Puhatestűek (Mollusca)

Átírás

1 Puhatestűek (Mollusca)

2 Általános jellemzők: 1) A Földön ma élő második legnagyobb élőlénycsoport (fajszám ) 2) Legtöbb fajuk tengeri, de majdnem minden élőhelyen megtalálhatóak, életmódjuk is rendkívül változatos 3) Sajátos testtájak: fej, láb, zsigerzacskó 4) A háti kültakaró bőrkettőzete gyakran tágas köpenyüreget hoz létre, amelyet a víz átmos, a köpeny fala tüdő szerepét tölti be a szárazföldi fajok esetében, ritkán redukálódik 5) Igen gyakran megjelenik a meszes héj vagy ház, amelyet a köpeny választ ki, ez a ház sajátos alakú

3

4 CSEREPESHÉJÚAK VAGY BOGÁRCSIGÁK OSZTÁLYA (Classis Polyplacophora) 1) Kizárólag tengeriek (1000 faj), az ár-apály zóna jellegzetes fajai 2) Sajátos, héjlemezekre tagolt házuk van (8), a héjlemezek mozgathatóan kapcsolódnak egymáshoz 3) A fejtájék redukált, lapos csúszótalppal rendelkeznek 4) A köpeny izmos, és oldalt a héjlemezekre is ráhajlik (perinotum) 5) A köpenyüreg hasítékszerű, itt több pár kopoltyú is van 6) Algafogyasztók

5

6 Tüskés bogárcsiga (Acanthochitona fascicularis) - Alak: ovális - Méret: 3,5-4,5 cm hosszú, 2,5-3 cm széles - Hátoldala domború, a hasoldal lapos - Színe szürkés vagy barnás, esetleg vöröses - A csoportra jellemzően a hátoldalon zsindelyszerűen elhelyezkedő, rombusz alakú héjlemezek (8 db.). A hasoldalon körkörösen a test szélén a köpenyszegély figyelhető meg. Elől a redukált fej, mögötte a terjedelmes csúszótalp. A köpenyüreg hasítékszerű, itt 20 pár fésűs kopoltyú, kiválasztószervek, ivarszervek nyílásai, végbélnyílás található A Földközi-tengerben elterjedt.

7 Csigák osztálya (Classis Gastropoda)

8 Éti csiga külső testfelépítése (A) és nyugalmi állapotban a héj zárása a meszes héjhártyával (B)

9 A csigaház legfontosabb alaktani jellemzői A legtöbb ház jobbra csavarodó: azaz magunk felé fordítva a szájadékot az jobb kézre esik

10 Csigaház metszete

11 Éti csiga köpenye és zsigerzacskója a héj eltávolítása után

12 Éti csiga boncolásának lépései

13 Az éti csiga köpenyüregének fala, a tüdő (1) és a jellegzetes koncentrált idegrendszere (2) 1 2

14

15 Fogtípusok a radulán és az állkapocs

16 Az éti csiga hímnős szaporító készüléke, megtermékenyítés és tojásrakás násztánc tojásrakás

17 1. Előlkopoltyúsok alosztálya (Subclassis Prosobranchia) Teljes torzió Kopoltyúk: 1 v. 2 duplafésűs kopoltyú Héjfedő (operculum) az ősi páros héj másik alkotója, rajta: növekedési vonalak láthatók, a láb dorzális oldalán helyezkedik el, a szájadékba illeszkedik Váltivarúak Többségük tengeri, többnyire külső megtermékenyítés

18 Kétpitvarosok rendje (Ordo Diotocardia) Két (ritkán egy) bipectinata típusú kopoltyú Két szívpitvar Két vese Planktonikus trochophora vagy veligera lárva (édesvízieknél hiányzik!)

19 1. Csészecsiga (Patella coerulea) - Háza nem csavarodott, hanem lapos kúpalakú, 4-6 cm hosszú, 3-5 cm széles és 1,52 cm magas - Külső felületén számos sugárirányú borda és körkörös növekedési vonal figyelhető meg - Színe változó, különböző árnyalatú barna vagy szürke - A Földközi-tengerben sziklás partokon gyakori.

20 2. Fülcsiga (Haliotis tuberculata) - A ház lapos, 6-8 cm széles, a tekercse szinte kivehetetlenül kicsi, csúcsa kiemelkedő. - Házát valójában a fülszerűen kiszélesedő utolsó kanyarulat uralja. - A házon, külső szélével párhuzamosan kerek nyílások sorakoznak, ezeken nyúlnak ki a köpeny tapogatói. - A ház felületén jól felismerhetők a növekedési vonalak. - Külső felülete sárgás- vagy zöldesbarna színű, belül gyöngyházfényű. - A Földközi-tengerben sziklás partokon fordul elő.

21 Egypitvarosok rendje (Ordo Monotocardia) Egy monopectinata kopoltyú (a kopoltyú tengelye a köpenyhez nőtt, lemezek csak az egyik oldalán találhatók) A héj szerkezetében a gyöngyházréteg fejletlen Egy szívpitvar Egy vese A tengerieknél planktonikus veligera lárva

22 varsacsiga (Nassa reticulata [Linnaeus, 1758]) Megnyúlt kúpos háza hét kanyarulattal rendelkezik, csúcsa kihegyesedik. Magassága mm, szélessége mm. A kanyarulatok felületén erőteljes haránt és hosszanti bordák vannak, ezek jellegzetes recézett külsőt adnak a háznak. A szájadék megnyúlt, ovális alakú, alsó része rövid szifóban végződik. A ház színe változó, sárgás, barnás vagy feketés. Az Atlanti-óceánban, Földközi-tengerben és Fekete-tengerben gyakori.

23

24 elevenszülő csiga (Viviparus viviparus [Linnaeus, 1758]) Háza csaknem sima, alapszíne barnás-sárga zöldes árnyalattal, három sötétbarna öv díszíti. Magassága mm, szélessége mm. Nevét sajátos szaporodási jellemvonásáról kapta: az utódokat elevenszüléssel hozza világra. Édesvízi. Álló és lassan folyó vizekben nagyon gyakori. A tiszta vizeket kedveli, szennyezett vizekből eltűnik. Számos rokon faj is elterjedt. Viviparus acerosus (V. hungaricus) fialó csiga Viviparus contectus (V. fasciatus) peremes csiga

25 maradványcsiga (Melanopsis parreyssi Philippi, 1847) Értékes ritkaság. Háza tornyos, vastag falú, a kanyarulatokon erőteljes harántbordák vannak. Színe barnásfekete, magassága mm, szélessége 7-8,5 mm. A jégkorszak előtti időkből származó maradványfaj (reliktum). Endémikus faj, egyetlen élőhelyét a Nagyvárad melletti Püspökfürdő környéki hévízforrások képezik.

26 öblös csiga (Rapana thomasiana Crosse, 1861) Veszedelmes ragadozó. Háza vastag falú, kúp alakú tekercsén szabálytalan bordák, kiemelkedések vannak; tágas szájadéka magasabb a tekercsnél, rövid szifóval rendelkezik. Magassága cm, szélessége 6-10 cm. Alapszíne világosbarna, a megvastagodott részek rendesen sötétebbek, a szájadék belső sima felülete narancsszínű. A Fekete-tengerben az utóbbi évtizedekben terjedt el, ragadozó faj, kagylókkal táplálkozik.

27 Házatlan lapátlábú csiga (Pterotrachea coronata Forskal, 1775) fej Üvegszerűen átlátszó teste van, mely nagy mennyiségű vizet tartalmaz. Lebegő életmódot folytat cm hosszú hengeres teste van, a fej csőszerű ormányban nyúlik meg, a fej két oldalán egy-egy kicsi fekete szem található. Az úszásra szolgáló láb két részre tagolódik, a hasoldal közepe táján van a kerek, oldalról lapított lemezszerű propodium és a test végén a háromszög alakú, ugyancsak lapított metapodium. Az utóbbi végfonálban végződik. A ház teljes mértékben hiányzik, a zsigerzacskó elcsökevényesedett, a zsigerszervek tojásdad alakú testecskébe (nucleus) tömörülnek a test hátulsó és háti oldalán. Itt található a végbélnyílás is a hátoldalon, ezt koszorúszerűen kopoltyúlemezkék veszik körül. A Földközi-tengerben él.

28 Porceláncsigák - tigriscsiga (Cypraea tigris)

29

30 2. Hátulkopoltyúsok alosztálya (Subclassis Opisthobranchia Milne-Edwards, 1848) 1) 2) 3) 4) 5) Kizárólag tengeri állatok. Házuk legtöbb esetben elcsökevényesedik, vagy hiányzik. Általában két pár tapogatójuk van A héjfedő (operculum) ritkán fejlett. Ha rendelkeznek elsődleges fésűs kopoltyúval, ez a szív mögött helyezkedik el a test jobb oldalán, csúcsával hátrafelé fordulva. 6) Néhány primitívebb faj kivételével a detorzió következtében másodlagosan egyenesidegűek (euthyneuria).

31 2.1. Fedettkopoltyúsok rendje (Ordo Tectibranchia) - Jól fejlett köpennyel és köpenyüreggel rendelkező fajokat tartalmaz. - A ház többé-kevésbé fejlett vagy csökevényes is lehet. - A fésűs kopoltyú a jobb oldalukon van, ezt befedi a köpeny és a láb lebenyszerű nyúlványa, a parapodium. tengeri nyúl (Aplysia depilans Gmelin, 1791) Nehézkes, viszonylag nagy testű, cm hosszú tengeri csiga. Két pár tapogatója van, az elülső pár széles háromszög alakú, a hátulsó pár hengeres és fölfelé álló. A láb talpszerű, nagyon vastag és széles. A köpeny jobboldali széle szabadon áll, és befedi a meglehetősen szűk köpenyüreget, ebben van a nagy fésűs kopoltyú. A láb széles bőrlebenyeket (parapodium) hoz létre, ezek felfelé hajolva teljesen beborítják a zsigerzacskót a kopoltyúval együtt. A Földközi-tengerben gyakori.

32 2.2. Csupaszkopoltyúsok rendjének (Ordo Nudibranchia Blainville, 1814) peték Ovális, hát-hasi irányban lapított testű, 7-10 cm hosszú. Enyhén domború hátoldala sűrűn szemölcsös. A test elülső részén egy pár visszahúzható tapogató van. A test hátulsó vége közelében, a hátoldalon található a végbélnyílás, amelyet koszorú alakban másodlagos kopoltyúk vesznek körül. A láb széles talpszerű. Alapszíne sárgás, szabálytalan barna foltok díszítik. Európa körüli tengerekben elég gyakori. szemölcsös csillagcsiga (Archidoris tuberculata [Cuvier, 1804])

33 3. Tüdőscsigák alosztálya (Subclassis Pulmonata) - Szárazföldi életmódhoz alkalmazkodtak. -Nem kopoltyúval, hanem ún. tüdővel, a köpeny belső falán található vékony csőhálózattal lélegeznek. -Egyes fajok másodlagosan édesvíziek lettek, de ezek is tüdő segítségével lélegeznek a szabad levegőből. -Házuk többnyire jól fejlett -Egy vagy két tapogatóval rendelkeznek. -Kevés kivételtől eltekintve másodlagosan egyenesidegűek, az idegdúcok a garat körül tömörülnek.

34 3.1. Ülőszeműek rendje (Ordo Basommatophora) Többnyire édesvízi fajokat tartalmaz, bár néhány szárazföldi és tengeri faj is van közöttük. Egy pár vissza nem húzható tapogatójuk van, a tapogatóban tövében ülnek a szemek. Mocsári csiga (Lymnea stagnalis [Linnaeus, 1758]) - Az egyik legközönségesebb nagytestű édesvízi faj. A ház kihegyesedő tekercse hasonló magas vagy magasabb, mint a szájadék. Magassága mm, szélessége mm. Sárgásbarna színe van. Álló és lassan folyó vizekben gyakori.

35 Planorbidae - tányércsigák tányércsiga (Planorbarius corneus [Linnaeus, 1758]) -Lapított házzal rendelkező édesvízi faj. -Az utolsó kanyarulat hengeres, él nincsen rajta. -A ház alapszíne sárgásbarna, gyakran zöldes árnyalatú, átmérője mm. -A nagyobb lassú folyású vizeket kedveli. Planorbarius corneus nagy tányércsiga Planorbis planorbis élescsiga Planorbis vortex lemezcsiga Segmentina nitida - gombcsiga

36 3.1. Nyelesszeműek rendje (Ordo Stylommatophora) Főleg szárazföldi fajokat tartalmaz, bár vannak kétéltű fajaik is. Két pár visszahúzható tapogatóval rendelkeznek, a második, hosszabb tapogató tetején ülnek a szemek. Éti csiga (Helix pomatia Linnaeus, 1758) -háza erős héjú, tekercsét 4,5-5 kanyarulat alkotja. -Alapszíne világos sárgásbarna, 5 barna öv díszíti, az övek többé-kevésbé elmosódhatnak. -Magassága mm, szélessége 3949 mm. -Ritkás erdőkben, kertekben, bozótosokban található.

37 A sávos csiga (Cepaea vindobonensis [Férussac, 1821]) kisebb faj, magassága mm, szélessége mm. Köldöke teljesen zárt. Alapszíne sárgás vagy barnás árnyalatú fehér, 5 sötétbarna öv díszíti. Erdőszéleken, bokros helyeken gyakori. Több hasonló faj is gyakori. Cepaea hortensis kerti csiga Cepaea nemoralis ligeti csiga

38 Limacidae - meztelencsigák Számos faj háznélküli, vagy csökevényes házzal rendelkező ún. meztelencsiga. Egyik legnagyobb méretű hazai képviselője ennek a csoportnak az óriás meztelencsiga (Limax cinereoniger Wolf, 1803), teste elérheti a mmes hosszúságot. A talp szélső pásztái sötétebbek a középsőnél, pajzsa egyszínű, hossza majdnem 2/5-e a test egész hosszának, taraja a test fele hosszán végignyúlik. Alapszíne fehértől a feketéig változik, lehet egyszínű, foltos, márványozott vagy sávozott. Hegyvidéki erdőkben gyakori.