KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás
|
|
- Ottó Szőke
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
2 Bevezető 1. Környezeti mikrobiológia - biotechnológia 2. A biotechnológia alkalmazási területei 3. Mikroorganizmusok szerepe, jelentősége 4. Tantárgy-tematika példákkal 5. Feladatok, követelmények 6. MOKKA adatbázis (egyéni feladat) 7. KÖRINFO adatbázis
3 Környezeti mikrobiológia Mikroorganizmusok a környezetben Mikrobiológiai folyamatok Mikrobiológiai folyamatok hasznosítása BIOTECHNOLÓGIA
4 BIOTECHNOLÓGIA Definíció: Ereky Károly Biotechnológia - (EREKY Károly, 1917) minden munka, amellyel alapanyagokból termékeket állítunk elő élő organizmusok segítségével.
5 Biotechnológia Felhasználási cél: humán- vagy állategészségügyi, mezőgazdasági, vagy ipari Kezdet: sumérok sörfőzése? Iparág kezdete: a rekombináns DNS technika megjelenésétől (1970-es évek végétől) 1983: humán inzulin előállítása rekombináns DNS technikával Genentech megalakulása
6 Biotechnológia Mikroorganizmusok, állati és növényi sejtek/ szövetek vagy ezek részeinek (pl. enzimek) felhasználása Gyógyszeripar, élelmiszeripar, mezőgazdaság, biológiai ásványhasznosítás környezetvédelem
7 Tantárgy-tematika Környezeti mikrobiológia, biotechnológiák Mikroorganizmusok környezetünkben, mikrobiológiai módszerek (minőségi azonosítás, mennyiségi vizsgálat) Ökoszisztéma, biogeokémiai ciklusok (C, N, P, S- körforgalom) Talajtan, szennyezett talaj Kockázatcsökkentés, remediáció Biodegradáció talajban, biodegradáció jellemzése Bioremediáció Biotechnológiák toxikus fémekkel szennyezett talajokra Innovatív biotechnológiák (ciklodextrin, bioszén ) Génmérnökség, géntechnikák, génklónozás
8 Mikroorganizmusok MIKROORGANIZMUSOK KÖRNYEZETÜNKBEN
9 Mikroorganizmusok szerepe, jelentősége Biogeokémiai ciklusok és a bioszféra állandósult állapotának fenntartása Lebontó folyamatok: az elhalt állatok és növények szerves anyagainak lebontása (szén körforgása) + szennyezőanyagok lebontása (biodegradáció) A levegő nitrogénjének hasznosítása (növények és állatok számára nem hasznosítható): baktériumok képesek annak fixálására (nitrogén körforgása)
10 Mikroorganizmusok szerepe, jelentősége Együttélés magasabb rendű élőlényekkel Növények, állatok, ember egészségét befolyásolják A normál flóra és a kórokozók között pedig kompetíció.
11 Mikroorganizmusok szerepe, jelentősége Tudatos gyakorlati felhasználás: élelmiszeripar (kenyér, bor, sör, sajt, szalámi stb.), gyógyszeripar (antibiotikumok, oltóanyagok) bioremediáció (biodegradáción alapuló remediáció) biológiai szennyvíztisztítás
12 Mikroorganizmusok szerepe, jelentősége Modell- és tesztorganizmusok tudományos kutatásokban (biokémia, genetika, toxikológia molekuláris biológia) Egyszerűen, gyorsan szaporíthatók, nagy méretű populációk Viszonylag olcsó és jól reprodukálható kísérletek
13 Mikroorganizmusok Organizmusok, melyek nem jutottak el a szövetes differenciálódásig, és életciklusuk jelentős részében szabad szemmel nem láthatók. Név megadása: nemzetség és faj Vírusok Baktériumok Gombák Protiszták Növényi egysejtűek Állati egysejtűek (protozoonok)
14 Az ipari jelentőségű mikroorganizmusok Baktériumok: méret 0,5-5 µm; gömb, pálca vagy spirális osztódással szaporodnak, egyesek spóraképzők Sugárgombák: (aktinomiceták): fonalas szerkezet (micélium), hosszirányú növekedés, spóraképzők (szaporító képlet) Élesztők: ovális alakú, 5-20 µm, szaporodás főleg sarjadzással, a leánysejtek együtt maradnak 1-10 sejtig. Penészek: 4-20 µm fonalas szerkezet (hifa), szaporodásuknál az ivaros és vegetatív szakaszok váltakoznak, jellegzetes spóratartókat fejlesztenek.
15 Mikroorganizmusok - baktériumok Escherichia coli 1/labmanua/lab6/images/Ecoli01_scale.j pg biology/bi_bacteriology/cl_clos tridia/m_bi_cl_20small.jpg Bacillus faj h/bios312/labprocedures/gramposcoc ci.jpg
16 Mikroorganizmusok - gombák Gombák: erjesztők az élelmiszeriparban Szekunder metabolitok termelése a gyógyszeriparban (antibiotikumok, hormonok). Fonalasgombák Élesztőgombák Saccharomyces cerevisiae Penicillium roqueforti
17 Mikroorganizmusok - állati egysejtűek Állati jellegű protiszták (protozoon): heterotróf, egysejtű, nincs sejtfala, vizekben él, többségük nagy lebontó aktivitású szaprobionta. Paramecium caudatum Tetrahymena pyriformis
18 A mikroorganizmusok fejlődését, növekedését befolyásoló tényezők Tápanyagok Víz (baktériumok: ~20%, gombák: ~12%) Makrotápelemek Mikrotápelemek Növekedési faktorok, vitaminok Oxigén Aerob, anaerob Hőmérséklet Pszichrofil, mezofil és termofil ph
19 Mikroorganizmusok minőségi vizsgálata Makroszkópikus jellemzők Mikroszkópikus jellemzők
20 Mikroorganizmusok minőségi vizsgálata Festődésük Biokémiai változások
21 A mikroorganizmusok növekedése (szaporodása) 10 8 x 10 4 A B C D E F t A tenyészet fejlődésének szakaszai: A. Lappangási (lag) szakasz B. Gyorsuló növekedés szakasza C. Exponenciális növekedés szakasza, korlátlan, kiegyensúlyozott növekedés. D. Lassuló, limitált vagy korlátozott szaporodás E. Stacionárius, stagnáló szakasz F. Hanyatló szakasz t g generációs idő (két egymást követő osztódás között eltelt idő)
22 A fermentációs (biotechnológiai) eljárások céljai/lehetőségei Sejttömeg termelés pékélesztő, SCP Sejtkomponensek előállítása intracelluláris enzimek, poliszacharidok, nukleinsavak Metabolit termelés primer: etanol, tejsav szekunder: antibiotikumok Egyszerű szubsztrát konverzió glükóz fruktóz penicillin 6-NH 2 -penicillánsav Multi-szubsztrát konverzió biológiai szennyvíztisztítás
23 Egy termelő fermentációs folyamat megvalósításának lépései 4.A. Keverés (anyagátadás) 2.A. Sterilezés 3. Reaktor ooooo 2. Tápanyagok Si 1. Oltóanyag Termelő törzs 5. Mérés (adatok) 6. Matematikai modell Szabályozás, vezérlés 4.B. Levegőztetés Anyagátadás 7. Termék feldolgozási műveletek Forrás: Sevella Béla: Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok (2011) Egyetemi tananyag. -
24 Fermentációs folyamat oltótenyészet útja Sűrített levegő Kémcső tenyészet (10 ml) Rázott lombikos tenyészet (100 ml) Labor fermentoros tenyészet (10 l) Inokulum fermentoros tenyészet (2-3 m 3 ) Üzemi fermentor ( m 3 ) Forrás: Sevella Béla: Biomérnöki műveletek és alapfolyamatok (2011) Egyetemi tananyag. -
25 A mikroorganizmusok elterjedtsége Körülmény Extrém környezeti paraméterek Mikroorganizmus Hőmérséklet Tengermélyi kitörések ( o C) Forróvízű források (85 o C) Forró kénes források (75 o C) Ozmózisnyomás Savas ph % NaCl 25 % NaCl ph 3,0 alatt ph 1,0 körül Methanopyrus kandleri Pyrodictium abyssi Thermus, Sulfolobus Thermotrix thiopara Clamydomonas Halobacterium Halococcus Saccharomyces Thiobacillus Lúgos ph ph 10,0 és felette Bacillus sp. Kis vízaktivitás Magas hőmérséklet + alacsony ph a w = 0,6 0,65 Torulopsis sp. Candida sp. 85 o C, ph 1,0 Cyanidium Sulfolobus acidocaldarum
26 Az ökoszisztéma ÖKOSZISZTÉMA = BIOLÓGIAI + ABIOTIKUS Az ökoszisztémák az élő és az élettelen koordinált együttműködését különböző fejlettségű és hatékonyságú rendszerekben oldják meg. Mikroméretű ökológiai rendszernek tekinthetőek néhány mikroorganizmus közösségét jelentő élőhelyek, például egy mikrobiológiai úton korrodeálódó vasfelület, a biológiai szennyvíztisztító biofilmje. Nagyobb léptékű ökoszisztémák a felszíni vizek és azok üledéke, vagy a szárazföldi ökoszisztémák, melyek középpontjában a talaj organominerális komplexumában élő biota jelenti az ökológiai rendszert.
27 Táplálkozási láncok napfény autotrófok növényevők húsevők I húsevők II lebontók légzési veszteség hulladékanyagok tápanyagfelvétel anyagcsere során
28 Szénkörforgalom a földi ökoszisztémában ATMOSZFÉRA Növény: 550 CO M M SZÁRAZFÖLD holt szag, humusz: szén, kőolaj, földgáz: karbonát: M TENGER oldott szag: ,5 üledék fitoplankton 5 C tartalom ill. tartalék * 10 9 t C áram nyilakon: * 10 9 t/év
29 Holt szerves anyagok sorsa a talajban, humifikáció Szalma CO 2 + H 2 O CO 2 + H 2 O felszín Holt szerves anyag C/N=30 Lignin tannin polifenol Szénhidrát, pektin, cellulóz, protein Ásványositás NH 4 Asszimiláció Ammonifikáció nitrogénzár R-NH 2 n Biomassza Hidroxi fenolok Viszonylag stabil maradékok NH 4, aminosav, aminocukor Nukleofil adició Kondenzáció polimerizáció Huminanyagok C/N=10-15 Kinoidális gyökök Demetilezés dekarboxilezés, béta oxidáció autooxidáció
30 Talajtan : a talaj komplex rendszere A talaj komplex élő, dinamikus rendszer: a talaj három fázisa + élőlények + szennyezőanyag.
31 Szerves szennyezőanyagok sorsa a talajban Biodegradálódhatnak Mineralizálódhatnak Kometabolizmus Perzisztencia Beépülés a biomasszába Beépülés a táphumuszba
32 A környezetirányítás eszköztára GAZDASÁG KÖRNYEZETPOLITIKA POLITIKA JOG KOCKÁZATMENDZSMENT MONITORING KOCKÁZAT FELMÉRÉSE 1. VESZÉLY AZONOSÍTÁSA 2. KOCKÁZAT FELMÉRÉSE Általános / helyspecifikus Kvalitatív/ kvantitatív Ökológiai / humán egészségi KOCKÁZAT CSÖKKENTÉSE 1. MEGELŐZÉS 2. KORLÁTOZÁSOK 3. REMEDIÁCIÓ Fizikai-kémiai technológiák Biotechnológiák, bioremediáció Ökológiai technológiák
33 Szennyezőanyag kémiai tulajdonsága Illékony Vízoldható Szorbeálódó Talaj szilárd fázisa Talajvíz Talajlevegő Bioremediáció Talajgőz kiszívása és felszíni kezelése Termikus deszorpció Bioremediáció Fitoremediáció Talajmosás Elektrokinetikai eljárások Bioremediáció Biológiai kioldás Fitoremediáció Extrakció Szemcseméret szerinti frakcionálás Termikus deszorpció Talajégetés/Pirolízis Vitrifikáció Elektrokinetikai eljárás Bioremediáció Sztrippelés Bioremediáció Fitoremediáció Talajvíz kiszívás & felszíni kezelés Aktív résfalak Biodegradáción alapuló remediáció Talajvíz kiszívás és felszíni kezelés Bioremediáció Talajgáz kiszívása és felszíni kezelése Bioremediáció Talajgőz kiszívása és felszíni kezelése Bioremediáció Talajgáz kiszívása és felszíni kezelése Szennyezőanyag mobilizálásán alapuló technológiák
34 In situ bioventillációs talajtisztítási technológia vázlata levegő szívócsövek (B) ventillátor C6 C 5 C 4 0 B3 B2 B1 1 Talajgáz tisztító berendezés Talajlevegő áramlási iránya C3 C2 C1 Levegő bevezető csövek ( C)
35 Az in situ bioremediáció (CDT) Rendszerellenőrző állomás Levegő- és vízbevezető kút Transzformátor Népligeti transzformátor állomás. A szennyezőanyag: TO40A transzformátorolaj a talajban és a talajvízben Kombinált kút Levegőelszívó kút
36 Fitostabilizáció Fitoextrakció Fitoremediáció
37 Innovatív biotechnológiák Ciklodextrinek a környezetvédelemben nanotechnológia légszennyezéscsökkentés, víztisztítás, talajtisztítás Zárványkomplex Gazdamolekula Talajvédelem, talajfunkciók fenntartása, talajminőség javítása Hulladékok hasznosítása CO 2 csökkentés Bioszén (biochar) hulladékból Biomassza oxigénmentes, magas hőmérsékleten történő elégetése során visszamaradt stabil anyag + Vendégmolekula a-bioszen-kedvezo-hatasai/
38 Génsebészet DNS klónozás Génsebészet: in vitro technikák, melyek a génkészlet nagymértékű megváltoztatását, célzott keveredését teszik lehetővé. A genetikai információ mesterséges átvitele (állat, növény, mikroorganizmus) Genetikai mérnöki tevékenység : DNSfragmentumok tervezett és tudatos összeépítése DNS-klónozás
39 A pglo plazmid Aequorea victoria medúzából Zöld fluoreszcens fehérje (Green Fluorescent Protein, GFP) 2008 kémiai Nobel-díj
40 Feladatok, követelmények ZH : kis-zh (30%) + nagy-zh (45%) kis-zh Nagy-ZH Előadások anyaga KÖRINFO adatbázis Egyéni feladat - adatlap feltöltés adatbázisba (25%) Részvétel az előadásokon (5%, nagy-zh jegyébe beleszámítva)
41 Egyéni feladat MOKKA adatbázis Bioremediációs/talajjavítási technológiai adatlap feltöltése a MOKKA adatbázisba (adatlap) Dinamikus, online épülő, adatlapos információs rendszer Modern mérnöki eszköztár Regisztráció
42 KÖRINFO adatbázis Lexikon: a szakkifejezések értelmezéséhez, a környezetvédelem jogi, tudományos és technikai hátteréhez. Adatbázis: hagyományos és innovatív módszerek, melyek segítségével mérhető a környezet állapota, károsodása vagy olyan technológiákkal, melyek segítenek a környezetet egészséges állapotban tartani vagy ha szükséges "meggyógyítani". Térképek és a képtárak gyors és szemléletes információ a KÖRINFO területeiről. Döntéstámogatás (DST) egy problémakör jogi hátterének vagy tudományos alapjainak megismeréséhez szükséges útvonal. E-tanfolyam: résztvevők megismerhetik a modern környezetmérnöki munka tudományos és gyakorlati alapjait. Regisztráció
43 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK
2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok
RészletesebbenKÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA. Bevezető előadás 2016
KÖRNYEZETI MIKROBIOLÓGIA ÉS BIOTECHNOLÓGIA Bevezető előadás 2016 Dr. Molnár Mónika, Dr. Feigl Viktória Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenTantárgy tematikája: I. Félév
Képzés: BSc Tantárgy kódja és neve: TBBE0571, TBBE0572 + TBBL0572, Biomérnöki műveletek és folyamatok I-II Kredit: 3, 3+2 Tantárgyfelelős: Dr. Karaffa Levente Oktatók: Dr. Karaffa Levente, Dr. Fekete Erzsébet
RészletesebbenTUDOMÁNYOS KOLLOKVIUM
A KÖZPONTI KÖRNYEZET- ÉS ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET AZ MTA ÉLELMISZERTUDOMÁNYI TUDOMÁNYOS BIZOTTSÁGA és a MAGYAR ÉLELMISZER-TUDOMÁNYI ÉS TECHNOLÓGIAI EGYESÜLET közös rendezésében 2012. november
RészletesebbenA baktériumok szaporodása
A baktériumok szaporodása Baktériumsejt növekszik, majd osztódik a populáció szaporodik - Optimális körülmények esetén a sejttömeg (sejtszám) exponenciálisan nõ az idõvel - Generációs idõ: az az idõ, ami
RészletesebbenA BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA
5. előadás A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA Növekedés: a baktérium új anyagokat vesz fe a környezetből, ezeket asszimilálja megnő a sejt térfogata Amikor a sejt térfogat és felület közti arány megváltozik sejtosztódás
RészletesebbenMIKROBIOLÓGIA. Dr. Maráz Anna egyetemi tanár. Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem
ERJEDÉSIPARI MIKROBIOLÓGIA Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Ipari fermentációk Sejtek (általában mikroorganizmusok)
RészletesebbenSzerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása
Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős
RészletesebbenBaktériumok tenyésztése
Baktériumok tenyésztése Koch posztulátumok A betegből a kórokozó izolálása Izolálás, tenyésztés, tápközegben fenntartás Kísérleti állatba oltva a betegségre jellemző tünetek kialakulása Ezen állatokból
RészletesebbenPadányi Katolikus Gyakorlóiskola 1
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek az élő természet belső rendjének, a
RészletesebbenII. Biomérnöki műveletek. 1. Bevezetés
Vegyipari és biomérmöki műveletek II. Biomérnöki műveletek 1. Bevezetés A vegyipari műveletek áttekintése után foglalkozzunk a biomérnöki műveletekkel. A biológiai vagy biotechnológiai iparban az eddig
RészletesebbenA baktériumok genetikája
6. előadás A baktériumok genetikája A baktériumoknak fontos szerep jut a genetikai kutatásokban Előny: Haploid genom Rövid generációs idő Olcsón és egyszerűen nagy populációhoz juthatunk A prokarióták
RészletesebbenÉvelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása
Évelő lágyszárú növények biomasszájának hasznosítása Dr. Hornyák Margit c. egyetemi docens SZE Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár MMK Környezetvédelmi Tagozat 2016. január 20. Problémafelvetés
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)
RészletesebbenIPARI ENZIMEK 2. Proteázok. Alkalikus proteázok. Pécs Miklós: Biotermék technológia 1. 6. fejezet: Ipari enzimek 2.
IPARI ENZIMEK 2 Proteázok A proteázok az ipari enzimek egyik legfontosabb csoportja (6200 t tiszta E/év) Peptid kötéseket bont (létrehoz) (hidrolízis, szintézis) Fehérje lebontás: élelmiszer, tejalvadás,
RészletesebbenBIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE
Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola BIOLÓGIA EGÉSZSÉGTAN HELYI TANTERVE a 10-12. évfolyamok számára közgazdaság
RészletesebbenBiológia - Egészségtan helyi tanterv
Biológia - Egészségtan helyi tanterv I. Célok és feladatok A középiskolai biológiatanítás célja, hogy a tanulók ismereteikre, tapasztalataikra, valamint készségeikre és képességeikre építve elmélyüljenek
RészletesebbenAZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő
AZ EMBERI MIKROBIOM: AZ EGYÉN, MINT SAJÁTOS ÉLETKÖZÖSSÉG Duda Ernő Az NIH, az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Hivatala (az orvosi- és biológiai kutatásokat koordináló egyik intézmény) 2007 végén
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni
RészletesebbenA MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kar Mosonmagyaróvár MIKROBIOLÓGIA ELŐADÁS Alapképzési (BSc) szakok A MIKROORGANIZMUSOK A TERMÉSZETBEN Prof. Dr. Varga László egyetemi
RészletesebbenKörnyezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék
Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:
RészletesebbenA prokarióták. A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.
A prokarióták A biológia tudománya az élők világát két alapvető birodalomra osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. Szerk.: Vizkievicz András A prokarióták legszembetűnőbb közös sajátsága, hogy sejtjükben
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ biológiai kármentesítési eljárások I. 68.lecke Intenzifikált
RészletesebbenVÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS
VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Területi vízgazdálkodás, Szabályozások, Vízbázisok és szennyezőanyagok SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.08. 2011/2012. tanév 2. félév
RészletesebbenA biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra.
A prokarióták Szerkesztette: Vizkievicz András A biológia tudománya az élők világát két alapvető egységre ún. doménre, birodalomra - osztja: a prokariótákra és az eukariótákra. A prokarióták (legszembetűnőbb)
Részletesebben4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.
Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenHulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai
Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai "A múzeumok a múltat őrzik meg, a hulladék-feldolgozók a jövőt." (T. Ansons) 2015/2016. tanév
RészletesebbenBIOLÓGIA. 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra. Célok és feladatok
BIOLÓGIA 10. évfolyam /normál képzés/ 11. évfolyam /kéttannyelvű és nyelvi előkészítő évfolyamú képzés/ Óraszám: 111 óra Célok és feladatok Szakközépiskolánkban a biológiatanítás célja az elméleti ismeretátadás,
RészletesebbenA biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.
A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. Előadás helye és időpontjai: Dunaharaszti 14.09.09. Debrecen 14.09.16. Kaposvár 14.09.26. Előadó: Dr Petis
RészletesebbenMikroorganizmusok patogenitása
Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis
RészletesebbenModern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.
Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés BME III/4.b. 1. Pernyék stabilizáló hatásának vizsgálata laboratóriumi mikrokozmoszban Tanulmány Készítette:
RészletesebbenBiodegradáció a talajban. Biotesztek szennyezőanyagok talajban történő biodegradációjának vizsgálatára KÖRINFO
Biodegradáció a talajban Biotesztek szennyezőanyagok talajban történő biodegradációjának vizsgálatára KÖRINFO Tartalomjegyzék: 1. Elméleti áttekintés... 3 1.1 A biodegradáció... 3 1.2 A biodegradáció mérése...
Részletesebben2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS
2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS 223 224 Tartalomjegyzék 1.1 Elõzmények 227 1.2 A környezeti kockázatok becslésének általános alapelvei 229 2 A környezeti expozíció becslése 231 2.1 Bevezetõ 231 2.1.1
RészletesebbenBevezetés - helyzetkép
Új irányzatok a szennyvíz-technológiában hazai kutatási eredmények Dr. Fleit Ernő, Sándor Dániel Benjámin, Dr. Szabó Anita Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenBevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.
Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2. Dr. Parádi István Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék (istvan.paradi@ttk.elte.hu) www.novenyelettan.elte.hu A gyökér élettani folyamatai
RészletesebbenIszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók
Iszapképződés Iszapkezelés Dr. Patziger Miklós Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap elhelyezése nem lehetséges Ezért=>
RészletesebbenA biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban
MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban Szakdolgozat Szerző: Kabdebon Balázs Konzulensek:
RészletesebbenAlkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék. TDK bemutató, 2014. március 12.
Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszer-tudományi Tanszék TDK bemutató, 2014. március 12. A NIR spektroszkópia biotechnológiai alkalmazásai Prof. Salgó András Dr. Gergely Szilveszter salgo@mail.bme.hu
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÉS SZEMÉT KÉRDÉS HULLADÉK ÉS SZEMÉT Hulladék - az ember termelő-fogyasztó tevékenysége során keletkező anyagok melyeket már nem tudnak/akarnak felhasználni. Kezeléséről
RészletesebbenBIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 3. rész
BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 3. rész Előadók: Ballagi András, c. egyetemi tanár Richter Gedeon NyRt. - BME Írásos segédanyag található a: http://oktatas.ch.bme.hu /oktatas /konyvek /mezgaz /Biol-biotech-vegyész-MSc
RészletesebbenGázfázisú biokatalízis
Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet
Részletesebben4. Génmanipulált mikroorganizmusok
A biotechnológiai iparban nagyon sok féle terméket gyártanak. Ezeknek az anyagoknak a bioszintézise és a gyártástechnológiája is különböző. Egy célszerű csoportosítási elv a termékekre az anyagcsere jellege
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenMindennapjaink mikrobiológiája. Avagy az otthoni tudomány
Mindennapjaink mikrobiológiája Avagy az otthoni tudomány Kik vagyunk? Mi a mikrobiológia? Kik a mikrobiológusok? kísérlet megtervezése kísérletezés eredmények kiértékelése eredmények ismertetése Mikroba,
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenAz ökológia alapjai - Növényökológia
Az ökológia alapjai - Növényökológia Kötelező irodalom: Tuba Zoltán, Szerdahelyi Tibor, Engloner Attila, Nagy János: Botanika III. Növényföldrajz és Bevezetés a funkcionális növényökológiába fejezetek
RészletesebbenAz élelmiszerek romlásos jelenségei
Az élelmiszerek romlásos jelenségei A nyers élelmiszerek élő sejt- és szövetrendszere a romlási folyamatokkal szemben a terményeknek természetes immunitást biztosít. Ez az immunitás azonban csak addig
RészletesebbenKÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás. Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010
KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 7. Előadás Szennyvíztisztítási technológiák 2. Bodáné Kendrovics Rita ÓE RKK KMI 2010 III. Fokú tisztítási technológia N és P eltávolítása Természetes és mesterséges
RészletesebbenSzakmai ismeret A V Í Z
A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,
RészletesebbenMICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat
Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth
RészletesebbenBIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 3. rész
BIOLÓGIA és BIOTECHNOLÓGIA 3. rész Előadók: Ballagi András, c. egyetemi tanár Richter Gedeon NyRt. - BME Írásos segédanyag található a: http://oktatas.ch.bme.hu /oktatas /konyvek /mezgaz /Biol-biotech-vegyész-MSc
RészletesebbenSzennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása
Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap
Részletesebben4. SZERVES SAVAK SZERVES SAVAK. Felhasználása. Citromsav. Termelés. Történet. Pécs Miklós: Biotermék technológia
SZERVES SAVAK Mind prokarióták, mind eukarióták termelnek savakat, nincs különbség. 4. SZERVES SAVAK Anyagcserében: Az aeroboknál: a szénforrások szerves savakon keresztül oxidálódnak. Ha nem megy végig
RészletesebbenC-FOOD MATRIX. A természet immunerősítője 30 tabletta Adagolás : Napi 1 tabletta
C-FOOD MATRIX A természet immunerősítője 30 tabletta Adagolás : Napi 1 tabletta A természet immunerősítője A C-vitamint a táplálék végtelen komplexitásában tartalmazza Számos immunerősítőt, szinergisztikus
Részletesebben1. A tárgyalandó témakör tárgyilagos és tényszerű bemutatása
RÉTSÁG VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 2651 Rétság, Rákóczi út 20. Telefon: 35/550-100 www.retsag.hu Email: hivatal@retsag.hu Előterjesztést készítette és előterjeszti: Vargáné Fodor Rita Pénzügyi
RészletesebbenEgy sejt fehérje Single-Cell Protein (SCP) (Hallgatói jegyzet)
Egy sejt fehérje Single-Cell Protein (SCP) (Hallgatói jegyzet) Nagy mennyiségű sejttömeg előállítása a cél, ezt a sejttömeget használják később fel. Az emberiség élelmiszerigénye nő, a mezőgazdaság nem
RészletesebbenBaktériumok szaporodása különböz anyagokon. Dipl.-Ing.Eckhard Vo, Wendel GmbH. Dipl.-Ing. Christian Störch, Herborn
Baktériumok szaporodása különböz anyagokon. Dipl.-Ing.Eckhard Vo, Wendel GmbH. Dipl.-Ing. Christian Störch, Herborn (Email-Mitteilungen, 2/2008) (Fordította: Dr Való Magdolna) 1. Bevezetés Az eladás az
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenMareczky Zoltán. Témavezetők: dr. Réczey Istvánné dr. Barta Zsolt. PhD hallgató
Mareczky Zoltán PhD hallgató Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék Témavezetők: dr. Réczey Istvánné dr. Barta Zsolt mareczky@mail.bme.hu
RészletesebbenIFFK 2011 Budapest, 2011. augusztus 29-31. Biogáz laboratórium fejlesztése
IFFK 2011 Budapest, 2011. augusztus 29-31. Biogáz laboratórium fejlesztése Bakosné Diószegi Mónika, dr. Hováth Miklós, dr. Legeza László * * Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenBorászati mikrobiológia és kémia vizsgakérdések 2012.
Borászati mikrobiológia és kémia vizsgakérdések 2012. Egy vizsgán feltett kérdések pontértéke: Összesen 60 pont >52 pont: jeles (5) 44-51 pont: jó (4) 38-43 pont: közepes (3) 30-37 pont: elégséges (2)
RészletesebbenKÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS
KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS LEVEGŐSZENNYEZÉS, A SZTRATOSZFÉRIKUS ÓZONRÉTEG ELVÉKONYODÁSA, GLOBÁLIS KLÍMAVÁLTOZÁS LEVEGŐSZENNYEZÉSI ALAPFOGALMAK Szennyezett levegő - a természetes alkotóktól minőségileg eltérő
RészletesebbenKémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások
Kémiai és fizikai kémiai ismeretek és számítások 1. A) A hidrogén és vegyületei a hidrogén atomszerkezete, molekulaszerkezete, izotópjai színe, halmazállapota, oldhatósága, sűrűsége reakciója halogénekkel,
RészletesebbenÍzérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban.
Íz- és aromaanyagok Ízérzet: az oldatok ingerkeltő hatása az agyközpontban. Szagérzet: gázállapotú anyagok agyközpontban keletkező tudata; szaglás + ízérzet együttesen = zamat Zamatanyagok Ingerküszöb:
RészletesebbenKUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/2. ütem -
KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/2. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. április - június Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ
Részletesebben3. Aminosavak gyártása
3. Aminosavak gyártása Előállításuk Fehérje-hidrolizátumokból: cisztein, leucin, aszparaginsav, tirozin, glutaminsav Kémiai szintézissel: metionin, glicin, alanin, triptofán (reszolválás szükséges) Biotechnológiai
RészletesebbenPenészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái
C43 Konzervújság 1996. 2. 40-42. és HÚS 1996. 4. 210-214 Penészgombák élelmiszeripari jelentősége, és leküzdésük problémái 1. Penészgombák élelmiszeripari jelentősége A penészgomba elnevezés nem rendszertani
RészletesebbenAz iszapkezelés trendjei
Az iszapkezelés trendjei Boda János és Dr. Patziger Miklós fólia 1 Iszapképződés Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap
RészletesebbenA borok tisztulása (kolloid tulajdonságok)
A borok tisztulása (kolloid tulajdonságok) Tisztasági problémák a borban Áttetszőség fogyasztói elvárás, különösen a fehérborok esetében Zavarosságok: 1. bor felületén (pl. hártya); 2. borban szétszórtan
RészletesebbenInnovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig
Innovatív talajjavítás bioszénnel - laboratóriumtól a szabadföldi alkalmazásig Tudományos Diákköri Kutatás Készítette Bacsárdi Szilvia, IV. évf.(bsc) Máté Rózsa, II. évf. (MSc) Témavezetők Dr. Molnár Mónika
RészletesebbenSZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 xxx xx BIOMASSZA ENERGETIKAI GÉPÉSZETI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ SEE-REUSE
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 BIOMASSZA ENERGETIKAI GÉPÉSZETI SZAKTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ I. A szakképzés jogi háttere A szakképzési kerettanterv a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CC.
RészletesebbenApor Vilmos Katolikus Iskolaközpont. Helyi tanterv. Biológia. készült. a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1.
1 Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont Helyi tanterv Biológia készült a 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 3. sz. melléklet 9-12./3.2.07.1. alapján 10-12. évfolyam 2 A biológia tantárgy tanításának céljai
Részletesebben1.1. A baktériumok változatos anyagcsere-folyamatai
1. TENYÉSZTÉSES VIZSGÁLATI MÓDSZEREK A tenyésztéses módszerek egyrészt lehetıséget teremtenek mikroorganizmusok különbözı célra történı fenntartására és elszaporítására, másrészt ezen eljárások segítségével
RészletesebbenArchenius egyenlet. fehérje denat. optimum
Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés
RészletesebbenBiológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára. B változat. Célok, fejlesztési követelmények
Biológia-egészségtan a gimnáziumok 9 12. évfolyama számára B változat Célok, fejlesztési követelmények A biológia tudományának szinte minden részterülete redukált formában ugyan, de része a tantárgynak
RészletesebbenHidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével
BME OMIKK ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE 44. k. 4. sz. 25. p. 36 43. Energiatermelés, -átalakítás, -szállítás és -szolgáltatás Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével A
RészletesebbenA tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/47
A vizsgafeladat ismertetése: Növényi-, állati eredetű és szintetikus gyógyszerhatóanyagok gyártásának bemutatása. Gyógyszer kiszerelési eljárások ismertetése Amennyiben a tétel kidolgozásához segédeszköz
RészletesebbenMikroorganizmusok patogenitása
Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis
Részletesebben2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA
2.6.13. Nem steril termékek mikrobiológiai vizsgálata Ph.Hg.VIII. - Ph.Eur.6.0. 1 01/2008:20613 javított 6.0 2.6.13. NEM STERIL TERMÉKEK MIKROBIOLÓGIAI VIZSGÁLATA: VIZSGÁLAT MEGHATÁROZOTT MIKROORGANIZMUSOKRA
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
RészletesebbenA biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai
ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának
RészletesebbenA változat (1,5+1,5 óra)
Biológia egészségtan 7 8. évfolyam számára A változat (1,5+1,5 óra) A biológia tantárgy tanításának céljai és feladatai Az ember és természet műveltségterület és ezen belül a biológia tantárgy középpontjában
RészletesebbenBIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap
A kiállítás kelte: 2005. 11. 02. A felülvizsgálat kelte: 2012.03.23. BIZTONSÁGI ADATLAP 1907/2006/EK és a 1272/2008/EK rendelet és módosításai szerinti biztonsági adatlap 1. Anyag / készítmény - és cégmegnevezés
RészletesebbenTechnológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása
Környezetvédelem A szennyvíztisztítás célja Technológiai rendszerek 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása 2008/2009-as tanév, I. félév Horváth Balázs SZE MTK BGÉKI
RészletesebbenÖkológiai földhasználat
Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)
RészletesebbenBIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN
BIOLÓGIA-EGÉSZSÉGTAN 1+4 ÉVFOLYAMOS TAGOZAT 10. ÉVFOLYAM Időkeret: Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 2 óra Javasolt óraterv Összes óra Gyakorlati óra Összefoglaló óra Ellenőrző óra Alapfogalmak, vírusok, 9
RészletesebbenSejttenyésztési alapismeretek
Sejttenyésztési alapismeretek 1. Bevezetés A sejteknek ún. sejtkultúrákban történő tenyésztése (a sejteket az eredeti helyükről eltávolítva in vitro tartjuk fenn ill. szaporítjuk) és tanulmányozása több
RészletesebbenÉLELMISZERISMERET TÉMAVÁZLAT. Vendéglátó-szakmák részére
ÉLELMISZERISMERET TÉMAVÁZLAT Vendéglátó-szakmák részére 1./ A TÁPLÁLKOZÁS JELENTŐSÉGE. AZ ÉLELMISZEREKET FELÉPÍTŐ VEGYÜLETEK CSOPORTOSÍTÁSA, AZ EGYES TÁPANYAGOK JELLEMZÉSE. A TÁPLÁLKOZÁS ÉLETTANI FOLYAMATAI,
RészletesebbenA biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma. Pomázi Andrea
A biotechnológia alapjai A biotechnológia régen és ma Pomázi Andrea A biotechnológia fogalma Alkalmazott biológia A fogalom állandó változásban van A biológia és a biotechnológia közötti különbség a méretekben
RészletesebbenGYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL
GYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL Dr. Bokányi Ljudmilla 1, Dr. Emmer János 1, Leskó Gábor 1,2, Varga Terézia 1 1 Miskolci Egyetem 2 ÉMK Észak-Magyarországi Környezetvédelmi
RészletesebbenXilit előállítás Candida boidinii mikroorganizmus segítségével rázatott lombikban illetve fermentorban
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Xilit előállítás Candida boidinii mikroorganizmus segítségével rázatott lombikban illetve fermentorban TDK dolgozat Készítette: Illés Boglárka Bsc. Biomérnök
Részletesebben1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása. Idegrostok és típusai.
PTE biológiatanár felvételi 1/7 PTE biológiatanár - első szakképzettség - FELVÉTELI tételek 1./ A neuron felépítése. Típusai. A membrán elektromos tulajdonságai: a nyugalmi és akcióspotenciál kialakulása.
Részletesebben