síkvidéki régió Szik - vakszik

53 Síkvidéki régió Szik - szikfok Puccinellia limosa

54 Síkvidéki régió Szik szikes mocsár, sziki tölgyes

55 Síkvidéki régió Szik szikes mocsár, sziki tölgyes Bulboschoenus marritimus

56 Síkvidéki régió Szik ürmös puszta, sziki tölgyes

57 Síkvidéki régió Szik sziki tölgyes

58 Síkvidéki régió Szik ürmös puszta

59 Síkvidéki régió Szik ürmös puszta, Festuca pseudovina

60 Festuca pseudivina Erdős sztyepp vegetáció Síkvidéki régió Szik ürmös puszta Limonium gmelinii

61 Síkvidéki régió Szik sziki rét

62 Síkvidéki régió Szik sziki rét Carex distans Alopecurus pratensis