FENNTARTHATÓ BIOMASSZA ALAPÚ

Átírás

1 FENNTARTHATÓ BIOMASSZA ALAPÚ ENERGIATERMELÉS; A SZENTENDREI ERŐMŰ KÖVETENDŐ PÉLDÁJA Készítette: Iváncsics Bernadett Rita (Környezettan Bsc) Témavezető: Varga Katalin (Energiaklub) Belső konzulens: Dr. Horváth Ákos, egy. Doc.

2 VÁZLAT Energiaellátás problémája Biomassza fogalma, csoportosítása Energianyerési módok biomasszából Biomassza dilemma Biomassza-energia hazai viszonylatban A Szentendrei kiserőmű Konklúzió 1

3 ENERGIAELLÁTÁS PROBLÉMÁJA 1. A világ növekvő energiaéhsége 2. Fosszilis energiahordozók használata: A források szűkössége A forrás nem regenerálódik, vagy lassabban, mint a felhasználás üteme fenntartható Az általuk okozott környezetkárosítás Az égetésük során fellépő károsanyag kibocsátás nem Megoldás: Megújuló E-hordozók használata Szélenergia, napenergia, geotermikus energia, vízenergia, biomassza 3

4 BIOMASSZA FOGALMA, CSOPORTOSÍTÁSA Biomassza: biológiailag lebomló szerves anyagok összessége (energetikai értelemben) Keletkezés alapján: Elsődleges biomassza: az a természetes vegetációt, mely a Nap sugárzása által, fotoszintézis útján keletkezik Speciális csoportja:tudatosan erre a célra termesztett biomassza Pl.: energiaerdő Másodlagos biomassza: az állatvilág, az állattenyésztés főtermékei, melléktermékei és hulladékai Harmadlagos biomassza: antropogén életműködés biológiai eredetű melléktermékei, hulladékai 4

5 ENERGIANYERÉSI MÓDOK BIOMASSZÁBÓL 1. Biomassza tüzelés : Alapanyag: mezőgazdasági, erdőgazdasági és faipari termelés termékei, melléktermékei és hulladékanyagai Előállított másodlagos energia: hőenergia, villamos energia Kiváltott fosszilis energiahordozó: szén 2. Folyékony biomassza: a) Bioetanol: Alapanyag: magas keményítő, illetve cukortartalmú növények (pl.: kukorica, búza, burgonya, cukorrépa) Előállított másodlagos energia: motor-üzemanyag (E85) Kiváltott fosszilis energiahordozó: kőolaj b) Biodízel: 3. Biogáz Alapanyag: magas olajtartalmú növényi anyagok (pl.: repce, lenmag, napraforgó) Előállított másodlagos energia: motor-üzemanyag Kiváltott fosszilis energiahordozó: kőolaj Alapanyag: állati trágya, szennyvíziszap, mezőgazdasági melléktermékek és kertészeti növénymaradékok Előállított másodlagos energia: hőenergia, villamos energia, motor-üzemanyag Kiváltott fosszilis energiahordozó: földgáz 5

6 BIOMASSZA DILEMMA Érvek mellette: Károsanyag emisszió csökkentése Hulladékok és melléktermékek használata Energiaszűkösség problémájára megoldás: fenntartható energiatermelési mód Energiafüggőség mérséklése: más nem megújuló E-hordozóktól Energiabiztonság: helyben rendelkezésre áll, import csökken Társadalmi előnyök: Pl.: munkahelyteremtés (Fejlődő országok gazdasági felzárkózása) Ellenérvek: Területi korlátok Természetes ökoszisztémák kiszorítása (Pl.: Malajzia, Amazonas) Élelmiszernövények és energiaültetvények versengése Élelmiszer szuverenitás háttérbe szorulása élelmiszerárak növekedése Kiküszöbölésére: jogszabályok, rendeletek 6

7 BIOMASSZA ENERGIA HAZAI VISZONYLATBAN A meg újulóenerg ia-felhas z nálás meg os z lás a Mag yarors z ág on 5% 10% 1% 1% 2% 0% Geotermia B io-üz emanyag B iogáz Víz energia S z élenergia Napenergia 81% Tüz ifa és biomas s z a Energiaközpont (2009.) A megújulókon belül a biomassza alapú energiatermelés 90% feletti. Eltüzelhető biomassza >> bio-üzemanyag > biogáz 7

8 BIOMASSZA ENERGIA HAZAI VISZONYLATBAN Biomassza üzemek hazánkban Borsodi Balassagyarmat Tiszapalkonya Szentendre Gyöngyösvisonta Győr Nyírbátor Zalaegerszeg Százhalombatta Kunhegyes Kenderes Komárom Pálhalma Mátészalka Pécs 8 Forrás:

9 A SZENTENDREI KISERŐMŰ Saját felvétel Elhelyezkedés: szentendrei honvédség oktató/kiképzőközpontja Üzemeltető: Biohő Energetikai Fejlesztő Kft. Tulajdonos: Budapesti Erdőgazdaság Zrt. 9

10 A SZENTENDREI KISERŐMŰ Projekt Motiváció: a korábbi földgáz alapú távhő-rendszer leváltása Cél: a laktanya fűtés és melegvíz szükségleteinek fedezése 1995: a két Kollbach kazán üzembe helyezése (9 MW összteljesítmény) 2004: az erőmű kiegészül az iker-gőzturbinával (1,3 MW teljesítmény) Évente 4-6 GWh teljesítmény (teljes ellátás, felesleg visszatáplálása) 10

11 A SZENTENDREI KISERŐMŰ Működés Alapanyag: faipari hulladék (Erdőgazdaság Zrt.) Szállítás: Oldalt nyitható kamionokkal Adagolás: Hidraulikusan mozgatható futószalagon az árasztó dobozba 11 (Erdészeti Lapok, 2006)

12 A SZENTENDREI KISERŐMŰ Az égés színtere; a kazán Több száz, vízzel körülvett füstcső Keletkezik: hőenergia C -ra melegíti fel a kazánban lévő vizet. Egy része visszatáplálódik a rendszerbe Másik része lakossági célt szolgál forró gőz turbina elektromos árammá transzformálja Hatásfok: télen 80% (teljes kogeneráció) nyáron 30% körüli hatásfok 12

13 A SZENTENDREI KISERŐMŰ A kazánból távozó füstgáz tisztítása Multiciklon tisztító rendszer: A pördítő csövek által létrehozott centrifugális erő és a gravitáció hatására a szilárd Kibocsátási határértékek Szentendrei üzem átlagos kobocsátásértékei alkotók nagy része leesik a tisztítórendszer aljára A szentendrei erőmű emissziós adatai a kibocsátási határértékekhez képest (Biohő Kft.) 13

14 A SZENTENDREI KISERŐMŰ Környezetvédelmi szempontból: A szentendrei biomassza kiserőmű a fenntartható energiatermelést kitűnőn példázza, hiszen: földgáz alapú energiatermelő rendszert váltott fel, kizárólag erdészeti, és faipari hulladékot dolgoz fel, az emissziós adatok a kibocsátási határértékek alatt vannak társadalmi, gazdasági aggályok fel sem merültek létesítése során. 14

15 KONKLÚZIÓ Megállapíthatjuk, hogy a megfelelő fenntarthatósági kritériumok betartása és betartatása mellett, a biomassza alapú energiatermelés ígéretes jövő előtt áll. 15

16 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 16