Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Átírás

1 Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet. Lápok lefolyástalan területeken (vízzáró réteg), pangó vizes körülmények között jönnek létre, ezekben a mineralizációs folyamatok lassúak, anaerob (oxigényhiányos) viszonyok jellemzőek, tápanyagszegény körülmények, savanyú kémhatás, szerves anyag felhalmozódik, tőzeg képződik, talajuk tőzeg, tőzeges láptalaj. Típusaik: égerlápok, kőrislápok, fűzlápok, nyírlápok, tőzegmohalápok, tőzegmohás átmeneti lápok, zsombékosok, nem zsombékoló magassásosok, mészkerülő láprétek, mészkedvelő láprétek, mészkerülő és mészkedvelő forráslápok. Mocsarak: Többnyire felszíni víz által tartósan, vagy időszakosan (áradás) elöntött területek, a talajban ill. a felszínen a víz időszakos mozgása, áramlása figyelhető meg, ami folyamatos tápanyag és oxigén ellátást biztosít. Talajuk mocsári talaj, réti öntéstalaj. Bokorfüzesek, fűz-nyár (puhafás) ligeterdők, tölgy-kőris-szil (keményfás) ligererdők, hegyvidéki égerligetek, tavi gyékényesek-nádasok, magassásos mocsarak, mocsarak (sok típus domináns fajok alapján), mocsárrétek. Sok állományban (égeres, füzes, rét, mocsár-láp) a mocsári lápi jelleg keveredik, a lápok-mocsarak inkább a lápi körülményekre jellemző differenciális fajokban, valamint a mineralizációs folyamatokban térnek el, a domináns fajok (pl. sások, gyékény) sokszor ugyanazok.

2 Vizes élőhelyek

3 Vizes élőhelyek bokorfüzesek Sík és dombvidéki folyók partján, zátonyain jönnek létre, az év nagy részében víz borította területek. A talajképződés a rendszeres elöntés, lerakódás miatt gátolt, hordalék, kavics, homok, iszap. Alacsony termetű füzekből (Salix purpurea, S. triandra) ritkábban nyarakból (Populus nigra) létrejövő fellazult állományok. Gyepszintjüket a rendszeres elárasztás, hordalék lerakódás, a tápanyagok és szerves hordalék rendszeres utánpótlása, és a rendszeres bolygatás határozza meg. Állandó gyepszint nem alakul ki, a borítás változó, a fajösszetétel esetleges időben és térben változik. Jellemzőek az egyéves fajok, főleg nedves területek gyomjai (Bidens tripartia, Polygonum hydropiper, Atriplex spp., Rumex crispus), megjelenik az iszapnövényzet (Cyperus fuscus, Pycreus flavescens, Juncus buffonius), állandósultabb állományokban dominánssá válhatnak a mocsári növények (Phalaroides arundinacea, Agrostis alba, Poa palustris).

4 Vizes élőhelyek - bokorfüzesek

5 Vizes élőhelyek - bokorfüzesek

6 Vizes élőhelyek puhafás ligeterdők Nagyobb folyók árterein évente rendszeresen (2-4 hónapra) elárasztott területeken alakulnak ki, talajuk öntéstalaj, szerves anyagban gazdag, a humifikáció a rendszeres elöntés miatt gátolt (nyershumusz), szerves anyagban, tápanyagokban gazdag, jellemzőek az áradásból adódó rendszeres bolygatások. Magas növekedésű, többszintes, jó záródású erdők, de a fényviszonyok a cserje és gyepszintben is kedvezőek, gyors növekedés, összetett koronaszerkezet, sok korhadó faanyag. A felső szintben uralkodó a Salix alba, Salix fragilis, Populus nigra, Fraxinus angustifolia ssp. pannonica. Alsó lombszintben gyakori az Ulmus laevis, Alnus glutinosa, Alnus incana, Acer campestre. Cserjeszint változatos, jellemző fajok: Cornus sanguinea, Rhamnus catharticus, Viburnum opulus, jelentős lehet a bolygatásjelző Sambucus nigra és a Rubus caesisus borítása, jelentős veszélyt jelentenek az adventív inváziós cserjék (Acer negundo, Fraxinus pennsylvanica). A gyepszint fejlett, jellegzetes faja a Leucojum aestivum. Jellemzőek a mocsári növények (Agrostis alba, Carex acutiformis, C. riparia, Polygonum hydropiper), sok a bolygatás jelző faj (pl. Urtica dioica, Galium aparine). Uralkodóvá válhatnak idegenhonos, inváziós lágyszárúak pl. Solidago gigantea, Impatiens glandulifera. Jellemzőek a lián életmódot folytató növények: Clematis vitalba, Humulus lupulus, Solanum nigrum és az idegenhonos Echinocystis lobata.

7 Vizes élőhelyek puhafás ligeterdők

11 Vizes élőhelyek puhafás ligeterdők mocsári elemek Leucojum aestivum Myosotis palustris

12 Vizes élőhelyek puhafás ligeterdők - liánok Humulus lupulus Echinocystis lobata

13 Vizes élőhelyek puhafás ligeterdők inváziós fajok Solidago gigantea Impatiens glandulifera

14 Vizes élőhelyek keményfás ligeterdők Síkvidéki folyók magas árterein rendszeresen, de nem minden évben elöntésre kerülő erdők, talajuk hordalék és öntéstalaj. Átmenetet képeznek a ligeterdők és az üde lomberdők (pl. gyöngyvirágos-tölgyesek) között. A faállomány magas növekedésű, jó záródású, többszintes, vegyes korszerkezetű. A felső koronaszintben Q. robur, Fraxinus angustifolia ssp. pannonica, Ulmus laevis jellemző az alsó lombkorona szintben jelenik meg az Acer campestre, Ulmus minor, Alnus glutinosa, Carpinus betulus, Padus avium. Cserjeszintje fejlett, jellegzetes fajai a Viburnum opulus, Cornus sanguinea, Crataegus sp., Frangula alnus, Acer tataricum, Ligustrum vulgare, Prunus spinosa. A gyepszint borítása változatos, keverednek benne az üde lomberdei fajok (kora tavaszi geofitonok, sarjtelepképző lágyszárúak) és a mocsári-ligeterdei fajok. Jelentős lehet a bolygatásjelző fajok borítása. Jelentős a lián életformájú növények borítása, pl. Hedera helix, Vitis sylvestris.

15 Vizes élőhelyek keményfás ligeterdők, Caltha palustris, Carex riparia

16 Vizes élőhelyek keményfás ligeterdők

17 Vizes élőhelyek égerligetek Hegy- és dombvidékeken jelennek meg a patakok menti keskeny áradási zónában völgyekben, lapályokon, talajuk öntéstalaj. A patak rendszeres áradása miatt tápanyagban gazdag, ahol rendszeres a patak által kialakított bolygatások. Gyakran alakulnak ki körülöttük pangó vizes, lápi jellegű részek. Az állományok gyakran egyszintesek, amelyben a lombkoronát elsősorban az Alnus glutinosa hozza létre, amelybe elegyedik a Fraxinus excelsior, F. angustifolia ssp. pannonica. A ritkás alsó szintben jelenik meg a Carpinus betulus, Acer fajok, Padus avium, Ulmus fajok. Az aljnövényzetben kedvező fényviszonyok uralkodnak. A cserjeszint fejlett, jellemző a Cornus sanguinea, Clematis vitalba, Frangula alnus, valamint tápanyag felhalmozódásra reagáló elemek, mint a Sambucus nigra és a Rubus fruticosus. Az aljnövényzet többnyire jelentős borítású. Az égerligetek jellegzetes növényei a egyes sásfélék (Carex brizoides, Carex remota, Carex pendula, Scirpus sylvaticus), páfrányok (Athyrium filix-femina, Matteuccia struthiopteris, Dryopteris carthusiana, D. dilatata), magaskórós növények (Aegopodium podagraria, Angelica sylvestris, Equisetum telmateia, Petasites hybridus, Stachys sylvatica, Impatiens noli-tangere, Scrophularia nodosa, Caltha palustris). Egyéves ligeterdei elem a Polygonum hydropiper és a Galeopsis pubescens. Megjelennek az üde lomberdők növényei is, a geofiton aszpektus jelentős lehet.

18 Vizes élőhelyek égerligetek, Carex brizoides

19 Vizes élőhelyek - égerligetek

20 Vizes élőhelyek égerligetek, patakmenti magaskórós (Petasites hybridus)

21 Vizes élőhelyek égerligetek Matteuccia struthiopteris Equisetum telmateia

22 Vizes élőhelyek égerligetek Caltha palustris Scirpus sylvaticus

23 Vizes élőhelyek láperdők Lefolyástalan, pangó vizes területeken láperdők figyelhetők meg, amelyekben a fák szinte az egész évben vízben állnak, talajuk tőzeges láptalaj, vizük barnás színű, oxigénben szegény, amelyben a belekerülő szerves törmelék eltőzegesedik (anaerob lebontó folyamatok). A domináns fafaj alapján megkülönböztetünk égerlápokat (Alnus glutinosa, Fraxinus angustifolia subsp. pannonica), fűzlápokat (Salix cinerea, S. aurita) és nyírlápokat (Betula pendula, B. pubescens). Az égerlápok gyakran egyszintes, fellazuló koronájú, fényben gazdag szálerdők, cserjeszintjük gyér (Frangula alnus, Viburnum opulus), gyepszintjük jelentős borítású. Aljnövényzetükben lápi és mocsári növényeket találunk, más fajok jelennek meg a szárazabb, fák lábánál kialakuló zsombékokon (pl. Dryopteris carthusiana, Thelypteris palustris, Carex elongata, mohák), és a mélyebb részeken (pl. Carex riparia, C. elata, Hottonia palustris, Peucedanum palustre, Caltha palustris, Scirpus sylvaticus, Oenanthe aquatica). A fűzlápok gyakran zárt cserjésként jelennek meg, sok nagyobb lápok szélén gyűrűt képeznek, aljnövényzetük a fényhiány miatt gyér.

24 Vizes élőhelyek - égerlápok

25 Vizes élőhelyek - égerlápok

26 Vizes élőhelyek égerlápok, Dryopteris carthusiana, Carex elongata, Rubus caesius

27 Vizes élőhelyek égerlápok, Carex elongata

28 Vizes élőhelyek - égerlápok Hottonia palustris, Iris pseudacorus Thelypteris palustris, Typha latifolia

29 Vizes élőhelyek - fűzlápok

30 Vizes élőhelyek - fűzlápok

31 Fátlan vizes élőhelyek mocsarak, lápok, rétek Felszíni vagy talajvíz által befolyásolt, nedves, fátlan területek. Az év nagy részében vízzel borított élőhelyek, melyekben a nedves-vízi életmódhoz jól alkalmazkodó közepes vagy magas termetű lágyszárú vegetáció alakul ki. A szárazabb fátlan területeknél többnyire fajszegényebbek. A mocsarak vize felszíni víztestekből származik, ezért általában folyók, patakok szélén, árterein, tavak partján találjuk őket, talajuk humuszban gazdag laza öntéstalaj. Vizük oxigénben és tápanyagban gazdag felszíni víz, víz utánpotlásuk jó, így anaerob lebomlási folyamatok nem alakultak ki, tőzegképződés nincs. Ezzel szemben a lápokat medencékben, lefolyástalan, pangóvizes területeken találjuk, felszín alatti víz jellemző rájuk, amely tápanyagban és oxigénben szegény, a lebomló növényi részek talajukban anaerob folyamatok során tőzeget képeznek. Talajuk láptalaj, iszapukban gyakran halmozódik fel kén-hidrogén. A mocsarak és lápok fajösszetétele jelentős részben átfed, de vannak kifejezetten a lápokra (anaerob viszonyokra) jellemző növények. A lápokban is jelenhetnek meg mocsári növények, azok leromlása (pl. vizük tápanyagban való feldúsulása) során.

32 Fátlan vizes élőhelyek mocsarak és lápok A nádasok, gyékényesek, zsombékoló és nem zsombékoló magassásosok egyaránt lehetni lápi vagy mocsári jellegűek, ami faji összetételükben megmutatkozik. Kifejezetten mocsárnak tekinthetjük az eutróf álló és lassú folyású vizek alacsonyabb termetű vegetációját (hídőrös-virágkákás mocsarak). Jellegzetesen anaerob viszonyokat preferáló fajok jelennek meg a tőzegmohás és forráslápokban.

33 Vizes élőhelyek nádasok

34 Vizes élőhelyek gyékényesek, Typha latifoila

35 Vizes élőhelyek gyékényesek, Typha latifolia, Thelypteris palustris, Epilobium sp.

36 Vizes élőhelyek nádasok

37 Vizes élőhelyek nádasok, Calystegia sepium

38 Vizes élőhelyek rögzült hínár Nuphar lutea

39 Vizes élőhelyek rögzült hínár Nymphaea alba

40 Vizes élőhelyek Hydrocharis mursus ranae

41 Vizes élőhelyek lebegő hínár békalencse (Spirodella sp., Lemna sp.)

42 Vizes élőhelyek mocsarak Stratoides aloides

43 Vizes élőhelyek mocsarak Butomus umbellatus Alisma plantago-aquatica

44 Vizes élőhelyek lebegő hínár viziboglárkák

45 Vizes élőhelyek magassásos mocsár Carex acutiformis Carex riparia

46 Vizes élőhelyek tőzegmoha lápok, Sphagnum fallax

47 Vizes élőhelyek tőzegmoha lápok

48 Vizes élőhelyek tőzegmohás átmeneti lápok

49 Vizes élőhelyek nem zsombékoló magassásosok Schoenoplectus lacustris

50 Vizes élőhelyek nem zsombékoló magassásosok

51 Vizes élőhelyek zsombékosok, Carex elata

52 Vizes élőhelyek rétek A rétekre az jellemző, hogy bár víz által befolyásolt területek, vízborítottságuk rövidebb időszakra korlátozódik, mint a lápok-mocsarak esetében, a vegetáció zártabb (nyílt vízfelületek nem tagolják), uralkodnak benne a középmagas füvek és sások. A lebomlási folyamatok aerob-anaerob jellege, a vízutánpótlás felszínifelszín alatti módja, valamint a növényzet összetétele alapján megkülönböztetjük a lápréteket és mocsárréteket. A láprétek-mocsárrétek, a lápokhoz-mocsarakhoz hasonlóan számos átmeneti formát mutatnak. A hegyvidéken a tartósan fátlan irtásterületeken megjelenő üde hegyi réteken a láp és mocsárrétekhez hasonló szerkezetű, de összetételében eltérő vegetáció jelenik meg. Mivel mezőgazdasági hasznosításuk a réteknek elsősorban a kaszálás (ez tartja fenn sokféleségüket is), kaszálóknak, kaszálóréteknek is hívják őket.

53 Vizes élőhelyek mocsárrétek

54 Vizes élőhelyek mocsárrétek, Lychnis flos-cuccoli, Ranunculus acris

55 Vizes élőhelyek mocsárrétek, Cardamine pratensis

56 Cirsium rivulare Vizes élőhelyek láprétek Dactylorhiza incarnata

57 Vizes élőhelyek láprétek, Iris siberica

58 Vizes élőhelyek mészkerülő láprétek, Molinia és Eriophorum

59 Vizes élőhelyek mészkerülő láprétek, Molinia arundinacea

60 Vizes élőhelyek mészkedvelő láprétek, Schoenus nigricans

61 Vizes élőhelyek üde rétek, írtásrétek

62 Üde gyepek, írtásrétek

63 Üde rétek, írtásrétek

64 Üde rétek, írtásrétek