1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés
|
|
- Áron Hajdu
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András Kovács Tibor, Juhász Péter, Kavrán Viktória, valamint Dr. Oertel Nándor és munkatársai munkáinak felhasználásával A munka tárgya: A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program II/a. ALPROJEKTJE: Folyók és tavak élővilága (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja A monitorozás célja: vizes élőhelyek biológiai sokféleségének trend monitorozása. Kapcsolódó projektek: vizes élőhelyek (II/B), Szigetköz (VII), Kis-Balaton (VI), valamint a Tisza (cián-szennyezés) és Dráva térségében lejátszódó folyamatok monitorozása 1. Bevezetés Vizes élőhelyeink a hajdani természetes életközösségek egyik utolsó menedék területei. Jelenlegi összeszűkült és részben átalakult formájukban is jelentős természeti értékeket hordoznak, melyek a régi, szennyezetlen és szabályozatlan folyók, árterületeik, holtágaik és morotváik, valamint egyéb, időszakos és állandó vízborítottságú területek, tavak, mocsarak, lápok és különféle kisvizek faunájának és flórájának egykori fajgazdagságából ránk maradtak. Értékeink hitelt érdemlő számbavételét, a jelenlegi állapot dokumentálását, valamint a változások nyomon követését első sorban saját érdekünk diktálja. Csak így képzelhető el, hogy a vizes élőhelyeket érintő változásokról, az esetleg szükségessé váló természetvédelmi célú beavatkozásokról és azok eredményességéről informálódjunk. Köteleznek azonban erre a különböző, nemzetközi szerződések, valamint az EU-hoz történő csatlakozás feltételeként megszabott normák, irányelvek is. Ezt a feladatot hivatott ellátni a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Program, a maga sajátságos, erre a célra tervezett eszközeivel, projektjeivel. Ezen projektek egyikévé nőtte ki magát a vízi makroszkopikus gerinctelenek monitorozási programja. Annak érdekében, hogy a projekt keretében szerzett információk egymással összevethetők legyenek, szükségünk van arra, hogy az adatgyűjtés (és interpretáció) egységes, mondhatni: szabványos módszerekkel történjék meg. A szabványosítás célját szolgálja a megfelelő protokoll kialakítása, melynek rögzítenie kell azt, hogy mit, hol és hogyan (milyen módszerrel, milyen eszközzel, milyen gyakorisággal és visszatéréssel) mintavételezzünk, mivel nem biztosítható minden esetben a mintát vevő személy azonossága. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés I. Vízi makroszkopikus gerinctelenek A vízi makroszkopikus gerinctelenek csoportja rendszertanilag egymástól távol álló taxonokat ölel fel, melyek - valamilyen szinten - hasonló életmódjuk és azonos életterük folytán kerültek egy gyűjtőfogalom alá. Fölismerésükhöz nem szükséges mikroszkóp és fennakadnak a durva szövésű, 0,75 mm-es lukbőségű hálón. Életterük a vizes élőhely alzata: a mederfenék és ennek felső rétege, a mederfenékből kiemelkedő különféle objektumok felszíne (kövek, faágak, stb.), a vízi növényzet, a parti növényzet vízbe lógó gyökerei, valamint az ezeken található élőbevonat. Életmódjuk lehet teljes mértékben a vízhez kötött, illetve csak bizonyos
2 (rövidebb-hosszabb) fejlődési időszakra korlátozódó. Táplálkozásuk változatos, lebegő anyag kiszűréstől a növényi részek fogyasztásán keresztül a ragadozó életmódig, illetve bomló szerves anyag felhasználásig minden megtalálható. Légcseréjük történhet a vízben oldott oxigénből, illetve légköri oxigénből. Helyváltoztatási módszerük széles skálán mozog, lehetnek helyhez kötöttek, az alzaton és az alzatban kisebb-nagyobb sebességgel mászók, a növényzeten és egyéb víz alatti képleteken mászók, bizonyos csoportok képesek úszni, néhányan pedig ki tudnak menni a partra, esetleg röpülve tudnak más víztesteket felkeresni. Aktivitásuk lehet nappali és éjszakai egyaránt. Az általuk benépesített víztestek skálája széles, megtalálhatók a kicsi, néhány m 2 nagyságú, sekély, időszakos pocsolyáktól a nagy tavakig, valamint a forrásoktól a nagy folyamokig. Természetesen az eloszlásuk nem egyenletes, bár kisvizekben szinte az egész víztér potenciális élettérnek számit. Nagyobb vizek esetében főként a partközeli és a sekélyebb zóna a népesebb, bár bizonyos csoportok számára a mélyebb részek is kedveltek lehetnek. II. A makrozoobenton monitorozás célja Az adatgyűjtés célja, a vizes élőhelyek állapotának figyelemmel kísérése bizonyos kiválasztott makroszkopikus vízi gerinctelenek fajegyüttesei és/vagy ezek közösségei által szerzett információk alapján, valamint maguknak a vízi makroszkopikus gerinctelen életközösségeknek és a bennük lezajló változásoknak, tendenciáknak a vizsgálata. III. Kapcsolódás más programokhoz A monitorozást célszerű az EU Vizes Keretirányelv előírásaival összhangban megtervezni. A felmérésnek le kell fedni azokat a víztesteket, melyek akár élőhelyi, akár valamely faj vonatkozásában felsorolásra kerülnek az Élőhely Irányelv megfelelő függelékeiben, illetőleg amelyek egyéb nemzetközi és hazai védettségi, veszélyeztetettségi listákon szereplő fajok kolóniáinak adnak otthont. Ezeken az élőhelyeken a felvételezésnek ki kell terjedni a makroszkopikus vízi gerinctelen fauna valamennyi komponensére, a mintákból faj szinten kell meghatározni a későbbiekben részletezett komponenseket, a fel nem dolgozott anyagot pedig későbbi feldolgozásig konzerválni kell. 3. Javasolt mintavételi helyek A monitorozásnak le kell fedni a fenti pontnak megfelelően a hazai vizes élőhelyek összes lényeges, Élőhely Irányelv függelékeivel kapcsolatos típusát. A mintavételi helyek végleges kijelölésére később kerül sor. Várhatóan a következő helyek közül fognak majd kikerülni a hálózat pontjai: A/1 folyóvizek összes jelentős/lényeges hazai formája - közepes és nagy folyók: Duna, Dráva, Tisza /3 x 8-10 pont/ - kisebb közepes folyók: Rába, Körösök, Maros, Ipoly, Hernád, Sajó, Mura /7 x 3-5 pont/ - kis folyók, folyócskák: Kerka, Gyöngyös (Kőszeg), Tarna, Tarnóca, (5-6 x 3-4 pont) - domb- és hegyvidéki patakok és egyéb vízfolyások (a forrásoktól értve): Szentgyörgyvölgyi-patak, Rák-p (Sopron), Szerdahelyi-p (Kőszeg), Kemence-p., és 1-1 a Mecsekből (Égervölgyi-p.), Mátrából, Zemplénből, 2-3 pont/patak - sík- és dombvidéki erek és egyéb, természetes vízfolyások: Szatmár-Bereg, - mesterséges vízfolyások, csatornák: Keleti-fcs, csatornák a Hanságban A/2 folyóvizekhez csatlakozó állóvizek: - holtágak, morotvák és csatlakozó hullámtéri bányatavak, kubikgödrök /15+ pont/ Rajka-Dunakiliti, Ördög-sziget, morotvák és bányatavak; Őrtilos és Bélavár morotvák és bányatavak; Herep (Tisza holtágrendszer), Mura holtágak (Murarátka, Tótszerdahely kolokános), Dráva Szaporca; Körösök - holtágak, kubikgödrök
3 B/ Állóvizek B/1 időszakos vízborításúak -szikesek (Kiskunság, Hortobágy) -nem szikes pocsolyák, tócsák, stb (alföldi sekély vizek) B/2 állandó - tavak, lápok, (mocsarak) - tárazók 4. A protokoll által javasolt mintavételi eljárás ismertetése A vizsgált csoport sokrétűségéből fakadóan nyilvánvaló, hogy az ide tartozó taxonok mintavételezése, valamint a mintavételezések szabványosítása nem egyszerű dolog, továbbá a munka sikere sokban függ a mintavételező rátermettségétől és gyakorlati tapasztalataitól. Nem zárható ki a mintavételezés sikerességének feltételei közül a szerencse sem, illetve a helyesen megválasztott mintaterület és mintavételi időpont. Ezeken túl tarkítja az összképet még az is, hogy bizonyos csoportok gyűjthetők speciális csapdákkal is Mintavételi gyakoriság, ütemezés A vízi mintavételezések gyakorisága az adott élőhely jellegétől (pl. érzékenységétől) és a vizsgálandó taxon fejlődésmenetétől függ. Vízfolyások esetében a mintavételezés időpontját mindig a kisvizes állapothoz kell igazítani, ha van ilyen időszak. A korán kirepülő fajok lárváinak begyűjtése érdekében elengedhetetlen egy kora tavaszi mintavétel (vízállástól függően, március-április folyamán). Ahol a vízjárás ezt lehetővé teszi, májusi kisvizes állapotban célszerű elvégezni a következő mintavételt, majd nyári kisvíz idején a következőt. Amennyiben a korai mintavételt nem sikerülne megfelelően elvégezni, ősszel van esély a pótlására. Állóvizek közül a nagy vízszint ingadozású és időszakos vízborítású vizek mintavételét áprilisban el lehet kezdeni. Május folyamán újabb mintavételt célszerű elvégezni, majd szükség esetén, még mielőtt a víztest ki nem szárad, vagy jelentősen össze nem húzódik még egy további, nyár eleji mintát venni. A kiegyenlítettebb vízgazdálkodású, kevésbé felmelegedő, állandóbb, több éves fejlődést is támogató állóvizek mintavételezését elegendő májusban elkezdeni és egy-két további mintavétel a nyár folyamán és ősszel elvégezhető. Általában tehát évi 2-3 mintavétellel számolhatunk Mintavételi módszerek A mintavételeket különféle vízi hálókkal, az adott élőhelyhez alkalmazható, szemi-kvantitatív mintavételi stratégiával kell végezni. A hosszú távú monitorozás érdekében a módszerekben, mintavételi helyekben, mintavételi intenzitásban a lehető legnagyobb mértékű állandóságot kell biztosítani. Már a mintavételi módszerek és a mintavételi intenzitás tervezésekor számításba kell venni azt, hogy a program a kötelező konzervativizmus mellett bizonyos mértékben testre szabható legyen, vagyis tegye lehetővé a rendelkezésre álló forrásokhoz való igazítást, a megvalósíthatóság érdekében. Szükséges továbbá a visszacsatolási lehetőségek fenntartása a mintavételi módszerek felé, valamint természetesen az eredmények feldolgozás utáni felhasználása az élőhely fenntartás kezelés elméletében és gyakorlatában. Mintavevő eszközök Általános célú mintavevők Kézi hálók A vízi hálók: szabványos, cserélhető, dupla keretű standard pond net, 0,75 mm lyukbőségű hálóval. Folyóvizekben, "kick and sweep" módszerrel való, szemikvantitatív gyűjtéshez szabványos, 40 cm nyílású, alul egyenes éllel határolt, erős alumínium, vagy rozsdamentes
4 acél keretes, hosszú nyelű (kb. 150 cm) hálót kell használni. Hegyvidéki, köves medrű patakokban és egyéb kisvizekben 25 cm átmérőjű kerek, kopásálló szegélyű ugyancsak 0,75 mm lyukbőségű kis háló használata szükséges. Általában az állóvizekben is sikerrel használható a nagyobb méretű (40 cm), folyóvízi háló a felvételekhez. Ahol a hirtelen mélyülő part miatt nem alkalmazhatók a kézi hálók pl.: mélyebb folyóvizekben kotróhálóval lehet mintát venni, illetve mesterséges élőhely csapdát lehet kihelyezni. Kotróhálók Eddigi dunai gyakorlatban bevált kotróháló alakja és méretei: a háló kerete 30 cm élhosszúságú, egyenlő oldalú háromszög, 5 x 50 mm keresztmetszetű laposvasból készítve. A keret egyik oldalán az élhez van erősítve a 60 cm hosszú, erős zsákvászonból készített zsák. A szemben lévő oldalon a háromszög sarkaira egy-egy karika van hegesztve, ezekhez csatlakozik három kb cm hosszú, 1 cm szemnagyságú vasláncdarab. A láncok másik végét egy vaskarika fogja össze, ehhez a karikához csatlakozik a kötél. A kötél hossza m. A kotróhálóval végzett gyűjtés felületre vonatkoztatva kvantitatív (0,3 m x vontatási hossz m). A hálók mellé többnyire szükséges egy válogató tálca is, melybe a háló tartalma (az átmosást követően) kiborítható és sekély vízborítás mellett az élőlények kiszedhetők a törmelék és egyéb anyagok közül. Speciális módszerek, eszközök, célszerszámok Talajfúró (=bagger), Lezárásos-kigyűjtéses mintavétel, Kitűző keretek, (kijelölt nagyságú alzatról történő teljes mintavételhez). A kvantitatív mintavétel elvetésével ez utóbbi eszközök nem kerültek alkalmazásra Mesterséges élőhely csapdák A használatos konténerek méretei: térfogata 5000 cm3, 120 mm átmérőjű, 450 mm hosszúságú 9 mm lyukmérettel perforált műanyag csövek. A konténereket a helyi meder kavics anyagával ill. agyag-granulátummal töltjük meg. Ez utóbbi porózusabb és felülete is érdesebb. A kavics mérete tágabb határok között változik, de az 5000 cm 3 térfogatból a víz térfogata - a szervezetek által valóban elfoglalható tér - a kavics esetén 2005±65 cm 3, az agyag-granulátum esetén 1945±125 cm3 (n=10) közel azonos és összehasonlításra alkalmas. Mintavételi eljárások Szabványos "kick and sweep" módszer, nagyobb folyóvizekben (kompozit minta), kiegészítve az egyes élőhely típusokon alkalmazott hálózással és egyeléses mintavételezéssel (kőforgatás, tereptárgyak kiemelése) (= habitat minta) Közepes és nagyobb vízfolyásokban, a folyási iránynak fordulva, a folyással szemben haladva, az alzat lábbal való felzavarásával, fellazításával, valamint a hálóval végzett sepréssel az alzaton és annak felső rétegében élő gerinctelenek (esetenként gerincesek, halak is) a hálóba gyűjthetők. Ismert, vagy mért nagyságú felszín megmintázásával a módszer szemikvantitativ-kvantitativ jellegűvé tehető. Ez adja a mintavétel jobban szabványosítható, területhez és/vagy ráfordításhoz jobban köthető, folyási iránnyal párhuzamos transzekt jellegű mintavételi részét. Hátránya az, hogy kevésbé szelektív, mint a habitat típusú mintavételezés. Habitat típusú mintavételezésnél a vizsgált élőhelyen belül előforduló összes, felismerhető niche egyedi vizsgálat alá kerül (hálózás, egy helyben való K & S, tereptárgyak elmozdítása
5 és kiemelése, stb.), lehetőleg a valós részesedésnek megfelelő arányban. Ez a vizsgálati módszer szelektívebb, mint az egyszerű K & S, nagyobb valószínűséggel méri fel a teljes faunát, viszont az egyes komponensek, fajok előfordulási arányát tekintve kevésbé hűen tükrözi a valós gyakoriságokat. Ezért a két módszer együttes alkalmazása a javasolt, ahol csak ez megvalósítható, a következők szerint: 1./ Szabványos, megadott méretű hálóval, kick & sweep módszerrel, 6-szor 5 m-es mederszakaszon a meder minden jellegzetes élőhely típusát, az adott szelvényben lévő gyakoriságának, súlyának megfelelően érintve mintát veszünk. (Ez ismert, mintavételenként azonos nagyságú mederfenék felületet jelent.) Ez a részfeladat általában percnyi, folyamatos munkát jelent. 2./ A mintavételre ráfordított idő második felét a meder különböző pontjain, a terület méretétől függetlenül, a háló segítségével végzett mintavétel teszi ki, (két személy által) 2 x 20 perc időtartam erejéig. Minél több ponton, minél többféle mederszakaszt, mélységet és áramlási viszonyokat/üledék szemcseméretet kell legyűjteni. A mintavétel teljes időtartama így 2 személy részvételével mintegy egy órát tesz ki, a jegyzőkönyvezéssel és a gyűjtött anyag csomagolásával együtt. Az 1 órás időtartam nagyjából a puhatestűek, kérész-, álkérész-, szitakötő-, tegzes-, árvaszúnyog-lárvák gyűjtésére és (megfelelő csoportoknál) elrakására elegendő. Tálcán való helyszíni válogatás további csoportok gyűjtéséhez valamelyest megnöveli a mintavétel időtartamát. Kotróhálózás nagy folyókban Amennyiben a partról való gyűjtést ki kell egészíteni nagyobb mélységből származó mintával, akkor kotróhálót alkalmazunk. A szemi-kvantitatív mintavétel úgy biztosítható, hogy a kotróhálóval megkotort szakasz hosszát feljegyezzük. Kisvízfolyások, kisvizek hálózása kézi hálóval Az alzat felső rétegének kimerítésével és átmosásával nyerhetünk mintát az ott élő közösségből. A folyásiránnyal szemben való haladás itt is célszerű. Kisvizek esetében 30 m, vagy 2 x 15 m, megfelelően kiválasztott (=reprezentatívnak tekinthető) szakaszon végezzük a mintavételt. Többnyire a szűkös hely miatt a kisebb, de erőteljes háló használatával érhetünk el csak eredményeket, melyekkel a kövek közé és a sekély vízbe, kisebb mélyedésekbe egyaránt sikeresen benyúlhatunk. A módszer kiegészül a vele együtt alkalmazott, tereptárgyak, kövek kiemelésével folytatott egyeléssel. A kijelölt szakasz mintavételezését 1/2 órán keresztül végezzük (egy fő). Egyéb, apró víztestek: források, tócsák felvételezésekor szintén kisméretű háló használatával érhetünk el eredményeket. Hálózás állóvizekben A folyóvizek esetében használt nagy, nyeles hálóval veszünk mintát a víztest lábalható parti zónájából (1-5 m). A mintavétellel érintett terület nagysága nyilvánvalóan függ a vízi növényzet borításától, mellyel arányban állhat a vizsgált állatcsoportok várható denzitása. A partszakasz beazonosítható pontjaihoz kell kötni a vizsgált szakaszt, amelynek mérete 2x10 illetve 15 méter, a lábalható sáv szélességének függvényében (ha ez csak 1-3 m széles, akkor két 15 m-es szakaszt mintázunk). A mintavételi jegyzőkönyv mellékleteként térképvázlaton jelölni kell a mintavétel konkrét helyét. Bizonyos növényzet pl. kolokán esetében az átvizsgált növények számát meg lehet adni. A víztestek és a parti részek változatossága miatt a ráfordított idő alapján szabványosítjuk a mintavételt 30 percben. Bizonyos típusú állóvizekben a növényzet, a mélység, vagy az iszapos alzat miatt nem oldható meg a mintavétel lábalással, vagy veszélyes, illetve kellemetlen. Ilyen helyeken elkerülhetetlen a csónakból való mintavételezés, amit szintén a szabványos hálóval, meghatározott ideig 30 perc kell végezni. Lápok, mocsarak, mélyebb tavak mintavételezését soha ne végezzük egyedül!
6 A gyorsan felmelegedő, sekély (szikes) állóvizek esetében a mintavételezéskor a nagy tömegben található vízipoloskák mennyiségi felvételét ezekkel a módszerekkel nem lehet megoldani, csak a vizsgálat során végzett egyelés jöhet szóba, illetőleg a mintaterület méretének- számukra történő - drasztikus csökkentése. Mesterséges élőhelyekkel való csapdázás Térben a fenéken, ill. a felszínen helyezhetünk el mesterséges alzatot kétféle minőségű: kavics, ill. agyag-granulátum töltettel. Kétféle expozíciós periódus használható: hosszú, ill. rövid periódusú kolonizáció, amelyek kombinációja egy éves terepkísérlet során számos összehasonlítási lehetőséget rejt magában. A szelektivitás meghatározásának érdekében a kísérleti időszakban - a vízállás adta lehetőségeket is figyelembe véve - a mennyiségileg kontrollálható kolonizációs minták mellett 3 hetente a helyi fauna kvalitatív és szemikvantitatív gyűjtése is elvégezendő. A fenéken elhelyezett - kaviccsal, ill. agyaggranulátummal töltött - konténereket szögvasból készített súlyos keretekbe rögzítjük, amelyek így egyben a lehorgonyzásra is szolgálnak. A felszínre tervezett agyag-granulátummal töltött - konténereket műanyag hordókra telepített dexion keretekbe helyezzük. A minták felvétele: a konténerekből a kavics és agyaggranulátum szitán keresztül való mosása után a makroszkópikus gerenctelen szervezetek 70 %-os etanolban kerülnek rögzítésre a további feldolgozásig (határozás, számolás, értékelés, stb.). Mintavételezendő csoportok A vízi makroszkópikus gerinctelenek közül természetvédelmi céllal elsősorban azokat vizsgáljuk, melyek között veszélyeztetett, védett fajok vannak, illetve amelyektől az élőhely állapotára és a benne zajló folyamatokra vonatkozó, lényeges információkat remélünk. Kiemelt jelentőségűek a nemzetközi egyezményekben szereplő fajok, melyekről rendszeres jelentést kell adnunk. Ezeket a faji szinten meg kell határozni, amennyiben ez lehetséges. Az ide tartozó fajok az alábbi csoportokból kerülnek ki: Puhatestűek vízi fajai, Piócák, Tízlábú rákok, Tócsarákok, Felemáslábú rákok, Kérészek lárvái, Szitakötők lárvái, Karmosbogarak, Álkérészek, stb. Búvárpók és édesvízi medúza Mintavételezendő és távlatilag faji szinten határozandó csoportok azok, melyekből országos adatbázis felállítása várható, illetve van specialistája a csoportnak. Ezek a minták további határozásig, a leválogatás után tárolásra kerülnek. Ide tartoznak pl.: Vízi poloskák, Vízi bogarak, Tegzesek lárvái, Egyes kétszárnyú lárvák (pl. árvaszúnyogok, stb.) 5. Vizsgált változók A terepen felvett alapadatok, ill. a határozás eredménye, célirányos monitorozás esetén a környezeti változó megnevezése, mintavételezésének módja (pl. abiotikus változó, természetvédelmi kezelésre vonatkozó információ). Alapadatok az egyes meghatározott fajok mintavételi egységre vonatkoztatott gyakorisági adatai. A mintavételi egységeknek a megadott mintavételi területen ill. a szabványos ráfordított idő alatt gyűjtött anyag tekinthető. Az alapadatok között kell számon tartani a gyűjtési hely pontos beazonosításához szükséges tájékozódási paramétereket is. Feljegyzés szinten rögzítendő, kiegészítő adatok a vízi gerincesekre vonatkozó fogási eredmények, amennyiben az adott fajok egyértelműen felismerhetők (körszájúak: ingolák és lárváik, halak pl. lápi póc, kétéltű lárvák), valamint vízi makrofitonok. Kiegészítő adatok még a az élőhelyre vonatkozó megjegyzések, rajzok, ábrák, fényképek, stb.
7 6. Származtatott adatok A származtatott adatok forrását képezi a gyűjtött és feldolgozott anyagból összeállított adatbázis, melyből számos lekérdezés eredménye tekinthető származtatott adatnak, például - rövid távon: bizonyos fajok és közösségeik aktuális elterjedési térképe a monitorozott pontok alapján, helyi és országos szinten egyaránt - különösen fajgazdag élőhelyek, közösségek felismerése és behatárolása, védelem alá helyezéshez indoklás - hosszabb távon: bizonyos kiválasztott fajok és csoportok elterjedésében, népességében tapasztalható változások, trendek, - bizonyos élőhely típusok faunájában található változások, trendek regisztrálása helyi és országos szinten - beavatkozási igény felismerése, megfogalmazása
BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenII. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja
2008. 02. 18. II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja Cél: vizes élőhelyek biológiai sokféleségének trend
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag 2-9 Hevesi-sík
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása konzultációs anyag alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG A BALATON KÖZVETLEN TERVEZÉSI ALEGYSÉG vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezete alapján közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenVizi makrogerinctelen módszertani útmutató
Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató Készült a Víz Keretirányelv monitoring vizsgálatait végző hidrobiológusok részére Összeállította: Dr. Csányi Béla (VITUKI Nonprofit Kft) Szekeres József (VITUKI
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-1 FELSŐ-TISZA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi
RészletesebbenKONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi
Részletesebben- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés
6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az
Részletesebben2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység
2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti
RészletesebbenAz Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066
Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, SK - Banska Bystrica, 2011.01.17. Tematika Kutatási
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása
RészletesebbenA folyók és az ember
Honnan erednek a folyóvizek? A folyók és az ember A folyók járása A lehulló csapadék a kőzetek repedéseiben és a talajban összegyűlve a forrásokon keresztül tör a felszínre. Közben e közegek meg is szűrik,
RészletesebbenA Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása DRÁVA RÉSZVÍZGYŰJTŐ KIVONAT ÉS ÚTMUTATÓ A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERV KÉZIRATHOZ közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG 2009. augusztus
RészletesebbenMAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE
A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített
RészletesebbenVÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI
VÉLEMÉNYEZÉS A MAGYARORSZÁG JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEIRŐL SZÓLÓ VITAANYAG TISZÁRÓL SZÓLÓ FEJEZETÉRŐL WWF Magyarország, 2008. július 31. Általános észrevételek A Tiszáról szóló fejezet nem VKI szempontú
Részletesebben2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi
RészletesebbenÖSSZEGEZÉS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL
9. melléklet a 92./2011. (XII.30.) NFM rendelethez ÖSSZEGEZÉS AZ AJÁNLATOK ELBÍRÁLÁSÁRÓL 1. Az ajánlatkérő neve és címe: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata, 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. 2. A közbeszerzés
RészletesebbenMit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók
Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Tápanyagterhelés, ipari szennyezés Védelem: Ramsari
Részletesebben2.9.10. ETANOLTARTALOM
07/2012:20910 2.9.10. ETANOLTARTALOM Az itt előírt módszerek etanoltartalmú folyékony gyógyszerkészítmények vizsgálatára vonatkoznak. Valamely folyadék etanoltartalmát a folyadék 100 térfogategységében
Részletesebben1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása 1-15 ALSÓ-DUNA JOBBPART konzultációs anyag vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, DDKÖVIZIG készítette: VKKI-KÖVIZIG-ek
RészletesebbenTermészetvédelmi biológia
Természetvédelmi biológia 8. Populáció- és fajszintő védelem: a kis populációk problémái. A populációvédelem elméleti és gyakorlati alapjai. A kis populációk problémái A populáció definíciója: azonos élıhelyen
RészletesebbenAz Európai Unió Hivatalos Lapja AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE. (1995. október 24.)
07/2. kötet 289 31995L0028 1995.11.23. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK HIVATALOS LAPJA L 281/1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 95/28/EGK IRÁNYELVE (1995. október 24.) egyes gépjármű-kategóriák belső kialakításában
RészletesebbenMUNKAANYAG. Mohácsi Csilla. A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények
Mohácsi Csilla A víz- keretirányelvekben megfogalmazott követelmények A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem
RészletesebbenFolyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok
Folyóvölgyek, -szakaszok, életterek osztályozási rendszerei kategoriák és kritériumok Hierarhikus rendszerek Élőhelyek életterek egyetlen élő szervezet egy élőhelyet vagy többet is használhat összefüggő
RészletesebbenAz Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066
Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, HU - Felsőtárkány, 2011.02.10. Tematika Kutatási
RészletesebbenELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.
ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek
RészletesebbenSzigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal
Síkvidéki víztöbbletek és vízhiányok kezelése 3. szekció Szigetközi mentett oldali és hullámtéri vízpótló rendszer ökológiai célú továbbfejlesztése című projekt eredményei Mentett oldal 1. A térség korábbi
RészletesebbenDomborzati és talajviszonyok
Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz
RészletesebbenI.- V. rendű vízszintes alapponthálózat I.- III. rendű magassági alapponthálózat Állandó- és ideiglenes pontjelölések Őrjelek Végleges pontjelölések
Ismétl tlés I.- V. rendű vízszintes alapponthálózat I.- III. rendű magassági alapponthálózat Állandó- és ideiglenes pontjelölések Őrjelek Végleges pontjelölések (mérőtorony) 2 Egyszerű eszközök Egyszerű
RészletesebbenELEKTROMOS CSATLAKOZTATÁSOK MICRO92
MICRO92 1. oldal, összesen: 6 ELEKTROMOS CSATLAKOZTATÁSOK MICRO92 FIGYELMEZTETÉS A hálózatra való csatlakoztatást csak olyan szakképzett személy végezheti, akit az elektromos rendszerek üzembe helyezésére
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK
JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK 2-5-1 TERVEZÉSI ALEGYSÉG 2-12 Nagykőrösi-homokhát TERVEZÉSI ALEGYSÉG Közép-Tisza-vidéki 2007. Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási
RészletesebbenKanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán
Kanyarulatfejlődés tér- és időbeli változásának vizsgálata a Dráva horvát-magyar szakaszán Andrási Gábor 1 Kiss Tímea 2 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ, Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló
Részletesebben2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata
2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata Ph. Hg.VIII. Ph. Eur. 6.8-1 01/2010:20903 javított 6.8 2.9.3. Szilárd gyógyszerformák hatóanyagának kioldódási vizsgálata Jelen vizsgálat
RészletesebbenTerepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2016. június 9. Terepi felmérési protokoll a kockás sikló (Natrix tessellata) állományainak monitorozására Készítette: Halpern Bálint, Konrad
RészletesebbenTerületrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez. I. fejezet A MEGYE TÉRSZERKEZETÉRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK
Területrendezési ajánlások Békés megye területrendezési tervéhez A megyei területrendezési terv érvényesítését és alkalmazását, valamint a településrendezési tervek készítését és használatát elősegítő
RészletesebbenSzeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján
Szeged, Öthalom, Q-10 földtani alapszelvény tervezett természeti emlék Tájékoztató a megalapozó dokumentáció alapján A tervezési terület azonosító adatai Közigazgatási elhelyezkedése: Megye: Csongrád Település:
RészletesebbenHortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2016. március március 4. március 12. CSILLAGDAI ESTÉK Hortobágy-Mátán található Fecskeház erdei iskola fényszennyezés-mentes környezetben áll, így kiválóan
RészletesebbenA tételhez segédeszköz nem használható.
A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység központilag összeállított vizsgakérdései a szakmai és vizsgakövetelmények 4. Szakmai követelmények fejezetben megadott modulok témaköreinek mindegyikét
RészletesebbenÉlettelen természeti értékek védelme. Természetvédelem
Élettelen természeti értékek védelme Természetvédelem Élettelen természeti értékek védelme Az élettelen természeti értékekről általánosságban Az élő szervezetek élettelen környezete, a talaj, a kőzet,
RészletesebbenŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA
ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu
RészletesebbenCsomópontok és üzemi létesítmények
Csomópontok és üzemi létesítmények Az utak egyes szakaszain lévő útbecsatlakozásokat, útkereszteződéseket és útelágazásokat csomópontoknak nevezzük. A csomópontok feladata a csatlakozó, keresztező és elágazó
RészletesebbenTÁROZÓK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE Dr. Mátrai Ildikó Dr. Vadkerti Edit Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet
TÁROZÓK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE Dr. Mátrai Ildikó Dr. Vadkerti Edit Eötvös József Főiskola Vízellátási és Környezetmérnöki Intézet 1. Bevezetés Az Eötvös József Főiskolán a Hidroökológia mérőgyakorlat
RészletesebbenA DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
RészletesebbenJelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról
- 1 - Jelentés a friss beton konzisztenciájának (folyósságának) mérésére vonatkozó vizsgálatokról Budapest, 1952. szeptember 29. Az Építéshelyi anyagvizsgálati módszerek kutatása témakörben kísérleteket
RészletesebbenBékés, a magyar vízgazdálkodás bölcsője, vízhasznosítási trendek
Békés, a magyar vízgazdálkodás bölcsője, vízhasznosítási trendek Institutum Geometrico- Hidrotechnikum, 1782. Vízépítési Tanszék, 1878 Dr. Madarassy László c. egy. docens Email: madarassy.laszlo@epito.bme.hu
RészletesebbenKISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN. Nagy Ildikó Réka 1. Vízrendezési célok és módszerek megváltozása
KISVÍZFOLYÁSOK REVITALIZÁCIÓS LEHETŐSÉGEINEK VIZSGÁLATA A HOSSZÚRÉTI-PATAK PÉLDÁJÁN Nagy Ildikó Réka 1 Vízrendezési célok és módszerek megváltozása Az elmúlt évtizedekben az anyagi lehetőségek és az egyre
RészletesebbenII.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS
II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG. Levegőminőségi terv
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Levegőminőségi terv Dunaújváros és környéke levegőszennyezettségének csökkentése és az egészségügyi határérték túllépések megszűntetése
RészletesebbenÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra
RészletesebbenEurópai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai
Európai Duna Stratégia: kezdeményezés a térség fenntartható fejlődésért A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium vitaindító gondolatai Budapest, 2010. Január A társadalmi fejlődést és jól-létet világszerte
RészletesebbenKomplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül
Komplex hasznosítású tározókkal kapcsolatos vízgazdálkodási problémák bemutatása a Maconkai-tározó esettanulmányán keresztül Készítette: Takácsné Tóth Ágnes és Márton Attila Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenEÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS
EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam
RészletesebbenSZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.
Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenKözzététel dátuma: 2015.05.29. Iktatószám: 8885/2015 CPV Kód: 45212000-6;45212211-8;45212420-6;45213340-8
Szamosi élménytér kialakítása- a Holt-Szamos ökoturisztikai attrakció fejlesztése tárgyú projekt kivitelezési munkáinak megvalósítása 5. rész.- tájékoztató szerződésmódosításról Közbeszerzési Értesítő
RészletesebbenSzennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 VILLÁMVÉDELEM KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ
1 Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 VILLÁMVÉDELEM KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ Tervező: Tatabánya, Sárberki ltp. 208. I/3. Tel: 20/518-4707 E-mail: kaszal@t-online.hu
RészletesebbenGESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
GESZT ÖNKORMÁNYZAT 21/2007 (X.03.) SZ. RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Geszt Község Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló - többször módosított - 1990. évi LXV. törvény,
RészletesebbenVI.9. KÖRÖK. A feladatsor jellemzői
VI.9. KÖRÖK Tárgy, téma A feladatsor jellemzői A kör területe, arányok változatlansága sokszorozás esetén. Előzmények Cél A kör részeinek területe egyszerű esetben, szimmetriák, a négyzet és átlójának
RészletesebbenTárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama.
A MÛANYAGOK FELHASZNÁLÁSA PE-HD csövek a vízellátásban Tárgyszavak: statisztika; jövedelmezőség; jövőbeni kilátások; fejlődő országok; ellátás; vezetékrendszer élettartama. Európában ma már a csövek többségét
RészletesebbenVízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek
Vízszerzés-víztisztítás tervezés ÁV tételekhez kapcsolódó részek Tantárgyi követelmények: A kiadott temetika szerint (vki.ejf.hu-n elérhető): -Aláírás: - 2 db évközi feladat beadása, legalább elégséges
RészletesebbenBeszámoló az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület 2010-ben végzett munkájáról.
Beszámoló az Óbor-kör Kulturális és Környezetvédő Egyesület 2010-ben végzett munkájáról. Formázott Tevékenységünk társadalmi hasznossága Egyesületünknek mintegy 140 tagja a jelképes napi 1Ft tagdíj egy
RészletesebbenMUNKAANYAG. Havasy István. Az útépítési és fenntartási munkák során felhasznált kéziszerszámok. A követelménymodul megnevezése:
Havasy István Az útépítési és fenntartási munkák során felhasznált kéziszerszámok A követelménymodul megnevezése: Burkolat, útkörnyezet kezelése I. A követelménymodul száma: 0598-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenHELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM
HELYI TANTERV TERMÉSZETISMERET 5-6. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Felfrissíteni és rendszerbe foglalni az alsóbb évfolyamokban megismert élőlényekkel, jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos alapismereteket.
RészletesebbenÚJ TÁVLATOK A KÉNYELEM ÉS BIZTONSÁG TERÜLETÉN
AZ AKKUMULÁTOROS FÚRÓKALAPÁCS RENDSZER ÚJ TÁVLATOK A KÉNYELEM ÉS BIZTONSÁG TERÜLETÉN ADEWALT most az akkumulátoros fúrókalapácsok teljes skáláját kínálja 18,0 V-os, 24,0 V-os, 28,0 V-os és 36,0 V-os kivitelben.
RészletesebbenMit tennék a vizek védelmében
Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének
RészletesebbenJELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG
Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32 Telefon: (96) 500-000 Fax: (96) 315-342 E-mail: titkarsag@eduvizig.hu Web: www.eduvizig.hu JELENTŐS VÍZGAZDÁLKODÁSI KÉRDÉSEK VITAANYAG 1-5
Részletesebben3. A földi helymeghatározás lényege, tengerszintfeletti magasság
1. A geodézia tárgya és a földmûvek, mûtárgyak kitûzése A földméréstan (geodézia) a Föld fizikai felszínén illetve a felszín alatt lévõ természetes és mesterséges alakzatok méreteinek és helyének meghatározásával,
RészletesebbenAUTOMATA ÖNTÖZŐRENDSZEREK TERVEZÉSÉNEK SEGÉDLETE
AUTOMATA ÖNTÖZŐRENDSZEREK TERVEZÉSÉNEK SEGÉDLETE Az alábbiakban egy egyszerű példa segítségével ismertetjük az automata öntözőrendszerek tervezésének folyamatát. Első lépés- Adatgyüjtés, felmérés A tevezéshez
RészletesebbenA Miklós-deák-völgyi tavak rehabilitációja
TERMÉSZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK A PILISI PARKERDŐBEN Az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás összege: 231 857 742 Ft KEOP-3.1.2/09-11 2012. 06. 01. - 2015. 05. 30. Nemzeti Fejlesztési
RészletesebbenHortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus
Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság programjai 2013. augusztus augusztus hónap Naplemente szafari Helyszín: Hortobágy-Malomháza, Hortobágyi Vadaspark Esti vadasparki látogatás szafari autóval, szakvezető
RészletesebbenA vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó
A vízszabályozási munkák szülöttje: a Túr folyó Dr. Szlávik Lajos Professor Emeritus, Eötvös József Főiskola A Túr folyó, ahogy azt ma ismerjük, a vízszabályozási munkák szülöttje, hiszen születési éve:
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés ütemterve és munkaprogramja 2006-2009 Bevezetés Az élővizek használata életünk egyik legfontosabb, ugyanakkor költségekkel is járó eleme. A folyók, patakok, tavak vize,
RészletesebbenTartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés
6.2. fejezet 483 FEJEZET BEVEZETŐ 6.2. fejezet: Síkalapozás (vb. lemezalapozás) Az irodaház szerkezete, geometriája, a helyszín és a geotechnikai adottságok is megegyeznek az előző (6.1-es) fejezetben
RészletesebbenDuna és egyéb folyók szabályozásáról
8. évfolyam 5. szám 2001.október VÍZMINŐSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség belső információs kiadványa AZ ALCSI HOLT-TISZA Az Alcsi Holt-Tisza mint tartalék ivóvízbázis
RészletesebbenÁtiktatva: J/232. J/10520. számú. Jelentés
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA Átiktatva: J/232 J/10520. számú Jelentés az egyes területi folyamatok megvalósítását szolgáló kormányzati intézkedésekről szóló 61/2003. (V. 28.) OGY határozat végrehajtásáról
RészletesebbenFÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN
FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ A TELEPHELYEN ÉS KÖZVETLEN KÖRNYEZETÉBEN File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 1/107 File név: PAKSII_KHT_13_Telepmodell 2/107 TARTALOMJEGYZÉK 13 FÖLDTANI KÖZEG ÉS FELSZÍN
RészletesebbenN A G Y V E N Y I M É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41.
N A G Y V E N Y I M H E L Y I É P Í T É S I S Z A B Á L Y Z A T A É S SZABÁLYOZÁSI TERV MÓDOSÍTÁSA MEZŐFALVI ÚT ÉSZAKI OLDALA GAZDASÁGI TERÜLETEN A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. szerinti v é l
RészletesebbenIKVA-PATAK TÖBBFUNKCIÓS MEDERRENDEZÉSE ÉS KAPCSOLÓDÓ TÁROZÓK KIALAKÍTÁSA SOPRON TÉRSÉGÉBEN
I. C O N T R O L L HAJÓZÁSI KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLGATÓ KFT 4400. Nyíregyháza, Kossuth u. 32. E-mail: icontroll@vipmail.hu T/F: 42-502-126, T: 20-9326-623 Tsz: 2-VT/2007 Mrsz: 01 IKVA-PATAK TÖBBFUNKCIÓS
RészletesebbenIkt. sz.: KTVF: 6008-11/2012. Tárgy: Felsőpetény, Felsőpetényi halastavak - vízjogi létesítési engedély
KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 6008-11/2012. Tárgy: Felsőpetény, Felsőpetényi halastavak
Részletesebben. Szelvényszám Szélesség TÖLTÉS BEVÁGÁS Egyes Összes A töltés A leásás Szelvény szelvény közép Szelvény szelvény Térfogat közép fené magassága felül mélysége Térfogat -ken távolság területe területe méterben
Részletesebben1.2 Társadalmi és gazdasági viszonyok...8. 1.2.1 Településhálózat, népességföldrajz... 8 1.2.2 Területhasználat... 8 1.2.3 Gazdaságföldrajz...
A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április TARTALOM
RészletesebbenSzukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh. 2011.
Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben Boglári Zoltán, oemh. 2011. a szukcessziót csak akkor tudjuk előremozdítani, ha a termőhelyi átalakulás megtörténik ahhoz, hogy az újabb növényi fokozat
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2015. október 20. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2015. október 20. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK
RészletesebbenMakó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó
1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet
RészletesebbenA TERMÉK. A termék marketing szempontból:
A TERMÉK A termék marketing szempontból: Termék mindaz, ami a piacon figyelemfelkeltés, megszerzés, felhasználás, vagy fogyasztás céljából felkínálható, és amely valamilyen szükségletet vagy igényt elégíthet
RészletesebbenVISSZAVONÁS - KEOP-7.9.0./12-2013-0037 azonosító számú pályázat megvalósítása keretében kármentesítési projekt előkészítési feladatok teljesítése
VISSZAVONÁS - KEOP-7.9.0./12-2013-0037 azonosító számú pályázat megvalósítása keretében kármentesítési projekt előkészítési feladatok teljesítése Közbeszerzési Értesítő száma: 2014/118 1 Beszerzés tárgya:
RészletesebbenNagyragadozó - adatbázis kiépítése
Nagyragadozó - adatbázis kiépítése A visszatelepülés folyamatának pontos és részletes megismerése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy ezt a folyamatot a jövőben minél sikeresebben elő tudjuk segíteni. A
RészletesebbenA szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön
A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
RészletesebbenA kezdeményezések régiója
A kezdeményezések régiója 1 2 Köszöntő A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 12 éve látja el a hazai és uniós fejlesztésekhez, pályázatokhoz kapcsolódó feladatokat. Az elmúlt években tett erőfeszítéseink
RészletesebbenFHB Termőföldindex 2000 100,02014
év Index értéke FHB Termőföldindex 2000 100,02014 2001 101,3 2002 121,0 2003 138,4 2004 140,8 2005 147,3 2006 153,2 2007 158,0 2008 176,6 2009 191,1 2010 192,1 2011 202,3 2012 229,0 2013 Q3 255,6 FHB Termőföldindex
RészletesebbenA Duna részvízgyűjtő kiemelt víztestjeire vonatkozó intézkedések
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése KEOP-2.5.0 projekt Duna részvízgyűjtő terv A Duna részvízgyűjtő kiemelt víztestjeire vonatkozó intézkedések Simonffy Zoltán BME Tápanyag és szerves anyag szennyezés
RészletesebbenVermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja
Vermek-dombja földtani alapszelvény (Pz-36) - természeti emlék természetvédelmi kezelési tervdokumentációja Megalapozó dokumentáció 1. Általános adatok 1.1. A tervezési terület azonosító adatai a) Közigazgatási
RészletesebbenSíkkromatográfia. Kapacitásaránynak (kapacitási tényezőnek): a mérendő komponens állófázisában (n S ) és mozgófázisában (n M ) lévő anyagmennyiségei.
Síkkromatográfia A kromatográfia a többfokozatú, nagyhatékonyságú, dinamikus elválasztási módszerek gyűjtőneve: közös alapjuk az, hogy az elválasztandó komponensek egy állófázis és egy azon, meghatározott
RészletesebbenA VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL
A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni
RészletesebbenSZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja 1970. IX. 22. (CE-781) Nemzetközi osztályozás: G Ot n 1/00, G 01 n 3/00, G 01 n 25/00 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel
RészletesebbenA friss beton konzisztenciájának mérése a terülési mérték meghatározásával
A friss beton konzisztenciájának mérése a terülési mérték meghatározásával MSZ 4714-3:1986 MSZ EN 12350-5:2000 A betonkeverék és a friss beton vizsgálata. A konzisztencia meghatározása 6. fejezet: A terülés
RészletesebbenHelyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára
Helyi tanterv Természetismeret 5. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói társadalom által kínált, gyakran egészségkárosító életmódra csábító megoldások
Részletesebben