RENDSZERTAN. tanulmányozza a biológiai szervezetek változatosságát, vizsgálja a változatosság okait és következményeit,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "RENDSZERTAN. tanulmányozza a biológiai szervezetek változatosságát, vizsgálja a változatosság okait és következményeit,"

Átírás

1 Rendszertan Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP / azonosítószámú projekt keretében

2 RENDSZERTAN tanulmányozza a biológiai szervezetek változatosságát, vizsgálja a változatosság okait és következményeit, a nyert adatokat egy osztályozó rendszerben dolgozza fel.

3 A rendszertan fogalmai osztályozás: eredménye egy kategóriákból álló logikai rendszer identifikáció vagy azonosítás: (illetve determináció v. meghatározás) egy biológiai szervezet olyan megnevezése, amely egyúttal a rendszerben való helyét is megjelöli. nevezéktan vagy nómenklatúra: az az ismeretrendszer, amely az elnevezés módját és szabályait, ennek szerkezetét, interpretációját és alkalmazását összefoglalja és alkalmazza.

4 A rendszertan fogalmai 2 taxon: bármely rendszertani kategória, anélkül, hogy a rendszerben való rangját megjelölnénk. egy taxon leírása jellemző tulajdonságainak megállapítása, amelyre a taxon meghatározása alapul. A leírásban szereplő jellemző vonások az úgynevezett taxonómiai vagy rendszertani bélyegek. a diagnózis a leírás rövidített formája, amely csak az úgynevezett diagnosztikai bélyegeket tartalmazza, amelyek a közel rokon fajoktól való megkülönböztetéshez szükségesek.

5 A rendszertan fejlődése 8 szakasz

6 1. szakasz: Ősi rendszerezések népi rendszerezők gyakran a fajnál magasabb rendszertani egységre vonatkoztak (zsurló, sás, fű), a termesztett növényeket viszont faj szinten is megkülönböztették (káposzta, karfiol, kalarábé). Az első leírt rendszer: Theophrasztosz (Kr. e ) 480 taxon főleg nagy morfológiai tulajdonságok (fa, cserje, félcserje, lágyszárú) Dioszkoridész (Kr. u. I. század) De Materia Medica: 600 taxon részletesen ismertetve használatuk módjait

7 2. szakasz: Füveskönyvek könyvnyomtatás a reneszánsz idején füveskönyvek, vagy más néven herbáriumok botanika egyetlen területe volt (ma farmakobotanika) az ember számára hasznos füvek és fák első magyar nyelvű füveskönyvek: Melius Juhász Péter: Herbárium (1578) Lencsés György ( ): Egész orvosságról szóló könyv botanika és taxonómia gyógyszertan

8 3. szakasz: Korai taxonómusok Caesalpino: De Plantis (1583) 1500 fajt ír le természetes növénycsaládok: keresztesek és fészkesek. Gaspard Bauhin 1623: 6000 növényfaj szinonimák nemzetség és a faj kettős név: binominális nómenklatúra alapja

9 4. Linné és követői, a mesterséges rendszerek Carl Linné ( ): a rendszerezés atyja Systema Naturae (1735): ásványok, növényvilág és állatvilág rendszerezésének az alapjai Genera Plantarum (1737): a növénynemzetségeket írja le Species Plantarum (1753): növényfajokat kettős névvel elnevezi jellemző vonások a növény korábbi nevei forrásmunkák pontos idézése összesen 1105 nemzetséget körülbelül 7700 fajt tartalmaz

10 4. Linné és követői, a mesterséges rendszerek 2 Linné munkájának 3 fontos eredménye: rendet teremtett a kaotikussá vált botanikai irodalomban. a binominális elnevezések következetes alkalmazása egységes szemléletű, könnyen áttekinthető, hierarchikus rendszer Magyarországon: Winterl Jakab és Kitaibel Pál

11 5. szakasz: Linné-utáni természetes rendszerek Lamarck: határozókulcs Auguste Pyrame De Candolle ( ): taxonómia fogalma és növényrendszerezés alapelvei Bentham és Hooker ( ): Genera Plantarum, a világ nyitva- és zárvatermő növényeit tartalmazza, nemzetségig lemenően, összesen 200 család és 7569 nemzetség részletes leírásával.

12 6. Fejlődéstörténeti rendszerek Darwin és Wallace fejlődéstörténeti elméletei Mendel-törvények újrafelfedezése (1900) modern kromoszóma-elméletek a főbb növénycsoportok fejlődési ciklusai ivaros folyamatok és a hibridizáció fontossága belső anatómiai ismeretek az első filogenetikai rendszer: Eichler 1883 Cryptogamae és Phanerogamae törzsek Thallophyta (algák), Bryophyta (mohák) és Pteridophyta (harasztok) Gymnospermae (nyitvatermők) és Angiospermae (zárvatermők)

13 Engler ( ) a fejlődés egyenes vonalú az egyszerű ősi a bonyolult fejlett Wettstein (1911) a leegyszerűsödés is lehet fejlődés eredménye Hallier (1902) Bessey (1911) Hutchinson ( ) Takhtadzsjan (1943) Soó Rezső (1953) Ehrendorfer (1978) elsősorban a zárvatermők rendszere

14 7. szakasz: A fenetikus rendszerek és a numerikus taxonómia egy tökéletes rendszer egyúttal tökéletes fejlődéstörténeti rendszer is molekuláris biológia elektronmikroszkópos kutatások egy véglegesnek tekinthető fejlődéstörténeti rendszer megalkotása nem várható belátható időn belül tisztán hasonlóságra és különbségekre alapuló: fenetikus rendszerek számítógépek használatára alapozott numerikus taxonómia egy jó osztályozásnak legalább 60 (optimálisan ) tulajdonság-páron kell alapulnia probléma: milyen hasonlósági index-értékeknél húzzuk meg a taxonómiai kategóriák határát.

15 8. Kladisztika, a filogenetikai rendszerek megújulása Dahlgrén és munkatársai (1975), (1985) anatómiai, citológiai és növénykémiai tulajdonság Ehrendorfer (1983, 1991) Thorne (1983, 1992) Borhidi (1993).

16 Rendszertani kategóriák Példa: Rosa canina var. lutetiana f. lasiostylia Világ Regnum Törzs Phylum Osztály Classis Alosztály Subclassis Felrend Superordo Rend Ordo Család Familia Alcsalád Subfamilia Nemzetség Genus Faj Species alfaj subspecies változat varietas alak forma Plantae Magnoliophyta -phyta Magnoliopsida -opsida Rosidae -idae Rosanae -anae Rosales -ales Rosaceae -aceae Rosoideae -oideae Rosa Rosa canina canina lutetiana lasiostylis

17 A faj fogalma a taxonómia alapegysége Soó (1953) a faj az élő alaksorozatok diszkontinuitásán alapszik Plate Egy fajhoz tartoznak mindazon egyedek, amelyek meghatározott tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek változatlan életfeltételek között változatlanok maradnak, továbbá mindazok az eltérő egyedek, amelyek az előzőekkel közvetlen genetikai kapcsolatban vannak, vagy termékeny utódokat hoznak létre. Borhidi (1993) a faj az, amit egy hozzáértő taxonómus annak tart

18 származási közösség hasonló alaki és élettani tulajdonságok kombinációja változatossági terjedelme határa A jó faj: a változatossági terjedelme nem túl nagy határa éles más fajoktól való távolsága pedig nagy

19 A természetes és a kultúrfaj Természetes faj species (sp.) Kultúrfaj specioid (spd.) közös őstől erednek egy vagy több rokon fajból tulajdonságaikat átörökítik származnak változékonyságuk különböző az evolúció törvényszerűségeit hasznos tulajdonságaikat csak a követik a populációk közötti génátfolyás rendszerint állandó megfelelő szaporítási eljárással tartják meg a fajták közötti génátfolyás mesterségesen gátolt vagy az ivari sterilitás miatt megszűnt

20 VÍRUSOK VIROPHYTA az élővilág legkisebb szervezetei obligát paraziták önálló anyagcseréjük nincs fehérjeszintézisre képtelenek csak a gazdasejt belsejében élnek saját enzimrendszerük nincs az élő és az élettelen határán állnak fertőző genetikai információk

21 A vírusok alaki és működésbeli jellemzői virion állapot: a vírus nyugalmi (extracelluláris) formája vegetatív vírus: az élettevékenységet folytató, funkcionális fázis. Méret: nanométer fehérjeburokból (kapszid) nukleinsavból (vírusgenom): csak RNS vagy csak DNS A vírusfertőzés víruskötő helyeken (a receptorokon) megtapadás behatolás vírusalkotók szintézise Elterjedt növényi víruscsoportok: dohánymozaik, dohánylevélfodrosodást okozó, burgonya-x, burgonya-s, stb

22 Vírusok Herpesz Influenza Hepatitisz

23 PROKARIÓTÁK valódi, membránnal körülvett sejtmaggal és tipikus színtestekkel (plasztiszokkal) nem rendelkeznek. főleg táplálkozásmódjukban különböznek: baktériumok: heterotróf kékalgák: autotróf

24 Prokarióták: Bacteria Baktériumok heterotróf prokarióták aërob: csak oxigén jelenlétében anaërob: csak oxigénmentes környezetben erjesztő (zimogén) színanyagot termelő (kromogén) világító (fotogén) hőtermelő (termogén) betegségokozó (patogén) stb.

25 A baktériumok szaporodása Ivartalan A sejtek hasadása, azaz kettéosztódása: percenként Kedvezőtlen környezeti viszonyok között: spóra, az úgynevezett endospóra keletkezik Ivaros konjugáció: a donorból, az átadósejtből az akceptor (fogadó) sejtbe a kromoszóma egy része (nagyobb darabok) megy át transzformáció: a donor baktériumokból extrahált (kivont) DNS felvételével transzdukció: bakteriofágok közvetítik

26 Ökológiájuk és elterjedésük talaj: a talajok egy grammjában 2,5 milliárd baktérium is előfordulhat gyakoriságuk a talaj szervesanyag-tartalmától és megfelelő nedvességétől függ A gyökerek közvetlen közelében: Pseudomonas, Clostridium, Achromobacter, Bacillus, Micrococcus, Flavobacterium, Chromobacterium, Mycobacterium, Agrobacterium, Streptomyces, Nocardia és a Thermoactinomyces nemzetségek Szerep: szerves anyag lebontása

27 Vizek: lebegő életmód (a plankton) a vízfenék iszapjában (a bentosz) Függ: a víz tulajdonságaitól (sótartalom, ph, szerves anyagok, hőmérséklet) Levegő: alapvetően a szennyezettségtől függ lakószobák levegőjében literenként 1 10 baktérium Staphylococcus

28 A baktériumok gyakorlati jelentősége az ember számára lebontó tevékenység a talajok és vizek kőolajszennyezésének megszüntetése a szennyezett ivóvizek tisztítása mérgező anyagok lebontása élelmiszerek és takarmányok előállítása túró, sajt, vaj savanyítás (káposzta, uborka stb.) zöldtakarmányok erjesztése (silózás) a növényi rostok kivonása (például kenderáztatáskor) gyógyszeripar számára a fontos hatóanyagok termelése (Actinomycetaceae: Stereptomyces).

29 Clostridium Rothadás tönkretehetik a nyersanyagokat növényeken megbetegedések betegségek eutrofizáció Bacillus

30 Prokarióták: CYANOPHYTA KÉKMOSZATOK Autotrófok kékeszöld, rozsdazöld, vöröses, sőt lilás színű egysejtűek, sejtcsoportosulások vagy fonalas szerveződések nincsenek hártyával körülvett kromoplasztiszaik van klorofill-a, a karotinoidok (különösen a β-karotin), fikocián és fikoeritrin. Szaporodásuk: kettéosztódás spórák ivaros szaporodásukról még nincsenek adataink.

31 Elterjedésük: a földön szinte mindenütt megtalálhatók együttélésük a különböző növényi csoportokkal: gombákkal zuzmókat alkot hajtásos növényekkel endoszimbiózisban több kékmoszat nemzetség (Nostoc, Anabaena) fajai megkötik a levegő szabad nitrogénjét.

Biológia I. Bevezetés

Biológia I. Bevezetés Biológia I. Bevezetés A biológia, mint tudomány βιοζ (=élet) + λογοζ (=szó, tudomány) Élőlényekkel foglalkozó természettudomány. Valamennyi valaha élt és ma élő élőlény vizsgálata. Tárgya: az élet keletkezése

Részletesebben

Miért van szükség rendszertanra?

Miért van szükség rendszertanra? Miért van szükség rendszertanra? Csak a zárvatermők: 250 000 faj! A sokaságban való eligazodást segíti. Osztályozás nélkül nincs megismerés. Az ismeret mindenki számára hozzáférhetővé válik. Papaver rhoeas:

Részletesebben

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1

Padányi Katolikus Gyakorlóiskola 1 BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a

Részletesebben

1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai.

1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai. PTE biológiatanár felvételi 1/7 PTE biológiatanár - első szakképzettség - FELVÉTELI tételek 1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása.

Részletesebben

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE

BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság

Részletesebben

Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket

Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket Az ókorban és a korábbi korokban is kellett lennie valamilyen rendszernek, legalábbis az adott korban élő emberek számára fontosabb növényeket állatokat illetően. ( ehető, nem ehető) Platon (ca. 427-347

Részletesebben

Rendszertan. Élő szervezetek: diverzitás. 13 milliárd faj ismert

Rendszertan. Élő szervezetek: diverzitás. 13 milliárd faj ismert Rendszertan Hogyan rendszerezzük az élő szervezeteket? 1 13 milliárd faj ismert Élő szervezetek: diverzitás Ez csupán 5%-a a Földön valaha élt élő szervezeteknek!!!!! Új fajok még ma is kerülnek elő 2

Részletesebben

Biológia - Egészségtan helyi tanterv

Biológia - Egészségtan helyi tanterv Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek

Részletesebben

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait!

Mutasd be az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy jellemzőit és legfontosabb hormonjait! Szóbeli tételek I. kategória II. kategória III. kategória 1. Jellemezd a sejtmag nélküli szervezeteket, a baktériumokat. Mutasd be az emberi betegségeket okozó baktériumokat és a védőoltásokat! 2. Jellemezd

Részletesebben

Elsődleges kloroplasztisz szimbiogenezis. kloroplasztisz prokarióta kékbaktérium endoszimbiózisával

Elsődleges kloroplasztisz szimbiogenezis. kloroplasztisz prokarióta kékbaktérium endoszimbiózisával Elsődleges kloroplasztisz szimbiogenezis kloroplasztisz prokarióta kékbaktérium endoszimbiózisával Regnum Plantae (zöld növények [incl. zöldalgák], vörösmoszatok és Glaukofiták) loss of chlorophyll b Cavalier-Smith

Részletesebben

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013.

Biológia. 7-8. évfolyam. tantárgy 2013. Biológia tantárgy 7-8. évfolyam 2013. ALAPGONDOLATOK, RENDEZŐELVEK A biológia a természetismeret 5-6. évfolyamán elsajátított ismeretekre, készségekre, képességekre épül. Annak céljaival, feladataival

Részletesebben

A rendszertan alapjai

A rendszertan alapjai A rendszertan alapjai E l v á r á s o k a r e n d s z e r r e l s z e m b e n Közös szótár (a nevek egyértelműek és állandóak) Egyértelmű besorolás (egy adott faj csak egy rendszertani kategóriához tartozhat)

Részletesebben

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS

Béres József biológiai emlékverseny I. forduló, 2013. MEGOLDÁS Tisztelt Kollégák! Kérem, ezen megoldókulcs alapján történjen a dolgozatok kijavítása! A / jelek jelölik az egymással egyenértékű helyes válaszokat. (Fogadjuk el, hogyha a javítási útmutatóban megadott

Részletesebben

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás

KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben

A növényö yökológia ógia története

A növényö yökológia ógia története Ökológia I. A növényökológia története A növényökológia története Mottók:,,Csak az lehet tudományának mestere, aki tanulmányozta tudományának történetét. August Comte (1798 1857) Tudománytörténettel azok

Részletesebben

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány)

Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) Záróvizsga-kérdések Biológia BSc-2013 (Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakirány) 1-58-ig Biológia BSc: Biológia nem tanári és Biológus laboratóriumi operátor szakiránynak közösen

Részletesebben

Természetvédelmi növénytan I. A természetvédelmi botanika feladata, tárgya. Scientia amabilis. Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa

Természetvédelmi növénytan I. A természetvédelmi botanika feladata, tárgya. Scientia amabilis. Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa Természetvédelmi növénytan I. Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa A természetvédelmi botanika feladata, tárgya Scientia amabilis 1. A természetvédelmi botanika tárgya, szakterületei. Célja: terepbotanikai alapismeretek

Részletesebben

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita

Gombák. 100 000-300 000 faj. Heterotróf, kilotróf Szaprofita, parazita Gombák Gombák Klorofill nélküli, heterotróf táplálkozású, spórás, fonalas, egy vagy többsejtű, valódi sejtmaggal rendelkező, ivarosan és ivartalanul is szaporodó telepes szervezetek. 100 000-300 000 faj.

Részletesebben

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok

BIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,

Részletesebben

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20.

BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. BIOLÓGIA VERSENY 6. osztály 2016. február 20. Elérhető pontszám 100 Elért pontszám Kód I. Definíció (2 pont) A... a növény vegetatív szerve: szárból, rügyekből és levelekből áll. II. Egyszerű választás

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7.

BIOLÓGIA 7-8. évfolyam. A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra. 7. BIOLÓGIA 7-8. évfolyam Heti és éves óraterv: A tantárgy heti óraszáma A tantárgy éves óraszáma 7. évfolyam 2 óra 72 óra 8. évfolyam 1,5 óra 54 óra 7. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai

Részletesebben

Zárvatermők. Alapsajátságok:

Zárvatermők. Alapsajátságok: Zárvatermők Alapsajátságok: 1. A magkezdemény zárt termőlevélben fejlődik - (magház) a termőlevél a magkezdemény fejlődésekor még nyitott - később forr össze (postgenital fusion) --- zárt termés, vagy

Részletesebben

A növények természetrajza A növények okai 10, ill. 8 kötetben (9, ill. 6 maradt)

A növények természetrajza A növények okai 10, ill. 8 kötetben (9, ill. 6 maradt) 2 Theophrasztosz (Kr.e. 371-287) a Botanika atyja A növények természetrajza A növények okai 10, ill. 8 kötetben (9, ill. 6 maradt) Növények osztályozása: felhasználás, előforduás, méret, szaporodás. fák,

Részletesebben

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi

Részletesebben

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.

Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. 1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő

Részletesebben

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton)

Plankton. Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton. Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Vízi életközösségek Vizi élettájak Vizi életközösségek Szeszton: mikrohordalék Élő: bioszeszton Holt: abioszeszton Plankton Bioszeszton - lebegő: plankton (euplankton, potamoplankton, tichoplankton) Bakterioplankton

Részletesebben

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE

A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE 2009.9.15. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 242/3 IRÁNYELVEK A BIZOTTSÁG 2009/120/EK IRÁNYELVE (2009. szeptember 14.) a fejlett terápiás gyógyszerkészítmények tekintetében az emberi felhasználásra szánt

Részletesebben

52 341 09 0000 00 00 Piacfelügyelő Piacfelügyelő 52 341 09 0100 31 01 Gombaszakellenőr Piacfelügyelő

52 341 09 0000 00 00 Piacfelügyelő Piacfelügyelő 52 341 09 0100 31 01 Gombaszakellenőr Piacfelügyelő 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok

Hazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok AKÁCKÖRÚTON Hazai méhészeti genomikai és genetikai vizsgálatok Előző cikkünkben arról írtunk, milyen új eszköztárral rendelkezünk a XXI. században a genetikai vizsgálatok területén, és mit adhat a molekuláris

Részletesebben

MDOSZ. Dietetikai kisokos. Az antioxidánsok. Készítette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2013

MDOSZ. Dietetikai kisokos. Az antioxidánsok. Készítette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2013 MDOSZ 5. Az antioxidánsok Készítette: a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége 2013 Fogalmak ROS: Reaktív oxigén species. Ide tartoznak a szabadgyökök, mint például a hidroxilgyök, szuperoxidgyök, lipidperoxil-gyök

Részletesebben

2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA

2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA 2.6.13. Nem steril termékek mikrobiológiai vizsgálata Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.6.0. 1 01/2008:20613 javított 6.0 2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA

Részletesebben

Linné a növényeket önkényesen pl. a porzók száma, portokok helyzete, párta alakja, stb. alapján csoportosította.

Linné a növényeket önkényesen pl. a porzók száma, portokok helyzete, párta alakja, stb. alapján csoportosította. Az élővilág rendszerezése A rendszertan (taxonómia) alapjai Szerkesztette: Vizkievicz András Az élőlények csoportosításának, a rendszerezésnek célja az élővilág áttekinthetősége. Több mint 500 000 növényfaj

Részletesebben

Növényrendszertan. 1. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. február 13.

Növényrendszertan. 1. előadás. Dr. Bartha Dénes. 2009. február 13. Növényrendszertan 1. előadás Dr. Bartha Dénes 2009. február 13. Növényrendszertan (phytosystematica, fitotaxonómia) = A növények csoportosításának, leírásának és meghatározásának alaptudománya, a növénytan

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0812 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2011. október 17. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

A baktériumok genetikája

A baktériumok genetikája 6. előadás A baktériumok genetikája A baktériumoknak fontos szerep jut a genetikai kutatásokban Előny: Haploid genom Rövid generációs idő Olcsón és egyszerűen nagy populációhoz juthatunk A prokarióták

Részletesebben

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ

B I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal

Részletesebben

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1. Bevezetés Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei 1.1 Mi az élet? Definíció Alkalmas legyen különbségtételre élő/élettelen közt Ne legyen túl korlátozó (más területen

Részletesebben

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai

Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Biológia a 7 8. évfolyama számára A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában a természet és az azt megismerni

Részletesebben

Út az élet fája felé: Földindulás az élővilág osztályozásában

Út az élet fája felé: Földindulás az élővilág osztályozásában Út az élet fája felé: Földindulás az élővilág osztályozásában Podani János TÖK, Szent László Gimnázium Budapest X. 2012. december 5. Családfa Az élet fája Scala naturae azaz a Természet lépcsője ~ exkluzív

Részletesebben

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor,

A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, 1 A gidrán fajta genetikai változatosságának jellemzése mitokondriális DNS polimorfizmusokkal Kusza Szilvia Sziszkosz Nikolett Mihók Sándor, (Debreceni Egyetem Állattenyésztéstani Tanszék) A bármilyen

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN Általános iskola 7-8. évfolyam A biológia-egészségtan tanításának célja, hogy az általános iskola 1 6. évfolyamán megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve a tanulókkal

Részletesebben

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN

BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9

Részletesebben

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok

Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Ostoros egysejtűek Páncélos ostorosok (barázdás moszatok) Zöldmoszatok (lehetnek helyváltoztató mozgásra képtelenek is) Ostorosmoszatok Ős-ostorosok Galléros-ostorosok Állábas egysejtűek Hálózatos állábúak

Részletesebben

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna

TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna 1 TOXIKOLÓGIAI ALAPISMERETEK Tompa Anna A nemzetközileg regisztrált vegyi anyagok száma az 1990-es évekre elérte a 10 milliót, amiből 50-75 ezer anyag kerül be közvetlenül a környezetbe. Ezek száma országonként

Részletesebben

Biológia fakultáció a 10 12. évfolyam számára

Biológia fakultáció a 10 12. évfolyam számára Biológia fakultáció a 10 12. évfolyam számára Mottó: Gondolják csak el! Egy bolygón, de könnyen meglehet, hogy az egész világegyetemben egyetlen bolygón azok a molekulák, amelyekből normális esetben egy

Részletesebben

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

7. A SEJT A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SEJT 1. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK DIA 1 DIA 2 DIA 3 DIA 4 A sejtbiológia a biológiának az a tudományterülete, amely a sejt szerkezeti felépítésével, a különféle sejtfolyamatokkal (sejtlégzés, anyagtranszport,

Részletesebben

xkir Tesztintézmény Mezőgazdaság..SZAKMACSOPORT Dísznövénykertész..SZAKMA OKJ SZÁMA: 33 622 01 1000 00 00 1 /

xkir Tesztintézmény Mezőgazdaság..SZAKMACSOPORT Dísznövénykertész..SZAKMA OKJ SZÁMA: 33 622 01 1000 00 00 1 / xkir Tesztintézmény 999999 HELYI TANTERV Mezőgazdaság..SZAKMACSOPORT Dísznövénykertész..SZAKMA OKJ SZÁMA: 33 622 01 1000 00 00 1 / 2 / ÉRVÉNYES: 2008. szeptember 1 tõl CÉLOK ÉS FELADATOK, FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

Részletesebben

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése

A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A felszíni vizek fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságai, a benne lezajló folyamatok, a víz mint élőhely jellemzése A víz körforgása a Földön ezer km3 % újratermelődési idő óceánok és tengerek 1 380

Részletesebben

AZ ÁLLATGENETIKAI EROFORRÁSOKRA VONATKOZÓ GLOBÁLIS CSELEKVÉSI TERV és AZ INTERLAKENI NYILATKOZAT

AZ ÁLLATGENETIKAI EROFORRÁSOKRA VONATKOZÓ GLOBÁLIS CSELEKVÉSI TERV és AZ INTERLAKENI NYILATKOZAT AZ ÁLLATGENETIKAI EROFORRÁSOKRA VONATKOZÓ GLOBÁLIS CSELEKVÉSI TERV és AZ INTERLAKENI NYILATKOZAT ÉLELMEZÉSI ÉS MEZOGAZDASÁGI CÉLÚ GENETIKAI EROFORRÁSOK BIZOTTSÁGA AZ ÁLLATGENETIKAI ERŐFORRÁSOKRA VONATKOZÓ

Részletesebben

IV. Fodor József Biológia Verseny

IV. Fodor József Biológia Verseny IV. Fodor József Biológia Verseny Döntő 2013. március 8. 1. A kukoricahajtás színének öröklődése (10 pont) Különféle kukoricákat keresztezve egymással, a következő eredményeket kapták: Az 1. keresztezésben

Részletesebben

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után

A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után A vidékfejlesztési támogatások rendszere 2014 után Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály 2014. május 16. Mezőgazdaság versenyképessége A vidékfejlesztési politika céljai Hosszú távú

Részletesebben

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 12. BIOLÓGIA KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2010. május 12. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT)

TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Ángyán József TÁJGAZDÁLKODÁSI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI ISMERETEK (LANDSCAPE MANAGEMENT AND RURAL DEVELOPMENT) Egyetemi jegyzet Lektor: Menyhért Zoltán A Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet jegyzete a természetvédelmi

Részletesebben

Kö rnyezete rte kele s Te telsör

Kö rnyezete rte kele s Te telsör Kö rnyezete rte kele s Te telsör 1. TÉTEL A monetáris környezetértékelés szükségessége és kritikája, valamint az arra adható válaszok. A fenntartható fejlődés, az erős és gyenge fenntarthatóság és a monetáris

Részletesebben

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A

A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI GLOBÁLIS ÉS KONTINENTÁLIS SZINTEN, A FÖLDRAJZTUDOMÁNY SZEMSZÖGÉBŐL A társadalom és a földi rendszer kapcsolata Kerényi Attila 1 Az elmúlt 3,5 milliárd évben

Részletesebben

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai A sejtek lehetséges sorsa A sejtek differenciálódása, öregedése Sejthalál osztódás az osztódási folyamatok befejezése és specializálódás egy (összetett) funkra: differenciá elöregedés (szeneszcencia) elhalás

Részletesebben

ÉLELMISZERIPARI BIOTECHNOLÓGIÁK

ÉLELMISZERIPARI BIOTECHNOLÓGIÁK ÉLELMISZERIPARI BIOTECHNOLÓGIÁK Aromaanyagok biotechnológiai szintézise természetes zsírsavakból Tárgyszavak: aromaanyag; bioszintézis; enzimes észterszintézis; átészterezés. A természetes aromaanyagok

Részletesebben

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények

Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára B változat Célok, fejlesztési követelmények A biológia tudományának szinte minden részterülete redukált formában ugyan, de része a tantárgynak

Részletesebben

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. és 235. cikkére,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 100. és 235. cikkére, Fontos jogi nyilatkozat 31978L0176 Hivatalos Lap L 054, 25/02/1978 o. 0019-0024 finn különkiadás fejezet 15 kötet 2 o. 0079 görög különkiadás: fejezet 15 kötet 1 o. 0154 svéd különkiadás fejezet 15 kötet

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 5. óra Élőlényismeret I. Az alsóbbrendű szervezetek (fito- és zooplankton szervezetek), növényi és állati szervezetek Makroelemek Tápanyagok Mikroelemek

Részletesebben

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

BIOLÓGIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Biológia emelt szint 0621 É RETTSÉGI VIZSGA 2006. november 2. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az emelt szintű dolgozatok

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév

Részletesebben

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1997)

BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1997) BIOLÓGIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADAT (1997) ÚTMUTATÁS A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. A római számokkal jelölt feladatcsoportok megoldásait mindig

Részletesebben

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára

Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Alapelvek, célok és feladatok Tildy Zoltán Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola - Természetismeret Helyi tanterv Természetismeret 6. évfolyam számára Napjaink környezeti problémái és a fogyasztói

Részletesebben

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.

az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Légzés az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Az életet biztosító, egymással szorosan összefüggő két

Részletesebben

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme

Élőhelyvédelem. Gyepek védelme Élőhelyvédelem Gyepek védelme A gyeptársulások helye a magyarországi vegetációban legszárazabb gyeptársulások üde gyeptársulások természetes gyepek antropogén eredetű gyepek legnedvesebb gyeptársulások

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció)

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Megtermékenyítés (fertilizáció) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

31 582 21 0001 31 02 Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő Épületgépészeti rendszerszerelő

31 582 21 0001 31 02 Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő Épületgépészeti rendszerszerelő Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/010. (IV..) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK

(Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK 2013.6.8. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 157/1 II (Nem jogalkotási aktusok) RENDELETEK A BIZOTTSÁG 503/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2013. április 3.) a géntechnológiával módosított élelmiszerek és

Részletesebben

MIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem

MIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem ERJEDÉSIPARI MIKROBIOLÓGIA Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Ipari fermentációk Sejtek (általában mikroorganizmusok)

Részletesebben

Az élelmiszerek romlásos jelenségei

Az élelmiszerek romlásos jelenségei Az élelmiszerek romlásos jelenségei A nyers élelmiszerek élő sejt- és szövetrendszere a romlási folyamatokkal szemben a terményeknek természetes immunitást biztosít. Ez az immunitás azonban csak addig

Részletesebben

BISZFENOL A SZENNYEZÉSEK ELŐFORDULÁSA, BIOLÓGIAI HATÁSA ÉS KÁRMENTESÍTÉSE

BISZFENOL A SZENNYEZÉSEK ELŐFORDULÁSA, BIOLÓGIAI HATÁSA ÉS KÁRMENTESÍTÉSE BISZFENOL A SZENNYEZÉSEK ELŐFORDULÁSA, BIOLÓGIAI HATÁSA ÉS KÁRMENTESÍTÉSE Készítette: Csitári Bianka Környezettan BSc Témavezető: Felföldi Tamás. 2014.01.29 BEVEZETÉS Biszfenol A (BPA) IUPAC név: 4,4'-(propán-2,2-dil)difenol

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam

TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam TERMÉSZETISMERET 5 6. évfolyam Tantárgyi célok, feladatok A természetismeret tantárgy olyan műveltségképet közvetít, amely egységben jeleníti meg az élő és élettelen természet jelenségeit, folyamatait,

Részletesebben

54 851 01 0100 52 01 Települési környezetvédelmi ügyintéző. Települési környezetvédelmi technikus

54 851 01 0100 52 01 Települési környezetvédelmi ügyintéző. Települési környezetvédelmi technikus A /2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla

Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az

Részletesebben

Vírusok I: általános

Vírusok I: általános 1 Mi egy vírus? VÍRUSOK-I Vírusok I: általános I. Bevezetés A vírusok sejtparaziták, ami azt jelenti, hogy (1) a sejten kívül nem képesek élettevékenységet folytatni. (2) Továbbá, a vírusok a fertőzött

Részletesebben

A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐ ÉS A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS HELYE ÉS SZEREPE MAGYARORSZÁG 21. SZÁZADI ERDŐSTRATÉGIÁJÁBAN

A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐ ÉS A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS HELYE ÉS SZEREPE MAGYARORSZÁG 21. SZÁZADI ERDŐSTRATÉGIÁJÁBAN A SZENT ISTVÁN TUDOMÁNYOS AKADÉMIA SZÉKFOGLALÓ ELŐADÁSAI Új Folyam. 12. szám Szerkeszti: STIRLING JÁNOS OESSH főtitkár SOLYMOS REZSŐ A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐ ÉS A TERMÉSZETKÖZELI ERDŐGAZDÁLKODÁS HELYE ÉS

Részletesebben

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek 1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek

Részletesebben

Biológia. Biológia 9/29/2010

Biológia. Biológia 9/29/2010 Biológia Bevezetés a biológiába élettelen és élő állapot; az élőlények jellemzői: egyediség, biostruktúra, szervezettség, kémiai tulajdonság; anyag-és energiacsere, ingerlékenység, mozgásjelenségek, szaporodás,

Részletesebben

CORESTA. (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005.

CORESTA. (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005. CORESTA (Cooperation Centre for Scientific Research Relative to Tobacco) JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLATOK (GAP) ÚTMUTATÓ 3. KIADÁS 2005. FEBRUÁR Fordította: Universal Leaf Tobacco Magyarország Rt Nyíregyháza,

Részletesebben

VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY

VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY Szent István Egyetem Mezõgazdaság- és Környezettudományi Kar VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY Ismertet, ajánlott tantervek és tantárgyak Gödöll VAD-, HALGAZDÁLKODÁSI ÉS MÉHÉSZETI SZAKIRÁNY

Részletesebben

származó ammóniaemisszió kezelése

származó ammóniaemisszió kezelése LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 6.3 Mezőgazdasági tevékenységekből származó ammóniaemisszió kezelése Tárgyszavak: mezőgazdaság; ammónia; emisszió. Az ammónia (NH 3 ) és az ammónium-ion (NH 4 + ) fontos szerepet

Részletesebben

A növények rendszerezésének fejlődése 8 (-9?) szakaszban

A növények rendszerezésének fejlődése 8 (-9?) szakaszban A növények rendszerezésének fejlődése 8 (-9?) szakaszban Az egyes elkülönített korszakok kezdeténél sokszor volt mérföldkő, azonban ez legtöbbször nem jelenti az előző korszak végét is! 1753 Linné: Species

Részletesebben

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek

9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek 9-1. melléklet: Kapcsolódó programok és tervek Tartalom 1.1. Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 4 1.1.1. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2015-2020.... 4 1.1.2. A fenntarthatóság felé való

Részletesebben

STRATÉGIA - MÓDSZERKÖZELBEN

STRATÉGIA - MÓDSZERKÖZELBEN Varsányi Judit: STRATÉGIA - MÓDSZERKÖZELBEN Megjelent a Marketing folyóirat 1990/1. számában A hazánkban felgyorsult változások hatására minden eddiginél élesebb fénybe került a vállalatok működőképességének

Részletesebben

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására A minimális sejt Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására Anyagcsere Gánti kemoton elmélete Minimum sejt Top down: Meglevő szervezetek genomjából indulunk ki Bottom

Részletesebben

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok

Részletesebben

Szerkesztette: Vizkievicz András

Szerkesztette: Vizkievicz András Szerkesztette: Vizkievicz András 1 A biológia tudománya Az élővilág rendszerezése Szerkesztette: Vizkievicz András A biológia (bios élő, logos tudomány, gör.) a természettudomány egyik ága, amely az élő

Részletesebben

BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota

BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota BIOLÓGIA 7-11. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Font Lajosné, Raffai Zsuzsanna, Szabóné Déri Ágota 7. ÉVFOLYAM Témakörök Tartalom Követelmények / Fogalmak: minimum- dőlt betű (optimum- kerek betű) Távoli tájak élővilága

Részletesebben

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis

Proontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:

Részletesebben

Sugározza a szépséget! TIENS BELSŐ SZÉPSÉG KAPSZULA

Sugározza a szépséget! TIENS BELSŐ SZÉPSÉG KAPSZULA Sugározza a szépséget! TIENS BELSŐ SZÉPSÉG KAPSZULA BELSŐ SZÉPSÉG KAPSZULA A Bels szépség étrend-kiegészítő kapszula egy olyan kiváló készítmény, melynek segítségével ahogy neve is sejteti megőrizhetjük

Részletesebben

Az ökológia alapjai - Növényökológia

Az ökológia alapjai - Növényökológia Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek

Részletesebben

Tudományközi beszélgetések

Tudományközi beszélgetések VILÁGOSSÁG 2003/9 10. Tudományrendszer Tudományközi beszélgetések Molekuláris biológia A XXI. század tudományrendszere című nagyprojektje keretében tudományközti beszélgetések sorozatát indította el az

Részletesebben

Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék. TDK bemutató, 2014. március 12.

Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék. TDK bemutató, 2014. március 12. Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék TDK bemutató, 2014. március 12. A NIR spektroszkópia biotechnológiai alkalmazásai Prof. Salgó András Dr. Gergely Szilveszter salgo@mail.bme.hu

Részletesebben

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft

Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft Blautech Humán - és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft 8200 Veszprém, Hársfa u. 39. Tel: (88) 590-050 Fax: (88) 590-059 Honlap: www.blautech.hu E-mail cím: mail@blautech.hu A Környezetvédelmi Minisztérium

Részletesebben

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam

FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY. 10. évfolyam FEJLESZTŐ FELADATOK TANULÓI PÉLDÁNY BIIOLÓGIIA 10. évfolyam A feladatsorok összeállításában közreműködtek: Both Mária Fazakas Andrea Gadóné Kézdy Edit Holzgethán Katalin Kecskés Ferenc Kerényi Zoltán Lászlóné

Részletesebben

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT

SZÁMVITELI POLITIKA SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Dunaújvárosi Főiskola szenátusa 17-2006./2007. sz. határozatával 2006.12.12-énelfogadta Módosítás: 27-2008/2009. sz. 2009. 03. 03-án módosította. 2006 Dunaújváros 1. kiadás 1. módosítás

Részletesebben