Ódor Péter - Vegetációtan
|
|
- Hunor Boros
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Főleg hegy és dombvidéken alakulnak ki, edafikus élőhelyek, bármely klímaövben kialakulhatnak, alapvetően a kőzet és talajviszonyok határozzák meg megjelenésüket. Többnyire savanyú kémhatású kőzettípusokon fejlődnek ki (riolit, andezit, homokkő, savanyú jellegű folyóhordalék: kavics, homok). Talajuk legtöbbször savanyú barna erdőtalaj, vagy kőzethatású talaj. A humuszos szint többnyire vékony, gyakran az ásványi talaj jelenik meg a felszínen, a talaj kémhatása savanyú, a biológiai aktivitás lassú (a mikroba közösséget főleg gombák alkotják), humuszforma legtöbbször nyershumusz, felvehető ásványi tápanyagok mennyisége kevés, többnyire jelentős a kilúgozás és az erózió. Gyakran jelenik meg nehézfém stressz (Al, Fe, Cd) a talajban. A talajban száraz ill. változó vízviszonyok uralkodnak. A faállomány többnyire alacsony, lassú növekedésű, egy (kevés) szintes, alacsony záródású, fényben gazdag erdőbelső jellemzi. Domináns fafajok lehetnek Quercus petraea, Fagus sylvatica, helyenként Pinus sylvestris, Betula pendula, típusokat elsősorban a faállomány és a termőhely alapján különítünk el. Cserjeszint többnyire gyér, újulat mennyisége is gyakran kevés, kifejlődését nem a fény, hanem a talajviszonyok limitálják, jellemzőek az alacsony növekedésű cserjék és a félcserjék.
2 Gyepszint borítása változó, gyakran alacsony, kifejlődését a talajviszonyok limitálják. Szintén a talajban uralkodó erős stressz miatt kevés faj alkotja, jellegzetesek az acidofrekvens elemek. A geofiton aszpektus szinte hiányzik, az üde lomberdei polikormonképző fajok szintén kis tömegességgel jelennek meg. Sok faj életciklusa során gomba szimbiózissal rendelkezik (könnyíti a tápanyag felvételt). Jellemzőek a cserjék, félcserjék a gyepszintben: Calluna vulgaris, Vaccinium myrtillus, V. vitis-idae, Genista tinctoria, G. pilosa, Cytisus supinus, C. hirsutus Harasztok: Lycopodium clavatum, L. complanatum, páfrányok nagy száma Fűfélék sásfélék: Luzula luzuloides, L. campestris, L. pilosa, Calamagrostis arundinacea, Deschamsia flexuosa, Festuca tenuifolia, F. valesiaca, Agrostis tenuis, Sieglingia decumbens, Holcus mollis, Anthoxanthum odoratum, Molinia arundinacea Pyrolaceae család: Pyrola rotundifolia, P. minor, Moneses uniflora, Chimaphila umbellata, Moneses uniflora egyéb lágyszárúak: Hieracium nemzetség, Veronica officinalis, Melampyrum pratense, Galium rotundifolium, Viscaria vulgaris, Rumex acetosella, Prenanthes purpuea, Potentilla erecta, Solidago virgaurea, Antennaria dioica,
3 Calluna vulgaris Vaccinium myrtillus
4 Genista tinctoria Cytisus nigricans
5 Lycopodium clavatum Lycopodium complanatum
6 Luzula luzuloides Luzula campestris
7 Deschamsia flexuosa Agrostis tenuis
8 Sieglingia decumbens Anthoxanthum odoratum
9 Pyrola rotundifolia Chimaphila umbellata
10 Hieracium murorum Veronica officinalis
11 Melampyrum pratense Viscaria vulgaris
12 Rumex acetosella Prenanthes purpurea
13 Solidago virgaurea Antennaria dioica
14 Mohaszint boítása jelentős, nem csak a fákon és a sziklakibúvásokon, hanem sokszor a talajon is szinte összefüggő mohabevonat jelenik meg. A moháknak kedvez a sok nyers talajvfelszín, a kis avarprodukció, nyershumusz, jelentős erózió. Jellemző (nagy borítású) fajok: Dicranum scoparium, D. polysetum, Dicranella heteromalla, Polytrichum formosum, P. piliferum, P. juniperinum, Pleurozium schreberii, Pseudoscleropodium purum, Hypnum cupressiforme, Leucobryum glaucum, Rhytidiadelphus triquetrus.
15
16 Dicranum scoparium Dicranum polysetum
17 Polytrichum formosum Polytrichum pilierum
18 Hypnum cupressiforme Pleurozium schreberii
19 Leucobryum glaucum Dicranella heteromalla
20 Mészkerülő tölgyesek Főleg hegyvidéken jelennek meg, savanyú alapkőzetű területeken, meredek lejtőkön. Kialakulhatnak másodlagosan is, helytelen gazdálkodást követő talajerózió miatt. Legtöbbjük véderdő. Talajuk sekély termőrétegű kőzethatású talaj, vagy savanyú barna erdőtalaj, többnyire fényben gazdag, száraz erdők. Alacsony növekedésű, és alacsony záródású erdők, gyakran egyszintesek, uralkodó a Q. petrea, elegyfaként megjelenhet nyír, rezgő nyár, bükk, gyetyán, madárberkenye.
21 Mészkerülő tölgyesek
22 Mészkerülő tölgyesek
23 Mészkerülő bükkösök Hegy és dombvidéken jelennek meg a bükkös zónában, meredek lejtők felső régiójában, tetőkön, savanyú alapkőzeten, a talaj sekély termőrétegű, savanyú barna erdőtalaj, vagy kőzethatású talaj, az erózió többnyire jelentős. Uralkodó fafaj a bükk, elegyfafajok aránya kicsi (nyír, rezgő nyár, madárberkenye, kocsánytalan tölgy), a fák magassága alacsony, gyakran egyszintesek, a fák gyakran terebélyes koronájúak, a záródás jelentős. Zártabbak, fényben szegényebbek, mint a savanyú tölgyesek, ezért azokhoz képest mind a cserjeszint, mind a gyepszint borítása alacsonyabb.
24 Mészkerülő bükkösök
25 Nyugat-Dunántúli mészkerülő fenyőelegyes lomberdők Nyugat-Dunántúl kavicshátain alakultak ki, dombtetőkön és a lejtők felső régiójában. Talajuk sekély termőrétegű pseudoglejes barna erdőtalaj, jellemző rá a változó vízgazdálkodás, magas agyagfrakció, vízzáró réteg jelenléte. Többszintes, elegyes erdők, melyekben változó elegyaránnyal jelenik meg az erdeifenyő, bükk, kocsányos és kocsánytalan tölgy, gyertyán, luc, szelíd gesztenye, nyír, rezgő nyár. A cserjeszint borítása változó, ebben meghatározó a záródás és a fényviszonyok, ami szintén változatos. Jellemző cserjék a boróka és a kutyabenge a fafajok újulatán kívül. Fényben gazdagabb állományokban zárt gyep és mohaszint figyelhető meg, a zárt állományok nudumak is lehetnek. Sok állomány másodlagosan jött létre a savanyodást,tápanyag-kimosódást és eróziót elősegítő erdőkiélések során (rendszeres tarvágás, erdei legeltetés, alomszedés).
26 Nyugat-Dunántúli mészkerülő fenyőelegyes lomberdők
27 Nyugat-Dunántúli mészkerülő fenyőelegyes lomberdők
28 Nyugat-Dunántúli mészkerülő fenyőelegyes lomberdők
29 Nyugat-Dunántúli mészkerülő fenyőelegyes lomberdők
30 Savanyú fenyérek
Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenConiferous forests. N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests. Fenyvesek. Fenyvesek
Fenyvesek Coniferous forests N13 Mészkerülő lombelegyes fenyvesek Acidofrequent mixed coniferous forests Natura 2000: Cönotaxonok: Aulacomnio-Pinetum Pócs 1966, Bazzanio-Abietetum Ellenberg et Klötzli
RészletesebbenL4b Nyílt mészkerülő tölgyesek Open acidofrequent oak forests. Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok
zeti és kompozicionális jellemzőket tudjuk vizsgálni, az állományok elsődleges vagy másodlagos jellegét nem. 5-ös: Idős, vastag (40 cm feletti átmérőjű) fákat is tartalmazó, változatos szerkezetű, ép és
RészletesebbenCseres - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 200 400 m tszf. magasságban zonális Termőhely: optimálisan viszonylag mély barna erdőtalaj (pl. Ramman féle BE) és barnaföld, de előfordulhat sekély termőrétegű talajokon
Részletesebben2. Magyarország természetes fás élőhelyei
2. Magyarország természetes fás élőhelyei Mátyás, Cs. 1995. Magyarország természetes és természetközeli erdőtársulásai. In: Mátyás, Cs. (szerk.), Erdészeti Ökológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 134-153.
RészletesebbenSzikladomborzatú erdők - Szurdokerdők
Szikladomborzatú erdők - Szurdokerdők Előfordulás: Bükkösök és gyertyános tölgyesek zónájában fordulnak elő hegy és dombvidéken Termőhely: Mély, keskeny völgyek aljában és alsó lejtőjén jelennek meg, mikroklímájuk
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenA természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez
A természetes vegetáció típusok megismerése hasonló egy film, könyv vagy színházi előadás megértéséhez Helyszín kor történet, üzenet társadalmi viszonyok, szereplők, szereplők közötti viszonyok, előfordulás,
RészletesebbenA Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei
KITAIBELIA IV. évf. 1. szám pp.: 69 75. Debrecen 1999 A Börzsöny-hegység mészkerülő bükkösei NAGY József Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Növénytani Tanszék, H-1118 Budapest, Ménesi út 44. Bevezetés
RészletesebbenAz Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített
NATURA 2000 ERDŐK STR/FNK MONITOROZÁSA V3.0 Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített NATURA 2000 ERDŐS ÉLŐHELYEK STRUKTÚRA és FUNKCIÓ
RészletesebbenK5 Bükkösök Beech forests
Üde lomboserdők Neuhäusl & Neuhäuslová-Novotná 1968, 1972, Pallay 1961, Penksza et al. 1994, Pócs 1960, Pócs et al. 1958, 1962, Simon 1977, Simon et al. 2007, Soó 1931, 1941, 1946, 1947c, 1951, 1958, 1960a,
RészletesebbenVadontermő gyógynövények a hazai vegetációban
Vadontermő gyógynövények a hazai vegetációban A társulás típusát meghatározza: Klíma-zóna (makroklíma) Európai lombhullató erdők *Ezen belül (mikroklíma): Edafikus tényezők Vízellátás Domborzati tényezők
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenK2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests
K2 Gyertyános-kocsánytalan tölgyesek Sessile oak-hornbeam forests Natura 2000: 91G0 * Pannonic woods with Quercus petraea and Carpinus betulus, 91L0 Illyrian oakhornbeam forests (Erythronio-Carpinion)
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenA Vas-hegy csoport vegetációja és florisztikai érdekességei
A Vas-hegy csoport vegetációja és florisztikai érdekességei KIRÁLY Gergely 1 KUN András 2 SZMORAD Ferenc 3 (1) Soproni Egyetem, Növénytani Tanszék, H-9400 Sopron, Ady E. út 5. (2) MTA Ökológiai és Botanikai
RészletesebbenKulturerdők. Ódor Péter - Vegetációtan
Kulturerdők Alapvetően fatermesztési céllal létesített, többnyire idegenhonos ill. tájidegen fafajokból létrehozott intenzív művelés alatt álló erdők. Jellemzi őket a telepítés előtti talajművelés, a gyakori
RészletesebbenAZ ŐRSÉG ÉS A VENDVIDÉK ERDEINEK JELLEMZÉSE
AZ ŐRSÉG ÉS A VENDVIDÉK ERDEINEK JELLEMZÉSE TÍMÁR GÁBOR 1 - ÓDOR PÉTER 2 - BODONCZI LÁSZLÓ 3 1 Állami Erdészeti Szolgálat Váci Erdőtervezési Iroda 2 Eötvös Lóránd Tudományegyetem Növényrendszertani és
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenVizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi
Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi mocsári jelleg, fás és fátlan élőhelyeken egyaránt megjelenhet.
RészletesebbenMagyarország vegetációja
Magyarország vegetációja Tanagyag: Hortobágyi-Simon: Magyarország legfontosabb növénytársulásai (225-263) Seregélyes, T., Szollát, Gy. és Standovár, T. 1995. Vegetáció és növénytársulások. In: Pannon Enciklopédia,
RészletesebbenNövénytan gyakorlat BSc. II. Növényrendszertan. Mohák Bryobionta
Növénytan gyakorlat BSc II. Növényrendszertan Mohák Bryobionta Csillagos májmoha (Marchantia polymorpha) Csillagos májmoha (Marchantia polymorpha) Alaktani jellemzők: Telepe 10 mm-nél szélesebb, vastag,
RészletesebbenEgy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az
Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A
RészletesebbenA magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
RészletesebbenAz őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter
Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik
RészletesebbenCampylopus flexuosus (Hedw.) Brid. a Nyugat-Mecsekben
http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2015, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 20 (1): 28 37.; 2015 DOI: 10.17542/kit.20.28 Campylopus flexuosus
RészletesebbenFontos társulástani fogalmak
Fontos társulástani fogalmak Növényzet (növénytakaró, vegetáció) Az ideális növénytársulás olyan növényközösség, amely - térben és idıben ismétlıdik, - fajkészlete hasonló, - meghatározott termıhelyi körülmények
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen
RészletesebbenTermészetvédelmi kezelési tervének MELLÉKLETEI
ŐRSÉGI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG Természetvédelmi kezelési tervének MELLÉKLETEI I Tartalom 4. MELLÉKLETEK... 3 4.1. Alapadatok... 3 4.2. A tervezési terület jellemző adatai... 4 4.2.1. A tervezési terület
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenA talajsavanyúság biológiai alapj elenségei röl írta: Dr. Fehér Dániel. A zürichi műegyetemen 1933 okt. hó 31-én tartott előadás.
A talajsavanyúság biológiai alapj elenségei röl írta: Dr. Fehér Dániel. A zürichi műegyetemen 1933 okt. hó 31-én tartott előadás. Mélyen tisztelt Uraim! Alig volt az újabb talajtani és biológiai irodalomnak
RészletesebbenA faállomány hatása a lágyszárú közösségekre az őrségi erdőkben
A faállomány hatása a lágyszárú közösségekre az őrségi erdőkben Németh Balázs, V. évf. biológus Témavezető: Dr. Ódor Péter, Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Bevezetés és célkitűzések Jelen dolgozat
RészletesebbenMagyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) Szabó István
Magyar Apróvad Közlemények 12 (2014) Hungarian Small Game Bulletin 12 (2014) A CSÍKI-HAVASOK CSÁSZÁRMADÁR (Bonasa bonasia) ÁLLOMÁNYÁNAK VIZSGÁLATA Szabó István 530305 Miercurea Ciuc, Str. Tas vezér Nr.
RészletesebbenA felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója
Bejárási utasítás A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója Az erdőrészletet átlagosan 100 m-es vonalsűrűséggel kell bejárni, kétszer (oda-vissza). A kvantitatív jellemzőket a részletben többször
Részletesebben122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról
122/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet az Uzsai csarabos erdő természetvédelmi terület védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007.
RészletesebbenA faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben
A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben Ódor Péter, Tinya Flóra, Márialigeti Sára, Mag Zsuzsa és Király Ildikó ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék A vizsgálat
RészletesebbenMagyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András
1 Magyarországi társulások Szerkesztette: Vizkievicz András Éghajlat Hazánk területén három különböző klímatípus találkozik, amelyeknek az elemei az egyes években különböző erősséggel és gyakorisággal
RészletesebbenÁ-NÉR 2007 élőhelylista definíciókkal
Á-NÉR 2007 élőhelylista definíciókkal Á-NÉR 2007 - a teljes élőhelylista (1-2 mondatos) definíciókkal, magyarul. Ezt a változatot Bölöni et al. 2007 alapján állították össze. 2009-től az Magyar Madártani
RészletesebbenErdős sztyepp vegetáció
Összetett, átmeneti vegetáció típus, ami zárt száraz gyepek, száraz, fellazuló erdők és száraz cserjések mozaikából áll. A zárt lombos erdők (tölgyesek) és a zárt száraz gyepek (sztyepp) széles átmeneti
RészletesebbenERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenA gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata
A gödöllői atlasz cédrus (Cedrus atlantica Manetti) állomány ökológiai és faterméstani vizsgálata Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét A gödöllői arborétumot, amely
RészletesebbenLY4 Tölgyes jellegű sziklaerdők és tetőerdők Mixed relic oak forests on rocky soils
Sziklás erdők LY4 Tölgyes jellegű sziklaerdők és tetőerdők Mixed relic oak forests on rocky soils Natura 2000: 9150 Medio-European limestone beech forests of the Cephalanthero-Fagion, 9180 * Tilio-Acerion
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenL2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek Quercus cerris-quercus petraea forests
L2a Cseres-kocsánytalan tölgyesek Quercus cerris-quercus petraea forests Natura 2000: 91M0 Pannonian-Balkanic turkey oaksessile oak forests Cönotaxonok: Fraxino orno-quercetum cerridis Kevey et Sonnevend
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS Kenderes Kata 2008 3
DOKTORI ÉRTEKEZÉS Kenderes Kata 2008 3 KELET-KÖZÉP EURÓPAI BÜKKÖSÖK TERMÉSZETES FAÁLLOMÁNY-DINAMIKÁJA Doktori értekezés Kenderes Kata Témavezetı: Dr Standovár Tibor egyetemi docens EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM
RészletesebbenMAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI
K A N I T Z I A J o u r n a l o f B o t a n y Kanitzia 13: 29-43. Szombathely, 2005 MAGYARORSZÁG EZÜSTPERJÉS GYEPJEI LÁJER KONRÁD Eötvös József Főiskola, Műszaki Fakultás, Környezettechnológia Tanszék,
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenA neofiton Campylopus introflexus (Hedw.) Brid. elterjedése Magyarországon
http://kitaibelia.unideb.hu/ ISSN 2064-4507 (Online) ISSN 1219-9672 (Print) 2014, Department of Botany, University of Debrecen, Hungary 19 (2): 212 219.; 2014 A neofiton Campylopus introflexus (Hedw.)
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenMezőségi és széki erdők 1
Mezőségi és széki erdők 1 Szabó Anna, kézirat A Mezőség központi részén az erdők aránylag kis terjedelműek (10 50 ha), egymástól nagy távolságra, elszigetelten terülnek el, de fajkészletük nem különbözik
RészletesebbenLY2 Törmeléklejtő-erdők Mixed forests of slopes and screes
károsodott: a specialisták eltűntek (vagy látványosan visszaszorultak), az erdei gyomok nagyobb mértékben elszaporodtak (pl. tömegesen lép fel a Parietaria officinalis, Urtica dioica, Impatiens parviflora).
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenBevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok
Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok www.geo.u-szeged.hu/~andi Magyarország talajainak főtípusai Váztalajok Kõzethatású talajok Barnaerdõtalajok Mezõségi talajok
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
RészletesebbenPioritás (SDF 4.2 Quality and Importance):
Természetvédelmi prioritások és célkitűzések Soproni-hegység Terület neve: Terület kódja: Terület besorolása: Kiterjedés: Soproni-hegység HUFH20012 kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület 5264,5
RészletesebbenADATOK MAGYARORSZÁG FLÓRÁJÁNAK ÉS VEGETÁCIÓJÁNAK ISMERETÉHEZ VIII. 1
ADATOK MAGYARORSZÁG FLÓRÁJÁNAK ÉS VEGETÁCIÓJÁNAK ISMERETÉHEZ VIII. 1 KEVEY BALÁZS Pécsi Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, H 7624 Pécs Ifjúság útja 6. Elfogadva: 2001. május 30. Bot. Közlem. 88. kötet
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenA SALGÓTARJÁN MELLETTI SALAKMEDDŐK VEGETÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI ÉS FELSZÍNFEJLŐDÉSE
A SALGÓTARJÁN MELLETTI SALAKMEDDŐK VEGETÁCIÓJÁNAK JELLEMZŐI ÉS FELSZÍNFEJLŐDÉSE Szabó Mária 1 Karátson Dávid 1 Angyal Zsuzsanna 1 Összefoglalás Salgótarján, e régi nehézipari központ üzemei évtizedek óta
RészletesebbenÓdor Péter 1 - Szurdoki Erzsébet 1 - Tóth Zoltán 1 Újabb adatok a Vendvidék mohaflórájához
Ódor Péter 1 - Szurdoki Erzsébet 1 - Tóth Zoltán 1 Újabb adatok a Vendvidék mohaflórájához Cím-Adress: 1 ELTE TTK Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék, H-1083 Budapest Ludovika tér 2. Összefoglalás
RészletesebbenINTERNETES VETÉLKEDŐ 1. forduló Beküldési határidő: 2015. május 12. cím: csordasb@freemail.hu 1. FORDULÓ
1. FORDULÓ 1. Feladat: Erdő kvíz Válasszátok ki a helyes megoldást! 1.A magyarországi erdőterület nagysága a honfoglalás idején ekkora lehetett: A) 5-7 % B) 18-20 % C) 40-60% D) 80-90% 2. Magyarország
RészletesebbenMohaflorisztikai vizsgálatok a Fertõmelléki-dombsor területén
24 KITAIBELIA X. évf. 1. szám pp.: 24-44. Debrecen 2005 (2006) Mohaflorisztikai vizsgálatok a Fertõmelléki-dombsor területén SZÛCS Péter H-2931 Almásfüzitõ, Verõ Imre u. 1. aduncus@freemail.hu Bevezetés
RészletesebbenGördülő Tanösvény témakör-modulok
Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,
Részletesebben1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez. A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT
1. sz. melléklet Sajóbábony város Képviselőtestületének 22/2005.(XI.30.) rendeletéhez A) Belterület Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_BT 1 B) Ipari Park Szabályozási terve Rajzszám: SZT_01_2M_GIP
RészletesebbenA jelű területegység. kód: 12/8/12/4 törzsátmérő/magasság/korona átmérő/kor. A-013-020 hrsz. 095/1. A-002-009, 010 hrsz. 295/1. A-026 hrsz.
A-002-009, 010 Salix alba Tristis Fehér fűz fasor 15-30/4-10/6-10/3 ok A-013-020 hrsz. 095/1 Tilia cordata Kislevelű hárs fasor 25-35/7-12/4-6/3 A-021-024 Betula pendula Bibircses nyír csop. 17-30/11-12/3-4/3
RészletesebbenFényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok
Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Fényben gazdag tölgyesek és erdő-gyep mozaikok Dry deciduous forests L1 Mész- és melegkedvelő tölgyesek Closed thermophilous Quercus pubescens forests Natura
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
RészletesebbenNYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI
NYÍREGYHÁZA ZÖLDFELÜLETEI ZÖLD NYÍREGYHÁZA A kezdetek Nyíregyháza újkori történetéből Első írásos említése Nyír falu néven 1219. évben 1748. évre a hajdan nevezetes hajdúközség majdnem kihalt, puszta,
RészletesebbenÖkológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK
Ökológiai élőlényismeret I. Szárazföldi növények 4. előadás SZIKLAGYEPEK A SZIKLAGYEPEK JELLEMZŐI Pionír társulások szilárd alapkőzeten; a kőzet nagy foltokban a felszínen van Csekély talajborítottság,
RészletesebbenGRÁNITBARLANOK BEJÁRATI KÖRNYEZETÉNEK LICHENOLÓGIAI, BRIOLÓGIAI ÉS PTERIDOLÓGIAI VIZSGÁ- LATA A VELENCEI-HEGYSÉGBEN
KARSZTFEJLŐDÉS XX. Szombathely, 2015. pp. 283-292. DOI: 10.17701/15.283-292 GRÁNITBARLANOK BEJÁRATI KÖRNYEZETÉNEK LICHENOLÓGIAI, BRIOLÓGIAI ÉS PTERIDOLÓGIAI VIZSGÁ- LATA A VELENCEI-HEGYSÉGBEN LICHENOLOGICAL,BRYOLOGICAL
RészletesebbenTelepítsünk magvetéssel lucfenyőt! MAJEE. ANTAL az ERTI tudományos munkatársa
tülvinni és mind csemetenevelési és magtermelési tevékenységünkkel, mind erdősítési munkákkal, nemkülönben szakszerű és céltudatos, ápolásunkkal megvívni azt a küzdelmet, mellyel kitűzött célunkat elérjük.
RészletesebbenErdőgazdálkodás hatása az erdei mohaés zuzmóközösség biodiverzitására
LIFE13 INF/HU/001163 Az erdőgazdálkodás hatása az erdők biológiai sokféleségére Tanulmánygyűjtemény (2016), pp. 57 70. Erdőgazdálkodás hatása az erdei mohaés zuzmóközösség biodiverzitására Ódor Péter MTA
RészletesebbenBARTHA DÉNES OROSZI SÁNDOR ITT TÓ VAN A TÁTRA ÖLÉN
BARTHA DÉNES OROSZI SÁNDOR ITT TÓ VAN A TÁTRA ÖLÉN Vademecum erdészek számára Erdészettörténeti Közlemények XII. ^Dvo/.EI'
RészletesebbenA NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés
Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN Hoyk Edit 1 Bevezetés A Mecsek hegység nyugati részén, az Abaliget-Orfű-Mánfa-Tubes-Misina-Jakab-hegy
RészletesebbenMARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN
Tájökológiai Lapok 10 (2): 371 384. (2012) 371 MARADVÁNYERDŐK A KISALFÖLDI PEREMVIDÉK ERDŐSSZTYEPP ZÓNÁJÁBAN RIEZING Norbert 2851 Környe, Alkotmány u. 43/7.; nriezing@gmail.com Kulcsszavak: Kisalföld,
RészletesebbenA talajok osztályozása
A talajok osztályozása a talajok megismerésének, tulajdonságaik sokoldalú feltárásának elıfeltétele, megkönnyíti a sokféle talaj - áttekintését, - összehasonlítását, - megkülönböztetését. rendszerbe foglaljuk
RészletesebbenÉrtékelés. alkalmazott szakszemélyzet képzettsége középfokú Bizonyítvány másolat 5 A beruházás keretében
1. számú melléklet a 144/008. (XI. 7.) FVM rendelethez Értékelés Értékelési szem megnevezése Értékelés/ellenőrzés módja Maximális szám Szakmai szemok Az erdőgazdálkodó vagy az felsőfokú Bizonyítvány másolat
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok
Növényrendszertan gyakorlatok 5. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 2. ao: Hamamelididae Varázsmogyoróalkatúak r: Hamamelidales Varázsmogyoróvirágúak cs: Hamamelidaceae Varázsmogyorófélék
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok. Erdımérnöki Szak
Növényrendszertan gyakorlatok Erdımérnöki Szak Egyszikőek Monocotyledonopsida Hídırfélék Alismataceae Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica Vízi hídır Alisma plantago-aquatica
RészletesebbenNövényrendszertan gyakorlatok
Növényrendszertan gyakorlatok 16. gyakorlat Környezettudományi szak Környezetmérnöki szak 3. ao: Kommelina-alkatúak - Commelinidae szélbeporzók a levelek szálasak, levélhüvelyük van r: Szittyóvirágúak
RészletesebbenErdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén
Crisicum 3. pp.21-25. Erdei növényfajok elterjedésmintázata a Fekete- és Fehér-Körös mentén Bölöni János - Király Gergely Bevezetés A zárt erdőkhöz kötődő erdei növényfajok túlélését, ezzel összefüggésben
RészletesebbenSzukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.
Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenA faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben
A faállomány és különbözı erdei élılénycsoportok kapcsolata az ırségi erdıkben Ódor Péter 1, Márialigeti Sára 1, Mag Zsuzsa 1, Király Ildikó 1 és Tinya Flóra 2 1 ELTE Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék,
RészletesebbenHegyvidéki erdők életközössége
Hegyvidéki erdők életközössége 1. tartalmi életközösség lombhullató, örökzöld Tantervi háttér Előzmények porzós és termős virág, megporzás telepes test állatok csoportjai különböző tulajdonságaik alapján
RészletesebbenÖsszefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete OEE Közép-Magyarországi Helyi Csoport Rendezvény 2011. június 9. Budakeszi
RészletesebbenHOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése
Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése HOMOKTALAJOK Gödöllő, 2015.03.02. Szabóné Kele Gabriella Főtípusok és talajtípusok a hazai genetikai szemléletű
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenC23 Tőzegmohás átmeneti lápok és tőzegmohalápok Transition mires and raised bogs
ban a vaddisznók dagonyázása. Erdős vegetációban a forrás környékén végzett közvetlen beavatkozások (fakitermelések, cserjeirtás) lehetnek degradációs tényezők. Ezek a hatások mind az állomány fiziognómiájában,
RészletesebbenII. hazánk élôvilága. 1. Ökológiai alapismeretek. A szén körforgása. populáció
II. hazánk élôvilága 1. Ökológiai alapismeretek A szén körforgása A növényeket azért hívjuk termelőknek, mert képesek a fotoszintézis folyamata során a légkörből vett szervetlen szén-dioxidból saját szerves
RészletesebbenMegoldások. OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26.
Megoldások OKTV 2008-09. 1. ford., 14. oldal. 11. B 12. A 13. E 14. D 15. C 16. C 17. B 18. E 19. A 20. D 21. B 22. BE 23. D 24. B 25. C 26. A OKTV 2009-10. 1. ford., 31. oldal. 26. A 27. B 28. C 29. D
RészletesebbenM4 Nyílt homoki tölgyesek Open steppe oak forests on sand
1958, 1960a, 1960b, 1961, Tallós & Tóth 1968, V. Sipos & Varga 1993, Wendelberger 1989, Zólyomi 1957, 1969a, Zólyomi & Tallós 1967 Molnár Zsolt, Bölöni János, Bartha Dénes, Molnár Attila M4 Nyílt homoki
RészletesebbenLegmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.
1 Hazai fátlan társulások Szerkesztette: Vizkievicz András A jelen fátlan társulásainak kialakulását az alapkőzet, talajtípus, a domborzat és a kitettség, a terület vízháztartása befolyásolja, ezért intrazonális
RészletesebbenELEGYES FAÁLLOMÁNYOK SZERKEZETI TÉNYEZŐINEK HATÁSA A FATERMÉSRE
számhoz tartozó haladási sebességek megfelelnek a kívánalmaknak (1 2 km/h). összefoglalva tehát a Quickwood ültetőgépet az MTZ 80, illetve MTZ 82 erőgéphez úgy kell illeszteni, hogy a TLT 1013/min névleges
Részletesebben