A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

Átírás

1 A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Mérőközpont, Szeged, 6727, Irinyi u. 1.

2 2007-től l VKI szerinti felszíni víz z monitoring rendszer működik Magyarországon. gon. ATI-KTVF Mérőközpont M : 2011: felügyeleti (feltáró) monitoring: 18 hely, operatív v monitoring: 89 hely. ATI-KTVF Mérőközpont M 2011-ben: felügyeleti (feltáró) monitoring: 18 hely, 12 minta/év operatív v monitoring: 31 hely, 4 minta/év. Helyzetkép

3 FELSZÍNI VÍZTESTEK ÁLLAPOT ÉRTÉKELÉSE

4 Megtört rtént a hazai felszíni víztestek v állapot értékelése. Elkész szült az első VGT (2009.)

5 Bevezetés A szikesedés s négy n alapfeltétele: tele: a sóforrás: : vulkáni tufa, futóhomok, lösz Na, Ca tartalmú mállástermékei; lefolyástalan medence-jelleg; vízzáró rétegek jelenléte; kontinentális éghajlat. Összes oldott sótartalom s szerint: fehér r szikesek: mezo-polihalobikus (összsó mg/l). fekete szikeses: oligo-β-mezohalobikus (összsó mg/l). Uralkodó ionok: Na +, CO 2-3, HCO 3-. A szikesek élővilága: unikális lis,, tág t g tűrésű, t sótűrő és sókedvelő élőlények. Fajokban viszonylag szegény, egyedszám m magas lehet. Bentosz-fauna: Oligochaeta, Nematoda, Diptera lárvák, kisebb mértékben Mollusca, és Trichoptera fajok. Ephemeroptera, Odonata nem jellemző. Nyílt alzaton kicsi egyedszám, a növényzet n nyzet közt k magasabb (vízipoloskák és s vízibogarak). v

6 Dél-alföldi ldi szikesek makrogerinctelen faunájával foglalkozó munkák Megyeri, J. (1999): Szikes tavak és élőviláguk: vizsgálatok a Kiskunsági Nemzeti Park szikes tavain, Acta Biologica Debrecina Móra A - Csabai Z. - Müller Z. 2002: Makroszkopikus opikus vízi gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös-Maros K Nemzeti Park terület letén n (Odonata( Odonata; Coleoptera: Hydradephaga, Palpicornia; Trichoptera). - A Puszta Néhány szikes: Ecosurv (2005) faunisztikai felmérés s (Juhász et al. 2006, Kiss et al , Kovács 2006, Ködöböcz et al , Móra M et al. 2006, Müller M et al )

7 Kitűzött célok között vizsgált szikes, illetve eredetileg szikes jellegű és egy másodlagosan szikesedő állóvíz: vízkémiai elemzése, faunisztikai felmérése, makrogerinctelen élővilág összehasonlítása.

8 Anyag és s módszerm A jelen munkában szereplő állóvizek és s típusaikt Fehér r szikes állóvizek: Bába-szék, Böddi-szék, Kelemen-sz szék, Kisteleki Müller-szék,, Pusztaszeri Büdösszék, Szabadszáll llási Büdös-B szék, Zab-sz szék. Fekete szikes állóvizek: Észak-Böddi,, NádasN das-tó. Alacsony sótartalms tartalmú, eredetileg szikes tavak: Kakasszéki ki-tó, Madarász sz-tó,, Nagy Széks ksós-tó, Kiskunhalasi Sós-tó, S Őszeszék, Szelidi-tó, Vadkerti-tó (Nagy- Büdös-tó). Másodlagosan szikesedő állóvíz: Kolon-tó.

9 A mért m vízkv zkémiai paraméterek éves átlaga Mintavételi hely neve Mintavétel éve ph Vezető képesség [µs/cm] Kémiai oxigén fogyasztás (KOI d ) [mg/l] Klorofill-a [µg/l] Összes nitrogén [mg/l] Összes foszfor [µg/l] , , Bába-szék , , , ,1 237 Böddi-szék , , , , Észak-Böddi , , Kakasszéki-tó , , , , Kelemen-szék, Fülöpszállás , , , , Kiskunhalasi Sós-tó , ,7 103 Kisteleki Müller-szék , , , ,4 147 Kolon-tó , , , ,6 76 Madarász-tó , , , ,3 288 Nádas-tó , ,1 160 Nagy Széksós-tó , , , ,6 703 Őszeszék , ,8 275 Pusztaszeri Büdösszék , , , , , , Szabadszállási Büdös-szék , , , , Szelidi-tó Vadkerti-tó ,01 8, ,4 2, ,86 8, ,2 2, , , Zab-szék , , , , Víztípus besorolás az uralkodó kation-anion összetétel szerint Na, Cl, HCO 3 -os Na, Cl, CO 3 -os Na, Cl-os Na, HCO 3, Cl-os Na, HCO 3, Cl-os Mg, HCO 3 -os Mg, HCO 3 -os Ca, Mg, HCO 3 -os Mg, Ca, HCO 3 -os Na, HCO 3, CO3-os Mg, HCO 3 -os Na, HCO 3, CO3-os Na, HCO 3, CO3-os Na, HCO 3, Cl-os Mg, HCO 3 -os Mg, HCO 3 -os Na, HCO 3, CO 3 -os

10 Mintavételi teli időszak szak: Mintavétel tel évente két k t alkalommal: tavaszi ny nyár r eleji és s nyári ri kora őszi időszak között k a csapadékszeg kszegény időjárás s miatt több t szikes kiszáradt nyár r végére, v így gyűjt jtés évi egy alkalommal. A Pusztaszeri Büdösszék 2008-ban és s 2009-ben már m r a tavaszi időszakban nem alkalmas a mintavételre telre (néhány ny cm-es víz). v Mintavételi, teli, előkész szítési si technika: 1 mm-es lyukbőségű,, 25 cm-es élhosszúságú nyeles kéziháló. Multihabitat típusú mintavétel. tel. Esetenként nt kézi k egyelés. Helyszíni válogatv logatás, 70 %-os% etanolban tartósítás. s.

11 Eredmények 195 makroszkopikus vízi gerinctelen taxon: Platyhelminthes: : 1, Hirudinea: : 6, Gastropoda: : 24, Bivalvia: : 2, Crustacea: : 5, Arachnida: : 1, Odonata: : 29, Heteroptera: : 30, Ephemeroptera: : 3, Trichoptera: : 2, Neuroptera: : 1, Megaloptera: : 1, Coleoptera: : 79, Diptera: : 11.

12 100% 80% 60% 40% 20% 0% bába2008 bába2009 bába2010 böddi2007 böddi2008 éböddi2008 kakas2010 kelemen2008 kelemen2009 kelemen2010 sóstó2010 müller2009 kolon2008 kolon2009 kolon2010 madarász2007 madarász2010 nádas2009 széksós2009 széksós2010 ő sze2009 Fajokban leggazdagabb: Coleoptera, Heteroptera, Odonata, Gastropoda csoport. Coleoptera, Heteroptera: : nagy fajszám m minden vizsgált állóvízben. Odonata: : viszonylag fajgazdag a kisebb sótartalms tartalmú állóvizekben. Gastropoda: : fehér r szikesekben kis, kiédesed desedő vizekben közepes k fajszám. Ephemeroptera: : elsősorban sorban a kiédesedett szikesekben kis taxonszámban mban. A szakirodalmi adatokkal ellentétben tben Oligochaeta és Nematoda taxont nem találtunk. ltunk. puszta2007 puszta2010 szszállás2008 szszállás2009 szszállás2010 szelidi2008 szelidi2009 vadkerti2008 vadkerti2009 zab2008 zab2009 zab2010 Trichoptera Platyhelminthes Odonata Neuroptera Megaloptera Hirudinea Heteroptera Gastropoda Ephemeroptera Diptera Crustacea Coleoptera Bivalvia Arachnida

13 Hirudinea (6): Erpobdellidae, Hirudo medicinalis (Nádas das-tó,, kiédesed desedő tavak). Gastropoda (24): Anisus spirorbis, Gyraulus crista,, G. laevis (szikesek). Planorbarius corneus, Planorbis planorbis, Radix labiata, Stagnicola palustris, Acroloxus lacustris (főként a kiédesed desedő tavak). Kolon-tó sok taxon,, nagy egyedszámban. Bivalvia (2): Sphaerium corneum (Kolon-tó ), egyébk bként nem jellemző. Crustacea (5): Asellus aquaticus (az igazi szikesek kivétel telével szinte mindenhol). Odonata (29): Ischnura elegans,, I. pumilio, Coenagrion puella, Orthetrum albistylum, Aeshna affinis (főként kiédesed desedő állóvizek). Lestes barbarus (tipikus szikes). Heteroptera (30): Anisops sardeus!!! Sigara lateralis,, S. striata, Paracorixa concinna concinna, Cymatia rogenhoferi (tipikus szikesek), Plea minutissima (szinte mindenhol). Ilyocoris cimicoides, Ranatra linearis (kiédesed desedő tavak). Ephemeroptera (3): Cloeon dipterum (szinte mindenhol). Trichoptera (2): Kevés s helyen (2 tipikus, 2 kiédesed desedő) ) nagyon kis egyedszám. Coleoptera (79): Enochrus ater, Ilybius guttiger, Berosus fulvus. Berosus fajok (B. frontifoveatus,, B. fulvus,, B. luridus,, B. signaticollis,, B. spinosus), Enochrus fajok (E. affinis,, E. ater,, E. bicolor,, E. coarctatus,, E. hamifer,, E. melanocephalus,, E. quadripunctatus), Haliplus, Helophorus fajok, Hydrovatus cuspidatus, Hygrotus impressopunctatus,, H. inaequalis,, H. paralellogrammus, Laccophilus poecilus,, L. minutus, Noterus crassicornis,, N. clavicornis (kisebb és s nagyobb sótartalms tartalmú vizek). Diptera (11): Chironomidae (minden állóvíz). Culicidae majdnem mindenhol. Ceratopogonidae, Stratiomyidae (több állóvíz).

14 Fontos faunisztikai eredmény: az Anisops sardeus sótűrő vízipoloska faj első ízben került elő Magyarországon, gon, többek között k a munkánkban nkban szereplő állóvizekből.

15 A vizsgált állóvizek makrogerinctelen közösségének összehasonlítása sa főkomponens analízissel:

16 Tipikus fehérvizű szikesek (I.): Esetenként nagy a tágtűrésű Anisus spirorbis egyedszáma. Legnagyobb egyedszámú rovarok a vízipoloskák (Sigara, Paracorixa, Corixa, Plea minutissima minutissima). Vízibogarak: viszonylag nagyobb taxonszám és kisebb egyedszám (Berosus spinosus, B. fulvus, Enochrus bicolor, Hygrotus parallelogrammus, Noterus genusz). A kétszárnyúak közül dominánsak a Chironomidae lárvák (még Ceratopogonidae, Culicidae lárvák). Kevés szitakötő taxon (jellegzetes sziki fajok, pl. Lestes barbarus).

17 II. csoport: csapadékos, belvizes időjárás. A fehér r szikesek sótartalma s lecsökkent. Több szitakötőfaj (tágt gtűrésű Ischnura elegans, Ischnura pumilio, Coenagrion puella). Fekete szikesek (nyilak): Nádas-tó: nagy faj- és s egyedszám (Hirudo medicinalis, Planorbis planorbis). Észak-böddi: szegényes bentosz közössk sség. Kiédesed desedő,, hajdani szikesek (IV.): Puhatestűek ek: általában kis faj- és s egyedszám m (kivétel a Nagy Széks ksós-tó - Anisus spirorbis, Planorbarius corneus, Segmentina nitida, Planorbis planorbis). Tömeges előfordul fordulású az Asellus aquaticus (kivétel a Kakasszéki ki-tó). Gazdag szitakötő állomány (nagy egyedszámban a tágtt gtűrésű Coenagrion puella). nagy egyedszámú a kérészek egy faja (a gyakori, tág t g tűrésűt Cloeon dipterum).

18 Kisteleki Müller-szék (III.): Tipikus fehér r szikes jellemzők: sótűrő csigafaj (Anisus( spirorbis) jelenléte nagy egyedszámban, szegényes szitakötő,, gazdag kétszárnyú állomány. Kiédesed desedő szikesek jellemzői: Asellus aquaticus megjelenése. Kolon-tó (V.): Puhatestű állomány: rendkívül l gazdag (sótűrő( fajokon kívül k l főként f édesvizekre jellemző fajok is, pl. Lymnaea stagnalis, Planorbis planorbis). Vízi- és s vízfelszv zfelszíni poloskák és s kétszk tszárnyúak: kis faj és egyedszám.

19 Összegzés Faunisztikai szempontból értékes adat az Anisops sardeus vízipoloska faj első hazai előfordul fordulása. A tipikus fehér r szikesek, a kiédesed desedő állóvizek és s a másodlagosan szikesedő Kolon-tó makroszkopikus gerinctelen együttese lényeges l eltéréseket mutat. A fekete szikesek bentosz közössége nem különül k el egyértelm rtelműen en a fentebb említett csoportoktól. A vizsgált tipikus szikesekben nincs Oligochaeta és Nematoda.. Gazdag vízipoloska és s vízibogv zibogár állomány. Vizsgálataink alátámasztj masztják, hogy a szikesek élővilága egyedi, eredeti állapotuk megőrz rzése fontos feladat.

20 További célokc A kiédesed desedés, s, a fekete vízzv zzé válás, illetve a másodlagos m szikesedés hatásának vizsgálata a makroszkopikus gerinctelen együttesre. A fehér és s a fekete szikesek, a kiédesed desedő állóvizek makrogerinctelen közösségének és s a vízkv zkémiai vizsgálati eredmények összevetése. se.

21 Köszönöm a figyelmet!