A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban"

Átírás

1 MISKOLCI EGYETEM Műszaki Földtudományi Kar Kőolaj és Földgáz Intézet A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban Szakdolgozat Szerző: Kabdebon Balázs Konzulensek: Dr. Szunyog István egyetemi docens Horánszky Beáta, egyetemi tanársegéd november 20.

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A témaválasztás indoklása 4 2. A biogáz termelése és felhasználása Magyarországon és az Európai unióban Biogáz összetétel Miből lehet biogázt termelni? Biogázok felhasználása A biogáz termelésének technológiája Értékelés a biogázok jövőbeni termelése és felhasználása vonatkozásában A biogáz és a biometán kapcsolata Kéntelenítési eljárások (helyi kéntelenítés, biológiai mosás, kémiai mosás, aktív szenes adszorpció) Biogáz tisztítása, biometán előállítása (abszorpció, fizikai abszorpció, szerves fizikai abszorpció, kémiai abszorpció, gázpermeáció, adszorpció) 23 1 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

3 4. Magyarország és az Európai Unió tagországainak biogáz - termelése és felhasználása Biogáz üzemek elterjedése Biometán betáplálása az Európai Unió földgáz-vezetékrendszerébe A biometán alapanyagai Az Európai Unió néhány tagországának biogáz helyzete A biogáz felhasználásának aránya az Európai Unió és Magyarország primer energia felhasználásában, valamint a megújuló energia hasznosításában Európai Uniós célkitűzések Az Európai Unió megújuló energia felhasználása Magyarország megújuló energia felhasználása Összefoglalás Summary Irodalomjegyzék 48 2 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

4 1. Bevezetés A környezetszennyezés a világ minden táján folyamatosan növekszik. Legfőbb szennyező források az ipar, a mezőgazdaság, valamint a városi tevékenység. Mindezek mellett az emberiség energiaigénye folyamatosan nő, a nem megújuló energiák rendelkezésre álló forrásai pedig folyamatosan csökkennek. A különböző országok kormányai, ipari üzemek vezetői egyre inkább tudatában vannak ezen problémáknak, így támogatják a megújuló energiaforrások elterjedését és az olyan új technológiák kifejlesztését melyek segítségével hatékonyan és gazdaságosan lehet eltávolítani a káros anyagokat környezetünkből. Az egyik ilyen technológia, mellyel sikeresen lehet kezelni a szennyezések szerves frakcióját az anaerob kezelés. A biogáz szerves anyagok mikrobák által anaerob körülmények között történő lebontása során képződő gázelegy. Körülbelül 45-70% metánt (CH 4 ), 30-55% széndioxidot (CO 2 ),nitrogént (N 2 ), hidrogént (H 2 ), kénhidrogént (H 2 S), ammóniát és egyéb maradványgázokat tartalmaz (pl.: sziloxán, metil-merkaptánt (CH 3 SH)). Ezt a gázelegyet tovább kezelve úgynevezett biometánt nyerhetünk ki, amit akár a földgázhálózatba is betáplálhatunk. Ily módon a környezetre káros anyag felhasználásával számunkra fontos produktum - energia - nyerhető. Az anaerob kezelés ez által kulcseljárás lehet a szennyezések eltávolításában, lebontásában, újrafelhasználásában, megújuló energia előállításában, egyéb technológiákkal kombinálva pedig további értékes melléktermékek nyerhetőek. A biogázban rejlő értékeket figyelembe véve célszerűnek tűnik annak minél szélesebb körű felhasználása. A jelenleg ismert és használt technológiák alapján a földgázzal megegyező minőségű megújuló energia állítható elő, amit akár a földgázszállító rendszerbe táplálva hasznosíthatunk a földgázra beszabályozott készülékekben, így sütésre, főzésre, fűtésre, meleg víz előállítására stb. használhatunk fel. A biogázok ilyen jellegű felhasználására Magyarországon még nem, de Európában is csak kevés helyen került sor. 3 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

5 Hazánkban az elmúlt néhány évben ugrásszerűen nőtt a biogáz üzemek száma, melyek a saját telepük fenntartását szolgálják, illetve eladják a hasznosított zöld energiát. Ezek az üzemek többek között mezőgazdasági tevékenységet folytató telepen, hulladékgazdálkodási telepen, szennyvíztisztító telepen épültek. Magyarországon 50 kis biogáz erőmű létezik és jelenleg is több beruházás folyik. A hirtelen növekedés is mutatja, hogy a megújuló energiák felhasználása mennyire fontos a befektetők számára 1.1 A témaválasztás indoklása A világ energiakészletének fogyása, a népesség számának növekedése mellett arra sarkalja az emberiséget, hogy a fosszilis energiaforrásokat megújuló energiával helyettesítsék. Erre az Európai Uniónak meglévő elvárásai vannak a tagországokkal szemben. Az Európai Unió 2020-ig átlagosan a megújuló energiaforrások 20%-os részarányát kívánja elérni, Magyarország pedig 13%-os aranyt vállalt. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve ennél ambiciózusabb célokat tartalmaz: 2020-ra 14,65%-os megújuló energia részarány. A megújuló energiák 13%-os aranya nem tűnik nagynak, ha azt nézzük, hogy az energiaigények maradó 87%-at továbbra is a kimerülő (fosszilis és nukleáris) energiaforrásokkal fedezzük. Az EU tagállamok energiaszükségletét biztosító források összetétele jelentősen eltér egymástól. Ez többek között az eltérő földrajzi adottságok, elérhető nyersanyag-források, illetve az adott ország politikai döntéseinek következménye ben átlagosan a bruttó belföldi fogyasztás energiaszükségletét az alábbi forrásokból elégítették ki: 35% kőolaj, 24% földgáz, 17% szilárd tüzelőanyag, 14% atomenergia, 10% megújuló energia. Ez az összetétel országról országra változik. Egyes országokban már 2011-ben is számottevő (akár 30% fölötti) volt a megújulók részaránya, míg másutt továbbra is jelentős (például Máltán egyeduralkodó) a kőolaj energiatermelésben játszott szerepe. A 27 EU tagországból 14-ben atomenergiát is alkalmaznak. Az Európai Unió energiapolitikai elveit tartalmazza a 2010-ben elfogadott Energia 2020 Stratégia, amely erőforrás- és energia-hatékony, alacsony CO2-kibocsátású gazdaság kialakítását tűzi ki céljául. Az energetikai és klímapolitikai célok elérésének leggyorsabb és 4 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

6 legköltséghatékonyabb módja az energiahatékonyság, illetve takarékosság fokozása, ami hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a fogyasztók költségeinek csökkentéséhez és jobb életkörülmények megteremtéséhez is. Mindezek ellenére az Európai Unió tagállamai számára még jelentős kihívás a 20%-os hatékonyság javulás elérése 2020-ra. A gazdasági válság nem csak az energiafogyasztást vetette vissza, hanem az energiahatékonysági beruházásokra is negatív hatással volt. A legjelentősebb tétel az Európai Unió energiahordozó importjában a földgáz behozatal. A belső kitermelés 1996-ban érte el a hozamcsúcsot, majd közel egy évtizedes stagnálás után 2004-től csökkenni kezdett. Ennek következményeként a tovább fokozódó igényeket csak egyre nagyobb arányú importtal lehet fedezni. Az Európai Unió földgáz importjának 42%-a Oroszországból, 24%-a Norvégiából, további 18%-a pedig Algériából származott 2009-ben. A megújuló energia-termelésnek nagy szerepe van a helyi energiaellátásban, az ellátási formák diverzifikálásban, valamint segítségével Európa szerte több százezer új munkahely teremtése is lehetséges. Jelenleg 1,5 millió főt meghaladó a megújuló energiával kapcsolatos munkahelyek száma, ami az Európai Bizottság által rendelt tanulmány optimista előrejelzése alapján 2020-ra megközelítheti a 3 millió főt. A megújuló energiaforrások részaránya főleg azokban a tagállamokban nőtt meredeken az elmúlt 10 évben, amelyek kiszámítható ösztönző politikát folytattak, megteremtették a rendszerirányítás ehhez szükséges feltételeit és egyúttal olyan technológiákat alkalmaztak, amelyek jól kihasználták az ország gazdasági, természeti és humán adottságait, így biztosítva megrendeléseket az ottani ipar számára. A megújuló energiatermelés technológiai bázisában jelenleg a nagy vízerőművek, a mély tengeri és szárazföldi szél erőművek, a napkollektorok és napelemek, a geotermikus rendszerek, a biomassza, illetve az első generációs agroüzemanyagok hasznosítása tekinthető megoldottnak. Magyarországon a megújuló energiapotenciál a járulékos hasznok figyelembevételével legkedvezőbben a decentralizált kistérségi megújuló energia előállítás filozófiájával használható ki. A megújuló energiaforrások használata 2020 után egyszerűbbé és olcsóbbá válhat, az ipari tömegtermelés, a technológiai újítások és a fogyasztói tudatosság erősödésével. A fejlődés motorja lehet a zöld innováció ( greennovation ), amelynek révén olyan új technológiák 5 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

7 válhatnak piacéretté, mint a foto-elektromos panelekkel történő villanyáram előállítás, a nagyteljesítményű naperőművek, az elektromos- és hidrogénalapú közlekedés, a második generációs agroüzemanyagok és az alternatív biomassza hasznosítási technológiák. Az Európai Unió 2009/28 EK7 irányelve a megújuló energiafelhasználás teljes vertikumára írt elő kötelező vállalásokat a tagországok számára. Az EU átlagára nézve cél a bruttó végső energiafelhasználáson belül 20%-os, és ezen belül a közlekedésben 10%-os megújuló energia részarány elérése 2020-ra. Míg a közlekedési célszám az minden tagállamra nézve 10%, addig a 20% teljes megújuló energia arány az EU átlaga, és az irányelv rögzíti az egyes tagállamok számára az elérendő minimális részarányt. A fosszilis energiákat leváltható megújuló energiák közül jelen dolgozatomban a biogázokkal, azok jelentőségével és elterjedésével kívánok foglalkozni. 6 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

8 2. A biogáz termelése és felhasználása Magyarországon és az Európai Unióban A modern, ipari biogáz technológia területén ma egyértelműen Németország a piacvezető, ahol több mint 9000 üzem működik. Jelentős szakmai ismeretekkel rendelkeznek osztrák, holland és dán cégek is. Magyarországon jelenleg viszonylag kevés biogáz üzem működik, azok túlnyomó többsége pedig szennyvíziszapot dolgoz fel. Hazánkban működő, mezőgazdasági hulladék anyagokat feldolgozó üzemek: S.sz Település 1. táblázat: Mezőgazdasági hulladékot feldolgozó biogáz üzemek Magyarországon Üzembe helyezés éve Felhasznált szerves hulladék (ezer t/év) 1. Abony Bicsérd Biharnagybajom Bonyhád Bugyi Csengersima Csomád Dombrád Dömsöd Gyula Hajdúböszörmény Hajdúszovát Ikrény Kaposvár Kaposszekcső Kapuvár- Miklósmajor , Kecskemét Kisfái Kecskemét- Talfája Kenderes Kemenesmagasi Klárafalva Kisbér Villamos energia teljesítmény (kw) 7 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

9 23. Nagyszentjános Nyírbátor Nyíregyháza Nyírtelek Ostffyasszonyfa Pálhalma Pusztahencse Rácalmás Szarvas Szeged Vámosoroszi 600 Forrás: Saját kutatás Ezen üzemek területi elhelyezkedése: 1. ábra: Biogáz üzemek területi elhelyezkedése Magyarországon (Forrás: Google map) 8 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

10 2.1 Biogáz összetétel A nyers biomasszából való metán mennyisége nagyban függ a környezeti feltételektől. A végső biogáz hozamát a körülmények teszik függővé, melyek közül említhetjük a felhasznált biomassza összetételét, lebonthatóságát, a fermentációban szerepet játszó mikroba populáció összetételét, a fermentációs hőmérsékletet. A fermentáció során létrejövő gázelegy jelentősen eltérő összetétellel rendelkezik, mint a természetes gáz, melyet a földgáz kutakból nyerünk. Ezen gáz számos szénhidrogén tartalmaz a metánon kívül, pl.: etán, propán, bután, így nagyobb kalorikus értékkel rendelkezik, mint a tiszta metán. A biogázok összetétele az alábbi: - Metán % - Széndioxid % - Oxigén 0 2 % - Hidrogén 0 1 % - Nitrogén 0-7 % - Kénhidrogén 0-1 % 2.2 Miből lehet biogázt termelni? A biogáz olyan szerves anyagokból képződhet, amit a baktériumok könnyen bontanak. A mezőgazdasági biogáz üzemekben alapanyagként többnyire a helyben képződött hígtrágyát és almos trágyát használják. A szarvasmarha hígtrágyája nagy puffer kapacitása miatt a biológiai folyamatokat optimális körülmények (ph) között tudja tartani. Ezért is használják a németországi biogáz üzemek több mint 2/3- a ezt az alapanyagot. Emellett más, könnyen bomló anyagokat is felhasználhatunk a biogáz-termelés növelésére. Így a mezőgazdaságból származó termékeket, mint például a kukoricát, gabonaféléket, nyesedékeket, vagy a levágott gyepet. Lehetőség nyílik az ugaroltatott területeken energianövények termesztésére, amit szintén a biogáz üzem tud hasznosítani. A mezőgazdaság mellett az élelmiszeriparban is vannak olyan melléktermékek, amelyek feldolgozásra kerülhetnek (pl. vágóhídi hulladék, 9 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

11 zsírleválasztó maradék, törköly, cukorrépaszelet, stb.). A területgondozásból származó zöld vágási hulladék, a válogatott kommunális hulladékok szerves része, az éttermi hulladék és a szennyvíziszap (ld. 2. táblázat) is alkalmas biogáz-termelésre. Érdemes a tisztítószerek, fertőtlenítőszerek és egyes gyógyszerek (főleg antibiotikumok) biogáz üzembe történő kerülését megakadályozni, mert azok a lebontási folyamatokat zavarják. A túlságosan magas ammónium koncentrációra is figyelni kell, mert az a metánképződést károsan befolyásolja, ezért a baromfi és sertés trágyát csak hígítva szabad felhasználni. Ha a felhasználásra kerülő anyagok szárazanyag tartalma a 15-20%-ot meghaladja, szintén hígítani kell azokat, mert szivattyúzhatóságukat elveszítik. A hígtrágya mellett tehát a következő szerves anyagok dolgozhatók fel jó eredménnyel a biogáz üzemekben: - gyümölcs és zöldség feldolgozási hulladékok (pl. krumpli héj, gyümölcslé gyártás maradéka, kukorica és egyéb keményítő tartalmú zöldség feldolgozás maradéka, szennyvize, stb.), - vágóhídi és húsfeldolgozási hulladékok (pl. bendőtartalom, gyomortartalom, béltartalom, nyesedék, lejárt szavatossági idejű hústermékek, stb.), 7 - konyhai és éttermi szerves hulladékok (pl. használt étolaj és zsír, leválasztott zsiradék, ételmaradékok, lejárt felhasználási idejű termékek stb.), - nagybani piacok zöldséghulladéka, - növénytermesztés hulladékai (pl. répalevél, krumpli zöld része, stb.), - levágott fű, - szilárd kommunális szerves hulladék, - szennyvíziszap, - erre a célra termesztett energianövények (pl. silókukorica, szudáni fű, csicsóka, stb.) A 2. számú táblázatból látszik, hogy a legfontosabb szubsztrát összetevők az állati hígtrágyák. A gáztermelésük elég alacsony (30-70 m3/t), viszont a belőlük keletkezett biogáz metántartalma (CH4) magas (60-70 %). Magas gázkihozatalt biztosítanak még a növényi eredetű (kukorica, cukorcirok, teljes gabonanövény, cukorrépa) szubsztrát komponensek ( m3/t), a metántartalmuk pedig %. Ugyancsak magas gázképződés érhető el különböző élelmiszeripari törkölyökből és vágóhídi zsíros melléktermékekből ( m3/t), amelyeknek a metántartalma is kedvező %. A következő táblázatban a fontosabb biogáz alapanyagokat és azok metántartalmát láthatjuk. 10 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

12 Sorszám Alapanyag szubsztrát 2. táblázat: Biogáz alapanyagok és metántartalmuk Szárazanyag tartalom (%) Biogáz hozam (m3/t Metán tartalom (%) I. Állati trágyák 1. Marhatrágya Sertéstrágya Baromfi trágya Marha hígtrágya Sertés hígtrágya II. Szántóföldi növények 1. Silókukorica Kalászos teljes növény Cukorrépa Répalevél Fűszenázs III. Élelmiszeripari melléktermék 1. Melasz Szőlőtörköly Gyümölcstörköly Sörtörköly Gabona szeszmoslék IV. Kommunális hulladék 1. Konyhai élelmiszer hulladék Szennyvíziszap Zöldkaszálék Forrás: Hajdú, Biogázok felhasználása A biogázból kinyerhető metán a legegyszerűbb szénhidrogén. Felhasználását tekintve alkalmazható minden olyan berendezésnél, amelyre a természetes gázt alkalmazzák. A biogázok összetételéből adódóan azonban kisebb módosításokat kell végrehajtani a rendszereken. A biogáz legelterjedtebb felhasználási módja a gázmotorban való elégetés, ami során elektromos áramot kapunk. A másik felhasználási módja az égetéssel való fűtés. Alkalmazzák még alternatív gépjármű üzemanyagként személyautókban, teherautókban, buszokban. A felhasználás előtt azonban meg kell tisztítani a benne lévő hidrogén- szulfidtól, szén- dioxidtól és vízgőztől. 11 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

13 Indiában és Kínában több tízezer családi biogáz termelő kisüzem működik, amelyben a keletkezett gázt fűtésre és világításra használják. A nagyobb mennyiségű, nagy berendezésekben előállított biogázt először meleg víz előállításához kazánokban égették el. Mostanra azonban túlsúlyba került az úgynevezett kogenerációs berendezésekben történő elégetés. Ez azt jelenti, hogy egyidejűleg tud hőt és áramot is termelni. A mai, modern kogenerációs készülékek hatásfoka eléri a 85%- ot. Ezen belül az energiatermelés az alábbiakban oszlik meg: 40% elektromos áram; 60% hőenergia. A biogázoknak a földgáz vezetékbe történő betáplálása kézen fekvőnek tűnhet, viszont ehhez először meg kell tisztítani minden olyan anyagtól, ami kárt tehet a rendszerben illetve a gázt hasznosító berendezésekben. A biogázok kis mennyisége, a tisztítás és a nyomásfokozás magas költsége miatt ez az eljárás még nem gazdaságos. A biogázok jövőbeni alkalmazását tekintve ígéretesnek tűnik az üzemanyagcellák fűtőanyagaként való felhasználás. Bizonyos típusú üzemanyagcellák fel tudják használni a szén- dioxidot is, így annak eltávolítása nem szükséges. A világ sok országában folynak kutatások a biogázok üzemanyagcellákban való hasznosítása területén, ahol a gáz energiatartalmát nagyon jó hatásfokkal elektromos árammá tudják alakítani. Biogáz Kéntelenítés Gázfeldolgozás Átalakítás Komprimálás Kazán CHP Üzemanyag cella Tartályba tárolás Szagosítás Hő Hő Villamos hálózatra Hő Villamos hálózatra Üzemanyag Gáz hálózatba 2. ábra: A biogáz felhasználásának sematikus ábrázolása (Forrás: Dr. Szunyog István, 2010) 12 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

14 A biogázok felhasználásának elterjedése környezetvédelmi szempontból is igen fontos lenne. Az emberiség számának növekedésével arányosan nőnek az állattartó telepek száma. Ezeken a telepeken nagyon nagy mennyiségű trágya keletkezik, amelyek eltávolítása gondot okoz. A trágyában a potenciális szennyező faktorok a szerves nitrogén, az ammónia, a metán illetve a patogének. Ezek az anyagok egyaránt veszélyt jelentenek a felszínen, a talajvízben, a bomlás során keletkező ammónia káros vegyület, a szaghatás igen kellemetlen lehet. A metán légkörbe való kerülése is veszélyes, ugyanis erősen üvegházhatást okozó gáznak tekintjük. Mindezek figyelembe vételével elmondhatjuk, hogy ezen anyagoknak a környezetbe való kerülése igen nagy kárt tudnak okozni, így fontos azok eltávolítása, lebontása, semlegesítése. Tehát a biogáz üzemek technológiájának elterjedése vonzóvá válhatnak a jövőben. 2.4 A biogáz termelésének technológiája 1m 3, viszonylag állandó összetételű biogáz 0,6 liter fűtőolajat tud helyettesíteni. Az átlagos fűtőértéke 6 kwh/m 3 (21,6 MJ/m 3 ). A biogáz-termelés két hőmérsékleti tartományban zajlik a gyakorlati technológiáknál: - mezofil tartományban (32-42 C o - on) - termofil tartományban (50-57 C o - on) A két hőmérsékleti tartományt külön- külön és vegyesen is alkalmazzák a gyakorlatban. A metánképződés a termofil fázisban gyorsabban folyik le, mint a mezofil fázisban. A két tartományban más- más mikrobás közösségek dolgoznak hatékonyabban. A baktériumok megfelelő táplálásához a kedvező metánképződéshez optimalizálni kell a szubsztrát összetételét. A legfontosabb szubsztrát összetevők az állati hígtrágyák. A gáztermelésük azonban alacsony (30-70 m3 /t). A belőlük keletkezett biogáz metántartalma (CH4) viszonylag magas (60-70 %). Magas gázkihozatalt biztosítanak a növényi eredetű (kukorica, cukorcirok, teljes gabonanövény, cukorrépa) szubsztrát komponensek ( m 3 /t). A metántartalom pedig %. 13 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

15 Ugyancsak magas gázképződés érhető el különböző élelmiszeripari törkölyökből és vágóhídi zsíros melléktermékekből ( m3 /t), amelyeknek a metántartalma is kedvező %. A kommunális szennyvíziszapok rothasztásos kezelésére is jól alkalmazhatók a nedves fermentációs eljárások, amelyek az ártalmatlanítás mellett biogáz előállítására is alkalmasak. A cellulóz alapú anyagok bomlási ideje hosszúnak tekinthető nap, míg az állati eredetű alapanyagoké 8-20 nap. A gáztermelés ehhez mérten arányos, tehát a gyorsan lebomló anyag arányos idő alatt több gázt termel. A biogázok termelésére több technológia is elterjedt a világon. A biogáz reaktorok egyik legfontosabb paramétere a bennük található szárazanyag mennyisége. Ezt rendszeresen szükséges ellenőrizni, kiváltképp a folyamatos üzemű fermentoroknál. A paraméter alapján megkülönböztetünk nedves, illetve száraz fermentációt. A nedves fermentációnál a szárazanyag-tartalom 20% alatti (optimális esetben 5-8%), míg a száraz fermentációnál 20% feletti. Természetesen ebben az esetben más jellegű technológiát kell alkalmazni, ezért ebből a típusból igen kevés ipari léptékű reaktor üzemel. Meghatározása szárítószekrényben történik, a szárítás után visszamaradt minta mennyiségéből következtethetünk annak víztartalmára. Legelterjedtebbek a nedves fermentációs eljárások (3. ábra), ahol a szubsztrátok szárazanyagtartalma 8-12 %, kevésbé elterjedtek a félszáraz és a száraz fermentációs technológiák. A nedves biogáz-termelő eljárások lehetnek folyamatosak vagy szakaszosak, félszáraz és a száraz eljárások csak szakaszos technológiákkal valósíthatók meg. A gáztermelő fermentorok is többfélék lehetnek: a nedves esetében nagy átmérőjű tartályos, magasabb tornyos vagy cső fermentorok, a száraz eljárásnál kamrás vagy cellás megoldásúak. 3. ábra: A nedves fermentációs biogáz termelés folyamata (Forrás: Internet) 14 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

16 A szubsztrátumok áramlása alapján két típusa van a biogáz erőműveknek: - Folyamatos üzemű (alapanyagok napi szintű azonos mennyiségű be- és kitárolása) - Batch üzemű (A tartályok teljes feltöltése, majd kiürítése) A folyamatos üzemű technológia során az alapanyagot folyamatosan engedik a fermentáló tartályba, ahonnan egy túlfolyón keresztül ugyan az a mennyiségű, de már a kierjedt trágya távozik. Ha az alapanyagunk állandó összetételű, akkor a biogáz mennyisége nem változik. A technológia előnye, hogy az alapanyag jól keverhető, könnyen üríthető és maga a rendszer jól automatizálható. Hátránya, hogy a kierjedt biotrágya nehezen kezelhető, nagy táróteret igényel és szeparálni kell. A Batch üzemű technológia során egyszer adagolják be az alapanyagot, ami általában nagy szárazanyag tartalmú, mint pl.: almos trágya, növényi maradványok. A reaktort a feltöltés után lezárják és csak a fermentáció végén nyitják ki a kierjedt anyag kivétele és az újbóli feltöltés céljából. A kivételi eljárás során nem veszik ki az összes biotrágyát, hanem annak egy részét benne hagyják, hogy a következő feltöltés során az ebben lévő baktériumok tudják adni az alapot a következő fermentációs ciklushoz. Ennek a technológiának az az előnye, hogy a magas szárazanyag- tartalom miatt térfogategységre vetítve jóval nagyobb a biogáz hozama a hígtrágyához képest. A kierjedt biotrágya pedig a szilárd halmazállapota miatt könnyebben kezelhető, tárolható. Nem kell napi rendszerességgel feltölteni a rendszert, tehát a működésre fordítandó idő igen kevés. A betáplálás viszonylag gyorsan megtörténik, majd az egész folyamatot számítógép vezérli. Hátránya, hogy nem folyamatos a termelés. A 28 napos ciklusok között minimum 3 napig nincs termelés, ami a gazdaságosságot befolyásolhatja. Ezt megelőzve egyszerre több fermentort is működtetnek, ami hatására ugyan kisebb kapacitással, de folyamatosan történhet a termelés. A biogáz termelő technológiák nagyon fontos része az előkészítő fázis, amikor a szubsztrátot aprítani és homogenizálni kell, amely a baktériumok hozzáférhetőségét segíti elő. Az egyenletes gázfejlődéshez és a jó gázkinyeréshez gondoskodni kell a fermentorban lévő szubsztrát folyamatos (mechanikus vagy hidraulikus) keveréséről is. Ezzel meg lehet akadályozni a felúszó réteg vagy alsó rétegződés alakuljon ki, amikor is a mikroorganizmusok a rothasztó alján koncentrálódnak és így a felsőbb rétegekben lévő szerves anyagok nem hozzáférhetőek számukra. Ezen kívül a bomlás és anyagcsere termékek is feldúsulnak, 15 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

17 amelyek gátolják a mikroorganizmusok életműködését. A felszínen keletkező réteg is rontja a reaktor működését. A zsírban gazdag réteg gátolja a rothasztó térben lévő szubsztrátum gázképződését és nem vesz részt a mikrobális lebontásban, holott a zsírszerű anyagokból képződik a legtöbb metántartalmú biogáz. A keverés alapján három eljárást különböztetünk meg: - mechanikus: Lassú üzemű központi keverőegység; gyorsüzemű oldali keverőegység; kanalas keverőszerkezet - pneumatikus: Biogáz befúvatás; a hidraulikus termelésből származó gáznyomás használata - hidraulikus keverést: Külső pumpa. A kierjedt szubsztrátok tárolását és elhelyezését is meg kell oldani a folyamatos üzem érdekében tároló tartályokban. Ez a keverék a biogáz- reaktorba jut, ami az erőmű egyik fő része. Ez készülhet betonból, vagy fémből, lehet álló vagy fekvő típusú, téglatest, vagy hengeres formájú. Fontos, hogy jó legyen a tömítettsége, ne eressze át sem a vizet, sem a gázt. A hőmérséklet fontos szerepet játszik a biológiai folyamatok megfelelő lefolyásában. A biogáz képzésben résztvevő baktériumokat a számukra optimális hőmérséklettartományok alapján három csoportba osztjuk: pszichrofil baktériumok kb. 25 o C- ig működnek és a biogáz termelésük igen kicsi. A mezofil tartomány o C között helyezkedik el. Ebben a tartományban a baktériumok nagyon aktívak, képesek nagyobb hőingadozásokat is elviselni a gáztermelés csökkenése nélkül. A harmadik a termofil tartomány. Itt a hőmérséklet o C között van. A gáztermelés ugyan nagyobb, mint a mezofil tartományban, de a hőmérsékletingadozásra nagyon érzékenyen reagálnak. A kierjesztett biotrágya egy úgynevezett utótárolóba kerül. Abban az esetben, ha az utótároló fedett és fűtött, akkor utóerjesztőről beszélünk, ami még részt vesz az energiatermelésben a biogáz felfogásával. Ez azért előnyös, mert a még lebomlandó szerves anyagok egy része hasznosításra kerül. Az utótároló méretét tekintve úgy kell kialakítani, hogy legalább 4 hónap alatt keletkező erjesztési maradékot képes legyen befogadni. (49/2001 Kormányrendelet) 16 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

18 4. ábra: A biogáz termelés folyamatának ábrázolása.(forrás: Ifj. Sinóros- Szabó, 2014) ET- Előtároló; EK- Előkészítőtér; FT- Folyadéktároló; KT- Keverőtároló; MF- Mezofil fermentor; TF- Termofil fermentor; UT- Utótároló; BF- Blokkfűtőmű; Bi-Biztonsági rendszer; GT- Gáztároló; TR- Transzformátor; V- Vezérlő központ; VT- Víztározó; D- Depónia A reaktorokban képződött gázt a folyamatos, kiegyenlített termelés érdekében ideiglenesen gáztárolókban raktározzák. A gáztárolók a gázmotorok folyamatos ellátásáért felelnek. Azonban mielőtt a gázt a motorokban elégetjük a szennyező anyagoktól meg kell tisztítani. A fűtőművek állapotának megőrzése érdekében a kénhidrogént el kell távolítani, mert különben a gázmotorok elkezdenek korrodálni és alkalmazási idejük illetve hatásfokuk nagymértékben romlik. A termelési folyamat biztonsága érdekében folyamatosan ellenőrizni, mérni kell a fermentorokban a következő paramétereket: hőmérséklet, ph, képződött gáz mennyisége, metán és kénhidrogén tartalom. Ezen értékek mérése, kiértékelése elektromos eszközökkel könnyen megoldható. Fontos még a felhasznált alapanyagok, a megtermelt elektromos áram pontos mennyisége, bizonyos laboratóriumi vizsgálatok mérése, amelyek a termelés változását előre jelezhetik. A megtermelt, de fel nem használt biogáz elégetésére gázfáklya 17 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

19 van az erőműre szerelve a környezetvédelem érdekében. A biztonságos üzemeltetés érdekében a fermentor térbe juttatott levegő mennyisége nem lehet 10 %- nál több, mert akkor robbanásveszélyes közeg jöhet létre. Egyéb alapvető tűzvédelmi, biztonsági előírások betartása esetén a biogáz erőművek nem jelentenek a környezetünkre veszélyt. A biogáz üzemek maradékát biotrágyának nevezzük. Homogén, patogénektől mentes, gyakorlatilag szagtalan szerves trágya, amelynek sok kedvezőbb tulajdonsága van a nyers trágyával szemben. A lekötött nitrogén egy része szervetlen vegyületekbe megy át, így a biotrágya a növények számára hatékonyabb tápanyag. A szárazanyag tartalom csökkenése miatt a biotrágya folyékonyabb, egyenletesen teríthető, gyorsan felszívódó tápanyag, és így a szaghatás is mérséklődik. Felhasználásával csökkenthetjük a nitrogén tartalmú műtrágyák kiszórását, amivel nem csak költséget takaríthatunk meg, hanem a talajterhelést is csökkenthetjük. A biotrágya kiválóan alkalmazható a biokertészeti termékek termesztésére. A tisztítás és kéntelenítés után a biogáz felhasználható: - hőtermelésre gázégők alkalmazásával - gázmotorokban áram és hőtermelésre - tisztítás és a metánkoncentráció növelése után gázhálózatba történő -betáplálásra vagy üzemanyagként A biogáz üzemek folyamatos működése érdekében, a gáz hasznosításától függően 1-3 napos gáztároló kapacitást is ki kell építeni. 2.5 Értékelés a biogázok jövőbeni termelése és felhasználása vonatkozásában Általánosságban elmondható hogy a megújuló energiák elterjedését több tényező is befolyásolja: - a társadalmi környezettudatosság hiánya, - az alacsony vagy egyáltalán nem létező állami támogatás 18 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

20 - a fosszilis energiahordozók viszonylag alacsony ára és a megújuló energiaforrások hasznosítását lehetővé tevő eszközök kis forgalomból adódó - magas fajlagos költsége A társadalmi környezettudatosság hiánya a megújuló energiák használatának és a környezeti problémák viszonylagos ismeretlenségéből adódik. Vagyis a közvélemény nincs tisztában a megújuló energiák használatának előnyeivel és azokkal a környezeti problémákkal, melyek megoldására alkalmasak lehetnének ezek a technológiák. A fenti kijelentések nagy része igaz a biogáz termelésre is az alábbi kiegészítésekkel: - a mezőgazdaság alacsony jövedelmezőségéből adódóan forráshiányosak a mezőgazdasági termelők, melynek következtében nincs pénz a beruházásokra; - a bevált és kidolgozott technológiák adaptációja hiányos és lassú, - a gyakorta kevés illetve nem kellő mennyiségű a közelben lévő nyersanyag és ezen nyersanyagok csak korlátozottan hasznosíthatóak, ebből következően - a csekély mennyiségű és elszórtan jelentkező nyersanyag csökkenti a biogáz üzem kapacitáskihasználtságát és ezen keresztül annak megtérülési idejét. A biogáz termelés magas költsége az eszközök sorozatgyártásának hiányán túl abból adódik, hogy két jelentős tároló térfogatot kell kialakítani az eljáráshoz: a fermentort és a gáztárolót. Mindkét térfogat azért költséges, mert az erjesztendő és már kierjesztett szerves anyag és a biogáz is kis energiasűrűségű, ezért már egy háztartás energiaigényének biztosításához is 100 m 3 -es méretű tárolókapacitással kell számolni, amelyek a beruházási költségek jelentős részét teszik ki. A tároló térfogat azonban csökkenthető a magasabb hőmérsékleten (termofil) és ezért gyorsabban, intenzívebben megvalósuló erjesztéssel. A biogáz üzemek létesítésekor, ahhoz, hogy a technológia magas ára és a viszonylag kis energiasűrűségű erőforrás mellett is jövedelmező beruházást valósítsunk meg, figyelembe kell venni a gáz hasznosításának lehetőségeit, melyek az alábbiak lehetnek: - üzemen belüli hasznosítás: pl. saját hőtermelés gazdasági épületek fűtésére - gázmotorokban történő villamos energiatermelés és értékesítés esetleg kapcsolt hulladékhő hasznosítással, - külső megrendelők részére közvetlen hőtermelés, hő értékesítés. 19 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

21 Energiahatékonysági és beruházás gazdaságossági szempontból a közvetlen hőtermelés a leghatékonyabb, de ennek hasznosítása a legnehezebb, hiszen a legtöbb hő éppen nyáron keletkezik, amikor nincs rá szükség illetve a hő szállítása drága hálózat kiépítését igényli. Alternatív megoldás lehetne a gáztartályokban való szállítása és értékesítése, de ennek a metán igen nehéz cseppfolyósíthatósága miatt szintén korlátai vannak. A pusztán villamos energiatermelés rendkívüli előnye azonban a könnyű és szinte korlátlan értékesítési lehetőség, bár a gázmotorok jelentős többletköltséget jelentenek és a megtermelt gáz csupán %-át alakítják át villamos energiává. A többi hulladékhő formájában elvész. Nagymértékben javíthatja a rendszer hatékonyságát, ha a hőt is hasznosítják és ún. kapcsolt energiatermelést valósítanak meg. A megtermelt gáz hasznosításán túl a melléktermékek hasznosíthatósága is fontos, hiszen a környezetvédelmi előírások betartása kedvezőtlen helyzetben igen megdrágíthatja az eljárást pl. messzire kell szállítani a nyersanyagot. Általánosságban javasolt, hogy mind a nyersanyag mind a végtermék (gáz, hő, biotrágya) szállítását minimalizálni kell, mivel a nagy szállítási távolság jelentős mértékben ronthatja a jövedelmezőséget és az energiamérleget. Mind a nyersanyag és a felhasználhatóság, mind pedig a szállítási szükséglet minimalizálását megoldja, ha közösségi, önkormányzati szinten kívánjuk a biogáz üzemet létesíteni és üzemeltetni. A nyersanyag ilyen esetben származhat a helyi kommunális szerves hulladékból, szennyvízből is, melynek anaerob kezelésével a hulladékártalmatlanítás feladata is megoldható. A higiénés feltételek biztosítása és a költségek minimalizálása érdekében javasolt termofil eljárás alkalmazása a nagyobb sterilitást adó erjesztés és a kisebb tárolókapacitást igénylő fermentor következtében. A keletkező energia pedig helyben, mind hő mind villamos energia formájában hasznosítható. Ilyen körülmények között már megvalósulhat az energetikai szempontból leghatékonyabb kapcsolt villamos- és hőenergia termelés. Fontos előre megtervezni a kierjesztett biotrágya végleges elhelyezését is, mely leginkább a szántóföldi növénytermesztésben hasznosul. Ezért az üzem helyének kijelölésekor alkalmas szántóterületek közelségét is figyelembe kel venni. 20 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

22 3. A biogáz és a biometán kapcsolata A biogáz megtisztításából származó biometán mára egy teljesen elfogadott energiaforrássá vált. Számos technológia létezik, ami segítségével olyan tiszta minőségű gázt kapunk, amely akár a fölgázhálózatba történő betáplálásra is alkalmas lehet. Minden eljárásnak meg vannak a saját előnyei és hátrányai. A technológiák közti választást nagyban befolyásolja a biogáz mennyisége, minősége, az előállítandó biometán elvárt minősége, a felhasználás módja. A biogáz tisztítása során legfőképp metánból (CH 4 ) álló biometán és szén- dioxiddal (CO 2 ) telített hulladékgáz keletkezik. A szeparáció során a széndioxid, és az egyéb összetevők, mint oxigén, nitrogén, kén-hidrogén, ammónia leválasztásra kerülnek, ezzel növelve a hő értéket. A következő lépés a gáz szárítása és a nyomás megfelelő szintre való emelése. Fontos még a kapott gáz szagosítása. Biometán Biogáz Gáztisztító egység Hulladékgáz 5. ábra: A biogáz tisztításának folyamata (Forrás: Saját szerkesztés) Tökéletes leválasztási technológia nem létezik. A hulladékgáz minden esetben tartalmaz valamennyi metánt, ennek a mennyisége alapján kell esetlegesen tovább kezelni a légkörbe való engedés előtt. 21 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

23 3.1 Kéntelenítési eljárások A biometán előállítása során a szennyezőanyagok eltávolítása nagyon fontos folyamat. A kénhidrogén nagyon veszélyes, korróziót okozó gáz, melytől minden esetben meg kell válnunk, akár üzemanyagként, akár betáplálásra használjuk majd a gázt. Az alábbiakban négy kénhidrogén eltávolítási módot mutatok be: - Helyi kéntelenítés Az eljárás lényege, hogy vas-kloridot és vas-szulfátot adagolunk az erjesztő tartályba, ahol a kén- hidrogénnel való reakció során oldhatatlan vas- szulfid só keletkezik. Ennek az eltávolítása az erjesztési folyamatból a kiterjedt fermentlével együtt történik. A folyamat során az esetleges ammónia is eltávolításra kerül. A kéntelenítésnek ez a formája egy viszonylag olcsó, könnyen elérhető eljárás. A már meglévő üzemek is tudják alkalmazni, nem jár külön beruházási költségekkel. Hátránya, hogy a kéntelenítés hatékonysága nem kontrollálható. A módszer a magas kén- hidrogén koncentrációjú fermentoroknál alkalmazható, illetve, ha megengedett a magas kén- hidrogén szint a végtermékben. - Biológiai mosás Az eljárásban a kén- hidrogén eltávolítása oxidációval történik Thiobacillus vagy Sulfolobus fajú chemoautotropic mikroorganizmusok segítségével. Az oxidációhoz szükséges oxigént levegővel tudjuk biztosítani. A biogázt egy szűrőberendezésen kell átengedni, miután elhagyta a fermentort. A berendezés szűrőágyként fog viselkedni, ami tartalmazza a biológiai iszapban rögzített mikroorganizmusokat. A biogáz elegyedik az oxidálószerrel és áthalad a szűrőágyon, itt a mikroorganizmusok oxidálják a kénhidrogént és átalakítják azt vízzé és elemi kénné. Ennek eltávolítása a mosószennyvízzel együtt történik. A technológia költsége mérsékeltnek mondható. Sok biogáz üzem alkalmazza ezt a vegyszermentes technológiát, viszont a tapasztalatok megmutatják, hogy folyamatos betáplálásra, ahol állandó minőségű és mennyiségű biometán a követelmény nem alkalmas. 22 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

24 - Kémiai mosás A kénhidrogén abszorpciója maró hatású oldószerben az egyik legrégebbi megoldás a gáz kéntelenítésére. Ez az oldószer jellemzően a nátrium- hidroxid, amely segít a ph beállításában is. A kénhidrogén szelektivitás szemben a szén-dioxidéval tovább növelhető oxidálószer alkalmazásával. Oxidálószerként a leggyakrabban hidrogén- peroxidot használnak. Az eljárás stabil üzemeltetést biztosít még a nagymértékű mennyiségi és minőségi ingadozás esetén is. A technológia alkalmazásával akár 5 ppm kénhidrogén koncentráció is elérhető, de általában az 50 ppm koncentrációval érhető el a gazdaságos üzemeltetés. Az eljárás akkor használható gazdaságosan, ha a tisztítandó biogáz kénhidrogén tartalma és annak változása magas illetve, ha a felhasznált alapanyag gyakran változik. Előnye még, hogy alacsony munkaráfordítással üzemeltethető a szinte teljesen automatizált rendszer. - Aktív szenes adszorpció A kénhidrogén eltávolítása a nyers biogázból adszorpcióval történik. Adszorbensként fémoxidot vagy aktív szenet alkalmaznak. Amennyiben fémoxidot használnak, a kén kötött fémszulfid formába kerül és közben vízgőz is felszabadul. A kénhidrogén aktív szénen történő adszorpciójához kis mennyiségű oxigén is szükséges, hogy katalitikus úton elemi kénné alakulhasson. Ez a kéntelenítési eljárás nagyon hatékony, 1 ppm- nél kisebb előírt koncentráció esetén. A technológia költsége viszonylag alacsony, de a befejező kéntelenítési eljárásra való használat miatt az összesített fajlagos költség magas. 3.2 Biogáz tisztítása, biometán előállítása - Abszorpció Az abszorpció egy fizikai-kémiai jelenség, melynek során gázok vagy gőzök atomjaimolekulái folyadékkal vagy szilárd testtel érintkezve abban elnyelődnek. A biogáz üzemekben, amelyek abszorpciós technológiát alkalmaznak a nyers biogáz folyamatos 23 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

25 kapcsolatban áll valamilyen folyékony közeggel a mosótornyon belül. Azok az összetevők, amiket el szeretnénk távolítani az elegyből, sokkal jobbal oldódnak a mosófolyadékban, mint a metán. Ennek köszönhetően a megmaradt gázáram metánnal lesz dúsítva, míg a mosótoronyból kikerülő víz szén- dioxiddal telített. Annak érdekében, hogy az abszorpciós folyamat teljesítménye állandó legyen, a folyadékfázist bizonyos időközönként cserélni kell. A következőkben három féle abszorpciós folyamatot mutatok be. - Fizikai abszorpció A biogázt egy ellenáramú vízoszlopon engedik át. Az abszorbeált gázösszetevők fizikailag megkötődnek a mosófolyadékban, ami jelen esetben a vizet jelenti. A szén- dioxid nagyobb oldhatósággal rendelkezik víz esetén, mint a metán, így nagyobb mértékben oldódik, különösen, ha a hőmérsékletet csökkentjük, a nyomást pedig növeljük. A vizes mosás során a kénhidrogén és az ammónia szintje is csökkenthető a szén-dioxidon kívül. A mosótoronyból a szennyezett víz egy tartályba kerül, ahol a gyors nyomáscsökkentés hatására a feloldott gáz jelentős része távozik a folyadékból. Az eljárás hátránya, hogy a regeneráció során a levegő oxigén és nitrogén tartalma is oldódik, így bekerülhet a biometánba. A folyamat során a biometán telítődik vízzel, így az utolsó fázis jellemzően a szárítás, mely glikolos mosóval történhet. - Szerves fizikai abszorpció Az eljárás nagyban hasonlít a fizikai abszorpciós technológiához. A különbség az, hogy itt víz helyett szerves oldószert alkalmaznak. A szén- dioxid és egyben a kén- hidrogén is nagyobb fokú oldódást mutat ebben a közegben, mint a vízben. A folyamat előnye, hogy kevesebb oldószer felhasználásával, kisebb berendezéssel, ugyanannyi biometán állítható elő. - Kémiai abszorpció A kémiai abszorpció a gáz halmazállapotú összetevők fizikai abszorpciójával jellemezhető, ami mosófolyadékban zajlik le. Ezt követi a mosófolyadék, ill. az abszorbeált gáz összetevői között lezajló kémiai reakció a folyékony fázison belül. Ennek hatására a felesleges gázösszetevők kötése a mosófolyadékhoz sokkal erősebbnek bizonyul, valamint a telítési kapacitása is többszöröse a mosófolyadéknak. A mosótorony tetején engedik be az 24 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

26 aminoldatot, ami ellenáramban találkozik a biogázzal. Az aminos mosót alkalmazó üzemek jellemzően egy kissé emelt nyomásszinten üzemelnek a nyers biogáz előállítás során, így további kompresszióra nincs szükség. Az oldat nagy felvevőképességgel rendelkezik, ami a kémiai folyamat során előnyt jelent, viszont a regenerációs folyamathoz sokkal több energia szükséges, de ez a keletkező hővel pótolható. A használt aminos oldatot 160 c o - ra melegítik, ami hatására a széndioxid nagy része távozik. - Adszorpció Az adszorpció (megkötődés) gáz, gőz vagy folyadékok megkötődése egy szilárd felületen. Az adszorpciónak jelentős szerepe van gázok, illetve folyadékok tisztításánál. Ez esetben egy adszorbens segítségével, amely egy szilárd porózus anyag (pl. aktív szén) megkötik a kívánt szennyeződéseket. Ezek az anyagok szelektív adszorpcióval tudják a széndioxidot kivonni a biogázból, növelve így annak metán tartalmát. A magas nyomású adszorpció után az adszorbens anyag fokozatos nyomáscsökkentéssel regenerálásra kerül, majd átöblítik nyers biogázon vagy biometánon. Ezalatt a hulladékgáz távozik, majd a nyomás ismét növelhető biogázzal vagy biometánnal és az adszorber ismét használható. A technológia nem túl magas üzemkapacitásra alkalmas, ahol a biometán közvetlenül felhasználható. A biometán tartalma vol % közötti. - Gázpermeáció A folyamat lényege, hogy a nyers biogáz tisztításához olyan membránt használnak, amely átereszti a széndioxidot, a vizet és az ammóniát. A kén- hidrogén, az oxigén és a nitrogén csak meghatározott mértékben tud áthaladni. A metán pedig csak nagyon kis mértékben. Ezek a membránok jellemzően polimer anyagokból készülnek, mint pl: poliszulfon, polimid, polimetilsziloxán. Fontos a membránok elhelyezése a kiváló hatás elérése érdekében, így azok üreges- szálas formában kerülnek alkalmazásra, párhuzamos kialakítású membrán modulokban. A nyomásfokozás után lehűtik a biogázt a szárítás és az ammónia eltávolítása érdekében. A még jelen lévő kénhidrogént vas-oxid vagy cink- oxid adszorpciójával távolítják el. Ezek után a gáz egy vagy többlépcsős permeációs egységbe kerül. Itt a membránokon áteresztve a gáz megtisztul. A kinyert biometán vol % arányú. Ezzel a technológiával alacsony kapacitású üzem működtethető, különböző vegyi anyagok alkalmazása nélkül. 25 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

27 A következő táblázat az egyes biogáz tisztítási technológiák jellemző legfontosabb paramétereit foglalja össze tipikus nyers biogáz összetételre vonatkozóan. A kalkulátorhoz felhasznált adatok üzemeltetési tapasztalatokból, ill. nemzetközi szakirodalmi adatokból származnak. A kalkulátorban lévő adatok a márciusi állapotot tükrözik 3. táblázat: Biogáz tisztítási technológiák főbb paraméterei Paraméter Szerves Nyomás Vizes Aminos Membrán fizikai váltásos mosás mosás szeparáció mosás adszorpció jellemző metán tartalom a biometánban (vol%) 95,0-99,0 95,0-99,0 >99,0 95,0-99,0 95,0-99,0 metán kinyerés (%) 98,0 96,0 99,96 98,0 80,0-99,5 metán veszteség (%) 2,0 4,0 0,04 2,0 20-0,5 jellemző nyomás (bar) villamos energia igény (kwhel/m3 biometán) 0,46 0,49-0,67 0,27 0,46 0,25-0,43 kéntelenítés eljárástól szükségessége függ igen igen igen igen fogyóeszköz igény lerakodásgátló, szerves aminos aktív szén oldószer (nem szárítóanyag oldószer (veszélyes) veszélyes) szabályozhatóság (%) Forrás: (Saját szerkesztés) 26 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

28 4. Magyarország és az Európai Unió tagországainak biogáz - termelése és - felhasználása A biogázt termelők támogatói Európa szerte igyekeznek finoman rávezetni a döntéshozókat és a hiteleket adó bankokat, mennyire szűk látókörű, és ezért hibás az a gazdaságpolitikai szemlélet, amely a biogáz-technológiát kizárólag energiatermelő lehetőségként kezeli, ahelyett, hogy annak komplex hatását értékelné. Már egészen jó eredmények felé irányult a felvilágosítás, amikor jött a 2008-as nagy pénzügyi válság, amely komoly megtorpanást okozott ebben az ágazatban is. A gazdaságpolitikusok egyre inkább úgy érezték, most nem azok az idők jönnek, amikor jó szívvel befektethetnek a jövőbe. Ez a hozzáállás azóta is meglátszik az elkötelezettség hiányában, a hatékony támogatási rendszerek és szabályozások alacsony szintű alkalmazásában. A biogáz üzemek anyaországában, Németországban sem más a helyzet. A német döntéshozók szükségesnek érezték, hogy akadályozzák a silókukorica termesztését biogázalapanyag céljára. Korábban ugyanis az agrárgazdaságok egyre nagyobb számban használták a silókukoricát állataik takarmányozása helyett biogáz, majd villamos energia előállítására, mert ez a megoldás a magas szinten megállapított kötelező villamos energia átvételi árak mellett sokkal gazdaságosabbnak bizonyult. A ben azonban megváltoztatták a támogatási rendszert és 60%- ban maximálták a silókukorica részarányát a biogázalapanyagokban ben pedig olyan szintre csökkentették a biogáz alapú villamos energia átvételi árát, hogy Németországban ma már nem gazdaságos új biogáz üzemeket építeni energianövények feldolgozására. 27 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

29 4.1 Biogáz üzemek elterjedése Németország a legkiemelkedőbb biogáz termelő ország az Európai Unióban. Az Európai Biogáz Szövetség adatai szerint 2013 végén Európában egészen pontosan biogáz termelő üzem működött (mezőgazdasági, ipari, szennyvíztelepi és depónia alapon), ezen belül Németország 9035 üzemmel rendelkezett, ami több mint 60 százalékos részesedést jelent. Olaszország áll a második helyen 1391 üzemmel, míg a hagyományosan ezüstérmes Egyesült Királyságot ilyen összehasonlításban például Svájc és Ausztria is megelőzi ábra: Biogáz üzemek száma az EU tagállamaiban, 2013 (Forrás: saját szerkesztés) 28 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

30 Az üzemek átlagos méretében azonban jelentős különbségek vannak. Németországban jellemzően sok kisméretű berendezés működik, míg az angliai üzemek teljesítménye jóval nagyobb. Az országok lakosainak a száma közötti jelentős különbség miatt érdemes megvizsgálnunk az egy főre jutó biogáz termelést ban ez a szám Németországban 95 m 3 /fő volt földgázra átszámítva, Olaszország és az Egyesült Királyság lakosonként mintegy köbmétert tudott felmutatni. Az európai átlag 31 m 3 /lakos, míg Magyarországon 9 m 3 /lakos. A biogáz-technológia az egyes EU-országok gazdaságpolitikájában nagyon eltérő szerepet kap. Erőteljes támogatást élvez azokban a tagállamokban (Németország, Egyesült Királyság, Olaszország, Dánia, Svédország stb.), ahol egyértelmű távlati energiapolitikai célkitűzésnek tekintik valamennyi megújuló energiaforrás minél szélesebb körű hasznosítását, illetve ezzel párhuzamosan a szerves hulladékok korszerű kezelését is. Nagy- Britanniában a korábbiakban kifejezetten a depónia és szennyvíz telepekre épülő biogáz termelő üzemek voltak előnyben, szemben Németország mezőgazdaságra épülő üzemeivel. A statisztikák alapján a britek az elmúlt időszakban a mezőgazdaságra és élelmiszer-iparra épülő ágazata az utóbbi években jelentős fejlődést ért el. A két különböző alapanyagra épülő energiatermelés nagyon közel áll egymáshoz, ami jövőt illeti. Ugyanis valamennyi EU-tagországban arra van szükség, hogy minden feldolgozható hulladék anyagot és ipari-mezőgazdasági mellékterméket hasznosítsanak, ezért további beruházások várhatók mind a szennyvíziszap-hasznosításhoz, mind pedig a mezőgazdasághoz kapcsolódóan is. Németország mögött a sorban Olaszország is nagy ütemben zárkózik fel! Ott már felismerték és alkalmazzák, hogy az egyes megújuló energiaforrásokat nem egymással szembeállítva, hanem párhuzamosan, az adott technológia adottságainak figyelembevételével kell támogatni. Olaszország a biogáz üzemeket a mezőgazdasági tevékenység szerves részeként támogatja, ami nagymértékű beruházási hullámot eredményezett. Szemben mondjuk Spanyolországgal, ahol a kormány elkövette azt a hibát, hogy a szolár villamos energiatermelés túlzott támogatását a többi megújuló energia-technológia fejlődésének visszafogásával akarta kompenzálni. Az Európai Unió kis népességű országai közül Dánia, Hollandia, Csehország az egy lakosra jutó biogáz termelés a magyarországi mutatónak a többszöröse (3-6 szorosa). Ez legfőképpen a gazdaságpolitika és a támogatási rendszer különbözőségén alapszik. A megújuló energiaiparágak, benne a biogáz ipar európai fejlődését elemezve azonnal szembeötlő a támogatási 29 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

31 rendszerek hatékonysága és a megújuló energia-termelés szintje közötti szoros korreláció. Nem egyszerűen csak az átvételi árak és a beruházási támogatások számairól van szó: a támogatási rendszerek átláthatósága, kiszámíthatósága, stabilitása döntő fontosságú. Gondoljunk arra, hogy valójában kiserőműveket építünk, ami mindenütt a világon csak hosszú távon térülhet meg. Nagyon nehezen fognak ilyen jellegű beruházásokba pénzt fektetni, ha a kormányok a keretfeltételeket bármikor, akár visszamenőleges hatállyal is megváltoztathatják. A gazdaságpolitika iránti bizalom nélkül nem lesz előrelépés. Egy követésre érdemes pozitív példa: Dániában a kilenc parlamenti párt közül nyolc megszavazta az ország 2050-ig szóló energiapolitikájáról szóló, széles körű társadalmi egyeztetés alapján előkészített törvényt, és a mindenkori kormányok (pártállástól függetlenül) annak megvalósításán dolgoznak. Támogatás nélkül nagyon nehéz érvényesülni a biogáz piacon. Azt viszont tudni kell, hogy egy biogáz üzem nem csak egy energiatermelő berendezés, mint egy szélturbina vagy egy szolár cella. Ez az üzem olyan hulladékokból és melléktermékekből képes energiát nyerni, amiket amúgy is ártalmatlanítani kellene óriási költségeken. Akadnak azonban olyan biogáz üzemek is, amelyek nem szorulnak állami támogatásra, de ezeknél az a speciális helyzet fordul elő, hogy egy- egy szerves hulladékot nagy mennyiségben kibocsátó üzem hajlandó akár komoly átvételi díjat is fizetni, csak hogy gondoskodjon a hulladékok megfelelő kezeléséről. Az Európai Unióban nincsenek általánosnak mondható szabályok arra vonatkozóan, hogy kapcsolt nagy üzemek, vagy inkább a lokális kazánok az elterjedtebbek. Azt kell figyelembe venni, hogy egy biogáz üzem akkor működik jól, ha az alapanyag- ellátás, a megtermelt energia hasznosítása és a biotrágya felhasználása integrálódik a környezetbe. Annak például nem sok értelme van, hogy a nagyobb kapacitás érdekében nagy távolságokból szerezzük be az alapanyagokat és szállítsuk el a biotrágyát. Legcélszerűbb, ha a telepítendő üzem nagyságának kiválasztását egy szakértőre bízzuk. 30 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

32 4.2 Biometán betáplálása az Európai Unió földgázvezetékrendszerébe A biometán földgázminőségűre való tisztítása és a földgáz-vezetékrendszeren történő szállítása azért lehetne fontos, mert ez által földrajzilag szétválasztható a biogáz termelésének és a felhasználásának a helye. Így meg lehet gazdaságosan választani a termelés helyét és optimalizálni a felhasználási területet. Európában ma 15 országban, 300 telephelyen állítanak elő biometánt. Ez nem túl sok, de a kutatók bíznak benne, hogy a biometán-termelésnek komoly jövője van az egész világon. Részaránya is folyamatosan növekedni fog a biogáz alapú, decentralizált, helyileg előállított villamos energiával összehasonlítva, hiszen a földgázszállító, -tároló és -elosztó rendszerek által kínált rugalmasság jelentős, de ma még kihasználatlan előny. Makroszinten a biometán termelése semmivel sem drágább, mint a soksok helyi villamosenergia-termelő kiserőmű jelenlegi gyakorlata. A biometán üzemanyagként történő említésekor tudnunk kell, hogy a biometán üzemanyagkomponensként nagyszerűen egészíti ki a földgázt, minthogy érdemben javítja annak üvegházhatású gáz kibocsátási mutatóit. A kutatások szerint a biometán üzemanyag célú felhasználása is jelentős mértékben növekedni fog szerte Európában. Különösen azokban az államokban, ahol a kormányok fel- és elismerik, hogy a környezetvédelem érdekében a kőolaj alapú folyékony üzemanyagok (benzin, gázolaj) részarányát középtávon elsősorban gázhajtással lehet csökkenteni, ami a sűrített (CNG) vagy a cseppfolyósított (LNG) földgáz felhasználását jelenti. Véleményem szerint nem feltétlenül a biometán különálló értékesítésének, hanem inkább a földgáz- biometán keverék forgalmazásának van igazán jövője. 7. Ábra: Biometán üzemanyagtöltő állomás (Forrás: Internet) 31 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

33 A biogáz üzemek jelenlegi termelésére azonban az jellemző, hogy elektromos energiát állítanak elő. Ez abból fakad, hogy a támogatási rendszereket így alakították ki. Változás csak azokban az országokban várható, ahol a gazdaságpolitikai irányítók elismerik a biometán sokszínűségének a létjogosultságát. Európában jelenleg mindössze négy tagország van, ahol a biometán betáplálására a földgázvezeték- rendszerbe ugyanúgy kötelező átvételi árak vannak érvényben, minta biogázból termelt villamos energia átvételére 22 tagországban. Ez a négy ország: Dánia, Franciaország, Egyesült Királyság és Olaszország. Ezen országok kormánya már felismerte a biogázban rejlő kiaknázható lehetőségeket és megtették azokat a lépéseket, amivel a befektetőket is erre az útra tudják terelni. 4.3 A biometán alapanyagai A közvélemény szerint nem lenne szükség erre a bonyolult rendszerű biogáz termelésre, termelhetnénk inkább a földeken bioetanol- alapanyagokat, azzal többet tehetnénk a környezetünkért. Azonban, ha a szántóföldeken közlekedési üzemanyagokat szeretnénk termelni, akkor erre a célra a legmegfelelőbb, ha energianövényből készült biometánt termelünk. Ugyanis, ha az egy hektárra jutó terméshozamot nézzük, az energianövényekből (például silókukoricából, cukorcirokból vagy cukorrépából) előállított biometánnal lényegesen nagyobb távolságot tudunk megtenni az autónkkal, mint a repcéből előállított biodízellel vagy szemes kukoricából származó bioetanollal. Ebben a kérdésben egyébként nem is a különböző technológiák versenyeztetése a lényeg. Az Európai döntéshozókkal az lehet a baj, hogy a szántóföldi energianövény-termelést elvi alapon elvetik. Ugyanis alapvetően téves az a médiában a hagyományos energiaipar hatására egyre gyakrabban hangoztatott érvelés, amely a szántóföldi energianövény-termelést (legyen az biodízel- vagy bioetanol- alapanyag, égetésre szánt biomassza vagy biogáz-alapanyag) az emberiség elleni bűntettként kezeli. Mondván, Európa inkább élelmiszert termesszen és szállítson a többi kontinensen éhező millióknak. A földjeinken inkább optimális termékszerkezetet kellene kialakítani, amelynek szerves része az energianövények termesztése, ezen belül másodvetések és parlagon hagyott területek hasznosítása. Az pedig már egy szűkebb szakmai kérdés, hogy a bioetanol- vagy a biogáz gyártás alapanyagai nem minden esetben fedik le egymást. 32 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

34 8. ábra: Silphium perfoliatum (csészekóró) (Forrás: Internet) Az evidens, hogy minden bioetanol- készítésre alkalmas kultúrnövény (cukorrépa, cukornád, burgonya, kukorica, búza stb.) nagyon is megfelelő lenne biogáz gyártásra, fordítva viszont már nem ez nem igaz. Ugyanis az előállított biogáz mennyiségének nagy részét nem növényi eredetű alapanyagból, hanem szennyvíziszapból, kommunális hulladékból és állati melléktermékekből állítják elő. Viszont a növényi alapanyagoknál is van különbség, mert a biogáz előállításához nincsen feltétlenül szükség olyan nagy cukor- vagy keményítőtartalmú növényekre, mint a bioetanolhoz. A biogáz üzemek a jóval kisebb energiasűrűségű alapanyagokat is teljes mértékben tudják hasznosítani. Léteznek olyan biogáz üzemek is, ahol nem keverik az alapanyagokat, hanem egyetlen energianövényt használnak. Például Ausztriában létezik olyan üzem, ahol csak azt a füvet használják, amelyet a szomszédos repülőtéren kaszáltak le. És kifogástalanul működik a rendszer. Magyarországon jó példája lehetne a biogáz célra szolgáló energianövény-ültetvényre a silphium, vagyis a csészekóró, amely akár évig is szolgáltathatna nagy hozammal termelhető, kitűnő alapanyagot. Viszont az egyértelmű, hogy ha a biogázüzemi beruházás nem kap hosszútávú gazdaságpolitikai támogatást, akkor a hozzá kapcsolódó alapanyag termesztésnek sincs sok értelme, ezért nem igazán láthatunk ilyen jellegű ültetvényeket hazánkban. 33 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

35 A biogázok alapanyagaként, kis túlzással szinte bármilyen állati vagy növényi hulladékot, maradékot fel tudunk használni! Természetesen a megfelelő szaktudás elengedhetetlen az előkészítéshez, a keveréshez, az adagoláshoz, a gázok tárolásához és tisztításához. A folyamat lényege az, hogy a szerves anyagokban lévő szénhidrátokat, fehérjéket, zsírokat a mikrobák lebontsák és ezekből % metán gázt, továbbá széndioxidot és egyéb gázokat állítsanak elő. A hasznosítható metán mennyisége azonban nagyban függ az alapanyagoktól. A legkedvezőbb a nagy energiatartalmú zsírok és olajok. A magas cellulóztartalmú alapanyagok, mint például az erdei fahulladék, biogázüzemi felhasználása egyelőre még kísérleti stádiumban van az egész világon. Léteznek már jól működő laboratóriumi és kísérleti üzemi méretű berendezések, de hogy ezekből mikor lesz gazdaságos ipari méret, azt nehéz megmondani. Mint ahogy még az sem dőlt el, hogy átfogó környezetvédelmi és gazdasági szempontból miként lenne a legcélszerűbb felhasználni a faanyagot. Biometánt vagy folyékony üzemanyagot készítsünk belőle, esetleg biomasszaként egyszerűen égessük el? Az elmúlt évtizedben a biogáz termeléssel kapcsolatosan a fő technikai-technológiai fejlesztések elsősorban a biogáz termelés fajlagos növelésére irányultak. Nagyon fontos fejlesztés még, hogy a nehezebben feldolgozható alapanyagokat is próbálják bevonni ebbe az iparágba. E célok megvalósítása érdekében fontos szerep jut alapanyag előkészítésnek, amiben már most is jelentős eredményeket értek el és a kutatás, fejlesztés nem állt meg. Nagy lépésekkel fejlődnek a biogáz földgázminőségűre tisztítására szolgáló megoldások is, különösen a kémiai abszorpciós és a membrános technológiák. Ma már 99,5 százalékos metántisztaságot is el lehet érni, elenyésző metánveszteség és csekély energiafelhasználás mellett. Egy bekezdés erejéig foglalkozzunk a világ két ipari nagyhatalmával is, hogy ott mik az álláspontok a biogázzal kapcsolatban! Az Amerikai Egyesült Államokban sokkal többet tesznek a megújuló energiaforrások kihasználására és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, mint ahogy az az európai közvéleményben elterjedt. Megbízott állami szervezetek ben egy átfogó felmérést készítettek, hogy tisztában legyenek a biogáz ipar helyzetével és a nagyobb mértékű kihasználtság érdekében egy cselekvési tervet is kidolgoztak. Az USA- ban összesen 2100 biogáz termelő üzem működik. Ezek alapanyag felhasználásukat tekintve 60 százalékban szennyvíztelepeken, 30 százalékban depóniákon 34 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

36 működnek. Mezőgazdasági alapanyagokat felhasználó üzemekben (állattartó telepeken) ma még viszonylag kis számban (240 üzemben) termelnek biogázt, ezek azonban nagyobb méretűek, mint az Európaiak. A fejlesztést elsősorban a trágyák, az élelmiszer- hulladék és az élelmiszeripar melléktermékeinek feldolgozásában tervezik. A középtávú cél 11 ezer új biogáz üzem építése. Kínában alapvetően más a helyzet: ott évtizedek óta a kultúra része a családi kis biogáz termelő berendezés, amely az otthonokban keletkező szerves hulladékokat hasznosítja. Millió szám épülnek ezek a nagyon egyszerű kivitelű és kis teljesítményű egységek, amelyek főleg hőenergiával látják el a háztartásokat. 4.4 Az Európai Unió néhány tagországának biogáz helyzete Magyarország: Hazánkban sajnos a gazdaságpolitikai támogatás ebben a szektorban eléggé korlátozott és fejletlen. Az Európai Unió hatására ugyan születtek szabályozások, de a rendszer még mindig lassú és bürokratikus. A megújuló energiák használatának támogatottsága politikailag nem annyira előnyös, mint a nukleáris energiáé. Ugyan létezik törvény az energia átvételére, de alacsonyak az árak és korlátozva vannak az átvételi időszakok. A biometán tehát nem kap támogatást ezért kevesebb, mint 5 %- át adják hazánk energiafelhasználásának. A mezőgazdasági tevékenységre épülő mintegy 40 biogáz üzem összteljesítménye 30 MW- ra tehető (Magyarország összes igénye MW). Az élelmiszeripari hulladékok, maradékok felhasználásából származó biogáz kapacitása 25 MW. Szennyvíz iszap felhasználására létesítményt építettek, amelyek kapacitása MW. A hulladéklerakókban évente 5 millió tonna szilárd hulladék felhasználásával 4 MW zöldáram termelés történik. Hazánkban számos jogi, műszaki és gazdasági akadállyal szembesülhetünk, ha biogáz üzemet szeretnénk létesíteni. Körülbelül engedélyt kell beszereznünk ahhoz, hogy elkezdhessük a termelést, valamint kell a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal jóváhagyása, hogy a hálózatra való csatlakozást. Tulajdonképpen a biometán, mint energiaforrás kiaknázható, csak éppen nincs előtérbe helyezve. Nincsenek rendelettervezetek az energiaforrás gazdaságosabb kiaknázásának érdekében, nincsenek biometán üzemanyagtöltő állomások. 35 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

37 Mtoe A b i o g á z - t e r m e l é s é s - f e l h a s z n á l á s a l a k u l á s a M a g y a r o r s z á g o n Ezen problémák kiküszöbölése érdekében tanulmányokat és részletes elemzéseket kell végezni, hogy a biometán termelés gazdaságos legyen. Például a tömegközlekedési eszközök vagy a haszongépjárművek hajtóanyaga lehetne, amiket be lehetne szerezni Uniós támogatásokkal. Ezen túlmenően a tájékoztatás és a nyilvánosság lenne még fontos. Különböző fórumokat, nyilvános előadásokat, esetlek képzési programokat kellene szervezni a szakértők és a piaci szereplők részére. Egy együttműködési programot kellene indítani fölgáz hálózat üzemeltetőivel, megszabni a feltételeket, hogy közösen támogassák a biometán alapú közlekedést. 0,1 0,09 0,08 0,07 0,06 0,05 0,04 0,03 0,02 0, ,055 13,484 10,37 8,344 10,892 0,08 0,082 7,999 0,061 7,222 4,976 4,548 0,002 0,003 0,007 0,012 0,017 0,022 0,031 0,034 3,701 4,243 Európai Unió Magyarország Év 9. ábra: A biogáz mennyiségének alakulása Magyarországon és az EU- ban (Forrás: saját szerkesztés) Németország: Az Európai Unió legjobban fejlődő biometán piaca 2007 óta Németországban most stagnál, ugyanis 2014-ben olyan szintre csökkentették a biogáz alapú villamos energia átvételi árát, hogy Németországban ma már nem gazdaságos új biogáz üzemeket építeni. A jelenlegi biogáz termelés átvételét 20 évre garantálják. Jelenleg 151 átvételi üzem működik és 46 projekt, tervezés, vagy megvalósítás alatt áll. 119 biogáz töltőállomás üzemel és további 170 töltőállomáson kínálnak biometán és földgáz keverékét. A kapcsolt hő- és villamos energiatermelés (CHP) ágazat, a megújuló energia törvényben még nem kapott elegendő figyelmet. A fűtési piac nincs eléggé támogatva. Az üzemanyag ágazat is kihívásokkal néz szembe, 36 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

38 ugyanis a CNG járművek eladása stagnáló, az új CO2- kvóta- rendszer is bizonytalanságot hordoz és végül a töltőállomások nem megfelelő tájékoztatása. A jövőt tekintve jelentős mennyiségű alapanyag van még az energianövényeken túl, például a szerves háztartási hulladék és a trágya. Ezeket kellene jobban kihasználni. A jövőbeni szerepe a biometánnak a villamos energia ágazatban az lehet, hogy állandóságot hozzon az időszakos szél és napenergia által termelt villamos energiaellátásban. Az üzemanyag ágazatban lehetne hatalmas lépéseket elérni, de ahhoz politikai támogatottság is szükséges. Fontos kérdés még az EU számára a külföldi gáztól való függés. Ezeket az importokat is lehetne csökkenteni a biogáz üzemek még nagyobb elterjedésével. A következő gazdaságpolitikai újítás ban várható a Megújuló Energiaforrások törvényében, ugyanis a kormány jelenleg fölülvizsgálja az egész villamos-energia piac egészét és bejelentették, hogy jelentős változásokat tesznek a CHP terén és a CO2- megtakarítás tekintetében. Olaszország: Jelenleg 1300 biogáz üzem van Olaszországban. A közlekedési felhasználást tekintve az első helyen állnak, ugyanis gázüzemű autó száma meghaladja a et és a gázüzemű töltőállomások száma pedig eléri az ezret december 5- én hozták a biometán rendeletet, amely szabályozza a rendszert. Ezt a potenciális energiaforrást nem lehet figyelmen kívül hagyni, különösen gazdasági szempontból, ugyanis az évenkénti 1 milliárd köbméter biometánt termelő üzemek beruházási költsége eléri a 4 milliárd eurót. A jövőt tekintve reálisnak látják, hogy ig megduplázzák az üzemanyagtöltő állomások és a közlekedési eszközök számát. Egyesült Királyság: A megújuló energiaforrásokról szóló irányelv szerint a megtermelt energia 15 % át megújuló energiából kell előállítani ig az Egyesült Királyságban. E célok elérése érdekében ösztönző programokat indítottak, különös tekintettel a megújuló hőenergiára óta a biometán projektek száma exponenciálisan nőtt. Az első ilyen projektet ben adták át, azóta 2014-re több mint 25- öt, ra várhatóan 50- et, azután pedig még 60-at terveznek beindítani. Azonban a fellendülést bizonyos tényezők befolyásolhatják, mint pl: a költségvetési megszorítások, a rendelkezésre álló hulladék alapanyagok, az energianövények 37 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

39 felhasználásának kérdése, gáz hálózatok kapacitása és még sorolhatnánk. Egy biztos: a működéshez nagyon sok elvárásnak meg kell felelni egy üzemnek. Franciaország: november 21- én számos törvény került a helyére Franciaországban a biogáz termelést és felhasználást illetően, amiket júniusban módosítottak, pontosítottak. Ezek közül néhány 15 évre szóló megállapodás, amely az árakról, a felhasználható alapanyagokról, a mennyiségekről szól és nyíltan kell kezelni a havi biometán termelés adatait valamint létrehoztak egy nemzeti biometán jegyzéket. A legnagyobb kihívást az egységes szemléletmód kialakítása jelenti a közvélemény, a politikusok, a gázhálózat üzemeltetők és a hulladékkezelő cégek között. Hat korszerű állomáson Franciaországban a földgáz- hálózatba való injektálás is megoldott, ami alacsonyabb nyomáson működik, alacsonyabb költségekkel. A termelés állandó, 70 GWh/év. A jövőt tekintve az egyik cél, hogy 2030-ra 1400 biogáz üzem létesüljön, ami kapacitása eléri a 30 TWh-t. 38 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

40 5. A biogáz felhasználásának aránya az Európai Unió és Magyarország primer energia felhasználásában, valamint a megújuló energia hasznosításában A megújuló energiaforrások nagyobb mértékű hasznosítása az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a világ és az EU országainak energia stratégiájában. Ennek oka minden ország esetében közel azonosnak mondható: az energia-, valamint az ezzel együtt járó fosszilis energiahordozó igények folyamatos növekedése, a készletek fokozatos csökkenése eredményeképpen az energiaárak az elmúlt években drasztikusan emelkedtek (leszámítva a gazdasági világválság hatására bekövetkező kereslet visszaesést, és az ezzel együtt járó árcsökkenést) mely tendencia a jövőben is folytatódni látszik. Ennek hatása az energiaköltségek következtében az országból folyamatosan kiáramló tőke miattnemzetgazdasági szempontból rendkívül kedvezőtlenül érinti azon országokat, melyek fosszilis szükségleteiket nagyrészt importforrásból kénytelenek kielégíteni. A fosszilis tartalékok fokozatos csökkenésének hatására a maradék készletek a világ néhány pontján összpontosulnak (többnyire a Közel-Keleten, valamint a volt Szovjet tagállamok területén), drasztikusan csökkentve ezzel a készletek beszerezhetőségének diverzifikáltságát. Ez politikailag meglehetősen kiszolgáltatottá teszi a saját készletekkel nem rendelkező országokat, csökkentve azok energiaellátásának biztonságát. Az előző problémákat tetézi az a tény, hogy a fosszilis energiafelhasználás révén több millió év alatt felhalmozódott, kötött, a Föld atmoszféráját károsan befolyásoló szennyezőanyagok szabadulnak fel viszonylag hirtelen gyorsasággal, olyan folyamatokat beindítva ezzel (ilyen többek között a globális felmelegedés és klímaváltozás jelensége), melyek jelentős áldozatokkal és költségekkel járó károkat okozhatnak a jövőben. Az energetika és a gazdaság energiahatékonyabbá és zöldebbé tétele ugyan jelentős költségeket igényel jelen generáció részéről, azonban azok elmaradása esetén a költségek többszörösét lesz szükséges megfizetni a jövőben. 39 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

41 A fosszilis energiafelhasználás előzőekben felsorolt kedvezőtlen hatásai Magyarországot kiemelten érintik, hiszen: Magyarország primerenergia forrás igényének több mint 60%- át importforrásokból kénytelen kielégíteni. A helyzetet tovább rontja, hogy hazánk primerenergia felhasználásának 40%-át a földgázfelhasználás teszi ki, mely földgáz nagy része egyetlen forrásból, az Ukrajnán keresztül hazánkba érkező gázvezetéken keresztül szerezhető be. 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% Víz Nukleáris Éghető megújulók és hulladékok Földgáz Kőolaj Szél Szén Egyéb nem éghető megújulók 0% 10. ábra: Magyarország primer energiafelhasználásának megoszlása (Forrás: saját szerkesztés) Az ország energiafelhasználása ugyan már kis mértékben csökkenni kezdett, viszont a fokozatosan csökkenő hazai primerenergia kitermelés hatására az import energiaforrások részaránya folyamatosan nő. Magyarország energiaintenzitása (GDP-re vetített energiafelhasználás) jóval a fejlett országok átlaga alatt van, ami azt jelzi, hogy az ország gazdasági teljesítőképességéhez képest az energiafelhasználás túlzott mértékű. 40 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

42 5.1 Európai Uniós célkitűzések Az előzőekben felsorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében, az utóbbi években, az Európai Unió egyre ambiciózusabb célkitűzéseket vállal az energiahatékonyság növelés és megújuló energia felhasználás területén. A következőkben a Magyarország számára kötelező érvényű előírásokat, célértékeket tekintjük át a megújuló energia felhasználás területén. Az Európai Parlament és Tanács 2009/28/EK, a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelve 20%-os megújuló energia részarányt ír elő az európai tagállamok részére a bruttó energiafogyasztásban 2020-ig. Magyarország 13%-os megújuló energia részarány elérését vállalta. A Közlekedési Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium előrejelzési dokumentuma szerint 2020-ban az összes energiafelhasználás PJ/év intervallumban alakulhat. Ez azt jelenti, hogy a megújuló energia felhasználásnak 2020-ban, a 13%-os részarányt alapul véve, PJ/év közötti tartományba kell esnie. A Direktíva előírja továbbá, hogy minden Tagállamnak biztosítania kell, hogy a megújuló forrásokból előállított energia részaránya, a közlekedési célra felhasznált végső fogyasztáson belül legalább 10%-ra növekedjen. A kitűzött célok teljesítése érdekében minden Tagországnak Nemzeti Megújuló Energia Cselekvési Tervet kellett a Bizottság részére benyújtania 2010 júliusáig, mely tartalmazza a célok elérése érdekében előirányzott intézkedéseket, azok időbeli ütemezését. Ez a Cselekvési terv Magyarországon is elkészült MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERVE címmel. Ez többek között tartalmazza: - a nemzeti megújuló energiapolitika céljait - a megújuló energiahordozó felhasználásra vonatkozó célkitűzéseket, ütemterveket - a megújuló energiaforrások használatát elősegítő szabályozási és engedélyezési rendszert - a biogáz földgázhálózatra való rákapcsolását - a bioüzemanyagok és más folyékony bioenergia hordozók - fenntarthatósági kritériumok és e kritériumoknak való megfelelés ellenőrzését - a bioüzemanyagokra vonatkozó rendeleteket, szabályozásokat 41 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

43 A Nemzeti Cselekvési Terv célja, hogy Magyarország természeti, gazdasági, társadalmi, kulturális és geopolitikai adottságaira építve a lehető legnagyobb össztársadalmi hasznot biztosítsa. A megújuló energia hasznosításának elsődleges célja a gáz- és kőolajimport függőség csökkentése. Meg kell találnunk azokat a kitörési pontokat, azokat a jövő- iparokat, amelyek képesek a gazdaság egészének dinamizálására. Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek a kitörési pontokat összekötik, és ezek révén a kitörési pontok szövetét kell megszőnünk, melyek a legfontosabb gazdasági mozgástér mozgatórugói: a helyi adottságokra és magas munkaigényes vállalkozásokra építő egészségipar, turizmus, zöldgazdaság, megújuló energia, víz alapú gazdaságfejlesztés, járműipar, tudásipar, tranzitgazdaság, élelmiszeripar, üzleti szolgáltatások, K+F (Részlet A Nemzeti Együttműködés Programjából, május) 5.2 Az Európai Unió megújuló energia felhasználása Az éghajlatváltozás tényét alátámasztó egyre nagyobb számú bizonyíték, valamint a növekvő energiafüggőség megerősíti az Európai Unió (EU) azon elhatározását, hogy alacsony energiafogyasztású gazdaságot építsen ki, ugyanakkor biztonságossá, versenyképessé, helyi forrásokból előállíthatóvá és fenntarthatóvá tegye az általunk elfogyasztott energiát. Az EU energiapolitikája biztosítja az Unió energiapiacának hatékony működését, továbbá elősegíti az energiahálózatok összekapcsolását és az energia hatékony felhasználását. Az energiapolitika kiterjed az energiaforrások minden válfajára a fosszilis tüzelőanyagoktól az atomenergiáig és a megújuló energiákig (a nap-, szél-, biomassza-, geotermikus, víz- és árapály energiáig). Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 194. cikke külön jogalapot hozott létre, amelynek révén az Unió és a tagállamok az energetikai kérdésekben megosztott hatáskörök szerint működnek együtt. 42 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

44 Az EU 28 tagországában 2012-ben az előző évi 13-ról 14,1 %-ra emelkedett a megújítható energiaforrások hasznosításának aránya - közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat. Magyarországnak 2020-ra 13 %-os részarányt kell elérnie. Az arány 2012-ben 9,6 százalék volt. Az energiafelhasználási statisztika készítésének első évében, 2004-ben még 8,3 százalék volt az uniós arány. Az Európai Bizottság az EU egészére, 2020-ra 20 százalékos részarányt irányzott elő a megújítható energiaforrásokra, országonként eltérő célszámokkal. A 2020-ra kitűzött célt Bulgária, Észtország és Svédország már 2012-ben teljesítette. Bulgária 16,3 százalékos részarányt ért el 2012-ben, szemben a 2020-as 16 százalékos céllal. Észtország 25,2 százalékot, 0,2 százalékponttal túltejesítve a 2020-as célt. Svédország energiaszükségletének már 51,0 százalékát fedezte megújítható forrásokból 2012-ben, két százalékponttal a 2020-as cél felett. A tagállamok között elsőként, még 2011-ben Észtország érte el a 2020-ra számára kitűzött 25,0 százalékos energiafelhasználási célarányt, 2012-ben pedig 25,2 százalékra növelte azt és 2012 között a megújítható források részarányát legnagyobb mértékben Svédország, Dánia, Ausztria, Görögország és Olaszország növelte energiafelhasználásában. Svédország 38,7 százalékról 51,0 százalékra, Dánia 14,5 százalékról 26,0 százalékra, Ausztria 22,7 százalékról 32,1 százalékra, Görögország 7,2 százalékról 15,1 százalékra, Olaszország pedig 5,7 százalékról 13,5 százalékra. Dánia 2020-as célja 30 százalék, Ausztriáé 34 százalék, Görögországé 18 százalék, Olaszországé pedig 17 százalék. A megújítható forrásoknak a legalacsonyabb részaránya az energiafelhasználásban 2012-ben Máltán (1,4 százalék), Nagy Britanniában (4,2 százalék) és Hollandiában (4,5 százalék) volt as célkitűzéseik sorrendben 10, 15 és 14 százalék. Magyarországnak 2020-ra 13 százalékos részarányt kell elérnie a megújítható energiaforrások felhasználásával. Az arány 2012-ben 9,6 százalék volt az előző évi 9,1 százalék után, szemben a 2004-es 4,4 százalékkal. Tehát hazánk jó nyomon halad a kitűzött célok elérése érdekében. 43 O l d a l : K a b d e b o n B a l á z s

45 5.3 Magyarország megújuló energia felhasználása Egy olyan geopolitikai és természeti adottságokkal rendelkező ország, mint hazánk sikere, jelentős mértékben függ attól, hogy a hagyományos energiahordozókra épített gazdasági modellt hogyan tudja egy alternatív, megújuló energia felhasználását előtérbe helyező gazdasági modellel felváltani. Döntő kérdés az is, hogy a felváltani kívánt modellből származtatható externális hatásokat (importfüggőség, ellátásbiztonság, energiaszegénység) hogyan tudja csökkenteni, pozitív előjelűvé alakítani, miközben egyensúlyra törekszik a környezeti elemek és rendszerek által nyújtott szolgáltatások igénybevétele és a fejlődési igények kielégítése. Bioüzemanyag Szélenergia 10% 3% Vízenergia 1% Napenergia 1% Hulladék 2% Biogáz 7% Geotermikus energia 6% Biomassza 70% 11. ábra: A megújuló energia felhasználásának várható összetétele ban (Forrás: Kazai 2010 alapján saját szerkesztés) A megújuló energiák felhasználása hazánkban az elmúlt időszakban exponenciálisan emelkedett. A termelési kapacitás, a megújuló energiatermelő berendezések száma, mindmind folyamatosan nő. Érzékelhető tehát a befektetők, a gazdaságpolitikai résztvevők tudatos, támogatása az ágazat irányába, a környezetvédelem előtérbe helyezése. Az elmúlt tíz évben a megújuló energiák felhasználása megduplázódott és várhatóan tovább fog emelkedni ez az 44 O l d a l : S z a k d o l g o z a t

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 1.7 A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai Tárgyszavak: biogáz; környezeti hatás; ökológiai mérleg; villamosenergia-termelés; hőtermelés. A megújuló energiák bővebb felhasználásának

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság 2007/2107(INI) 29.11.2007 JELENTÉSTERVEZET a fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról: az uniós előírások felülvizsgálatának szükségessége

Részletesebben

Tárgy: H A T Á R O Z A T

Tárgy: H A T Á R O Z A T Ügyszám: Ügyintéző: mellék: 226/154 589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László Tárgy: Melléklet: A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye

Részletesebben

Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november

Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november Környezeti fizika II; Kérdések, 2013. november K-II-2.1. Mit ért a globalizáció alatt? K-II-2.2. Milyen következményeivel találkozunk a globalizációnak? K-II-2.3. Ismertesse a globalizáció ellentmondásait!

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2011/2. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2011/2. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2011/2. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2011. november december Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/2. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/2. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/2. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. április - június Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban. Előadás helye és időpontjai: Dunaharaszti 14.09.09. Debrecen 14.09.16. Kaposvár 14.09.26. Előadó: Dr Petis

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/1. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/1. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2012/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2012. január március Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

JÁSZ BIO-KOMP KFT. INFORMÁCIÓS MEMORANDUM. Budapest, 2013. szeptember 30.

JÁSZ BIO-KOMP KFT. INFORMÁCIÓS MEMORANDUM. Budapest, 2013. szeptember 30. JÁSZ BIO-KOMP KFT. INFORMÁCIÓS MEMORANDUM Budapest, 2013. szeptember 30. Projekt Időrendi Összefoglaló A projekt előkészítését az EMME Első Magyar Megújuló Energia Kft. Kezdte meg 2010. évben, melynek

Részletesebben

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25

Részletesebben

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk.

Környezettechnika. 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk. Fodor Béla Környezettechnika 1. A környezettechnika alapjai és jelentősége. Energiaforrások és felhasználásuk. Megj.: - A napenergia, biomassza s geotermikus energia tématerületén részben a Nimfea Természetvédelmi

Részletesebben

A biogáztermelés helyzete Magyarországon.

A biogáztermelés helyzete Magyarországon. A biogáztermelés helyzete Magyarországon. Előadás helye: Bp. V. Veres Pálné u. 10. Időpontja: 2015.május 11. Előadó: Dr Petis Mihály Energia és tápanyag körforgás. Biogáz a táplálék és energia láncban.

Részletesebben

hatékonyságát növelő és káros kifejlesztése című projekt

hatékonyságát növelő és káros kifejlesztése című projekt Biogáz üzem működésének hatékonyságát növelő és káros anyag kibocsátásának csökkentését lehetővé tevő, innovatív technológiák kifejlesztése című projekt céljainak ismertetése HU 09-0057-A1-2013 Somosné

Részletesebben

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell.

Tehát a 2. lecke tanításához a villamos gépek szerkezetét, működési elvét és jellemzőit ismerni kell. 4. M. 2.L. 1. Bevezetés 4. M. 2.L. 1.1, A téma szerepe, kapcsolódási pontjai Az emberiség nagy kihívása, hogy hogyan tud megküzdeni a növekvő energiaigény kielégítésével és a környezeti károk csökkentésével.

Részletesebben

I. rész Mi az energia?

I. rész Mi az energia? I. rész Mi az energia? Környezetünkben mindig történik valami. Gondoljátok végig, mi minden zajlik körülöttetek! Reggel felébredsz, kimész a fürdőszobába, felkapcsolod a villanyt, megnyitod a csapot és

Részletesebben

Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben

Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben Zsiborács Henrik 1 - Dr. Pályi Béla 2 Dr. Demeter Győző 3 Napelemes rendszerek energetikai hasznosítása Magyarországon kiserőművi méretekben ifj.zsiboracs.henrik@gmail.com 1 PE Georgikon Kar, Vidékfejlesztési

Részletesebben

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja:

TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: TÜZELÉSTECHNIKA A gyakorlat célja: Gáztüzelésű háztartási kombinált fűtő-melegvizet és használati melegvizet szolgáltató berendezés tüzeléstechnikai jellemzőinek vizsgálata: A tüzelőberendezés energetikai

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat

H/17395. számú. országgyűlési határozati javaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA H/17395. számú országgyűlési határozati javaslat a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes,

Részletesebben

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 12. Energiahatékonyság, társadalom; 2011-12, NB

PTE Fizikai Intézet; Környezetfizika I. 12. Energiahatékonyság, társadalom; 2011-12, NB 12. Előadás: Energiahatékonyság, energiatakarékosság a társadalom szintjén. 12.1. Társadalom feladata. 12.2. Energiahatékonyság, energiatakarékosság a közlekedés, szállítás terén 12.3. Energiahatékonyság,

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi Doktori

Részletesebben

A városi energiaellátás sajátosságai

A városi energiaellátás sajátosságai V. Energetikai Konferencia 2010 Budapest, 2010. november 25. A városi energiaellátás sajátosságai Dr. Kádár Péter Óbudai Egyetem KVK Villamosenergetikai Intézet kadar.peter@kvk.uni-obuda.hu Bevezetés Az

Részletesebben

Intelligens energia fenntartható epületek. tanulmány

Intelligens energia fenntartható epületek. tanulmány Intelligens energia fenntartható epületek tanulmány Készítette: Kypaword Kft 2012. szeptember 20. 1 2 Vezetői összefoglaló Alapfelvetés: A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth

Részletesebben

CUKORCIROK ÉDESLÉ ÉS CUKORCIROK BAGASZ ALAPÚ VEGYES BIOETANOL ÜZEM MODELLEZÉSE

CUKORCIROK ÉDESLÉ ÉS CUKORCIROK BAGASZ ALAPÚ VEGYES BIOETANOL ÜZEM MODELLEZÉSE CUKORCIROK ÉDESLÉ ÉS CUKORCIROK BAGASZ ALAPÚ VEGYES BIOETANOL ÜZEM MODELLEZÉSE Kutatási jelentés a Pro Progressio Alapítvány Magyar Cukor Zrt. kutatói ösztöndíjához Készítette: Dr. Barta Zsolt Egyetemi

Részletesebben

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája.

9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9. Előadás: Földgáztermelés, felhasználás fizikája. 9.1. Földgáz kitermelés. Földgáz összetevői. 9.2. Földgázszállítás, tárolás. 9.3. Földgáz feldolgozás termékei, felhasználásuk. 9.4. Nagyfogyasztó: Elektromos

Részletesebben

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR

Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Alternatív ENERGIAFORRÁSOK Új Termék +10% hatásfok -25% ár NAPKOLLEKTOR Környezetbarát energia, tiszta és fenntartható minőségű élet Az új jövő víziója? Igen! Az életet adó napsugárral - napkollektoraink

Részletesebben

BIOGÁZ HÁZI DOLGOZAT. Kacz Károly részére. Készítette: Szabó Miklós Árpád

BIOGÁZ HÁZI DOLGOZAT. Kacz Károly részére. Készítette: Szabó Miklós Árpád BIOGÁZ HÁZI DOLGOZAT Kacz Károly részére Készítette: Szabó Miklós Árpád Gödöllő 2011 július 1. Bevezetés A dolgozatom célja, hogy egy konkrét példán keresztül megvizsgáljam a Sejtrobbantásos Economizer

Részletesebben

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával

A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával HULLADÉKOK ENERGETIKAI ÉS BIOLÓGIAI HASZNOSÍTÁSA 8.3 A müncheni biohulladék-erjesztő teljesítményének növelése az előkezelő és víztisztító fokozatok módosításával Tárgyszavak: berendezés; biohulladék;

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A SZENNYEZÉS ELVÁLASZTÁSA, KONCENTRÁLÁSA FIZIKAI MÓDSZERREL B) Molekuláris elválasztási (anyagátadási)

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT

ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web:

Részletesebben

Vidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette:

Vidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette: Vidékfejlesztés fenntarthatóan Az FT projekt Fenntartható település Készítette: Juhász Zoltán 1 Tartalom A Faluprogram, avagy a Fenntartható település projekt....3 Átfogó cél...3 Fenntarthatósági alapelvek

Részletesebben

I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny

I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny I. Századvég-MET energetikai tanulmányíró verseny Választott témakör (megfelelőt aláhúzni) A megújuló energiaforrásokat felhasználó villamosenergia termelő egységek hozambizonytalanságához kapcsolódó hálózati

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 21.5.2007 COM(2007) 253 végleges - A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE.

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE. Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei A BÚZATERMELÉS, A TERMÉNYMANIPULÁCIÓ ÉS A LISZTGYÁRTÁS KOMPLEX ÜZEMTANI ELEMZÉSE Kiss István Témavezető: Dr. habil. Szűcs István egyetemi docens DEBRECENI EGYETEM

Részletesebben

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Elektrotechnikai-Elektronikai Intézeti Tanszék

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Elektrotechnikai-Elektronikai Intézeti Tanszék Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Elektrotechnikai-Elektronikai Intézeti Tanszék Villamosmérnöki szak Elektronikai tervezés és gyártás szakirány Egy tanya energiaellátásának biztosítása,

Részletesebben

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK 2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok

Részletesebben

MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt. Medgyesegyházi projektterv bemutatása

MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt. Medgyesegyházi projektterv bemutatása MMT Magyar Megújuló Energia Technológia Szolgáltató Zrt Medgyesegyházi projektterv bemutatása 2011 Az MMT Zrt bemutatása Megújuló energia projektekbe történő befektetések, fejlesztések és kivitelezések

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁS AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALAPJÁN HARGITA Eszter *

KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁS AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALAPJÁN HARGITA Eszter * Állami Támogatások Joga 27 (2015/7) 3 17. KÖRNYEZETVÉDELMI TÁMOGATÁS AZ ÁLTALÁNOS CSOPORTMENTESSÉGI RENDELET ALAPJÁN HARGITA Eszter * Tárgyszavak: csoportmentességi rendelet, környezetvédelmi támogatás,

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen. Bevezetés A csemegekukorica feldolgozásának időszakában a debreceni szennyvíztelepen a korábbi években kezelhetetlen iszapduzzadás

Részletesebben

8. Energia és környezet

8. Energia és környezet Környezetvédelem (NGB_KM002_1) 8. Energia és környezet 2008/2009. tanév I. félév Buruzs Adrienn egyetemi tanársegéd buruzs@sze.hu SZE MTK BGÉKI Környezetmérnöki Tanszék 1 Az energetika felelőssége, a világ

Részletesebben

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik

Kazánok. Hőigények csoportosítása és jellemzőik. Hőhordozó közegek, jellemzőik és főbb alkalmazási területeik Kazánok Kazánnak nevezzük azt a berendezést, amely tüzelőanyag oxidációjával, vagyis elégetésével felszabadítja a tüzelőanyag kötött kémiai energiáját, és a keletkezett hőt hőhordozó közeg felmelegítésével

Részletesebben

Energiatámogatások az EU-ban

Energiatámogatások az EU-ban 10. Melléklet 10. melléklet Energiatámogatások az EU-ban Az európai országok kormányai és maga az Európai Unió is nyújt pénzügyi támogatást különbözõ energiaforrások használatához, illetve az energiatermeléshez.

Részletesebben

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE

A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE A TISZTA SZÉN TECHNOLÓGIA ÉS AZ ENERGIATÁROLÁS EGYÜTTES LEHETŐSÉGE AZ ENERGETIKAI SZÉN-DIOXID KIBOCSÁTÁS CSÖKKENTÉSÉRE dr. habil. Raisz Iván Vizsgáljuk meg, hogy e négy szereplőcsoportból összeállt rendszer

Részletesebben

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése

5-3 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 53 melléklet: Vízenergia termelés előrejelzése Vízgyűjtőgazdálkodási Terv 2015 TARTALOM 1 VÍZENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK ELŐREJELZÉSE... 3 2 GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK

Részletesebben

Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 2014. tavasz

Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 2014. tavasz Példák a Környezeti fizika az iskolában gyakorlatokhoz 04. tavasz Szilárd biomassza, centralizált rendszerekben, tüzelés útján történő energetikai felhasználása A Pannonpower Holding Zrt. faapríték tüzelésű

Részletesebben

Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 2015. tavasz

Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 2015. tavasz Példák a Nem fosszilis források energetikája gyakorlatokhoz 0. tavasz Napenergia hasznosítása Egy un. kw-os napelemes rendszer nyári időszakban, nap alatt átlagosan,4 kwh/nap elektromos energiát termel

Részletesebben

ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS

ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS ENERGIATERMELÉS, -ÁTALAKÍTÁS, -SZÁLLÍTÁS ÉS -SZOLGÁLTATÁS 2.4 Biomassza együttes elégetése 2.7 erőművekben hagyományos fűtőanyaggal műszaki és gazdasági feltételek, tapasztalatok Tárgyszavak: szénerőmű;

Részletesebben

VÁSÁRDÍJ PÁLYÁZAT A PÁLYÁZÓ NEVE: TeGaVill Kft.

VÁSÁRDÍJ PÁLYÁZAT A PÁLYÁZÓ NEVE: TeGaVill Kft. VÁSÁRDÍJ PÁLYÁZAT A PÁLYÁZÓ NEVE: TeGaVill Kft. 1 VÁSÁRDÍJ PÁLYÁZATI ADATLAP Pályázó adatai NEVE: TeGaVill Kft. CÍME: 7300 Komló Altáró út 18. KAPCSOLATTARTÓ NEVE: dr. Német Béla TELEFONSZÁMA +36 30 385

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében

Szakirodalmi összefoglaló az energia- és alternatív energiafogyasztás Magyarországon témakörében TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0058 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi és regionális hatásainak komplex vizsgálata és modellezése

Részletesebben

Miskolc, 2010. május 13.

Miskolc, 2010. május 13. Miskolc, 2010. május 13. A PROJEKT HELYSZÍNE: TISZATARJÁN, TISZAKESZI, ÁROKTŐ ÉS TISZADOROGMA SZINERGIKUS HATÁSÚ PROJEKTRE VAN SZÜKSÉG Megújuló energia és fenntartható gazdálkodás ártéri környezetben Természetvédelem

Részletesebben

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA

TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA TERMÁLVÍZ-HASZNOSÍTÁSI PROGRAM NAGYSZÉNÁS GEOTERMIKUS ADOTTSÁGAINAK KIAKNÁZÁSÁRA A PROJEKT AZONOSÍTÓ SZÁMA: KEOP-4.3.0/11-2013-0003 Szakmai kiadvány ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK NAGYSZÉNÁS TÖRTÉNETÉBEN Ez a kiadvány,

Részletesebben

BIOMASSZA ANYAGISMERET

BIOMASSZA ANYAGISMERET BIOMASSZA ANYAGISMERET Rátonyi, Tamás BIOMASSZA ANYAGISMERET: Rátonyi, Tamás Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Tartalom... v 1. 1.A biomassza

Részletesebben

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL ELTE Szerves Kémiai Tanszék A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG -TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL Bevezetés A természetes vizeket (felszíni

Részletesebben

FENNTARTHATÓ BIOMASSZA ALAPÚ

FENNTARTHATÓ BIOMASSZA ALAPÚ FENNTARTHATÓ BIOMASSZA ALAPÚ ENERGIATERMELÉS; A SZENTENDREI ERŐMŰ KÖVETENDŐ PÉLDÁJA Készítette: Iváncsics Bernadett Rita (Környezettan Bsc) Témavezető: Varga Katalin (Energiaklub) Belső konzulens: Dr.

Részletesebben

1) Felszíni és felszín alatti vizek

1) Felszíni és felszín alatti vizek Kaba város környezeti állapotának bemutatása 2015. év A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. (1) bek. e) pontja értelmében a települési önkormányzat (Budapesten

Részletesebben

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai

Kuti Rajmund. A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai Kuti Rajmund A víz tűzoltói felhasználhatóságának lehetőségei, korlátai A tűzoltóság a bevetések 90%-ban ivóvizet használ tűzoltásra, s a legtöbb esetben a kiépített vezetékes hálózatból kerül a tűzoltó

Részletesebben

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE

FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM

SZENT ISTVÁN EGYETEM SZENT ISTVÁN EGYETEM Környezeti hatások a depóniagáz mennyiségi, illetve minőségi jellemzőire Doktori (PhD) értekezés tézisei Molnár Tamás Géza Gödöllő 2012 A doktori iskola megnevezése: Műszaki Tudományi

Részletesebben

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor.

Hőtechnikai berendezések 2015/16. II. félév Minimum kérdéssor. 1. Biomassza (szilárd) esetében miért veszélyes a 16 % feletti nedvességtartalom? Mert biológiai folyamatok kiváltója lehet, öngyulladásra hajlamos, fűtőértéke csökken. 2. Folyékony tüzelőanyagok tulajdonságai

Részletesebben

Biogáz buszok elterjedésének hatása a megújuló tüzelőanyag-felhasználásra

Biogáz buszok elterjedésének hatása a megújuló tüzelőanyag-felhasználásra Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék Biogáz buszok elterjedésének hatása a megújuló tüzelőanyag-felhasználásra

Részletesebben

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei

Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VIZIKÖZMŰ HÁLÓZATOK ENERGIA-FELHASZNÁLÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE Zsabokorszky Ferenc Témavezető: Prof. dr. Sinóros - Szabó Botond az MTA Doktora DEBRECENI EGYETEM Kerpely

Részletesebben

Környezetvédelmi 2013.

Környezetvédelmi 2013. Környezetvédelmi NyilatkozaT 2013. Tartalomjegyzék 1. A telephely bemutatása 3 2. A szervezet bemutatása 4 Környezetvédelmi Nyilatkozat 2013. GEOSOL Kft. Székhely: H-3273 Halmajugra, külterület 07/130

Részletesebben

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái Kárpáti Árpád Veszprémi Egyetem, 8200 Veszprém, Pf.:158 Összefoglalás A hazai szennyvízgyűjtő és szennyvíztisztító kapacitások reális felmérése

Részletesebben

ALATTI INGATLANON TERVEZETT

ALATTI INGATLANON TERVEZETT ELŐZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 08/34 HELYRAJZI SZÁM ALATTI INGATLANON TERVEZETT GTE HULLADÉK FELDOLGOZÓ PROJEKT Tervszám: K 288/2015. Készült a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

Részletesebben

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve

Újratervezés. TÉ-KOFA Tépe község helyi termelési és fogyasztási rendszerének fejlesztési terve Újratervezés Szemléletformáló program a hulladék megelőzés és energiafelhasználás csökkentése érdekében a helyi termelési és fogyasztási rendszerek fejlesztésével az Észak-alföldi régióban TÉ-KOFA Tépe

Részletesebben

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG Biogáz tisztítás A biogáz metán (60-65% CH 4 ) és széndioxid (30-35% CO 2 ) keverékéből álló gáz, mely kommunális szennyvíziszap, állati trágyák és mezőgazdasági maradékok fermentációja során termelődik

Részletesebben

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43

A tételsor a 12/2013. (III. 28.) NGM rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/43 A vizsgafeladat ismertetése: Vegyipari technikus és vegyianyaggyártó szakképesítést szerzőknek Ismerteti a vegyipari technológiák anyag és energia ellátását. Bemutatja a vegyiparban szükséges fontosabb

Részletesebben

A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra

A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra A napenergia felhasználásának lehetőségei Magyarországon fűtési és melegvíz előállítási célokra Készítette: Galambos Csaba KX40JF A jelenlegi energetikai helyzet Napjainkban egyre nagyobb gondot jelent

Részletesebben

Gázfázisú biokatalízis

Gázfázisú biokatalízis Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet

Részletesebben

1. BEVEZETÉS... 3 2. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE... 5 3. KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7

1. BEVEZETÉS... 3 2. TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE... 5 3. KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 7 A Zala Hőerőmű Kft. Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőművének módosított Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme Közérthető összefoglaló 2008.június 1. BEVEZETÉS...

Részletesebben

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés

Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés Vélemény a BKV menetdíjainak 2008. évi tervezett emeléséről Bevezetés A Fővárosi Önkormányzat ismét jelentősen, 13 százalékkal tervezi emelni a BKV menetdíjait. Amint az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították,

Részletesebben

Fémöntészeti berendezések energetikai értékelésének tapasztalatai

Fémöntészeti berendezések energetikai értékelésének tapasztalatai RACIONÁLIS ENERGIAFELHASZNÁLÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG 3.1 4.1 4.6 Fémöntészeti berendezések energetikai értékelésének tapasztalatai Tárgyszavak: hőveszteségek csökkentése; termikus hatásfok; rekuperátor;

Részletesebben

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Dr. Örvös Mária LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM (oktatási segédlet) Budapest, 2010 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés...

Részletesebben

HŐTERMELŐKRŐL KAZÁNOKRÓL BŐVEBBEN

HŐTERMELŐKRŐL KAZÁNOKRÓL BŐVEBBEN HŐTERMELŐKRŐL KAZÁNOKRÓL BŐVEBBEN HŐTERMELŐK Közvetlen hőtermelők olyan berendezések, amelyekben fosszilis vagy nukleáris tüzelőanyagok kötött energiájából használható hőt állítanak elő a hőfogyasztók

Részletesebben

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók

Iszapkezelés. Aerob iszapstabilizáció. Iszapképződés. Dr. Patziger Miklós. Az iszapkezelés célja és módszerei. 20 000 LE alatti szennyvíztisztítók Iszapképződés Iszapkezelés Dr. Patziger Miklós Fajlagos iszapképződés Kb. 1,5 l/le*d 2 l/le*d Víztartalom 97 99% Hirtelen rothad erős szagképződéssel Kezeletlen iszap elhelyezése nem lehetséges Ezért=>

Részletesebben

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása.

LEVEGÔ 3.: A toxikus vagy rákkeltő anyagokat kibocsátó légszennyező források feltárása, azokra vonatkozóan információs adatbázis létrehozása. 3.1. A környezetvédelmi program célkitűzései és feladatai a környezeti elemek védelme érdekében 3.1.1. LEVEGÔTISZTASÁG-VÉDELEM Célállapot: A jó levegőminőség fenntartása, a város környezeti levegőminőségének

Részletesebben

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai

A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Kuti Rajmund Szakál Tamás Szakál Pál A víz fizikai, kémiai tulajdonságai, felhasználhatóságának korlátai Bevezetés Az utóbbi tíz évben a klímaváltozás és a globális civilizációs hatások következtében Földünk

Részletesebben

Tiszta széntechnológiák

Tiszta széntechnológiák Tiszta széntechnológiák Mítosz dr. Kalmár és István valóság ügyvezető igazgató Calamites Kft? BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM ENERGETIKAI SZAKKOLlÉGIUM 2014. október 16. 1 Tartalomjegyzék Miért foglalkozzunk

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék A hulladék k definíci ciója Bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései

Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának levegőtisztaság védelmi kérdései Magyarország az ezredfordulón MTA stratégiai kutatások ZÖLD BELÉPŐ EU csatlakozásunk Környezeti szempontú vizsgálata Kúnvári Árpád Sz.Tóth György Gräff József Energiagazdaság Nemfém ásványi termékek gyártásának

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezetés... 4 Az anaerob biodegradáció rövid története... 4 A környezet és az anaerob biodegradáció... 5

TARTALOMJEGYZÉK. Bevezetés... 4 Az anaerob biodegradáció rövid története... 4 A környezet és az anaerob biodegradáció... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 Az anaerob biodegradáció rövid története... 4 A környezet és az anaerob biodegradáció... 5 1. A biogáz-technológia célja, fontosabb jellemzői... 6 2. A biogáz termelés alapanyagai...

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. a Környezet és Energia Operatív Program PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Környezet és Energia Operatív Program Megújuló energia alapú villamos energia, kapcsolt hő és villamos energia, valamint biometán termelés című pályázati konstrukcióhoz Kódszám: KEOP-2012-4.10.0/C

Részletesebben

Hogy egy országban az egyes erőműfajták

Hogy egy országban az egyes erőműfajták Iskolakultúra 1998/9 Hagyományos erőművek környezeti hatásai Szemle Hagyományos erőműveknek nevezzük a szén, olaj- és gáztüzelésű erőműveket. A szén fogalomkörébe tartozik a lignit is, de nem értjük ide

Részletesebben

IFFK 2011 Budapest, 2011. augusztus 29-31. Biogáz laboratórium fejlesztése

IFFK 2011 Budapest, 2011. augusztus 29-31. Biogáz laboratórium fejlesztése IFFK 2011 Budapest, 2011. augusztus 29-31. Biogáz laboratórium fejlesztése Bakosné Diószegi Mónika, dr. Hováth Miklós, dr. Legeza László * * Óbudai Egyetem, Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve. KMOP Települési területek megújítása. HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Az akcióterv neve KMOP Települési területek megújítása Készítette HBF Hungaricum kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám KMOP_Városfejl_V_4 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó

Részletesebben

Támogatási kérelmek várható száma 22,5 mrd 350 db

Támogatási kérelmek várható száma 22,5 mrd 350 db Kertészet korszerűsítése üveg- és fóliaházak létesítése, energiahatékonyságának növelése geotermikus energia felhasználásának lehetőségével VP-2-4.1.3.1.-16 Keretösszeg Támogatási kérelmek várható száma

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar:

Olvassa tovább, milyen megoldást nyújt Önnek a Viktória Solar: Miért éri meg a megújuló energiával foglalkozni? 1. Pénztárcabarát energia Minden családnak, vállalkozásnak jól jönne egy kis plusz bevétel. A megújuló energiaforrásokkal jókora összeget lehet megspórolni

Részletesebben

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április

Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot. Összeállította: BK, 2007. április Magyarország, szénhelyzet 2005ös állapot Összeállította: BK, 2007. április Fosszilis energiahordozók A fosszilis energiahordozók (kõszén kõolaj, földgáz) a nem megújuló energiaforrások körébe tartoznak.

Részletesebben