tavi szivacs(spongilla lacustris) édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbyi)

Átírás

1 Állatk(Animalia) Törzs: Prifera- szivacsk Vízi, többnyire telepképző állatk. Szűrögető táplálkzásúak. Főleg tengerekben. Testüket mész-, ill. kva váztűk, vagy spngin elemek szilárdíthatják. A tűk anyaga és szimmetriavisznyai határzóbélyegek. A telepek alakja váltzó, az élőhelyi visznyktól függ. Atöbbségsekély vizek lakója. Oxigénigényesek, azerős vízmzgástnemkedvelik. Törzs: Cnidaria - csalánzók 9000 fajuk többsége tengerekben él. Kétféle életalakjuk van, a helytülő és a szabadn úszó. Nemzedékváltakzás köti őket össze. Ragadzók, ritkán szűrögetnek. közönséges hidra (Hydra vulgaris) tavi szivacs(spngilla lacustris) édesvízi medúza (Craspedacusta swerbyi) Törzs: Platyhelminthes- Lapsférgek Szelvényezetlen testük háthasi irányban lapíttt. Szabadn élők, vagy külső- ill. belső élősködők. Végbélnyílást nem találunk rajtuk. A mikrszkópikus mérettől a több méteres hsszúságigváltzó nagyságúak. Törzs: Lapsférgek Osztály: Galandférgek (Cestda) fejnyúlvány hrgk szívóka sclex nyak ivarnyílás méh feji vég ízekből álló lánclat A szív ókás galandféreg testfelépítése méh hsszanti idegtörzs Törzs: Lapsférgek Osztály: Galandférgek (Cestda) Rend: Szívókás galandférgek ivarnyílás here here Az ubrkamag galandféreg (Dipylidium caninum) fejlődésmenete petefészek szikmirigy cryplcystis rstellum sclex blha prglttis ncsphaera Egy galandféreg íz (prglttis) szerkezete blhalárva peték 1

2 A KERGEFÉREG (Taenia multiceps) fejlődésmenete Törzs: Lapsférgek Osztály: Galandférgek (Cestda) Rend: Szívógödrös galandférgek vízimadár (végleges gazda) pete fejlett lárvaalak hal (másdlags köztigazda) csillós lárva a kutya, mint végleges gazda a pete a legelőre kerül ; 2. a juhk felveszik a lárvákat tartalmazó petéket; 3. a lárvák a juhk agyában hólyagféreggé alakulnak kergeség ; 4. a levágtt állat fejéből a kutyába kerül a hólyagféreg és átalakul galandféreggé A szíj galandféreg (Ligula intestinalis) fejlődésmenete alsóbbrendű rák (elsődleges köztigazda) Törzs: Lapsférgek Osztály: Közvetlen fejlődésűek (Mngenea) Törzs: Lapsférgek Osztály: Közvetett fejlődésűek (Trematda) hasi szívóka két fiatal egyed egyszeres kapcslata Béledény rendszer szabadn úszó lárva ivarrendszer pete kifejlett alak kétszeres kapcslat kialakulása Az ikerféreg(diplzn paradxum) fejlődése A közönséges májmétely (Fascila hepatica) felépítése hasi ldal A közönséges májmétely (Fascila hepatica) fejlődése Törzs: Nematda- Fnálférgek Erősen megnyúlt testű, hengeres, apró férgek. Kutikulájuk kemény, síma vagy mintáztt. A szájnyílás körül papillák láthatók, a szájban lemezek, fgak vannak. Mzgásuk jellegzetesen kígyózó a testüregflyadék erős turgrnymásamiatt. 2

3 Törzs: Fnálférgek (Nematda) Törzs: Puhatestűek (Mllusca) Az ízeltlábúak után az állatvilág másdik legnépesebb törzse. Méretűk a néhány milliméterestől 20méteresigterjedhet. A B Jellemzőjük az ízeletlen test, mely hárm részre sztható: fej láb zsigerzacskó. Ez utóbbi választja ki a külső, kemény, mész alapanyagú héjat. E váz felépítése többé-kevésbé egységes a puhatestűeken belül, és csak ritkán csökevényesedik el. C B A Sertés rsóféreg (Ascaris suum) A-nőstény, C-hím, B-pete Törzs: Puhatestűek (Mllusca) 50 - (130?) ezer faj méretük néhány mm-től (pl. májmételyes csiga) m-ig (pl. óriáskalmár) terjedhet autóbusz 8 m A PUHATESTŰEK FŐBB FORMÁI, ILLETVE CSOPORTJAI bilateralisan szimmetrikus asszimmetrikus puhatetsűek puhatetsűek kagylók zsigerzacskó maradványcsigák héj ámbráscet óriás kalmár (Architeuthis) bgárcsigák féregcsigák fej csigá k láb ásólábúa k lábasfejűek klsszális kalmár (Mesanychteuthis) fekvő helyzetű, megnyúlt trchpra trchphra lárva egyenlőtlenül növekedő trchphra spirálisan barázdálódó embry méter A lábasfejűek kivételével spirálisan barázdálódó petéből trchphra lárva keletkezik, melynek szimmetrikus és aszimmetrikus tvábbfejlődésével jönnek létre az ábrázlt típusk Osztály: Csigák (Gastrpda) AZ ÉTI CSIGA (HELIX POMATIA) házának főbb részei ezer faj aszimmetrikus héj! váltzats élőhely és életmód Szárazföldön, édes- és tengervízben egyaránt előfrdulnak Hímnősek csúcs szlp kanyarulat varratvnal szegély szájadék 3

4 AZ ÉTI CSIGA KÜLSŐ TESTFELÉPÍTÉSE ÉTI CSIGA TESTÉBŐL KÉSZÜLT KERESZTMETSZETI VÁZLAT húgyvezető- és végbélnyílás héj légzőnyílás köpenyszegély hátulsó tapgató fej szem gl. hermphrditica hepatpancreas ductus hermaphrditicus ureter rectum tüdőerek köpenyüreg gaster nyálmirigy gaster köpenyszegély spermviductus talp ivarnyílás szájnyílás elülső tapgató epiphragma gl. albuginea bélcső penis visszahúzó izma lábvisszahúzó izmk arta lábmirigy ldalsó lábsinus Az éti csiga szaprdása OSZTÁLY: CSIGÁK (GASTROPODA) Rend:Ülőszeműek (Basmmatphra) A szem az 1 pár feji tapgató tövénél ül - Többnyire vízben élnek PETÉIT LERAKÓ ÉTI CSIGA mcsári csiga (Lymnaea stagnalis) Rend: Nyelesszeműek (Stylmmatphra) Két pár tapgató. A szemek a hsszabb, behúzható tapgató csúcsán ülnek Éti csiga (Helix pmatia) Kárpáti kék meztelencsiga (Bielzia cerulescens) 4

5 OSZTÁLY: KAGYLÓK (BIVALVIA) Közel 10 ezer faj; néhány mm-től (pl.: vándrkaglyó) akár 1 m-es nagyságig (tengeri óriáskagyló) két szimmetrikus teknő védelem! tlóláb, fejük nincs váltzats életmód; csak vízben élnek (tengerben vagy édesvízben) Kerti meztelencsiga (Agrilimax agrestis) A KAGYLÓK KÜLSŐ TESTFELÉPÍTÉSE A TAVI KAGYLÓ KÖPENYSZERVEI ÉS ZSIGEREI umb sarkpánt lábvisszahúzó izm vese arta pitvar kamra utóbél csillós tölcsér ivarnyílás elülső arta húgyvezető nyíláa cerebrvisceralis cnnectivum teknő ex. szifó teknő hátulsó záróizm hepatpancreas gymr ggl. cerebrale kivezető szifó elülső záróizm anus Inhalens szifó köpeny ggl. viscerale bevezető szifó kpltyúk szájnyílás ggl. pedale láb növekedési vnalak köpenyszegély OLDALNÉZET HÁTULNÉZET köpenyszegély köpeny (köpenyüreg) gnad középbél láb typhlslis Néhány hazánkban előfrduló faj Osztály: Kagylók (Bivalvia) Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida) A gyűrűsférgek az ősi lapsférgekből alakultak ki. Testükben már az ektderma (külső csíralemez) és az endterma (belső csíralemez) közé benőtt egy mezderma (középső csíralemez) és ezek szelvényesen benőttek a két másik csíralemez közé. E szelvények közt alakult ki a másdlags testüreg. flyamkagykó (Uni sp.) vándrkagyló (Dreissena plimrpha) Kialakult két nyílás (száj- és végbélnyílás). Ezek az állatk hmnóm szelvényezettségűek, tehát minden szelvényük felépítésben és funkcióban szinteteljesen megegyeznek). A testflyadékt az erek szállítják, zárt keringési rendszere van (a vér egy zárt csőrendszerben flyik). amúri kagyló (Andnta wdiana) 5

6 EGY GILISZTA (LUMBRICUS SP.) TESTFELÉPÍTÉSE GILISZTÁK (Lumbricus sp. SZAPORODÁSA. AZ ONDÓTARTÁLYOK KÖLCSÖNÖS FELTÖLTÉSE ndóvezető nyílása nyereg nyereg zárt nyálkaburk (cső) ndótartály nyílása 1. s, 2. prstmium, 3. peristmium, 4. v entrlateralis serték, 5. az ndótartályk nyílásai, 6. v entratlis serték, 7. nephridiphrus, 8. nagy iv ari serték, 9. mirigyszöv et álatl képzett duzzanat, 10. az v iductus külső nyílása, 11. a v as deferens kiv ezető nyílása, 12. iv arbarázda kkn embriók Törzs: Gyűrűsférgek (Annelida) Altörzs: Előgyűrűsférgek 6 10 fiatal féreg Altörzs: Színgyűrűsférgek (Euannelida) Osztály: Kevéssertéjűek ndóvezető nyílása Család: Csővájóférgek (Tubifex tubifex) Család: Giliszták (Lumbricidae) nyálkás gyűrű (kkn) 30 Clitellum-öv -Lumbricus terrestris -Eisenia sp. Altörzs: Módsult gyűrűsférgek (M etannelida) 36 Osztály: Nadályk (Hirudinidea) -Hirud medicinalis(rvsi pióca) -Piscila gemetra (halpióca) ÍZELTLÁBÚAK TÖRZSE (ARTHROPODA) Törzs: Ízeltlábúak (Arthrpda) állkapcsi tapgató (tapgatóláb) szemek rendkívül fajgazdag törzs (több mint 1 millió faj!) sk tekintetben eltérő, váltzats anatómiai, élettani jellemzőkkel Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) csáprágó állkapcs ajak fejtr rendelkező fajk tartznak ide hasdúclánc idegrendszer testük fejtrra és ptrhra különül mellemez csípő tmpr cmb térd szelvényezett test kitines kültakaró ízelt láb trachearendszer csáprágós ízeltlábúak egyszerű pntszemek szövő-, méreg-, bűzmirigyek ivarlemez alsó fnószemölcs középső fnószemölcs felső fnószemölcs ptrh lábszár lábfejtőíz lábfejíz 6

7 Alsztály: Atkák (Acari) Rend: Kullancsk (Ixdida) 80 ezer faj gazdasági, vagy közegészségügyi jelentőség váltivarúak nimfastádium többféle életmód külső élősködők gazdállataik a gerincesek kifejletten csak a nőstények vérszívók közönséges kullancs (Ixdes ricinus) A vérszívás srán különböző kórkzókat terjeszt, pl. Lyme-kór baktériuma, agyvelő- és agyhártyagyulladás vírusa. Lyme-kór fertőzöttség Alsztály: Pókk (Araneae) testük elő- és utótestre taglható szövőszemölcs - pókfnál csáprágójuk méregmirigyekkel elláttt keresztes pók fajk (Araneus sp.) pókselymük rendkívül finm szerkezetű kerekháló testen kívüli emésztés RÁKOK ALTÖRZSE (CRUSTACEA) A RÁKOK FŐBB TÍPUSAI (ALOSZTÁLYAI) Cirripedia Ascthracica fejtr és ptrh két pár csáp rágó szájszerv kpltyú hátpajzs védi testüket általában váltivarúak, de szűznemzés is előfrdulhat váltzats életmódúak Ostracda Phyllpda Anstraca Cpepda Branchiura Mystaccarida Cephalcarida Malacstrata 7

8 A KIS VÍZIBOLHA (DAPHNIA PULEX) SZERVEZETE A TÍZLÁBÚ RÁKOK (DECAPODA) MORFOLÓGIÁJA másdik csáp bélcsatrna fejtr ptrh szem izmk szív csápk fej tr első csáp peték úszó függelékek költőüreg héj ptrhvég lló szájszerv járólábak Osztály: Magasabb rendű rákk (Malacstrata) Rend: Tízlábú rákk (Decapda) flyami rák (Astacus astacus) kecskerák (Astacus leptdactylus) kövi rák (Astacus trrnetium) V! 8