Verőce Község Polgármestere. Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE. a Képviselő-testület október 16-i rendes ülésére

Átírás

1 Verőce Község Polgármestere 2621 Verőce, Árpád út Tel: 27 / Fax: 27 / polghiv@veroce.hu Verőce Község Önkormányzat Polgármesterének ELŐTERJESZTÉSE a Képviselő-testület október 16-i rendes ülésére Tárgy: Településszerkezeti terv és Verőce Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 9/2010. (X. 06.) önkormányzati rendelet módosítása Az előterjesztés tárgyalása az évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 12. (3) bekezdés alapján nyilvános ülésen történik. A döntés elfogadásához minősített többség szükséges. Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! ELŐZMÉNYEK: Verőce Község településszerkezeti terve és Helyi Építési Szabályzata módosítása érdekében az évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv) 9. -ban előírt egyeztetések megtörténtek. (a törvény szövege 1. számú melléklet) A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze elfogadás előtt a dokumentációt szakmailag véleményezte az Étv. 9. (6) pontja értelmében. A szakmai véleményében az elfogadást kizárólag jegyzői kontrol után javasolta a véleményében leírtak figyelembevételével (lásd 2. számú melléklet). A jegyzői kontrol megtörtént és az alábbiakban mellékeljük a Települészerkezeti Terv (TSZT) módosításáról szóló határozat tervezetet, valamint a Helyi Építési Szabályzatról (HÉSZ) és Szabályozási Terv (SZT) módosításának elfogadásáról szóló rendelet tervezetet. Megjegyzés: A módosításról szóló határozat és a rendelet az Étv. értelmében kihirdetés után legkorábban 30 nappal léphet hatályba, a 31. napon hatályát veszti, ugyanis a jogszabályalkotásról szóló évi CXXX. törvény értelmében a hatálybalépésig a módosításokat az egységes szerkezetű dokumentációba át kell vezetni. Az átvezetésről a jegyző gondoskodik. Fentieknek megfelelően kérem, hogy az alábbi határozati javaslat, valamint a rendelet-tervezet áttanulmányozása után azokat elfogadni szíveskedjenek! Verőce, október 10. Az előterjesztést készítette: Bethlen Farkas sk. polgármester... dr. Mátéffy Anna főépítész

2 Törvényességi észrevétel: A rendelet elfogadása előtt az alábbiakra hívnám fel a T. Képviselő-testület figyelmét: A rendelet-tervezet 1. (19) bekezdése szerint az alaprendelet 35. (3) bekezdése d) pontja módosul az alábbiak szerint: A kerítések, támfalak kialakításához, utcai épületszínezéshez, anyaghasználathoz környezetbe illeszkedés érdekében előzetesen ki kell kérni a települési főépítész szakmai véleményét. A korábbi szabályozás szövege olvasható a rendelet-tervezetben is, melynek lényege, hogy ezen véleményezésre a tervtanács volt jogosult. Az 1. melléklet szerinti szabályozásnak megfelelő véleményezési eljárás során azonban az Állami Főépítészi Iroda munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy nem írhat elő olyan kötelezést az önkormányzat, melynek betartását nem tudja teljesíteni, jelen esetben a feltételek hiánya miatt, nevezetesen, hogy nem működik településünkön tervtanács. Javasolta, hogy a tervtanácsi kötelezettség helyett Főépítészi véleményezést kell előírni. Erre figyelemmel került módosításra, és a 87/2012. (07.02.) számú határozattal elfogadásra is a kérdéses szabályozás. (Az elfogadott határozat a 3. számú melléklet.) Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a település főépítészének szerződése június 15-én lejárt. Főépítész asszony azonban azóta is rendszeresen ellátta a szerződésben rögzített és vállalt feladatait, noha díjazására nem volt testületi felhatalmazás, ily módon kifizetésére sem került sor. Mindezeket figyelembe véve kérem, hogy a főépítész tevékenység elmaradt 3 hónapjára járó összesen ,- Ft-ot biztosítani szíveskedjenek, valamint hozzanak döntést a főépítész további alkalmazásáról. A döntés meghozatalakor kérem vegyék figyelembe egyrészről, hogy a főépítész elsődleges feladata a rendezési tervek elkészíttetéséhez, azok naprakészen tartásához kapcsolódik, de tágabb értelemben, éppen szakmai szerepénél fogva folyamatos felelőssége a település építészeti arculatának formálása is. A főépítészi státuszt meghatározó rendelet éppen a szakmai követelmények miatt - a munkakör betöltéséhez megkívánja a felsőfokú szakmai végzettséget és a több éves államigazgatási gyakorlatot. Mindebből jól látható, hogy ezt a feladatot az állományban lévő köztisztviselők egyike sem tudja, vagy tudta volna ellátni az elmúlt hónapokban. Ugyanakkor a mostani rendelet elfogadásával még nem ér véget a szakmai munka, hiszen a szakhatóságoknak mind a módosítást, mind pedig az egységes szerkezetbe foglalt rendeletet és a hozzá tartozó terveket meg kell küldeni. A szakhatóságokkal való kapcsolattartás a főépítész feladata. Másrészről a főépítész további alkalmazásának kérdésében, a költséghatékonyabb, de mégis magas szakmai színvonalú működés érdekében megfontolandó lehet a havi egyszeri megbízás, mely az ellátandó feladatok, valamint Verőce sajátosságait figyelembe véve, kielégítő megoldást jelenthet. Főépítész asszony lejárt megbízása ellenére részt vesz a testületi ülésen, hogy szakmai tudásával segítse a testületet a döntéshozásban. Verőce, október 11. Oroszi Beáta jegyző

3 Határozati javaslat: Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete./2012. (10.16.) számú határozata a 174/2010. (09.20.) KT határozattal módosított 123/2006. (11.29.) KT határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV MÓDOSÍTÁSÁRÓL 1. Verőce Községi Önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy Az Eg besorolású 1305/47 hrsz. földrészletből az Orgonás úthoz csatlakozó oldalán 600m 2 területet Üh területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.1 jelű módosítás): Az önkormányzati telekrész erdőként nem nyilvántartott, beépítésre alkalmas terület. 1 Az Eg övezeti besorolású 1305/4 hrsz földrészlet északi, beépítetlen telekrészét Üü területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.2 jelű módosítás): A magántulajdonú telekrész erdőként nem nyilvántartott, az értékes növényzet megtartása mellett a beépítése támogatható. Az Eg övezeti besorolású 1300/16 hrsz földrészletet Különleges beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (1.3 jelű módosítás): A telek az erdőnyilvántartásban nem szerepel, a Magyarkúti belterületi üdülőterületen turisztikai és üdülő hasznosítása indokolt. A 9670 hrsz földrészlet eddigi Eg, Et besorolású területét különleges, beépítésre nem szánt turisztikai Kk-tu területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (2.1 jelű módosítás): A telekrész erdőként nem nyilvántartott, védelem alatt nem áll. az egyedi kilátású terület turisztikai hasznosítását támogatja az önkormányzat. A jelenleg Eg besorolású 081/21, és a 081/10, 17 hrsz földrészletek Eg övezeti besorolású telekrészét Ma általános mezőgazdasági területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (2.2 jelű módosítás): A telekrész erdőként nem nyilvántartott, mezőgazdasági művelés és állattartás folyik rajta. A jelenlegi használatnak megfelelő besorolás indokolt. A jelenleg Ev övezeti besorolású 052/1 hrsz területet mely az Erdészeti Igazgatóság nyilván-tartása szerint 119/A és 119/B erdőrészlet Et turisztikai erdő területfelhasználási egységbe sorolja.) Indoklás (3.2 jelű módosítás: A telek erdőként nyilvántartott, erdővel borított. Az átsorolás követően a területen turisztikai célú építmények helyezhetők el, az OTÉK vonatkozó előírásai alapján 10ha-os teleknagyság esetén. 1 Az indoklások nem részei a Képviselő-testületi határozatnak.

4 A 060/8 hrsz területet K-T különleges temetőből Má-M (mezőgazdasági major) területfelhasználási egységbe sorolja. A 9001/8, 9001/9 hrsz-ú telkek K-T különleges temetőből Mk (kertes mezőgazdasági) területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (4.1. és 4.2. jelű módosítás): A 060/8 hrsz területen az Önkormányzat mezőgazdasági feldolgozó tevékenység megvalósítását támogatja, a távlati temető területét a 9001 hrsz telkeken sem kívánja fenntartani. A 180, 181 hrsz telkekből 1130 m 2 közlekedési területből a temető területéhez kerül K-T területfelhasználási egységbe, a jelenleg Z besorolású 182 hrsz területet a szomszédos ingatlanokkal azonos, Lke területfelhasználási egységbe sorolja. Indoklás (5. jelű módosítás): A temető kis mértékű bővítése az önkormányzati telkeken rövidtávon biztosítható. A mellette lévő 182 hrsz magántelek telek a temető védőtávolságán belül helyezkedik el, a védőtávolság megszűnésével a korlátozás fenntartása nem indokolt. A határozat a Pro Arch. Építész Stúdió által 2012-ben készített TSZT Településszerkezeti terv módosítás megnevezésű tervlappal és a TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV LEÍRÁS KIEGÉSZÍTÉS -sel együtt érvényes. A jelen határozat a kihirdetése után 30 nappal lép hatályba és jelen kihirdetés után 31. napon hatályát veszti. A határozat kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. A jelen és a 174/2010. (09.20.) KT hat-al módosított 123/2006. (11.29.) KT határozattal jóváhagyott TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV egységes szerkezetbe foglalásáról a Jegyző gondoskodik. 2. Verőce Község önkormányzat Képviselő-testülete úgy dönt, hogy a Településszerkezeti Terv leírását az alábbiakkal egészíti ki: A településszerkezeti terv leírás TERÜLET-FELHASZNÁLÁS egységek BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK felsorolása kiegészül a g.) Különleges beépítésre nem szánt turisztikai területfelhasználási egység -gel. A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK részletes leírása kiegészül az alábbiakkal: KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TURISZTIKAI TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉG A jelölt területeken a természetes környezetben szelíd turizmus, ökoturisztikai fejlesztések megvalósítására nyílik lehetőség. A különböző területrészek egyedi előírások alapján fejleszthetők. Az új fejlesztések bemutató TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSI TERÜLETEK fejezet kiegészül az alábbiakkal:

5 TERÜLET-FELHASZNÁLÁSI VÁLTOZÁSOK, FEJLESZTÉSI TERÜLETEK 2012 KÜLÖNLEGES BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT - TURISZTIKAI TERÜLETEK Magyarkút Orgonás út és Aranyoskúti kilátó melletti területek. Új funkcióváltó területek kerültek kijelölésre a település természeti adottságait kihasználó szelíd turisztikai célpontok, erdei szálláshely, kirándulóközpont, vendéglátás számára. A területeken alacsony beépítés mellett természetközeli beruházások valósulhatnak meg. A területek fejlesztése intézményi férőhely növelést, zöldfelület/közpark fejlesztést nem igényel. A közművel való ellátását a meglévő közművezetékhez csatlakozva vagy egyedi közműpótló berendezésekkel kell biztosítani. Határidő: november 30. Felelős: polgármester és főépítész Rendelet-tervezet VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA../2012. (X. ) önkormányzati rendelete a 9/2010. (X. 06.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSÁRÓL Verőce Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 7. (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló évi XLV. törvény 8. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 9. (6) bekezdés b) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el: 1. (1) A helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 9/2010. (X.06.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. (1) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: e) Telekcsoport alakítási Terv készítési kötelezettség (TT) A Szabályozási terven jelölt területeken az építési engedélyt és telekalakítási tervet megelőzően telekcsoport alakítási tervet kell készíttetni. A telekcsoport alakítási tervben igazolni kell, hogy a tervezett telekalakítás során i. az övezetben előírtaknak megfelelő építési telkek alakulnak ki, ii. a tömb többi telkének építési telekként való hasznosítását nem korlátozzák; iii. és a kialakuló telekosztás a településrendezési elveknek megfelel. (2) A Rendelet 4. (1) bekezdése kiegészül az alábbiakkal: 26. Különleges turisztikai terület (Kk-Tu) (3) A Rendelet 5. -ában a Telekalakítás szabályai az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki: Az építési övezetekben, ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik,- minden, a kialakítható telek méret 60 %-át elérő meglévő telek beépíthető. Beépíthető továbbá az a telek, amely közterület szabályozással érintett, nagysága eléri az övezetben megengedett minimális teleknagyságot, vagy a szabályozással érintett telekrész nélkül az előírt teleknagyság 60%-át. Ehhez a teleknagyságnak A telekszélességnek és a -hossznak egyaránt és külön-külön is az előírt minimális méret 60%-át el kell érnie. Ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik, beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a beépíthető minimális telek szélesség 12 m.

6 (4) A Rendelet 6. (17) bekezdése az alábbiak szerint módosul: A településszerkezetileg védett területeken az építési engedélyezési terveket az építéshatósági az engedélyezés előtt környezetbe illeszkedési szempontból a települési főépítésszel véleményeztetni kell. (5) A Rendelet 6. kiegészül az alábbi (21), (22) és (23) bekezdésekkel: (21) A település területén a beépítésre szánt övezetekben a zöldfelületeinek felújításánál a zöldfelületek minimum 50%-át honos növényekkel kell beültetni. Mezőgazdasági övezetekben a díszkertként, hobbikertként használt telekrész, sövény honos növényekkel alakítandó ki. Az erdőterületeken az erdőterv készítése során előnyben kell részesíteni a honos fafajok telepítését. A honos növények listáját a HÉSZ VI. melléklete tartalmazza. (22) Az építési helyen túlnyúló meglévő, a földhivatali nyilvántartásban feltüntetett épületek magassági és alaprajzi irányban is csak - az építési övezet előírásainak betartásával az építési helyen belül bővíthetők. (23) A beépítésre nem szánt területeken a tájkép védelme érdekében csillogó fém (lemez) fedés nem alkalmazható, a maximális egy tömegben létesíthető épületnagyság ha az övezeti előírás másképp nem rendelkezik - 50 m 2. A homlokzatokon megjelenő anyagok természetes fa, kő, vagy vakolt felület lehetnek. (6) A Rendelet 12. (3) bekezdése a Központ vegyes területek övezeti előírások táblázata az alábbiak szerint módosul: övezet Terület m 2 Telekalakításra vonatkozó előírások építmények elhelyezésére vonatkozó előírások Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Szélesség M mélység m építési mód Előkert m Zöldfelüle t % Beépítettség % építményekre vonatkozó előírások Ép.mag. m Vk K Sz K 60 K(30) K 1 K 1 A kialakult beépítés megőrzendő: a meglévő telek nem osztható meg, építmény magasság nem növelhető (parókián sem), a hasznos terület 1 alkalommal, de legfeljebb 12%-ig bővíthető. (7) A Rendelet 13. (10) bekezdése a Településközpont vegyes területek övezeti előírások táblázata az alábbiak szerint módosul és kiegészül a Vt-2* alövezet előírásaival: övezet Terület m 2 Telekalakításra vonatkozó előírások építmények elhelyezésére vonatkozó előírások Legkisebb telek- legkisebb legnagyobb Szélesség M mélység m építési mód Előkert m Zöldfelüle t % Beépítettség % szintter. mut. építményekre vonatkozó előírások Ép.mag. m szintter. mut. Vt -K1 K - - SZ K 80 K(15) K(6,0) K+0,2 Vt-K2 K K K Z 0 40 K(40) K(5,0) 0,6 Vt-K3 K K K Z - 20 K(40) K(5,5,) 0,6 Vt-K4 K K K Z - 20 K(40) K(7,5,) 0,6 Vt (K) 30 - SZ K (10) K(6,0) 0,8 Vt (K) SZ Vt-2* 3000 (K) SZ ,0 max:9,0 1 0,45 6,0 max:9,0 1 0,35

7 Vt (K) Z ,5 1,4 1 Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága a meglévő épületek építmény magassága nem növelhető, a telken belül a beépítettség 1 alkalommal, legfeljebb a telek terület 10%-os mértékéig emelhető. Új épület legfeljebb 6,0 méteres építmény magassággal építhető. Tervtanácsi állásfoglalás, illetve elvi építési engedély alapján az előírásoktól 10%-os mértékben el lehet térni. 2 Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága (8) A Rendelet 13. (12) bekezdés a) pontja az alábbiak szerint módosul: A Vt K2-3-4 építési övezetekre vonatkozó egyedi előírások: a.)az utcai homlokzat kialakítását, festését, kerítés építését a környezetbe illeszkedéshez tisztázása miatt, az építési engedélyezési eljárás előtt elvi engedélyben a települési főépítésszel egyeztetni kell, illetve- amennyiben Verőce rendelkezik építészeti tervtanáccsal az építési engedélyhez csatolni kell a tervtanács támogató véleményét. (9) A Rendelet 15. (1) bekezdése az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: Övezet Telekalakításra vonatkozó előírások Építmények elhelyezésére vonatkozó előírások Építményekre vonatkozó előírások Legkisebb telek- Legkisebb Legnagyobb Terület m 2 Szélesség M mélység m építési mód Előkert m Zöldfelüle t % Beépítettség % Ép.mag. m szintter. mut. Üü SZ Az övezetben épülő épület, létesítmény megengedett legnagyobb homlokzat magassága (10) A Rendelet 20. (9) bekezdése az alábbiak szerint módosul: 4,5 max 6,0 1 0,1 A turisztikai rendeltetésű erdőterületen elhelyezhető: erdei tornapálya, sétaút, tanösvény, esőbeálló, kilátó építmény, illemhely, az erdei flóra és fauna bemutatását szolgáló és egyéb turisztikai célú építmény. Az épületek, építmények csak tájba illő, hagyományos szerkezetűek lehetnek. Vezetékes szennyvízhálózat megléte esetén a turisztikai pihenőhelyen illemhely létesíthető. (11) A Rendelet 22. (1) bekezdése az övezeti előírások táblázata az alábbiakkal kiegészül: Övezeti jel Beépíthető min.teleknagysá g.(m2) min. teleksz. (m) Beépítés módja Max. beépítési % Max. építmény magasság (m) Völgy felöl Hegy felé Ma m 2 30m SZ 3% ,0 Ma-M m 2 30m SZ 3% 6,0 3,0 4,5 1 birtokközpont esetében a beépítési %-ra lásd 22. (4) b.) (12) A Rendelet 22. -a kiegészül az Ma-3 és Ma-M övezet egyedi előírásaival (4) Ma-3 övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál, 6000 m 2 -telek nagyság felett gazdasági épület mellett lakófunkció is elhelyezhető, a lakóépület max. bruttó alapterülete: 100 m 2. b) Az övezetben birtokközpont alakítható. A birtokközpont telkének nagysága min. 1 ha, a beépítési százalék a 10%-ot nem haladhatja meg. A birtokközponton elhelyezhető lakófunkciójú épület max. bruttó alapterülete: 150 m 2 átlag

8 c) A birtokközponthoz tartozó birtoktest nagysága min. 5 ha. d) A kialakítható legnagyobb telekterület m 2, e) A megengedett építmény magasság: 4 m (gazdasági épületre a szükséges belmagasság biztosításához,- építmény legfeljebb 8 m) f) A terepszint legfeljebb a természetes szinttől 60 cm-re tölthető fel illetve vágható be. g) A minimálisan kialakítandó zöldfelület: 90 % (13) A Rendelet 22. -a kiegészül az Ma-M övezet egyedi előírásaival (5) Ma-M jelű övezet a) Az övezet jellemzően az állattartás, mezőgazdasági termelés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgál. b) Az övezetben a m 2 -nél kisebb telken épület, építmény nem helyezhető el. A m 2 -nél nagyobb telken legfeljebb két darab gazdasági épület, vagy terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhető 3%-os beépítettséggel. c) Legkisebb előkert: 5 m, hátsókert: 10 m d) Minimálisan kialakítandó zöldfelület: 70 % A területen termékfeldolgozáshoz kapcsolódó létesítmény teljes közműellátás, és a szükséges környezetvédelmi felszerelések, berendezések megléte esetén helyezhető el. (14) A Rendelet 23. (3) bekezdés a) pontja a Kertes mezőgazdasági területek építési előírásairól az alábbiak szerint módosul: (3)Az építési hely határvonalai: a) építési határvonal az előkertben: a telek utcai szabályozási vonalától vagy a közterületi határvonaltól a telek belseje felé, a szabályozási vonallal vagy a közterületi határvonallal párhuzamosan 10m-re húzódik. (15) A Rendelet 25. (2) bekezdés c) pontja az alábbiak szerint módosul: Az elhelyezhető épületek száma 2, és beépített alapterülete építészeti tervtanács előtt bemutatott elvi engedély alapján maximum nettó 200 m 2, (16) A Rendelet 25. -a az alábbi (5)-(6) bekezdésekkel egészül ki a Különleges turisztikai terület (Kk-Tu) egyedi előírásaival. (5) Kk-Tu1 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, vendéglátás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. b) A kialakítható legkisebb telekterület 2500m 2, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el, d) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, e) Minimális előkert:5 m vagy a kötelezően megtartandó zöldfelület határa a szabályozási terven jelölt módon, az oldalkert min.5 m. f) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m g) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (6) Kk-Tu2 - Különleges turisztikai területre vonatkozó részletes előírások a következők: a) A területen tulajdonos lakása mellett szállás, turisztikai és sport funkciójú épületek helyezhetők el. b) A kialakítható legkisebb telekterület 1,5 ha, c) Az épületek szabadonállóan helyezhetőek el,

9 d) A beépítettség mértéke maximum 2% lehet, e) Minimális előkert:10 m, az oldalkert, hátsókert mértéke a kötelezően megtartandó zöldfelület határa, a szabályozási terven jelölt módon, f) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m, legnagyobb homlokzat magasság: 6,0 m, g) Minimálisan kialakítandó zöldfelület 80%. (17) A Rendelet 25. (5) bekezdése tartalmi változás nélkül (7) bekezdésre módosul, a 25. (6) bekezdése tartalmi változás nélkül (8) bekezdésre módosul, a 25. (7) bekezdése tartalmi változás nélkül (9) bekezdésre módosul. (18) A Rendelet 26. -a az alábbi (10) bekezdéssel egészül ki: A 8 méternél keskenyebb kiszolgálóút esetében az építés feltétele, hogy a gépkocsi behajtók lehatárolását az utcavonalon a szabályozási vonaltól a telek irányába 4 méter szélességben min 3 méterre hátrahúzva kell kialakítani. (19) A Rendelet 35. (3) bekezdése a településszerkezeti védelemre javasolt területre vonatkozó előírásokról d) pontja módosul az alábbiak szerint: A kerítések, támfalak kialakításához, utcai épületszínezéshez, anyaghasználathoz környezetbe illeszkedés érdekében előzetesen ki kell kérni a települési főépítész szakmai véleményét. A kerítések kialakítása, támfalak., utcai épületszínezés, anyaghasználat a meglévő állapothoz igazodva, főépítészi vélemény alapján illetve tervtanácsi döntéssel lehet hozzájárulni. (20) A Rendelet 35. (8) bekezdés b) pontja a helyi védelemre javasolt épületekre vonatkozó előírásokról módosul az alábbiak szerint: Az építési terveket illeszkedési és értékvédelmi szempontból egyeztetni kell a települési főépítésszel. Az építési engedély elbírálásánál figyelembe kell venni a település főépítészének bevonásával összehívott építészeti tervtanács támogató, illetve elutasító véleményét. (21) A Rendelet 35. kiegészül az alábbi (10) és (11) bekezdéssel: (10) A település belterületén védelem alatt nem álló területen, illetve a külterületen a nem építési engedélyhez kötött építmények tájba illően, természetes anyagok felhasználásával alakítandók ki. Ha az övezeti előírások másképp nem rendelkeznek, utcai, vagy közterületről látszó támfal, kerti építmény a meglévő környezethez igazodva, pld fából vagy természetes kőből épülhet. (11)A településen az Üdülőterületeken és mezőgazdasági területeken a légvezetékek fa oszlopon vezetendők. 2. (1) A Rendelet Melléklet I. TT Telekcsoport alakítási Terv készítendő jellel érintett ingatlanok jegyzéke az alábbiak szerint módosul: A Zentai utca-bereg utca-rákóczi utca- Vasúti sor és 7003 hrsz telkek által határolt területen: 1066, 1067/1,, 1067/2, 1069, /1,2, , A Zentai utca folytatásában lévő 6917 hrsz út és a 6997 patak által határolt tömbben: 6933/1,2-6936, A Zentai utca folytatásában lévő 6917 hrsz út és a 0112/3 hrsz erdő által határolt tömbben: , , , /1-3, A Vasúti sor /11 hrsz út hrsz patak hrsz telek általhatárolt területen 7012/1, Paprét 7109/7 hrsz

10 (2) A Rendelet Melléklete kiegészül az alábbi V. ponttal: V. Fogalommagyarázat: 1. Kialakult övezeti paraméterek Telekméretek K minden meglévő telek beépíthető, új telek nem alakítható.. (K) új telekalakítás esetén a min. telekméret megadott mértékét kell figyelembe venni, minden kialakult telek beépíthető, Előkert K A jelenlegi előkert vonalát megtartva helyezhető el a telken épület. K ( ) A jelenlegi előkert vonalát megtartva helyezhető el a telken épület, új telek esetében a zárójeles érték a min. előkert. Beépítettség K A telkek a jelenlegi beépítettségük mértékéig építhetők be K ( ) A telkek jelenlegi beépítettsége megtartható, új telek vagy új építkezés esetében a zárójeles értékig építhető be/bővíthető. Építménymagasság K A jelenlegi építménymagasság mértékéig építhető új épület. K ( ) Az épületek jelenlegi építménymagassága megtartható, új telek vagy új építkezés esetében a zárójeles értéket kell figyelembe venni. Szintterületi mutató K+ A telken belül a kialakult szintterületi mutató a megadott értékkel növelhető, de csak a kialakult, meglévő épület-tömegeken belül. 2. Szintterületi mutató: a telken az övezeti előírások alapján elhelyezhető ill. elhelyezett épületek összes szintterületének és a telek területének viszonyszáma. 3. Hegy felőli és völgy felőli homlokzat: amennyiben a telken a lejtő vagy rézsűs terepalakulat található,, a hegy felőli homlokzat a lejtő teteje vagy a rézsű koronavonala irányába néző épületrész, a völgy felőli homlokzat a lejtő alja vagy a rézsű körömvonala irányába néző épületrész. (3) A Rendelet kiegészül az alábbi Melléklet VI. Telepítendő honos növények listájával. FÁK: Nagytermetű fák Acer platanoides Acer pseudoplatanus Betula pendula Carpinus betulus Fraxinus angustifolia subsp. pannonica Fraxinus excelsior Populus nigra Populus termula Prunus avium Quercus cerris Quercus petraea Quercus robur Salix alba Tilia cordata Tilia platyphyllos Ulmus laevis Korai juhar Hegyi juhar Közönséges nyír Közönséges gyertyán Magyar kőris Magas kőris Fekete nyár Rezgő nyár Madárcseresznye Csertölgy Kocsánytalan tölgy Kocsányos tölgy Fehér fűz Kislevelű hárs Nagylevelű hárs Vénicszil Megjegyzés vízközelbe vízközelbe vízközelbe vízközelbe vízközelbe Középtermetű fák Malus sylvestris Vadalma

11 Prunus padus Pyrus pyraster Sorbus aucuparia Sorbus torminalis Ulmus minor Sorbus aria Kistermetű fák Acer campestre Acer tataricum Cerasus mahaleb Colutea arborescens Fraxinus ornus Laburnum anagyroides Quercus pubescens Salix caprea Staphylea pinnata Májusfa, zselnicemeggy Vadkörte Madárberkenye Barkóca berkenye Mezei szil Lisztes berkenye Mezei juhar Tatárjuhar Sajmeggy Sárga borsófa Virágos kőris Közönséges aranyeső Molyhos tölgy Kecskefűz Mogyorós hólyagfa CSERJÉK: Talajtakarók: Hedera helix Vinca minor Alacsony cserjék Prunus tenella Rosa pimpinellifolia Rubus caesius Spiraea media Közönséges borostyán Kis télizöld meténg Törpemandula Jajrózsa Hamvas szeder Szirti gyöngyvessző Középtermetű cserjék Cerasus fruticosa Cotoneaster niger Lonicera xylosteum Rosa canina Magas cserjék Berberis vulgaris Cornus mas Cornus sanguinea Coryllus avellana Crataegus laevigata Crataegus monogyna Euonymus europeus Euonymus verrucosus Ligustrum vulgare Prunus spinosa Salix cinerea Viburnum lantana Viburnum opulus Csak belterületen alkalmazható növényfajok: FÁK Aesculus hippocastanum Koelreuteria paniculata Paulownia tomentosa Populus simonii Fastigiata Prusnus fruticosa Globosa Sophora japonica Sorbus rotundifolia Csepleszmeggy Fekete madárbirs Ükörke lonc Gyepűrózsa Közönséges borbolya Húsos som Veresgyűrű som Közönséges mogyoró Kétbibés galagonya Egybibés galagonya Csíkos kecskerágó Bibircses kecskerágó Közönséges fagyal Kökény Rekettyefűz Ostorménfa Kányabangita Vadgesztenye Bugás csörgőfa Császárfa Kínai jegenyenyár Gömb csepleszmeggy Japánakác Kereklevelű berkenye vízközelbe

12 CSERJÉK Chaenomeles japonica Forsythia x intermedia Philadelphus coronarius Pyracantha coccinea Spiraea x vanhouttei Symphoricarpos albus Syringa vulgaris Japán madárbirs Aranyvessző Jezsámen Tűztövis Kerti gyöngyvessző Nyugati hóbogyó Kerti orgona (4) A Rendelet kiegészül az alábbi Melléklet VII. Lakóutca 6 és 8 méteres szélességgel kialakítva, Mintakeresztszelvény. 3. Záró rendelkezések (1) A jelen rendelet kihirdetése után 30 nappal lép hatályba és a rendelet hatálybalépése után a 31. napon hatályát veszti. (2) A rendelet hatálybalépésével egy időben a Pro Arc Építész Stúdió által 2012-ben készített, Szabályozási terv módosítás megnevezésű SZ-0, SZ-1, SZ-2, SZ-3, Sz-4 és SZ-5 jelű tervlapok lépnek hatályba, melyek a hatálybalépéssel egyidőben egységes szerkezeti beépítésre kerülnek a 9/2010. (X.06.) önkormányzati rendelettel jóváhagyott VERŐCE HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉ-ről szóló rendeletbe és mellékleteibe. (3) Az egységes szerkezetbe való szerkesztésről a Jegyző gondoskodik. (4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik. Verőce, október Bethlen Farkas sk. Polgármester.. Oroszi Beáta sk. Jegyző

13 1. számú melléklet Étv. 9. (1) A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket az országos településrendezési szakmai előírások figyelembevételével, továbbá a külön jogszabályban meghatározott fogalmak és jelkulcsok alkalmazásával kell elkészíteni. (2) 61 A településrendezési eszköz kidolgozása előtt beazonosítható módon meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ki kell nyilvánítani a rendezés célját és várható hatását oly módon, hogy az érintettek azzal kapcsolatban 15 munkanapon belül javaslatokat, észrevételeket tehessenek, véleményt nyilváníthassanak. Ennek során biztosítani kell: a) a helyben szokásos módon a kidolgozás elhatározásának tudomásra hozatalát és az érintett lakosság, szervezetek, érdek-képviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét, b) az érintett települési önkormányzati szervek bevonását az előkészítésbe úgy, hogy azok írásban ismertethessék a település fejlődése és építési rendje szempontjából jelentős terveiket és intézkedéseiket, valamint ezek várható időbeli ütemezését, c) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott államigazgatási szervek megkeresését oly módon, hogy azok véleményt nyilváníthassanak és ismertethessék ca) a rendezési feladat ellátásához szükséges nyilvántartásuk részét képező mindazon adatokat, amelyek a rendezés alá vont területtel kapcsolatosak, továbbá cb) a hatáskörükbe tartozó kérdésekben a jogszabályon alapuló követelmények érvényre juttatásának feltételeit. (3) 62 A készítés alatt lévő településrendezési tervet és helyi építési szabályzatot a polgármesternek (főpolgármesternek) külön jogszabályban meghatározottak szerint véleményeztetnie kell az 5. (4) bekezdésében említett tervtanáccsal. Az elkészített helyi építési szabályzatot és településrendezési terveket a megállapítás, illetve a jóváhagyás előtt a polgármesternek (főpolgármesternek) véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint az egyesületekkel, amelyek 22 munkanapon belül adhatnak írásos véleményt. (4) Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek (főpolgármesternek) egyeztető tárgyalást kell tartania, amelyre a hely és az időpont megjelölésével a véleményezési eljárás valamennyi érdekeltjét a tárgyalás előtt legalább 8 nappal meg kell hívnia. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásával együtt. (5) 63 Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. A (6) bekezdés szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell. (6) 64 A véleményezési eljárás befejezése után a településrendezési eszközöket az elfogadásuk előtt a (3) és (4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indoklásával együtt a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából: a) 65 a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket a jogszabályban meghatározott állami főépítész (a továbbiakban: állami főépítész) útján a miniszternek, a fejlesztési koncepciókat a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek b) 66 egyéb szabályzatot és terveket az állami főépítésznek. A miniszter 90, az állami főépítész 30 napon belül, a 9/A. szerinti esetekben 15 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell.

14 (7) 67 A településrendezési eszköz a (2) (6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat a 9/A 9/B. - ban és a 9/D. -ban meghatározott esetek kivételével legkorábban a megállapításuktól számított 30. napon léptethetők hatályba. (8) 68 A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül gondoskodik a helyi építési szabályzat, a településrendezési tervek és a beérkezett vélemények figyelembe nem vétele indokolásának amennyiben ennek az információtechnológiai feltételei fennállnak, az önkormányzat honlapján való közzétételéről. A polgármester (főpolgármester) az elfogadást követően 10 munkanapon belül megküldi a helyi építési szabályzatot, a településrendezési terveket és a beérkezett vélemények figyelembe nem vételének indokolását az azok véleményezésében részt vett államigazgatási szerveknek és szakmai vizsgálat céljából az állami főépítésznek. Ha a véleményezési eljárásban részt vett vélemény-nyilvánításra jogosult államigazgatási szervek azt észlelik, hogy a települési önkormányzat nem vette figyelembe jogszabályon alapuló véleményüket, úgy e kérdésben kialakított álláspontjukról 15 munkanapon belül tájékoztatják az állami főépítészt. (9) 69 A megállapított helyi építési szabályzatban és a jóváhagyott szabályozási tervben foglaltakat az érintett közigazgatási szerveknek a hatáskörüket érintő ügyekben eljárásaik során érvényesíteniük kell. Az (1) (9) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a (10) bekezdésben foglaltak, valamint a 9/A., 9/B., 9/C. és a 9/D. eltérő rendelkezései kivételével a településrendezési eszköz módosítása esetén is alkalmazni kell. (10) 70 Nem kell alkalmazni a (2) (7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a) a településrendezési eszköz aa) magasabb szintű jogszabály rendelkezésével ellentétes rendelkezésének, előírásának hatályon kívül helyezése, vagy ab) 71 nem településrendezési szabályozási körbe tartozó előírásának hatályon kívül helyezése, illetve b) az Étv. 57. (4) bekezdésében meghatározott helyi védettség megszüntetése esetében. (11) 72 A településrendezés eszközei készítése során a települést érintő jóváhagyott országos és térségi területrendezési terv rendelkezéseit figyelembe kell venni. (12) 73 A helyi építési szabályzatot és a településrendezési terveket azok összes munkarészével, valamint a megállapításukról szóló külön jogszabály szerinti jegyzőkönyvvel, a véleményezési eljárás dokumentumaival, továbbá az állami főépítészi, illetve miniszteri véleménnyel együtt, a képviselő-testületi megállapításuk után 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. (13) 74 A (2) és (3) bekezdés szerinti véleményezésért az államigazgatási szerv díjat nem számíthat fel. 9/A. 75 A településrendezési eszköz módosítása esetén a 9. (3) bekezdés szerinti véleményeztetés elhagyható, ha a) a módosítás aa) nem érinti a település fő infrastruktúra hálózatát, alapvető zöldfelületi rendszerét, morfológiáját, védett természeti értékeit, a kulturális örökség védelmét és nem növeli felhasználási intenzitását, ab) területfelhasználási változást nem jelent, és ac) már a 9. (2) bekezdés szerinti véleményeztetéshez részletesen kidolgozásra került és véleményeztetése megtörtént, vagy b) 76 a módosítás elírás javítása, rajzi feldolgozásból, méretarányból adódó pontatlanság javítása, vagy magasabb szintű jogszabályi változás átvezetése érdekében történik. 9/B. 77 A Kormány által rendeletben kihirdetett veszélyhelyzettel érintett települések a településrendezési eszközeinek a veszélyhelyzet következményei felszámolásához, valamint a további károk mérsékléséhez szükséges módosítása során, a veszélyhelyzet feloldásától számított fél éven belül a 9. (2) (7) bekezdésétől a következők szerint térhetnek el:

15 a) a településrendezési eszköz módosítására tett javaslatnak a veszélyhelyzet jellegének megfelelő szakterületi jogosultsággal rendelkező szakértő által készített szakvéleményen kell alapulnia, b) az elkészített településrendezési eszközt a polgármesternek egyeztető tárgyaláson az érdekelt államigazgatási szervekkel ismertetnie kell, a tárgyalás meghívójához az elkészített településrendezési eszközt mellékelnie kell, c) az egyeztetett településrendezési eszközre vonatkozó végső szakmai véleményét az állami főépítész 5 munkanapon belül kiadja, és d) a településrendezési eszköz módosítása azonnal hatályba léptethető. 9/C. 78 Kiemelt társadalmi cél érdekében központi költségvetési forrásból finanszírozott és kormányrendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházássá minősített építési beruházás megvalósításához szükséges településrendezési eszköz készítése, módosítása során a 9/B. -ban foglaltak alkalmazandók. 9/D. 79 (1) Kiemelt nemzeti emlékhely területére, illetve közvetlen környezetére vonatkozó településrendezési eszköz módosítása amennyiben a kiemelt nemzeti emlékhely kialakítására vonatkozó előírást tartalmaz (e -on belül a továbbiakban: településrendezési eszköz) során a 9. (2) (6) bekezdéseitől eltérően e (2) (11) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A településrendezési eszköz a) módosítását a kiemelt nemzeti emlékhely vagyonkezelője is kezdeményezheti; vagyonkezelői kezdeményezés esetén a településrendezési eszköz egyeztetésében és véleményezésében érintett szervek soron kívül járnak el, b) módosítása során a 9. (2) (6) bekezdésében előírt egyeztetési, véleményeztetési eljárások lefolytatása a területileg illetékes megyei (fővárosi) kormánymegbízott feladat- és hatáskörébe tartozik (a továbbiakban: kormánymegbízott), c) módosítását megelőzően a vagyonkezelő és a kormánymegbízott az egyeztetési, véleményezési eljárás meggyorsítása érdekében az Étv. 30/A. szerint településrendezési szerződést köthet. (3) A 9. (2) bekezdése szerinti véleményezésre, észrevételezésre 8 munkanap áll rendelkezésre. A polgármester (főpolgármester), aki helyett a kormánymegbízott jár el, az egyeztetési eljárásban érintettnek tekintendő. (4) A kormánymegbízott a módosítás alatti településrendezési eszköz tervezetét véleményezésre megküldi a központi tervtanács részére, amely a véleményét az üléstől számított 5 munkanapon belül adja meg. (5) A módosított településrendezési eszközt a jóváhagyás előtt a kormánymegbízott véleményezteti a külön jogszabályban meghatározott közigazgatási, az érintett települési önkormányzati és az érdek-képviseleti szervekkel, valamint az egyesületekkel, amelyek 10 napon belül adhatnak írásos véleményt. Az eltérő vélemények tisztázása érdekében a kormánymegbízott egyeztető tárgyalást tart, amelyre a véleményezési eljárás érdekeltjeit a tárgyalás előtt legalább 5 nappal a hely és az időpont megjelölésével hívja meg. Az egyeztető tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell valamennyi elfogadott és el nem fogadott véleményt azok indokolásaival együtt. (6) Azt az érdekeltet, aki a véleményezési eljárás során írásbeli államigazgatási szerv esetében jogszabályon alapuló véleményt nem adott, vagy adott, de az egyeztető tárgyaláson szabályos meghívás ellenére nem vett részt, a továbbiakban kifogást nem emelő véleményezőnek kell tekinteni. (7) A 9. (6) bekezdése szerinti, helyben szokásos módon történő közzététel időtartama 15 nap, amely időtartama alatt érkező észrevételeket a döntésre jogosulttal ismertetni kell. (8) Amennyiben több településrendezési eszköz módosítása szükséges, akkor azok 9/D. (3) (5) bekezdések szerinti egyeztetése egyidejűleg (egy összevont eljárásban) lefolytatható. (9) A településrendezési eszköz módosítását annak elfogadása előtt szakmai véleményezésre a kormánymegbízott küldi meg a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszternek, aki véleményét a kormánymegbízottal 10 napon belül közli, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét megadottnak kell tekinteni.

16 (10) A kormánymegbízott a településrendezési eszköz módosításának tervezetét az egyeztetési eljárás irataival együtt megküldi a területileg illetékes polgármesternek (főpolgármesternek), aki 15 napon belül előterjeszti a jóváhagyó testületnek. (11) A településrendezési eszköz módosítása az elfogadástól számított 10. napot követően hatályba léptethető. A településszerkezeti terv (1) A településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. (2) A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. (3) A településszerkezeti tervet a 9. rendelkezésein túlmenően a megyei, a szomszédos települési (a fővárossal szomszédos települések esetében a fővárosi és az érintett határos fővárosi kerületi) önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. A főváros településszerkezeti tervét a kerületi önkormányzatokkal is véleményeztetni kell. (4) 81 A településszerkezeti terv esetében az előzetes véleményt kérő dokumentációnak a 9. (2) bekezdésében előírtakon túlmenően tartalmaznia kell a szerkezeti terv módosítása esetén az azt szükségessé tévő településfejlesztési döntést, valamint tájékoztatásul az elfogadott településfejlesztési koncepciót is, kivéve a 9/D. esetében a településszerkezeti terv módosítását, amelynél a vonatkozó kormányhatározatot kell mellékelni (1) 83 A településszerkezeti terv a település közigazgatási területére készül és rajzi, valamint szöveges munkarészből áll. A településszerkezeti terv rajzi és szöveges munkarészei a megállapításukról szóló határozat mellékletei. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során az időközben történt módosításokat a felülvizsgált egységes terven át kell vezetni. (2) A településszerkezeti tervet a település nagyságának megfelelő méretarányú térképen kell ábrázolni. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a bel- és külterületeket, a beépítésre szánt, illetve a beépítésre nem szánt területeket, azok tagozódását, a település szerkezetét meghatározó műszaki infrastruktúra-hálózatokat (főútvonalakat, gyűjtőutakat, közüzemi közműgerincvezetékeket, hírközlő hálózat fő elemeit), a települési szintű és a városrész szintű közparkokat, a terv léptékében ábrázolható védett, az e tervvel védelemre tervezett és védőterületeket. A településszerkezeti tervben meg kell határozni a rehabilitációra kijelölt, valamint a funkciójában megváltoztatásra szánt (fejlesztési) területeket. (3) A (2) bekezdésben említett egyes területeken belül fel kell tüntetni a terület felhasználását veszélyeztető, illetőleg arra kiható tényezőket, különösen az alábányászottságot (bányatelket), a nyilvántartott ásványinyersanyag-vagyont, a szennyezettséget, az árvíz-, a belvíz-, az erózió- és csúszásveszélyt, a földrengés-veszélyeztetettséget, a természetes és mesterséges üregektől veszélyeztetett területeket, a közműves szennyvízelvezetéssel ellátatlan területet, továbbá a külön jogszabályok alapján előírt minden olyan egyéb tényezőt, amely a terület felhasználását vagy beépítését befolyásolja. A szabályozási terv 12. (1) A szabályozási terv a település közigazgatási területére vagy külön-külön annak egyes legalább telektömb nagyságú területrészeire készülhet. (2) Szabályozási tervet kell készíteni minden esetben: a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre, illetőleg

17 b) 84 a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (3) A szabályozási tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell lennie, eltérés szükségessége esetén a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell. (4) A szabályozási tervet a szükséges vízszintes, magassági és egyéb adatokat tartalmazó olyan méretarányú térképen kell ábrázolni, hogy annak megállapításai az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek. (5) A szabályozási tervnek tartalmaznia kell: a) a bel- és külterületek lehatárolását (belterületi határvonal), b) 85 a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek, övezetek) lehatárolását, c) az egyes területrészeken belül a közterületek és az egyéb területek elkülönítését, d) a közterületeken belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér, közpark stb.), e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat, f) az egyes területrészeken belül a védett és a védelemre tervezett, valamint a védő területeket, továbbá építményeket, g) az infrastruktúra-hálózatok és építmények szabályozást igénylő elemeit, h) a 17. szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területrészek lehatárolását. (6) A helyi építési szabályzatot és a hozzá tartozó szabályozási tervet együtt kell alkalmazni. A helyi építési szabályzat 13. (1) Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban kell megállapítania. (2) A helyi építési szabályzatnak tartalmaznia kell legalább: a) a bel- és külterület(ek) lehatárolását (belterületi határvonal), b) 86 a beépítésre szánt területek, illetőleg az azokon belüli egyes területrészek (építési övezetek) lehatárolását, azok felhasználásának, beépítésének feltételeit és szabályait, c) a beépítésre nem szánt területek tagozódását, az egyes övezetek lehatárolását, felhasználásuk és az azokon történő építés feltételeit, szabályait, d) a különböző célú közterületek felhasználása és az azokon történő építés feltételeit és szabályait, továbbá e) a helyi építészeti értékvédelemmel, f) a védett és a védő területekkel, valamint g) a 17. szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával érintett területek lehatárolását, valamint az azokkal kapcsolatos előírásokat. (3) 87 A szabályozási terv amennyiben készül a helyi építési szabályzat rajzi mellékletét képezi. (4) 88 A helyi építési szabályzat készülhet a település közigazgatási területének egészére vagy annak egyes részeire az (5) bekezdés előírásainak figyelembevételével. Területrészenként készülő helyi építési szabályzat esetében a későbbi szabályozások az első szabályzat módosítását (kiegészítését) jelentik. (5) 89 Helyi építési szabályzatot kell készíteni legalább telektömbre kiterjedően a) az újonnan beépítésre vagy jelentős átépítésre kerülő (pl. rehabilitációs) területekre,

18 b) 90 a természeti adottság, a településszerkezet, az építés, az építészeti örökség vagy a rendeltetés szempontjából különös figyelmet igénylő védett területek (pl. kiemelt üdülőterület, gyógyhely, műemléki jelentőségű terület) egészére, valamint c) minden más olyan esetben, amikor azt az építés helyi rendjének biztosítása egyébként szükségessé teszi. (6) 91 A szabályozást legalább a településszerkezeti tervben lehatárolt területegységre kell elkészíteni. (7) 92 A tervezés időszakában fő lakosságszámot meghaladó települések esetében, amennyiben a helyi építési szabályzat mellékleteként nem készül szabályozási terv is, az egyes építési övezetek, övezetek területi lehatárolását övezeti tervlapon ábrázolni kell.

19 ÁLLAMI FŐÉPÍTÉSZ VÉGSŐ SZAKMAI VÉLEMÉNYÉHEZ 2. számú melléklet ad. Bevezetés: Az eltérő vélemények egyeztetési tárgyalására küldött meghívóban külön felhívtuk minden résztvevő véleményét, az alábbiakra: Egyúttal felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az Étv. 9. (2) bekezdés szerinti előzetes véleményt kérő dokumentumra beérkező észrevételek alapján Verőce Község Önk. Képviselő-testülete 2/2012. (01.17) sz. határozatot hozott, mely értelmében a rendezés alá vont területek kismértékben kiegészítésre kerültek. Ezen kiegészítéseket (lásd 1.3. és 2.2 jelű módosítás) ill. a hivatkozott Képviselő-testületi határozatot (lásd. dokumentáció utolsó előtti lapja) a 9. (3) szerinti dokumentáció tartalmazta. A közbenső egyeztetésben véleményt adó államigazgatási szervek az 1.1. és 2.2. módosítások, övezeti átsorolások ellen lényegi kifogást nem emeltek. Véleményünk szerint ilyen jellegű kismértékű módosítás, kiegészítés a rendezési tervek egyeztetési folyamatába természetesen illeszkedő közakarat. Tervezői válasz bevezetéshez A Településrendezési terv módosításának Államigazgatási egyeztetés lezajlott. Az Állami Főépítészi Hivatal az ÉTV 9. (3) bek. szerinti egyeztetésben jelezte, hogy az előzetes egyeztetéshez képest újabb módosítási igények jelentkeztek. Az egyeztető tárgyaláson az új módosításokat az Államigazgatási szervekkel ismertettük, azokat a Főépítészi Hivatalon kívül mindenki tudomásul vette és véleményt nyilvánított róluk. A közbenső. egyeztetés lezárása után lakossági hozzászólások alapján került sor a terv korrekciójára. ad.1 Tervező válasza: A végleges dokumentációban az alátámasztó és a jóváhagyandó munkarész összhangját megteremtjük. ad.2. Tervezö válasza: A jóváhagyandó munkarészek jogi felülvizsgálatáért a település jegyzője felelősséget vállal. A jegyző és a tervezők közösen a HÉSZ módosítást véglegesítik.. hatályon kívül helyezendő meghatározása, pld rajzok települészerkezeti tervet is hatályba kell helyezni, most hiányzik ad. 3. A módosítás célja a kialakult állapothoz illeszkedő és megvalósítható közterület szabályozás, amelyet részletes vizsgálat előzött meg és az OTÉK rendelkezései szerint mintakeresztszelvénnyel támasztott alá a tervező. A mintakeresztszelvényt a HÉSZ mellékleteként a jóváhagyandó munkarészbe beillesztjük. Tervezöi válasz: A közlekedési területek szabályozási szélességének módosítását helyszíni bejárással alátámasztottan szakági tervező készítette. A kritikus pontokon mintakeresztszelvények készültek. A javasolt megoldások a jelenleg érvényben lévő jogszabályokba nem ütköznek. Az Önkormányzat határozattal megerősítette a közterület szabályozások módosítását. Az új utak tényleges. kialakítása gondos tervezési munkát igényel, melyben meg kell oldani a felszíni vízelvezetést, korszerű közműellátást, ez a megfelelő eszközök alkalmazásával a keskenyebb közterületeken is megvalósítható. ad. 4. a telekalakítási eljárás 338/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben maghatározott szabályain nem kíván változtatni a helyi rendelet, de az LXXVIII Étv. 12 (5) előírja, hogy a szabályozási tervnek tartalmaznia kell e) a közterületnek nem minősülő területeken belül a telkek, építési telkek, területek kialakítására és beépítésére vonatkozó megállapításokat továbbá, a 24 (2)120 hogy Új