A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS
|
|
- Benjámin Lakatos
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében BAKCSA FLÓRIÁN 1 FAZEKAS CSABA 1 NÉMETH ÁRPÁD 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár ÖSSZEFOGLALÁS A szerzők a Lajta folyó Mosonmagyaróvár városát érintő szakaszain végeztek faunisztikai vizsgálatokat a vízi és vizes élőhelyek táplálékláncainak fontos elemeiként (a fauna összetételét is meghatározó) valamint a környezeti tényezőkkel szembeni eltérő érzékenységükön alapulva bioindikátorként szolgáló lmakroszkópikus vízi gerinctelenek fajok vonatkozásában. A vizsgálatuk célja egyrészt a Lajta folyó makroszkópikus gerinctelen faunájáról meglévő nagyon csekély ismeretek gyarapítása, másrészt a faunisztikai eredmények alapján a vizsgálatba vont folyószakaszok biológiai vízminőségének a megállapítása, amely utóbbi viszont a Mosonmagyaróvár város által is erőteljesen preferált vízi turizmus szempontjából nem elhanyagolható tényező. A Lajta folyó Fő- és Malom-ágán gyűjtött 19 mintán (8515 egyed) alapuló vizsgálatunk során a szakirodalomban számon tartott 13 vízi életmódot folytató csoportokat is magába foglaló gerinctelen törzsből 6 törzs és azokhoz tartozó 87 faj jelenléte igazolódott. A kimutatott fajok közül 72 faj (83%) jelenléte a Fő-ághoz, míg 52 fajé (60%) a Malom-ághoz volt köthető. Ritkán előforduló fajokat (Somatochlora metallica, Gomphus flavipes, Caenis moesta, Caenis lactea) is sikerült kimutatnunk a mintákban. A mintázott terület fajgazdagsága a jelentősebb rendszertani csoportok vonatkozásában jónak volt mondható, bár egyes taxonok esetében a fajképviselet nagy heterogenitást mutatott. A biológiai vízminőség vonatkozásában az értékelésből az tűnik ki, hogy a városon áthaladó Malom-ág (vízminőségi index: 3,0) a vizsgált időszakban (2012 évben) nem mutatott lényegesen nagyobb szennyezettséget a Lajta Fő-ágánál (vízminőségi index: 3,5). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan nem romlik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat BEVEZETÉS Mosonmagyaróváron a vízi turizmus területén a Mosoni Duna mellett jelentős ma még jó részt kiaknázatlan lehetőséggel bír a Lajta folyó és annak a városon is keresztülfolyó úgynevezett
2 Malom-ága. Az évtizedeken keresztül folyamatosan megnyilvánuló igényeknek köszönhetően a közelmúltban jelentős fejlesztések (mederrendezés, mederkotrás, a hajózást segítő műtárgyak kiépítése) zajlottak a turisztikai hasznosítás elősegítése érdekében. A vízi turizmus szempontjából a műtárgyak megléte mellett egyrészt a fizikai megjelenés (vizuális érték), másrészt higiéniai szempontokból jelentőséggel bír az érintett folyószakaszok víztesteinek állapota is, amelyről a legpontosabb képet a biológiai vízminősítés ad. A biológiai vízminősítés a makroszkopikus vízi gerinctelen állatfajok speciális környezeti igényein alapul, vagyis az adott víztest fajgazdagságán és faji összetételén valamint a fajok dominanciai és abudanciai mutatóin keresztül ad pontos tájékoztatást a hosszú hatástartamú környezeti folyamatokról. A vízminősítéskor bioindikátorként szolgáló makroszkopikus gerinctelen állatfajok egyben a vízi és vizes élőhelyek táplálékláncainak fontos építőköveit is képezik, és így jelentős szerepet játszanak a magasabb rendű gerinces fauna alakításában is. A témával kapcsolatban végzett munkánkkal a Lajta folyónak a vízi turizmus szempontjából érintett mosonmagyaróvári szakaszainak (Fő-, Malom-ág) biológiai vízminősítése mellett egy a makroszkopikus gerinctelen faunájával kapcsolatos ismeretanyag megalapozásába is belekezdtünk, ugyanis ellentétben például a Dunával a folyóval kapcsolatban ezen a területen a gyakorlati ismeretek nagyon csekélyek, illetve hiányosak (szinte alig található). ANYAG ÉS MÓDSZER A 2012 évben elvégzett munkánk során a Fő- és a Malom-ág várost érintő szakaszáról összesen 19 db mintát gyűjtöttük (1. ábra), amelyekből laboratóriumi körülmények között a faji meghatározást megelőzően összesen 8515 db állati egyedet nyertünk ki. A lehetőségek szerint a növényzettel benőtt víztesteket érintő mintagyűjtés során a mintavétel egységesítése érdekében 70 cm magas és 42 cm belső átmérőjű mintavevő hengert használtunk. Az egyes minták faji összetételén alapuló biológiai vízminősítést a Módosított Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer alapján végeztük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az irodalmi forrásokból által vízi életformát folytató taxont is tartalmazó nyilvántartott 13 makroszkopikus gerinctelen állattörzsből Mosonmagyaróvár körzetében a vizsgálatba vont folyó szakaszokon a következő 6 db. (46%) makrogerinctelen törzs jelenlétét bizonyítottuk: szivacsok (Porifera), csalánzók (Cnidaria), gyűrűsférgek (Annelida), puhatestűek (Mollusca), ízeltlábúak (Arthropoda).
3 A hat állattörzs közül meghatározó dominanciát és egyedsűrűséget három törzs mutatott, mégpedig az ízeltlábúak (78%; 2387,3 db/m 2 ), a gyűrűsférgek (12,9%; 243,1 db/m 2 ) és a puhatestűek (8,3%; 130,2 db/m 2 ). A többi három csoport (szivacsok, csalánozók, húrférgek) csak elhanyagolható előfordulási arányt mutattak (2. ábra). A három az előfordulásuk tekintetében meghatározó állattörzs esetében a mintákban a képviselet vonatkozásában a gyűrűsférgek csoportjából a kevéssertéjűek (Oligochaeta) osztályához tartozó csővájóférgek (Tubificidae) valamint a Nadályok (Hirudinoidea) osztálya, míg a puhatestűek törzsénél egyértelműen a csigák (Gastropoda) osztálya volt a meghatározó. Az adatokból ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbi csoportoknál kimutatott 7 család, illetve 11faj tekintetében azok dominancia illetve abudancia értékei között a különbségek nem mérvadóak (szignifikánsak). A mintákban az ízeltlábúak (Arthropoda) törzséből a rovarok osztályának (70,2%) és a rákok altörzsének (7,9%) a képviselete volt meghatározó (3. ábra). A rákok (Crustaceae) altörzséből mindegyik osztály (4. ábra), míg a rovarok (Insecta) osztályából az ugróvillások (Collembola), az álkérészek (Plecoptera), a recésszárnyúak (Neuroptera) és a lepkék (Lepidoptera) rendjén kívül mindegyik idetartozó rendet képviseltette magát legalább egy-egy fajjal (5. ábra). A gyűjtött minták alapján a mintázott folyószakaszok 87 faj jelenlétét tudtuk kimutatni. Bizonyos rendszertani csoportok (puhatestűek, rákok, egyenlőtlenszárnyú szitakötők, poloskák) esetében a szakirodalom által nyilvántartott fajok 60 %-a, míg más csoportoknál (nadályok, egyenlőszárnyú szitakötők, szúnyogalkatú kétszárnyúak) 50 55%-a is előfordult. Összességében tehát az a következtetés vonható le, hogy a mintázott folyószakaszok fajgazdagsága jónak mondható, bár az egyes rendszertani csoportok faji képviselete nagy heterogenitást mutatott. A kimutatott 87 faj közül a mintákban való előfordulás, a dominancia értékük illetve az egyedsűrűségük tekintetében meghatározóak a következő fajok voltak: Tubifex tubifex, Valvata piscinalis, Bithynia tentaculata, Physa fontinalis, Planorbarius corneus, Sphaerium corneum, Lithoglyphus naticoides, Sida cristallina, Simocephalus vetulus és a Limnomysis benedeni, Baëtis bioculatus, Coenagrion pulchellum, valamint a púposszúnyogok (Simuliidae) és az árvaszúnyogok (Chironomidae) családhoz tartozó fajok. A fajokat a környezeti igényük (a vízáramlás sebessége) szerint vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy azok döntő többsége az álló és lassú folyású vizet kedveli (44,2%), illetve a plasztikus igényű (42,9%) faj. A gyors folyású vizeket kedvelők a kimutatott fajoknak csak 12,9%-át tették ki; Magyarországon az irodalmi források szerint ritkán előforduló vízi makrogerinctelen fajok közül a következő fajok jelenlétét találtuk: Fémzöld szitakötő (Somatochlora metallica), a Sárgás szitakötő (Gomphus flavipes), valamint a Caenis moesta, Caenis lactea kérész faj.
4 A faunát jellemző paraméterek (dominancia és abudancia értékek) tekintetében a látszattal (6. és 7. ábra) ellentétben mérvadó különbséget a két folyóág tekintetében nem tudtunk kimutatni. A folyóágak között lényeges különbség csak egyes fajok (puhatestű, kérész, poloska) jelenlétében, vagy hiányában mutatkozott. A mintákban előforduló 87 faj közül 72 fajt (83%) találtunk a Lajta főágában és 52 fajt (60%) a Malom-ágban. Az értékekből látszik, hogy voltak fajok amelyek hiányoztak egyik, vagy másik folyóágban, valamint az is, hogy fajok tekintetében a városon keresztülfolyó Malom-ág szegényesebbnek bizonyult. A biológiai vízminősítéssel kapcsolatban az egyes folyóágakban kimutatott makroszkopikus gerinctelen fajok alapján elvégzett értékelés alapján a Lajta Fő-ág átlagos vízminősítési indexe 3,5 lett, amely a vízminőségi osztályozásnál III.A kategóriának felel meg, vagyis a vizsgálatba vont folyószakasz kevésbé szennyezett minősítési osztályba tartozik. A Malom-ág átlag vízminősítési indexe 3,0 értéket mutatott ez a vízminőségi osztályozásnál III.B kategóriának felel meg, vagyis a vizsgálatba vont folyószakasz szintén kevésbé szennyezett minősítési osztályba tartozik (8. ábra). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan nem romlik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat. KÖVETKEZTETÉSEK A vizsgálatba vont folyószakaszokon hat makroszkopikus gerinctelen állattörzs (szivacsok Porifera, csalánzók Cnidaria, gyűrűsférgek Annelida, puhatestűek Mollusca, ízeltlábúak Arthropoda) jelenléte igazolódott, amelyek közül a közösséget jellemző paraméterek ( egyedsűrűség, dominancia viszonyok, fajképviselet gazdagsága) tekintetében meghatározónak a gyűrűsférgek (Annelida), puhatestűek (Mollusca), ízeltlábúak (Arthropoda) törzse mutatkozott. Az előzőekben említett törzsekből 87 faj jelenlétét mutattuk ki, a legtöbb csoport esetében a szakirodalom által nyilvántartott fajok %-t. Összességében tehát az a következtetés vonható le, hogy a mintázott folyószakaszok fajgazdagsága jónak mondható, bár az egyes rendszertani csoportok faji képviselete nagy heterogenitást mutatott. A mintákban való előfordulásuk, a dominancia értékük illetve az egyedsűrűségük tekintetében 14 különböző rendszertani csoporthoz tartozó faj bírt jelentőséggel. Magyarországon az irodalmi források szerint ritkán előforduló vízi makrogerinctelen fajok közül a következő fajok jelenlétét találtuk: Fémzöld szitakötő (Somatochlora metallica), a Sárgás szitakötő (Gomphus flavipes), valamint a Caenis moesta, Caenis lactea kérész faj. A fajok környezeti igényük (a vízáramlás sebessége) tekintetében döntő többségükben az álló és lassú folyású vizet kedvelők (44,2%), illetve a plasztikus igényűek (42,9%) voltak.
5 A faunát jellemző paraméterek (dominancia és abudancia értékek) tekintetében mérvadó különbséget a két folyóág tekintetében nem tudtunk kimutatni. A folyóágak között lényeges különbség csak egyes fajok (puhatestű, kérész, poloska) jelenlétében, vagy hiányában mutatkozott. Az értékelés alapján a Lajta Fő-ág átlagos vízminősítési indexe 3,5 lett (vízminőségi osztály III.A ), míg a Malom-ág átlag vízminősítési indexe 3,0 értéket mutatott (vízminőségi osztály III.B ). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan lényegesen nem változik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat. Ez a jelenség egyértelműen az érintett folyóág nagyobb mértékű kommunális szennyezésére utal. IRODALOM Bakonyi Gábor szerk. (1995): Állattan. Mezőgazda kiadó, Budapest Farkas Henrik (1958): Magyarország Állatvilága (Kagylósrákok). Akadémiai Kiadó, Budapest Frieder Sauer (1988): Wasserinsekten nach Farbfotos erkannt. Fauna-Verlag, Karlsfeld Kriska György (2003): Az édesvizek és védelmük. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Kriska György (2004): Vízi Gerinctelenek. Kossuth Kiadó, Budapest Kriska György (2009): Édesvízi gerinctelen állatok határozó. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Móczár László (1969): Állathatározó I, II.. Tankönyvkiadó, Budapest Soós Lajos (1955): Magyarország Állatvilága (Kagylók). Akadémiai Kiadó, Budapest Steinmann Henrik (1964): Magyarország Állatvilága (Szitakötő lárvák). Akadémiai Kiadó, Budapest Steinmann Henrik (1970): Magyarország Állatvilága (Tegzesek). Akadémiai Kiadó, Budapest Újhelyi Sándor (1959): Magyarország Állatvilága (Kérészek). Akadémiai Kiadó, Budapest Zilahi-Sebes Géza (1960): Magyarország Állatvilága (Fonalascsápúak). Akadémiai Kiadó, Budapest A szerzők levélcíme: BAKCSA Flórián FAZEKAS Csaba NÉMETH Árpád H 9200 Mosonmagyaróvár. Vár 2
6 1. ábra. A mintavételek helyszínei (piros háromszög Főág, lila háromszög Mellékág)
7 2. ábra. A mintákban előforduló törzsek és azok aránya 3. ábra. A mintákban előforduló ízeltlábú (Arthropoda) csoportok és azok aránya
8 4. ábra. A mintákban előforduló Rák (Crustaceae) csoportok és azok aránya 5. ábra. A mintákban előforduló rovar (Insecta) rendek és azok aránya
9 6. ábra. A magasabb rendszertani csoportok dominancia viszonyai a vizsgált folyóágak vonatkozásában
10 7. ábra. A magasabb rendszertani csoportok abudancia viszonyai a vizsgált folyóágak vonatkozásában 8. ábra. A Lajta folyószakaszok biológiai vízminősége (a folyásirány szerinti mintavételi helyenként és átlagosan)
11 9. ábra. A Lajta folyószakaszok biológiai vízminőségének változása (a folyásirány szerint növekvő mintavételi helyek alapján)
GUMICSIZMÁS TERMÉSZETVÉDELEM A BISEL MÓDSZER ÉS ORSZÁGOS AKCIÓPROGRAM BEMUTATÁSA. Mottónk: Merülj el a részletekben!
GUMICSIZMÁS TERMÉSZETVÉDELEM A BISEL MÓDSZER ÉS ORSZÁGOS AKCIÓPROGRAM BEMUTATÁSA Mottónk: Merülj el a részletekben! BISEL Biotic Index at Secondary Education Level Biotikus Index a Középiskolai Oktatásban
RészletesebbenAz őszi biológiai vízminősítés a Magyulában
Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.
RészletesebbenTanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz
Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,
RészletesebbenA makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén
Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,
RészletesebbenA természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei
A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.
RészletesebbenA szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön
A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
Részletesebben2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató. Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont 2013.11.11.
2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont 2013.11.11. 2 Tartalomjegyzék Általános űrlapok... 4 Bejelentkező képernyő... 4 Biológiai Mintavételi helyek... 6
RészletesebbenAz áramló vizek biológiai vízminısítése
Az áramló vizek biológiai vízminısítése vízminısítés a vízi makroszkopikus gerinctelen élılényegyüttessel (makrozoobenton) Az erdei iskolák és a biológia tanárok által szervezett tanulmányi kirándulások
RészletesebbenVizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok
A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,
RészletesebbenAgrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma
Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/
RészletesebbenIDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN
IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN Készítette: Böde Nóra Anita KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERSZAKOS HALLGATÓ
RészletesebbenMakroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke
Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu
RészletesebbenVédett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)
Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető
RészletesebbenVITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY
VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY (A VITUKI helyszíni programjának szemléltetése, mintavétel a Lipóti
RészletesebbenAdatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2007 31: 43 76 Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. VARGA ANDRÁS & KOVÁCS ÉVA ABSTRACT: (Data to the Mollusc fauna of the Kiskunság National
RészletesebbenÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL
109 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 109 120, 2012 ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 2 LŐKKÖS ANDOR 3 BORZA
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenMUNKAANYAG. Bazsáné dr. Szabó Marianne. Biológiai vízminősítés. A követelménymodul megnevezése:
Bazsáné dr. Szabó Marianne Biológiai vízminősítés A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem azonosító
RészletesebbenA Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998)
Crisicum 3. pp.79-109. A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Domokos Tamás - Lennert József Abstract Molluscs of the Körös and Berettyó Rivers (1902-1998): The authors presents the mollusc fauna
RészletesebbenA DUNA RAJKAI ÉS SZOBI KERESZTSZELVÉNYEINEK MAKROZOOBENTON VIZSGÁLATA MÉLYSÉGI KOTORT MINTÁK ALAPJÁN
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 209 218, 2009 A DUNA RAJKAI ÉS SZOBI KERESZTSZELVÉNYEINEK MAKROZOOBENTON VIZSGÁLATA MÉLYSÉGI KOTORT MINTÁK ALAPJÁN SZEKERES JÓZSEF MOLNÁR MELINDA CSÁNYI BÉLA SZALÓKY
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenTiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza
Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.
RészletesebbenA Mollusca fauna mennyiségi vizsgálata a Bodrog hazai szakaszán
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 39 52 A Mollusca fauna mennyiségi vizsgálata a Bodrog hazai szakaszán Juhász Péter, Ludányi Mercédesz, Müller Zoltán, Szatmári Lajos & Kiss Béla
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés
A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András
RészletesebbenB I S E L p r o g r a m Vízbiológiai munkafüzet
B I S E L p r o g r a m 2 0 1 7 Vízbiológiai munkafüzet a vízi makrogerinctelen élőlények megismeréséhez E l ő s z ó A kiadvány összeállításakor az volt a célom, hogy segítsem a vízben élő makrogerinctelen
RészletesebbenA hidrobiológiai vizsgálatoknál használt mikroszkóptípusok és mikroszkópos technikák.
Tantárgy neve Hidrobiológia alapjai Tantárgy kódja BIB 1702 Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 0 + 2 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1701 (E) Tantárgyfelelős
RészletesebbenAz I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)
Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter, Szinetár Csaba és Eichardt János X. Magyar Pókász Találkozó Oroszlány-Gánt Biodiverzitás/diverzitás=Sokféleség
RészletesebbenMosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja
Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja
RészletesebbenA Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)
A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpátok, de főleg a Balkán álkérész-faunája Európa más részeihez képest igen gazdag, a balkáni fauna
RészletesebbenÁTNÉZETI TÉRKÉP. Általér (1-6 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely
ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2.5 5 7.5 10 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép bánya Ökológiai állapot / potenciál nem
RészletesebbenÉti csiga. Fekete csupaszcsiga
Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,
RészletesebbenVÍZIPÓKTÓL VADALMÁIG
VÍZIPÓKTÓL VADALMÁIG VETÉLKEDŐ 1. FORDULÓ CSAPATNÉV:.. ISKOLANÉV:.. A FELADATLAPOK BEKÜLDÉSE: A feladatlapok személyesen, postán vagy e-mailben küldhetőek be. Kérjük, kézzel töltsék ki a csapatok a feladatlapot
RészletesebbenDigenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében
Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében Cech Gábor 1, Majoros Gábor 2, Ostoros Györgyi 1, Molnár Kálmán 1, Székely Csaba 1 1 Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi
RészletesebbenTisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!
Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (4010 Debrecen, Pf.: 57.) Tel/fax: 52
RészletesebbenAz egyes mintaterületek vízmin ségének értékelése a meglev adatok alapján. A mérési eredmények megbízhatóságának értékelése.
8 A FELTÁRÓ MONITOROZÁS EDDIGI EREDMÉNYEI A projekt monitorozás programja 2004. májusában kezd dött. A jelentés összeállításának idején a május-júliusi adatok teljes egészében rendelkezésre állnak. Az
RészletesebbenVízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén
Crisicum 3. pp.141-156. Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén Juhász Péter Kiss Béla Olajos Péter Grigorszky István Bevezetés Munkánk a
RészletesebbenDonka Attila Gila Csaba
2013/IV. pp. 9-32. ISSN: 2062-1655 Donka Attila Gila Csaba Magyarország változatos adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az aktív turizmus célterülete 1. Bevezetés a fogalom 1 Knop, Jandala Cs. MiChalKó
RészletesebbenA MAKRO- ÉS MEIOBENTOSZ STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPE A DUNAI DETRITUSZLÁNCBAN. OTKA T zárójelentés
A MAKRO- ÉS MEIOBENTOSZ STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPE A DUNAI DETRITUSZLÁNCBAN OTKA T 046180 zárójelentés A kutatás célkitűzése az volt, hogy a Duna litorális régiójában feltárjuk az üledék felszínén
RészletesebbenA BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN
A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus
RészletesebbenSzakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak:
Személyes adatok: Név: Kálmán Zoltán Születési hely, idő: Siófok, 1976.05.08. Cím: 8651 Balatonszabadi Vak Bottyán u. 118/a Tel.: +36/20/259-92-47 e-mail: kalmanz@gamma.ttk.pte.hu Szakmai Önéletrajz Tanulmányok:
RészletesebbenSAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL
SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta
Részletesebben1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.
A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában
RészletesebbenTerhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén
6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén
RészletesebbenIBGN IBG-DCE et Mag 20 : listes faunistiques
IBGN IBG-DCE et Mag 20 : listes faunistiques 1.1.1 Veyle amont Dénombrement par Bocal (IBG-DCE) TAXON SANDRE CODE SANDRE B1 B2 B3 Liste IBGN Total Mag 20 O. Trichoptères Hydropsychidae Hydropsyche 212
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenSZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató
Személyes adatok: Név: Soós Nándor Születési hely, idő: Marcali, 1976. 11. 11. Cím: 7763 Áta Kossuth L. u. 59 Tel.: +36/30/364 56 20 e-mail: nandorsoos@gmail.com SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Tanulmányok: - 1996-2000:
RészletesebbenKÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...
Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294
TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: EDAFON MINTAVÉTELEZÉS
Részletesebben1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a
Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve
RészletesebbenA felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése
A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380
RészletesebbenBEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER
Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer
RészletesebbenPaks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok
Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos
RészletesebbenA Hernád alsó szakaszának regenerálódó Mollusca faunája
MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2004 22: 131 140 A Hernád alsó szakaszának regenerálódó Mollusca faunája Varga András Abstract: Regenerating Molluscan Fauna of the Lower Part of River
RészletesebbenAdatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához
Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak
RészletesebbenA MAGYAR DUNA-SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA ( )
159 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 159 185, 2005 A MAGYAR DUNA-SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA (1998-2000) OERTEL NÁNDOR 1 NOSEK JÁNOS 1 ANDRIKOVICS SÁNDOR 2 1 MTA MTA
RészletesebbenMit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók
Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Tápanyagterhelés, ipari szennyezés Védelem: Ramsari
RészletesebbenFaunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén
Crisicum I. pp. 105-125. Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén Juhász Péter - Kiss Béla - Olajos Péter Abstract Faunistical investigations in the operational area of the Körös-Maros
RészletesebbenSzemélyi adatok. Szakmai önéletrajz
Személyi adatok Név: dr. Móra Arnold Anyja neve: Kiss Ilona Születési idı: 1978. február 06. Születési hely: Szolnok Állandó lakcím: 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 6. Telefon: 20-910-9290 e-mail: marnold@tres.blki.hu,
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenSZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN
223 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 14: 223 230, 2006 SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN SZEKERES JÓZSEF 2 CSÁNYI BÉLA 2 1 Eötvös
RészletesebbenAz Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066
Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, SK - Banska Bystrica, 2011.01.17. Tematika Kutatási
RészletesebbenGuatemala denevérfaunája
Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated
Részletesebben2. forduló megoldások
BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld
RészletesebbenADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL
27 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 27 36, 2008 ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL CZIROK ATTILA HORVAI VALÉR SÁRFI NIKOLETTA Dél-dunántúli Környezetvédelmi,
RészletesebbenSomogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata)
Natura Somogyiensis 1 93-99 Kaposvár, 2001 Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata) TÓTH SÁNDOR TÓTH S.: Checklist of dragonflies of Somogy county (Insecta: Odonata) Abstract: Based on
Részletesebben11. évfolyam esti, levelező
11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt
RészletesebbenSzabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1
Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila
RészletesebbenSzigetköz monitoring múltja, jelene, jövője
Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ
181 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 181 191, 2009 ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ PETRI ATTILA P. HOLLÓ ILDIKÓ NAGY-LÁSZLÓ
RészletesebbenSZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP
SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési
RészletesebbenPéter MAUCHART - Publications 26/09/2016
Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 1. MAUCHART, P. BERECZKI, CS. ORTMANN-AJKAI, A. CSABAI, Z. SZIVÁK, I. (2014): Niche segregation between two closely similar Gammarids (Peracardia, Amphipoda) native
RészletesebbenA TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.
A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának
RészletesebbenÚjállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig
Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenEcology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34.
Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. ÁTTEKINTÉS A BALATON ÉS BEFOLYÓI MAKROZOOBENTOSZÁN VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL (1996 2008) Móra Arnold*,
RészletesebbenPTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenA PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL
99 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 99 107, 2010 A PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL KOVÁCS KRISZTIÁN Észak-dunántúli Környezetvédelmi,
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN
A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres
RészletesebbenLassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.
Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban
RészletesebbenBrachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)
A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenAz Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066
Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, HU - Felsőtárkány, 2011.02.10. Tematika Kutatási
RészletesebbenMONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek
RészletesebbenSzakmai beszámoló az ÚT-2016 Út a tudományhoz alprogram 2016/2017. tanév által támogatott A Hosszúréti-patak ökológiai állapotának felmérése
Szakmai beszámoló az ÚT-2016 Út a tudományhoz alprogram 2016/2017. tanév által támogatott A Hosszúréti-patak ökológiai állapotának felmérése (Pályázati azonosító: ÚT-2016-00436) című projektről A projekt
RészletesebbenTURIZMUS ÉS REGIONALITÁS
A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163
RészletesebbenVizi makrogerinctelen módszertani útmutató
Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató Készült a Víz Keretirányelv monitoring vizsgálatait végző hidrobiológusok részére Összeállította: Dr. Csányi Béla (VITUKI Nonprofit Kft) Szekeres József (VITUKI
Részletesebben2009. ÉVI RÁBA-VIZSGÁLAT VÍZI MAKROGERINCTELENEKRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEI II. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS
191 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 191 201, 2011 2009. ÉVI RÁBA-VIZSGÁLAT VÍZI MAKROGERINCTELENEKRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEI II. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS SZEKERES JÓZSEF 1 CSÁNYI BÉLA 1 KOVÁCS KRISZTIÁN
RészletesebbenIdegen nyelvi mérés 2018/19
Idegen nyelvi mérés 2018/19 A feladatlap Évfolyam Feladatszám Itemszám Összes megszerezhető pont 6. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés: 3 5+5+5 5+5+5 15 15 8. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés:
RészletesebbenVezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről
Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon
RészletesebbenAdatok a Cserehát Odonata faunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 133 137 Adatok a Cserehát Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Cserehát) Data on 1977 specimen belonging to 37
RészletesebbenRovarökológia. Növényorvos MSc. Dr. Seres Anikó, SzIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék 2016.
Rovarökológia Növényorvos MSc Dr. Seres Anikó, SzIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék seres.aniko@mkk.szie.hu 2016. Prof. Bakonyi Gábor anyagainak a felhasználásával A félév beosztása Előadások:
Részletesebben2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:
I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenHOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA
Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY
RészletesebbenPaleobiológiai módszerek és modellek 11. hét
Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az
RészletesebbenDUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT A BORONKA-MELLEKI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA
DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT A BORONKA-MELLEKI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 7 A BORONKA-MELLÉKI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA Dunántúli
Részletesebbentavi szivacs(spongilla lacustris) édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi)
Állatk(Animalia) Törzs: Prifera- szivacsk Vízi, többnyire telepképző állatk. Szűrögető táplálkzásúak. Főleg tengerekben. Testüket mész-, ill. kva váztűk, vagy spngin elemek szilárdíthatják. A tűk anyaga
RészletesebbenERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi
Részletesebben