Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 VILLÁMVÉDELEM KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

Átírás

1 1 Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 VILLÁMVÉDELEM KIVITELEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ Tervező: Tatabánya, Sárberki ltp I/3. Tel: 20/ Tervező: Tatabánya, november

2 2 TARTALOMJEGYZÉK Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 Villámvédelem kivitelezési terv Előlap Tartalomjegyzék Tervezői jogosultság igazolása Villámvédelmi tervezői jogosultság igazolása Műszaki leírás Kockázatelemzés Földelő rendszer méretezése Költségvetés Tervlap Vn 1 Elrendezési rajz (M1:100) Tervező: Tatabánya, november

3 3 Tervező: Tatabánya, november

4 4 Tervező: Tatabánya, november

5 5 MŰSZAKI LEÍRÁS Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 Villámvédelem kivitelezési terv Tervdokumentáció alapadatai Megbízó megnevezése: A tervezett építési tevékenység: OMS Környezetvédelmi Kft Tata, Bacsó Béla u Hely, cím, hrsz.: 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 - Megnevezése, rövid leírása: Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület Tervfajta: villámvédelem kivitelezési terv Felelős tervező: Kaszál László V-T Tatabánya, Sárberki ltp I/3. : 20/ : kaszal@t-online.hu Tervezői nyilatkozat A vonatkozó rendelkezések alapján kijelentem, hogy a műszaki terveket a vonatkozó érvényes előírások alapján készítettem. A tervezés során alkalmazott műszaki megoldások megfelelnek az általános érvényű és a tervezést megelőző, valamint tervközi egyeztetések során felmerült eseti követelményeknek, előírásoknak. A terveket a szakági, tűzrendészeti, munka- és környezetvédelmi követelményeket megállapító rendeletek, országos és ágazati szabványok figyelembevételével készítettem. A Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület (2946 Csép, Hrsz: 0153/15) villámvédelem szerelésére vonatkozó, általam készített műszaki tervek elkészítésére jogosultsággal rendelkezem. Külső villámvédelmi rendszer Az épület villámvédelmi felfogó rendszere az épület tető fémlemez burkolata. A burkolati elemeket több acél szegeccsel összekötve fémesen összefüggővé kell tenni és a jelölt helyeken átm. 8 mm-es alumínium levezetőkön keresztül le kell földelni. A földelő csatlakozásoknál vizsgáló összekötőt kell kialakítani. A villámvédelmi rendszer összekötő és bekötő elemei az erre a célra kifejlesztett gyártmányok legyenek. A levezetők csatlakoztatásánál koncentráltan jelenik meg a lemezekben addig szétoszlott villámáram. Itt nagyobb villamos és mechanikai igénybevételre kell számítani. Ennek megfelelően min szegeccsel rögzített csatlakozó sínt kell használni ezeken a helyeken. Tervező: Tatabánya, november

6 6 Földelési rendszer B típusú vízszintes körföldelőből álló földelési rendszert terveztem. Fontos, hogy a földelési rendszert legalább egy helyen az épület fő potenciálkiegyenlítő sínjéhez csatlakozzon. A fő potenciálkiegyenlítő sínhez csatlakoznak az épületbe az LPZ 0A zónákból érkező kábelek villámvédelmi potenciálkiegyenlítései is, amelyet 1. típusú villámáram-levezetőkkel kell megoldani, mind az erősáramú, mind pedig az adatátviteli kábelek esetében. Minden egyes levezető vizsgáló összekötőn keresztül csatlakozik az átm. 12 mm-es horganyzott acélból készült földelő körvezetékhez. Villámimpulzus elleni védelem Az épület körítő falai elektromágneses árnyékolásának hiányában és a diszkrét levezetők által villámcsapáskor okozott elektromágneses villámimpulzus hatásai miatt, továbbá az épületben telepített érzékeny elektronikus rendszerek védelme érdekében, a kockázatelemzés védelmi intézkedései között is szereplő, koordinált túlfeszültség-védelem kialakítására van szükség. Az épületbe becsatlakozó, minden LPZ 0A zónából érkező kábelre, az épületbe történő belépési pontjához lehető legközelebb villámvédelmi potenciálkiegyenlítést kell kialakítani., melyet típusú kombi levezetőkkel kell megoldani. A villámvédelmi kockázatelemzés során az épületre meghatározott zónakoncepció alapján az irányítási helyiségben elhelyezett adatátviteli rack szekrénybe belépő minden egyes kábelre LPZ1-LPZ2 zónahatárra alkalmas túlfeszültség-védelmi készüléket kell telepíteni. Ez a rack szekrény erősáramú betáplálásán 3. típusú túlfeszültség-védelemmel és zavarszűrővel ellátott dugaszolóaljzat-sávot jelent, míg a gyengeáramú rendszeren Cat 6 vizsgálattal rendelkező, RJ 45 csatlakozóaljzattal rendelkező, LPZ1-LPZ2 zónahatárra telepíthető túlfeszültségvédelmet kell kialakítani. A kivitelezés során olyan túlfeszültség-védelmi eszközöket kell alkalmazni, amelyek esetében az 1+2. típusú durva védelem és az LPZ1-LPZ2 zónahatárra telepítendő túlfeszültség-védelmi készülékek között az energetikai koordináció biztosított. Karbantartás A villámvédelmi rendszer karbantartási programja biztosítsa a villámvédelmi rendszernek a szabvány szerinti folyamatos korszerűsítését. A villámvédelmi rendszer elemeinek hatékonysága a korrózió, az időjárási károsodások, mechanikai károsodások és a villámcsapásból származó károsodások miatt az évek során csökken. A karbantartások gyakorisága a következőktől függ: az időjárástól és a környezettől függő elhasználódás mértéke; a villámcsapások által okozott tényleges igénybevétel; az építményre vonatkozó védelmi szint. A karbantartási program a következő feladatokat tartalmazza: a villámvédelmi rendszer minden egyes vezetőjének és elemének ellenőrzése; a villámvédelmi rendszer villamos folytonosságának ellenőrzése; a földelő rendszer földelési ellenállásának mérése; a túlfeszültség-védelmi eszközök ellenőrzése; az elemek és vezetők rögzítésének ellenőrzése; annak ellenőrzése, hogy az építményben vagy a benne lévő berendezésekben történt módosítások vagy változtatások nem csökkentették-e a villámvédelmi rendszer hatékonyságát. Tervező: Tatabánya, november

7 7 Ellenőrzés A tervezett villámvédelmi berendezést legalább hatévenként, tűzvédelmi szempontból felül kell vizsgáltatni, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban meghatározott határnapig meg kell szüntetni, melyek tényét hitelt érdemlő módon igazolni kell. A létesített villámvédelmi berendezés esetében a felülvizsgálatok vezetésére és abban érdemi munka folytatására csak olyan személy jogosult, aki a jogszabályban meghatározott villámvédelem időszakos felülvizsgálója szakképesítéssel rendelkezik, és a vonatkozó műszaki követelményen anyagából eredményes vizsgát tett. A felülvizsgálat elvégzését a felülvizsgálatról készített jegyzőkönyv és az ennek alapján elkészített minősítő irat tanúsítja. A minősítő irat tartalmazza: az ellenőrzés időpontjának kezdetét és végét, a vizsgált építmény pontos, azonosításra alkalmas megnevezését, a vizsgálat tárgya pontos, egyértelmű határainak megvonásával, a felülvizsgálat alapját képező szabványokat évszám feltüntetésével vagy előírásokat, az eltérési engedélyeket a keltezés és az iktatási szám feltüntetésével, a építmény villámvédelmi kiviteli vagy átadási dokumentációjának azonosítóit és a villámvédelmi szintet, a vizsgálatkor elfogadott különféle bizonylatok, érintésvédelmi mérések, tűzvédelmi besorolás felsorolását, a vizsgált berendezések megfelelő, nem megfelelő, hibaelhárítás után megfelelő, vagy tervezői közreműködést igényel minősítéseit, valamint valamennyi talált és azonnal ki nem javított hiba, hiányosság felsorolását azok helyének azonosításra alkalmas meghatározásával és kijavításának dátumszerű határnapját, összefoglaló minősítő véleményt arról, hogy a villámvédelmi berendezés a rendeltetésszerű használatra biztonsági szempontból megfelel-e, az ellenőrzést vezető személy(ek) nevét, aláírását, szakképzettségét igazoló vizsgabizonyítvány számát, ha a felülvizsgálatot gazdálkodó szervezet végzi, akkor cégszerű aláírást is, a vizsgálatot végző gazdálkodó szervezet nevét és telephelyét, vagy magánszemély esetén annak lakcímét és a vizsgált berendezés azonosításra alkalmas vázlatát. Létesítési előírások 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról MSZ EN Villámvédelem. Kaszál László villamosmérnök V-T Tervező: Tatabánya, november

8 KÖLTSÉGVETÉS Szennyvíztisztító telep építése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 Villámvédelem kivitelezési terv Ö S S Z E S Í T Ő: Anyag ár: Szerelési díj: Szerelési díj és anyag ár összesen: ÁFA 27% Kivitelezési költség összesen: Tatabánya, november

9 2/2. oldal Szennyvíztisztító telep építése Üzemviteli épület (2946 Csép, Hrsz: 0153/15) villámvédelem kiviteli terve Tételszám Megnevezés Mennyiség Mért. egys. A. egységár Normaidő Anyag Díjak 71. Elektromos energia ellátás, világítás 1/ Villám és érintésvédelem, levezető vezeték oldalfalra, tartók beépítésével, f 8 mm köralumínium 25 m 2/ Villám és érintésvédelem, földelő vezeték földárokba, f 12 mm köracél, földmunkával 60 m 3/ Mérési pont kialakítása levezető és földelő csatlakozásnál 4 db 4/ K Tető panelek fémes összeköttetésének biztosítása 1 előirányzat 5/ Tetősíkból kiemelkedő fámtárgy bekötése 3 db 6/ Összesen november Villám és érintésvédelmi mérés és jegyzőkönyv készítése 4 mp*

10 1/8 Villámvédelem Kockázatelemzés létrehozva az IEC : 2006 nemzetközi szabvány Magyarország ország specifikus függelékeinek figyelembe vételével az MSZ EN nemzeti szabvány szerint OMS Környezetvédelmi Kft Tata, Bacsó Béla u. 37. számára A projekt 09/011 Szennyvíztisztító telep létesítése Üzemviteli épület 2946 Csép, Hrsz: 0153/15 A kockázatelemzést készítette: Tatabánya, november

11 2/8 A kockázatelemzés megbízója OMS Környezetvédelmi Kft Tata, Bacsó Béla u. 37. A projekt, melyet az elemzés érint 09/011 Szennyvíztisztító telep építése, Üzemviteli épület H-2946 Csép, Hrsz: 0153/15 Tartalomjegyzék 1. Előszó 2. Jogi előírások 3. Szabványi alapok 4. A figyelembe veendő kockázatok kiválasztása 5. Általános adatok a(z) Épület 1 változathoz 6. Csatlakozó vezetékek 7. Kockázat 8. Általános információk Tatabánya, november

12 3/8 1. Előszó A villámcsapás okozta károk megelőzéséhez a védendő objektumokon célirányos védelmi intézkedések szükségesek. A villámkutatás folyamatosan haladó tudományos felfedezései segítségével a villámvédelmi szabványokat is ehhez az állapothoz illesztették. A szabványban ismertetett kockázat-kezelésnek egyik részét képezi a kockázatelemzés, amelynek segítségével az építmény villámcsapás elleni védelmi követelményeit meg lehet határozni. A kockázat nagyságát a földrajzi elhelyezkedés, a kár forrása, a kár oka, valamint a kár fajtája határozza meg. A kár forrása a villám becsapási talppontjára vonatkozik. A villámcsapás okozta kár nagysága az építmény, és a szomszédos építmények tulajdonságaitól függ. Azonban a minősítés során az ellátó vezetékeket sem szabad figyelmen kívül hagyni. A kockázatértékelés során a kár okok három alaptípusát különböztetjük meg. Ezek az élőlények sérülésére, a fizikai károkra, valamint a villamos és elektronikus rendszerek kiesésére vonatkoznak. A károk okaiból különböző kárfajták erednek, melyek mind a védendő objektumon belül, mind akörül is felléphetnek. Az ebből eredő veszteségek magától az objektum tulajdonságától és annak tartalmától függetlenek. A károk fajtáit a következőképpen különböztetjük meg: L1: Emberi élet elvesztése L2: Közszolgáltatás kiesése L3: Kulturális örökség elvesztése L4: Gazdasági érték elvesztése Az éves veszteségek nagyságából adódik az R kárkockázat mértéke. A kockázatokat a következőkre osztjuk: R1: Emberi élet elvesztésének kockázata; R2: Közszolgáltatás kiesésének kockázata; R3: Kulturális örökség elvesztésének kockázata; R4: Gazdasági érték elvesztésének kockázata; A kockázatkezelés célja, hogy azt a kockázatot, mely villámcsapás hatására alakul ki egy épület számára, célzott védelmi intézkedésekkel csökkentsük egy elfogadható kockázati értékre. 2. Jogi kötelezettségek A függelékben elvégzett kockázatelemzés az épület üzemeltetőjének, tulajdonosának, vagy egy olyan szakembernek az adataira támaszkodik, melyek közelítőek, kiértékeltek, vagy a helyszínen határozták meg azokat. Rámutatunk arra, hogy ezeket az adatokat az értékelés után még egyszer ellenőrizni kell. A DEHNsupport szoftver által a számítás során használt eljárást a szabványból (IEC ; DIN EN (VDE ); CEI EN ; BS EN ; ČSN EN ; MSZ Tatabánya, november

13 4/8 EN ; STN EN ; ÖVE/ÖNORM EN ) vezettük le. Az összes paraméter megfelel a szabványi követelményeknek. Nyomatékosan utalunk arra, hogy a szabványi rövidítések a nyomtatvány következő részében a jobb érthetőség érdekében részben át lettek nevezve. Rámutatunk arra, hogy az összes feltevés, melléklet, ábra, rajz méret, paraméter, valamint eredmény semmilyen jogi kötelezettséggel nem rendelkezik a kockázat-értékelést végző személy számára. 3. Szabványi alapok: Magyarország A(z) MSZ EN szabványsorozat a következő részekből áll: MSZ EN Villámvédelem 1. rész: Általános alapelvek MSZ EN Villámvédelem 2. rész: Kockázatkezelés MSZ EN Villámvédelem 3. rész: Építmények fizikai károsodása és életveszély MSZ EN Villámvédelem 4. rész: Villamos és elektronikus rendszerek épületekben 4. A figyelembe veendő kockázatok kiválasztása A következőkben ismertetett kockázatelemzés során a 09/011 - Szennyvíztisztító telep építése, Üzemviteli épület (H-2946 Csép, Hrsz: 0153/15) projektben a következő kockázatokat vettük figyelembe. R1: Emberi élet elvesztésének kockázata R4: Gazdasági veszteségek kockázata 5. Az épület általános adatai Td Zivataros napok évenkénti száma 19 nap Ng Villámsűrűség 1,9 per km/év Az épület méretei Lb hosszúság 48,44 m Wb szélesség 19,94 m Hb magasság 9,62 m Hpb a létesítmény legmagasabb pontja 9,62 m Gyűjtőterület Ad közvetlen villámcsapás gyűjtőterülete 7529 m Am közvetett villámcsapás gyűjtőterülete m Cdb elhelyezkedési tényező 0,5 Az építmény legfeljebb azonos magasságú objektumokkal, pl. fákkal van körülvéve ND építményt érő villámcsapások száma 0, /év NM építmény környezetét érő villámcsapások száma 0, /év Tatabánya, november

14 5/8 6. Adatok a csatlakozó vezetékekhez Vezeték fajtája Földkábel Lc Vezeték hossza 150 m rho Talajfelszín fajlagos ellenállása 500 Ωm Al közvetlen villámcsapások gyűjtőterülete m Ai közvetett villámcsapások gyűjtőterülete m Cd elhelyezkedési tényező 0,5 Az építmény legfeljebb azonos magasságú objektumokkal, vagy fákkal van körülvéve Ce Környezeti tényező 0,5 Elővárosi környezet (az épületek 10 m-nél alacsonyabbak) Ct Transzformátor 1 Csak csatlakozó vezeték - vezeték transzformátor nélkül NL építményt érő villámcsapások száma 0, /év NI építmény környezetét érő villámcsapások száma 0, /év Adatok a legközelebbi, a vezetékkel összekötött létesítményről La hossz 5 m Wa szélesség 2,5 m Ha magasság 2,5 m Hpa legmagasabb pont 2,5 m Cda Az összekötött létesítmény elhelyezkedési tényezője 0,5 Az építmény legfeljebb azonos magasságú objektumokkal, vagy fákkal van körülvéve Aa Az összekötött létesítmény gyűjtőterülete 301, m NDa Villámcsapások gyakorisága 0, /év 7. A kiválasztott kockázatok kiértékelése 7.1 Az R1 kockázat kiértékelése, emberi élet elvesztésének kockázata Általános: Az R1 kockázat az emberi élet kárforrásnak megfelelő veszélyeztetése által bekövetkezett elvesztését adja meg. Emberi élet elvesztése mind az épületen belül, mind azon kívül megtörténhet a villámhatás által okozott érintési- és lépésfeszültség következtében. De akár fizikai behatások, mint pl. tűz, robbanás is okozhatják az emberi élet elvesztését. Tatabánya, november

15 6/8 Az épület változat R1 kockázatának értékelése A számítással meghatározott R1 kockázat = 1, E-6 R1 = 1, E-6 < RT 1E-5 Mivel a kockázat az R T elfogadható kockázat értéke alatt van, az épület e kárfajtát tekintve megfelelően védve van. Az R1 kockázat a következő kockázati összetevőkből áll: RA RB 7,153E-10 1,78825E-6 Az élőlényeknek az építményen kívül a 3 m-ig terjedő sávban az érintési és lépésfeszültségből származó sérüléséhez tartozó összetevő (Az építményt érő villámcsapások következtében). Az építményben veszélyes szikrázás következtében kialakuló esetleg a környezetet is veszélyeztető - tűz vagy robbanás miatt fellépő fizikai károsodáshoz tartozó összetevő (Az építményt érő villámcsapások következtében). RC 0 RM 0 A belső rendszerek olyan meghibásodásához tartozó összetevő, amelyet az elektromágneses villámimpulzus idéz elő (Az építményt érő villámcsapások következtében). A belső rendszerek olyan meghibásodásához tartozó összetevő, amelyet az elektromágneses villámimpulzus idéz elő (Az építmény közelében történő villámcsapások következtében). RU RV 6,2274E-12 1,55685E-7 Az élőlényeknek az építménybe belépő vezetékek által bevezetett villámáramok következtében az építményben megjelenő érintési és lépésfeszültségből származó sérüléséhez tartozó összetevő (Az építményhez csatlakozó hálózatot érő villámcsapások következtében). A belépő hálózat által bevezetett villámáram okozta fizikai károsodáshoz tartozó összetevő (Az építményhez csatlakozó hálózatot érő villámcsapások következtében). RW 0 A belépő vezetékekben indukált, és az építménybe bevezetett túlfeszültségek által a belső rendszerek meghibásodásához tartozó öszszetevő (Az építményhez csatlakozó hálózatot érő villámcsapások következté- Tatabánya, november

16 7/8 ben). RZ 0 A belső rendszerek olyan meghibásodásához tartozó összetevő, amelyet a belépő vezetékekben indukált, és az építménybe bevezetett túlfeszültségek idéznek elő. 8. Általános információk A külső villámvédelem kialakítása során felhasznált komponenseknek meg kell felelniük bizonyos mechanikai és villamos követelményeknek, amelyek az MSZ EN x szabványsorozatban vannak rögzítve. Ez a szabványsorozat az alábbi részekből áll: - MSZ EN :2009 Összekötő elemek követelményei - MSZ EN :2009 A vezetők és a földelők követelményei - MSZ EN :2009 Az összecsatoló szikraközök követelményei - MSZ EN :2009 Vezetőtartók követelményei - MSZ EN :2009 A földelők ellenőrzési aknáinak és a földelők tömítéseinek követelményei MSZ EN :2009 Összekötő elemek követelményei Az összekötő elemekkel, mint például a kapcsokkal szemben támasztott követelmények az MSZ EN szabványban vannak rögzítve. Ez a külső villámvédelmet kivitelező villamos szakember számára azt jelenti, hogy az összekötő elemeket a beépítés helyén várható terhelés alapján kell kiválasztani (H vagy N változat). Így például felfogó csúcs esetében (100%-os villámáram) H (100 ka) terhelhetőségű kapcsot kell választani, míg felfogó háló vagy földbe történő bevezetés esetén (a villámáram már több ágáramra eloszlott) N (50 ka) terhelhetőségű kapcsot kell választani. A fenti különböző terhelhetőségeknek megfelelő alkalmazást gyártói vizsgálati jegyzőkönyvekkel kell igazolni MSZ EN :2009 A vezetők és a földelők követelményei A vezetőkkel szemben, mint pl. felfogó- és levezetőkkel illetve földelővezetőkkel szemben az MSZ EN konkrét követelményeket támaszt. Ezek a következőképpen foglalhatók öszsze: - mechanikai tulajdonságok (minimális folyási- és szakítószilárdság), - villamos tulajdonságok (maximális fajlagos ellenállás) és - korrózióvédelmi tulajdonságok (mesterséges öregítés). A földelőkkel és mélyföldelőkkel szemben az MSZ EN szabvány külön követelményeket határoz meg. Ebben az esetben mindenekelőtt az anyag típusa, a geometria, a minimálisan használható méretek és a villamos tulajdonságok fontosak. Ezek a szabványból származó követelmények fontos termékjellemzők, amelyeket a gyártói dokumentumokban és a termék adatlapján fel kell tüntetni. Tatabánya, november

17 8/ MSZ EN :2009 Az összecsatoló szikraközök követelményei Az összecsatoló szikraközöket földelő rendszerek galvanikus leválasztására lehet használni. Az összecsatoló szikraközök kialakítása szempontjából az MSZ EN meghatározza, hogy ezeket úgy kell méretezni, hogy az egyes komponensek, amennyiben a gyártói adatoknak megfelelően vannak beépítve megbízhatóan, tartósan és biztonságosan működjenek a személyek és a környező berendezések veszélyeztetése nélkül MSZ EN :2009 Vezetőtartók követelményei Az MSZ EN rögzíti a fémes és nemfémes anyagból készült, a felfogóval és levezetővel kapcsolatba kerülő vezetőtartók műszaki követelményeit és bevizsgálásának módját MSZ EN :2009 A földelők ellenőrzési aknáinak és a földelők tömítéseinek követelményei Minden vizsgáló dobozt és földelő átvezetőt úgy kell kialakítani és megtervezni, hogy rendeltetésszerű használat mellett megbízhatóan és személyek vagy a környezet veszélyeztetése nélkül üzemeljenek. Az MSZ EN a vizsgálódobozok és földelő átvezetők műszaki követelményeit és bevizsgálásának módját írja elő (pl. nyomásállóság, tömítettség). Készült hóban a DEHNsupport Toolbox 12/43 (2.047) kockázatelemző programmal Tatabánya, november

18 gewählte Sprache: Megbízó: Projekt: Projekt-sz.: HU OMS Környezetvédelmi Kft. (2890 Tata, Bacsó Béla u. 37.) Szennyvíztisztító telep Üzemviteli épület (2946 Csép, Hrsz: 0153/15) A földelőszonda hosszának számítása az DIN EN A típusú földelőrendszer Ez az elrendezés függőleges, vagy vízszintes földelőkből áll, melyeket a védendő építményen kívül telepítünk és minden levezetővel összekötünk. Védelmi osztály: LPS I LPS I 1 Vízszintes 1földelő 2 LPS I SPF I LPS II Függőleges (vagy ferde) 1 LPS földelő II SPF II Földelő fajtája: LPS III Függőleges (vagy ferde) földelő LPS III SPF III LPS IV LPS IV bsk 1SPF IV Talaj fajlagos ellenállása: 5 5 bsk 2 5 Földelő l1 minimális hossza: (Az értéket a program automatikusan számítja!) (lásd a 2. ábrát az DIN EN ) A színes cellák hátterének jelentése: Beviteli mező Köztes eredmény Végeredmény 2. B típusú földelőrendszer keretföldelő vagy betonalap-földelő elrendezésben A "B" típusú földelő-elrendezés egy, a védendő építményen kívül elhelyezett keretföldelőből áll, mely teljes hosszának legalább 80%-án a talajban van fektetve. Védelmi osztály: LPS III 3 A földelő által körbezárt terület: 135,36 m² 5 bsk 2 Fajlagos földelési ellenállás: 500,0 Ωm 5 5,0?m Szükséges l1 hossz: 5,0 m re közepes sugár: (l1 elért hossz) 6,56 m Példa: Építmény területe 400m² Eredmény További A típusú földelőket A gyűrűs földelő kell telepíteni! (vagy betonalap-földelő) földelőrendszerként megfelelő! A gyűrűs földelő (vagy betonalap-földelő) földelőrendszerként megfelelő! Vízszintes földelő: Függőleges földelő: Terület: 400m² Ajánlatos, hogy a A további földelőket száma össze ne legyen kell kötni kisebb, a gyűrűs mint földelővel a levezetők a levezetők száma, de csatlakozási legalább közepes sugár 2 legyen. pontjainál, re és amennyiben =11,28m Délky zemničů Földelés Copyright 2010 DEHN + SÖHNE

19