A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS"

Átírás

1 A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében BAKCSA FLÓRIÁN 1 FAZEKAS CSABA 1 NÉMETH ÁRPÁD 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár ÖSSZEFOGLALÁS A szerzők a Lajta folyó Mosonmagyaróvár városát érintő szakaszain végeztek faunisztikai vizsgálatokat a vízi és vizes élőhelyek táplálékláncainak fontos elemeiként (a fauna összetételét is meghatározó) valamint a környezeti tényezőkkel szembeni eltérő érzékenységükön alapulva bioindikátorként szolgáló lmakroszkópikus vízi gerinctelenek fajok vonatkozásában. A vizsgálatuk célja egyrészt a Lajta folyó makroszkópikus gerinctelen faunájáról meglévő nagyon csekély ismeretek gyarapítása, másrészt a faunisztikai eredmények alapján a vizsgálatba vont folyószakaszok biológiai vízminőségének a megállapítása, amely utóbbi viszont a Mosonmagyaróvár város által is erőteljesen preferált vízi turizmus szempontjából nem elhanyagolható tényező. A Lajta folyó Fő- és Malom-ágán gyűjtött 19 mintán (8515 egyed) alapuló vizsgálatunk során a szakirodalomban számon tartott 13 vízi életmódot folytató csoportokat is magába foglaló gerinctelen törzsből 6 törzs és azokhoz tartozó 87 faj jelenléte igazolódott. A kimutatott fajok közül 72 faj (83%) jelenléte a Fő-ághoz, míg 52 fajé (60%) a Malom-ághoz volt köthető. Ritkán előforduló fajokat (Somatochlora metallica, Gomphus flavipes, Caenis moesta, Caenis lactea) is sikerült kimutatnunk a mintákban. A mintázott terület fajgazdagsága a jelentősebb rendszertani csoportok vonatkozásában jónak volt mondható, bár egyes taxonok esetében a fajképviselet nagy heterogenitást mutatott. A biológiai vízminőség vonatkozásában az értékelésből az tűnik ki, hogy a városon áthaladó Malom-ág (vízminőségi index: 3,0) a vizsgált időszakban (2012 évben) nem mutatott lényegesen nagyobb szennyezettséget a Lajta Fő-ágánál (vízminőségi index: 3,5). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan nem romlik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat BEVEZETÉS Mosonmagyaróváron a vízi turizmus területén a Mosoni Duna mellett jelentős ma még jó részt kiaknázatlan lehetőséggel bír a Lajta folyó és annak a városon is keresztülfolyó úgynevezett

2 Malom-ága. Az évtizedeken keresztül folyamatosan megnyilvánuló igényeknek köszönhetően a közelmúltban jelentős fejlesztések (mederrendezés, mederkotrás, a hajózást segítő műtárgyak kiépítése) zajlottak a turisztikai hasznosítás elősegítése érdekében. A vízi turizmus szempontjából a műtárgyak megléte mellett egyrészt a fizikai megjelenés (vizuális érték), másrészt higiéniai szempontokból jelentőséggel bír az érintett folyószakaszok víztesteinek állapota is, amelyről a legpontosabb képet a biológiai vízminősítés ad. A biológiai vízminősítés a makroszkopikus vízi gerinctelen állatfajok speciális környezeti igényein alapul, vagyis az adott víztest fajgazdagságán és faji összetételén valamint a fajok dominanciai és abudanciai mutatóin keresztül ad pontos tájékoztatást a hosszú hatástartamú környezeti folyamatokról. A vízminősítéskor bioindikátorként szolgáló makroszkopikus gerinctelen állatfajok egyben a vízi és vizes élőhelyek táplálékláncainak fontos építőköveit is képezik, és így jelentős szerepet játszanak a magasabb rendű gerinces fauna alakításában is. A témával kapcsolatban végzett munkánkkal a Lajta folyónak a vízi turizmus szempontjából érintett mosonmagyaróvári szakaszainak (Fő-, Malom-ág) biológiai vízminősítése mellett egy a makroszkopikus gerinctelen faunájával kapcsolatos ismeretanyag megalapozásába is belekezdtünk, ugyanis ellentétben például a Dunával a folyóval kapcsolatban ezen a területen a gyakorlati ismeretek nagyon csekélyek, illetve hiányosak (szinte alig található). ANYAG ÉS MÓDSZER A 2012 évben elvégzett munkánk során a Fő- és a Malom-ág várost érintő szakaszáról összesen 19 db mintát gyűjtöttük (1. ábra), amelyekből laboratóriumi körülmények között a faji meghatározást megelőzően összesen 8515 db állati egyedet nyertünk ki. A lehetőségek szerint a növényzettel benőtt víztesteket érintő mintagyűjtés során a mintavétel egységesítése érdekében 70 cm magas és 42 cm belső átmérőjű mintavevő hengert használtunk. Az egyes minták faji összetételén alapuló biológiai vízminősítést a Módosított Magyar Makrozoobenton Család Pontrendszer alapján végeztük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az irodalmi forrásokból által vízi életformát folytató taxont is tartalmazó nyilvántartott 13 makroszkopikus gerinctelen állattörzsből Mosonmagyaróvár körzetében a vizsgálatba vont folyó szakaszokon a következő 6 db. (46%) makrogerinctelen törzs jelenlétét bizonyítottuk: szivacsok (Porifera), csalánzók (Cnidaria), gyűrűsférgek (Annelida), puhatestűek (Mollusca), ízeltlábúak (Arthropoda).

3 A hat állattörzs közül meghatározó dominanciát és egyedsűrűséget három törzs mutatott, mégpedig az ízeltlábúak (78%; 2387,3 db/m 2 ), a gyűrűsférgek (12,9%; 243,1 db/m 2 ) és a puhatestűek (8,3%; 130,2 db/m 2 ). A többi három csoport (szivacsok, csalánozók, húrférgek) csak elhanyagolható előfordulási arányt mutattak (2. ábra). A három az előfordulásuk tekintetében meghatározó állattörzs esetében a mintákban a képviselet vonatkozásában a gyűrűsférgek csoportjából a kevéssertéjűek (Oligochaeta) osztályához tartozó csővájóférgek (Tubificidae) valamint a Nadályok (Hirudinoidea) osztálya, míg a puhatestűek törzsénél egyértelműen a csigák (Gastropoda) osztálya volt a meghatározó. Az adatokból ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy az előbbi csoportoknál kimutatott 7 család, illetve 11faj tekintetében azok dominancia illetve abudancia értékei között a különbségek nem mérvadóak (szignifikánsak). A mintákban az ízeltlábúak (Arthropoda) törzséből a rovarok osztályának (70,2%) és a rákok altörzsének (7,9%) a képviselete volt meghatározó (3. ábra). A rákok (Crustaceae) altörzséből mindegyik osztály (4. ábra), míg a rovarok (Insecta) osztályából az ugróvillások (Collembola), az álkérészek (Plecoptera), a recésszárnyúak (Neuroptera) és a lepkék (Lepidoptera) rendjén kívül mindegyik idetartozó rendet képviseltette magát legalább egy-egy fajjal (5. ábra). A gyűjtött minták alapján a mintázott folyószakaszok 87 faj jelenlétét tudtuk kimutatni. Bizonyos rendszertani csoportok (puhatestűek, rákok, egyenlőtlenszárnyú szitakötők, poloskák) esetében a szakirodalom által nyilvántartott fajok 60 %-a, míg más csoportoknál (nadályok, egyenlőszárnyú szitakötők, szúnyogalkatú kétszárnyúak) 50 55%-a is előfordult. Összességében tehát az a következtetés vonható le, hogy a mintázott folyószakaszok fajgazdagsága jónak mondható, bár az egyes rendszertani csoportok faji képviselete nagy heterogenitást mutatott. A kimutatott 87 faj közül a mintákban való előfordulás, a dominancia értékük illetve az egyedsűrűségük tekintetében meghatározóak a következő fajok voltak: Tubifex tubifex, Valvata piscinalis, Bithynia tentaculata, Physa fontinalis, Planorbarius corneus, Sphaerium corneum, Lithoglyphus naticoides, Sida cristallina, Simocephalus vetulus és a Limnomysis benedeni, Baëtis bioculatus, Coenagrion pulchellum, valamint a púposszúnyogok (Simuliidae) és az árvaszúnyogok (Chironomidae) családhoz tartozó fajok. A fajokat a környezeti igényük (a vízáramlás sebessége) szerint vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy azok döntő többsége az álló és lassú folyású vizet kedveli (44,2%), illetve a plasztikus igényű (42,9%) faj. A gyors folyású vizeket kedvelők a kimutatott fajoknak csak 12,9%-át tették ki; Magyarországon az irodalmi források szerint ritkán előforduló vízi makrogerinctelen fajok közül a következő fajok jelenlétét találtuk: Fémzöld szitakötő (Somatochlora metallica), a Sárgás szitakötő (Gomphus flavipes), valamint a Caenis moesta, Caenis lactea kérész faj.

4 A faunát jellemző paraméterek (dominancia és abudancia értékek) tekintetében a látszattal (6. és 7. ábra) ellentétben mérvadó különbséget a két folyóág tekintetében nem tudtunk kimutatni. A folyóágak között lényeges különbség csak egyes fajok (puhatestű, kérész, poloska) jelenlétében, vagy hiányában mutatkozott. A mintákban előforduló 87 faj közül 72 fajt (83%) találtunk a Lajta főágában és 52 fajt (60%) a Malom-ágban. Az értékekből látszik, hogy voltak fajok amelyek hiányoztak egyik, vagy másik folyóágban, valamint az is, hogy fajok tekintetében a városon keresztülfolyó Malom-ág szegényesebbnek bizonyult. A biológiai vízminősítéssel kapcsolatban az egyes folyóágakban kimutatott makroszkopikus gerinctelen fajok alapján elvégzett értékelés alapján a Lajta Fő-ág átlagos vízminősítési indexe 3,5 lett, amely a vízminőségi osztályozásnál III.A kategóriának felel meg, vagyis a vizsgálatba vont folyószakasz kevésbé szennyezett minősítési osztályba tartozik. A Malom-ág átlag vízminősítési indexe 3,0 értéket mutatott ez a vízminőségi osztályozásnál III.B kategóriának felel meg, vagyis a vizsgálatba vont folyószakasz szintén kevésbé szennyezett minősítési osztályba tartozik (8. ábra). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan nem romlik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat. KÖVETKEZTETÉSEK A vizsgálatba vont folyószakaszokon hat makroszkopikus gerinctelen állattörzs (szivacsok Porifera, csalánzók Cnidaria, gyűrűsférgek Annelida, puhatestűek Mollusca, ízeltlábúak Arthropoda) jelenléte igazolódott, amelyek közül a közösséget jellemző paraméterek ( egyedsűrűség, dominancia viszonyok, fajképviselet gazdagsága) tekintetében meghatározónak a gyűrűsférgek (Annelida), puhatestűek (Mollusca), ízeltlábúak (Arthropoda) törzse mutatkozott. Az előzőekben említett törzsekből 87 faj jelenlétét mutattuk ki, a legtöbb csoport esetében a szakirodalom által nyilvántartott fajok %-t. Összességében tehát az a következtetés vonható le, hogy a mintázott folyószakaszok fajgazdagsága jónak mondható, bár az egyes rendszertani csoportok faji képviselete nagy heterogenitást mutatott. A mintákban való előfordulásuk, a dominancia értékük illetve az egyedsűrűségük tekintetében 14 különböző rendszertani csoporthoz tartozó faj bírt jelentőséggel. Magyarországon az irodalmi források szerint ritkán előforduló vízi makrogerinctelen fajok közül a következő fajok jelenlétét találtuk: Fémzöld szitakötő (Somatochlora metallica), a Sárgás szitakötő (Gomphus flavipes), valamint a Caenis moesta, Caenis lactea kérész faj. A fajok környezeti igényük (a vízáramlás sebessége) tekintetében döntő többségükben az álló és lassú folyású vizet kedvelők (44,2%), illetve a plasztikus igényűek (42,9%) voltak.

5 A faunát jellemző paraméterek (dominancia és abudancia értékek) tekintetében mérvadó különbséget a két folyóág tekintetében nem tudtunk kimutatni. A folyóágak között lényeges különbség csak egyes fajok (puhatestű, kérész, poloska) jelenlétében, vagy hiányában mutatkozott. Az értékelés alapján a Lajta Fő-ág átlagos vízminősítési indexe 3,5 lett (vízminőségi osztály III.A ), míg a Malom-ág átlag vízminősítési indexe 3,0 értéket mutatott (vízminőségi osztály III.B ). Ugyanakkor a kapott értékek alapján az is megállapítható, hogy a Lajta fő-ágával szemben ahol a vízminőség a városon történő áthaladásával párhuzamosan lényegesen nem változik a Malom-ág vízminősége romló tendenciát mutat. Ez a jelenség egyértelműen az érintett folyóág nagyobb mértékű kommunális szennyezésére utal. IRODALOM Bakonyi Gábor szerk. (1995): Állattan. Mezőgazda kiadó, Budapest Farkas Henrik (1958): Magyarország Állatvilága (Kagylósrákok). Akadémiai Kiadó, Budapest Frieder Sauer (1988): Wasserinsekten nach Farbfotos erkannt. Fauna-Verlag, Karlsfeld Kriska György (2003): Az édesvizek és védelmük. Műszaki Könyvkiadó, Budapest Kriska György (2004): Vízi Gerinctelenek. Kossuth Kiadó, Budapest Kriska György (2009): Édesvízi gerinctelen állatok határozó. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Dr. Móczár László (1969): Állathatározó I, II.. Tankönyvkiadó, Budapest Soós Lajos (1955): Magyarország Állatvilága (Kagylók). Akadémiai Kiadó, Budapest Steinmann Henrik (1964): Magyarország Állatvilága (Szitakötő lárvák). Akadémiai Kiadó, Budapest Steinmann Henrik (1970): Magyarország Állatvilága (Tegzesek). Akadémiai Kiadó, Budapest Újhelyi Sándor (1959): Magyarország Állatvilága (Kérészek). Akadémiai Kiadó, Budapest Zilahi-Sebes Géza (1960): Magyarország Állatvilága (Fonalascsápúak). Akadémiai Kiadó, Budapest A szerzők levélcíme: BAKCSA Flórián FAZEKAS Csaba NÉMETH Árpád H 9200 Mosonmagyaróvár. Vár 2

6 1. ábra. A mintavételek helyszínei (piros háromszög Főág, lila háromszög Mellékág)

7 2. ábra. A mintákban előforduló törzsek és azok aránya 3. ábra. A mintákban előforduló ízeltlábú (Arthropoda) csoportok és azok aránya

8 4. ábra. A mintákban előforduló Rák (Crustaceae) csoportok és azok aránya 5. ábra. A mintákban előforduló rovar (Insecta) rendek és azok aránya

9 6. ábra. A magasabb rendszertani csoportok dominancia viszonyai a vizsgált folyóágak vonatkozásában

10 7. ábra. A magasabb rendszertani csoportok abudancia viszonyai a vizsgált folyóágak vonatkozásában 8. ábra. A Lajta folyószakaszok biológiai vízminősége (a folyásirány szerinti mintavételi helyenként és átlagosan)

11 9. ábra. A Lajta folyószakaszok biológiai vízminőségének változása (a folyásirány szerint növekvő mintavételi helyek alapján)

GUMICSIZMÁS TERMÉSZETVÉDELEM A BISEL MÓDSZER ÉS ORSZÁGOS AKCIÓPROGRAM BEMUTATÁSA. Mottónk: Merülj el a részletekben!

GUMICSIZMÁS TERMÉSZETVÉDELEM A BISEL MÓDSZER ÉS ORSZÁGOS AKCIÓPROGRAM BEMUTATÁSA. Mottónk: Merülj el a részletekben! GUMICSIZMÁS TERMÉSZETVÉDELEM A BISEL MÓDSZER ÉS ORSZÁGOS AKCIÓPROGRAM BEMUTATÁSA Mottónk: Merülj el a részletekben! BISEL Biotic Index at Secondary Education Level Biotikus Index a Középiskolai Oktatásban

Részletesebben

Az őszi biológiai vízminősítés a Magyulában

Az őszi biológiai vízminősítés a Magyulában Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.

Részletesebben

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz

Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Tanmenet a Mándics-Molnár: Biológia 9. Emelt szintű tankönyvhöz Óraszám Cím 1. Áttekintés Megjegyzés 2. Az élet természete rendezettség, szerveződés szintek 3. Az élet természete anyagcsere, szaporodás,

Részletesebben

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén

A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön

A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,

Részletesebben

2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató. Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont 2013.11.11.

2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató. Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont 2013.11.11. 2013. Biológiai adatbázisok Kezelési Útmutató Gabor Varbiro MTA Ökológiai kutatóközpont 2013.11.11. 2 Tartalomjegyzék Általános űrlapok... 4 Bejelentkező képernyő... 4 Biológiai Mintavételi helyek... 6

Részletesebben

Az áramló vizek biológiai vízminısítése

Az áramló vizek biológiai vízminısítése Az áramló vizek biológiai vízminısítése vízminısítés a vízi makroszkopikus gerinctelen élılényegyüttessel (makrozoobenton) Az erdei iskolák és a biológia tanárok által szervezett tanulmányi kirándulások

Részletesebben

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok

Vizek, vízpartok élővilága, gerinctelen állatok A kísérlet megnevezése, célkitűzései: Vizek parányi élőlényeinek megismerése Iszaplakó kagyló megfigyelése Ízeltlábúak a vízben és a vízparton Eszközszükséglet: Szükséges anyagok: vízminta (patak, tó,

Részletesebben

Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma

Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/

Részletesebben

IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN

IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN Készítette: Böde Nóra Anita KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERSZAKOS HALLGATÓ

Részletesebben

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke

Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu

Részletesebben

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet)

Védett állatok Magyarországon. Bevezetés, alapfogalmak. Miért kell az állatokat védeni? Mi az hogy védett állat? (1998-as kormányrendelet) Az előadások -es szeminárium teremben, szerdánként :-:-ig ( órás blokk) lesznek megtartva az alábbi beosztás és tematika szerint: Védett állatok Magyarországon Időpont febr.. Az előadás témája Bevezető

Részletesebben

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY

VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY VITUKI KÖRNYZETVÉDELMI ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI KUTATÓ KHT. ENVIRONMENTAL PROTECTION AND WATER MANAGEMENT RESEARCH INSTITUTE NON-PROFIT COMPANY (A VITUKI helyszíni programjának szemléltetése, mintavétel a Lipóti

Részletesebben

Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I.

Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2007 31: 43 76 Adatok a Kiskunsági Nemzeti Park Mollusca Faunájához I. VARGA ANDRÁS & KOVÁCS ÉVA ABSTRACT: (Data to the Mollusc fauna of the Kiskunság National

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL 109 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 109 120, 2012 ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 2 LŐKKÖS ANDOR 3 BORZA

Részletesebben

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42

Részletesebben

MUNKAANYAG. Bazsáné dr. Szabó Marianne. Biológiai vízminősítés. A követelménymodul megnevezése:

MUNKAANYAG. Bazsáné dr. Szabó Marianne. Biológiai vízminősítés. A követelménymodul megnevezése: Bazsáné dr. Szabó Marianne Biológiai vízminősítés A követelménymodul megnevezése: Víz- és szennyvíztechnológus és vízügyi technikus feladatok A követelménymodul száma: 1223-06 A tartalomelem azonosító

Részletesebben

A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998)

A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Crisicum 3. pp.79-109. A Körösök és a Berettyó puhatestűi (1902 1998) Domokos Tamás - Lennert József Abstract Molluscs of the Körös and Berettyó Rivers (1902-1998): The authors presents the mollusc fauna

Részletesebben

A DUNA RAJKAI ÉS SZOBI KERESZTSZELVÉNYEINEK MAKROZOOBENTON VIZSGÁLATA MÉLYSÉGI KOTORT MINTÁK ALAPJÁN

A DUNA RAJKAI ÉS SZOBI KERESZTSZELVÉNYEINEK MAKROZOOBENTON VIZSGÁLATA MÉLYSÉGI KOTORT MINTÁK ALAPJÁN 209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 209 218, 2009 A DUNA RAJKAI ÉS SZOBI KERESZTSZELVÉNYEINEK MAKROZOOBENTON VIZSGÁLATA MÉLYSÉGI KOTORT MINTÁK ALAPJÁN SZEKERES JÓZSEF MOLNÁR MELINDA CSÁNYI BÉLA SZALÓKY

Részletesebben

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK

ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben

Részletesebben

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.

Részletesebben

A Mollusca fauna mennyiségi vizsgálata a Bodrog hazai szakaszán

A Mollusca fauna mennyiségi vizsgálata a Bodrog hazai szakaszán MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ 2010 MALACOLOGICAL NEWSLETTER 28: 39 52 A Mollusca fauna mennyiségi vizsgálata a Bodrog hazai szakaszán Juhász Péter, Ludányi Mercédesz, Müller Zoltán, Szatmári Lajos & Kiss Béla

Részletesebben

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés

1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András

Részletesebben

B I S E L p r o g r a m Vízbiológiai munkafüzet

B I S E L p r o g r a m Vízbiológiai munkafüzet B I S E L p r o g r a m 2 0 1 7 Vízbiológiai munkafüzet a vízi makrogerinctelen élőlények megismeréséhez E l ő s z ó A kiadvány összeállításakor az volt a célom, hogy segítsem a vízben élő makrogerinctelen

Részletesebben

A hidrobiológiai vizsgálatoknál használt mikroszkóptípusok és mikroszkópos technikák.

A hidrobiológiai vizsgálatoknál használt mikroszkóptípusok és mikroszkópos technikák. Tantárgy neve Hidrobiológia alapjai Tantárgy kódja BIB 1702 Meghirdetés féléve Kreditpont Összóraszám (elm+gyak) 0 + 2 Számonkérés módja Gyakorlati jegy Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1701 (E) Tantárgyfelelős

Részletesebben

Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae)

Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű ) arachnológiai eredményei (Araneae) Az I. Magyar Biodiverzitás Napok (Gyűrűfű 2006-2008) arachnológiai eredményei (Araneae) Kovács Péter, Szinetár Csaba és Eichardt János X. Magyar Pókász Találkozó Oroszlány-Gánt Biodiverzitás/diverzitás=Sokféleség

Részletesebben

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja

Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja Győr, 2015. május 18. Mosoni-Duna és Lajta folyó térségi vízgazdálkodási rehabilitációja (KEOP-2.2.1/2F/09-2010-0003) A projekt célja: Mosoni-Duna belterületi szakaszainak vízgazdálkodási rehabilitációja

Részletesebben

A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)

A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpátok, de főleg a Balkán álkérész-faunája Európa más részeihez képest igen gazdag, a balkáni fauna

Részletesebben

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Általér (1-6 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely

ÁTNÉZETI TÉRKÉP. Általér (1-6 alegység) 1-1. térkép. Jelmagyarázat. vízfolyás víztest egyéb vízfolyás állóvíz víztest egyéb állóvíz vizes élőhely ÁTNZETI TRKP 1-1. térkép 0 2.5 5 7.5 10 km vasút autópálya főbb utak víztest egyéb víztest egyéb vizes élőhely FELSZÍNI VÍZTESTEK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTA 5-1. térkép bánya Ökológiai állapot / potenciál nem

Részletesebben

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga

Éti csiga. Fekete csupaszcsiga Kedves Olvasó! Újságunk segítségével nem csak a Vadak Ura kártyajáték kedvelőinek szeretnénk további segítséget, tanácsokat adni, hanem szeretnénk információkat adni ahhoz a természettudományi versenyhez,

Részletesebben

VÍZIPÓKTÓL VADALMÁIG

VÍZIPÓKTÓL VADALMÁIG VÍZIPÓKTÓL VADALMÁIG VETÉLKEDŐ 1. FORDULÓ CSAPATNÉV:.. ISKOLANÉV:.. A FELADATLAPOK BEKÜLDÉSE: A feladatlapok személyesen, postán vagy e-mailben küldhetőek be. Kérjük, kézzel töltsék ki a csapatok a feladatlapot

Részletesebben

Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében

Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében Digenetikus fejlődésű mételyek vizsgálata a Balatonban és vízrendszerében Cech Gábor 1, Majoros Gábor 2, Ostoros Györgyi 1, Molnár Kálmán 1, Székely Csaba 1 1 Magyar Tudományos Akadémia, Agrártudományi

Részletesebben

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!

Tisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók! Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (4010 Debrecen, Pf.: 57.) Tel/fax: 52

Részletesebben

Az egyes mintaterületek vízmin ségének értékelése a meglev adatok alapján. A mérési eredmények megbízhatóságának értékelése.

Az egyes mintaterületek vízmin ségének értékelése a meglev adatok alapján. A mérési eredmények megbízhatóságának értékelése. 8 A FELTÁRÓ MONITOROZÁS EDDIGI EREDMÉNYEI A projekt monitorozás programja 2004. májusában kezd dött. A jelentés összeállításának idején a május-júliusi adatok teljes egészében rendelkezésre állnak. Az

Részletesebben

Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén

Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén Crisicum 3. pp.141-156. Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén Juhász Péter Kiss Béla Olajos Péter Grigorszky István Bevezetés Munkánk a

Részletesebben

Donka Attila Gila Csaba

Donka Attila Gila Csaba 2013/IV. pp. 9-32. ISSN: 2062-1655 Donka Attila Gila Csaba Magyarország változatos adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy az aktív turizmus célterülete 1. Bevezetés a fogalom 1 Knop, Jandala Cs. MiChalKó

Részletesebben

A MAKRO- ÉS MEIOBENTOSZ STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPE A DUNAI DETRITUSZLÁNCBAN. OTKA T zárójelentés

A MAKRO- ÉS MEIOBENTOSZ STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPE A DUNAI DETRITUSZLÁNCBAN. OTKA T zárójelentés A MAKRO- ÉS MEIOBENTOSZ STRUKTURÁLIS ÉS FUNKCIONÁLIS SZEREPE A DUNAI DETRITUSZLÁNCBAN OTKA T 046180 zárójelentés A kutatás célkitűzése az volt, hogy a Duna litorális régiójában feltárjuk az üledék felszínén

Részletesebben

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN

A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus

Részletesebben

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak:

Szakmai Önéletrajz. Kutatási pályázatok, ösztöndíjak: Személyes adatok: Név: Kálmán Zoltán Születési hely, idő: Siófok, 1976.05.08. Cím: 8651 Balatonszabadi Vak Bottyán u. 118/a Tel.: +36/20/259-92-47 e-mail: kalmanz@gamma.ttk.pte.hu Szakmai Önéletrajz Tanulmányok:

Részletesebben

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL

SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL SAVANYÚ HOMOKTALAJ JAVÍTÁSA HULLADÉKBÓL PIROLÍZISSEL ELŐÁLLÍTOTT BIOSZÉNNEL Farkas Éva Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Terra Preta

Részletesebben

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán.

1. kép. Felmérés a Marcal megyeri, szennyezés által nem érintett szakaszán. A Marcal halfaunájának károsodása és regenerálódása A Torna-patakot közvetlenül érő vörösiszap szennyezés, súlyos természeti károkat okozott a Marcal folyó és a Rába alsó (torkolati) szakaszának élővilágában

Részletesebben

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén 6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén

Részletesebben

IBGN IBG-DCE et Mag 20 : listes faunistiques

IBGN IBG-DCE et Mag 20 : listes faunistiques IBGN IBG-DCE et Mag 20 : listes faunistiques 1.1.1 Veyle amont Dénombrement par Bocal (IBG-DCE) TAXON SANDRE CODE SANDRE B1 B2 B3 Liste IBGN Total Mag 20 O. Trichoptères Hydropsychidae Hydropsyche 212

Részletesebben

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN

VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon

Részletesebben

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató

SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ. Tanulmányok: - 1996-2000: TÁSI-AKG, Pécs - 2002-2009: A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán Biológushallgató Személyes adatok: Név: Soós Nándor Születési hely, idő: Marcali, 1976. 11. 11. Cím: 7763 Áta Kossuth L. u. 59 Tel.: +36/30/364 56 20 e-mail: nandorsoos@gmail.com SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Tanulmányok: - 1996-2000:

Részletesebben

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ...

KÖRNYEZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 4. osztályos tanulók részére. Élô és élettelen természet. Tompáné Balogh Mária. ... Tompáné Balogh Mária KÖRNYEZETISMERET Élô és élettelen természet TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK. osztályos tanulók részére............. a tanuló neve pauz westermann AZ ÉLÔ ÉS ÉLETTELEN TERMÉSZET ALAPISMERETEI.

Részletesebben

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL Projektszám: HUSK/1101/2.2.1/0294 SZAKÉRTŐ NEVE: Prof. Dr. Benedek Pál Feladat megnevezése: EDAFON MINTAVÉTELEZÉS

Részletesebben

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a

1. Az élőlények rendszerezése, a prokarióták országa, az egysejtű eukarióták országa, a Tantárgy neve Biológiai alapismeretek Tantárgyi kód BIB 1101 Meghirdetés féléve 1 Kreditpont 2 Összóraszám (elm.+gyak.) 2+0 Számonkérés módja kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelő neve

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok

Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Paks, hőszennyezés, dunai tapasztalatok Csányi Béla MTA ÖK Duna-kutató Intézet Energia Klub, Budapest, 2014. október 8. Hőszennyezésselkapcsolatos alapfogalmak Energiatermelés hűtés hűtővíz Egyszeri átfolyásos

Részletesebben

A Hernád alsó szakaszának regenerálódó Mollusca faunája

A Hernád alsó szakaszának regenerálódó Mollusca faunája MALAKOLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ MALACOLOGICAL NEWSLETTER 2004 22: 131 140 A Hernád alsó szakaszának regenerálódó Mollusca faunája Varga András Abstract: Regenerating Molluscan Fauna of the Lower Part of River

Részletesebben

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak

Részletesebben

A MAGYAR DUNA-SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA ( )

A MAGYAR DUNA-SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA ( ) 159 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 159 185, 2005 A MAGYAR DUNA-SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJA (1998-2000) OERTEL NÁNDOR 1 NOSEK JÁNOS 1 ANDRIKOVICS SÁNDOR 2 1 MTA MTA

Részletesebben

Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók

Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Mit jelentenek számunkra, miért vizsgáljuk őket? Vizsgálatok különböző térbeli skálán Vízgyűjtőterület jelentősége Veszélyeztető tényezők Bioinváziók Tápanyagterhelés, ipari szennyezés Védelem: Ramsari

Részletesebben

Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén

Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén Crisicum I. pp. 105-125. Faunisztikai kutatások a Körös-Maros Nemzeti Park területén Juhász Péter - Kiss Béla - Olajos Péter Abstract Faunistical investigations in the operational area of the Körös-Maros

Részletesebben

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz

Személyi adatok. Szakmai önéletrajz Személyi adatok Név: dr. Móra Arnold Anyja neve: Kiss Ilona Születési idı: 1978. február 06. Születési hely: Szolnok Állandó lakcím: 5052 Újszász, Kossuth Lajos út 6. Telefon: 20-910-9290 e-mail: marnold@tres.blki.hu,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF

A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát

Részletesebben

SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN

SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN 223 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 14: 223 230, 2006 SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN SZEKERES JÓZSEF 2 CSÁNYI BÉLA 2 1 Eötvös

Részletesebben

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, SK - Banska Bystrica, 2011.01.17. Tematika Kutatási

Részletesebben

Guatemala denevérfaunája

Guatemala denevérfaunája Guatemala denevérfaunája Molnár Viktor Molnár Zoltán Bat fauna of Guatemala From chiropterological point of view Guatemala is one of the poorly researched countries in Central America. In 2002 we participated

Részletesebben

2. forduló megoldások

2. forduló megoldások BIOLÓGIA 7. évfolyamos tanulók számára 2. forduló megoldások 1, Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit! A táblázat utáni feladatok által felkínált lehetőségek közül válassz! A kiválasztott betűt jelöld

Részletesebben

ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL

ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL 27 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 27 36, 2008 ADATOK A MAGYAR DRÁVA SZAKASZ LITORÁLIS ZÓNÁJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL CZIROK ATTILA HORVAI VALÉR SÁRFI NIKOLETTA Dél-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata)

Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata) Natura Somogyiensis 1 93-99 Kaposvár, 2001 Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata) TÓTH SÁNDOR TÓTH S.: Checklist of dragonflies of Somogy county (Insecta: Odonata) Abstract: Based on

Részletesebben

11. évfolyam esti, levelező

11. évfolyam esti, levelező 11. évfolyam esti, levelező I. AZ EMBER ÉLETMŰKÖDÉSEI II. ÖNSZABÁLYOZÁS, ÖNREPRODUKCIÓ 1. A szabályozás információelméleti vonatkozásai és a sejtszintű folyamatok (szabályozás és vezérlés, az idegsejt

Részletesebben

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1

Szabó Attila 1, Babocsay Gergely 1, Bíró Tibor 1, Gulyás Gergely 2, Málnás Kristóf 2, Láposi Réka 1 & Tóth László 1 Az Erdőtelki Arborétum vizes élőhelyeinek természetvédelmi szempontú előzetes felmérése vízminőségi szempontok valamint néhány kiemelt növény- illetve gerinctelen és gerinces csoport alapján Szabó Attila

Részletesebben

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője

Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ

ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ 181 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 181 191, 2009 ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ PETRI ATTILA P. HOLLÓ ILDIKÓ NAGY-LÁSZLÓ

Részletesebben

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP

SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP SZAKMAI PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ ADATLAP Veresegyház Város Környezetvédelmi Alapja 2008. évi támogatásának felhasználásáról 1. Támogatott program címe: Szıdrákosi Program, IV. ütem (2008-2009); Környezeti Nevelési

Részletesebben

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 1. MAUCHART, P. BERECZKI, CS. ORTMANN-AJKAI, A. CSABAI, Z. SZIVÁK, I. (2014): Niche segregation between two closely similar Gammarids (Peracardia, Amphipoda) native

Részletesebben

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26.

A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK SZEPTEMBER 26. A TISZA VÍZMINŐSÉGÉNEK ALAKULÁSA FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZOTTSÁGA KIHELYEZETT ÜLÉS SZOLNOK 2017. SZEPTEMBER 26. VÍZ- MINT STRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ERŐFORRÁS TÉMAFELVETÉS 01 felszíni víztestek ökológiai állapotának

Részletesebben

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig

Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Kainozóikum Újállatidő vagy földtörténeti újkor 67-65 millió évtől máig Időszakai: Harmadidőszak (tercier) Kor: Paleocén 67-55 millió év Eocén 55-37 millió év Oligocén 37-25 millió év Miocén 25-5 millió

Részletesebben

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.

A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.

Részletesebben

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34.

Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. Ecology of Lake Balaton/ A Balaton ökológiája MTA BLKI Elektronikus folyóirata 2011. 1(1): 22-34. ÁTTEKINTÉS A BALATON ÉS BEFOLYÓI MAKROZOOBENTOSZÁN VÉGZETT VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEIRŐL (1996 2008) Móra Arnold*,

Részletesebben

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. 49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

A PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL

A PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL 99 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 99 107, 2010 A PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL KOVÁCS KRISZTIÁN Észak-dunántúli Környezetvédelmi,

Részletesebben

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN

A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN A PAKSI ATOMERŐMŰ 3 H, 60 Co, 90 Sr ÉS 137 Cs KIBOCSÁTÁSÁNAK VIZSGÁLATA A MELEGVÍZ CSATORNA KIFOLYÓ KÖRNYEZETÉBEN Janovics R. 1, Bihari Á. 1, Major Z. 1, Palcsu L. 1, Papp L. 1, Dezső Z. 3, Bujtás T. 2,Veres

Részletesebben

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket.

Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. Lassan 17 éve Szolnokon élek a Széchenyi lakótelepen, így bőven volt alkalmam kiismerni a lakhelyemhez közeli területeket. A lakóteleptől északra helyezkedik el a Széchenyi Parkerdő, ami a köztudatban

Részletesebben

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.) A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066

Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése, közösségi jegyzékeinek kidolgozása HUSK0801/066 SCHMOTZER ANDRÁS kutatási referens Zárórendezvény, HU - Felsőtárkány, 2011.02.10. Tematika Kutatási

Részletesebben

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer

MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek

Részletesebben

Szakmai beszámoló az ÚT-2016 Út a tudományhoz alprogram 2016/2017. tanév által támogatott A Hosszúréti-patak ökológiai állapotának felmérése

Szakmai beszámoló az ÚT-2016 Út a tudományhoz alprogram 2016/2017. tanév által támogatott A Hosszúréti-patak ökológiai állapotának felmérése Szakmai beszámoló az ÚT-2016 Út a tudományhoz alprogram 2016/2017. tanév által támogatott A Hosszúréti-patak ökológiai állapotának felmérése (Pályázati azonosító: ÚT-2016-00436) című projektről A projekt

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató

Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató Készült a Víz Keretirányelv monitoring vizsgálatait végző hidrobiológusok részére Összeállította: Dr. Csányi Béla (VITUKI Nonprofit Kft) Szekeres József (VITUKI

Részletesebben

2009. ÉVI RÁBA-VIZSGÁLAT VÍZI MAKROGERINCTELENEKRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEI II. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS

2009. ÉVI RÁBA-VIZSGÁLAT VÍZI MAKROGERINCTELENEKRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEI II. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS 191 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 26: 191 201, 2011 2009. ÉVI RÁBA-VIZSGÁLAT VÍZI MAKROGERINCTELENEKRE VONATKOZÓ EREDMÉNYEI II. ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉS SZEKERES JÓZSEF 1 CSÁNYI BÉLA 1 KOVÁCS KRISZTIÁN

Részletesebben

Idegen nyelvi mérés 2018/19

Idegen nyelvi mérés 2018/19 Idegen nyelvi mérés 2018/19 A feladatlap Évfolyam Feladatszám Itemszám Összes megszerezhető pont 6. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés: 3 5+5+5 5+5+5 15 15 8. Olvasott szövegértés: 3 Hallott szövegértés:

Részletesebben

Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről

Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) évi adataiból készült jelentésről Vezetői összefoglaló a Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása (VRONY) 2010. évi adataiból készült jelentésről Veleszületett Rendellenességek Országos Felügyeleti Osztálya Magyarországon

Részletesebben

Adatok a Cserehát Odonata faunájához

Adatok a Cserehát Odonata faunájához FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 133 137 Adatok a Cserehát Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Cserehát) Data on 1977 specimen belonging to 37

Részletesebben

Rovarökológia. Növényorvos MSc. Dr. Seres Anikó, SzIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék 2016.

Rovarökológia. Növényorvos MSc. Dr. Seres Anikó, SzIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék 2016. Rovarökológia Növényorvos MSc Dr. Seres Anikó, SzIE MKK, Állattani és Állatökológiai Tanszék seres.aniko@mkk.szie.hu 2016. Prof. Bakonyi Gábor anyagainak a felhasználásával A félév beosztása Előadások:

Részletesebben

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai:

2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó neve: Horváth Imre 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Horváth Imre Levelezési cím: 2051 Biatorbágy, Jókai u. 12.

Részletesebben

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)

A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési

Részletesebben

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása 1(6) HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P. 1 - BÁDER E. 1 BARTYIK J 2.- PORVAY

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT A BORONKA-MELLEKI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA

DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT A BORONKA-MELLEKI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT A BORONKA-MELLEKI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 7 A BORONKA-MELLÉKI TÁJVÉDELMI KÖRZET ÉLŐVILÁGA Dunántúli

Részletesebben

tavi szivacs(spongilla lacustris) édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi)

tavi szivacs(spongilla lacustris) édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi) Állatk(Animalia) Törzs: Prifera- szivacsk Vízi, többnyire telepképző állatk. Szűrögető táplálkzásúak. Főleg tengerekben. Testüket mész-, ill. kva váztűk, vagy spngin elemek szilárdíthatják. A tűk anyaga

Részletesebben

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi

Részletesebben