Gyűrűsférgek törzse. Példaállat a földigiliszta. Élőhely. Laza, nedves, humuszos talajokban. Testfelépítés

Átírás

1 Gyűrűsférgek törzse Szerkesztette: Vizkievicz András A gyűrűsférgek eukarióta, többsejtű, szövetes, valódi testüreges, valódi szelvényezett, mindhárm csíralemezzel rendelkező, ősszájú, kétldali szimmetriájú állatk. A gyűrűsférgek már a valódi (másdlags) testüregesek közé tartznak a többi állattal egyetemben mivel a testüreg a mezdermán belül jön létre és kizárólag az határlja. A lapsférgek testürege vitattt őstestüreges avagy nincs testürege, mert azt a mezderma teljesen kitölti, a fnálférgek ún. áltestüregesek, ahl a testüreg a mezderma és az endderma között jön létre. Óriási az evlúciós jelentőségük. Szabálys mezderma. Valódi (másdlags) testüreg. Valódi külső, belső szelvényezettség. Keringési rendszer megjelenése. Példaállat a földigiliszta. Élőhely Laza, nedves, humuszs talajkban. Testfelépítés Hssza akár 35 cm. Trópusi fajk elérhetik a m-es hsszúságt is. Szelvényezett, mivel teste aznsan ismétlődő szakaszkból szelvényekből - áll, számuk váltzó, 180 is lehet. Színe vörösesbarna. Háti ldal dmbrú, sötétebb, hasi ldal lapsabb, világsabb. A test elülső egyharmadában található a nyereg szelvény között. Minden szelvényen az első kivételével 4 pár kitin serte van. 1

2 Bőrizmtömlő A testfelületen vékny kutikula van. Hámrétegben sk érzéksejt (mechanikai és fény) és nyálkamirigysejt nyálkás bőr (légzés). A simaizm réteg összenő a hámréteggel bőrizmtömlő. Körkörös, hsszanti rétegek. A hidrsztatikai vázuk van, azaz a test alakját a testüreget kitöltő flyadék nymása határzza meg. Mzgása féregmzgás. Elülső szelvények körkörös izmrétege összehúzódva megnyújtja a testet, előre nyúlik és a serték megkapaszkdnak, majd ezek összehúzódva megrövidülnek és maguk után húzzák a hátsó szelvényeket. Bőrlégzése van. Táplálkzás Gefág, bmló szerves maradványkkal táplálkzik. A fejlebeny tele érzéksejtekkel. Előbél Szájnyílás (2. szelvényen) Szájüreg, kiölthető garattal, táplálékfelvételre szlgál. Nyelőcső Begy (tárlás) Zúzógymr (hmkszemekkel őrlés) Középbél - keresztmetszetben U alakú - falának mirigyei emésztőnedveket termelnek. Kizárólag sejten kívüli emésztés jellemző, itt zajlik a felszívás. Utóbél, vízfelszívás, bélsár tárlása, ürítése. Javítja a talajt, humuszképző, ürüléke ásványi anyagkban gazdag, mivel a szerves anyagkból felszabadítja a szervetlen inkat. Rendkívül haszns. Légzés Diffúz légzés a bőrön át, külső gázcsere a nyálkás bőrön keresztül, a belső gázcsere a hajszálerek és a szövetek között zajlik. Keringési rendszer Zárt! A vére egy zárt érhálózatban kering, a nyelőcső körüli szívekből artériák vezetik el a vért, majd 2

3 kapilláriskn keresztül a vénákba jut, majd vissza a szívekhez. Vére pirs színű, vérplazmában ldtt hemglbintól. Fehérvérsejtjei a kórkzóktól védik meg. Fntsabb erek: Háti, hasi és az ezeket összekötő szelvényenként 2 pár haránt véredény. Szíve a nyelőcső körüli kb. 6 pár harántedény, 15-20/min. A vér a háti edényben hátulról előre (billentyűk), majd a szíveken keresztül a hasi edényekbe áramlik. A nagy ereket hajszálerek kötik össze, behálózva a testfalat és a szerveket. Szaprdás Hímnős állatk (gyűrűsférgek többsége váltivarú). Megtermékenyítésük külső. Fejlődésük közvetlen, azaz lárvaalakjuk nincs. A hím ivarnyílás a 14. szelvényen van, itt távznak a hímivarsejtek. A női ivarnyílás a 13. szelvényen van, itt távzik petesejt. A másik egyed hímivarsejtjei az ndótartályban tárlódnak. 8. szelvény. Párzáskr ellenkező irányban egymásmellé kerülnek. A nyereg mirigyei sűrű váladékt termelnek. A hím ivarnyílás a másik egyed ndótartályáhz kerül, kicserélik a hímivarsejteket. Szétválnak, a nyeregváladéka megszilárdul, az állat hátrafelé kihúzódik belőle, miközben belehullnak a petesejtek és az ndótartályból a másik egyed hímivarsejtjei. A megtermékenyítés az így létrejövő petetkban, a kknban megy végbe. A peték a kknban fejlődnek. Kiválasztás Kiválasztószervei a vesécskék, szelvényenként pár. A kiválasztás két szakaszból áll: szűrés, visszaszívás. A szűrés a kapillárisk falán keresztül történik a testüregflyadékba. A testüregből a csillós tölcséren át bejutnak a vesécskébe a víz, ink és a bmlástermékek. Ezután az elvezető csatrnába kerülnek, ahl megkezdődik a visszaszívás, vagyis az állat visszaszívja, amire még szüksége van. A többi anyag kikerül a külvilágba. 3

4 Idegrendszer Dúcidegrendszer, hasdúclánc. Minden szelvényben a hasi ldaln 1 (pár dúc) található. A szelvényenkénti dúcpárk az adtt szelvényt idegzik be. A dúckat idegrst kötegek kapcslják össze (kötéllétra). Közpntja az agydúc (érző infrmációk) és a garatalatti dúc (táplálék felvétel) (garatideggyűrű). Érzékelés Bőrizmtömlőben levő érzéksejtekkel, ún. receptrk segítségével. Szeme nincs, csak fényérzékeny sejtek találhatók elszórva a bőrizmtömlőben. Mechanikai érzéksejtek mindenhl megtalálhatók a testfalban. Kémiai érzéksejtek a fejlebenyben találhatók. Rendszerük Giliszták családja, M-n kb. 60 faj, pl. közönséges földigiliszta, trágyagiliszta, stb. Csővájóférgek Pl. a tubifex fenéklakó, mcsarakban, iszaps, lassú flyású vizekben a maga által vájt üregben él. Magyarrszágn is gyakri. Kedvelt tápláléka az akváriumi halaknak. Nadályk Pl. rvsi pióca, hazai édesvizekben él cm. Elől szívókrng, mélyén szájnyílás, melyben 3 kitines ún. állkapcs található. Véralvadást gátló hirudint termel. Szívógarat, amely a vért a tasakkból álló raktárzó gymrba juttatja. Hátulsó tapadókrnggal rögzíti magát pl. vízinövények leveleihez. 4

5 Kiegészítés Krábbi rendszerek óriási törzsfejlődéstani jelentőséget tulajdnítttak a gyűrűsférgeknek, úgy gndlták, hgy biznys csprtjaikból fejlődtek ki az ízeltlábúak. A mai mdern rendszerek már eltérő fejlődési ágba srlják a gyűrűsférgeket, úgy tűnik, hgy inkább a puhatestűekkel hzhatók evlúciós kapcslatba. 5

6 A lapsférgekkel, fnálférgekkel, a puhatestűekkel, ill. az ízeltlábúakkal együtt az ősszájú állatk törzscsprtját alktják. Az embrinális fejlődés srán a hólyagcsíra betűrődésével kialakuló bélcsíra legelső nyílása, az ősszáj, amely a kifejlett állat szájnyílásává alakul, a test ellenkező pólusán pedig megjelenik egy új nyílás, az állat leendő végbélnyílása. A szivacsk, ill. a csalánzók a bélcsíra stádiumig jutttak el, ugyanakkr nem állapítható meg egyértelműen az ősszáj, ill. a bélcsíra külső és belső sejtrétegének a srsa, ezért ezeknél az állatknál nem használjuk ezeket a fgalmakat. A szivacsk álszövetes állatk, ezért az endderma, ill. az ektderma kifejezések nem pntsak (hiszen a csíralemezekből szövetek differenciálódnak) e helyett inkább a bélcsíra külső, ill. belső sejtrétegéről beszélünk. Ráadásul a szivacsk embrinális fejlődése srán az embrió kifrdulásai miatt az említett két sejtréteg többször is helyet cserél. A csalánzóknál pedig a fejlődés srán az eredeti ősszáj gyakran bezárul, és az állat csak később fejleszt egy másik szájnyílást. Ugyanakkr rendszertani kategóriaként ma már nem annyira használats az ősszájú fgalma, mivel az ide srlt állatk úgy tűnik, nem képeznek annyira egységes csprtt, ezért e helyett a rendszerezés alapjául inkább a test szimmetria- és testüreg-visznyai szlgálnak. Lásd krábban. Az állatvilág egy másik igen krán elkülönült ágát az újszájú állatk képviselik, ahl az embrinális fejlődés srán a bélcsíra ősszájából leggyakrabban végbélnyílás lesz, a szájnyílás pedig új képződményként, az embrió ellenkező ldalán képződő betűrődésből jön létre. Fntsabb csprtjaik: Tüskésbőrűek törzse Gerinchúrsk törzse Előgerinchúrsk altörzse Fejgerinchúrsk altörzse Gerincesek altörzse E két csprt fejlődése már a földtörténeti ókr kezdetén kb. 590 millió éve elvált egymástól. 6

7 Összefglalva 7