161 recens szárazföldi és 90 vízi puhatestű faj Mo-on. Törzs: - Puhatestűek

Átírás

1

2 161 recens szárazföldi és 90 vízi puhatestű faj Mo-on Törzs: - Puhatestűek

3 Törzs: Mollusca altörzs: Aplacophora altörzs: Polyplacophora altörzs: Conchifera osztály: Monoplacophora osztály: Scaphopoda osztály: Gastropoda osztály: Bivalvia osztály: Cephalopoda

4 A csigák szimmetriaviszonyainak kialakulása A hipotetikus ősi csiga: egyenesidegűség (a köpenydúc és a fali dúc között húzódó idegtörzsek párhuzamos lefutásúak (orthoneuria), kopoltyúk a szív mögött helyezkednek el) B flexió (visszahajlás) hátsó testvég vízszintes síkban előrehajlik, a végbélnyílás és a kopoltyúk előre (a szív elé) kerülnek C torzió (csavarodás) a zsigerzacskó és a köpeny szervei a flexió síkjára merőlegesen 180 -kal megcsavarodtak (keresztezettidegűség: a köpeny és a fali dúc közötti idegtörzsek kereszteződnek: streptoneuria) a páros szervek helyet cserélnek, később az egyik oldaliak elcsökevényesednek (szívpitvar, kopoltyú, középbéli mirigy, vese) D detorzió (visszacsavarodás) a zsigerzacskó és a köpeny szervei eredeti helyükre kerülnek, másodlagosan egyenesidegűség alakul ki (euthyneuria) (forrás: Zboray G. (szerk.): Összehasonlító anatómiai praktikum)

5 A csigaház legfontosabb alaktani jellemzői A legtöbb ház jobbra csavarodó: magunk felé fordítva a szájadékot az jobbkézre esik különféle operculumok (Prosobranchia aloszt.)

6 Radula fogak (SEM felvételek) A szájüregben a szájfenéken található izmos nyelvet a radula (reszelő) borítja, amelynek fogazata faj- vagy genusspecifikus, így az azonosítás egyik legfontosabb eszköze a malakológusok számára, csakúgy, mint a szájüreg felső részén található ív alakú állkapocs.

7 TÖRZS - MOLLUSCA Altörzs: Chonchifera - héjasok MEGVÁLTOZOTT! Osztály: Gastropoda csigák Alosztály: Prosobranchia elölkopoltyúsok Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia) kétpitvarosak Rend: Mesogastropoda (Ctenobranchiata) Alosztály: Pulmonata tüdőscsigák Rend: Basommatophora ülőszemű tüdőscsigák Rend: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák Osztály: Lamellibranchiata kagylók (= Pelecypoda, Bivalvia)

8 PROSOBRANCHIA ALOSZTÁLY Teljes torzió Kopoltyúk: 1 v. 2 bipectinata kopoltyú Héjfedő (operculum) az ősi páros héj másik alkotója, rajta: növekedési vonalak láthatók, a láb dorzális oldalán helyezkedik el, a szájadékba illeszkedik Váltivarúak Többségük tengeri, többnyire külső megtermékenyítés Archaeogastropoda rend Két (egy) bipectinata kopoltyú Két szívpitvar Két vese Planktonikus trochophora vagy veligera lárva (édesvízieknél hiányzik!)

9 Mesogastropoda rend Egy monopectinata kopoltyú (a kopoltyú tengelye a köpenyhez nőtt, lemezek csak az egyik oldalán találhatók) Egy szívpitvar Egy vese A tengerieknél planktonikus veligera lárva (Neogastropoda rend) (Egy monopectinata kopoltyú, 1 pitvar, 1 vese Többnyire tengeri ragadozók Nincs planktoni lárva Pl. Conidae kúpcsigák, Muricidae - bíborcsigák)

10 Osztály: Gastropoda csigák Alosztály: Neritimorpha Rend: Cycloneritimorpha (Neritidae család) Alosztály: Caenogastropoda Rend: Architaenioglossa (Viviparidae család) Rend: Cerithioidea (Melanopsidae család) Előlkopoltyúsok Rend: Hypsogastropoda (Littorinoidea öregcsalád: Pomatiidae család) (Rissooidea öregcsalád: Bithyniidae, Lithoglyphidae, Amnicolidae családok) Alosztály: Heterobranchia Rend: Ectobranchia (Valvatidae család) Euthyneura csoport, Panpulmonata öregrend Rend: Hygrophyla ülőszemű tüdőscsigák Rend: Eupulmonata szárazföldi tüdőscsigák Alrend: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák Osztály: Bivalvia kagylók Alosztály: Heterodonta (Sphaeriidae, Corbiculidae, Dreisseniidae) Alosztály: Palaeoheterodonta (Unionidae) Tüdőscsigák

11 Alosztály: Neritimorpha (Prosobranchia elölkopoltyúsok) Rend: Cycloneritimorpha (Archaeogastropoda (Diotocardia) kétpitvarosak) Család: Neritidae bödöncsigák Theodoxus fajok Max. 1 cm Magyarországon 4 faj él Theodoxus danubialis - rajzos bödöncsiga (Duna, Zala)

12 Theodoxus transversalis sávos bödöncsiga (Duna, Tisza) Theodoxus praevostianus fekete csiga (melegvizű források, hévizek) Theodoxus fluviatilis (Duna, Tisza) (Folyóinkban, dél felől gyorsan terjed, nem őshonos!)

13 Rend: Hypsogastropoda (Mesogastropoda) Család: Pomatiasidae szárazföldi ajtóscsigák kopoltyújuk visszafejlődött, a köpenyüreg falával lélegeznek melegkedvelők Pomatias elegans nyugati ajtóscsiga mm Mediterráneum, Nyugat-Európa, Közép- Európában csak szigetszerű előfordulás Hazánkban élő példányai csak Tihanyból ismertek, üres házait többfelé megtalálták operculum Pomatias sp.

14 Rend: Architaenioglossa Viviparidae - fiallócsigák Elevenszülők: a nyár folyamán fokozatosan érő petéik a belső megtermékenyítést követően az oviductus kitágult részében fejlődnek és az anyaállat testét a petéből kibújt fiatal állatok hagyják el. Viviparus acerosus (V. hungaricus) - fialló csiga Vaskos héj, lapos kanyarulatok, erősebb sodrású folyókban mm Viviparus contectus (V. fasciatus) peremes csiga Vékonyabb héj, domborúbb kanyarulatok, álló vagy lassúfolyású vizekben mm

15 Viviparus acerosus (V. hungaricus) - fialló csiga Viviparus contectus (V. fasciatus) peremes csiga

16 Amnicolidae forráscsigák (Hydrobiidae) Bythinella austriaca forráscsiga 2-3- mm

17 Család: Lithoglyphidae Lithoglyphus naticoides kavicscsiga 7-12 mm igen vastag héj; nagy folyók és nagy állóvizek Család: Bithyniidae Bithynia tentaculata közönséges vízicsiga 8-15 mm hegyi patakoktól eltekintve minden hazai víztípusban

18 Bythinella (Sadleriana) pannonica - patakcsiga Mészkőhegységek forrásaiban, patakjaiban él. Endemikus faj, védett, csak a Bükk és a Tornai-karszt lakója. Algákkal, májmohákkal benőtt köveken található. 2-4 mm

19 Rend: Cerithioidea Család: Melanopsidae szurokcsigafélék (Melaniidae) Fagotia esperi pettyes csiga mm a szájadék közel olyan magas, mint a tekercs Fagotia acicularis - folyamcsiga mm szájadéka jóval alacsonyabb a tekercs magasságánál A Dunában és néhány más folyóban élnek. Védettek!

20 Alosztály: Heterobranchia Rend: Ectobranchia Valvatidae Valvata piscinalis kerekszájú csiga Az egyetlen hímnős fajokból álló család az elölkopoltyúsok között. Kopoltyújuk kitolható a köpenyüregből (ez egyedülálló a csoportban). 4-6 mm

21 RÉGI RENDSZER Alosztály: Pulmonata - tüdőscsigák Rend: Archaeopulmonata ős-tüdőscsigák Család: Ellobiidae Carychium minimum kétéltű csiga 2 mm magas, egy pár tentaculuma van, mocsaras helyeken él Rend: Basommatophora ülőszemű tüdőscsigák (1 pár tapogató, tövében szemek, vízben élnek) Rend: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák (2 pár tapogató, hosszabbikon szemek, szárazföldiek, hímnősek) Alosztály: Heterobranchia Alosztályág: Euthyneura Öregrend: Panpulmonata tüdőscsigák

22 Rend: Hygrophila ülőszemű tüdőscsigák (Basommatophora) Limnaeidae mocsári csigák vékonyfalú, többnyire tornyos ház, álló- és mocsaras vizekben Limnaea stagnalis (nagy) mocsári csiga Limnaea palustris karcsúcsiga Radix (peregra) labiata komplex pocsolya csiga mm szervesanyagban dús állóvizekben

23 40-67 mm karcsúcsiga mm állóvízben és mocsárban (nagy) mocsári csiga Galba truncatula - májmételycsiga 6-12 mm nyitott köldök! vizek partmenti részén, nedves réteken; májmétely köztigazdája 5-6 nagyon domború kanyarulat

24 holtágak, lassúfolyású- és állóvizek, mocsarak Planorbidae - tányércsigák Planorbarius corneus nagy tányércsiga mm

25 Planorbis planorbis élescsiga mm Planorbis vortex lemezcsiga 9-11 mm Segmentina nitida - gombcsiga 4-7 mm

26 (Ancylidae sapkacsigák) Ancylus fluviatilis - sapkacsiga 4-9 mm ház csúcsa hátra középre hajlik tisztavizű, oxigéndús patakokban kövek felszínén; nem jön fel légvételre, köpenyszegéllyel folytat gázcserét Acroloxidae Acroloxus lacustris pajzscsiga ház csúcsa hátra és balra hajlik, állóvízben növényeken él 5-10 mm

27 Physidae Physidae balmenetesek álló- és lassúfolyású áramlóvizekben; köpenyszegély kisegítő légzőszerv; Physa fontinalis hólyagcsiga 9-14 mm Haitia (Physa) acuta jövevény hólyagcsiga 9-14 mm

28 Rend: Eupulmonata szárazföldi tüdőscsigák Alrend: Stylommatophora Succineidae borostyánkőcsigák extrém vékonyfalú, törékeny ház Succinea putris borostyánkőcsiga mm folyók mentén, ártéri erdőben, egyéb vizes területeken Succinea oblonga -karcsú borostyánkőcsiga mm hegyvidéki nedves területeken

29 Cochlicopidae Cochlicopa lubrica - ragyogócsiga 6-6,5 mm fényes, szaruszínű, erdőben avar alatt gyakori

30 Pupillidae - bábcsigák Pupilla muscorum - bábcsiga 3-4 mm mohapárnában, gyökérzetben mezőkön, legelőkön országszerte gyakori

31 Enidae - csavarcsigák Chondrula (Imparietula) tridens tonnacsiga 7-15 mm szájadékában a boltozaton, a külső száron és az oszlopon 1-1 fog van; száraz, füves, bokros területeken országszerte gyakori Zebrina detrita - zebracsiga mm vastag héj; napos területeken, legelőkön, száraz domboldalakon él, a lándzsás métely köztigazdája

32 Clausiliidae - orsócsigák Zárókészülék: clausilium ( név) számos hazai faj; orsó alakú ház: a tekercs középen a legszélesebb; zömük balmenetes

33 Család: Arionidae csupaszcsigák Arion subfuscus élénk csupaszcsiga a héj a köpenypajzs alatt apró szemcsék formájában, légzőnyílás: a köpenypajzs elülső felében) Arion vulgaris spanyol csupaszcsiga

34 Zonitidae Aegopis verticillus - kövicsiga tág köldök, Ny-Dunántúlon erdőkben avarszintben, ragadozó (apró férgek, csigák) mm

35 Család: Oxychilidae Aegopinella nitens dombi csiga Oxychilus glaber átlátszócsiga

36 Család: Oxychilidae (Daudebardiidae félmeztelencsigák) Daudebardia cavicola baradlai - barlangi félmeztelencsiga kb. 5 mm nem tud teljesen visszahúzódni a házába nedves helyeken, talajban él, hegyvidékeinken ragadozó (apró férgek...)

37 Limacidae - meztelencsigák héj a köpenypajzs alatt vékony lemez formájában; légzőnyílás a köpenypajzs caudalis részéhez közelebb; talp dorsalis oldalán erős borda fut végig; Bielzia coerulans kárpáti meztelen csiga Limax maximus mm

38 a) nagy meztelen csiga, b) óriás meztelen csiga, c d) kárpáti meztelen csiga Család: Agriolimacidae házatlan csigák

39 Család: Bradybaenidae (Fruticicolidae) Bradybaena (Fruticicola) fruticum berki csiga mm utolsó kanyarulatnál a köldök tág, nedves, üde bokros helyeken

40 nagyon tág a köldök, a szájadék pereme nem hajlik ki Család: Hygromiidae (Helicidae főcsigák) Xerolenta (Helicella) obvia avarcsiga, kórócsiga mm napos, száraz helyeken, kórókon, gyakran tömeges

41 Monacha cartusiana tejfehér csiga 8,5-19 mm bokros, füves helyeken, erdőben, talajon és növényeken, gyakori

42 Család: Helicidae - főcsigák Arianta (Helicigona) arbustorum - márványozott csiga mm nedves helyeken, ligetekben a Duna mentén, + néhány hegységünkben, gyakori

43 Cepaea vindobonensis pannoncsiga mm meleg, száraz területeken, országszerte Cepaea nemoralis ligeti csiga mm ligetes, bokros helyeken, Ny- Dunántúlon

44 Cepaea hortensis kerti csiga létezik övvel borított színváltozat is! szájadék pereme fehér a Duna mentén és a Dunántúlon él mm

45 Helix pomatia éti csiga mm üde, bokros helyeken országszerte

46 A kagylóteknők sajátosságai: búb (umbo) helyzete (teknő felső élének középvonalában v. előtte v. mögötte) sarokpánt (ligamentum) a búb mögött (conchyn, elmeszesedett, szilárd, rugalmas, a teknők szabad széleit távolítani igyekszik a létfontosságú életműködések: táplálkozás, gázcsere miatt) zárpárkányzat és fogak: a teknő felső élén; a búbhoz legközelebb eső fog a kardinális fog (nincs minden hazai fajnál!) hypostracum réteg jól fejlett Osztály: Bivalvia (Lamellibranchiata) - kagylók

47 Unionidae

48 Osztály: Bivalvia (Lamellibranchiata) kagylók Alosztály: Heterodonta Rend: Veneroida (Eulamellibranchiata lemezkopoltyúsok) Sphaeriidae- gömbkagylók és borsókagylók a búb a héj felső élvonalának a közepén (Sphaerium) vagy amögött (Pisidium) helyezkedik el; hermafroditák, ovoviviparok, az embriók az anya kopoltyúinak betűrődéseiben fejlődnek, a kikelt állatok is sokáig ott tartózkodnak, egyszerre különböző fejlettségű utódok lehetnek egyetlen anyaállatban Sphaerium spp. gömbkagylók (nagyobbak: max. 4 cm) Pisidium spp. borsókagylók (kisebbek, <1cm)

49 Család: Corbiculidae Magyarországon a Duna és Tisza mentén terjedőben levő, invazív fajok forrás: internet Corbicula fluminalis Corbicula fluminea

50 Corbicula fluminea család: Corbiculidae, rend: Veneroida, alosztály: Heterodonta Szaporodás:16 C vízhőmérséklet fölött Invazív faj, mára Európa és É-Amerika nagy részét elárasztotta Hozzánk valószínűleg a Rajnából került a Duna-Majna-Rajna csatorna rendszeren keresztül Eredeti area: Közép- és Nyugat Ázsia mérsékeltövitől a trópusi területekig, határ a Mediterraneum, + DK-Ázsia szigetvilága, Afrika, Ausztrália Képes biz. körülmények között önmegtermékenyítésre is Élettartama: 1 7 év Kifejletten az üledékbe ássa be magát és sokszor csak a szifók nyúlnak ki az üledékfelszínre Jelentőség: őshonos Sphaeriidae fajok visszaszorítása, vízi műtárgyaknál csövek eltömése stb.

51 Dreissenidae váltivarúak Dreissena polymorpha - vándorkagyló Unionidae - najádok

52 Dreissenidae Életmód: -naponta ~ 1 l vizet szűr át, jelentős mennyiségű planktont fogyasztva ( táplálékkonkurrens halak és más planktonfogyasztók számára) - legalább 6 évig él, 2 éves korától évente > petét bocsájt ki Invazív faj: - eredetileg pontuszi elterjedésű (a Fekete- és Kaszpitengerbe ömlő folyók alsó szakaszának vízrendszerében élt) as évek végétől: folyami hajózással: Közép-Európa, Balaton, Duna hazai szakasza, egyéb hazai vizek tól: Észak-Amerika, Nagy-Tavak és onnan tovább Jelentőség: - planktonikus lárva révén könnyen terjed, szinte minden vízi élőhelyen megél, - vízvezetékekben is megtelepszik, gátolja a vízáramlást - rátelepszik az Unionidae házakra, gátolja a vízáramlást annak szifói körül, táplálék és oxigén konkurrens

53 Rend: Unionida Unionidae - najádok váltivarúak glochidium 1-25 hétig marad a gazdán kagylóteknőn a búb a középvonal előtt fekszik Unio pictorum - festőkagyló álló- és folyóvizekben, gyakori Unio crassus tompa folyami kagyló folyóvizekben, ritka, védett

54 Anodonta (anatina) cygnea tavikagyló állóvizekben, ritkulóban, védett Synanodonta woodiana amúri kagyló igen nagy, álló és lassúfolyású vizekben, terjedőben levő invazív faj

55 Az Unionidae családban a kagylók glochidium lárvával fejlődnek. különböző életkorú lárvák A glochidium az anyaállatot elhagyva halak testére kapaszkodik. A megkapaszkodást a bisszusz-fonal és a teknők szélén található fogak segítik elő. A hám a lárvát körülnövi, amely a gazda szövetközti nedvével táplálkozik. Bizonyos idő elteltével a kifejlődött kagyló elhagyja a gazdát, lesüllyed az alzatra és áttér a szűrögető életmódra. glochidium sematikus rajza festett készítmény

56 halat utánzó Unionidae (Lampsilis reeveiana, É-Amerika) A kagyló szifója kis halra emlékeztet, így csalja közelébe a nagyobb ragadozó halakat (fekete sügér ill. az Ambloplites rupestris díszsügér fajok), amelyeken a glochidiumok megkapaszkodnak. Glochidiumok: Éppen megkapaszkodó lárva Beágyazódott lárva Glochidiumok halkopoltyún

57 Invazív fajok a hazai faunában: Dreissena polymorpha Synanodonta woodiana Corbicula fluminea Theodoxus fluviatilis Physa acuta Corbicula Sphaerium különbség: felület, héjvastagság, zárszerkezet