A szív és keringési szervrendszer

Átírás

1 A szív és keringési szervrendszer Rácz Katalin - katalinracz@mail.cm A keringési rendszer Szervezetünkben 2 flyadékáramlási rendszer van: Nyirkkeringés Vérkeringési rendszer A keringési rendszer biztsítja az ember sejtjei közötti kapcslatt. Fnts szerepet tölt be a légzési gázk szállításában, a tápanyagk szállításában, a kórkzók elleni védekezésben, a szervezet belső egyensúlyának, az ún. hmesztázis (testhőmérséklet, flyadékegyensúly, kémhatás visznyk stb.) fenntartásában. A VÉRKERINGÉS FŐ FELADATAI: Szállítási feladatk: Légzési gázk O2 felvétele, CO2 (bmlástermék) eltávlítása a vérben a szövetekből, sejtekből. Tápanyagk is a vérkeringés útján jutnak be. Bmlástermékek eltávlítása, szállítása (vese >>> vizelet) Hrmnk szállítása a megtermelődésük helyéről a hatásuk helyére. Immunlógiailag aktív anyagk: a kárs anyagk kiküszöbölése, semlegesítése. Vér: A vér flyékny sejtközötti állmányú kötőszövet. Egy átlags embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagybb részre sztható, vérplazmára (55-56%) A vérplazma kb. 90%-a víz, emellett szénhidrátk (pl. szőlőcukr), fehérjék, valamint különböző ink alktják. Ink közül magas a Na + -, és a Cl - -kncentráció, ezek mellett K +, Ca 2+, Mg 2+ -, HCO 3 (hidrgénkarbnát), SO 2-4 (szulfát) ink jellemzőek. és az alaks elemekre (44-45%). vörösvértestek, fehérvérsejtek, vérlemezkék

2 Értípusk felépítése és funkciója Az ereknek hármfajtáját különböztetjük meg: 1.) Artéria (verőér, ütőér): a szív kamráiból a szervek felé vezető rugalmas falú ér. 2.) Véna (gyűjtőér, visszér): a szív pitvaraiba vezető tágulékny falú ér. 3.) Kapilláris (hajszálér): a kisartériát és a kisvénát összekötő vékny falú ér. A szív felépítése és működése A szív a keringési rendszer közpntja, a mellüregben, a két tüdőfél között helyezkedik el. Fala hármrétegű. Kívülről a vékny szívburk brítja. Ez alatt található a szívizmszövetből álló szívizm. A szív belső rétege az üregeket bélelő, rugalmas szívbelhártya.

3 A szív belső üregrendszerét egy hsszanti sövény két, egymástól teljesen elkülönülő részre: jbb és bal szívfélre sztja. A két szívfelet a szívbelhártyából kiinduló vitrlás billentyűk pitvarra és kamrára taglják. A pitvark véknyabb, a kamrák vastagabb izmzatúak. A pitvarkba trkllanak a vénák, a kamrákból indulnak ki az artériák. A jbb kamrából a tüdőartéria a kis vérkör felé, a bal kamrából a főverőér, az arta a nagy vérkör felé pumpálja a vért. Az artériák kilépésénél zsebes billentyűk találhatók. A szív szöveteinek vérellátását a szívkszrúerek biztsítják. Vérkeringés: A szívből kiinduló és szívbe érkező erek 2 zárt kört alktnak: kis- és nagyvérkör. Kisvérkör: a szív és a légzőrendszer közötti kapcslat megvalósítója A szív jbb kamrájából a tüdőverőérrel indul ki > az egész szervezet xigénszegény és széndixidban gazdag vérét szállítja a tüdőbe > tüdő hajszálereiben gázcsere következtében xigéndús vérré alakul > a tüdőből az xigéndús vér a szívizm összehúzódásával a bal pitvarba kerül. Nagyvérkör: az egész testet xigéndús vérrel látja el. A szív bal kamrájából az artával indul ki > az arta elvéknydó ágai (hajszálerek) ellátják a szervezetet friss xigénnel > a szövetekből az xigénben szegény és a széndixidban dús elhasznált vért a gyűjtőerek viszik tvább egyre nagybb erekbe összegezve > végül a 2 gyűjtőérben a jbb pitvarba szállítja vissza a vért és a jbb kamrából indulva kezdődik elölről a körflyamat.

4 Szívciklus A szívműködés ismétlődő szakaszkra, szívcikluskra taglható. A szívciklus két részre taglható: Szisztle/a szív nymó funkciója: a szívizm rstk összehúzódása Kezdetén a bal kamra ernyedt állaptban, kamra ürege tágult, vérrel telt izmrstk összehúzódnak, megnő a vérnymás kinyílik az artabillentyű a vér kiáramlik a kamrából, és a szív a vért az ütőerekbe nymja Diasztle/szívó funkció Ezután a bal kamra rstjai elernyednek, az üreg tágulni kezd, a nymás pedig csökken, becsukódik az arta billentyű, és kinyílik a pitvarkamrai billentyű. A bal kamra vérrel telítődik a pitvar irányából. Vérnymás A szív tartja áramlásban a vért a keringési rendszerben. Összehúzódásaival kialakítja a vérnymáskülönbséget a szívből kiinduló artériák és a szívbe vezető vénák között. A VÉRNYOMÁS a vérnek az érfalra gyakrlt hidrsztatikai nymása. A vérnymás mérésekr mindig két számadat lvasható le, a magasabb érték az ún. szisztlés nymás (amit a szív összehúzódása idéz elő), az alacsnyabb érték a diasztlés nymás (a szív elernyedt állaptában mérhető nymás). A vérnymás értéke sk mindentől függ, egy átlags embernél 120/70. A keringési rendszerben a vér a fizika törvényeinek megfelelően a nagybb nymású hely felől áramlik a kisebb nymású hely felé. A vér egyirányú áramlását a szívben a billentyűk biztsítják. A szív működése A szív nyugalmban átlagsan ször húzódik össze percenként. Egy-egy összehúzódással a jbb és a bal kamrából mintegy cm 3 vér kerül az érpályába. Az egy perc alatt tvábbíttt vérmennyiség, vagyis a keringési perctérfgat így kb. 5 dm 3. Ez azt jelenti, hgy egy perc alatt a teljes vértérfgat megfrdul mind a kis vérkörben, mind pedig a nagy vérkörben.

5 Nagybb igénybevétel esetén emelkedik az egy összehúzódással tvábbíttt vér mennyisége, valamint az összehúzódásk száma is. Ennek következtében a keringési perctérfgat a nyugalmi érték többszörösére emelkedhet. Ingerképzés A szív autmatikus működésű, saját ingerképző közpnttal rendelkezik, azaz, ha egy szívet kiemelünk a helyéről az tvább dbg. A szív több ingerképző közpnttal rendelkezik, az elsődleges közpnt a jbb pitvar falában lévő szinuszcsmó. Innen az ingerület a másdlags ingerképzőbe, a pitvark és kamrák közt lévő pitvarkamrai csmóra terjed, majd a harmadlags ingerképző, a His-köteg következik. A His-köteg a kamrák közötti faln a Tawara-szálakban flytatódik, majd a szív külső felén a Purkinje-rstkban vezetődik az elektrms inger. Utóbbi két ingerületvezető már nem képes önálló ingerület képzésére.

6 A testedzés hatása a szívre A szív alakbeli és működésbeli váltzáskn megy át ezek edzettségi jelek A váltzásk élettani célja, hgy nagybb kapacitással, hatéknyabb működésre legyen képes keringési rendszerünk. Évek alatt alakulnak ki, és a sprtlás abbahagyása után fkzatsan visszaalakul. Mrflógiai váltzásk: Állóképessgi sprtlók - Kamrák fala vastagabbá válik, és tágabbak lesznek Erőkifejtést igénylő sprtágak a fal vastagszik Működésbeli váltzásk: Pulzusszám: a szív percenkénti összehúzódásainak száma Ébredési pulzus (edzetteknél 45-55ü/p) Nyugalmi pulzus a nap bármely szakában mérhető, ha előtte nem sprtlunk Munkapulzus - Fizikai munka alatt terhelés intenzitásával aránys Maximális pulzus - munkapulzus legnagybb értéke, életkrfüggő (220- életkr) Pulzustérfgat: a bal kamra egy összehúzódása alatt kilökött vér mennyisége Perctérfgat: a bal kamra által kilökött vérmennyiség egy perc alatt Pulzusszám: szívfrekvencia: egy perc alatti szívösszehúzódásk száma Nyaki ütőér vagy csuklón. 15 mp-ig mérjük. Helyben járás közben (nem szabad megállni). Pulzusmérő órával. Maximális pulzus: nők: 220-életkr, ffi.: 205-életkr Maximális pulzussal tils edzeni. Célzóna: (aerb munkát tudunk végezni) kezdőnél: max. pulzus %-a közötti érték, haladók: max. pulzus a.

7 Edzett szív kisebb perctérfgattal dlgzik, ami az alacsnyabb nyugalmi pulzus miatt alakul ki. AZ edzett sprtló ebből a kevesebb vérből is ki tudja nyerni szervezete számára a szükséges anyagkat, mert szöveteinek jbb az O2-kihasználási képessége. A sprtló szíve nyugalmban mérhető kisebb munkájával hatéknyabb pihenést és jbb regenerálódást valósíthat meg. Alacsnyabb pulzusszámuk a magasabb paraszimpatikus idegrendszeri hatás miatt van EDZÉS BRADYCARDIA Paraszimpatikus működés regenerálódást serkenti Maximális terhelésben is jbb a sprtlók keringése. A max. pulzusszám nem különbözik, de az erősebben összehúzódó kamraizmzat nagybb pulzustérfgatt eredményez az O2 igényt jbban ki tudja elégíteni, mely feltétele a magasabb terhelhetőség, és jbb teljesítménynek. A keringési rendszer fejlesztése gyermekkrban (6-14 éves krig) a leghatássabb szenzitív időszak Ha ekkr elhanyagljuk az állóképesség rendszeres fejlesztését, később már nem érhető el az a szint, mint ami a krai fejlesztéssel elérhető lett vlna. Az állóképességi sprttevékenység a szív, tüdő, és az izmzat hajszálerezettségét (kapillarizációját) jelentősen javítja. Fizikai terhelés alatt megváltzik a vér elszlása a különböző szervek között KERINGÉSI REDISZTRIBÚCIÓ Fizikai munkában résztvevő szervrendszereké az elsőbbség (izmzat, szív, tüdő) Az agy vérellátása állandó (750 ml/perc) Vese, máj, táplálkzási szervek nyugalmban több vért kap Bőr eleinte bő vérellátás a verejtékezéshez, majd az izmzat elvnja azt Vérnymás Állóképességi tevékenység a vny. szisztlés értéke nő, disztlés értéke váltzatlan, vagy csökken ez fkzatsan következik be idősebb krban ajánltt Nagy erőkifejtésnél a szisztlés és disztlés érték is nő nagy megterhelés az erek számára csak fiatal egészséges embernek Ez csak néhány tíz mp-ig tartható fenn, utána szédülés, ájulás Aktuális edzettségről terhelés utáni pulzusmegnyugvás mérésével szerezhetünk inft. (Cper teszt) Jó regenerációs képesség: terhelés után 5 percen belül a nyugalmi pulzus +25/30 % Ha elhúzódik a flyamat rssz edzettségi állapt