Pannon. Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS. A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére

Átírás

1 Pannon Magbank ÖSSZEFOGLALÓ JELENTÉS A pannon magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére

2 Projekt adatok 3 TARTALOMJEGYZÉK PROJEKT ADATOK: Azonosítószáma: LIFE08/NAT/H/ Címe: A Pannon Magbank létrehozása a magyar vadon élő edényes növények hosszú távú ex-situ megőrzésére Projekt adatok 3. A pályázat időtartama: A pannon magbank program célkitűzései A program elért eredményei A magminták feldolgozása, tárolása A betárolt magminták természetvédelmi célú hasznosításának tesztelése Környezeti nevelés, szemléletformálás, kommunikáció A projekt jövője A pályázat összköltségvetése: euró, amelyhez 49,78%-os társfinanszírozást biztosít az Európai Bizottság LIFE+ Biodiverzitás alapon keresztül. Koordináló kedvezményezett, programvezető: Növényi Diverzitás Központ, Tápiószele Társult kedvezményezettek: Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet, Vácrátót Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő Támogatók: LIFE+ Biodiverzitás alap Földművelésügyi Minisztérium Mi az a LIFE+? A LIFE+ az Európai Unió környezetvédelmi politikáját támogató pénzügyi eszköz a január 1-től december 31-ig tartó időszakban. A LIFE+ Természet és Biodiverzitás komponense a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelvek megvalósulását segítő projekteket, illetve a biológiai sokféleség csökkentését célzó programokat támogatja.

3 A Pannon Magbank program célkitűzései 4 A Pannon Magbank program célkitűzései 5 A PANNON MAGBANK PROGRAM CÉLKITŰZÉSEI Tudományos források szerint a növényfajok közel egynegyedét fenyegeti a kipusztulás veszélye, és a folyamat hátterében nagyrészt az emberi tevékenység áll. A természetes és természetközeli növénytársulások elpusztítása, az élőhelyek kizsákmányolása, az inváziós tájidegen fajok (özönfajok) egyre erőteljesebb terjedése és a klímaváltozás mind a növényfajok számának csökkenéséhez vezetnek. A vadon élő növények hosszútávú megőrzése érdekében a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ vezetésével, a MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság részvételével, valamint az Európai Unió LIFE+ Biodiverzitás alap és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával között egy olyan programot valósítottunk meg, amelynek keretében létrehoztuk és működtetjük a Pannon Magbankot. A Pannon Magbank kialakítása hazánk legnagyobb mezőgazdasági génbankjának kibővítésével, a tápiószelei Növényi Diverzitás Központban történt, így a Pannon biogeográfiai régió magbanki tárolást tűrő kultúr- és vadon élő növényeinek sokféleségét egy helyen őrizzük meg. 2. ábra: A Pannon biogeográfiai régió Az Európai Unió által minősített Pannon biogeográfiai régió (2. ábra, narancssárgával jelölve), azaz a földrajzi értelemben vett Kárpát-medence különösen gazdag és változatos növényvilágnak ad otthont. Növényfajainak száma megközelíti a 3400-at, amelyből számos taxon az unió területén csak itt fordul elő. A 2010 és 2014 között megvalósuló Pannon Magbank LIFE+ projekt célkitűzése e rendkívül gazdag flóra vadon élő edényes növényfajainak hosszú távú ex-situ megőrzését szolgáló génbank létrehozása volt. A példanélküli törekvés első lépéseként létrejött a Pannon Magbank, amely az öt éves program végére a hazánkban vadon élő őshonos flóra mintegy 50 százalékának, azaz 800 fajnak a begyűjtését és magbanki tárolását vállalta fel. A program azonban nem csak sikeresen teljesítette, hanem meg is haladta a vállaltakat, és év 1. ábra: Magminták a Pannon Magbankban végéig mintegy 844 faj 1855 tételének gyűjtését és tárolását valósította meg.

4 A program elért eredményei 6 A program elért eredményei 7 A PROGRAM ELÉRT EREDMÉNYEI 34,37 % 25,78 % A MAGMINTÁK BEGYŰJTÉSE profi gyűjtők magánszemélyek A magbank létrehozásakor elsődleges és elengedhetetlen feladataink között szerepelt a gyűjtés stratégiájának megtervezése és tudományos megalapozása. A négy gyűjtőév során számos gyűjtő segítette a munkát. A gyűjtőhálózat olyan szakemberekből állt, akik biztosan felismerik az adott növényt, valamint pontos és részletes adatokat tudnak szolgáltatni a gyűjtés körülményeiről. Hiszen a maggyűjtés ilyen formája kényes feladat. Figyelembe kell venni az adott populáció sérülékenységét, a megfelelő gyűjtés időpontot az optimális érettségi fázishoz, az időjárást; fel kell ismerni az élőhely típusát, az ott élő többi növényt, a rossz minőségű magot; meg kell ,47% 15,44% 8,43% 6,51% GYŰJTŐI CSOPORTOK 25,78% 34,37 % 15,44 % Növényi Diverzitás Központ 9,47 % egyéb intézmények tudni oldani az odajutást, a hatékony magszedést vagy éppen a gyűjtött magok előtisztítását. 3. ábra: A gyűjtött magtételek megoszlása gyűjtői csoportok szerint 8,43 % 6,51 % 9 Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai MTA ÖK ÖBI nemzeti parkok 12 felsőoktatási és kutatási intézmény szakemberei A GYŰJTŐHÁLOZATBA BEKAPCSOLÓDÓ SZEMÉLYEK több mint 30, botanikában jártas magánszemély A 3. ábrán látható, hogy a felsorolt gyűjtői csoportok, valamint a projektben résztvevő intézmények milyen arányban járultak hozzá gyűjtéseikkel a Pannon Magbank gyűjteményének gyarapításához. Látható, hogy a profi szakemberekből álló gyűjtőcsapatok mellett, a magánszemélyként bekapcsolódók, valamint a Növényi Diverzitás Központ munkatársai gyűjtötték a legtöbb magtételt a projekt ideje alatt.

5 A program elért eredményei 8 A program elért eredményei 9 A projekt alatt 844 növényfaj 1855 tételét gyűjtöttük be. Ebből 197 különböző védett fajhoz tartozik A Pannon Magbank projekt gyűjtési helyei 339 tétel, 45 fokozottan védetthez pedig 71 tétel. A begyűjtött tételek és fajok számának alakulását a 4. ábra mutatja. 800 db gyűjtések száma 700 db taxonok száma új taxonok száma 600 db 500 db 400 db 300 db 200 db 100 db N Jelmagyarázat 2011-es gyűjtések 2012-es gyűjtések 2013-es gyűjtések 2014-es gyűjtések Földrajzi nagytájak Földrajzi kistájak Védett területek 0 db ábra: A Pannon Magbank gyűjtési helyei között km 4. ábra. A magyarországi gyűjtések (taxonok, tételek) számának (db) alakulása az egyes években Gyűjtések száma: a beérkezett magminták száma, Gyűjtött taxonok száma: a beérkezett fajok és alfajok száma. Látható, hogy a 2013-as év tekinthető a legeredményesebbnek, ekkor sikerült a legtöbb taxon tételét begyűjteni, és az új taxonok száma is ekkor volt a legmagasabb. Az utolsó évben már célirányosan folytak a gyűjtések, hiszen a projekt végére már egyre csökkent a még nem gyűjtött taxonok köre. Törekedtünk arra, hogy az egyes fajokból az ország minél több tájegységről gyűjtsünk magtételeket és növeljük az egy fajhoz tartozó tételek gyűjteményét, diverzitását. Ahogy az a következő térképen (5. ábra) is látható, az ország egész területéről érkeztek magok. A 230 magyarországi kistáj kétharmadáról történt gyűjtés, a preferencia viszont jellemzően a gyűjtők által könnyebben elérhető helyeket jelzi. Élőhelytípus tekintetében a legtöbb gyűjtés gyepekről történt, a magtételek mintegy kétharmada származott gyepi élőhelyekről. A magminták begyűjtését több meghatározott kritérium szerint kellett elvégezni. A természetvédelmi célokkal összhangban nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a populációt semmiképpen ne károsítsuk a gyűjtés során. Így a begyűjtött magmennyiség a teljes éves maghozam legfeljebb 20 %-át jelenthette. Alapvető kritérium volt továbbá a begyűjtött magvak megfelelő érettségi állapota, illetve a magmennyiség is. Az elfogadható magmennyiséget annak figyelembe vételével, hogy a magszám elegendő legyen a tároláshoz és a laboratóriumi vizsgálatokhoz 5000 magban állapítottuk meg, a gyakorlatban azonban ezt a darabszámot az egyes fajokhoz mérten bizonyos esetekben rugalmasan kezeltünk. A 800 faj begyűjtése már önmagában a fajszámot tekintve is nagy kihívásnak bizonyult.

6 A program elért eredményei 10 A program elért eredményei DECEMBER 31-IG ÖSSZESEN 197 VÉDETT FAJ 339 TÉTELE, ÉS 45 FOKOZOTTAN VÉDETT FAJ 71 TÉTELE KERÜLT BEGYŰJTÉSRE (10. ábra). 6. ábra: Csillagőszirózsa (Aster amellus) A vadon élő növényfajok magvainak begyűjtése azonban több szempontból sem egyszerű feladat. Figyelembe véve a faji sajátságokat, az egyes fajok gyakoriságát, egyedszámát, a tenyészidő hosszát, a maghozamot, a magterjesztés módját, a magméretet, számos nehézséggel kellett szembenéznünk az öt év során. 7. ábra: Bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis) A nagy tömegben előforduló, sok magot érlelő fajok esetében, mint például a pázsitfüvek többségénél, lényegesen egyszerűbb volt a gyűjtés, még attól eltekintve is, hogy jellemzően sok léha magot teremnek. Számos növényfaj magvainak begyűjtésénél azonban nem csupán az alacsony egyedszám okozhatott problémát. Több faj esetében számolnunk kellett azzal, hogy kicsi a maghozam, amit ráadásul az évjárat-hatás is befolyásol. Ezen túlmenően bizonyos fajoknál jellemzően számottevő volt a magpredátorok és magparaziták kártétele, mint például a fészkesek, a szegfűfélék és a pillangósvirágúak családjában. 3,9 % fokozottan védett faj 22,16 % védett faj 73,97 % nem védett faj 8. ábra: Tavaszi egyhajúvirág (Bulbocodium vernum) 9. ábra: Tornai vértő (Onosma tornense) Különösen a ritka, kis populációmérettel, vagy szűk elterjedési körrel rendelkező fajok esetében volt nehéz dolgunk. Mindazonáltal sikeres begyűjtését nyugtázhatjuk olyan ritka és védett fajoknak, mint például a csillagőszirózsa (Aster amellus, 6. ábra), a bánsági bazsarózsa (Paeonia officinalis, 7. ábra), tavaszi egyhajúvirág (Bulbocodium vernum, 8. ábra), vagy a csak nálunk előforduló bennszülött magyar tornai vértő (Onosma tornense, 9. ábra). 10. ábra: Természetvédelmi oltalom alatt álló fajok aránya a Pannon Magbank gyűjteményében

7 A magminták feldolgozása, tárolása 12 A magminták feldolgozása, tárolása 13 A MAGMINTÁK FELDOLGOZÁSA, TÁROLÁSA A magtételek sztereo mikroszkópos ellenőrzése Gyűjtőink munkája nyomán begyűjtött és magbankba beérkezett minták körültekintő ellenőrzésen estek át. Első lépésként a magtételeket sztereo mikroszkóp alatt vizsgálva, elvégeztük taxonómiai azonosításukat, vagyis faji szintű beazonosításukat. Ez utóbbi korszerű és precíz hazai maghatározók hiányában igen nehéz feladat, hiszen az egyes fajok magvait gyakorta csak igen apró különbségek választják el egymástól. Különösen problémás ez olyan taxonok esetében, amelyek magjai nagyon kis méretűek, mint például a kosborfélék családjába (Orchideaceae) tartozó fajoké, vagy ahol a magvak alakja egy fajon belül is igen változatos, mint egyes sárma fajok (Ornithogalum spp.) esetében. A fajok taxonómiai azonosításának megkönnyítése érdekében gyűjtőink a növény határozóbélyegeiről készült fotódokumentációval segítették munkánkat. A laboratóriumi vizsgálatok során minden esetben elvégeztük a magminták mennyiségi és minőségi ellenőrzését. Ez azért különösen fontos, mert az előzetes ellenőrzések során kiszűrhetők voltak olyan hibák a magmintákban, amelyek okán génbanki tárolásra nem alkalmas az anyag. Ilyen hiba lehet a magvak látható éretlensége, a minta nagyarányú léhasága, paraziták jelenléte, vagy egyszerűen a kis magmennyiség. A taxonómiai, mennyiségi és minőségi ellenőrzések után minden tételből magmintát tettünk félre fotódokumentáció készítéséhez. A jó minőségű, ötvenszeres nagyítású magfotók ( ábra) a későbbiekben felhasználhatóak lesznek például digitális magatlasz elkészítéséhez, amely hiánypótló anyag a hazai vadon élő növényfajok magvainak határozásához. Ezen túlmenően az elkészült fotódokumentáció alkalmas a magok fontosabb paramétereinek (szélesség, hosszúság, magasság) lemérésére, amely mérési eredmények lehetőséget teremtenek például az eltérő területi elterjedésű populációik magméreteinek összehasonlítására. 11. ábra: Fehér mécsvirág (Silene alba) magja 12. ábra: Fecsketárnics (Gentiana asclepiadea) magja

8 A magminták feldolgozása, tárolása 14 A magminták feldolgozása, tárolása 15 Tisztítás A gyűjtőktől a magtételek előtisztítva (szár- illetve levéltöredékektől mentesen) kerültek a Pannon Magbankba, ahol a munkatársak elvégezték a tisztítást általában mag, rendhagyó esetekben termés szintig. Vad fajok tekintetében ez rendkívül aprólékos, időigényes munka, ezért is fontos Csíráztatás Laboratóriumunkban minden egyes tétel átesett életképességi vizsgálatokon, amelyeket lehetőség szerint génbanki szabványok alapján végeztünk. A vad fajoknál nem minden esetben rendelkezünk irodalmi adatokkal a csíráztatáshoz. Nem ritka, hogy olyan fajokkal dolgoztunk, melyek korábban nem voltak laboratóriumi körülmények között csíráztatva. Az ideális csírázási körülmények fajonként, de akár egy faj populációin belül is változhatnak. A tételeknek 30 napot adtunk arra, hogy bizonyságot tegyenek életképességükről ( ábra). a megfelelő előtisztítás. Bizonyos fajok esetében a folyamat egyszerűbb (pl. száraz felnyíló toktermés, 13. ábra), más fajoknál (pl. húsos termések) nehezebben oldható meg. A tisztítás nem minden esetben gépesíthető. Alapvetően két tényező alapján különíthetők el a magok az egyéb növényi töredékektől. 13. ábra: Megtisztított magminta Szitasorokon alakjuk és méretük alapján, valamint egy speciális, állítható fordulatszámú szelelőgép (14. ábra) segítségével tömegük alapján válogathatók. Leggyakrabban mindkét módszert kell alkalmazni, párhuzamosan. Nehezíti a munkát, ha pl. a mag illetve a tok töredékei ugyanakkorák és tömegük is egyezik. Ekkor sem a szita, sem a szelelőgép nem segít, kézi válogatás lehet csak megoldás. 14. ábra: Magminta tisztítása szelelőgéppel 15. ábra: Magminták a csíráztató asztalon 16. ábra: Csíranövények

9 A magminták feldolgozása, tárolása 16 A magminták feldolgozása, tárolása 17 Átlagos csírázás (%) Rozsnok Lednek Szikipozdor Cickafark Aggófű Gyöngyperje Habszegfű Szegfű Imola Zsázsa Ternye Bakszakáll Pimpó Bükköny Útifű Aszószegfű Veronika Tarsóka Lucerna Galaj Nemzetség Szárítás, tárolás A magbanki tárolás alapja a magok nedvességtartalmának csökkentése és annak folyamatos alacsony százalékon tartása. A magszárítás célja a nedvességtartalom olyan mértékű csökkentése, mely meghosszabbítja a 17. ábra: A legjobb csírázási eredményeket mutató 20 nemzetség Legfontosabb feltételek a megfelelő hőmérséklet, megfelelő vízmennyiség. A csírázás eredményességéhez olyan kiegészítő körülmények is hozzájárulnak, mint a fény, ami általában a víztől megduzzadt magvak csírázást szabályozza, a száraz magvak érzéketlenek rá. Gyakran nem indult el a csírázás akkor sem, ha az előbb felsorolt feltételek közül valamennyi teljesült. A magnyugalmi állapot (dormancia) miatt előfordult, hogy életképes magokat nem sikerült csíráztatni, ezért az életképességi határérték alacsonyabb (51%) a génbanki határértéknél (85%). A dormanciát előhűtéssel, illetve váltakozó hőmérséklet biztosításával próbáltuk feloldani. Az egyes növénycsaládok jelentős különbséget mutatnak csírázási eredményeik tekintetében. A 17. ábrán látható, hogy legjobb eredményeket a rozsnok, a lednek és a szikipozdor nemzetségeknél értük el. Az átlagos csírázási arányok vizsgálatakor az is befolyásolja a végeredményt, hogy milyen a tétel minősége. Külső tulajdonságok alapján nem lehet 100 %-os biztonsággal megítélni a magok egészségi állapotát, ezért is végzünk minden egyes tételen életképességi vizsgálatokat. tárolási élettartamot. Sokféle módszer használható a magszárításra, melyek közül a leggyakoribb a párátlanított szárítókamra alkalmazása. A vad fajok esetében a szárítás C (+/- 1 C) hőmérsékletű és % relatív páratartalmú szárítóhelyiségben (18. ábra) történik. A szárítás során a mag nedvességtartalmát (növényfajtól, növénycsoporttól függően) 3-7 %-os mag-nedvességtartalomra kell csökkenteni. A begyűjtött, tisztított, szárított, csomagolt magvak (19. ábra) hosszú távú tárolása ún. aktív és bázis tárolóban valósul meg. A 0 C hőmérsékleten üzemeltetett aktív tárolók Tápiószelén és Vácrátóton, míg a -20 C-on működő bázis tárolók Tápiószelén és Bódvarákón (Esztramos-hegy) kerültek kialakításra. Amíg a Pannon Magbank bázistárolója a gyűjtemény géntartalékként történő, hosszú távú tárolását és megőrzését szolgálja, addig az aktív tárolóban elhelyezett gyűjtemény kutatások, felszaporítások, viszszatelepítések alapanyagát biztosítja. A megőrzés teljes biztonsága (pl. a tételek természeti csapás vagy emberi tevékenység során előállt vészhelyzet miatti károsodásának elkerülése) érdekében a bázistárolóban tárolt magtételek egy részét az ún. duplikátumokat az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén, az Esztramos-hegyben lévő hajdani ércbánya-járatban raktároztuk el. Az aktív tárolóban található magminták duplikátumait Vácrátóton helyeztük el. Fontos hangsúlyozni, hogy a gyenge vagy sikertelen csíráztatási eredmény nem jelenti az adott tétel életképtelenségét, hanem mindössze azt jelzi, hogy az alkalmazott csíráztatási módszerrel nem tudtuk a magnyugalmi állapotot megszűntetni. A kipróbált módszer viszont jó alapot jelenthet a protokollok továbbfejlesztésére. Összességében elmondható, hogy a csíráztatás eredménye csak az aktuális csíraképességre enged következtetni, közvetlenül az életképességre nem. 19. ábra: Szárított, szétmért magminták

10 A behatárolt magminták természetvédelmi célú hasznosításának tesztelése 18 A behatárolt magminták természetvédelmi célú hasznosításának tesztelése 19 A BETÁROLT MAGMINTÁK TERMÉSZETVÉDELMI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK TESZTELÉSE bizonyos tapasztalat rendelkezésre állt az egyes fajok viselkedéséről. Tíz fajt (20. ábra) választottak ki a szakemberek a védett homoki gyep fajai közül: a homoki imolát (Centaurea arenaria), a kései szegfűt (Dianthus serotinus), a kék szamárkenyeret (Echinops ruthenicus), a pusztai kutyatejet (Euphorbia seguieriana), a magyar csenkeszt (Festuca vaginata), a homoki fátyolvirágot (Gypsophila arenaria), a deres fényperjét (Koeleria glauca), a homoki vértőt (Onosma arenaria), a vajszínű ördögszemet (Scabiosa ochroleuca) és a kisvirágú habszegfűt (Silene borysthenica). Felmerülhet, hogy dicséretes dolog a honos fajok magbankjának létrehozása, de vajon mire lehet majd felhasználni ezeket a magokat? A tárolókban megőrzött tételek többek között felhasználhatóak leromlott élőhelyek állapotának javítására, egyes populációk egyedszámának növelésére, visszatelepítésre. Ennek alátámasztásául, a projektben teszteltük a magok természetben való felhasználásának lehetőségét. Olyan fajokat és területet választottak az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet munkatársai a Kiskunsági Nemzeti Parkban, ahol már korábban történtek visszatelepítéses vizsgálatok és 21. ábra: Homoki gyep referencia társulás A fajok magbanki gyűjteményinek mintái nem biztosítottak elegendő magot a visszatelepítéshez a kijelölt, összesen 2 hektár területre. Ezért nagyobb mennyiségű, esetenként több kilogramm magot kellett 20. ábra: A visszatelepítéshez kiválasztott fajok begyűjteni a mintaterületen (21. ábra), amit abban az évben, vagy később, 1-3 év tárolás után vetettek el felhagyott szántók helyén kialakult gyomos területre. Így tesztelni lehetett az egyes évek időjárási különbözőségeinek, valamint a tárolás hosszának hatását is. Kísérletet állítottak be a fajok magjainak szaporítására is a mintaterület környékén és Vácrátóton, a Botanikus Kertben.

11 A behatárolt magminták természetvédelmi célú hasznosításának tesztelése 20 A behatárolt magminták természetvédelmi célú hasznosításának tesztelése ábra: Vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca) csíranövénye Ezek mennyisége később vagy erősen lecsökkent az aszályos évben, máskor következő évre újabb csíranövények jelentek meg. Volt olyan faj, mely csak kivételesen enyhe tél és csapadékos nyár után kelt ki (homoki vértő), ekkor azonban már virágzó példányok is megjelentek. A évi vetés kedvezett a vajszínű ördögszemnek (23. ábra) is. 22. ábra: Magyar csenkesz (Festuca vaginata) csíranövényei Összességében elmondható, hogy a tárolás hosszúságának nem volt jelentős hatása a csírázásra. Az eddigi eredmények igazolták a terveket: az elvetett fajok többsége kikelt és növekedésnek indult, a második, vagy harmadik évre már virágzó példányok is előfordultak. Ám a fajok nem egyformán A felszaporítás eredményei azt mutatják, hogy még nem tudunk eleget a honos fajok szaporítási körül- válaszoltak az időjárási viszonyok kihívásaira, az aszály azonban minden fajt visszavetett. A magyar ményeiről, igényéről és a szükséges beavatkozásokról. Az elvetett fajok az aszály miatt kipusztultak ott, csenkesz volt az egyetlen, mely minden évben jelentős mennyiségű csíranövényt biztosított már a ahol nem volt locsolási és gyomlálási lehetőség. A szerzett tapasztalatok alapján megállapítható, hogy vetés őszén (22. ábra). agrotechnológiai módszerek alkalmazása szükséges a szaporítás hatékony módjának kikísérletezéséhez.

12 Környezeti nevelés, szemlélet formálás, kommunikáció 22 Környezeti nevelés, szemlélet formálás, kommunikáció 23 KÖRNYEZETI NEVELÉS, SZEMLÉLET FORMÁLÁS, KOMMUNIKÁCIÓ A Pannon Magbank LIFE+ projekt keretében A Pannon Magbank Projektnek egyik fontos célja az is volt, hogy a nagyközönség is megismerhesse az itt folyó kutatásokat, ily módon részese lehessen az éveken át tartó munkának. két éve megnyitott állandó kiállítás helyszínén interaktív táblák és tárlatelemek segítségével mutatjuk be a növényi egyedfejlődés állomásait, valamint a minket körülvevő természetes vegetációk, életközösségek A Pannon Magbank LIFE+ projekthez szervesen kapcsolódik az annak tevékenységét, célkitűzéseit és elért eredményeit bemutató Magtól Magig fantázianevű állandó kiállítás a Növényi Diverzitás Központban, valamint a szintén szervezett csoportvezetések keretében történő Pannon Magbank laborlátogatás is. A tárlat valamint a helyi védettséget élvező botanikus kert megtekintése mindenki számára ingyenes! A tárlatvezetés botanikai sétával indul, melynek keretében látogatóink perces bevezető során kapnak betekintést tevékenységünk hátte- 24. ábra: Pannon Magbank laborlátogatás rébe, a vadon élő őshonos flóra megőrzésének fontosságába. A NöDiK területén található Agrobotanikus Kerten átérve érkezünk el a Pannon Magbank laborjába, ahol minden korosztály számára érdekes perceket tölthetünk munkánk és látványos eszközeink megismerésével (24. ábra). Együtt fedezzük fel, milyen állomásokon megy keresztül a természetben a termés és mag, mire lelkes gyűjtőinktől a szárítókba, ill. hűtött tárolóinkba kerül. Tanulmányutunk végeztével újabb 15 perces, az intézeti tavat is érintő sétát követően jutunk el a Pannon Magbank állandó kiállításának otthont adó épülethez. megőrzésének fontosságát. A tárlatvezetés során élő, tehát valódi, megfogható növénykülönlegességekkel, termésekkel és magvakkal is találkozhatunk, ezek egészítik ki a különböző mobil elemekkel gazdagított kiállításelemeket, mint pl. mágneses levél- és virágképek, melyeket megfelelő sziluettjeikre kell illeszteni: ez a különféle morfológiai jellemzőket, az alaki és funkcionális sokféleséget mutatja be. Forgatható korongok segítségével vad növények virágos képeihez párosíthatjuk terméseik, magjuk képét (25. ábra). Összeforgatható kockák oszlopai ismertetnek meg a jó (gyógynövények) ill. rossz (tehát mérgező-) fajokkal, melyek habitusképeinek, virág(zat)ainak és magjainak megismerésében piktogramok segítenek. További interaktív elemek a magokat százszoros nagyításban, élethű formakiképzéssel és színvilággal megjelenítő gipszmakettek, valamint a bonyolultabb felépítésű, tagolt felszínű magvakat tapintás útján közelebb hozó varázsdoboz. A kisebbeket varázsszemüveg (mikroszkóp) segíti megismerni a különféle termések, magok valódi formáját, rajzolatát. Ezen felül helyfoglaló játék keretében zsámolyokra festett növények képeit párosíthatják össze az ablaktáblákon elhelyezett (üvegmatrica) párjaikkal, mely során az egyes fajok élőhelyeit is megismerhetik látogatóink. Az idősebbek, az endemikus ill. az invazív fajokat bemutató interaktív felületinkkel is találkozhatnak.

13 Környezeti nevelés, szemlélet formálás, kommunikáció 24 Környezeti nevelés, szemlélet formálás, kommunikáció 25 Az egészen fiatal korosztályt pedig egy gyermeklabor várja, ahol az ovisok, kisiskolások játszva ismerkedhetnek meg a magfeldolgozás, és a tárolás folyamataival. Hasonlóan nagy hangsúlyt fektettek a partnerintézmények is a program eredményeinek bemutatására. Ennek szellemében jött létre a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának vácrátóti telephelyén, az Ökológiai és Botanikai Intézet Berkenyeház elnevezésű látogatóközpontjában a Pannon Magbank állandó kiállítása (26. ábra). Az ide belépő látogató a magok világába csöppen, ahol az interaktív táblák játékos feladatokon keresztül ismertetik meg vele a Pannon Magbank gyűjtőinek sokrétű tevékenységét, a növényi magterjesztési módokat, valamint az állatok szerepét a természetes magbankok létrehozásában. Megbecsülhetik 5000 mag térfogatát, és a tapintásukra hagyatkozva, gipszmakett alapján megpróbálkozhatnak fajok azonosításával is. A kiállítás minden korosztálynak kínál érdekességeket, új ismereteket. 27. ábra: Interaktív kiállítás Bódvaszilason Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnál Bódvaszilason, a Művészetek Magtára ad otthon a projekt keretében kialakított ingyenesen látogatható kiállításnak (27. ábra), amelynek fő célja az Aggteleki -karszt növénytani értékeinek, változatosságának bemutatása a projekt keretein belül. 26. ábra: Interaktív kiállítás Vácrátóton Természetesen a kiállítások a projekt zárása után, továbbra is ingyenesen látogathatóak.

14 Projekt jövője 26 PROJEKT JÖVŐJE Együttműködési lehetőségek keresése Kiadja: Növényi Diverzitás Központ A projekt ideje alatt nagy hangsúlyt fektettünk a szakmai közönség, illetve a döntéshozók tájékoztatására, valamint a szakmai együttműködési lehetőségek keresésére is. Ennek keretében számos konferencián, rendezvényen vettünk részt. Mindezek közül kiemelendő a február között Vácrátóton megrendezett Nemzetközi Pannon Magbank Konferencia. A rendezvény sikerét mutatja, hogy 12 ország több mint 60 szakembere érkezett az őshonos növények magjainak megőrzéséről rendezett nemzetközi konferenciára. A tanácskozás során a magbanki tevékenységben jártas külföldi intézmények szakemberei osztották meg tapasztalataikat a Pannon Magbank Magyarország határain túlra, a Képek forrása: Növényi Diverzitás Központ fotótár MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság Kivitelező: Walton Promotion Kft. Készült az Európai Unió LIFE+ pénzügyi alapja és a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával. Pannon Biogeográfiai régió egészére történő kiterjesztése és a gyűjtemény jövőbeni folyamatos fejlesztése érdekében. Tápiószele, 2014 Természetesen a projekt vége nem jelenti a Pannon Magbank befejezését. A jövőben is folytatjuk a magminták begyűjtését, feldolgozását és hosszútávú megőrzését. A reintrodukciós terület rendszeres monitorzása szintén célunk az elkövetkező években. Folytatjuk a megkezdett oktatási és kommunikációs tevékenységeket, valamennyi partnerintézménynél továbbra is ingyenesen látogathatóak a projekt keretében kialakított kiállítások.

15 ELÉRHETŐSÉGEINK Pannon Magbank 2766 Tápiószele Külsőmező 15. Tel.: Fax: Web: