LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK

Átírás

1 LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSOK A megvalósíthatósági tanulmány célja Megvalósíthatósági tanulmány: döntéstámogató elemzés A pályázati kiírásnak megfelelően feladatunk egy olyan átfogó elemzés elkészítése, valamint olyan javaslatok és ajánlások kidolgozása volt, amely alapján a Kormány és Budapest Főváros Önkormányzata, egyetértésben a Magyar Olimpiai Bizottsággal meghozhatja a Pályázat benyújtására vonatkozó döntést. Célunk volt továbbá, hogy feltárjuk a Pályázattal kapcsolatos stratégiai követelményeket és feladatokat. Tanulmányunk a megvalósíthatóság elemzése során figyelembe vette a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) komplex és átfogó követelményrendszerének való megfelelés mellett a meglévő budapesti és országos fejlesztési tervekben szereplő infrastrukturális fejlesztések ( alapeset") megvalósíthatóságát. A tanulmány végkövetkeztetése Az olimpia műszakilag és gazdaságilag megvalósítható A cégünk által elkészített olimpiai megvalósíthatósági tanulmány eredményeként arra a következetésre jutottunk, hogy bizonyos kritikus súlyponti feltételek teljesülése esetén egy 2012-ben Budapesten megrendezésre kerülő olimpia mind műszaki, mind gazdasági szempontból megvalósítható. Meglévő adottságok, legfontosabb feladatok Három budapesti helyszínelrendezési változat is lehetséges Mivel a NOB előírásai szerint olimpiát város, és nem ország rendez, ezért meg kellett vizsgálnunk azt, hogy Budapesten, illetve annak 50 km-es körzetében elhelyezhető-e az olimpiai versenyeknek otthont adó létesítmények túlnyomó többsége. Munkánk eredményeképpen három olyan helyszínelrendezési változatot is kidolgoztunk, amelyek mentén (vagy azok kombinációjával) az olimpia megvalósítható és amelyek illeszkednek Budapest városfejlesztési koncepciójához. A fentiek alapján megállapítható, hogy az olimpia elhelyezéséhez Budapest adottságai megvannak. Ugyanakkor Budapest és Magyarország mai állapotában nem tudna olimpiát rendezni. Ennek három legfontosabb oka a következő: Jelentős sportlétesítményi A ma rendelkezésre álló, sportlétesítményként szóba jövő létesítmények megvizsgálása után leszögezhető, hogy jelenlegi állapotában egyetlen hazai sport vagy egyéb funkciójú létesítmény sem alkalmas olimpiai versenyszámok megrendezésére. 1

2 fejlesztések szükségesek Háttér infrastruktúra gyorsított fejlesztése A jelenlegi gyakorlattal nem, de egyedi törvényi háttérrel, kapacitások biztosításával és szervezéssel időben megvalósíthatóak a fejlesztések Ezen hiány pótlására egy központi olimpiai stadion, négy labdarúgó stadion, tizenegy fedett csarnok és tizenhat speciális sportlétesítmény létesítése szükséges. A létesítmények túlnyomó többségét (mintegy 80%-át) az olimpiai követelményeknek megfelelően Budapesten szükséges elhelyezni. Szintén a nagyobb olimpiai beruházások körébe tartozik az olimpiai résztvevők, illetve a média képviselők számára egy fős olimpiai és egy fős médiafalu létesítése Budapesten. Budapest és az ország infrastrukturális állapota ma nem alkalmas az olimpiai rendezvények fogadására. A hiány áthidalására a időszakban többek között több mint 300 km autópálya, közel 400 km egyéb gyorsforgalmi út, 25 km metró, illetve gyorsvasút, 61 km városi főút és 3 új közúti híd építése, illetve mintegy 1350 km vasútvonal rekonstrukciója szükséges. Ezen fejlesztések túlnyomó többsége szerepel a ma meglévő (tehát olimpiától független) középtávú (és részben távlati) fejlesztési tervekben, bizonyos közlekedési fejlesztéseket azonban későbbről kell előrehozni. A jelenlegi beruházás előkészítői és döntéshozói gyakorlattal a fejlesztések egésze 2012-ig nem megvalósítható. A jelenlegi fejlesztési lassúság fő oka az előkészítés vontatottsága és a döntések elhúzódása. Ennek tükrében rögzíthető, hogy a jogszabályok és kötelezettségek betartásával, a kellő építési kapacitások biztosításával, valamint következetes szervezéssel a fejlesztések megvalósíthatók. Amennyiben erre vonatkozó sajátos (egyedi) törvényi háttérrel biztosítható az olimpia prioritása és az egyébként meglévő jogszabályok betartása, valamint a közreműködő kormányzati, önkormányzati és magán szereplők együttműködése, akkor feltételezvén a szükséges területek megszerzésének viszonylagos gördülékenységét az infrastrukturális fejlesztések megvalósíthatóságának kockázata a 2012-es olimpia megrendezése esetén a tűrhető határon belül tartható. A megvalósítás költségei és forrásai Az olimpia közvetlen bruttó költsége 850 milliárd forint A budapesti olimpia szervezésének, lebonyolításának valamint az olimpiai létesítmények felépítésének költsége 850 milliárd forintot tesz ki. Ezen felül 3750 milliárd forint értékben kell olimpia nélkül is tervezett infrastrukturális (túlnyomóan közlekedés) fejlesztést végrehajtani a fővárosban és vidéken. Ebből 2950 milliárd forintnyi fejlesztést a 2012-ig szóló tervek tartalmaznak, 800 milliárd forint pedig a 2012 utáni időszakból előrehozott fejlesztés. 2

3 milliárd forint Olimpiai Infrastruktúra Összesen költségek fejlesztés Összes bruttó költség Finanszírozás: Olimpia közvetlen bevételei Magántőke EU támogatás Központi költségvetés Összes forrás *A számokat 50 milliárd forintra kerekítettük. A bruttó költség nem tartalmazza az előrehozott fejlesztések kamatterheit 3000 milliárd forint hárul a központi költségvetésre Látható, hogy a fenti költségek finanszírozásához mintegy 3000 milliárd forintos állami szerepvállalás szükséges. Makrogazdasági elemzésünk szerint ez a költségvetésnek az olimpia nélkül infrastruktúrára fordítható kiadásaihoz képest tíz év alatt megközelítőleg 720 milliárd forint többlet forrásigényt jelent. A fennmaradó költségek az olimpia közvetlen bevételeiből (400 milliárd forint), EU forrásokból (750 milliárd forint) és magántőke (450 milliárd forint) bevonásával finanszírozhatók. Meg kell jegyezni, hogy az olimpia rendezése okán addicionális EU források nem vonhatóak be, azonban a háttér infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó projektekre EU forrás igényelhető. Ez részben azt is eredményezheti, hogy az előrehozott fejlesztések esetében egyes EU forrásokhoz az ország hamarabb juthat hozzá. A többlet állami forrásigény előteremtésének lehetőségei A 720 milliárd forint többlet forrásigényt a központi költségvetés a költségvetési szerkezet más területekről való átcsoportosítással (az olimpiához nem szükséges infrastruktúra, jóléti transzferek), a költségvetési bevételek (adók) növelésével, az államháztartási hiány tervezettnél lassabb ütemű csökkentésével, vagy e lehetőségek kombinált alkalmazásával teremtheti elő. A megvalósíthatóságot kritikusan befolyásoló súlyponti feltételek Öt súlyponti feltétel Az olimpia megrendezésének vállalhatósága elemzésünk alapján a következő legfontosabb feltételeken múlik: Az olimpiához szükséges infrastrukturális fejlesztések az olimpiától függetlenül is az ország legfontosabb gazdaságpolitikai és fejlesztési prioritásait jelöljék ki, és ennek megfelelően összhangban legyenek a jóváhagyás alatt lévő Nemzeti Fejlesztési Tervvel és Budapest Városfejlesztési Koncepciójával. 3

4 A 3000 milliárd forintnyi központi költségvetési forrás budapesti fejlesztésekre fordítandó aránya (56%) elfogadható legyen költségvetési, gazdaságpolitikai és szociális megfontolások alapján, és ne okozza Budapest és az ország egyéb területei közötti különbség elfogadhatatlan növekedését. A számításainkban 2020-ig feltételezett éves átlagos 4%-os GDP növekedés (a jelen évtized végéig 4,5-4,7%) összhangban legyen a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseivel, és ténylegesen megvalósuljon. Az infrastrukturális fejlesztésekre között fordítandó 720 milliárd forintnyi többlet központi költségvetési forrás előteremtése vállalható terhet jelentsen a kormány gazdaságpolitikai és költségvetési prioritásainak ismeretében. Megteremthető legyen az infrastruktúra fejlesztések hatékony végrehajtásához szükséges közigazgatási, jogi háttér, valamint az olimpia kérdésében a nemzeti konszenzus. Az olimpia előnyei, hátrányai, illetve kockázati tényezői Az olimpia az infrastrukturális fejlesztések katalizátora lehet Budapest regionális központtá válhat Paradox módon az olimpia esetleges rendezésének egyik legnagyobb előnye egyben az olimpia megrendezésének egyik legfontosabb feltétele is. Miközben az olimpia nem megvalósítható a háttér infrastruktúra fejlesztések megvalósítása nélkül, ezen fejlesztések megvalósulásának egyik leghatékonyabb ösztönzője maga az olimpia lenne, vagyis a cél egyben eszközzé is válna. Elnyert pályázat esetén az olimpia megrendezésének kényszerítő ereje biztosítja az egyébként konszenzus híján halogatott és elhúzódó fejlesztések megvalósulását. A korábbi olimpiák is számos esetben azt igazolták, hogy a városok, illetve országok az olimpiát, mint eszközt használták a szükséges infrastrukturális fejlesztések megvalósításához. A koncentrált infrastruktúra fejlesztés hatására Budapest végérvényesen a régió központjává válhat, ami nemcsak Budapest, hanem az egész ország további fejlődését felgyorsíthatja. Az olimpia mint kényszerpálya ugyanakkor a vállalkozás legnagyobb kockázatát is jelenti. Ha a pályázat megnyerése után előre nem látható okokból a felkészülés költségei jelentősen megnőnek, vagy a bevonható állami, magán vagy EU források lecsökkennek, akkor az olimpia megrendezése komoly veszteséggel járhat. Kiemelten veszélyesnek látjuk a következőket: Ha a gazdasági (GDP) növekedés a jelen évtized végéig a ma tervezett 4,5-4,7%-hoz képest visszafogottabb, az állami költségvetésben a várhatónál nagyobb mértékű megszorításokat kell alkalmazni. A szükséges fejlesztések megvalósítása a közötti időszakban feszített irányítást és logisztikai kihívást jelent, az esetleges csúszások elviselésére időben nincsenek tartalékok, és ez a költségeket jelentősen megnövelheti. Ha a szükséges többlet állami forrás (720 milliárd forint) átcsoportosítással vagy a költségvetési bevételek növelésével nem teremthető elő, a megjelenő költségvetési többlet kiadás veszélyeztetheti, illetve néhány évvel kitolhatja az 4

5 államháztartás konszolidált hiányának a maastricht-i kritériumok szerinti 3%-ra csökkentését. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az olimpia rendezésének legfontosabb előnyeit és hátrányait, illetve kockázatait. Előnyök A gyorsított infrastrukturális fejlesztés jelentősen felgyorsíthatja az ország felzárkózását az Európai Unió átlagához. Az olimpia rendezése biztosíthatja az alapesetben megfogalmazott infrastrukturális beruházások megvalósítását. Az olimpia rendezésével egyértelműen Budapest lehetne a regionális központ. Az olimpiához kapcsolódó fejlesztések növelhetik a működő tőke beáramlását az országba. A gyorsabban kiépülő autópálya-rendszer segítheti az ország elmaradott területeinek felzárkóztatását. Az olimpiai projekt beruházásai mintegy ezer fővel növelhetik a foglalkoztatást a közötti időszakban. Az olimpiai projekt beruházásai kedvező esetben javíthatják az ország erőforrásainak kihasználását és ennek révén a gazdasági növekedés 0,1 0,2 százalékponttal felgyorsulhat között. Az ország ismertsége nő, aminek jelentős pozitív hatása lehet a turizmusra. EU források igénybevétele az alapeset megvalósulásával biztosítható, mintegy 200 milliárd forint értékű támogatás köthető az előrehozott projektekhez. Az olimpia rendezésének előnyei, hátrányai, kockázati tényezői Hátrányok Kockázati tényezők Az olimpia megrendezése az organikus fejlődéshez képest egy keresleti sokkot jelenthet, ami az államháztartási kiadások szerkezetét eltérítheti. A keresleti sokk ronthatja az egyensúlyi pozíciókat, és a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás (az euró bevezetése) későbbre halasztódhat. A magyar gazdaság növekedési ütemének kedvezőtlenebb alakulása fokozottabb egyensúlyi feszültségeket okozhat az olimpiai felkészülés bizonyos éveiben. Alacsonyabb európai és világgazdasági növekedés, esetleg recesszió esetén, a feszített ütemű beruházások relatíve nagyobb terhet róhatnak a költségvetésre, amely más területekről vonhat el további forrásokat. A megkezdett beruházások már nem állíthatók le, a költségek alultervezettsége esetén is az olimpia egyfajta kényszerpályát jelent, amely további erőforrásokat vonhat el az államháztartástól. Az építkezések megvalósulásának elhúzódása és az ezt kompenzáló gyorsítás jelentősen növelheti az építkezések költségeit. Az európai uniós csatlakozás esetleges elhúzódása vagy az uniós források alacsonyabb szintje a háttér infrastruktúra projektek megvalósulását veszélyeztethetik. Az olimpiára való felkészülést maximális hatékonysággal kell végezni, a követelményekhez képesti elmaradás miatt nem lehetnek tartalékok a felkészülésben. 5

6 Pályázati esélyek Budapestnek van esélye, hogy bekerüljön a jelölt városok közé A pályázati esélyek mérlegelésekor külön kell választani a pályázati folyamat két szakaszát. Az elvégzett elemzésünk szerint Budapestnek komoly esélye van arra, hogy átjusson az első fázison és mint jelölt város folytassa tovább a küzdelmet. A NOB a jelölt városok közül választja ki a pályázati folyamat második szakaszában a rendező várost. Bár a 2012-es olimpia rendezési jogáért rendkívül nagy a verseny információink szerint már eddig több mint 20 város akar pályázni a következő szempontok számbavétele mindenképpen fontos Budapest pályázati esélyeinek megítéléséhez: A pályázati esélyek olyan tényezőktől is jelentős mértékben függnek, amelyeket a pályázó város nem tud befolyásolni. Ezek közül az egyik legfontosabb, bár nem leírt tényező, a kontinensek rotációja. Eszerint a 2012-re várható rendező város amerikai lenne, azonban ez ellen is sorakoztathatóak fel érvek, mint például a Salt Lake City kiválasztása körüli botrány, ami csökkentheti az amerikai kontinens esélyeit. Szintén az amerikai kontinens ellen szólna, ha a pályázó Vancouver kapná meg a 2010-es téli olimpia rendezési jogát, mivel ez esetben nem valószínű, hogy újra az amerikai kontinens rendezhetné a rákövetkező nyári olimpiát. Bár Budapest az 1970-es évektől tekintve először pályázik olimpiai rendezési jogra, ez nem feltétlenül jelent hátrányt. Az 1972 óta pályázó városok esetében a városok fele első kísérletre megkapta a rendezési jogot. Budapest esélyeit növelheti a NOB azon törekvése is, hogy az olimpia nagyságrendjét nem szeretné növelni, és a rendezést kisebb városok/országok számára is elérhetővé kívánja tenni. Szintén esélynövelő lehet az a tény, hogy közép-kelet-európai ország még nem rendezett nyári olimpiát. Csak komoly és megalapozott szándék esetén érdemes pályázni 2012-re Budapestnek csak abban az esetben szabad pályáznia a 2012-es olimpia rendezési jogáért, ha szándéka komoly és megalapozott. Amennyiben azonban egy esetleges 2012-es budapesti pályázat nyomán nem Budapest kapná meg a rendezési jogot, a pályázási folyamat során szerzett tapasztalat az esetleges későbbi pályázatok során hasznosítható. Így megállapítható, hogy amennyiben Budapest szeretne olimpiát rendezni a közeljövőben, akkor mindenképpen érdemes már a 2012-es olimpiára benyújtania pályázatát. 6

7 BEVEZETÉS A BUDAPESTI OLIMPIA KÖLTSÉGVONZATA Az olimpiával kapcsolatos költségek és bevételek bemutatása A budapesti olimpia finanszírozása Makrogazdasági megvalósíthatóság és hatások Gazdasági elemzések összefoglalása A TECHNIKAI MEGVALÓSÍTHATÓSÁG A város és ország kapcsolata az olimpiához A sportinfrastruktúra kialakítása Master Plan opciók bemutatása és értékelése Turizmus és szálláshely elvárások Olimpia és környezetvédelem EGYÉB MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI KÉRDÉSEK JOGI KÉRDÉSEK TÁRSADALMI, SZOCIÁLIS HATÁSOK PÁLYÁZATI FOLYAMAT ÉS PÁLYÁZATI SIKERTÉNYEZŐK A NOB ELVÁRÁSAI ÉS AZ OLIMPIA NAGYSÁGRENDJE PÁLYÁZATI ESÉLYEK KOCKÁZATOK FEJEZET 1

8 1 1.1 BEVEZETÉS A megvalósíthatósági tanulmány alapvető célja, hogy az alábbi kérdésekre választ adjon, és ezzel segítse az esetleges 2012-es budapesti olimpiai pályázattal kapcsolatos döntést. Rendelkezik-e Budapest és Magyarország az Olimpiai Játékok megrendezéséhez szükséges adottságokkal? Eleget tud-e tenni a NOB és a nemzetközi közösség egésze által meghatározott és a rendező városokkal / országokkal szemben támasztott követelményeknek? Milyen lehetséges alternatívák adódnak, és milyen költségráfordítással lehet számolni az egyes alternatívák esetén? Rendelkezik-e Budapest/Magyarország a megfelelő pénzügyi háttérrel? Milyen pozitív hatásai várhatók az olimpia megrendezésének? Milyen eséllyel pályázhat Budapest a 2012-es olimpia rendezési jogáért? Milyen kockázati tényezőkkel kell számolni egy esetleges pályázás során? Mindezen kérdések alapján a megvalósíthatósági tanulmány bemutatja az utóbbi olimpiák rendezésével kapcsolatos pályázati rendszer kialakult gyakorlatát; elemzi a rendezés odaítélésének döntéshozatali mechanizmusát, valamint a győztes pályázatok főbb feltételeit; bemutatja a győztes pályázatok sikertényezőit, valamint elemzi a vesztes pályázatok bukásának okait; bemutatja Budapest/Magyarország esélyeit a pályázat sikerességére vonatkozóan; elemzi a követelményeket, Budapest/Magyarország megfelelőségét, illetve az annak érdekében teendő intézkedéseket; pénzügyi, műszaki, jogi és sportszakmai szempontokból elemzi a sikeres pályázat feltételeit. 1. FEJEZET 2

9 1.2 A BUDAPESTI OLIMPIA KÖLTSÉGVONZATA AZ OLIMPIÁVAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉGEK ÉS BEVÉTELEK BEMUTATÁSA Az olimpia költsége Az olimpia költségének legfontosabb tételei a pályázás, a szervezés/rendezés költsége, valamint a kifejezetten és kizárólag az olimpia megrendezése miatt felmerült fejlesztések költségei. Ezen költségekkel állítható szembe a közvetlen olimpiai bevételekből származó összeg. Az eredeti tervekben meglévő, de az olimpia miatt előrehozott infrastrukturális fejlesztések költsége az olimpiai felkészülés és rendezés összköltségét növeli, az olimpiát viszont csak ennek finanszírozási költsége terheli. Az olimpia költségének összetevőit foglalja össze a következő táblázat: milliárd forint Kategória Leírás Költség A pályázati költségek A pályázat előkészítésének, összeállításának, beadásának, valamint a pályázáshoz kapcsolódó marketing és lobbi tevékenység költségei 4 Az olimpia rendezési/szervezési költségei (OCOG költségek) Az olimpiai szervező bizottság költségei (folyó szervezési költségek, átmeneti létesítmények építési és elbontási költségei) 402 Olimpiához közvetlenül kapcsolódó fejlesztések (Olimpiai költségek) Ezen kategóriába azon infrastruktúra és eszközállomány fejlesztések tartoznak amelyek megvalósulása szükséges az olimpia megrendezéséhez, de nem szerepelnek az olimpiától függetlenül elfogadott fejlesztési tervekben 427 Az olimpia bruttó költsége" 833 Levonva: Olimpia közvetlen bevételei A szervező Bizottság (OCOG) bevételei 424 Olimpia nettó költsége finanszírozási költség nélkül 408 Hozzáadva: az előrehozott állami fejlesztések finanszírozási (kamat) költsége 112 Az olimpia nettó költsége": Pályázati költségek + OCOG költségek + olimpiai fejlesztések költségei + előrehozott fejlesztések finanszírozási költsége - olimpia közvetlen bevételei Az olimpia nettó költsége tehát 520 milliárd forint. Ennek nagy része olyan sportlétesítmények építéséből fakad, amelyek részben utóhasznosításra kerülnek. Az olimpia ugyanakkor a fentieken felül olyan háttér-infrastruktúrát igényel, amelynek megépítésére amúgy is szükség van. Bár FEJEZET 3

10 ennek költségei nem az olimpiát terhelik, megvalósításáról gondoskodni kell a felkészülés időszakában, tehát az olimpiai felkészülés és rendezés összköltségében számolni kell vele. Az olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége Az olimpiai felkészülés és rendezés összköltségét foglalja össze a következő táblázat: milliárd forint Kategória Leírás Költség Olimpiai alapeset költségei (Alapeset költségek) Azon infrastruktúra és eszközállomány fejlesztések költségei, amelyek olimpia rendezésétől függetlenül is szerepelnek a 2012-ig terjedő fejlesztési tervekben, és amelyek megvalósulása szükséges az olimpia megrendezéséhez Olimpiai alapeset előrehozott költségei (Előrehozott költségek) Azon infrastruktúra és eszközállomány fejlesztések költségei, amelyek az olimpia rendezésétől függetlenül is szerepelnek a 2012 utáni tervekben, szükségesek az olimpia megrendezéséhez, ennek megfelelően 2012 előtt kell ezen fejlesztéseket befejezni 790 Olimpia nélkül is tervezett összes infrastrukturális fejlesztés "Olimpia bruttó költsége" finanszírozási (kamat) költség nélkül 833 Az olimpiai felkészülés és rendezés bruttó összköltsége Pályázati költségek + rendezés/szervezés költsége + olimpiai fejlesztések költsége + alapeset fejlesztések költsége + előrehozott fejlesztések költsége Levonva: Olimpia közvetlen bevételei A szervező Bizottság (OCOG) bevételei 424 Az olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége Felkészülés és rendezés bruttó költsége - közvetlen bevételek A korábban számolt finanszírozási költség az állam számára a szükséges források előteremtési módjának függvényében nem feltétlenül fog tényleges költségként megjelenni (és ha igen, 2012-ig akkor is csak kis része), ezért az olimpiai felkészülés és rendezés összköltségében nem vesszük figyelembe. Az olimpia teljes feltételrendszerének biztosítása és a rendezvény lebonyolítása összesen tehát 4156 milliárd forintot igényel. E költség a később bemutatott megvalósítási szcenáriókban a fenti értéktől 4592 milliárd forintig terjedhet. 1. FEJEZET 4

11 A FEJLESZTÉSEK KÖLTSÉGEI Az infrastrukturális fejlesztések szcenáriói a Master Plan opciók Az olimpia elhelyezési alternatívái: eltérő tartalom, eltérő költségek Az olimpia megrendezésének (Budapesten belüli elhelyezkedésének) három helyszínelrendezési szcenárióját, ún. Master Plan opcióját dolgoztuk ki. Az egyes szcenáriókhoz különböző létesítmény- és infrastruktúra fejlesztési költségek tartoznak. A három alapszcenárió a következő: 1. változat: Duna menti változat 2. változat: A városmegújítás olimpiája 3. változat: Északi olimpiai park A három szcenárió az olimpiai létesítmények elhelyezésében, és ebből adódóan a szükséges közlekedési infrastruktúrafejlesztésekben különbözik egymástól. A sportlétesítmények építési költségeiben elhanyagolható a különbség, a sporthelyszínek állam általi kisajátítási költségei viszont különböznek a három szcenárióban. Az infrastrukturális költségek közül csak a közlekedési fejlesztések, és bizonyos környezetvédelmi költségek változnak szcenáriónként. A fejlesztési költségek besorolása Az alábbi grafikonon bemutatjuk a bruttó költségek nagyságrendjét és besorolásuk szerinti összetételét a három változatban: milliárd forint Olim piai Olim piai Olim piai Előrehozott Előrehozott Előrehozott Alapeset Alapeset Alapeset Duna menti olimpia A városmegújítás olimpiája Északi olimpiai park 1. FEJEZET 5

12 Alapeset és előrehozott fejlesztések Vélelmezett, képzett alapeset Az olimpia az alapeset megvalósításának katalizátora Olimpia alapeset: 2958 milliárd forint Az előrehozott fejlesztések költségei szcenárió függőek: ( milliárd forint) Az alapeset a megvalósíthatósági tanulmány készítésének kezdetekor tervezett módszertől eltérő módon került meghatározásra. A 2012-ig terjedő megvalósítási tervek legtöbb eleme sem finanszírozási, sem pedig technikai megvalósíthatósági szempontból korábban nem került vizsgálatra. Ennek megfelelően egy vélelmezett, legjobb tudásunk szerint képzett alapesetet állítottunk össze, amely költségeinek meghatározását, finanszírozhatóságát és technikai megvalósíthatóságát külön vizsgáltuk. Az alapeset megvalósításának szempontjából az olimpia mindenképpen jó eszköz arra, hogy a tervekbe foglalt fejlesztések megvalósítása egy világos cél mentén időben elkezdődjön és határidőre befejeződjön. A szükséges infrastrukturális fejlesztések koncentrált véghezvitelével az olimpia hozzájárulhat az ország, illetve Budapest modernizációs és integrációs céljainak megvalósításához. Erre akkor van lehetőség, ha az olimpia megrendezése érdekében szükséges fejlesztési stratégia fő vonalaiban egybeesik az ország, illetve a főváros következő éves időszakának területiés infrastruktúra fejlesztési stratégiájával, érték- és prioritássorrendjével. A fenti besorolást alkalmazva, az olimpia annál inkább szolgálja a város és az ország infrastrukturális fejlődését, minél nagyobb az alapeset aránya és minél kisebb a csak az olimpia miatt szükségessé váló fejlesztések mértéke, és ezáltal az olimpia költsége. Az olimpiai alapeset projektjei minimálisan térnek el a három Master Plan szcenárió esetében, de elmondható, hogy ezen fejlesztések költségei (a legkevésbé költséges szcenárió esetében) 2958 milliárd forintot tesznek ki a közötti időszakban. Az előrehozott fejlesztések megvalósítási költségei jelentősebben eltérnek a három változat esetében ( milliárd forint). Fontos kérdés az, hogy ezen fejlesztések megvalósítása mely egyéb olimpiához nem kapcsolódó beruházásoktól vonhatja el a forrást, illetve milyen többlet forrásigényt jelent ezen beruházások megvalósítása. Ezt a kérdéskört makrogazdasági elemzésünkben vizsgáljuk. 1. FEJEZET 6

13 A legfontosabb fejlesztési területeket, és a költségek besorolását mutatja be a következő ábra a három Master Plan opció esetében: milliárd forint Duna menti olimpia A városmegújítás olimpiája Északi olimpiai park Költség kategória Összktg. Alapesehozotesehozotesehozott Előre- Alap- Előre- Alap- Előre- Olimpiai Összktg. Olimpiai Összktg. Olimpiai Infrastrukturális fejlesztések Közlekedés Városrehabilitáció és környezetvédelem Közmű Idegenforgalom Technológia és biztonság Olimpiai létesítmények Sportlétesítmények* Olimpiai falu Média falu Összesen % 71% 19% 10% 100% 70% 20% 10% 100% 64% 25% 11% * További 83 milliárd forint jelenik meg az OCOG költségvetésben ideiglenes sportlétesítmények építésére Az itt bemutatott számok csak az OCOG által nem finanszírozott infrastrukturális fejlesztések költségei, nem tartalmazzák az OCOG szervezési költségeit és bevételeit amelynek pozitív egyenlege 22 milliárd forint, valamint nem tartalmazzák a 4 milliárd forintot kitevő pályázati költségeket sem. Ezért a költségek összege 18 milliárd forinttal eltér a korábban bemutatott olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége tételtől. A költségek nagyságrendjeinek ismeretében látszik, hogy a megvalósíthatóság kritikus kérdése nem az olimpia szervezési költsége, vagy a sportlétesítmények építési költsége, hanem az infrastrukturális felkészülés vállalhatósága lesz. Látható, hogy a költségek mintegy 70%-át olyan fejlesztésekre kell fordítani, amelyek az olimpia nélkül is megvalósulnának, és további 20%-ot tesznek ki a későbbre tervezett, de előrehozott fejlesztések. Tanulmányunk fontos megállapítása, hogy a fejlesztési költségek csak mintegy 10%-a az, ami csak az olimpia miatt merül fel. Nem elhanyagolható az sem, hogy e tíz százalékot is olyan fejlesztések teszik ki, amelyek teljes mértékben utóhasznosításra kerülnek, és javítják a város gazdasági, szociális és infrastrukturális fejlettségi szintjét. A legfontosabb ilyen fejlesztések között szerepel a lakóingatlanokként utóhasznosított olimpiai és médiafalu, továbbá szállodák, biztonsági és telekommunikációs infrastruktúra, a dunai hajózás fejlesztése, valamint sportcéllal és nem sportcéllal utóhasznosított sportlétesítmények. Mivel az olimpia nélkül is tervezett (alapeset és előrehozott) fejlesztések 84%-át a közlekedési infrastruktúra teszi ki, a következő táblázatban bemutatjuk e kategória részletesebb tartalmát: 1. FEJEZET 7

14 milliárd forint Északi olimpiai park Megnevezés Duna menti olimpia A városmegújítás olimpiája Fővárosi közúti közlekedés 212 7% 279 9% 252 7% Fővárosi kötöttpályás közlekedés % % % Fővárosi hajózás 15 0% 0 0% 0 0% Fővárosi közlekedés összesen % % % Légiközlekedés 118 4% 118 4% 118 3% Országos közúthálózat % % % Országos vasúthálózat 247 8% 247 8% 247 7% Vidéki helyszínek 15 0% 15 0% 15 0% Országos közlekedés összesen % % % Közlekedési infrastruktúra összesen % % % A közlekedési létesítmények építése, illetve átalakítása miatt szükségessé váló közműkiváltások és közműhálózat átalakítások becsült költségeit, valamint a szokásos járulékos költségeket (útvíztelenítést, közvilágítást, forgalomterelést, stb.) és tervezési költségeket az egyes infrastrukturális elemek költségbecslése tartalmazza. Olimpiai beruházások Közvetlen olimpia költségek: 427 milliárd forint 20% sportlétesítmények 35% olimpiai és médiafalu 45% egyéb infrastruktúra Ebbe a kategóriába azon fejlesztések költségeit soroljuk, amelyek nem szerepelnek elfogadott, jóváhagyott tervekben. Az olimpiához közvetlenül kapcsolódó költségek némileg eltérnek a három szcenárió esetében, az 1. változatnál (Duna menti olimpia) ezen költségek nagyságrendje 427 milliárd, a 2. változatnál (A városmegújítás olimpjája) 438 milliárd, míg a 3. változatnál (Északi olimpiai park) 500 milliárd forint. Az e kategóriába sorolt fejlesztések megközelítőleg 20%-a az olimpia miatt végleges céllal (azaz utóhasznosítottan) felépülő sportlétesítmények beruházási költsége. E tétel tehát nem tartalmazza az alapesetben (olimpia nélkül) is felépülő létesítmények költségeit, illetve az OCOG által finanszírozott ideiglenes létesítmények költségeit. A három tétel hozzávetőleg 1/3-1/3 arányt képvisel a sportlétesítmények teljes költségében. Az olimpiai és médiafalu létesítési költségei is ebbe a kategóriába sorolandók (35%-a az olimpiai költségeknek). Az olimpiához közvetlenül kapcsoló költségek fennmaradó 45%-át (megközelítőleg 200 milliárd forintot) a csak az olimpia miatt felmerülő közlekedési, városrehabilitáció és környezetvédelem, idegenforgalom és a sportlétesítményekbe beépülő technológia és biztonsági eszközök fejlesztései adják. 1. FEJEZET 8

15 A SZERVEZÉSI (OCOG) ÉS PÁLYÁZATI KÖLTSÉGVETÉS A Szervező Bizottság költségvetése A szervezési bevételek fedezik a szervezéssel járó kiadásokat A budapesti OCOG költségvetés kiadásait a következő módon csoportosíthatjuk: Működési költségek sportesemények, olimpiai falu, MPC és IBC (média és sajtóközpont) (előrejelzett érték: 142 millárd forint 35%): A sportesemények lebonyolítási, valamint a felsorolt létesítmények olimpia időszakában történő üzemeltetési és bérleti költségei, illetve az összes sporthelyszín olimpia szempontú átalakítási költsége ( olympic overlay ). Egyéb folyó szervezési költségek (előrejelzett érték 164 milliárd forint 41%). Rövid távú befektetések (96 milliárd forint 24%): A sportlétesítményekkel, az olimpiai faluval, MPC-vel és IBC-vel (média és sajtóközponttal) kapcsolatos olyan átmeneti létesítmények költségei, amelyek utóhasznosítása nem valószínű. A költségelem szintén tartalmazza a nem sport célra hasznosított állandó létesítmények utóhasznosítási célra való átalakításának költségeit. A Budapestre előrejelzett OCOG költségvetés legfontosabb bevételi forrásai a következők: NOB (előrejelzett érték: 234 milliárd forint 55%): A NOB szerződik a kiválasztott televíziós hálózatokkal, valamint a nemzetközi szponzor cégekkel, és a bevétel egy meghatározott százalékát átadja az OCOG-nak. Mind a szerződött összegek, mind az átadott százalék meghatározása a NOB hatásköre. Magánszektor (előrejelzett érték: 77 milliárd forint 18%): Az OCOG által elsősorban belföldi, de akár nemzetközi vállalatoknak is értékesített marketing, illetve szponzori csomagokért, illetve az olimpiai szimbólumok használatáért kapott összegek. Jegyárbevétel (előrejelzett érték: 70 milliárd forint 17%): Az olimpiai rendezvényekre árusított jegyek értékesítéséből származó árbevétel. Állami támogatással nem számoltunk a bevételek között, bár megjegyzendő, hogy Athén esetében ez az összeg megközelítette a 60 milliárd forintot. Az OCOG bevételei más olimpiák költségvetéséhez hasonlóan fedezik az összes folyó felkészülési és szervezési költséget, 1. FEJEZET 9

16 valamint a korábban leírt tartalmú rövid távú befektetéseket. A fennmaradó egyenleg 22 milliárd forint nagyságrendű, amely összeggel az OCOG hozzájárulhat például az állandó sportlétesítmények finanszírozásához. A pályázati költségvetés Pályázati költségvetés: 4 milliárd forint Budapest esetében a pályázati költségeket a két szakaszra együttesen 4 milliárd forintra becsüljük. Korábbi tapasztalatok szerint a pályázati költségek megközelítőleg kétharmadát a magánszektor finanszírozza, de például Párizs (2008) esetében a teljes összeg állami forrásokból tevődött össze. A 2008-as pályázati folyamat óta a NOB által is elvárt követelmény a pályázati folyamat első, illetve második szakaszára vonatkozó pályázati költségvetés összeállítása és bemutatása. Korábban a pályázó városok által a pályázatra költött összegek és azok megoszlása az egyes költségtételek között nem minden esetben volt publikus. Vizsgálataink azt mutatják, hogy az egyes pályázó városok megközelítőleg millió dollárt költenek a pályázati folyamat során. Az új kétlépcsős pályázati folyamat eredményeképpen az első lépcsőben kiesett városok nyilvánvalóan kevesebbet, a második pályázati szakasz összetettebb elvárásainak eredményeképpen a második fázisban bennmaradó városok többet költenek a pályázatokra, mint korábban. A sikertelenül pályázó városok esetében sem tekinthetőek a pályázati folyamatra költött összegek felesleges költségnek, mivel különböző pozitív hatásai lehetnek. A sikertelen pályázat eredményeképpen elhatározott infrastrukturális fejlesztések korábban megvalósulhatnak, a város számára pozitív reklámot jelenthet a pályázat már a pályázati szakasz során, a pályázó város esetleges későbbi pályázatra tapasztalatot szerez, illetve a folyamat eredményeképpen a városi önkormányzat, a kormány és egyéb a pályázatban résztvevő szervek munkakapcsolata és együttműködési készsége javulhat A BUDAPESTI OLIMPIA FINANSZÍROZÁSA Az olimpia finanszírozása: nem mindent közpénzekből A pénzügyi források bemutatásakor szét kell választani az olimpiának mint rendezvénynek közvetlen bevételeiből fedezett kiadásokat az egyéb forrásokból (közpénzek, magántőke, EU támogatások) fedezettektől: Az olimpia (OCOG) közvetlen bevételei a folyó szervezési költségeken túl fedezetet nyújtanak a sportlétesítmények olimpiai módba helyezésének és az olimpia utáni visszaalakításának költségeire, valamint az ideiglenes (nem utóhasznosított) sportlétesítmények felépítési és elbontási költségeire is. A végleges (utóhasznosított) olimpiai létesítmények közül az olimpiai és médiafalut magántőkéből, a sportlétesítményeket pedig tipikusan közpénzekből kell finanszírozni. 1. FEJEZET 10

17 Az infrastrukturális fejlesztéseket állami és önkormányzati költségvetésből, valamint magántőke és EU források bevonásával lehet finanszírozni. Az olimpia megvalósítása lényegében egy feszített ütemű, többségében költségvetési finanszírozású infrastrukturális fejlesztési csomag megvalósítását jelenti milliárd forint Infrastrukturális fejlesztések Olimpiai létesítmények Rendezés költsége Költségek Állami források EU Magántőke Olimpiai bevételek Források A grafikonról egyértelműen látható, hogy mind a szervezés/rendezés költsége, mind az olimpiai létesítmények beruházási költsége nagyságrendekkel elmarad a szükséges infrastrukturális fejlesztések költségétől. Az OCOG által nem fedezett beruházások finanszírozási forrásainak megoszlását mutatja be a következő tábla az egyes Master Plan változatokban: 1. FEJEZET 11

18 milliárd forint Duna menti olimpia A városmegújítás olimpiája Északi olimpiai park Költség kategória Összktg. Állami Magán EU Összktg. Állami Magán EU Összktg. Állami Magán EU Infrastrukturális fejlesztések Közlekedés Városrehabilitáció és környezetvédelem Közmű Idegenforgalom Technológia és biztonság Olimpiai létesítmények Sportlétesítmények* Olimpiai falu Média falu Összesen % 72% 10% 18% 100% 73% 10% 17% 100% 73% 9% 18% * További 83 milliárd forint jelenik meg az OCOG költségvetésben ideiglenes sportlétesítmények építésére Az itt bemutatott számok csak az OCOG által nem finanszírozott infrastrukturális fejlesztések költségei, nem tartalmazzák az OCOG szervezési költségeit és bevételeit amelynek pozitív egyenlege 22 milliárd forint, valamint nem tartalmazzák a 4 milliárd forintot kitevő pályázati költségeket sem. Ezért a költségek összege 18 milliárd forinttal eltér a korábban bemutatott olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége tételtől. Az állami források 95%-át olimpia nélkül is szükséges fejlesztésekre kell fordítani A forrásokat tekintve látható, hogy a fejlesztések kevesebb, mint 30%-ában vonható be magántőke és EU források, 72 73%-ot pedig állami és önkormányzati forrásokból kell fedezni. Ugyanakkor az alábbi táblázatból látszik, hogy e források 94 95%-át alapeseti és előrehozott fejlesztések teszik ki, amelyek egyébként is szükségesek a város és az ország infrastrukturális felzárkózásához. milliárd forint Duna menti olimpia A városmegújítás olimpiája Északi olimpiai park Költség kategória Össz. Állami Magán EU Összktg. Állami Magán EU Összktg. Állami Magán EU Alapeset fejlesztések Előrehozott fejlesztések Olimpiai fejlesztések Összesen Az itt bemutatott számok csak az OCOG által nem finanszírozott infrastrukturális fejlesztések költségei, nem tartalmazzák az OCOG szervezési költségeit és bevételeit amelynek pozitív egyenlege 22 milliárd forint, valamint nem tartalmazzák a 4 milliárd forintot kitevő pályázati költségeket sem. Ezért a költségek összege 18 milliárd forinttal eltér a korábban bemutatott olimpiai felkészülés és rendezés összköltsége tételtől. 1. FEJEZET 12

19 1.2.3 MAKROGAZDASÁGI MEGVALÓSÍTHATÓSÁG ÉS HATÁSOK A makrogazdasági alapeset Makrogazdasági alapeset: Átlagosan 4%-os GDP növekedés 2020-ig 3260 milliárd forint állami infrastrukturális fejlesztés Az olimpia megrendezésének makrogazdasági vonatkozású megvalósíthatóságát és hatáselemzését a időhorizonton vizsgáltuk. Ma a szakértők többsége a jelen évtized végéig 4,5-4,7%-os GDP növekedést, ezt követően a növekedés ütemének csökkenését valószínűsíti, így 2020-ig átlagosan mintegy 4%-os GDP növekedés várható. Ez az alapeseti az olimpia nélküli növekedési pálya körvonalazza az ország és az államháztartás teherbíró képességét, az országos összberuházások nagyságrendjét a közötti időszakban. Az alapesetben az olimpia nélkül megvalósuló makrogazdasági növekedési pályát a legfontosabb nemzetgazdasági folyamatok és makroszintű összefüggések modellezésével becsültük meg. A számítások szerint alapesetben (olimpia nélkül) az infrastruktúrára fordítható állami kiadások mértéke 2003 és 2012 között összesen 3258 milliárd forintra tehető. A tételes műszaki alapeset a különböző fejlesztési tervekben meglévő, az olimpiához szükséges fejlesztéseket tartalmazza, amelynek állami finanszírozású része, 1957 milliárd forint (a teljes állami finanszírozású alapesetnek, 2238 milliárd forintnak a makrogazdasági modell szerkezetéhez való igazodás miatt a közmű és környezetvédelmi tételekkel csökkentett része) ennek mintegy 60%-a. A műszaki alapeset az állami infrastrukturális beruházások 60%-a Az alapeset fejlesztési feladatok köréről elmondhatjuk, hogy a város és az ország olimpia nélküli fejlesztési stratégiájába tartalmilag beleilleszkednek. Ugyanakkor e fejlesztési tervek általában konkrét finanszírozási elképzeléseket nem tartalmaznak, ezért azzal a feltételezéssel kell élnünk, hogy az állami prioritások lehetővé teszik a fent meghatározott összes infrastrukturális beruházási keret 60%-ának az e tervekben meghatározott célokra történő felhasználását, valamint a fennmaradó 40% szükséges és elégséges az olimpiától független állami infrastruktúra-fejlesztési feladatok (gátak, utak, épületek, vasút, közmű, stb.) ellátására. 1. FEJEZET 13

20 A makrogazdasági megvalósíthatóság vizsgálata Az olimpiához szükséges beruházások a nemzetgazdasági beruházások 8%-át, a GDP 2%-át teszik ki Az alapeseti és olimpiát feltételező fejlesztéseket, valamint azok makrogazdasági nagyságrendjét a következő táblázat szemlélteti (a Duna menti változat adatait használva): milliárd forint Előrehozott Alapeset Összesen és olimpiai Olimpiához szükséges fejlesztés GDP %-a 1.39% 0.61% 2.01% Nemzetgazdasági beruházások %-a 5.26% 2.26% 7.53% Ebből állami finanszírozású* GDP %-a 1.06% 0.36% 1.41% Állami költségvetés %-a 2.06% 0.70% 2.76% Állami rész körny. véd. és közmű nélkül: A táblázatban az olimpiához szükséges összes fejlesztés a 4175 milliárd forint összegű fejlesztés mellett tartalmazza az OCOG által finanszírozott 83 milliárd forint értékű ideiglenes létesítmény építést is. A vázolt hosszú távú fejlődési pályából becsülhető, hogy nemzetgazdasági szinten (az ország egészére vonatkozó állami és magánszférában együttesen) a közötti időszakban összesen mintegy 56 ezer milliárd forintnyi (2002. évi áron) beruházásra fog sor kerülni alapesetben az olimpia megrendezésétől függetlenül. Az olimpiai felkészüléshez szükséges projektek (alapeset, előrehozott és olimpiai) 4258 milliárd forintos összege (Duna menti olimpia) mintegy 8%-ot tesz ki, amely a vizsgált időszak GDP-jének csupán 2%-t jelenti. Az olimpia projekt állami finanszírozású része a teljes költségvetés 3%-át, alapeset nélkül csupán 0,7%-át teheti ki Az államot, vagyis a költségvetést közvetlenül érintő állami beruházási rész, amely mintegy 3000 milliárd forintot jelent (a teljes 4258 milliárd forintból) a Duna menti olimpia esetében a teljes költségvetési kiadások egészéhez képest várhatóan nem lesz jelentős. Az olimpiai projektekkel kapcsolatos összes infrastrukturális beruházás kevesebb mint 3%-át, a csak az olimpiával összefüggő beruházások (előrehozott és közvetlen olimpiai) pedig 0,7%-át teszik ki az összes kiadásoknak, amely kevesebb, mint tizede a várható társadalombiztosítási és szociális szolgáltatásoknak, vagy kb. ötöde az államadóság finanszírozás költségének ha hasonló költségvetési szerkezetet feltételezünk, mint amilyen a kilencvenes években volt Magyarországon. Tehát a nemzetgazdasági beruházásokhoz viszonyítva és az államháztartás teljes egészét tekintve az olimpiához kapcsolható beruházások beleilleszthetők az eddigi tapasztalatoknak megfelelő trendekbe, nem jelentenek lényeges hangsúlyeltolódást. 1. FEJEZET 14

21 720 milliárd forint többlet költségvetési forrás szükséges Látható, hogy a költségek mértéke makrogazdasági szinten nem számottevő. Ugyanakkor olimpia esetén a költségvetés 3258 milliárd forintnyi keretéből 2680 milliárd forintot, 82%-ot kellene az olimpiához szükséges fejlesztések finanszírozására fordítani. Fenntartva a korábbi feltételezést, hogy az alapeseti fejlesztések finanszírozásán felüli beruházási keretet már nem lehet az előrehozott és olimpiai projektek finanszírozására fordítani, az olimpiához szükséges fejlesztések a Duna menti változatot alapul véve az alapesethez képest 722 milliárd forint többlet forrásigényt jelentenek. A többletforrás-igény lényegében az állami finanszírozású előrehozott és az olimpiai projektekből adódik. A többletigény mértéke évenként átlagosan 72 milliárd forint, ez nem meghatározó, de nem is elhanyagolható az állami költségvetés nagyságrendjeit figyelembe véve. A többlet forrás igény többféle módon teremthető elő Makrogazdasági elemzésünk alapján a szükséges állami források megteremtésére a következő lehetőségek, vagy ezek kombinációi adódnak: A költségvetési kiadási szerkezet módosítása, ezen belül Az infrastrukturális beruházások átcsoportosítása, amely esetben a fent meghatározott beruházási keret 82%-át kellene az olimpiával kapcsolatos (alapeset + előrehozott + olimpiai) fejlesztésekre fordítani, azaz 18% maradna minden egyéb állami infrastrukturális fejlesztési kötelezettség teljesítésére. A költségvetésen belül az állami transzferek, és/vagy természetbeni juttatások növekedésének kis mértékű mérséklése. A közösségi fogyasztás növekedésének mérséklése. A költségvetési bevételek növelése az adóterhek kis mértékű emelésével (vagy csökkentés átmeneti mérséklésével). Az államháztartási hiány lassabb ütemű csökkentése a maastricht-i kritériumok figyelembevételével. E lehetőségek bármelyikének vállalhatóságát a költségvetés és a mindenkori gazdaságpolitika stratégiai prioritásai alapján lehet megállapítani. További számításainkban azt elemeztük, hogy a fent említett lehetőségek közül a jóléti transzferek, a természetbeni juttatások, és/vagy a közösségi fogyasztás mérséklése milyen mértékű visszaesést eredményezné a lakossági fogyasztások növekedésében. Vizsgálatunkat a következő három makrogazdasági alternatívában végeztük, a Duna menti szcenárió számait alapul véve: 1. változat: Az államháztartási hiánynak gyors csökkentése, és a maastricht-i kritériumoknak megfelelő 3% elérése 2007-re. 2. változat: Az államháztartás hiánya az első verzióhoz képest lassabban csökken, és 2009-re hirtelen éri el a 3%-ot. 1. FEJEZET 15

22 3. változat: A keynes-i multiplikátor hatás korlátlan érvényesülését feltételezzük a gazdaságban. A következő táblázatban összefoglaltuk, hogy a többlet állami finanszírozásnak a transzferek visszafogásával történő megteremtése mellett az egyes változatokban az alapesethez képest hogyan alakul a GDP és a lakossági fogyasztás. milliárd forint Olimpiai eset és alapeset különbsége Időszak 1. változat 2. változat 3. változat Pótlólagos finanszírozási igény 2012-ig GDP növekedési többlet 2012-ig ig Alapeset GDP %-a 0,07% 0,68% 0,85% Lakossági fogyasztás változása 2012-ig Alapeset lakossági fogyasztás %-a ,68% -0,35% 0,00% Lakossági fogyasztás növekedési ráta Alapeset 4,47% 4,47% 4,47% Olimpiai eset 4,40% 4,43% 4,47% Látható, hogy az első változat GDP növekedési hatása minimális (0,07%), de az állami transzferek visszafogása miatt a lakossági fogyasztás éves növekedési üteme még így is csak 0,07 százalékponttal (4,47%-ról 4,4%-ra) csökken. A második változatban a költségvetési hiány enyhébb kontrollja miatt a GDP jelentősebb mértékben növekedhet (0,7%). Az ezáltal keletkező pótlólagos költségvetési források nem elegendőek az olimpia többletköltségének finanszírozására, de a lakossági fogyasztás éves növekedési üteme már csak 0,04 százalékponttal csökken. A harmadik változatban a keynes-i multiplikátor hatás érvényesülését feltételezve vizsgáltuk az olimpia finanszírozhatóságát. A gazdaságba bekerülő pótlólagos beruházások multiplikátor hatása olyan mértékű GDP növekedést eredményez (0,9%), amely elegendő többlet forráshoz juttatja a költségvetést az olimpia finanszírozásához. Eszerint tehát az olimpia többlet beruházásai megtermelik saját finanszírozásukat. Mivel azonban a multiplikátor hatás csak a gazdaságban fellelhető szabad és mobilizálható erőforrások jelenléte mellett érvényesül, konzervatív megközelítéssel az így kiszámolt többlet GDP inkább egy optimista maximumnak tekinthető. 1. FEJEZET 16

23 1.2.4 GAZDASÁGI ELEMZÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA A közvetett társadalmi és gazdasági haszon jelentős lehet A bemutatott számítások az olimpia hatásainak legfontosabb mutatóit elemezték. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni számos olyan tényezőről, amelyek számszerűsítése, modellezése és előrejelzése jelen keretek között nem megoldható, de jelenlétük és hatásuk iránya nyilvánvaló. Ezek között említhető a külföldi tőke intenzívebb megjelenése, az ország nagyobb ismertségéből eredő előnyök, a turizmus fellendülése, vagy a gyors ütemben elért magasabb infrastrukturális fejlettségi szint. Az olimpia megvalósításának legnagyobb kockázata pedig az ütemezés által diktált kényszerpálya, amelyből adódóan az esetleges költségnövekedéseket kiszállási lehetőség nélkül el kell viselni. Görögország ma ezzel a problémával küzd, a szervezési problémák miatt bekövetkező csúszások a költségeket mintegy 75%-kal megnövelték. További közvetett társadalmi és gazdasági haszon az alábbiakból tevődhet össze: Az olimpiai létesítmények sportcélú és nem sportcélú utóhasznosításának pénzügyi és szociális hatásai. Az olimpiai és médiafalu utóhasznosítása üzleti hasznot, vagy szociális lakásokként felhasználva társadalmi hasznot nyújt. A sportlétesítmények utóhasznosítása inkább az egyes sportágak hazai fejlődése révén nyújt társadalmi hasznot, üzleti szempontból fenntartásuk inkább költséggel jár. Az infrastrukturális beruházások nagy része az olimpia nélkül is megépülne, itt a gazdasági és társadalmi haszon az intenzív fejlesztési ütemből származik. Nemzetközi példák mutatják, hogy az olimpia mintegy katalizátorként kikényszeríti a nemzeti és politikai egységet a régóta szükséges, de konszenzus híján meg nem valósult fejlesztések elvégzéséhez. Az előrehozott fejlesztések gazdaságélénkítő hatását is, bár nehezen számszerűsíthető, az előnyök között kell megemlíteni. A budapesti közlekedési infrastruktúra fejlesztése a város regionális központ szerepét támogatja, az országos út- és vasúthálózat fejlesztése pedig egyértelműen segíti a tőkeáramlást, a gazdaság élénkítését. 1. FEJEZET 17