Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014"

Átírás

1 Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014

2 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea Classis: Malacostraca Subclassis: Eumalacostraca Superorder: Pericardia Order: Amphipoda Felemáslábú rákok 53 család 293 nemzetség 1870 faj kontinentális vizekből

3 ritka fosszíliák legalább 250 millió éves a rend Pangea feldarabolódásának idejére tehető a csoport diverzifikálása, kontinentális vizekben

4 Általános jellemzők: tagolt, oldalirányban lapított test ált. egy pár nyél nélküli összetett szem 2-40 mm közvetlen fejlődés marsupium (költőüreg) hideg áramló vizek és felszín alatti élőhelyek trópusokon ritkák

5 Általános jellemzők: összességében a legdiverzebb felszín alatti állatcsoportok közé tartoznak diverz táplálkozási szokások táplálék és energiacsatornaként működnek polifiletikus csoport

6 Kontinensek közötti mintázatok A kontinentális fajok (felül) és nemzetségek (alul) teljes száma tipikus előfordulás hideg-mérsékelt övben trópusokon ritkák alacsony diverzitás az északi szélességi fokoknál a pleisztocén eljegesedések miatt magasabb diverzitás: Európa mediterrán része, Észak- Amerika déli része, vagy Dél-Ausztrália.

7 Kontinensek közötti mintázatok Palearktisz: 38 család o az endemizmusok centruma 16 családdal Fajképződési forrópontok: Dél-Európa, Bajkál-tó és a Ponto-kaszpi-medence Nearktisz: 12 család Ausztrália: 12 család A kontinentális családok (felül) és endemikus családok(alul) száma Gammarus lacustris a legnagyobb elterjedésű faj (cirkumboreális)

8 Palearktisz Faunája: 5 állatföldrajzilag elkülönült részből áll. 1. Nyugat-Palearktisz: a világon leírt felemáslábú rákok közel fele fordul elő főként felszín alatti fajok és családok Niphargidae és Pseudoniphargidae

9 Palearktisz 2. Kelet-Palearktisz: Jesogammarus és Gammarus nemzetségek endemikus a Pseudocrangonictydae család Pallaseidae 3. Bajkál-tó: 363 endemikus faj a felemáslábú rákokat tekintve legmagasabb a diverzitás és az endemikus taxonok száma

10 Palearktisz 4. Ponto-kaszpi-medence: neogén epikontinentális tengerből származik Pontogammaridae és Corophiidae családok 40 endemikus faj csak a Kaszpi-tengerben Corophiidae 5. Észak-Holarktisz: erős diszperziós képességekkel rendelkező taxonok Európában például: Monoporeia affinis, Pallaseopsis quadrispinosa. felszín alatti refúgiumokban: Crymostygius thingvallensis Crymostygius thingvallensis Monoporeia affinis

11 Nearktisz 236 kontinentális vízi taxon Crangonyctoidea szupercsalád a diverzitás Észak-Amerika karsztos területein a legnagyobb Gammarus tigrinus másodlagos kolonizáció jelenkori példája

12 Neotropikus birodalom Karib-térség barlangjaiban számos reliktumfaj (Hadziidae) Bogidiellidae család

13 Ausztráliai birodalom Crangonyctoidea szupercsalád 2 családja endemikus Ausztráliában és további 2 család Új-Zélandon Parameltidae család a Gondwana reliktumcsoportja Tasmania: Antipodeus genus

14 Veszélyek: endemizmusok szűk elterjedése (barlangok, korlátozott élőhelyek) kihalás élőhely pusztulás és leromlás Invázió kontinesen belüli invázió a kolonizációs siker összefügghet a környezet zavarásával és szennyezésével Észak- és Közép-Európai folyók közösségei változás alatt állnak a Dikerogammarus villosus agresszív terjedésével (már a Balatonban is) Dikerogammarus villosus az Észak-Amerikai Gammarus tigrinus európai hódítása

15 Hazánkban Jelenleg három őshonos faj (Gammarus fossarum, G. balcanicus és G. roeseli) és kilenc ponto-kaszpi eredetű inváziós faj található Magyarországon (Chelicorophium sowinskyi, C. curvispinum, C. robustum, Dikerogammarus haemobaphes, D. bispinosus, D. villosus, Echinogammarus ischnus, E. trichiatus és Obesogammarus obesus). Gammarus roeseli Gervais 1835 Gammarus fossarum Koch 1835

16 Köszönöm a figyelmet!

A felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon

A felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 151 157 A felszíni vizeken elõforduló felemásláú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon KONTSCHÁN JENÕ, B. MUSKÓ

Részletesebben

Ponto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében

Ponto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében Ponto-kaszpikus magasabbrendű rákok (Crustacea: Malacostraca: Mysida, Amphipoda, Isopoda) faunisztikai és taxonómiai vizsgálata a Duna vízrendszerében Doktori értekezés Szerző: Borza Péter Biológia Doktori

Részletesebben

Újabb zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban (Mexikó)

Újabb zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban (Mexikó) Újabb zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban (Mexikó) Angyal Dorottya (MTM Állattár) Efraín Chavez-Solíz (UNAM) Nuno Simões (UNAM) Benjamín Magaña (UNAM) 2016. november 19. Barlangkutatók

Részletesebben

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához

Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak

Részletesebben

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető

Tájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások

Részletesebben

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció

Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció Szigetbiogeográfia: szigetek, területek és kolonizáció - ökológia legrégebbi két felismerése: a diverzitás az egyenlítőhöz közeledve nő és a terület nagysággal együtt növekszik a fajszám is - sziget fajszáma

Részletesebben

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA

EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA EURÓPA TERMÉSZETFÖLDRAJZA Általános adatok Területe: 10,5 millió km2 Lakosság: kb. 725 millió (2003) Legmagasabb pont: 5633 m, M. Elbrusz (Kaukázus), Mont Blanc (4807) Legalacsonyabb pont: Volga delta,

Részletesebben

Állatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika

Állatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika Állatföldrajz Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév Az állatföldrajz tárgya, alapfogalmak, lemeztektonika Állatföldrajz Kutatásának tárgya az állatok elterjedésének

Részletesebben

A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)

A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpátok, de főleg a Balkán álkérész-faunája Európa más részeihez képest igen gazdag, a balkáni fauna

Részletesebben

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A biodiverzitást veszélyeztető tényezők A természetvédelem szükségességének indokai Veszélyeztető tényezők Természetvédelem Élőhelyek pusztulása Élőhelyek fragmentációja Élőhelyek leromlása Túlhasznosítás

Részletesebben

Az ökológia alapjai NICHE

Az ökológia alapjai NICHE Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé

Részletesebben

Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata

Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (1997) 82: 81-85. Egy balatoni növényzetes partszakasz (tihanyi Kis-öböl) rákállományának vizsgálata PONYI JENİ MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézete, H - 8237 Tihany, Fürdıtelepi

Részletesebben

Tantárgy kódja BIB 1314 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0

Tantárgy kódja BIB 1314 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Tantárgy neve Biogeográfia Tantárgy kódja BIB 1314 Meghirdetés féléve 3 Kreditpont 3 Összóraszám (elm+gyak) 2+0 Számonkérés módja Kollokvium Előfeltétel (tantárgyi kód) BIB 1213 Tantárgyfelelős neve Dr.

Részletesebben

A MEZOZOÓS CONCHOSTRACA RÁKOK JELENTŐSÉGE HEINZ KOZUR MUNKÁSSÁGA ALAPJÁN

A MEZOZOÓS CONCHOSTRACA RÁKOK JELENTŐSÉGE HEINZ KOZUR MUNKÁSSÁGA ALAPJÁN A MEZOZOÓS CONCHOSTRACA RÁKOK JELENTŐSÉGE HEINZ KOZUR MUNKÁSSÁGA ALAPJÁN Készítette: Pap Dóra Környezettan geológiai szakirányos hallgató Témavezető: Tóth Emőke Téma Conchostraca kagylós levéllábú rákok

Részletesebben

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.)

Brachydesmus troglobius Daday, 1889, az Abaligeti-barlang jellegzetes karimás ikerszelvényes faja. (fotó: Korsós Z.) A Nyugat-Mecsek barlangjaiban élő ritka és endemikus eutroglofil és troglobiont makrogerinctelen fajok elterjedésének vizsgálata és integratív taxonómiai revíziója A Mecsek hegység két barlangjában (Abaligeti-barlang

Részletesebben

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza?

Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? Fajgazdagság Miért van egyes közösségekben több faj és másokban kevesebb? Vannak-e mintázatok és gradiensek a fajgazdagságban? Ha igen, ezeket mi okozza? biodiverzitás a természet változatosságának leírására

Részletesebben

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

MELLÉKLET. a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.4.30. C(2018) 2526 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG (EU) /... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE az 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Subphylum Crustacea Rákok altörzse

Subphylum Crustacea Rákok altörzse Subphylum Crustacea Rákok altörzse Kb. 35 000-40 000 faj Többnyire víziek, a tengeri csoportok fajgazdagsága a legnagyobb 3 osztály: Classis Phyllopoda - levéllábú rákok Classis Maxillopoda - állkapcsi

Részletesebben

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az

Egy élőhelyen azok a populációk élhetnek egymás mellett, amelyeknek hasonlóak a környezeti igényeik. A populációk elterjedését alapvetően az Társulás fogalma Egy adott helyen egy időben létező, együtt élő és összehangoltan működő növény- és állatpopulációk együttese. Az életközösségek többféle növény- és többféle állatpopulációból állnak. A

Részletesebben

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam

JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM. 7. évfolyam JAVÍTÓ- ÉS OSZTÁLYOZÓ VIZSGA KÖVETELMÉNYEI FÖLDRAJZBÓL HATOSZTÁLYOS GIMNÁZIUM 7. évfolyam A szilárd Föld anyagai és Földrajzi övezetesség alapjai Gazdasági alapismeretek Afrika és Amerika földrajza Környezetünk

Részletesebben

Táplálékhálózatok édesvizekben Tapasztalat: Magasabb trofikus szintek erőteljesen hatnak az algaszámra (kezdetben nem ismerték el) Alga-biomassza

Táplálékhálózatok édesvizekben Tapasztalat: Magasabb trofikus szintek erőteljesen hatnak az algaszámra (kezdetben nem ismerték el) Alga-biomassza Táplálékhálózatok édesvizekben Tapasztalat: Magasabb trofikus szintek erőteljesen hatnak az algaszámra (kezdetben nem ismerték el) Alga-biomassza (klorofill-a) és foszforterhelés közötti összefüggés (Vollenweider

Részletesebben

Természetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás

Természetvédelem. 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Természetvédelem 2. gyakorlat: A természetvédelem alapfogalma: a biodiverzitás Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: A biodiverzitás fogalma és szintjei Kulcsfajok és kulcsforrások A biodiverzitás megoszlása

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe Földtudományi szak BSc 2. félév (2011 tavasz) Szerda délben, a hét csúcspontján szerda 12:15 13:45 Lóczy-terem (D 0-804) Pálfy József Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Részletesebben

Áltöko_globális_biodiv_mintázatok_

Áltöko_globális_biodiv_mintázatok_ Sokféleség becslése i) nincs általános mérőszám ii) összehasonlításban értelmezhető Fajgazdagság: egy adott területen élő fajok száma (összehasonlíthatóság?) (összes faj vagy az egyes taxonok fajszáma?)

Részletesebben

A monszun szél és éghajlat

A monszun szél és éghajlat A monszun szél és éghajlat Kiegészítő prezentáció a 7. osztályos földrajz tananyaghoz Készítette : Cseresznyés Géza e-mail: csgeza@truenet.hu Éghajlatok szélrendszerek - ismétlés - Az éghajlati rendszer

Részletesebben

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva

Az ökoszisztémát érintő károk. Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva Az ökoszisztémát érintő károk Készítette: Fekete-Kertész Ildikó Ujaczki Éva A fajeloszlás változása A fajeloszlás a változó klíma, vagy a környezetszennyezés következtében változik, az ellenálló fajok

Részletesebben

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag

Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007. Prekambrium. Oktatási segédanyag Horváth Mária: Bevezetés a földtörténetbe 10. 2007 Prekambrium Oktatási segédanyag A prekambrium felosztása Proterozoikum 2500 millió év 542 millió év Archaikum 4000 2500 millió év Hadeikum >4000 millió

Részletesebben

5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma.

5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma. 5. Florisztikai növényföldrajz. Elterjedési területek, flóraelemek. A magyar flóra spektruma. 6. Magyarország florisztikai beosztása. A jellemző klímahatások. Az egyes flóravidékek jellemző vegetáció típusai.

Részletesebben

CURRENT STATUS OF EPIGEAN AQUATIC MALACOSTRACA (CRUSTACEA) IN HUNGARY: ACCELERATING INVASIONS, VULNERABLE AND THREATENED NATIVE SPECIES

CURRENT STATUS OF EPIGEAN AQUATIC MALACOSTRACA (CRUSTACEA) IN HUNGARY: ACCELERATING INVASIONS, VULNERABLE AND THREATENED NATIVE SPECIES 33 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 33 46, 2012 A FELSZÍNI VIZEKBEN ÉLŐ MAGASABBRENDŰ RÁKOK (CRUSTACEA: MALACOSTRACA) AKTUÁLIS MAGYARORSZÁGI HELYZETE: GYORSULÓ INVÁZIÓ, SÉRÜLÉKENY ÉS VESZÉLYEZTETETT ŐSHONOS

Részletesebben

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON

BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON BIOLÓGIAI INVÁZIÓK A MAGYARORSZÁGI DUNA-SZAKASZON Puky Miklós 1, Ács Éva, Bódis Erika, Borza Péter, Kiss Keve Tihamér és Tóth Adrienn Kivonat A Duna fontos szerepet játszik a vízi élôlények hazai inváziójában.

Részletesebben

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint:

Szigetbiogeográfia. A tapasztalat szerint: Szigetbiogeográfia A tapasztalat szerint: Aritmetikus tengelyen Logaritmikus tengelyen Általános összefüggése:, ahol C taxonra, abundanciára és lokalitásra jellemző állandó, A a terület mérete és z (linearizált

Részletesebben

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét

Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét Paleobiológiai módszerek és modellek 11. hét A diverzitás fajtái és mérőszámai Nagy őslénytani adatbázisok: Sepkoski The Fossil Record Paleobiology Database A diverzitás fogalma Diverzitás sokféleség az

Részletesebben

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves

Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves Leíró éghajlattan_2 Trewartha-féle éghajlat-osztályozás: Köppen-féle osztályozáson alapul nedvesség index: csapadék és az evapostranpiráció aránya teljes éves potenciális evapostranpiráció csapadék évszakos

Részletesebben

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme

Természetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája

Az ökológia alapjai. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Az ökológia alapjai Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Állatföldrajz Tárgya: a fajok elterjedése, ennek folyamatai ill. okai Néhány alapfogalom Fauna: valamely

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

Globális biodiverzitás mintázatok

Globális biodiverzitás mintázatok The worst thing that can happen during the 1980s is not energy depletion, economic collapse, limited nuclear war, or conquest by a totalitarian government. As terrible as these catastrophes would be for

Részletesebben

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest

A természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk

Részletesebben

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás

Az ökológia alapjai. Diverzitás és stabilitás Az ökológia alapjai Diverzitás és stabilitás Diverzitás = sokféleség, változatosság a sokféleség kvantitatív megjelenítése biodiverzitás: a biológiai változatosság matematikai (kvantitatív) megjelenítése

Részletesebben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben

Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.

Részletesebben

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19.

Tartalom. Ember, növény, állat. Elõszó / 15. Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19. Tartalom Ember, növény, állat. Elõszó / 15 Flóra, fauna, vegetáció a Kárpát-medencében. Történet, elterjedés, egyediség / 19 Bevezetés / 19 Vegetációnk története az utolsó jégkorszaktól / 23 Magyarország

Részletesebben

Miért van szükség rendszertanra?

Miért van szükség rendszertanra? Miért van szükség rendszertanra? Csak a zárvatermők: 250 000 faj! A sokaságban való eligazodást segíti. Osztályozás nélkül nincs megismerés. Az ismeret mindenki számára hozzáférhetővé válik. Papaver rhoeas:

Részletesebben

Mohaismeret 11. Mohaföldrajz és mohavédelem (Ódor Péter)

Mohaismeret 11. Mohaföldrajz és mohavédelem (Ódor Péter) Mohaismeret 11. Mohaföldrajz és mohavédelem (Ódor Péter) Növényföldrajzi alapfogalmak Área: adott faj földrajzi elterjedési területe. Áreatípusok: összefüggő, diszjunkt (nagyobb áreából leszakadt kisebb

Részletesebben

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek

Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév

ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév ÁLTALÁNOS ÖKOLÓGIA (bb2n1101, aa2n1020) 2014/2015 I. félév Oktatók Herczeg Gábor ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 729. szoba, t:8760) Hegyi Gergely ÁRT (egy. adjunktus, D-7. em. 712. szoba, t:8756) Kalapos

Részletesebben

subphylum: Crustacea

subphylum: Crustacea subphylum: Crustacea crusta: héj kitin kutikulába mészsók rakódnak kb. >40 000 faj V: : védett faj classis: Remipedia classis: Malacostraca classis: Branchiopoda classis: Cephalocarida classis: Maxillopoda

Részletesebben

A vízi élővilág hatásbecslése az Almásfüzitő I-VII. számú vörösiszap-tározói mentén a Duna-szakaszon

A vízi élővilág hatásbecslése az Almásfüzitő I-VII. számú vörösiszap-tározói mentén a Duna-szakaszon A vízi élővilág hatásbecslése az Almásfüzitő I-VII. számú vörösiszap-tározói mentén a Duna-szakaszon Készült az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetében A munka kidolgozásában közreműködő kutatók:

Részletesebben

DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild)

DE Kihalás EMBER közel 50%-át kihalt (extinct) extinkció (kipusztulás) vadon kihalt (extinct in the wild) Kihalás A Föld fajgazdagsága jelenleg a legnagyobb, DE a fajok kihalásának sebessége is napjainkban a legnagyobb Sok faj a kipusztulás szélére sodródott Fennmaradó fajok is veszítenek genetikai változatosságukból,

Részletesebben

Bevezetés a földtörténetbe

Bevezetés a földtörténetbe Bevezetés a földtörténetbe 10. hét Az újpaleozoikum (devon, karbon, perm) Rendszeres földtörténet: 1 2 3 4 5 6 7 Proterozoikum-fanerozoikum átmenete és az ópaleozoikum eseményei az élıvilágban Elsı megırzıdött

Részletesebben

ZÁRÓJELENTÉSE. Bevezetés. A pályázat célkitűzései

ZÁRÓJELENTÉSE. Bevezetés. A pályázat célkitűzései 1 Az OTKA T-045889 számú Egyes fontos Oribatida csoportok taxonómiai kutatása palearktikus és trópikus területeken valamint meghatározásuk elősegítésére kulcsok készítése c. pályázat ZÁRÓJELENTÉSE Bevezetés

Részletesebben

Földrajz 7. évfolyam

Földrajz 7. évfolyam Földrajz 7. évfolyam Heti 1 óra, Évi 36 óra Célok és feladatok: - A térszemlélet fejlesztése a Föld méretviszonyainak összehasonlítása révén. Időbeli tájékozódás fejlesztése, az oksági gondolkodás erősítése.

Részletesebben

Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában

Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában Készítette: Iván Judit Környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Farkas János A biodiverzitás Élővilági változatosság több szinten való értelmezés

Részletesebben

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru

P Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel

Részletesebben

Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket

Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket állatokat illetően. ( ehető, nem ehető) Platon (ca. 427-347

Részletesebben

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza

Tiszavirágzás. Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirágzás Amikor kivirágzik a Tisza Tiszavirág (Palingenia longicauda) A tiszavirág Magyarország és Európa legnagyobb méretű kérésze, mely látványos rajzása - tiszavirágzás - révén vált közismertté.

Részletesebben

Biológia I. Bevezetés

Biológia I. Bevezetés Biológia I. Bevezetés A biológia, mint tudomány βιοζ (=élet) + λογοζ (=szó, tudomány) Élőlényekkel foglalkozó természettudomány. Valamennyi valaha élt és ma élő élőlény vizsgálata. Tárgya: az élet keletkezése

Részletesebben

A szigetbiogeográfia és a tájökológia természetvédelmi alkalmazása

A szigetbiogeográfia és a tájökológia természetvédelmi alkalmazása A szigetbiogeográfia és a tájökológia természetvédelmi alkalmazása Napjainkban az életközösségeket fenyegető veszélyek közül kiemelkedő jelentősége van a fragmentációnak Nagyobb összefüggő természetes

Részletesebben

1 Elnevezésük 2 Elterjedésük 3 Megjelenésük 4 Életmódjuk 5 Szaporodásuk 6 Fajaik 7 A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok 8 Jegyzetek 9 Források

1 Elnevezésük 2 Elterjedésük 3 Megjelenésük 4 Életmódjuk 5 Szaporodásuk 6 Fajaik 7 A vérszívó szúnyogok elleni védekezési módok 8 Jegyzetek 9 Források Szúnyogfélék A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából (Szúnyog szócikkből átirányítva) Ugrás: navigáció, keresés Szúnyogfélék Anopheles cf. gambiae Ország: Törzs: Osztály: Öregrend: Rend: Alrend: Alrendág:

Részletesebben

subphylum: Crustacea V: védett faj Felismerendők zölddel jelölve! classis: Remipedia classis: Malacostraca classis: Phyllopoda classis: Maxillopoda

subphylum: Crustacea V: védett faj Felismerendők zölddel jelölve! classis: Remipedia classis: Malacostraca classis: Phyllopoda classis: Maxillopoda subphylum: Crustacea crusta: héj kitin kutikulába mészsók rakódnak kb. 40 000 faj classis: Remipedia classis: Malacostraca classis: Phyllopoda classis: Maxillopoda V: védett faj Felismerendők zölddel jelölve!

Részletesebben

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Felemáslábú rákok (Crustacea, Amphipoda) élőhely preferenciájának és biotikus interakcióinak vizsgálata.

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM. Felemáslábú rákok (Crustacea, Amphipoda) élőhely preferenciájának és biotikus interakcióinak vizsgálata. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola Felemáslábú rákok (Crustacea, Amphipoda) élőhely preferenciájának és biotikus interakcióinak vizsgálata PhD értekezés tézisei Mauchart Péter

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu

Részletesebben

Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban

Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban Európai kapcsolat? Az aranysakál genetikai struktúrája és terjeszkedése Európában és a Kaukázusban Heltai Miklós és Szabó László Szent István Egyetem, Vadvilág Megőrzési Intézet Bevezetés Az aranysakál

Részletesebben

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás

Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás Általános klimatológia Bevezetés a klimatológiába előadás (P) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA Gál Tamás tgal@geo.u @geo.u-szeged.hu www.sci.u-szeged.hu/eghajlattan szeged.hu/eghajlattan SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi

Részletesebben

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció

Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Az idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos tevékenységek uniós szabályozásának hazai jogi vonatkozásai, jogharmonizáció Dr. Varga Ildikó Idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos szakmai nap Földművelésügyi

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP-

A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP- A MAGYARORSZÁGI CSAPADÉK STABILIZOTÓP- ÖSSZETÉTELE ÉS EREDETE Czuppon György, Bottyán Emese, Haszpra László, Weidinger Tamás, Kármán Krisztina MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet czuppon@geochem.hu

Részletesebben

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/09-11-2012-0006 Vajda Zoltán osztályvezető Fülöpháza 2015. június 9. Tájidegen faj / adventív faj

Részletesebben

Kóbor Péter Egy kavicsbánya-tó természetvédelmi szerepének értékelése Evaluation of the conservation role of a gravel pit lake

Kóbor Péter Egy kavicsbánya-tó természetvédelmi szerepének értékelése Evaluation of the conservation role of a gravel pit lake Kóbor Péter Egy kavicsbánya-tó természetvédelmi szerepének értékelése Evaluation of the conservation role of a gravel pit lake p.kobor@gmail.com Pannon Egyetem Georgikon Kar, PhD hallgató Kivonat Az ember

Részletesebben

RENDSZERTAN. tanulmányozza a biológiai szervezetek változatosságát, vizsgálja a változatosság okait és következményeit,

RENDSZERTAN. tanulmányozza a biológiai szervezetek változatosságát, vizsgálja a változatosság okait és következményeit, Rendszertan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében RENDSZERTAN tanulmányozza

Részletesebben

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13

A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 Előszó 9 TÉRKÉPI ISMERETEK A térkép I. 11 A térkép II. 12 Távérzékelés és térinformatika 13 KOZMIKUS KÖRNYEZETÜNK A Világegyetem 14 A Nap 15 A Nap körül keringő égitestek 16 A Hold 17 A Föld és mozgásai

Részletesebben

A VÍZ ÉS A VÁROS. Dezsényi Péter

A VÍZ ÉS A VÁROS. Dezsényi Péter A VÍZ ÉS A VÁROS Dezsényi Péter KLÍMA ÉS VÍZ Mérsékelt öv: 1 Celsius fok változás 100 km-rel tolja el a növényöveket - erdőségek, fás növények nem tudnak alkalmazkodni Bevitel nem csökken, de a kipárolgás

Részletesebben

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok,

Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, Hogyan ismerhetők fel az éghajlat változások a földtörténet során? Klímajelző üledékek (pl. evaporit, kőszén, bauxit, sekélytengeri karbonátok, tillit) eloszlása Ősmaradványok mennyisége, eloszlása δ 18O

Részletesebben

IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN

IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN Készítette: Böde Nóra Anita KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERSZAKOS HALLGATÓ

Részletesebben

13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai.

13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai. 13. A magyar flóra veszélyeztetettsége. Veszélyeztető tényezők. Természetes veszélyeztetettség. Az emberi civilizáció káros hatásai. Területi igénybevétel. Termőhelyi viszonyokat megváltoztató tényezők.

Részletesebben

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016

Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 Péter MAUCHART - Publications 26/09/2016 1. MAUCHART, P. BERECZKI, CS. ORTMANN-AJKAI, A. CSABAI, Z. SZIVÁK, I. (2014): Niche segregation between two closely similar Gammarids (Peracardia, Amphipoda) native

Részletesebben

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007

Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Horváth Mária: Földtörténet gyakorlat IV. 2007 Kainozoikum Környezettan és környezettudomány szakos hallgatók részére Oktatási segédanyag İsföldrajz (www.humboldt.edu) Paleogén Határai: 65.5-23.0 m év

Részletesebben

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont

Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN

SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN 223 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 14: 223 230, 2006 SZIGETKÖZI VÍZTEREK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-VÁLTOZÁSA A DUNA ELTERELÉSE ELİTTI ÉS A MAI MAKROGERINCTELEN ADATOK ALAPJÁN SZEKERES JÓZSEF 2 CSÁNYI BÉLA 2 1 Eötvös

Részletesebben

C vitamin bioszintézis

C vitamin bioszintézis Ember és evolúció Tartalomból Az emberi szervezet evolúciós kényszerei A csupasz majom Az ember evolúciós hatása más élőlényekre A környezet kényszerei és a kulturális evolúció Evolúció a jövőben Ágyéksérv

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

A vándorló fajokat nem érinti a szabályozás

A vándorló fajokat nem érinti a szabályozás A Földművelésügyi Minisztérium Természetmegőrzési Főosztályának ökológiai referenseit, Bata Kingát és Váczi Olivért kérdeztük meg, hogy mire számíthatnak az állat- és növénybarátok a következő időszakban,

Részletesebben

Látogatásunk az orchideák birodalmában

Látogatásunk az orchideák birodalmában Látogatásunk az orchideák birodalmában.2014. november 14-én ellátogattunk a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba a Veres Péter Gimnázium 8.a, 8.b és a 10.c osztály biológia szakköröseivel Boncz Andrea és Őze

Részletesebben

Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája BETEKINTÉS A BODOBÁCSOK (HETEROPTERA: LYGAEOIDEA) ÓVILÁGI CSOPORTJAINAK TAXONÓMIÁJÁBA

Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája BETEKINTÉS A BODOBÁCSOK (HETEROPTERA: LYGAEOIDEA) ÓVILÁGI CSOPORTJAINAK TAXONÓMIÁJÁBA Varga Katinka 1 Kondorosy Előd 1 Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája BETEKINTÉS A BODOBÁCSOK (HETEROPTERA: LYGAEOIDEA) ÓVILÁGI CSOPORTJAINAK TAXONÓMIÁJÁBA ÁLLAT- ÉS AGRÁRKÖRNYEZET TUDOMÁNYI

Részletesebben

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

Készítette: Pintér Zsuzsanna (Biológia környezettan V.)

Készítette: Pintér Zsuzsanna (Biológia környezettan V.) A hazai földalatti gombák elterjedésének természetvédelmi megítélése és a Gautieria nemzetséghez tartozó néhány faj ITS régiójának szekvenciaanalízise faj ITS régiójának szakdolgozat Készítette: Pintér

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány. (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, 2011 -Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati

Részletesebben

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint

Részletesebben

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András

BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András 1 BIODIVERZITÁS CSÖKKENÉS Báldi András A biodiverzitás korunk kulcsszava, mely a görög biosz, illetve latin diversitas szavak jelentésének megfelelően a biológiai sokféleséget jelenti ideértve mind a genetikai,

Részletesebben

Vadbiológia és ökológia II.

Vadbiológia és ökológia II. Vadbiológia és ökológia II. Dinamikus állatföldrajz. Az egyedek tér-időbeli eloszlása, szétterjedés ökológiája Dr. Szemethy László Állatföldrajz tárgya és fogalmai Tárgya: a fajok térbeli elterjedése,

Részletesebben

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL

ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL 109 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 109 120, 2012 ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 2 LŐKKÖS ANDOR 3 BORZA

Részletesebben

Állatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. A szétterjedés A megtelepedés

Állatföldrajz. Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév. A szétterjedés A megtelepedés Állatföldrajz Természetvédelmi mérnök BSc szak III. évf. levelező tagozat 2009/10 1. félév A szétterjedés A megtelepedés Szétterjedés (diszperzál) 1. passzív szétterjedés anemochor (szigetek, ökörnyál)

Részletesebben

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség

Természetvédelem. 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Természetvédelem 3. gyakorlat: A biodiverzitást veszélyeztető tényezők 1. Kihalás és kihalással veszélyeztetettség Amiről a mai gyakorlaton szó lesz: Kihalások Kihalással veszélyeztetettség A biodiverzitást

Részletesebben

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság)

GEOGRÁFUS MSC záróvizsgatételek, Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) Terület- és településfejlesztés szakirány (GEOGRÁFUS I. záróvizsgabizottság) 1) A hazai munkaerőpiac területi jellemzői (1989-től napjainkig) 2) A magyar ipar ágazati és területi átalakulása (1989-től

Részletesebben

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON

A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON FÖLDTUDOMÁNYOS FORGATAG Budapest, 2008. április 17-20. A GLOBÁLIS MELEGEDÉS ÉS HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ELTE Meteorológiai Tanszék, Budapest VÁZLAT I. Változó éghajlat II. XXI. századra várható éghajlati

Részletesebben

Nur-Nuru Bin és Vobara a két koala érkezése a Fővárosi Állatkertbe

Nur-Nuru Bin és Vobara a két koala érkezése a Fővárosi Állatkertbe Koala ősbemutatóra került sor 2015 március 5-én a Fővárosi Állat-és Növénykertben. Az esemény olyannyira egyedülálló Közép- és Kelet- Európa történetében, hogy elmondhatjuk, kis hazánk büszkélkedhet elsőként

Részletesebben