Rendszertani kategóriák (taxonok)

Átírás

1 Rendszertani kategóriák (taxonok) Elsőrendű kategóriák: Ország (regnum), törzs (phylum), osztály (classis), rend (ordo), család (familia), nem (genus), faj (species) Másodrendű kategóriák: Sub... al... Harmadrendű kategóriák: Tagozat (divisio), ágazat (cladus), csapat (legio), osztag (sectio), nemzetség (tribus), raj (cohors) (Negyedrendű kategóriák: Sub... altagozat, ág, öregrend, öregcsalád, öregnem, fajcsoport)

2 Törzs: - Puhatestűek A pirossal írt nevek a megfelelő szinten (faj, nem, család) felismerendők! V : Védett faj

3 Hazai Mollusca osztályok: Gastropoda - csigák Bivalvia - kagylók

4 Classis Gastropoda - csigák

5 A csigák szimmetriaviszonyainak alakulása A hipotetikus ősi csiga: egyenesidegűség (a köpenydúc és a fali dúc között húzódó idegtörzsek párhuzamos lefutásúak (orthoneuria), kopoltyúk a szív mögött helyezkednek el) B flexió (visszahajlás) hátsó testvég vízszintes síkban előrehajlik, a végbélnyílás és a kopoltyúk előre (a szív elé) kerülnek C torzió (csavarodás) a zsigerzacskó és a köpeny szervei a flexió síkjára merőlegesen 180 -kal megcsavarodtak (keresztezettidegűség: a köpeny és a fali dúc közötti idegtörzsek kereszteződnek: streptoneuria) a páros szervek helyet cserélnek, később az egyik oldaliak elcsökevényesednek (szívpitvar, kopoltyú, középbéli mirigy, vese) D detorzió (visszacsavarodás) a zsigerzacskó és a köpeny szervei eredeti helyükre kerülnek, másodlagosan egyenesidegűség alakul ki (euthyneuria) (forrás: Zboray G. (szerk.): Összehasonlító anatómiai praktikum)

6 A csigaház legfontosabb alaktani jellemzői A legtöbb ház jobbra csavarodó: magunk felé fordítva a szájadékot az jobbkézre esik tekercs különféle operculumok (Prosobranchia aloszt.)

7 planispirális trochospirális gömbölyű

8 periostracum: szín, mintázat balra csavarodó jobbra ostracum: ház vastagsága, átlátszósága a hypostracum csak néhány ősi csigánál fejlett (pl. Haliotis - fülcsiga fajok)

9 az oszlop alsó vége a köldök a szájadékban: nyitott, tág köldök zárt fogak a szájadék pereme: éles kihajló, eltérő színű lehet redők, lemezek

10 Radula fogak (SEM felvételek) A szájüregben a szájfenéken található izmos nyelvet a radula (reszelő) borítja, amelynek fogazata faj- vagy genusspecifikus, így az azonosítás egyik legfontosabb eszköze a malakológusok számára, csakúgy, mint a szájüreg felső részén található ív alakú állkapocs. Képek forrása: internet

11 TÖRZS - MOLLUSCA Osztály: Gastropoda csigák Alosztály: Prosobranchia elölkopoltyúsok Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia) kétpitvarosak Rend: Mesogastropoda (Ctenobranchiata) Alosztály: Pulmonata tüdőscsigák Rend: Basommatophora ülőszemű tüdőscsigák Rend: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák Osztály: Lamellibranchiata kagylók (= Pelecypoda, Bivalvia)

12 héjfedő szem a tapogató tövénél szem a hosszabbik tapogató csúcsán (nyelesszemű tüdőscsigák) v. a tapogató tövénél (ülőszemű tüdőscsigák) fésűs kopoltyú Prosobranchia tüdőscsiga légzőnyílása Pulmonata

13 PROSOBRANCHIA ALOSZTÁLY Teljes torzió Kopoltyúk: 1 v. 2, bi- ill. monopectinata kopoltyú Héjfedő (operculum) az ősi páros héj másik alkotója, rajta: növekedési vonalak láthatók, a láb dorzális oldalán helyezkedik el, a szájadékba illeszkedik Váltivarúak Többségük tengeri, többnyire külső megtermékenyítés Archaeogastropoda rend Két (egy) bipectinata kopoltyú Két szívpitvar Két vese Planktonikus trochophora vagy veligera lárva (édesvízieknél hiányzik!)

14 Mesogastropoda rend Egy monopectinata kopoltyú (a kopoltyú tengelye a köpenyhez nőtt, lemezek csak az egyik oldalán találhatók) Egy szívpitvar Egy vese A tengerieknél planktonikus veligera lárva (Neogastropoda rend) (Egy monopectinata kopoltyú, 1 pitvar, 1 vese Többnyire tengeri ragadozók Nincs planktoni lárva Pl. Conidae kúpcsigák, Muricidae - bíborcsigák)

15 Héjfedő (operculum): A feltételezett ősi páros héj másik alkotója, láthatók rajta a növekedési vonalak, a láb dorzális oldalán helyezkedik el, illeszkedik a szájadékba, Prosobranchia alosztálynál fordul elő

16 Alosztály: Prosobranchia elölkopoltyúsok Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia) kétpitvarosak Család: Neritidae bödöncsigák Theodoxus fajok Max. 1 cm Magyarországon 4 faj él Theodoxus danubialis - rajzos bödöncsiga V (Duna, Zala)

17 Theodoxus transversalis sávos bödöncsiga V (Duna, Tisza) Theodoxus V praevostianus fekete csiga (melegvizű források, hévizek) Theodoxus fluviatilis folyami bödöncsiga (Duna, Tisza) (Folyóinkban, dél felől gyorsan terjedő, idegenhonos faj!)

18 Bödöncsigák a Dunában rajzos bödöncsiga sávos bödöncsiga folyami bödöncsiga ritkul főként szubfosszilis házak terjed

19 Rend: Mesogastropoda Család: Pomatiasidae szárazföldi ajtóscsigák kopoltyújuk visszafejlődött, a köpenyüreg falával lélegeznek melegkedvelők V Pomatias elegans nyugati ajtóscsiga mm Mediterráneum, Nyugat-Európa, Közép-Európában csak szigetszerű előfordulás Hazánkban élő példányai csak Tihanyból ismertek, üres házait többfelé megtalálták operculum forrás: internet Pomatias sp.

20 Elevenszülők: a nyár folyamán fokozatosan érő petéik a belső megtermékenyítést követően az oviductus kitágult részében fejlődnek és az anyaállat testét a petéből kibújt fiatal állatok hagyják el. Viviparus acerosus (V. hungaricus) - fialló csiga Vaskos héj, lapos kanyarulatok, erősebb sodrású folyókban mm Viviparidae - fiallócsigák Viviparus contectus (V. fasciatus) peremes csiga Vékonyabb héj, domborúbb kanyarulatok, álló vagy lassúfolyású vizekben mm

21 Viviparus acerosus (V. hungaricus) - fialló csiga Viviparus contectus (V. fasciatus) peremes csiga

22 Viviparus contectus (V. fasciatus) peremes csiga

23 Valvatidae Valvata piscinalis kerekszájú csiga Az egyetlen hímnős fajokból álló család az elölkopoltyúsok között. Kopoltyújuk kitolható a köpenyüregből (ez egyedülálló a csoportban). 4-6 mm

24 Bithyniidae Bithynia tentaculata közönséges vízicsiga 8-15 mm hegyi patakoktól eltekintve minden hazai víztípusban

25 Lithoglyphus naticoides kavicscsiga 7-12 mm igen vastag héj; nagy folyók és nagy állóvizek Hydrobiidae Bythinella austriaca forráscsiga 2-3- mm andezithegységeink tisztavizű forráskifolyóiban él

26 V Sadleriana pannonica - patakcsiga Mészkőhegységek forrásaiban, patakjaiban él. Endemikus faj, védett, csak a Bükk és a Tornai-karszt lakója. Algákkal, májmohákkal benőtt köveken található. Közeli rokona a forráscsigának! 2-4 mm

27 Melaniidae V Fagotia esperi pettyes csiga mm V a szájadék közel olyan magas, mint a tekercs Fagotia acicularis - folyamcsiga mm szájadéka jóval alacsonyabb a tekercs magasságánál melegvízi változat egyes hévizeinkben A Dunában és néhány más folyóban élnek. Védettek!

28 Alosztály: Pulmonata - tüdőscsigák (detorsio, euthyneuria, tüdő, hímnősek ) Rend: Basommatophora ülőszemű tüdőscsigák (1 pár tapogató, tövében szemek, vízben élnek) Rend: Stylommatophora nyelesszemű tüdőscsigák (2 pár tapogató, hosszabbikon szemek, szárazföldiek)

29 Rend: Basommatophora ülőszemű tüdőscsigák jellemző élőhely: állóvizek

30 Táplálkozás: mikroszervezetek, élőbevonat víz felületi hártyájáról is

31 Rend: Basommatophora Limnaeidae mocsári csigák vékonyfalú, többnyire tornyos ház, álló- és mocsaras vizekben Limnaea stagnalis (nagy) mocsári csiga Limnaea palustris karcsúcsiga Radix peregra pocsolya csiga mm szervesanyagban dús állóvizekben

32 Limnaea palustris karcsúcsiga Radix peregra pocsolya csiga Limnaea stagnalis (nagy) mocsári csiga

33 40-67 mm karcsúcsiga mm állóvízben és mocsárban (nagy) mocsári csiga Galba truncatula - májmételycsiga 6-12 mm nyitott köldök! vizek partmenti részén, nedves réteken; májmétely köztigazdája 5-6 nagyon domború kanyarulat

34 pocsolya csiga

35 Physidae Physidae balmenetesek álló- és lassúfolyású áramlóvizekben; köpenyszegély: kisegítő légzőszerv; Physa fontinalis hólyagcsiga 9-14 mm Physella acuta jövevény hólyagcsiga 9-14 mm

36 Physidae (Aplexa hypnorum)

37 Planorbidae - tányércsigák holtágak, lassúfolyású- és állóvizek, mocsarak Planorbarius corneus nagy tányércsiga mm apex

38 nagy tányércsiga

39 Planorbis planorbis élescsiga mm Planorbis vortex lemezcsiga 9-11 mm Segmentina nitida - gombcsiga 4-7 mm

40 élescsiga lemezcsiga gombcsiga

41 4-9 mm Ancylidae - sapkacsigák Ancylus fluviatilis - sapkacsiga ház csúcsa hátra középre hajlik tisztavizű, oxigéndús patakokban kövek felszínén; nem jön fel légvételre, köpenyszegéllyel folytat gázcserét Acroloxidae Acroloxus lacustris pajzscsiga ház csúcsa hátra és balra hajlik, állóvízben növényeken él 5-10 mm

42 sapkacsiga

43 Börzsöny, Rózsás-patak

44 Rend: Stylommatophora Succineidae borostyánkőcsigák extrém vékonyfalú, törékeny ház Succinea putris borostyánkőcsiga mm folyók mentén, ártéri erdőben, egyéb vizes területeken Succinea oblonga -karcsú borostyánkőcsiga mm hegyvidéki nedves területeken

45 Succinea putris borostyánkőcsiga

46 Cochlicopidae Cochlicopa lubrica - ragyogócsiga 6-6,5 mm fényes, szaruszínű, erdőben avar alatt gyakori

47 Pupillidae - bábcsigák Pupilla muscorum - bábcsiga 3-4 mm mohapárnában, gyökérzetben mezőkön, legelőkön országszerte gyakori

48 Enidae - csavarcsigák Imparietula tridens tonnacsiga 7-15 mm szájadékában a boltozaton, a külső száron és az oszlopon 1-1 fog van; száraz, füves, bokros területeken országszerte gyakori Zebrina detrita - zebracsiga mm vastag héj; napos területeken, legelőkön, száraz domboldalakon él, a lándzsás métely köztigazdája

49 fotó: Béres Tibor zebracsiga

50 Clausiliidae - orsócsigák Zárókészülék: clausilium ( név) számos hazai faj; orsó alakú ház: a tekercs középen a legszélesebb; zömük balmenetes

51 orsócsiga faj fotó: Béres Tibor

52 Zonitidae Aegopinella nitens dombi csiga Oxychilus glaber átlátszócsiga Aegopis verticillus - kövicsiga tág köldök, Ny-Dunántúlon erdőkben avarszintben, ragadozó (apró férgek, csigák) mm forrás: internet

53 (Oxychilus draparnaudi)

54 Daudebardiidae - félmeztelencsigák Daudebardia cavicola baradlai - barlangi félmeztelencsiga kb. 5 mm nem tud teljesen visszahúzódni a házába nedves helyeken, talajban él, hegyvidékeinken ragadozó (apró férgek...)

55 Limacidae - meztelencsigák héj a köpenypajzs alatt vékony lemez formájában; légzőnyílás a köpenypajzs caudalis részéhez közelebb; talp dorsalis oldalán erős borda fut végig; forrás: internet Limax maximus mm

56 Limacidae fotó: Béres Tibor

57 V Bielzia caerulans kárpáti meztelencsiga

58 V Bielzia caerulans kárpáti meztelencsiga

59 Arionidae - csupaszcsigák a héj a köpenypajzs alatt apró szemcsék formájában, légzőnyílás: a köpenypajzs elülső felében fotó: Béres Tibor fotó: Béres Tibor fotó: Béres Tibor

60 Fruticicolidae Bradybaena (Fruticicola) fruticum berki csiga mm utolsó kanyarulatnál a köldök tág, nedves, üde bokros helyeken

61 berki csiga fotó: Béres Tibor

62 Helicidae - főcsigák Helicella obvia avarcsiga, kórócsiga mm napos, száraz helyeken, kórókon, gyakran tömeges nagyon tág a köldök, a szájadék pereme nem hajlik ki

63 Monacha cartusiana tejfehér csiga 8,5-19 mm bokros, füves helyeken, erdőben, talajon és növényeken, gyakori Arianta (Helicigona) arbustorum - márványozott csiga mm nedves helyeken, ligetekben a Duna mentén, + néhány hegységünkben, gyakori

64 tejfehér csiga

65 márványozott csiga

66 Helicidae főcsigák 2. Cepaea vindobonensis pannoncsiga mm meleg, száraz területeken, országszerte V Cepaea nemoralis ligeti csiga mm ligetes, bokros helyeken, Ny- Dunántúlon

67 pannon csiga fotó: Béres Tibor ligeti csiga

68 V Cepaea hortensis kerti csiga létezik övvel borított színváltozat is! szájadék pereme fehér a Duna mentén és a Dunántúlon él mm

69 V Helix pomatia éti csiga mm üde, bokros helyeken országszerte

70 A kagylóteknők sajátosságai: búb (umbo) helyzete (teknő felső élének középvonalában v. előtte v. mögötte) sarokpánt (ligamentum) a búb mögött (conchyn, elmeszesedett, szilárd, rugalmas, a teknők szabad széleit távolítani igyekszik a létfontosságú életműködések: táplálkozás, gázcsere miatt) zárpárkányzat és fogak: a teknő felső élén; a búbhoz anterior irányban a legközelebb eső fog a kardinális fog (nincs minden hazai fajnál!) hypostracum réteg jól fejlett Osztály: Bivalvia (Lamellibranchiata) - kagylók

71 Unionidae

72 Zárszerkezet: forrás: internet taxodont (egyforma) tengeri fajoknál heterodont (különböző) hazai fajoknál

73 Osztály: Bivalvia (Lamellibranchiata) - kagylók Rend: Eulamellibranchiata lemezkopoltyúsok Sphaeriidae a búb a héj felső élvonalának a közepén (Sphaerium) vagy amögött (Pisidium) helyezkedik el; hermafroditák, ovoviviparok, az embriók az anya kopoltyúinak betűrődéseiben fejlődnek, a kikelt állatok is sokáig ott tartózkodnak, egyszerre különböző fejlettségű utódok lehetnek egyetlen anyaállatban Sphaerium spp. gömbkagylók (nagyobbak: max. 4 cm) Pisidium spp. borsókagylók (kisebbek, <1cm)

74 Dreissenidae váltivarúak Dreissena polymorpha - vándorkagyló

75 Dreissenidae Életmód: -naponta ~ 1 l vizet szűr át, jelentős mennyiségű planktont fogyasztva ( táplálékkonkurrens halak és más planktonfogyasztók számára) - legalább 6 évig él, 2 éves korától évente > petét bocsájt ki Invazív faj: - eredetileg pontuszi elterjedésű (a Fekete- és Kaszpitengerbe ömlő folyók alsó szakaszának vízrendszerében élt) as évek végétől: folyami hajózással: Közép-Európa, Balaton, Duna hazai szakasza, egyéb hazai vizek tól: Észak-Amerika, Nagy-Tavak és onnan tovább Jelentőség: - planktonikus lárva révén könnyen terjed, szinte minden vízi élőhelyen megél, - vízvezetékekben is megtelepszik, gátolja a vízáramlást - rátelepszik az Unionidae házakra, gátolja a vízáramlást annak szifói körül, táplálék és oxigén konkurrens

76 Unionidae - najádok váltivarúak glochidium 1-25 hétig marad a gazdán kagylóteknőn a búb a középvonal előtt fekszik Unio pictorum - festőkagyló álló- és folyóvizekben, gyakori V Unio crassus tompa folyami kagyló folyóvizekben, ritkulóban, védett (kisebb folyókban, nagyobb hegyi patakokban, ahol már halak is élnek)

77 Anodonta cygnea tavikagyló állóvizekben, ritkulóban forrás: internet Sinanodonta woodiana amúri kagyló igen nagy, álló és lassúfolyású vizekben, terjedőben levő, keletázsiai invazív faj, valószínűleg a haltelepítések során került be Európába

78 Az Unionidae családban a kagylók glochidium lárvával fejlődnek. A glochidium az anyaállatot elhagyva halak testére kapaszkodik. A megkapaszkodást a bisszusz-fonal és a teknők szélén található fogak segítik elő. A hám a lárvát körülnövi, amely a gazda szövetközti nedvével táplálkozik. Bizonyos idő elteltével a kifejlődött kagyló elhagyja a gazdát, lesüllyed az alzatra és áttér a szűrögető életmódra. különböző életkorú lárvák forrás: internet forrás: internet glochidium sematikus rajza festett készítmény forrás: internet

79 halat utánzó Unionidae (Lampsilis reeveiana, É-Amerika) A kagyló szifója kis halra emlékeztet, így csalja közelébe a nagyobb ragadozó halakat (fekete sügér ill. az Ambloplites rupestris díszsügér fajok), amelyeken a glochidiumok megkapaszkodnak. Glochidiumok: Éppen megkapaszkodó lárva Beágyazódott lárva Glochidiumok halkopoltyún Képek forrása: internet

80 Corbiculidae forrás: internet Corbicula fluminalis forrás: internet Corbicula fluminea Magyrországon a Duna és Tisza mentén terjedőben levő, invazív fajok

81 Corbicula fluminea család: Corbiculidae, rend: Veneroida, alosztály: Heterodonta Szaporodás:16 C vízhőmérséklet fölött Invazív faj, mára Európa és É-Amerika nagy részét elárasztotta Hozzánk valószínűleg a Rajnából került a Duna-Majna-Rajna csatorna rendszeren keresztül Eredeti area: Közép- és Nyugat Ázsia mérsékeltövitől a trópusi területekig, határ a Mediterraneum, + DK-Ázsia szigetvilága, Afrika, Ausztrália Képes biz. körülmények között önmegtermekéenyítésre is Élettartama: 1-7 év Kifejletten az üledékbe ássa be magát és sokszor csak a szifók nyúlnak ki az üledékfelszínre Jelentőség: őshonos Sphaeridae fajok visszaszorítása, vízi műtárgyaknál csövek eltömése stb.

82 Invazív fajok a hazai faunában: Dreissena polymorpha Sinanodonta woodiana Corbicula fluminea Theodoxus fluviatilis Physella acuta Corbicula Sphaerium különbség: felület, héjvastagság, zárszerkezet