MMK ELT - Varga Tamás Villámvédelem. Az új OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai. Előadó:Varga Tamás

Átírás

1 Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2015 Az új OTSZ és a hozzá kapcsolódó TvMI-k villámvédelmi vonatkozásai Előadó:Varga Tamás november Az előírások változása MSZ 274 szabványsorozat 2/2002. (I.23.) BM rendelet 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet 28/2011. (IX.06.) BM rendelet 55/2012. (X.29.) BM rendelet (28/2011-et módosította) 54/2014. (XII.5.) BM rendelet, hatályos: március 5-től TvMI 7.1: , kiadva: március 9. Az előírások változása MSZ EN szabványsorozat MSZ EN 62305:2006 ( tól ig) MSZ IEC :1997 Magyarul: 2009-től, kötelezően alkalmazandó: tól MSZ EN 62305:2011(2012) ( tól, csak angolul) IEC ed 3. (előkészítés alatt) 3 1

2 Az előírások változása Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet tartalmazza: a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeket (felvonulási terület, oltóvíz, tűzcsapok ) az építmények tűzvédelmi használati előírásait (tűzveszélyes tevékenység, dohányzás, RB anyagok tárolása ) építmények tűzvédelmi létesítési előírásait (kockázati osztályok, tűzterjedés, kiürítés, villamos berendezések és villámvédelem, tűzjelző- és oltórendszerek ) Az előírások változása Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet A Ttv. 3/A. (3) bekezdése szerint az OTSZ-ben meghatározott biztonsági szint elérhető a) tűzvédelmet érintő nemzeti szabvány betartásával, b) a TvMI-kben kidolgozott műszaki megoldások, számítási módszerek alkalmazásával, vagy c) a TvMI-től vagy a nemzeti szabványtól részben vagy teljesen eltérő megoldással, ha az azonos biztonsági szintet a tervező igazolja. Az előírások változása Országos Tűzvédelmi Szabályzat - új szerkezet Jogszabály TvMI, nemzeti (54/2014 BM rendelet) szabvány, tervező elvárt biztonsági szint KÖTELEZŐ műszaki megoldások AJÁNLOTT

3 Az előírások változása Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek A TvMI-ben található Megjegyzések, Informatív mellékletek, valamint Példák az érdemi résszel összefüggésben iránymutatást, magyarázatot tartalmaznak, az ezektől való eltérés nem jelenti azt, hogy a tervező atvmi-től attv.3/a. (3)bekezdésc)pontjaszerint eltért volna Megj: OKF eltérési engedély ezekben az esetekben nem szükséges OTSZ változások Norma / nem norma Az 54/2014. BM rendeletben milyen feltételei vannak a NEM norma szerinti villámvédelem megtartásának? Meglévő épület vagy építmény és meglévő villámvédelmi rendszerrel (vv terv vagy vv fv jgyk is igazolhatja a meglétét) rendelkezik és az épület rendeltetése nem változik és az épület eredeti alapterületének 40%-át NEM meghaladó mértékű bővítése esetén. Megj: A túlfeszültségvédelmi rendszer tervezésénél ettől függetlenül javasolt mindig az MSZ EN :2011 szabvány előírásai szerint eljárni OTSZ változások Tervezői jogosultságok Villámvédelmi (túlfeszültségvédelmi) tervezői jogosultság Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet az előző OTSZ-el ellentétben erre vonatkozó előírást NEM tartalmaz. A jogosultsági követelmények a 9/2015. (III.25.) BM rendeletbe kerültek át, mely rendelet április 2-től hatályos

4 OTSZ változások Tervezői jogosultságok 9/2015. (III.25.) BM rendelet 10. (1) Villámvédelmi berendezés tervezésére csak a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban: MMK) tervezői névjegyzékében szereplő építményvillamossági tervezési szakterületen jogosultsággal rendelkező építészeti műszaki tervező (a továbbiakban: villamos tervező) jogosult, aki az MMK által jóváhagyott oktatási tematika szerinti villámvédelmi tervezői vizsgával rendelkezik, vagy szakmai gyakorlata és képzettsége alapján az MMK-tól megkapta az építményvillamossági tervezési szakterületre vonatkozó különösen gyakorlott címet. nem csak a norma szerinti OTSZ változások Tervezői jogosultságok Mi történik a meglévő tervezőkkel? Ebből is vizsgázni kell? V_274 különösen gyakorlott cím Aki jelenleg is épületvillamossági tervező, a kamara automatikusan megadja. Az új tervezők vizsgakötelesek. OTSZ változások Szükséges-e villámvédelmi kiviteli terv? Norma szerinti villámvédelmi kiviteli tervdokumentáció 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (régi OTSZ) 225. (1) Villámvédelmi berendezést csak kiviteli tervdokumentáció alapján lehet létesíteni, kivételt képeznek a villámvédelmi berendezés létesítésére nem kötelezett építmények, amelyeknél csak ajánlott a tervdokumentáció alapján történő létesítés. Az 54/2014. (XII.5.) BM rendelet ezt az előírást nem tartalmazza

5 OTSZ változások Szükséges-e villámvédelmi kiviteli terv? 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet IV. fejezet: A kivitelezési dokumentáció 22. (4) c) épületvillamossági kivitelezési dokumentációt kell készíteni, ha a (3) bekezdés szerinti jellemzők teljesülése mellett 7 kw-nál nagyobb az építmény elektromos teljesítményfelvétele i kiviteli terv (is) kell: Engedélyköteles + Vill. teljesítmény > 7kW Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Meglévő építmények bővítése/átalakítása Abban az esetben, ha a meglévő építmény tetőszerkezete, illetve homlokzata (pl. állagmegóvás céljából) javításra vagy átalakításra kerül, az építmény villámvédelme átalakítható oly módon, hogy az a villámvédelem megelőző felülvizsgálatakor érvényben lévő követelményrendszerhez képest újabb követelményrendszernek feleljen meg. pl. MSZ 274 vs. 9/2008 ÖTM rendelet másodlagos hatás szerinti csoportosítás (Hx), és a belső villámvédelem (Bx) pl. B3e Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Meglévő építmény villámvédelme átalakítható úgy, hogy megfeleljen az érvényes szabványnak. Megjegyzés 1: Tehát a NEM norma szerinti villámvédelem helyett is lehet alkalmazni a norma szerinti villámvédelmet is. Ilyenkor azonban mindenben teljesíteni kell az érvényes szabvány követelményeit. Megjegyzés 2: A norma szerinti villámvédelem nem alakítható vissza

6 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé, az alábbi módon lehet eljárni:.1. A teljes építmény villámvédelme az érvényes szabvány (norma szerinti villámvédelem) követelményeinek megfelelően kerül kialakításra. Megjegyzés 1: Ez szükségessé teheti a meglévő építményrészek villámvédelmének módosítását, átalakítását. Megjegyzés 2: Bármely építményrész (akár a meglevő épület akár a bővítmény területén) robbanásveszélyes jellege esetén javasolt a teljes építmény norma szerinti villámvédelmének kialakítása Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Meglévő: 2009-ben épült, 9/2008 ÖTM rendelet, jelenleg nem norma szerinti Meglévő Bővítmény Bővítmény: Most épült az 54/2014. BM rendelet, norma szerint Lehetőség: A régit épületet is átépítik a norma szerinti előírások alapján Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Abban az esetben, ha a norma szerinti villámvédelem alkalmazása csak az építmény alapterületének 40%-ot meghaladó bővítése miatt válik szükségessé, az alábbi módon lehet eljárni:.2. Csak a bővítés során létesülő építményrész(ek) villámvédelme létesül az érvényes szabvány (norma szerinti villámvédelem) követelményeinek megfelelően. Ennek feltétele, hogy a) a bővítés nem érinti a meglévő építményrész tetőszerkezetének illetve homlokzatának teljes körű átalakítását (pl. energetikai korszerűsítés, hőszigetelés következtében), és

7 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv b) a bővítés során létrejövő épületrész(ek) teljesítik a pontban megadott feltételeket. c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről A bővítéssel vagy építési tevékenységgel létrejövő építményrész villámvédelmi kockázatkezelés és a villámvédelmi rendszer kialakítása szempontjából önálló építménynek tekinthető a esetekben A bővítéssel létrejövő építményrészt tűzszakasz határ vagy tűzfal választja el a meglévő építményrész(ek)től. Megj: Továbbá javasolt a tető tűzterjedési gát kialakítása is. Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Meglévő: Nem norma szerinti villámvédelemmel Meglévő Bővítmény Bővítmény: Norma szerinti villámvédelemmel.2. pont szerint: A meglévő épületrész villámvédelme nem norma szerinti maradhat: - ha annak homlokzatának, oldalfalának rétegrendje nem változik és - a két épület között tűzszakaszhatár, vagy tűzfal kerül kialakításra és - a régi épületrész villámvédelmét a bővítmény tervezője megfelelőnek tartja, vagy nem norma szerinti kiegészíti, áttervezi 19 Tűzfal: tűzgátlási érték nem került megadásra Tűzvédelmi Műszaki Irányelv c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről Ennek megítéléséhez szükséges lehet: Kiviteli tervdokumentáció beszerzése, elemzése Előző felülvizsgálati jegyzőkönyv beszerzése, elemzése Ha nincs, akkor a meglévő villámvédelmi, túlfeszültségvédelmi rendszer felmérése, digitalizálása Rendkívüli villámvédelmi felülvizsgálat elvégzése (pl. földelési ellenállás és levezető folytonosság mérés)

8 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv c) a tervező nyilatkozik a meglévő építmény(rész) villámvédelmének megfelelőségéről, illetve a szükséges átalakításáról, kiegészítéséről A gyűjtött információk alapján a tervező: nyilatkozik, hogy a meglévő épületrész villámvédelme megfelelő (a létesítéskor / utolsó felülvizsgálatkor érvényes előírásoknak) a kiegészítő tervezését, áttervezését elvégzi Beruházói szempontból: Tervezési díjban többletköltség Nagy épület VV átépítése - jóval magasabb kivitelezési költség! Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Villámsűrűség - Az MSZ EN :2006 szabványban (visszavont): Tűzvédelmi Műszaki Irányelv A kockázatszámítások során Magyarország területén a 15. ábra szerinti villámsűrűség értékek vehetők figyelembe

9 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Az emberi élet elvesztése (L1) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Olyan építmények, amelyekben a rendeltetésszerű használat során tartósan vagy ideiglenesen személyek jelenlétével kell számolni. b) Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagok tárolására, feldolgozására szolgáló építmények, méretüktől és kialakítási jellemzőiktől függetlenül Tűzvédelmi Műszaki Irányelv A közszolgáltatás kiesése (L2) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) Közműnek minősülő vízhálózatok esetében... b) Közműnek minősülő gázhálózatok esetében... c) Közműnek minősülő telekommunikációs hálózatok esetében... d) Közműnek minősülő villamos hálózatok esetében... Megj: nem tartozik ide a katasztrófavédelem, mentők, rendőrség, közlekedési szolgáltatók, stb. épületei, építményei Tűzvédelmi Műszaki Irányelv A kulturális örökség elvesztése (L3) veszteségtípus az alábbi építmények, illetve építményrészek esetében vizsgálható: a) A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező épületek b) A vonatkozó jogszabály alapján a kulturális örökség részét képező műtárgyak befogadására létesülő épületek Megjegyzés: Ide tartoznak jellemzően azok a múzeumok, amelyek évi LXIV. törvény (törvény a kulturális örökség védelméről) által kulturális örökséggé nyilvánított műtárgyak befogadására épültek vagy épülnek

10 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Tető éghetősége: Hol jelenik ez meg a kockázatszámítás során? rf tűz kockázatát csökkentő tényező esetén Magas tűzkockázatúnak azokat az építményeket lehet tekinteni, amelyek éghető anyagból épületek, vagy amelyeknél a tető éghető anyagokból készült, vagy amelyeknél a fajlagos tűzterhelés nagyobb, mint 800 MJ/m2. Tűzvédelmi Műszaki Irányelv A kockázatszámítás során az építmény(rész) teteje éghetőnek tekinthető, ha az építmény(rész) tetejének legalább 60%-ára teljesül a pontok legalább egyike Az építmény(rész)t olyan szendvicsszerkezetű tetőpanel fedi, amelynek fegyverzete nem felel meg a villámvédelmi szabványban a természetes felfogókra vonatkozó szigorúbb (t) lemezvastagsági követelményeknek, és amelyben a hőszigetelés feladatát a fém fegyverzetek között nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyag látja el Az építmény(rész)t olyan fém lemezburkolat fedi, amely nem felel meg a villámvédelmi szabványban a természetes felfogókra vonatkozó szigorúbb (t) lemezvastagsági követelményeknek, és amely alatt (a légrést nem számítva) nem A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályba tartozó anyag helyezkedik el. Tűzvédelmi Műszaki Irányelv A kockázatszámítás során az építmény(rész) teteje éghetőnek tekinthető, ha az építmény(rész) tetejének legalább 60%-ára teljesül a pontok legalább egyike Az építményrész tetőfedésében vagy a tetőszerkezetben B, C, D, E vagy F tűzvédelmi osztályú anyag van. Megjegyzés: Nem tartozik ide az az eset, amelyben a vízszigetelés feladatát BROOF tűzvédelmi osztályú anyag látja el, és alatta a párazáró fóliai kivételével a tetőszerkezet A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú anyagok alkotják Az építmény(rész) tetejének fedélszerkezete fából készül

11 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Amennyiben a villámvédelmi kockázatkezelés során számított kockázat értéke LPS-I és SPM-I védelmi intézkedésekkel sem csökkenthető az elfogadható kockázat értéke alá, akkor a kockázat értékétől függetlenül teljesítettnek tekinthető a jogszabályban előírt villámvédelmi biztonság abban az esetben, ha az építményen LPS-I fokozatú villámvédelmi rendszer és SPM-I fokozatú koordinált túlfeszültség-védelmi rendszer van kialakítva, továbbá az RA és RU kockázati összetevők összege kisebb, mint Megjegyzés: Az SPM-I alatt az LPL-I védelmi szintre méretezett SPM-et kell érteni! Robbanásveszélyes térrész esetén további védelmi intézkedések lehetnek szükségesek. Megj: Elektromágneses villámimpulzus elleni védelmi intézkedések (SPM): Földelés, potenciálkiegyenlítés Nyomvonalvezetés Koordinált túlfeszültségvédelem Mágneses árnyékolás Tűzvédelmi Műszaki Irányelv Ezek alapján a kockázatszámítás eredményét nem szükséges minden körülmények között az emberi élet elveszésének kockázata szempontjából a megengedett 10-5 szint alá csökkenteni között pl: jobb, mint LPS I jobb, mint SPM I személyek számának, vagy a benntartózkodás idejének (elméleti szintű) korlátozásával viharfigyelő rendszer telepítési kötelezettségének előírásával Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 felülvizsgálata 9.4. Norma szerinti villámvédelem időszakos szabványossági felülvizsgálata Megj: OTSZ-ből kifelejtették TvMI-be bekerült A villámvédelem használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a) LPS I és LPS II fokozat esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként a villámvédelem felülvizsgálatát elvégezteti, és a tapasztalt hiányosságokat a minősítő iratban a felülvizsgáló által meghatározott határnapig megszüntetteti, melynek tényét hitelt érdemlő módon igazolja

12 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 felülvizsgálata A villámvédelem (vagy annak egy részének, pl. túlfeszültségvédelmi rendszer) időszakos felülvizsgálati gyakoriságára a rendszer kiviteli tervezője a norma szerinti előírások figyelembe vételével a pontban leírtaktól rövidebb határidőt is meghatározhat. (MSZ EN : E. melléklete szerint): A kritikus rendszerek olyan épületek/építmények, amelyek érzékeny belső rendszereket tartalmaznak, iroda-, közösségi helyiségekkel rendelkeznek, és ahol sok ember előfordulhat A villámvédelem üzemeltetői szemrevételezéses ellenőrzését javasolt legalább évente elvégezni. Nem norma szerinti villámvédelem felülvizsgálata Nem norma szerinti villámvédelmi rendszer felülvizsgálata: OTSZ 280. a) a 300 kg vagy 300 l mennyiségnél több robbanásveszélyes osztályba tartozó anyag gyártására, feldolgozására, tárolására szolgáló helyiséget tartalmazó, ipari vagy tárolási alaprendeltetésű építmény vagy szabadtér esetén legalább 3 évenként, b) egyéb esetben legalább 6 évenként. Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 F melléklet KVK építmények Azon építményekre (kis villámvédelmi kockázatú építmények: KVKépítmények), amelyek esetében a villámvédelmi kockázat az építmény kialakításából, rendeltetéséből következően hasonló ahhoz, mint amilyennek a személyek a természetes környezetben is ki vannak téve, az OTSZ által előírt villámvédelmi biztonság (RT<10-5, az emberi élet elvesztésére vonatkozóan) villámvédelem létesítése nélkül is teljesítettnek tekinthető

13 Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 F melléklet KVK építmények A KVK építmények körébe tartoznak a) a talajszinten létesített parkolók, b) az épített terek, térbútorok, c) legfeljebb 15 m magas, legfeljebb 10 m2 felszíni vetületű műtárgyak, melyeknek jellemzően legfeljebb csak a környezetében kell személyek jelenlétével számolni (pl. közterületen álló villanyoszlop, hirdetőtábla, buszmegállóban létesített esővédő), d) védőhálók, kerítések, zajvédő falak, e) fóliasátrak, amelyek nem haladják meg a 3 m magasságot (vízszintes kiterjedésüktől függetlenül), és amelyekben villamos és gépészeti rendszerek nincsenek. Tűzvédelmi Műszaki Irányelv 7.1 F melléklet A vonalas műszaki létesítmények villámvédelme Robbanásveszélyes osztályba tartozó anyagot szállító felszín feletti csővezeték esetén - ha külön előírás ettől eltérő követelményt nem állapít meg - javasolt a) legalább LPS II fokozatnak megfelelő, a csővezeték egyes részei körül kialakuló robbanásveszélyes térrészeket figyelembe vevő villámvédelmi felfogórendszer, és b) a nyomvonal mentén 30 m-nél nem nagyobb távolságonként villámvédelmi levezető és földelő A csővezeték nyomvonalán található építményeket (pl. gépház) önálló építménynek kell tekinteni, és villámvédelmének létesítéséről ennek megfelelően kell gondoskodni Ha a csővezeték 20 méternél jobban megközelít villámvédelemmel ellátott építményt, úgy a csővezeték legközelebbi földelőjét és az építmény villámvédelmi földelőrendszerét össze kell csatolni. Magyar Mérnöki Kamara ELEKTROTECHNIKAI TAGOZAT Kötelező szakmai továbbképzés 2014 Köszönöm a figyelmet! Varga Tamás iroda@vilometric.hu november