ALATTI INGATLANON TERVEZETT

Átírás

1 ELŐZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ ÚJFEHÉRTÓ KÜLTERÜLET 08/34 HELYRAJZI SZÁM ALATTI INGATLANON TERVEZETT GTE HULLADÉK FELDOLGOZÓ PROJEKT Tervszám: K 288/2015. Készült a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében megfogalmazott formai és tartalmi előírások alapján Hortum Tervező és Mérnöktanácsadói Kft. : H 8900 Zalaegerszeg, Platán sor 19/B. 2/1. : 06 92/ ; Fax: 06 92/ E mail: [email protected] 1

2 Tartalomjegyzék 1. Engedélyköteles adatai Előzmények Környezeti hatásvizsgálat szükségessége, jogszabályi háttér Az Előzetes konzultációs dokumentáció készítésének menete A környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választást a környezeti hatások figyelembe vételével indokolták A tervezett tevékenység számba vett változatainak részletes leírása A telepítés és üzemeltetés ütemezése A tevékenység helye, közvetlen környezete és területigénye A tervezett telep elhelyezkedése és megközelíthetősége A terület ingatlan nyilvántartási adatai A telephely központi EOV koordinátái A terület településrendezés szerinti besorolása, legközelebbi lakóházak távolsága A tervezett épületek és technológia ismertetése Tervezett épületek és műtárgyak Tervezett technológia Üzemeltetési feladatok A technológiában felhasznált és keletkező anyagok A hatótényezők bemutatása Létesítés Üzemeltetés Felhagyás Összefoglaló hatásmátrix AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK, MEGHIBÁSODÁSOK, ÉS AZOK LEHETŐSÉGEI, AZ EBBŐL SZÁRMAZÓ HATÓTÉNYEZŐK (HAVÁRIA) A hatásfolyamatok és a hatásterület A hatótényezők által kiváltott hatásfolyamatok környezeti elemenként és a közvetett hatásfolyamatok becslése Létesítés Üzemeltetés

3 4.2. A hatásterületek kiterjedése Létesítés Üzemeltetés A hatásterületnek a tevékenység megvalósulása nélkül fennálló állapota (alapállapot) Földrajzi adottságok, éghajlat A várható környezeti hatások becslése és értékelése Létesítés Levegőtisztaság védelem Zajvédelem Víz és talajvédelemmel összefüggő hatások Hulladékgazdálkodást érintő hatások Élővilágra és tájra kifejtett hatások Üzemelés Levegőtisztaság védelem Zajvédelem Vízvédelemmel összefüggő hatások Talaj és földtani közeg védelmével összefüggő hatások Hulladékgazdálkodást érintő hatások Élővilágra és tájra kifejtett hatások Környezet egészségügyi hatások ismertetése A környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése Környezetvédelmi intézkedések A lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása A környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során Az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően Egyéb adatok A tanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, alkalmazott módszerek és azok korlátai, az előrejelzések érvényességi határai, felmerült nehézségek és bizonytalanságok A felhasznált tanulmányok, dokumentumok listája

4 7.3. A szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok Közérthető összefoglaló Mellékletek

5 1. ENGEDÉLYKÖTELES ADATAI Ú JFEHÉRTÓ ÉS T ÉRSÉGE K OMPLEX H ULLADÉKHASZNOSÍTÓ Z ÁRTKÖRŰ EN M Ű KÖDŐ R ÉSZVÉNYTÁRSASÁG Székhelye: 4244 Újfehértó, Bartók Béla u. 7. Cégjegyzékszáma: Cg Cégforma: Zártkörűen működő Részvénytársaság Bejegyzés dátuma: Statisztikai számjele: A tag(ok), tulajdonosok adatai: GTE International s.r.o. SK Nagykürtös, SNP 29. KÜJ és KTJ azonosítók: az azonosítók megszerzése folymatban van (Ügyfélkapun keresztül) Szervezeti felépítés: A vállalat centralizált funkcionális szervezeti felépítési formában működik. A gyártási folyamat vezérlése a vállalat legfontosabb eleme. Ebben a szervezeti struktúrában a funkcionális vezetők egy szűk terület felett diszponálnak, így kockázatvállalásuk is csak korlátozott lehet. Az alapvető kérdésekben a felső vezetés dönt. A termelési döntések a főmérnökhöz tartoznak ábra Tervezett funkcionális szervezeti felépítés 5

6 2. ELŐZMÉNYEK 2.1. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT SZÜKSÉGESSÉGE, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR A tervezett tevékenység a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. számú mellékletében (Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek) szerepel, tehát környezeti hatásvizsgálat alapján környezetvédelmi működési engedély megszerzésére irányuló eljárás lefolytatása szükséges. A rendelet 7. (1) értelmében: A környezeti hatásvizsgálati eljárást a felügyelőség a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell ha történt előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, az azt lezáró határozatra vagy az annak során adott véleményre, továbbá a 2/A. ban meghatározott esetben a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben foglaltakra figyelemmel készített környezeti hatástanulmányt. A Rendelet 29/A. (1) értelmében: Ha az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeinek, a környezethasználó kérelmére a folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárást környezeti hatásvizsgálati eljárásként kell lefolytatni. 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 1. számú melléklet: Szennyvíz, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás 50. Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység: 5. Hulladékkezelés 5.3. Nem veszélyes hulladékok a) ártalmatlanítása 50 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, május 21 i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével: aa) biológiai kezelés, ab) fizikai kémiai kezelés, ac) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából, ad) salak és hamu kezelése, ae) fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit, b) hasznosítása, vagy ezekre irányuló hasznosítási és ártalmatlanítási tevékenységek összessége 75 tonna/nap kapacitáson felül, az alábbiak közül egy vagy több tevékenység 6

7 szerint, és a települési szennyvíz kezeléséről szóló, május 21 i 91/271/EGK tanácsi irányelv hatálya alá tartozó tevékenységek kivételével: ba) biológiai kezelés, bb) hulladék előkezelése égetés vagy együttégetés céljából, bc) salak és hamu kezelése, bd) fémhulladék kalapácsos shredderrel történő kezelése, ideértve a hulladék elektromos és elektronikus berendezéseket, valamint az elhasználódott járműveket és azok alkatrészeit, c) kizárólag anaerob lebontással történő kezelése 100 tonna/nap kapacitáson felül. A Rendelet 1. (3) bekezdés b) pontja szerint a tevékenység megkezdéséhez, ha az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel és a környezethasználó összevont eljárás lefolytatását kérheti, környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedély megszerzése érdekében. A Rendelet 5/A. (1) szerint a környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a) az 1. számú mellékletben szerepel, b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé. A Rendelet 5/A. (2) szerint az előzetes konzultáció célja, hogy a környezethasználó a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezet és természetvédelmi, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott egyéb szakkérdésekre kiterjedő, az engedélykérelmi dokumentáció összeállítását segítő írásos véleményt kapjon, továbbá a nyilvánosság a tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse AZ ELŐZETES KONZULTÁCIÓS DOKUMENTÁCIÓ KÉSZÍTÉSÉNEK MENETE A tanulmány összeállításánál a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében megfogalmazott formai és tartalmi előírásokat vettük alapul. 7

8 2.3. A KÖRNYEZETHASZNÁLÓ ÁLTAL KORÁBBAN SZÁMBA VETT FŐ VÁLTOZATOK ÉS AZOKNAK A FŐ OKOKNAK A MEGJELÖLÉSE, AMELYEK E KORÁBBI VÁLTOZATOK KÖZÜLI VÁLASZTÁST A KÖRNYEZETI HATÁSOK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL INDOKOLTÁK Az Európai Parlament és a Tanács, hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelvének (2008. november 19.) kívánalmai az EU tagállamait a Római Szerződések alapján terhelő jogharmonizációs kötelezettség folytán i határidővel megjelentek a nemzeti jogalkotásban is, összhangba hozva azt az európai szabályokkal. Ennek eredménye a hulladékokról szóló évi CLXXXV tv, amely részletes és szigorú szabályokat állít fel, annak érdekében, hogy Magyarországon is maradéktalanul érvényesüljön az EU hulladékokkal kapcsolatos politikája. A fenntartható fejlődés igénye, az ésszerűség megköveteli, hogy amennyiben a hulladék keletkezése nem előzhető meg, a keletkezett hulladékokra elsődlegesen, mint nyersanyag, és energiaforrásra tekintsünk, s csak az így nem felhasználható hulladékot ártalmatlanítsuk, vagyis helyezzük el lerakókban. Ezt a politikát testesíti meg a 2008/98/EK irányelv a hulladékhierarchia fogalmában. A hatékonyabb környezetvédelem érdekében a tagállamoknak az alábbi, elsőbbségi sorrendet jelentő hierarchiának megfelelő hulladékkezelési intézkedéseket kell hozniuk megelőzés újrahasználatra való előkészítés újrafeldolgozás egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás ártalmatlanítás A magyarországi jogrend, a támogatások, a másodlagos nyersanyag piac viszonyainak szabályozása és egyéb pozitív eszközök alkalmazása mellett a negatív, vagyis anyagilag szankcionáló jellegű intézkedésekkel is elősegíti, hogy az önkormányzatok, a közszolgáltatók, a hulladék gazdái, a fizető szennyezők minél inkább érdekeltek legyenek a hulladék korszerű, környezetkímélő és gazdaságos kezeléséhez szükséges beruházások megvalósításában. Ennek eszköze egyebek mellett a törvény lerakási járulékra vonatkozó szabálya, mely szerint a lerakókat üzemeltetőknek és általuk a hulladékot lerakni kívánó felhasználóknak 2013 és 2016 között minden egyes hulladék kategóriára vonatkozóan pontosan a négyszeresére emelkedő járulékot kell fizetniük a környezetvédelmi alap számára. Jelen tanulmányban csak a rendelkezésre álló, kijelölt helyszínen megvalósuló tevékenység hatásaival foglalkozunk. 8

9 3. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG SZÁMBA VETT VÁLTOZATAINAK RÉSZLETES LEÍRÁSA 3.1. A TELEPÍTÉS ÉS ÜZEMELTETÉS ÜTEMEZÉSE A szükséges hatósági engedélyek beszerzése után várhatóan a telep kialakítása év folyamán megvalósul, a technológia betelepítése megkezdődik, a továbbiakban bemutatott épületek és berendezések 100% ban elkészülnek. Az üzemelés megkezdése a évben próbaüzemmel kezdődik, majd annak sikeres végrehajtását követően várhatóan évben kerül a tervezett kihasználásra A TEVÉKENYSÉG HELYE, KÖZVETLEN KÖRNYEZETE ÉS TERÜLETIGÉNYE A TERVEZETT TELEP ELHELYEZKEDÉSE ÉS MEGKÖZELÍTHETŐSÉGE A tervezett telep Újfehértótól északi irányban, ipari gazdasági övezetben helyezkedik el. Újfehértó külterületén, a 4. számú főút keleti oldalán, a belterületi határ előtt cca. 500,0 méterrel, ipari/gazdasági területe felhasználású területek kialakításával a város jelentős tereket biztosított jövőbeli gazdasági fejlesztések részére. A infrastrukturális szempontból jól ellátott, közlekedési kapcsolatai kiválóak. Közvetlen megközelítés a 4. számú főútról, illetve kb. 5,0 km re található az M3 as autópálya Nyíregyháza dél csomópontjától. A közigazgatási területen belül a belterület északi és déli végénél koncentrálódnak alapvetően a gazdasági területek, a főút által generált fejlesztési sávban. A hatályos településrendezési eszközökben megfogalmazott elképzelések a város északi végén jelzett gazdasági területeket tekintik a település elsődleges és potenciális gazdaságélénkítő terének. A terület jelenleg be nem épített, mezőgazdasági művelés alatt áll. Az igénybe vett földterület minőségi besorolása a beavatkozási területen, jellemzően Sz5 és Sz6 osztályba sorolt, melynek művelés alóli kivonása megtörtént. A terület, a régió egyik fő gazdasági tengelyén Nyíregyháza Debrecen kétpólusú gazdasági növekedési centrumokkal, urbanizációs tengellyel található. A telepítéssel érintett terület 500 méteres távolságig mezőgazdasági területek szegélyezik. Ez alól kivétel a telephely nyugati telekhatára, amely a Debrecent és Nyíregyházát összekötő 4. sz. főúttal határos. A főúttól Nyugatra ipari gazdasági terület található, melybe néhány lakóingatlan beékelődik. A tervezett hulladék feldolgozó telepítésénél a legfőbb szempont a hulladéklerakók közelsége, a magas logisztikai költségek elkerülése, és az erőmű alapanyaggal történő ellátása. A drága készterméket fajlagosan olcsóbb elszállítani a felhasználási területekre. Fontos szempont volt továbbá Újfehértó Önkormányzatának segítőkészsége, illetve a hulladékgazdálkodás fontosságának általuk történő felismerése. A 4. számú fő közlekedési útvonal közvetlen szomszédságában, az M3 autópálya felhajtójától kb. 5 kilométerre található. 9

10 3 1. ábra Újfehértó elhelyezkedése Régió Megye Járás Település Illetékes hatóság Kistáj környezetvédelmi Észak Alföld Szabolcs Szatmár Bereg Nyíregyházi Újfehértó Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Közép Nyírség Az utolsó lakóházaktól való távolság: Újfehértó: 74 m Császárszállás (Nyíregyháza): 2800 m Érpatak: 3980 m A TERÜLET INGATLAN NYILVÁNTARTÁSI ADATAI Helyrajzi szám 08/34 Művelési ág kivett (korábban szántó) 3,9344 [ha] 10

11 A TELEPHELY KÖZPONTI EOV KOORDINÁTÁI A telepeket magába foglaló terület középponti EOV koordinátái a következők: EOV X: EOV Y: Az egyes épületek központi EOV koordinátái: Létesítmény megnevezése EOV X Központi EOV koordináta EOV Y Válogató csarnok Depolimerizáló desztilláló csarnok Gázosító csarnok Organikus hulladéktároló és bálázó Gépterem Késztermék tárolók Iroda Épület Tüzivíz tározó Porta és mérlegház Gáztározó és kiegészítő berendezések Üzemanyag tartálypark Technológiai vízakna Technológiai vízakna Technológiai vízakna Technológiai vízakna Tűzivíz tározó Hídmérleg A TERÜLET TELEPÜLÉSRENDEZÉS SZERINTI BESOROLÁSA, LEGKÖZELEBBI LAKÓHÁZAK TÁVOLSÁGA A területre jelenleg hatályos településrendezési eszközök: 122/2010 (VII. 14.) számú határozat, Újfehértó Város Településszerkezeti tervének és szerkezeti terv leírásának elfogadásáról 11/2010 (VII. 15.) számú önkormányzati rendelet, Újfehértó Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozás Tervének elfogadásáról 11

12 A rendelet szerint a terület besorolása: Gip 1 ipari gazdasági övezet A településrendezési terv módosítása a beruházás érdekében folyamatban van (Gip1 övezetből Gip3 övezetbe) ábra A beruházási terület bemutatása a településrendezési terven 3.3. A TERVEZETT ÉPÜLETEK ÉS TECHNOLÓGIA ISMERTETÉSE TERVEZETT ÉPÜLETEK ÉS MŰTÁRGYAK Az üzem teljes megvalósításának területigénye 4 ha. Az Építménylistában megtalálhatóak azon építmények és épületek, amelyek létfontosságúak a Hulladék feldolgozó üzem megvalósításához. Az épületek növelik az ingatlan értékét, mivel a technológiák nem igényelnek speciális kialakítású csarnokokat. Az elnevezések utalnak arra, hogy melyik épületben milyen berendezések kerülnek elhelyezésre. 12

13 Sorsz. Épület elnevezése Menny. Hossz. Szél. Magasság Alapter.(m 2 ) 1 Válogató csarnok Depolimerizációs csarnok Desztillációs csarnok rész Gázosító csarnok Organikus huladéktároló csarnok Organikus bálázó csarnok rész Gépterem Késztermék tároló csarnok Iroda épület Kiegészítő építmények 8 Tűzivíz tározó Gáztározó és kieg. berendezések Technológiai víztározó medencék Porta táblázat Építménylista Az üzemcsarnokok vasbeton vázszerkezetes tömbalapos gerendarácsos hő és hangszigetelő szendvicspanel borítású doboz jellegű épületek. Padozatuk gépi simított aljzatbeton. A berendezések elhelyezése nem igényel különleges teherbírású padozatot. A kétszintes iroda és szociális épület vasbeton vázrendszerű gerendarácsos hő és hangszigetelő szendvicspanel borítású attikás, lapos tetős épület. A porta sávalapos téglaépítésű épület. A gázmotorok, ugyanúgy, mint az ORC rendszerek a hangszigetelt Gépteremben kapnak helyet TERVEZETT TECHNOLÓGIA A fenntartható fejlődés igénye, az ésszerűség megköveteli, hogy amennyiben a hulladék keletkezése nem előzhető meg, a keletkezett hulladékokra elsődlegesen, mint nyersanyag, és energiaforrásra tekintsünk, s csak az így nem felhasználható hulladékot ártalmatlanítsuk, vagyis helyezzük el lerakókban. Ezt a politikát testesíti meg a 2008/98/EK irányelv a hulladékhierarchia a fogalmában. A hatékonyabb környezetvédelem érdekében a tagállamoknak az alábbi, elsőbbségi sorrendet jelentő hierarchiának megfelelő hulladékkezelési intézkedéseket kell hozniuk: megelőzés; újrahasználatra való előkészítés; újrafeldolgozás; egyéb hasznosítás, például energetikai hasznosítás; ártalmatlanítás. 13

14 A tervezett projekt méretét tekintve, tonna éves hulladék feldolgozását teszi lehetővé. A magyarországi hulladéktermelés mutatószámait figyelembe véve egy beruházás fő hulladék elhelyezési és hulladékkezelési problémáját képes megoldani egy hulladékkezelési egységben. A Hulladékfrakciók összetétele és hasznosítása ábrán láthatjuk a hulladék frakcióinak megoszlását, miszerint 10 % ra tehető a deponálásra váró hulladék mennyisége, amit a veszélyes és egyéb hulladékok tesznek ki. Minden további frakció hasznosításra kerül. A hasznosításon értjük a további feldolgozást és az anyagában történő értékesítést egyaránt ábra Hulladékfrakciók összetétele és hasznosítása Továbbiakban bemutatjuk az épületekbe telepítendő technológiai berendezéseket és folyamatokat. Kialakítás Válogató csarnok nettó alapterület 4882,11 m 2 bruttó alapterület építménymagasság 4952,72 12,15 A csarnok előre gyártott egyedi vb vázszerkezetű, 8 cm es hőszigetelt, takarólemezes, falpanel burkolatú. A csarnok tervezett, fal és tetőpaneljai hőszigeteltek. A nyílászárók többrétegű hőszigetelt nyílászárók. m 2 m 14

15 Alkalmazott technológia A feldolgozható hulladék mennyisége napi kb. 300 tonna, ami 40 darab szemétszállító autó szállítókapacitásának felel meg. A beérkező hulladékot, hídmérlegen történő mérés és regisztrálás után a mechanikai előkezelő épületrészbe szállítják, ahol egy csuklótagos szállítószalagra billentik. Mivel a hulladék mennyisége lökésszerűen érkezik, kialakításra kerül egy támfalakkal határolt, 600 m 3 es deponáló tér is, ami torlódás esetén biztosítja a hulladék elhelyezését, a folyamatos üzem biztosítása érdekében. Az itt összegyűlt hulladékot egy toló lapos munkagép adagolja a szállítószalagra. A deponáló tér megléte azért is szükséges, mert a válogató üzem napi két műszakban működik, még a technológia és az energiahordozók előállítása folyamatos 24 órás üzemben zajlik. A szállító szalagról a hulladék egy bordás hevederes felhordó szalagra kerül. A felhordó szalagon nylon zsákokban érkező hulladékot egy zsákfeltépő berendezés bontja fel. Ezt követően a szállítószalag kétfelé ágazik, ahol a hulladék kézi osztályozására kerül sor. A nagy, egyben álló papír, üveg és műanyag hulladékdarabokat kézileg kiválogatják, és frakciók szerint a szállítószalagok mellett lévő ledobókba dobják. A ledobók alatt konténerek találhatók, bennük a megfelelően kiválogatott hulladék frakciók. A kézzel ki nem válogatható, összeállt, apróbb hulladék továbbhalad a szállítószalagon, melynek a végén egy mágnes szeparátor található, ami a mágnesezhető fémeket válogatja ki. A szalagon maradt többi hulladék dobrostába kerül, ahol a hulladék finom szemcsés vagy durva szennyező anyagainak eltávolítására kerül sor. A beállított rosta mérete jellemzően 50 és 60 milliméter közötti. Ennél a részegységnél a szerves vagy gázosítható hulladék kiválogatására kerül sor. Ezt követően a még szalagon maradt hulladékok a légosztályozó felé haladnak tovább. Itt tömeg szerint történik az osztályozás, és az energetikailag értékes úgynevezett könnyű alkotórészekből álló hulladékot válogatják ki. A válogató lebegős osztályozója, légszeparátora teljesen zárt, sem a csarnokba nem enged vissza levegőt, sem pedig a csarnokon kívülre nem történik kivezetés ábra lebegős osztályozó elvi működése 15

16 Ezután ismét kézi válogatásra kerül sor az esetlegesen nem oda illő hulladék kiválogatására. A válogató sor legvégén az optikai válogatók találhatóak. A kiválogatott papír, üveg és fém frakciók külön konténerbe kerülnek, és mint másodlagos nyersanyag elszállításra kerül az újra feldolgozó üzemekhez. A válogató berendezésen lehetőség van tiszta zöld hulladék közvetlen feladására, ami már nem kerül külön osztályozásra csak előaprításra. Az elkülönített frakció típusok a hulladék fajtája és felhasználási módja szerint kerülnek mosásra/szárításra, aprításra, tömörítésre, bálázásra és csomagolásra. A vegyes műanyag hulladékból a PET és PVC műanyagok külön frakciókba kerülnek. A PET flakonokat színek szerint külön színes és fehér osztályokba sorolják. Ezután mosásra, tömörítésre és bálázásra kerülnek, majd egységrakományokba rendezve, raklapon történik az elszállításuk. Az üveg hulladékot két felé, sík és öblös üveg szerint válogatják szét. Az öblös üveg további két osztályba, színes és fehér frakciókba kerül, majd konténerben történik az elszállításuk. A három osztályba kiválogatott papír frakciók (hullám, vegyes és Tetra PAK) tömörítésre és bálázásra kerülnek, majd egységrakományokba rendezve, raklapon történik az elszállításuk. A fémek két osztályba vannak válogatva, mágnesezhető fémek és nem mágnesezhető fémek szerint. Az alumínium italos dobozok válogatás után préselésre, majd bálázásra kerülnek, a konzerves dobozok és egyéb fémek pedig konténerbe. A kiválogatott hulladék típusok szerint a késztermék tároló csarnokban már egységrakományban előkészítve várják az elszállítást az anyagában történő újrahasznosító üzemekhez. Az üzem két meghatározó hulladék típusa az organikus és műanyag hulladék. Ez a kettő teszi ki a teljes hulladék mix 70 % át. Ezekből állítható elő valamilyen energiahordozó, a többi válogatható hulladék típus értékesítésre majd újrahasznosító üzemekhez kerül. Az organikus hulladékot a válogatást követően az előaprító gépben ledarálják. A válogató üzemből két úton távozhat az előaprított hulladék: vagy közvetlen felhasználásra a gázosító üzembe, vagy bálázó gép segítségével letárolásra az organikus hulladéktároló csarnokba. A bálázó gép a gázosító üzem napi kapacitásán felüli mennyiséget bálázza be. Külső környezeti hatásoktól mentesen, fóliába csomagolva várja a téli hónapok alatti felhasználást. A tárolást a téli hónapok alatt történő kisebb organikus hulladék mennyiség beszállítása indokolja. 16

17 3 5. ábra Válogató berendezés Az acélcsarnokban felállított Mechanika hulladék előkészítő berendezés napi két műszak alatt minimum t/év háztartási hulladék mechanikai előkezelésre képes. A cél a beérkező ömlesztett hulladék könnyű, ill. nehéz frakciójának elkülönítése a lehető legkisebb szennyeződés mellett. A háztartási hulladék mechanikai úton több frakcióra bontható és az így előkészített anyag fajtánként eltérő módon hasznosító. A mechanikai válogató rendszer segítségével minimalizálható a lerakásra kerülő maradék hulladék mennyisége. A következő ábrán. nyomon követhető a válogatás folyamata. Jól láthatóak az üzem működéséhez szükséges frakciók. 17

18 Kommunális hulladék Hullám papír Síküveg Vegyes papír Papír hulladék Üveg Fehér üveg Öblös üveg Tetra Pak Italos doboz Színes üveg Mágnesezhető Tiszta zöld hulladék Organikus és zöld hulladék Előaprító shredder 30 mm Fém hulladék Nem mágnesezhető Alumínium italos doboz Egyéb fém hulladék Tiszta műanyag hulladék Veszélyes hulladék Egyéb maradék lerakóba Műanyag hulladék PVC Fehér PET Egyéb hulladék PE, PP, HDPE, LDPE, PS, ABS PET Színes PET Előaprító shredder 30 mm A mechanikai előkészítés fázisai az alábbiak: Beérkező hulladék fogadása Hulladék feladása a bontógépre Osztályozás Mágneses szeparáció Rostálásos leválasztás Optikai válogatás Kétsoros kézi válogatás Fajsúly szerinti válogatás 3 6. ábra Hulladékfeldolgozás 18

19 PVC és PET külön frakcióba válogatása Előaprítás 30 mm es frakcióra Lerakásra kerülő anyagfajták konténerekbe gyűjtése, elszállítása. Mérlegelés után a hulladékot a Mechanikai előkezelő csarnoképületébe szállítják, ahol a megfelelő méretű, pufferolásra is alkalmas tároló hely és két darab Csuklótagos szállítószalag biztosítja a folyamatos feladás lehetőségét. Közvetlen feladás esetén a gyűjtőautókból a hulladékot a csuklótagos szállítószalagok valamelyikébe ürítik, ahonnan a rendszer megfelelő ütemben automatikusan adagolja azt a feldolgozó sorra. Amennyiben a hulladék közvetlen feladására valamilyen okból (pl. torlódás) nincs lehetőség, akkor a gyűjtőautók, a betonfalakkal határolt puffer térbe ürítenek. Ebben az esetben a deponált hulladékot kanalas munkagéppel adagoljuk a garatba. Megfelelő tárolókapacitással rendelkező deponáló tér kialakítására azért is szükség van, mert a hulladék nem egyenletesen, hanem lökésszerűen 2 3 órás periódusokban érkezik az előkészítő műbe. A feldolgozás során a hasznos frakciók legalább háromszor osztályzásra kerülnek a minél nagyobb tisztaság elkérése érdekében. Az aprítás csak az osztályozás után következi, hogy a szennyeződések minél kisebb mértékben keveredjenek a hasznos anyaggal. A megoldás alapkövét a hulladék válogatása adja. A hulladékválogató rendszertől 3 5 % tisztaságú frakciókat követel meg a további feldolgozás. 19

20 3 7. ábra Mechanikai hulladék előkészítés A vegyes műanyag hulladék előaprításra kerül, majd zárt szállító pályás anyagmozgató rendszeren keresztül jut át a depolimerizációs csarnokba. 20

21 Telepítésre kerülő gépek, berendezések Megnevezés Darab Üzemidő Zajszint [(LpA)]dB Csuklótagos szállítószalag 2 63 Bordáshevederes felhordó szalag 1 63 Bontógép zsákfeltépő 1 Mágneses szeparátor 2 63 Rosta 5 79 Légosztályozók 2 Örvényáramú szeparátor 6 Kétsoros kézi válogató szalag óra Optikai válogató 4 80 Szelektív hulladéktároló konténerek 12 Alumínium prés 1 77 PET mosó 1 Hulladékprés 1 PET bálázó 1 Shredder műanyag előaprító 30 mm 1 88 Shredder organikus előaprító 30 mm 1 88 Kialakítás Depolimerizációs csarnok nettó alapterület 2928,95 m 2 bruttó alapterület 2963,42 m 2 építménymagasság 9,0/13,0 m A csarnok előre gyártott egyedi vb vázszerkezetű, 8 cm es hőszigetelt, takarólemezes, falpanel burkolatú. A csarnok tervezett, fal és tetőpaneljai hőszigeteltek. A nyílászárók többrétegű hőszigetelt nyílászárók. Alkalmazott technológia A depolimerizácós technológia a következő műanyagfajtákat tudja fogadni és feldolgozni: PE, PP, HDPE, LDPE, PS, ABS. Az előaprított és megfelelő minőségű műanyag granulátum zárt szállító pályán kerül át a depolimerizációs csarnokba, mely technológiai részfolyamattal, a műanyag hulladék mosásával (vizes mosás, esetenként oldószer felhasználással) és szárításával kezdődik. A szárítás technológiája a válogató csarnokéhoz hasonlóan teljesen zárt. A szárító berendezésből az utóaprító rendszerbe kerülő hulladék őrlésre kerül, ahol elnyeri a folyamathoz szükséges végleges szemcseméretét. Az őrlést követően, extrudálásra kerül sor. Ezután egységszálakban az adagoló tartályba jut, ahonnan pneumatikus légszállító berendezés adagolja a 4 blokkból álló technológiai berendezésbe a műanyagot, a megfelelő összetételben. A reaktorokban hő hatására a nyersanyag megolvad, majd felforr. A folyamat katalizátorral szabályozott, a megfelelő minőségű végtermék előállítása érdekében. A folyamat három terméket állít elő: fűtési olajat, szintetikus gázt, és szénport. Az előállított olaj frakciót közvetlenül, tárolás nélkül a desztillációs tornyokba vezetjük, ahol benzin, 21

22 gázolaj és fűtési olaj frakciókra választjuk szét. A késztermék frakciók (gázolaj benzin, fűtési olaj) ezután kiszállításra előkészítve földalatti tároló tartályokba kerülnek. A folyamat két melléktermékét, a szénport, és a szintetikus gázt energetikai célra hasznosítjuk. A szénporból brikettáló gép segítségével szénbrikett készül, ami zsákos kiszerelésben csomagolásra kerül, tüzelő anyagként értékesíthető. A szintetikus gázból a kogenerációs egység hőt és elektromos áramot termel. A berendezés a legmodernebb, világszínvonalú, automata (Siemens és ABB) vezérléssel van ellátva és napi 40 tonna műanyag feldolgozására képes. Alacsony hőmérsékletű depolimerizációs berendezés A különböző mesterséges polimer származékok az emberiség legfontosabb szerkezeti anyagaivá váltak. Az elmúlt száz év során a műanyagok felhasználása jelentős mértékben nőtt, és a képződött hulladékokban is egyre nagyobb arányban jelennek meg a különböző fajta polimerek. Előállításuk nagy mennyiségű fosszilis energiahordozót igényel, mivel fő gyártási alapanyaguk a kőolaj. Emiatt fontos, hogy a hulladékká vált polimereket elsősorban másodlagos nyersanyagforrásnak tekintsük, mert ezáltal csökkenthető a természetre rendkívül káros hulladéklerakók környezetterhelése, illetve mérsékelhető a globális CO 2 kibocsátás is. A hőbontás (krakkolás, pirolízis), a hő hatására, oxigénszegény, vagy oxigénmentes közegben megfelelően kialakított reaktorban végbemenő kémiai lebontást jelent. Ilyen módon a műanyaghulladék energiatartalma jobb hatásfokkal nyerhető vissza. Nagy előnyt jelent még az is, hogy a képződött folyadék, gáz, szilárd termékek elsősorban energiahordozóként, másodsorban pedig vegyipari másodnyersanyagként hasznosíthatók. Jelen esetben a műanyag hulladékok (polimerek) inert atmoszférában C közötti hőmérsékleten történő feldolgozását nevezzük depolimerizációnak. A hőmérséklet hatására a hosszú szénláncok kisebbekre törnek szét és ennek függvényében különböző hasznos szénhidrogének (energiahordozók) keletkeznek. Fontos, hogy az eljárás alatt oxigénmentes atmoszférát biztosítsunk, így nem keletkeznek a környezetre káros égéstermékek (CO 2, CO, SO 2, NO x, stb.). A műanyagok ilyen módon történő újrahasznosításával tehát számos értékes vegyipari alapanyag és energiahordozó állítható elő: C 1 C 5 gáztermékek, jó minőségű éghető gázok, amelyekkel a technológia hőigénye részben fedezhető, C 5 C 14 benzin jellegű folyadéktermékek, C 10 C 28 dízelgázolaj jellegű termékek, C 25 C 37 nehézolaj frakció, illetve fűtőolajként definiálható krakkolási maradék C 38 + stb. A termékek mennyiségi és minőségi eloszlását az alkalmazott hőmérséklettel, tartózkodási idővel, illetve a katalizátorral jelentős mértékben lehet befolyásolni. A lejátszódó folyamatot a Depolimerizációs eljárás egyszerűsített folyamatábrája szemlélteti. 22

23 3 8. ábra Depolimerizációs eljárás egyszerűsített folyamatábrája A technológia berendezései: alapanyag adagoló, szállító rendszer, katalizátor adagoló rendszer, alapanyag szállítószalagok, depolimerizációs reaktor, a reaktorok fűtését biztosító berendezés, száraz gáztisztítást megvalósító technológia, kondenzátorok, folyadéktároló tartályok (benzin, gázolaj), hűtőrendszer, szilárd maradék (koksz), valamint gáztároló tartályok. A teljes eljárást a Depolimerizációs berendezés sematikus ábrája szemlélteti. 23

24 3 9. ábra Depolimerizációs berendezés sematikus ábrája A betáplálásra kerülő műanyag hulladék fajtái, poliolefinek (PE, PP, PS, ABS stb.,), amelyek a világon gyártott műanyagok közel 70% át teszik ki. Fontos megemlíteni, hogy a maximális megengedett PVC és PET tartalom megengedett legmagasabb mennyisége, 5 m/m % a megfelelő hatásfokú működés miatt. A feldolgozásra kerülő alapanyag a reaktor oxigénmentes atmoszférájában a bevitt hő hatására krakkolódni kezd. A folyamatosan képződő gáz és olajtermékek elvezetésre kerülnek. Az olaj először a fázisszeparátora kerül, majd az olajtartályban kerül kitárolásra a tisztítás (centrifugálás) után. A nem kondenzálódott szénhidrogén frakció (gáz), a tisztítási folyamat után energetikai hasznosításra kerül a kogenerációs egységben. A katalizátor (PECAT) mennyisége szintén a betáplálási műanyag összetételétől függ, kb kg/hónap, amelyet a gyártó állít elő. A katalizátor adagolása a depolimerizációs eljárás alatt automatikusan (előre beállított értéken) történik. A depolimerizáció naponta 4x6 órás ciklusra tehető, amelyek külön külön a szilárd maradék (koksz) kitárolásával végződnek. A folyamatos működést a fejlett folyamatirányító rendszer biztosítja a mért adatok alapján ábra Depolimerizációs berendezés felülnézeti rajza 24

25 A telepítésre kerülő depolimerizációs berendezés felülnézeti rajzát a ábrán tekinthetjük meg. Jól látható a berendezés kompakt mérete és a tervezésnek köszönhető jó helykihasználása. A termékek tárolása Folyadéktermékek (benzin és gázolaj jellegű szénhidrogén frakció) kitárolása első lépésben úgynevezett átmeneti tároló tartályba történik. A végső tárolás a felhasználási igény, illetve a rendelkezésre álló mennyiségtől függően tervezhető. A gáztermékek tárolása 500 m 3 térfogatú gáztároló tartályokban történik, ahonnan maradék nélkül energetikai felhasználásra kerül. A gáz tisztítása három lépésben történő folyamat por leválasztás forró ciklon rendszerrel <100 mikron feletti szennyező anyagok leválasztása durva szűrővel ellátott hőcserélő <50 mikron feletti szennyező anyagok leválasztása szövetszűrő 3 5 mikron közötti szennyező anyagok leválasztása A gáz hűtésére vizet használnak. Zártkörös hőcserélős szivattyú által keringetett rendszerben, víz glikol keverékkel feltöltve. A hőátadás az adiabatikus hűtőkön keresztül történik. A gáz hűtése hőcserélőkön és hűtőkön keresztül, közvetett módon történik, vízzel való közvetlen érintkezés nincs. A hűtés során a kondenzátumban lévő por egy 100 m 3 es ülepítő medencébe kerül és itt ülepedik le. Levegőztetés és szárítás után ebből szárított szennyvíz iszap lesz, ami veszélyes hulladéknak minősül. Éves mennyisége kb. 200 m 3 ami elszállításra kerül az üzemből. A szilárd maradék (szén) tárolása speciális zsákokban, száraz helyen történik, és a tárolást követően kerül hasznosításra. A feldolgozás során nem halmozódik fel, mivel a magas karbon tartalma miatt energetikai célra is hasznosítható, jól értékesíthető. A katalitikus eljárás jellemzője a nagy folyékony üzemanyag, a kis gáz és kis szilárd maradék hozam. A gáztermékek tárolása 1720 m 3 es tartályban történik. A keletkezett gázolaj frakció teljesen kénmentes és a láncvégi kettős kötések is telítődnek. A megfelelő forrásponttartományt desztillációval érik el. 25

26 A keletkező gáz tipikus összetételét a következő táblázat részletezi. Pirolízisgáz tipikus összetétele Gáz típusa Vegyjele Részaránya % Szén monoxid CO 0 5 % Hidrogén H % Szén dioxid CO % Metán CH % Etán C 2 H % Etilén és acetilén C 2 H 2 + C 2 H % Egyéb CH C % C % C % C % Oxigén O % Nitrogén N % Telepítésre kerülő gépek, berendezések Megnevezés Darab Üzemidő Zajszint [(LpA)]dB Műanyag mosó szárító berendezés 1 75 Shredder műanyag végaprító 1 88 Extrudáló berendezés 1 75 Műanyag tároló tartályok 1 Depolimerizációs berendezés 10 TPD óra Desztillációs torony 2 75 Kialakítás Hőcserélők és kondenzátorok 6 75 Brikettáló gép 1 75 Csomagoló gép 1 75 Futódaru Gázosító csarnok nettó alapterület 2448,19 m 2 bruttó alapterület 2474,54 m 2 építménymagasság 10,15 m A csarnok előre gyártott egyedi vb vázszerkezetű, 8 cm es hőszigetelt, takarólemezes, falpanel burkolatú. A csarnok tervezett, fal és tetőpaneljai hőszigeteltek. A nyílászárók többrétegű hőszigetelt nyílászárók. 26

27 Alkalmazott technológia A kiválogatott organikus hulladék a már említett közvetlen vagy bálázott formában kerülhet be az üzembe. Mind két formában nedves állapotban van, ezért egy forgódobos szárítógép segítségével ami technológiai hulladékhővel üzemel leszárításra kerül. A technológiai szárítás után utóaprítása történik egy arra megfelelő shredder berendezésben, ahonnan a puffer tárolóba majd a két gázosító reaktorblokkba jut. Az ide kerülő organikus nyersanyag egy négy lépcsős termokémiai átalakuláson megy keresztül. A bevitt hő hatására éghető és nem éghető gázok keletkeznek. A termelt éghető gáz kisebb része biztosítja a reaktorok fűtési hőenergiáját. A termelt gáz nagyobb része hűtésre és szűrésre kerül, majd egy nagyméretű biogáz tartályba szivattyúzzák, ahol homogén gázzá keveredik. A folyamat végén a szintézis gáz mellett szilárd maradvány (salak, hamu) keletkezik. A keletkezett homogén gáz kiváló energiaforrás akár hőenergia, akár elektromos áram termeléséhez. A szilárd maradvány lerakóban elhelyezhető ártalmatlan hulladék nem tartalmaz semmilyen káros összetevőt. Évente 4 5 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik Magyarországon. Ebből 2,5 millió tonna a biológiailag lebomló, tehát a szerves hulladékoknak ekkora a részaránya. Ezen hulladékok 90 % a lerakókba kerül és semmilyen formában nincs feldolgozva. Ezen segíthet az elgázosítás technológia, amivel ártalmatlanítani lehet a fenti szerves hulladékot, mellette energiát is termel. A termelt szintézisgáz másik előnye, hogy egyéb fosszilis tüzelőanyagot helyettesíthet pl. földgázt, gázolajat, felhasználható kombinált hő és elektromos áram termelésnél, eltüzelhető gázmotorokban és egyéb tűzterek égőfejein. Tiszta energiahordozó, magas lánghőmérsékleten ég. Az elgázosítás egy olyan termokémiai folyamat, aminek célja az alapanyag szénhidrogénben gazdag vegyületeinek kinyerése hevítés és hőközlés útján. Ez több lépésben, külső oxigén és vízgőz keverék szabályozott hozzáadásával érhető el. A hő hatására a biomasszából szénmonoxid, hidrogén, szén dioxid gázok és egyéb inert gázok válnak ki, ez a szintézisgáz. Minden folyamatnak megvan a hőmérsékleti tartománya, valamint a keletkezett és kiválási anyaga. Az elgázosítás folyamatai a ábrán láthatóak ábra Az elgázosítás folyamatai 27

28 A technológia berendezései: alapanyag ellátó rendszer, biomassza daráló és szárító berendezés, alapanyag szállítószalagok, termikus reaktor, nyersgáz tisztító és hűtő berendezés, égési maradék eltávolító rendszer (salak, kátrány), gáz előkészítő és tisztító rendszer, szintézisgáz tároló tartály, egyéb villamos hajtások és csőszerelvények. Az erőmű központi eleme a Termikus reaktor. A biomassza nyersanyag felülről lefelé halad a reaktorban. Az egyes folyamatok szintenként helyezkednek el és egyre magasabb hőmérsékleti tartomány felé haladnak. A reaktor egy állóhengeres fém kivitelű tartály, belső fala kerámia béléssel van megerősítve, ami ellenáll az extra nagy hőterhelésnek(>1100 C). Termikus reaktor Az elgázosítás során a szerves vagy fosszilis alapú nyersanyagot egy ún. fluidizált ágyba tápláljuk be, ahol magas hőmérsékleten, égés nélkül történik az elgázosítás, szabályozott mennyiségű oxigén és vízgőz jelenlétében. Ez is egyfajta hőbontás, ami hatékonyabb a hagyományos égetésnél, mivel zárt rendszerben, káros anyag kibocsátás nélkül történik az átalakítás. A kapott tüzelőanyag tiszta energiahordozó, a lánghőmérséklete magasabb (> 1000 C), mint a hagyományos hulladéktüzelés során elért hőmérséklet, ezért nagyobb a hatékonysága is. A képződő szintézisgáz (Syngas) főként hidrogént, szén monoxidot, metánt és magasabb szénhidrogén vegyületeket tartalmazó alacsony fűtőértékű tüzelőanyag, ami kiválóan alkalmazható energiatermelésre. Az erőmű bemeneti anyaga lehet bármilyen típusú szerves hulladék (biomassza), megfelelő méretűre darálva és nedvességtartalomra szárítva ábra Termikus reaktor A teljes elgázosítási eljárást Elgázosítás alkalmazott technológiai vázlata ábrán láthatjuk. 28

29 3 13. ábra Elgázosítás alkalmazott technologiai vázlata A beadagolásnál fontos a nyersanyag egységes mérete és nedvességtartalma. A nyers biomassza először egy forgódobos szárítóműbe kerül, ahol a benne lévő nedvességet 60 % ról 15 % osra csökkentjük, forró levegő befúvásával. Utána a darálóműbe kerül, ahol megfelelő méretűre (3 mm nél kisebbre) aprítódik. A nyersanyag továbbító rendszer automatizált. Az adagolócsigás szállító egység szállítja a porszerű szárított masszát egy keverék kamrába, ahol előmelegített levegővel és vízgőzzel keveredik. Ezután a reaktorban, több lépcsőben a por anyagot felhevítik, megindul a gázképződés. A folyamat végén szintézisgáz és égési maradékok távoznak a berendezésből a következő módon: a szilárd égési maradék (salak, kátrány) lefelé távozik a reaktorból, a szintézisgáz felfelé száll a gáztisztító berendezés irányába. Az eltávolított salak szennyezőanyag mentes, nem tartalmaz környezetre veszélyes anyagokat. A nyers szintézisgázt a szennyező anyagoktól (kén hidrogén, szén oxi szulfid, szén dioxid stb.) meg kell tisztítani. A gáz tisztítását egy nagy hatékonyságú úgynevezett forró ciklon berendezés és egy három szintű filter rendszer végzi. Először az előszűrés történik, a 100 mikron feletti por szemcséket távolítja el, majd az egyedi hőcserélő szűrője az 50 mikronnál nagyobb részecskéket választja le és végül egy szövetanyagú filter a 3 mikron fölötti részecskéket fogja meg. Ez azért egyedülálló eljárás, mert egy időben történik a gáz szűrése és hűtése, mivel az felmelegedve távozik a reaktorból. A gáz hűtését hűtővizes hőcserélőkkel és hűtő berendezésekkel oldják meg. A veszélyes anyagokat a szűrő rendszer filterei fogják meg. 29

30 3 14. ábra Elgázosító erőmű és szerelvényei felülnézeti rajz Az elgázosító és gázellátó technológia egy teljesen zárt rendszer, ami meggátolja a levegő vétlen bejutását vagy a gáz és egyéb szennyező anyagok környezetbe kijutását. Ezt az alapanyag beadagolásnál (nitrogén gázos levegőcsapda) és a salak eltávolító berendezésnél is a forgózsilipek gátolják meg. A ábrán jól láthatjuk a berendezés részegységeit. Az alapanyag ellátás, gáznyomás szabályozás, szűrés és salak eltávolítás automatizált, ezért problémamentes üzemeltetést biztosít. A szintézisgáz tipikus összetétele komponensenként és részarányukat tekintve a következő oldalon található táblázatban látható. A tisztított szintézisgáz por koncentrációja ~2 5 mg/nm 3, átlagos fűtőértéke 5 7 MJ/Nm 3. 30

31 Szintézisgáz tipikus összetétele Sorszám Gáz típusa Vegyjele Részaránya % 1 Szén monoxid CO 30 % 2 Hidrogén H 2 15 % 3 Szén dioxid CO 2 18 % 4 Metán CH 4 11 % 5 Etán C 2 H 6 1 % 6 Nitrogén N 2 25 % Az elgázosító erőmű technológiai előnyei Magas termikus hatásfok (90 % felett) Tiszta és kátránymentes végtermék (szintézisgáz) Kompakt méret (egy 1000 kw kimenő teljesítményű rendszer helyigénye csak 20 x 17 méter tároló és kiegészítő berendezések nélkül) Alacsony üzemeltetési és karbantartási költségek Alapanyag rugalmasság (csaknem mindenféle biomassza alapanyagot fogad) Kis terhelésnél is üzemképes (teljes kapacitás 1/3 ad részénél is stabilan üzemel) Távvezérelt és automatizált működés, könnyű kezelhetőség Gyors indítás és leállítás Magas szén átalakítási arány (> 91 %) Telepítésre kerülő gépek, berendezések Megnevezés Darab Üzemidő Zajszint [(LpA)]dB Biomassza tároló tartály 1 Biomassza forgódobos szárító 1 80 Organikus végaprító shredder 2 24 óra 88 Gázosító blokkok 2 Gáz hűtés és tisztítás technológia 1 Kialakítás Gépterem nettó alapterület 593,46 m 2 bruttó alapterület 635,49 m 2 építménymagasság 8,15 m 31

32 Az épület egyedi kialakítást kap a technológiai zajok szűrése céljából. Az épület szerkezeti rendszere előregyártott vb vázas, a tető födém 20 cm vtg, különleges előregyártott vb panelos. A kitöltő falak 30 as YTONG falazó elemekből falazandók. A külső homlokzatra részint az egységes külső arculat miatt, részint a szükséges hangszigetelés miatt 10cm vtg KINGSPAN szendvicspanel tervezett. Alkalmazott technológia Energiát és hőt termelő technológiai folyamatok során, számos helyen keletkezik fel nem használt hő, más néven hulladék hő. Ez a megtermelt hőenergia, amit többféle módon lehetne hasznosítani, felhasználás nélkül a környezetbe távozik. Mivel nincs hasznosítva, rontja a különböző termelések, rendszerek hatásfokait. Egy hagyományos fosszilis tüzelésű hőerőmű hatásfoka maximum 40 % százalék. A kombinált hő és áramtermelésű (CHP) erőművek a termelt hulladék hőt tovább hasznosítják (távfűtés, használati melegvíz készítés, hűtés stb.), ezért a hatásfokuk a 90 % ot is elérheti. Az egyik ilyen energiát hasznosító technológia, az ORC, aminek a működése, felépítése az alábbiakban kerül bemutatásra. A Green Machine egy olyan berendezés, ami a hulladékhőből elektromos áramot képes előállítani. Ezt a termodinamikai átalakítást egy zárt körfolyamaton keresztül (ORC Organic Rankine Cycle), a szerves Rankine ciklus elvén végzi. Ezért is hívják ORC berendezésnek / gépnek. Ezen az elven működnek a hagyományos gőzgépek és hőerőművek, ahol a forró víz, gőzzé alakul, majd ezután mechanikai munkává, végül energiát termel. A Green Machine a hulladékhőt használja fel saját folyadék munkaközegének felmelegítéséhez, amit ezután gázzá alakít és egy ikercsavaros turbinán keresztül egy generátort hajt meg, ami az elektromos áramot termeli. A Green Machine működési elve a ábrán látható ábra Green Machine működési elve 32

33 A körfolyamat lépései, vagyis az ORC berendezés működése A kis nyomású és alacsony hőmérsékletű munkaközeg nyomását a tápszivattyú megemeli és a gőzfejlesztő (hőcserélő) belépési pontjához szállítja. A melegvíz által biztosított hő keresztülhalad a hőcserélőn, ami felmelegíti a munkaközeget és annak forráspontjáig növeli a hőmérsékletét, ahol megindul a gőzképződés. A gőzképződés alatt további hőt közlünk a munkaközeggel, tehát túlhevítjük. A túlhevített gőz a turbina irányába távozik. A nagynyomású túlhevített gőz meghajtja a turbinát, közben leesik a nyomása és hőmérséklete, ami térfogat növekedéssel jár. A turbina mechanikai munkája megforgatja a generátort, ami elektromos áramot termel. A munkaközeg kisnyomású gőzként hagyja el a turbinát. A kisnyomású gőz belép a kondenzátorba, és a hőcserélőn keresztül újra cseppfolyós halmazállapotba kerül, a hőmérsékletét vízhűtéses hűtő ventillátorok csökkentik. A kisnyomású munkaközeg visszatér a tápszivattyúhoz, ahol a körfolyamat ismétlődik. A hőtermeléssel járó technológiai folyamatok, főként belsőégésű motorok és CHP egységek hulladékhőjének kinyerésére, hatásfokuk javítására és hasznosítására szolgál. A berendezést nevezhetjük mini hőerőműnek is, mivel az ORC körfolyamatot használja energiatermelésre akár csak a fosszilis (szén, olaj, földgáz) és nukleáris tüzelőanyagot használó erőművek. A különbség a körfolyamatot használó munkaközegben van. Amíg ezen erőművek a víz energiáját (forralás gőzfejlesztés kondenzálás hűtés) használják mechanikai munkavégzésre, addig a Green Machine egy speciális szerves anyagot ún. pentafluor propánt használ. Ez egy nem gyúlékony, nem mérgező, környezetbarát folyékony munkaközeg, nem károsítja az ózonréteget és a forráspontja jóval alacsonyabb (15,5 C) a víznél, ezért hatékonyan működik a Rankine körfolyamatokban. Green Machine működési előnyei Emisszió mentes, környezetbarát technológia Alacsony üzemeltetési költség 20 év a várható élettartam Távfelügyelet, és távvezérlés Kevés mozgó alkatrész Automata start/stop rendszer Hulladék, vagy technológiai hőt hasznosít Moduláris felépítés Könnyű beüzemelés Felügyelet nélküli működés 33

34 A Green Machine felépítése A Green Machine felépítését a következő két ábrán láthatjuk. Az ORC berendezés kompakt kivitelű, csak három fő szerelvénye tartalmaz mozgó alkatrészt, amik a következők: keringető szivattyú, ikercsavaros turbina és generátor ábra Green Machine szerelvényei (elől nézet) ábra Green Machine szerelvényei (hátul nézet) A kondenzátorkör hűtésére adiabatikus hűtést alkalmazunk permetezéssel, hogy stabil hőmérsékletet biztosítsunk magas külső környezeti hőmérsékleteknél is. A permetezésre 22 C fok felett kerül sor és a visszatérő ág víz hőmérséklete maximum 27 C fokra van szabályozva, amivel egy stabil ΔT t lehet elérni a hideg és meleg víz oldala között. 34

35 A hűtésre szánt elektromos áram felhasználás függ az éppen aktuális külső hőmérséklettől (az átlag éves hőmérséklet Magyarországon 11,1 C fok és ennél a hőmérsékletnél a hűtőrendszer max. 2 kw/h használ fel). Amikor működik a Green Machine hűtőrendszere, akkor nem működik a CHP egység hűtőrendszere és ezzel kevesebb elektromos áramot fogyaszt, ami szintén megtakarítást jelent. A következő ábrán a Green Machine berendezés sematikus kapcsolási rajzát láthatjuk ábra Green Machine berendezés sematikus kapcsolási rajza A gépteremben energia termelő egységek kerülnek elhelyezésre, melyeket ORC rendszerekkel egészítünk ki. A gázmotorok 5,86 MWh elektromos áram termelésére képesek óránként. Az ORC berendezés a gázmotor hulladék hőjét felhasználva termel további elektromos áramot. A termelt elektromos áram a MAVÍR hálózati elosztó rendszerébe kerül betáplálásra. A termelt elektromos áram 5,86 MWh, ami éves viszonylatban, kb MWh/év. Telepítésre kerülő gépek, berendezések Megnevezés Darab Üzemidő Zajszint [(LpA)]dB 0,5 MWe kogenerációs egységű gázmotor 8 91* 0,6 MWe kogenerációs egységű gázmotor 1 91* 24 óra 0,8 MWe kogenerációs egységű gázmotor 1 91* ORC GM 0,05 MWe hulladékhőt hasznosító berendezés 4 72 *A gázmotorok hangtompítóval, tokozva szerelten kerülnek telepítésre, így a ~120dB hangteljesítményszintek 91 db hangnyomásszintre (1m) csökkenthetőek. 35

36 3 19. ábra Kogenerációs egység (Gázmotor) Organikus tároló és bálázó épület Kialakítás nettó alapterület 1457,16 m 2 bruttó alapterület 1498,26 m 2 építménymagasság 10,15 m A csarnok előre gyártott egyedi vb vázszerkezetű, 8 cm es hőszigetelt, takarólemezes, falpanel burkolatú. A csarnok tervezett, fal és tetőpaneljai hőszigeteltek. A nyílászárók többrétegű hőszigetelt nyílászárók. Alkalmazott technológia Az épület nyitott részében kerül elhelyezésre a bálázó gép, mely az előkészített szerves anyagokat légmentesen záró műanyagbálákba tömöríti. A bálák az épület zárt részébe kerülnek betárolásra felhasználásig. Telepítésre kerülő gépek, berendezések Megnevezés Darab Üzemidő Zajszint [(LpA)]dB Bálázó és prés 1 24 óra 69 Kialakítás Késztermék tároló épület nettó alapterület 972,89 m 2 bruttó alapterület 1010,86 m 2 építménymagasság 9,15 m 36

37 A csarnok előre gyártott egyedi vb vázszerkezetű, 8 cm es hőszigetelt, takarólemezes, falpanel burkolatú. A csarnok tervezett, fal és tetőpaneljai hőszigeteltek. A nyílászárók többrétegű hőszigetelt nyílászárók. Alkalmazott technológia Az épületben kerülnek tárolásra a hulladékfeldolgozás során keletkező, értékesítésre szánt, továbi feldolgozást nem igénylő, szállításra előkészített anyagok, huladékok (papír, üveg, fém, műanyag). Telepítésre kerülő gépek, berendezések Az épületbe önálló gép/berendezés nem kerül telepítésre. Kialakítás Központi irodaház nettó alapterület (2szint) 714,01 m 2 bruttó alapterület 390,60 m 2 építménymagasság 7,2 m A kétszintes épület előre gyártott egyedi vb vázszerkezetű, 8 cm es hőszigetelt, takarólemezes, falpanel burkolatú. A tervezett, fal és tetőpanelek hőszigeteltek. A nyílászárók többrétegű hőszigetelt nyílászárók. Alkalmazott technológia Az épületben a telephely irányításához, adminisztrációs feladatok ellátásához szükséges tevékenységek végzése történik. Kialakítás Porta nettó alapterület 17,49 m 2 bruttó alapterület 24,00 m 2 építménymagasság 3,15 m Az épület YTONG falazatú, kültéri falburkolata az egységes telepi kép érdekében falpanel burkolatot kap. A tervezett, fal és tetőpanelek hőszigeteltek. A nyílászárók többrétegű hőszigetelt nyílászárók. Kialakítás Gáztartályok kármentő medencével nettó alapterület 1071,00 m 2 bruttó alapterület 1091,34 m 2 A projekt technológiai elemeként SATTLER töltés folyamán táguló, gömb alakú tartályok kerülnek telepítésre. 37

38 A tervezett nettó 1071 m 2 es, 2,20 m magas kármentő medence havária esetén a legnagyobb tartály mennyiségének befogadására méretezett, annak teljes ürülése figyelembe vételével, a másik 2 db tartály feltöltött állapotával számolva. A kármentő medence szerkezeti kialakítása kiviteli statikus tervek szerint tervezett, a tartályok alapozását is figyelembe véve. A medence észlelő figyelő aknával tervezendő, vízzáró és a tárolandó anyagnak ellenálló felülettel. A kármentővel körülvett területrészen 2db 1350 m 3 es biogáz membrán tartály és 1 db 1720 m 3 es szintetikusgáz tartály kerül telepítésre a hozzájuk kapcsolódó fáklyával. A fáklya csak abban az esetben használatos, amennyiben a telephelyen olyan jellegű havária esemény történik, amikor az előállított gáz normál üzemi tárolása/elégetése semmilyen körülmények között nem lehetséges. Ebben az esetben egy tartály fáklyázási ideje kevesebb, mint egy óra. A fáklya működéséből eredő kibocsátásokat a havárai jelleg miatt a továbbiakban nem tartjuk relevánsnak, azokat nem részletezzük Föld alatti üzemanyag tartályok A telephelyen, a desztillációs csarnoktól nyugati irányban, kerülnek telepítésre a duplafalú felszín alatti üzemanyag tároló tartályok: 2db 150 m 3 es diesel tartály és 3 db 80 m 3 es tartály, melyből kettőben benzin, egyben pedig fűtőolaj tárolás történik. A telepítendő tartályok, a töltőhíd és kimérő oszlopok technológiai tervdokumentáció és hatósági engedéllyel kivitelezhetők. A tartálypark környezetében a csapadékvíz csak kezelten, leválasztottan, tisztítás (pl.: purátor műtárgy) után vezethető a csapadékhálózatba Föld alatti tűzivíz tartályok A telephelyen 600 m 3 es kapacitású vb. tűzivíz tároló tartály kerül kialakításra, amely a tetőfelületekről összegyülekező vizet használja fel az esetlegesen szükséges tűzivíz biztosítására Föld alatti technológiai víztartályok A telephelyen 4 db 100 m 3 es összkapacitású technológiai vb. víztároló tartály kerül kialakításra, amely a technológiában keletkező és ismételten hasznosításra kerülő technológiai vizet tárolja. A kiülepedő szennyvíziszapot megfelelő hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozó szállítja el a telephelyről Hídmérleg Az üzem területén kétosztású hídmérleg kerül létesítésre a telepi szállítási forgalom ellenőrzése érdekében. 38

39 ÜZEMELTETÉSI FELADATOK Technológiai kiegészítő tevékenységek Az üzem teljes fűtését, és a szárítórendszerek üzemeltetéséhez szükséges hőmennyiséget a technológiák során felszabaduló úgynevezett technológiai hulladékhő segítségével biztosítjuk. Az üzem elosztó gázhálózati rendszerre történő csatlakoztatása nem szükséges. A termelt hőenergia minden üzemben fedezi a technológiai és fűtési hőszükségletet, ezért önfenntartóak a rendszerek, nincs szükség külső betáplálásra. A telephelyen belüli anyagmozgatást targoncákkal, illetve különböző típusú rakodógépekkel oldják meg. A telepen belüli forgalom nagysága a szállítási forgalomhoz képest kevésbé jelentős. Egyéb tevékenységeket a fejezet tartalmazza Szállítás, anyagmozgatás Az üzemelés során a be és kiszállításokhoz, valamint a személyforgalomhoz kapcsolódóan jelentkezik szállítási igény. A beszállítás napi kb. 40 hulladékgyűjtő jármű érkezését és távozását jelenti ( t/év). Az egyéb beszállítás napi 1 2 tehergépjármű forgalmat jelent (segédanyagok beszállítása). Kiszállítás során a keletkező termékek, illetve előkezelt hulladékok, maradék hulladékok kiszállítása történik a telepről. Ez összességében évente mintegy tonna mennyiség, ami napi kb. 20 nehéz tehergépjármű forgalmat generál. A telep elhelyezkedéséből adódóan a szállítási útvonal csak a 4. számú főutat érinti, oly módon, hogy Újfehértó lakott területeit nem érinti. A személyszállításhoz kapcsolódó forgalom napi kb szgk forgalmat jelent. A telepen belül lehetőség szerint szállítószalagok (pályák) segítségével történik az anyagmozgatás a válogató csarnok és depolimerizáló épület között. Az anyagmozgatáshoz fentieken kívül targoncák használata szükséges, melyek rövid távon, két két épület között közlekednek. Vízellátás Infrastruktúra igénybevétele A tervezett létesítmény kommunális vízellátása biztosítható a főúttól nyugatra húzódó lakóutca K i szélében vízellátó gerincvezetékről. A vízellátáshoz a várható vízigényekre méretezett vízbekötés kerül kiépítésre. Az egyes vízfogyasztások ivóvíz, technológiai víz, oltóvíz, locsolóvíz elkülönített mérése aknában kialakított mérőhelyen történhet. Az aknában annyi mérőág kerül beépítésre, amennyi mérő szükséges. A terület, ill. létesítmények külső oltóvíz igényének biztosítására a meglévő közterületi oszloptűzcsapokon kívül további NA100 oszloptűzcsapok telepítése szükséges, a rendszerről levehető vízmennyiségen felüli oltóvíz telken belüli tüzivíz tároló létesítésével biztosítható. 39

40 Az üzemeltetéshez szükséges vízellátást mélyfúrású kútból történő biztosításának lehetősége is tervezett. Szennyvízelvezetés A keletkező szennyvizek összegyűjtéséhez telken belüli gravitációs szennyvízcsatorna hálózat épül. A bekötőcsatorna a meglévő közüzemi hálózathoz csatlakozik. Amennyiben valamely ok miatt (pl. a főút keresztezése, befogadó szintje, stb.) a gravitációs bevezetés nem alakítható ki, akkor átemelő és nyomóvezeték létesül. Gázellátás A telep jelenlegi tájékoztatás alapján gázellátást nem igényel. Amennyiben szükséges, a létesítmény földgázellátása a közüzemi elosztóvezetékről biztosítható. Ehhez a Szolgáltatónál bejelentett gázigényt követően, a bekötés létesítésének (tervezés, kivitelezés) megrendelése szükséges. Csapadékvíz elvezetés Az ingatlanon létesülő épületek és burkolt felületek csapadékvizeinek figyelembe vehető közterületi befogadói, a telket nyugati, irányból határoló út csapadékvíz elvezető útárka, ill. keletről a vasúti talpárok. Amennyiben a lefolyó csapadékvíz hozama meghaladja a befogadók kapacitását, akkor átmeneti zápor tározás, csapadékvíz visszatartás épül ki. A tervezett létesítmények csapadékvizeit telekhatáron belül részben zöldterületre, részben gravitációs csatornával illetve rácsos folyókával összegyűjtve vezetjük a befogadókba. Elektromos energia ellátás A telep működéséhez elektromos áram ellátás szükséges. Az elektromos energiát a telep mellett húzódó 20 kv os hálózatról kötik le, és a telepen kialakítandó transzformátor állomásra vezetik, erről az állomásról kapják az áramot a létesítendő épületek, létesítmények. A termelt áram a telepítésre kerülő transzformátorállomáson kerül az áramszolgáltató rendszerébe betáplálásra A TECHNOLÓGIÁBAN FELHASZNÁLT ÉS KELETKEZŐ ANYAGOK A telepre évente mintegy tonna kommunális hulladék beszállítása történik. Ennek átlagos összetételét mutatja a következő oldalon található diagram. 40

41 Hulladék összetétele 60,00% 57,80% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 8,10% 4,00% 13,60% 1,00% 9,20% 0,85% 0,80% 4,65% 0,00% 1 Papír Üveg Olaj alapú műanyag Fémhulladék Organikus hulladék Egyéb hulladék Veszélyes hulladék PVC PET A technológia során belépő és keletkező anyagokat/termékeket a kezelőépületek szerint technológiai lépésenként mutatjuk be. 1. Válogatóépület Belépő anyag/termék stb. Megnevezés kommunális hulladék Éves mennyiség Megnevezés [t] Organikus hulladék PET, PVC hulladék Kilépő anyag/termék stb. Éves mennyiség [t] (nedves) Sorsa gáztermelés gázosító épületben (aprítást követően bálázás, tárolás felhasználásig) [t] bálázást követően értékesítés papír [t] bálázást követően értékesítés üveg [t] tárolást követő értékesítés fém [t] tárolást követő értékesítés műanyag (PE, PP, HDPE, LDPE, PS, ABS) egyéb éghető hulladék (fa, textil, stb) veszélyes hulladék [t] előkezelést (aprítás, tisztítás, szárítás, stb.) követően termokémiai eljárással további kezelés depolimerizáló épületben [t] gáztermelés gázosító épületben (szárítás, aprítás, bálázás, tárolás felhasználásig) 300 [t] átadás hulladékkezelőnek nem [t] elszállítás hulladéklerakóba 41

42 hasznosítható (inert hull. stb.) vízpára szárításból [t] szárítás során vízgőz kondenzálás után közcsatornába elvezetés 2. Depolimerizáló desztilláló épület Az épületben két technológiai lépés történik: első ütemben a műanyag hulladékok előkezelését (aprítás tisztítás, szárítás és extrudálást) követően történik a krakkolás ami során gáz, valamint folyadék fázis mellett egyéb maradékok keletkeznek. A folyadék fázis desztillációjával állítják elő a benzin és gázolaj terméket, míg a maradék anyag kezelése (szűrés) során koksz és nehéz fűtőolaj keletkezik. Belépő anyag/termék stb. Megnevezés műanyag hulladék (válogatóból) Éves mennyiség Kilépő anyag/termék stb. Megnevezés Éves mennyiség Sorsa [t] szintetikus gáz [t] tisztítást követően gáztárolóba tárolás, majd villamos és hőenergia termelés mosóvíz 8 [m 3 ] fűtési olaj [t] desztilláció során további termékekre bontás* 3M Novec folyadék 24 [kg] *gázolaj [m 3 ] tárolás és értékesítés CaCO 3 5,4 [t] *benzin [m 3 ] tárolás és értékesítés PECAT (SiO 2 ) katalizátor 21 [t] *(fűtési) olaj [m 3 ] tárolás és értékesítés aktív szén 2,4 [t] szén (por) [t] brikettálást követően értékestés szennyezett mosóvíz 180 [m 3 ] ülepítést követően közcsatornába kerül szennyvíziszap 190 [m 3 ] átadás hulladékkezelőnek 42

43 3. Gázosító épület Belépő anyag/termék stb. Megnevezés organikus hulladék Éves mennyiség [t] (nedves) Megnevezés Kilépő anyag/termék stb. Éves mennyiség Sorsa szintézisgáz [t] tisztítást követően gáztárolóba tárolás, villamos és hőenergia termelés [t] saját felhasználás fűtésre salak [t] tárolás és értékesítés vízpára (szárítás) ld. 5. fejezet kivezetés környezetbe (tisztítást követően) szennyvíziszap 112 [m 3 ] átadás hulladékkezelőnek hamu/por [t] átadás hulladékkezelőnek 4. Organikus hulladék tároló épület A bálázásra kerülő organikus hulladék tárolására szolgál. A tárolásra kerülő hulladék teljes mennyisége a gázosítóban kerül felhasználásra. 5. Gépterem Belépő anyag/termék stb. Megnevezés szintetikus és szintézisgáz Éves mennyiség Megnevezés [t] Elektromos áram Kilépő anyag/termék stb. Éves mennyiség [MWh] Hőenergia [MWh] Füstgáz ~190 millió [Nm 3 ] Sorsa helyi felhasználás és közműhálózatra táplálás helyi felhasználás a technológia során kivezetés környezetbe 6. Késztermék tároló épület A válogatóból további telephelyi technológiában nem résztvevő anyagok elszállításig történő tárolása történik (mennyiséget ld. feljebb). 7. Központi irodaház A kiszolgáló épületben az irodai és szociális tevékenységek során is keletkezik hulladék. A kommunális hulladék, helyben kezelhető, a keletkező veszélyes irodai hulladék mennyisége nem jelentős, az elszállításra kerül. Az éves szinten mintegy m 3 kommunális szennyvíz a közcsatornába kerül bevezetésre. 8. Porta 43

44 A portaépület a forgalom ellenőrzését, a járművek mérlegelését segíti, nincs jellemző be és kilépő anyagárama. 9. Gáztartályok A technológia során előállított gázok átmeneti tárolására szolgál. A tárolt gáz teljes mennyisége a gépteremben üzemelő berendezésekkel áram és hőtermelésre kerül. A gáztartályhoz kapcsolódó gázfáklya kizárólag havária esetén kerül használatra, üzemi használata nem tervezett. 10. Föld alatti üzemanyag tároló tartályok A tartályok a depolimerizáló desztilláló épületben előállított üzemanyagok tárolására szolgálnak elszállításig (mennyiséget ld. feljebb). 11. Tüzivíz tartályok A 600 m 3 es kapacitású tartály az esetlegesen szükséges tüzivizet tárolja (tiszta csapadékvízből). 12. Technológiai víztartályok A technológia víz tárolását szolgálják (mennyiséget ld. feljebb) Technológiai hő hasznosítása Az üzem teljes fűtését, és a szárítórendszerek üzemeltetéséhez szükséges hőmennyiséget a technológiák során felszabaduló úgynevezett technológiai hulladékhő segítségével biztosítjuk. Az üzem elosztó gázhálózati rendszerre történő csatlakoztatása nem szükséges. A termelt hőenergia minden üzemben fedezi a technológiai és fűtési hőszükségletet, ezért önfenntartóak a rendszerek, nincs szükség külső betáplálásra. A teljes technológiai és termelési folyamat a ábrán tekinthető meg 44

45 Kommunális Hulladék Szintézis gáz Gáztároló tartály Szerves és zöldhulladék Szárító berendezés Végaprító shredder Elgázosító erőmű GB Gasifired UG 3000 Gázm ot or CHP 2 MW Gázm ot or CHP 2MW Válogató gép GTE Clever System Salak hamu ORC Green Machine ORC Green Machine Elektromos áram termelés Elektromos áram ORC Green Machine ORC Green Machine Olaj alapú hulladék PE, PP, PS, ABS, HDPE, LDPE Mosó és szárító rendszer Végaprító shredder De Polimerizáló GB 40 TPD Gázmotor CHP 1 MW Gázm ot or CHP 0,5 MW Papír Üveg PET Alumínium Italos doboz Maradék hulladék Brikettáló gép Szénbrikett Csomagoló Szénpor HFO Fűtési olaj Frakcionáló és desztilláló berendezés Szintetikus gáz Gáztároló tartály Vas Gázolaj Benzin Nehéz olaj 3.4. A HATÓTÉNYEZŐK BEMUTATÁSA ábra Technológiai és termelési folyamatábra LÉTESÍTÉS A létesítés során az alábbi tevékenységekkel és emisszióval lehet számolni: Hatótényező Közvetlen emisszió A hatótényező térbeli kiterjedése Időtartam, gyakoriság munkagépek fel és levonulása közlekedési eredetű légszennyezőanyag kibocsátás, zajkibocsátás telephely és a munkaterület között humusz leszedés, tereprendezés anyagok mozgatása légszennyező anyagok kibocsátása, porképződés zajkibocsátás légszennyező anyagok kibocsátása, porképződés zajkibocsátás a műtárgyépítéssel érintett területek a műtárgyépítéssel érintett területek A létesítés ideje alatt műtárgyak és felépítmények kialakítása zajkibocsátás, légszennyező anyagok kibocsátása a műtárgyépítéssel érintett területek 45

46 Hatótényező Közvetlen emisszió A hatótényező térbeli kiterjedése Időtartam, gyakoriság útépítéssel összefüggő műveletek zajkibocsátás, légszennyező anyagok kibocsátása a bekötőutak által érintett területek építési, kommunális és veszélyes hulladékok keletkezése nincs (csak a hulladék kezelésének helyén jelentkezik) nem releváns be és kiszállítási tevékenységek zajkibocsátás, közlekedési eredetű légszennyezőanyag kibocsátás telephelyek és a munkaterület között ÜZEMELTETÉS Az üzemeltetés során jelentkező hatótényezőket a technológiai elemek alapján az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Hatótényező Közvetlen emisszió A hatótényező kiterjedése Időtartam Hulladékszállítás Szag zajkibocsátás A válogató épülete heti 5 nap Közlekedés Szakaszos, Zajkibocsátás, Szennyező gázok emissziója Közlekedési útvonalak naponta több alkalommal Dolgozók szociális tevékenységei Hulladék és szennyvízkeletkezés Szociális épületrész Folyamatos Vízkitermelés Felszín alatti vizek mennyiségi csökkenése kút környezete Folyamatos Csapadékvízelvezetés Élővilágot érő optikai és zajinger Csapadékvíz Telep területe Időszakos Zavaró hatás Telep környezete Folyamatos Karbantartás Hulladékok keletkezése Telep területe Időszakos Technológia üzemeltetése Légszennyező anyag kibocsátás Zajkibocsátás Telep környezete Folyamatos A hulladék feldolgozó üzemeltetésével az évente egyébként, a beruházás megvalósítása, az üzem működése nélkül, lerakással ártalmatlanításra kerülő mintegy tonna kommunális hulladék mennyiségéből a telep működése következtében a hulladéknak csak 10% a kerül ténylegesen ártalmatlanításra, a hulladék 90% a hasznosításra kerül. 46

47 FELHAGYÁS Amennyiben a tevékenységet megszüntetik, az állapotfelmérést el kell végezni. Meg kell határozni a keletkezett károk és károsodások mértékét. A tevékenység felhagyása csak a mindenkor hatályos jelenleg a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvényben (továbbiakban Kvt.), illetve a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről szóló 12/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben megfogalmazott előírásoknak megfelelő felülvizsgálat lefolytatása után megszerzett jogerős engedély birtokában történhet. Az esetlegesen keletkezett károk felszámolására kárelhárítási és rekultivációs programot kell készíteni, mely alapján a károkat meg kell szüntetni, a helyreállítást el kell végezni. A felhagyás után törekedni kell a természetes környezeti állapot elérésére. A létesítmények felhagyásának (bontásának) hatásai hasonlóak az építés hatásaihoz. A fentiekben összefoglaltakat az 5. fejezet részletezi. 47

48 3.4.4 ÖSSZEFOGLALÓ HATÁSMÁTRIX Tevékenységek Építés időszaka Üzemelés időszaka Felhagyás időszaka Egyéb hatótényezők Hatásviselők Hatótényező Terület előkészítés Építés / felújítás Szállítás Karbantartás Forgalom Működés Bontás Szállítás Rekultiváció Havária Zaj Rezgés Hő Egyéb energiakibocsátás Hulladék Levegő X X X 0 X X X X X X Vízigény V V V Víz Felszín alatti vizek X Felszíni vizek X Talaj X X X 0 X X Föld Geológiai ért Régészeti ért Élővilág Növényzet X X X 0 X Állatvilág X Települési környezet 0 X X Táj 0 X Egyéb hatások Zaj X X X 0 X X X X X 0 0 nincs hatás vagy elhanyagolható Rezgés X X X 0 X 0 X X X 0 X hatás várható (+ vagy ) Hulladék 0 X 0 X 0 X X 0 0 X V / igény van / nincs 48

49 AZ ESETLEGESEN KÖRNYEZETTERHELÉST OKOZÓ BALESETEK, MEGHIBÁSODÁSOK, ÉS AZOK LEHETŐSÉGEI, AZ EBBŐL SZÁRMAZÓ HATÓTÉNYEZŐK (HAVÁRIA) Tekintettel a korszerű és megfelelő műszaki védelemmel kialakított technológiára a váratlan, nagy intenzitású szennyezési esemény előfordulási esélye rendkívül csekély. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a havária helyzetekre, mert azok rendkívül rövid idő alatt nagy szennyeződéssel, illetve anyagi és személyi veszteséggel járhatnak. A veszélyek elhárításának egyik alapvető tényezője a megelőzés, preventív intézkedések foganatosítása (HOLODA 2006). Ezek az intézkedések a következők: a különböző jogszabályok, szabványok, műszaki biztonsági szabályzatok, technológiai, kezelési és karbantartási utasítások betartása; az előírt szakmai képesítésű és gyakorlatú személyek alkalmazása; a kötelező időszakos felülvizsgálatok és karbantartások elvégzése; a veszélyek kellő időben történő jelzésére alkalmas műszerek és eszközök kialakítása és fejlesztése; a kezelő és alkalmazott személyek (vezetők és beosztottak) rendszeres oktatása, továbbképzése; bekövetkezett kútkitörések, robbanások, tűzesetek alkalmával gyors elhárítás megvalósításával a károk csökkentése; a megfelelő szintű és gyakoriságú ellenőrzés. A telephelyen előforduló potenciális veszélyforrások, vészhelyzeti események: Csőtörés A telephely belső szennyvíz csatornarendszere vagy vízvezeték hálózata meghibásodik. A rendszerben található technológiai szennyvíz, ill. ivóvíz közvetlenül a talajba jut. A technológiai vezetékek/berendezések sérülése következtében a rendszerben található anyagok a környezetbe (burkolt felszínre) jutnak. Aknák/tartályok túltöltése Abban az esetben fordulhat elő, ha valamilyen műszaki hibából adódóan a szabályozás, vezérlés hosszabb időre észrevétlenül meghibásodik, mivel az aknákat, tartályokat a maximális kapacitást figyelembe véve tervezték. Tartályok/aknák szivárgása Abban az esetben fordul elő, ha az építmények fala a tározott anyag miatt meggyengül. Nagyobb mennyiségű veszélyes anyag, hulladék jut a munkatérbe A veszélyes anyag tároló edényzet, berendezés szélsőséges módon megsérül (pl. leesik és elreped, csapja letörik). A tartályokban található veszélyes anyag az épületek 49

50 padlóösszefolyóin keresztül a telep szennyvízgyűjtő csatornájába majd aknájába jut, ahol kezelni lehet azt. A rendkívüli szennyezés megelőzésének legbiztosabb eszköze, ha azokat a gépeket, berendezéseket, technológiákat, folyamatokat, amelyek a környezetszennyezés potenciális veszélyét hordozzák, biztonsági védelemmel látják el, megfelelően karban tartják és felügyelik. Ezentúl nagy gondot kell fordítani a dolgozók képzésére, az erőforrások biztosítására és a szükséges és elégséges mennyiségű kárelhárítási anyagok beszerzésére. A megelőzés érdekében biztosítani kell az alábbi folyamatok biztonságát: veszélyes anyag tárolás (A veszélyes anyagokat és a veszélyes hulladékokat anyagminőségüknek megfelelően, a szállításhoz használt edényzetben, csomagoló anyagban kell tárolni. A tárolás körülményeit úgy kell kialakítani, hogy az esetleges megsérült edényzetből kijutó anyagok az épületből olyan úton juthassanak ki, hogy a szennyezés kezelésére lehetőség legyen). technológiai rendszerek karbantartása (rendszeres felülvizsgálat) csőrendszer és aknák/tartályok karbantartása (rendszeres karbantartás, tisztítás, a lerakódó szennyezések eltávolítása) telephelyen belüli közlekedés (biztosítani kell a biztonságos közlekedés lehetőségét a közlekedési utak megfelelő kiépítésével és karbantartásával) Haváriából eredő hatótényezők: Technológiai folyadékok, szennyvíz talajba szivárgása. Szennyezett csapadékvíz talajba szivárgása. Munkagépek meghibásodásából eredően olaj a talajra kerül. Tűzeset (robbanásveszély). Technológiai berendezések meghibásodása. Vízellátó rendszer meghibásodása. Technológiai gépek, berendezések meghibásodása miatt (pl: gázmotor) levegőterhelés növekedése 50

51 4. A HATÁSFOLYAMATOK ÉS A HATÁSTERÜLET 4.1. A HATÓTÉNYEZŐK ÁLTAL KIVÁLTOTT HATÁSFOLYAMATOK KÖRNYEZETI ELEMENKÉNT ÉS A KÖZVETETT HATÁSFOLYAMATOK BECSLÉSE A hatótényezők a közvetlen és közvetett hatások és a hatásterületek ismeretében a hatásfolyamatok becsülhetők. Azokra a hatásokra térünk ki, amelyek lényegesnek tekinthetők és minősíthető állapotváltozást eredményeznek az egyes környezeti elemek és rendszerek esetében. A valószínűsíthető hatásviselő meghatározása céljából számba kellett venni a lehetséges kölcsönhatásokat LÉTESÍTÉS A létesítés során valamennyi környezeti elemet ér kisebb nagyobb terhelés. A munkagépek tevékenységéből eredően a hatásoknak leginkább kitett környezeti elem a levegő. A létesítés egyrészről a jelentős forgalomnövekedés miatt terheli a beszállítással érintett útvonalakat, a létesítés másrészről a terület előkészítése során alkalmazott nehéz munkagépek légszennyező anyag kibocsátásából adódóan, valamint a tereprendezés során várható porfelverődés következtében bekövetkező por emisszióval terheli a levegőt. A levegőt érő emissziók a transzmissziós folyamatok miatt a kibocsátástól távolabb is eljuthatnak. A telephely kialakítása természetesen negatív hatással van a talaj jelenlegi állapotára. A tevékenység során az érintett földrészlet elveszti talaj funkcióját. A légszennyező anyagok kiülepedése során talajszennyezésre lehetne számítani. Véleményünk szerint a beruházás időtartam miatt a kiülepedés nem jelent tényleges veszélyt. A tervezett beruházás vízvédelmi szempontból nem jelent jelentős hatást. Normál üzem mellett, a munkagépek rendszeres karbantartása mellett nem kell számítani sem a földtani közeg közvetlen, sem a felszín alatti víz közvetett szennyezésére. A létesítés jelentős zajhatással jár, azonban a lakott ingatlanok távolsága miatt káros hatás nem várható. A területen művi elemek nem találhatók, ezért káros hatás ilyen tekintetben nem várható. A területen jelenleg is folyamatos emberi tevékenységet (növénytermesztés, erdőgazdálkodás) folytatnak, tehát az érintett területek élővilága jelenleg is zavart. A természetes növényflóra és a fauna nem található már a területen. A létesítés hatása élővilág védelmi szempontból elviselhető. Az összefoglaló hatótényező és hatásfolyamat ábra a mellékletben került csatolásra ÜZEMELTETÉS A hulladék feldolgozók esetében a levegőbe történő kibocsátások régóta a figyelem középpontjában állnak. 51

52 A légszennyező anyag kibocsátások: por szaganyagok tüzeléstechnikai kibocsátások (CO, NOx, CO 2, stb.) A tervezett tevékenységhez jelentős gépjárműforgalom is társul. A szállító járművek kibocsátásai: CO, NOx, HC, PM 10, SO 2. Általában elmondható, hogy a szállítási tevékenység nagymértékben nem növeli a megközelítésre használt közutak terheltségét. A tervezett telepeken üzemelő rakodógépek légszennyező anyag kibocsátását nem ítéljük jelentősnek, tekintve, hogy a telepi szállítási forgalmon felül a rakodógépek általában csak az épületek között, rövid távon, rövid időszakokban mozognak. Vízvédelmi szempontból a felszín alatti vízkészlet mennyiségi csökkenése várható, mivel a technológiai vízbeszerzés fúrt kút üzemeltetésével valósul meg. Havária esetén fordulhat csak elő a talajvíz szennyezése, tekintve, hogy a telepen a műtárgyak és a létesítmények vízzáró kivitelben készülnek. Hulladékgazdálkodási szempontból különleges létesítményekről beszélünk, ezért ennek részletes kifejtése a későbbiekben történik. Az összefoglaló hatótényező és hatásfolyamat ábra a mellékletben került csatolásra A HATÁSTERÜLETEK KITERJEDÉSE Az 5. fejezetben meghatározott hatásterületeket a következő táblázatokban foglaljuk össze LÉTESÍTÉS Környezeti elem Hatótényezők Emisszió Hatástávolság Munkagépek fel és levonulása, szállítások NOx, CO, SO 2, korom, CH 4. sz. főút érintett szakaszának területe: 269 m (NOx) Levegő Építési 1. fázis munkagépek kibocsátásai CO, NOx, CH, PM 10 A tevékenység hatástávolsága: NOx: 213 m Építési 2. fázismunkagépek kibocsátásai CO, NOx, CH, PM 10, A tevékenység hatástávolsága: NOx: 272 m Por emisszió por PM10: 76 m Víz, talaj Élővilág Építési munkálatok Építési munkálatok normál üzemben nem várható Optikai és zajinger Területfoglalás a telep területe telep 200 m es körzete a telep teljes területe 52

53 Környezeti elem Hulladék Hatótényezők Emisszió Hatástávolság Hulladékképződés Építési munkálatok veszélyes és nem veszélyes hulladékok építési zaj telep területe 1. építési fázis: 34 m 2. építési fázis: 51 m Zaj Szállítások közlekedésből eredő zajszint emelkedés A közút közvetlen környezete. 4. sz. főút: 0 db zajszintemelkedés Hatástávolság növekmény: 0m: Létesítés hatástávolsága: 272 m ÜZEMELTETÉS Környezeti elem Hatótényezők Emisszió Hatástávolság Szállítások, közlekedés NOx, CO, SO 2, korom, CH 4. sz. főút érintett szakaszának területe: 274 m (NOx) Levegő Technológiai kibocsátás (pontforrások) CO, NOx, CH, PM 10 A tevékenység hatástávolsága: NOx: 1423 m Technológiai kibocsátás (diffúz forrás) szaganyagok bűzkibocsátás nem vélelmezhető (telep területe) Víz, talaj Élővilág Hulladék Vízkiemelés Épületek, antropogén tevékenység Hulladékképződés normál üzemben nem várható Optikai és zajinger veszélyes és nem veszélyes hulladékok telep területe telep területe telep területe Technológia üzemi zaj telep területe Zaj Szállítások, közlekedés közlekedésből eredő zajszint emelkedés A közút közvetlen környezete. 4. sz. főút: ~0,1 db zajszintemelkedés Hatástávolság növekmény: 0m: Üzemeltetés hatástávolsága: 1423 m 53

54 4.3. A HATÁSTERÜLETNEK A TEVÉKENYSÉG MEGVALÓSULÁSA NÉLKÜL FENNÁLLÓ ÁLLAPOTA (ALAPÁLLAPOT) FÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK, ÉGHAJLAT Meteorológiai viszonyok Újfehértó és környéke mérsékelten meleg és a mérsékelten hűvös éghajlati típus határán helyezkedik el. Az érintett területen kevéssel alatti az évi napfényes órák száma. Nyáron óra, télen óra a napfénytartam. Az évi középhőmérséklet 9,5 9.6 o C, a vegetációs időszaké 16,6 16,8 o C. Április 12 és október 15 között, azaz 186 napon át általában meghaladja a 10 o C ot a napi középhőmérséklet. A fagymentes napok száma évente között mozog. Ez az időszak ápr és okt közé esik. Az évi legmagasabb hőmérsékletek átlaga 34.0 o C körüli. Az abszolút minimumok átlaga Ny on 17 o C, máshol 17.5 és 18,0 o C közötti. A csapadék évi összege mm között ingadozik. A nyári félévben 350 mm körüli eső várható. A hótakarós napok száma nap/év, az átlagos maximális hó vastagság 17 cm. Az ariditási index 1,19 és 1,26 közötti. Sorrendben az ÉK i, DDNy i a leggyakoribb szélirány, az átlagos szélsebesség megközelíti a 3 m/s értéket. NYÉNY NY ÉNY ÉÉNY É ÉÉK ÉK KÉK K NYDNY KDK DNY DK DDNY D DDK szélsebesség [m/s] gyakoriság [%] Domborzat Újfehértó és környéke a Nyírség középtáj Közép nyírség kistáján belül található. A kistáj 97 és 162 m közti tszf i magasságú, félig kötött futóhomokkal, lösszel és löszös homokkal fedett hordalékkúp síkság, amely enyhén É felé lejt. A felszín kis relatív reliefű (átlagosan 3,5 m/km 2 ) alacsony fekvésű, enyhén tagolt, ill. hullámos síkság. Jellemző az ÉK DNy i csapású löszös homokövezetek és az 5 25 m rel magasabb futóhomok övezetek váltakozása. Típusos formái a szélbarázdák, a garmadák, maradékgerincek és az elzárt medencéket alkotó egykori folyóvölgyek. A nagy relatív reliefű területeket főként erdőként hasznosítják. Gyenge szeizmitású terület. 54

55 Vízrajz, vízföldtan (felszíni és felszín alatti vizek) A csapadék éves eloszlásában kettős maximum (nyár eleje, késő ősz) mutatkozik, az őszi maximum csapadéka a nyár elejinél kisebb. Az éves csapadékok mennyisége átlagosan 562 mm ( mm szélsőértékekkel), az alábbi eloszlásban: mm átlag maximum minimum 50 0 január február március április május június július augusztus szeptember október november december Ahogy látszik a csapadék havi szórása jelentős, a legnagyobb havi csapadék 204 mm, a legkisebb 0 mm. A térségben az éves potenciális (szabad felszíni) párolgás mértéke mm, a tényleges párolgás 504 mm. A téli félévben a párolgás mértékét meghaladja a csapadék mennyisége, nyári félévben a helyzet fordított. Az ariditási index értéke 1,06 1,12. A tervezett üzem környezetében a csapadék mennyisége meghaladja a területi párolgást, az éves vízfelesleg mm. A területre eső csapadék kb % a folyik el a felszínen, és felszíni vízrendszerbe jut. A kistáj területét a Hajdúhadház Nyíradony közötti vízválasztótól egymással párhuzamosan a Lónyai csatornához tartó főfolyások vagy csatornák tagolják. A főgyűjtő a Lónyai csatorna (91 km, km 2 ), de tőle É ra a táj pereme eléri a Belfő csatornának a beléje torkoló Nagyhalász Pátrohai csatorna alatti szakaszát is, sőt Tiszaberceltől néhány km hosszan kifut a Tiszáig. Száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. Lf=1,5 l/s.km 2 ; Lt=8%; Vh=100 mm/év A nagyvizek tavasszal, a kisvizek ősszel gyakoriak. A vízminőség III. osztályú. A belvízelvezető csatornahálózat hossza km körül van. Felszíni víz: A Nyírség vízfolyásokban szegény, a felszíni vízelvezető rendszer mesterségesen szabályozott. A Nyírség vizeit a Lónyai főcsatorna szállítja a Tiszába, melyhez főfolyások csatlakoznak. Ezek közül Újfehértó térségében a mesterséges Érpataki főfolyás (VIII.) található, mely a tervezett üzem területétől K re kb m távolságban helyezkedik el. A meder kialakítása trapéz 55

56 vagy G elem, anyaga föld vagy beton. A főfolyás 33,5 km hosszú, vízgyűjtő területe 380,7 km 2, esése 0,7 1,5 m/km. Sokévi középvízszintje Újfehértónál (az üzem felett kb. 1 km rel) 116,29 mbf., sokévi kisvízszintje 115,89 mbf., illetve nagyvízszintje 117,58 mbf.: mbf. 118,50 118,00 117,50 117,00 116,50 KV KÖV NV 116,00 115,50 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Újfehértónál jellemző középvízhozama 0,29 m 3 /s, nagyvíznél ezen értékek kb. háromszorosára nőnek, kisvíznél pedig a harmadára csökkennek. A vízsebesség KÖQ idején 0,8 m/s átlagosan. A főfolyás medre belevág a talajvíztartóba, és felszín alatti vizekkel erős kapcsolatot tart. Alapvetően a talajvíz táplálja a vízfolyást, de nyári időszakokban a vízfolyás hozamának jelentős része a talajban elszivárog. Újfehértó és környéke azon területek sorába tartozik ahol a belvíz és annak problémája gyakori jelenség. A belvizek kialakulásában döntő tényező a lehullott csapadék mennyisége, és annak intenzitása, ugyanis a meglévő, állami kezelésű csatornák befogadó kapacitása nem elegendő a keletkező csapadékvíz elvezetésére. Számos állóvize közül 12 természetes jellegű, 273 ha felülettel. Köztük az újfehértói Nagyvadas tó (124 ha) a legnagyobb. Még egy tiszai holtág is van Paszab mellett (4 ha). A kistáj területén jó néhány nagy területű tározó is létesült, amelyeket halastóként is hasznosítanak. Felszín alatti víz A talajvíz mélysége a homokbucka vonulatok alatt 4 6 m, máshol 2 4 m közötti. Mennyisége jellemzően nem éri el az 1 l/s.km 2 értéket. A talajvíz kémiai jellege: kalcium magnéziumhidrogénkarbonátos. Keménysége települések környezetében eléri a 45 nk o értéket. A rétegvizek mennyisége 1 1,5 l/s.km 2 között mozog. A nagyszámú artézi kút átlagos mélysége nem éri el a 100 m t, a vízhozama pedig a 100 l/p et. A rétegvizek jellemzően nagy vastartalmúak. A felszíni és felszín alatti vízkészletek kihasználtsága egyaránt 20% feletti. A kutak kapacitásának a terhelése is ezen a szinten van. A Nyugat Nyírségi Pannóniai hátság hidrogeológiai tájegységhez tartozó terület délről észak felé lejt (Bf méter között), a belvízcsatornák is ennek megfelelően szabdalják 56

57 meghatározva a belterületi határt és a beépítéseket. A környék élővízfolyása a Téglási (VIII/7.) folyás, valamint a Vörös réti csatorna. A talajvíz átlagos mélysége 3,0 5,0 m közötti, azonban egyes területeken nagymérvű ingadozások lehetnek az időjárás függvényében. Újfehértón a vizsgálati időszakban tapasztaltak szerint főként az aszályos időjárás következtében nem hogy összefüggő természetes vízfelület, de még mesterséges sincs, a Vadas tó nagy része is száraznak bizonyult. A belvízelvezetés belterületi szakasza 4,2 km, külterületi szakasza 48,7 km. A településen többször is volt már első fokú belvízvédelmi készültség, melyben jelentős szerepet játszik a csatornák eliszaposodottsága. A település vízellátása a szolnoki Tiszamenti Regionális Vízművek Rt. által üzemeltetett Geszterédi Regionális Vízmű távvezetékének északi ágáról történik. A Víztermelő Telep névleges kapacitása m 3 /nap. A vízbázisból kitermelt víz ivóvíz minőségű. A térségben a nagyvastagságú homokrétegen átszivárgó víz az agyagosabb közbetelepüléseken ill. az agyagos feküfelszíneken gyűlik össze. A talajvízszint az alacsonyabban fekvő területeken 1,0 1,90, a magasabbakon 3,0 7,0 m en található. A felszín alatti víz áramlási rendszer a domborzathoz igazodik, ennek megfelelően alapvetően ÉÉNy i irányú, melyet a lokális viszonyok enyhén módosíthatják. Nyíregyháza 110 mbf. 115 mbf. Nagykálló Telep 120 mbf. Újfehértó Érpatak 125 mbf. 130 mbf. A talajvíz mélysége a térségben kb. 3 m mélységben húzódik. 57

58 A talajmechanikai fúrások mérései alapján készített talajvízszint eloszlás (a szerkesztés során 5, 10 fúrások vízszintjét nem tudtuk figyelembe venni): 1 117,7 5 mbf ,5 mbf mbf. 11 7,25 mbf. 116,5 mbf. 116,75 mbf mbf m A térkép szerint a talajvíz ÉK i irányba az Érpataki főfolyás felé áramlik. A talajmechanika feltárás 119 mbf. szinten becsülte a legmagasabb talajvízszintet, illetve 119,5 mbf. ben határozta meg a mértékadó tervezési talajvízszintet. A homokban az áteresztő képesség m/s, az iszapos homokban m/s. A MÁFI függőleges vízforgalmi térképe szerint a talajvízhez a tervezett bányatelek térségében mm/év mennyiségű csapadék jut le. A talajvíz függőleges vízjárása minimális a tervezett üzemtől délre, kb. 3,9 km re lévő Újfehértó 3454 jelű figyelőkútban (terep: 122,55 mbf.): mbf. 119,7 119,6 119,5 119,4 KV KÖV NV 119,3 119,2 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Az áramlás vertikális komponense lefelé mutat, a rétegvizek az oldalirányú komponens mellett a talajvíz irányából kapnak utánpótlást. A pleisztocén hordalékkúp alsó és felső szakaszában lévő képződményekben tározódó vizek áramlási képe igen hasonló. A térségben víztermelés a pleisztocén hordalékkúp mélyebb képződményeiből történik. A pleisztocén alluviális rétegösszlet többszintes rétegzett víztároló, amelyben a vízvezető rétegeket (k= m/s) iszapos jellegű (k= m/s) képződmények választják el egymástól. 58

59 A pleisztocén fekvőjében lévő levantei képződmények víztermelés szempontjából meddők, a mélyebben fekvő felső pannon képződmények hévíztárolók. A pleisztocén hordalékkúpban tározódó víz enyhén vasas, Ca Mg hidrogénkarbonátos jellegű, 5 15 nkf. keménységgel, 5 8 lúgossági fokkal. A rétegvizekben kis mértékű természetes eredetű arzén mutatható ki. A tervezett üzemi terület 1,5 km s környezetében semmilyen vízkivételi mű nem található. A telephez legközelebbi közüzemi ivóvízkivétel Geszteréden (~8 km DK re) van, ahonnan a település is kapja az ivóvizét. A tervezett üzem területe Újfehértó külterületén, a 08/34 hrsz. ú szántón van, a 4. sz. főút és a Debrecen Nyíregyháza vasútvonal között. A tervezési terület ~500 m es környezetében mezőgazdasági művelésben álló területrészek dominálnak, illetve e körzetbe esnek a település legészakibb házai. A terület 1 db felszínborítási besorolási kategóriát (Corine) érint: Kistáblás szántóföldek A terület 500 m es környezetben előforduló egyéb területhasználat: Nem összefüggő családi házas és kertes beépítés Komplex művelési szerkezet épületek nélkül Mezőgazdasági területek túlsúlyban szántókkal és jelentős természetes vegetációval A Nyírség az Alföld legmagasabban fekvő tájegysége. Újfehértó földrajzilag a Nyírség Hajdúság felé eső peremén, a Közép Nyírség kistájon helyezkedik el. A tervezési terület közel sík, mbf. magasságú, enyhe északi lejtéssel (Ny K látkép, a tervezési terület jelölésével): 59

60 A terület környezetében az általános lejtés a tervezési területtől keletre, kb m re lévő, kb. 118 mbf. magasságú völgytalp felé irányul, melyben az Érpataki (VIII.) főfolyás található. A terület talaj és talajvízviszonyainak megismerésére a vizsgált helyszínen 12 db 3,0 8,0 m mély kisátmérőjű talajfeltáró fúrást mélyítettek. Az én lemélyített fúrásokban a talajvíz 116,41 118,22 mbf szint között jelentkezett, ugyanezen nyugalmi vízszintekkel. A mértékadó (tervezési) talajvízszint a maximális (karakterisztikus érték) fölött 0,50 mrel, 119,50 mbf. (a mélyebben fekvő részeken, a terepszinten) vehető figyelembe. A talajvíz észak keleti irányba áramlik. A talajvíz utánpótlását a talajba elszivárgó csapadékvizek biztosítják. A vízminta SO 4 2 tartalma 137,1 mg/l nek adódott, ph értéke 7, Földtani jellemzők Az Alföld neogén üledékekkel kitöltött medence, melynek alaphegységi felszíne erősen tagolt. A nagy mélységkülönbségek a neogén során lejátszódó egyenetlen süllyedés során alakultak ki. A Nyírség területének déli részén fedőhegységi üledéksor vastagsága meghaladja az 5000 m t, a vizsgált térségben az alaphegység felszíne kb m mélységben található. Az alaphegység kifejlődése ismeretlen, azt valószínűsíthetően kréta flis alkotja. Az általános földtani felépítés szerint a 200 m es negyedidőszaki folyóvízi üledékek alatt m vastag pannon üledéksor települ, feküjében neogén elsősorban vulkáni kőzetekkel. A területhez legközelebbi (~12 km ÉK felé) nagy mélységű fúrás (Nagykálló B 84) rétegsora (terep: 121,56 mbf.): 0 15 m Holocén Pleisztocén m Pleisztocén ,5 m Levantei 456,5 938 m Felső pannon m Alsó pannon m Miocén A nagy vastagságú miocén vulkáni üledékek jelenléte lemeztektonikai okokra vezethető vissza. Az Eurázsiai lemez miocén közepén induló óramutató járásával ellentétes forgása (17 18 mill. év) a Pannon medence kialakulásának nyitó fázisa. A medence felnyílása (szinrift) a szarmatáig tartott (12 19 mill év). 60

61 Az ezt követő posztrift szakaszban (alsó felső pannon) történt a medence megsüllyedése, ekkor borította be a területet Pannon tó vize, és vette kezdetét az Alföld medencéjének kialakulása. A pannon végére a közel teljesen feltöltődött medencében kialakult ártéri síkságokon a progradáló delták hátterében, széles sávban vastag tarkaagyag rakódott le (levantei). A medence feltöltődésének előrehaladtával az aljzat lassú posztrift süllyedését az Adriaimikrolemezhez kapcsolódó kompresszió szülte tektonikus inverzió váltotta fel a pliocén végén. Ez a medencék belsejében újabb süllyedést eredményezett, míg a medenceperemeken emelkedést. A kiemelt hegységkeret eróziójából származó bőséges üledékanyag a Nyírség területén nagy vastagságú (többszáz méteres) hordalékkúpok felépülését eredményezte. A medence belsejében a pliocén tavi kvarter folyóvízi üledéksor kifejlődése folyamatos, egyéb részeken diszkordancia felület van. Az Alföldön belül a pliocén végén három erősebben süllyedő részmedence alakult ki: a Derecskei árok Körös medence, a Makó Hódi árok, és a Jászsági medence, melyek kijelölték a folyók fő folyási irányait. A negyedidőszakban (2,58 millió év) az ÉK i Kárpátokból érkező folyók (Tapoly, Ondava, Laborc, Ung, Latorca, Borsava, Nagyág, Tarac, Talabor, Ős Tisza, Szamos) hordalékkúp rendszert építettek a Nyírség területén. A vízfolyások a környező hegységperemek irányából sugarasan futhattak déli irányba a jobban süllyedő részmedencék felé. A felső pleisztocén (würm) elején a Tisza és a Szamos folyásiránya dél felé eltávolodott a Nyírségtől és az Ér völgyére húzódott. A felső pleisztocén (würm) végén (~ év) a Bodrogköz, Beregi sík megsüllyedése okán a Tisza elhagyta az Ér völgyét és a Nyírséget keletről kerülve a Bodrogköz irányába változtatta futását, ezzel lefejezte a Zemplémi hegység felől érkező vízfolyásokat. A Tisza a Bodrogköz elhagyása után a Hajdúhát nyugati szegélyén meanderezett dél, dél nyugat felé. A Nyírségben az érdemi hordalékkúp képződés megszűnte után ( év) a hidegebb, szárazabb éghajlat és az erős északias szelek futóhomok képződést indukáltak. A hordalékkúpból kifújt poranyagból kialakuló löszös köpeny az alatta levő buckákat az újpleisztocén végére konzerválta ( év). A holocén elején (9 000 év) újabb immár kisebb jelentőségű történt, melyből a löszös köpennyel védett részek kimaradtak. futóhomok képződés A Nyírség területén a legelterjedtebb földtani képződmény a futóhomok (0 32 m), illetve gyakori még a löszös homok (Nyíregyháza Újfehértó vonaltól Ny ra). 61

62 A vizsgált terület sekélyföldtani szelvénye: Agyag, homokos agyag Agyagos homok Feltalaj Homok Dny Újfehértó K-69 Tervezett üzem ÉK Nagykálló K mbf 110 mbf 100 mbf 90 m Bf. 80 m Bf. 70 m Bf. 60 m Bf. 50 m Bf. 40 m Bf. 30 m Bf. 2km A rétegsorban a 1 10 m vastag holocén alatt pleisztocén rétegek települnek, a pleisztocén vastagsága Újfehértónál kb. 130 m. A hivatkozott szelvény nyomvonala, hivatkozott fúrások helye: 62

63 A térség felszíni földtani térképe: Telep A felszínen Nyírség egész területén felső pleisztocén és annál fiatalabb képződményeket találunk. A térkép szerint a vizsgált terület környezetének nagy része pleisztocén futóhomokkal fedett ( e Qp 3 h ), az alacsonyabban fekvő részeket (így a vizsgált területet is) holocén folyóvízi homokos aleurit ( d Qh hal ) és holocén mésziszap ( l Qh 2 mi ) borítja. A területen, a tervezett létesítmények kialakításához, talajmechanikai feltárás történt. Ennek során 12 db 3 8 m mély fúrás létesült, és 3 db m mélységű verőszondás vizsgálat történt. 63

64 A fúrások és a tervezett üzem viszonya: m A fúrások adatai: Jel EOVX EOVY Terep (mbf.) Talp (m) Tvsz. (mbf.) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,

65 A feltárások alapján készített talajmechanikai szelvények: É D Ny K 5 x túlmagasítás É D 5 x túlmagasítás Ny K 6,5 x túlmagasítás A talaj allúviumon kialakult, igen gyenge termőképességű kovárványos barna erdőtalaj, mely enyhén savanyú, jó vízvezető, viszont gyenge víztartó. A feltárások szerint a 0,3 0,4 m vastag humuszos termőtalaj alatt holocén deluviális, és felsőpleisztocén eolikus üledék települ, finom homok (Sa), kissé iszapos homok ([si]sa), iszapos homok (sisa), homokos iszap (sasi) megjelenéssel. Az egyes kőzetváltozatok között nagy különbség nincs, a rétegek lejtése a terepfelszínnek megfelelően alakul. 65

66 A tervezett üzem a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 Korm. rendelet által meghivatkozott VITUKI térkép szerint érzékeny területen (B) található. A terület légi fényképe: 250 m A terület érzékenységi besorolása Újfehértó közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet melléklete szerint, érzékeny besorolású. 219/2004. (VIII.21.) Kormányrendelet 2. sz. melléklete alapján készített térkép szerint a vizsgált beruházás területe az 2a 20 mm nél nagyobb utánpótlódású területek kategóriába tartozik Levegőállapot A vizsgált térség a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet szerint a 10. Az ország többi területe, kivéve az alább kijelölt városokat zónacsoportba tartozik, amelynek paraméterei az alábbi értékekkel jellemezhetők: kén dioxid F nitrogén dioxid F szén monoxid F szilárd (PM10) E benzol F talajközeli ózon O I PM10 Arzén F PM10 Kadmium F PM10 Nikkel F PM10 Ólom F PM10 Benz(a) pirén D 66

67 A tól F kategóriáig tartó, javuló minősítést jelző besorolás szerint a térség országos és nemzetközi (EU) viszonylatban a szennyezettek közé tartozik. Az F kategória olyan terület, ahol a légszennyezettség az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg, az E csoport esetében pedig a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. A D csoportba tartozó területeken a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. Az O I csoportba tartozó területeken a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. A vizsgált terület környezetének levegőminőségi állapotát a település kommunális tüzelésből és közlekedésből származó immissziója, a közeli közlekedési utak forgalmából és a mezőgazdasági tevékenységekből származó immisszió határozzák meg alapvetően. A levegőtisztaság védelmi számítások során az alábbi alapadatokat vettük figyelembe. Éghajlati viszonyok A vizsgált területen a több éves átlagadatok alapján a jellemző szélsebesség 2,8 m/s nak vehető. A jellemző rövid távú vizsgálatoknál a leggyakoribb DDNY i elszállítódási irányt vettünk figyelembe. A vizsgálatokhoz szükséges keveredési rétegvastagság átlagos értékét 650 méternek vettük, az évi középhőmérsékletet pedig 10,0 C nak. Az átlagos szélsebesség, szélirány, átlaghőmérséklet és légköri stabilitási érték meghatározása az OMSZ által között mért meteorológiai adatok felhasználásával készült éghajlati térképek alapján a vizsgálati pontra történő interpolálással történt. Magyarországi viszonylatban az ország területének jelentős részén a légköri stabilitási jellemzők a következők szerint alakulnak: labilis 12 % ( Pasquill A,B,C ) semleges 65 % ( Pasquill D ) stabil 23 % ( Pasquill E,F ) Ennek értelmében a leggyakoribb állapotnak a semleges stabilitási kategória tekinthető, a vizsgálati ponton a légköri stabilitás jellemző értéke 0,325. Környező terület felszíni paraméterei Az elszállítódás irányában a felszíni érdesség értéke 0,100, mivel többnyire sík, növényzet borítású a földfelszín. Domborzati változékonyság szempontjából a tágabb környezet síknak tekinthető, a domborzati szigma korrekció értéke 1,00. Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. A határértékeket és a terheltségi szinteket az.. fejezet vonatkozó pontjaiban komponensenként részletezzük. 67

68 Hatásterület határának feltételei A levegőminőségi hatásterület határának meghatározásánál a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásait vettük figyelembe az alábbi három meghatározás szerint, melyek közül mindig az adott legnagyobb terület az érintett hatásterület: 1. az egyórás légszennyezettségi határérték (PM 10 esetén 24 órás) 10% ánál nagyobb, 2. a terhelhetőség 20% ánál nagyobb (terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap légszennyezettség különbsége), 3. az egyórás (PM 10 esetében 24 órás) maximális érték 80% ánál nagyobb koncentrációértékek által meghatározott terület A hatásterületet a legnagyobb hatástávolsággal megrajzolható körnek vettük. A hatásterület meghatározását az AIRCALC transzmissziós modellező szoftver segítségével végeztük el, mely az MSZ 21459/1 81, az MSZ 21459/2 81 és az MSZ 21457/4 80 számú szabványok alapján számolta a koncentrációt egy órás átlagolási időtartamra (PM 10 esetén 24 órásra). Jelenlegi hatástávolság (nélküle állapot) A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Forrás Maximális hatástávolság [m] 4 sz ut sz ut sz ut Jelenlegi védőtávolságok (nélküle állapot) Forrás szén monoxid szénhidrogének nitrogén oxidok (mint NO 2 ) kén dioxid szálló por (PM 10 ) Maximális védőtávolság [m] nem értelmezhető 1 (a közút területe) 17 (a közút területe) nem értelmezhető 4 (a közút területe) Környezeti zaj A háttérterhelés meghatározása szempontjából a tervezési területen a közúti forgalomból eredő zajkibocsátással számolunk. A tevékenység a 4 sz. közutat érinti. A forgalom ezen az úton át történik, ezért ennek az útszakasznak a zajterhelését vizsgáltuk. A jelenlegi forgalom okozta zajterhelést a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek részletes 68

69 szabályairól szóló 25/2004. (XII. 20.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján határoztuk meg. 4. sz. út forgalomszámlálási adatai [j/nap]: Út száma: 4 személygépkocsi 7575 kis tehergépkocsi 1737 autóbusz egyes 131 autóbusz csuklós 3 tehergépkocsi közepes nehéz 712 tehergépkocsi nehéz 177 tehergépkocsi pótkocsis 128 tehergépkocsi nyerges 501 tehergépkocsi speciális 0 motorkerékpár 73 Út tulajdonságai: lassú jármű 22 Sávok száma 2 Út / forgalomjelleg kategória (1 6) c esés mértéke (%) sík 0% Megengedett sebesség (külterület) km/h Jelleg2= 1 (Nagyarányú nemzetközi forgalmat lebonyolító főutak) A közúti közlekedés zajhatásai A 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet rendeletben meghatározott zajterhelési határértékek a következők: 69

70 A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken Határérték (L TH ) az L AM megítélési szintre (db) Sorszám Zajtól védendő terület kiszolgáló úttól, lakóúttól származó zajra az országos közúthálózatba tartozó mellékutaktól, és főutaktól, a települési a települési önkormányzat tulajdonában önkormányzat lévő belterületi gyorsforgalmi tulajdonában lévő utaktól, belterületi elsőrendű gyűjtőutaktól és főutaktól és belterületi külterületi közutaktól, a vasúti mellékvonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános fel és leszállóhelyektől származó zajra az országos közúthálózatba tartozó gyorsforgalmi utaktól másodrendű főutaktól, az autóbusz pályaudvartól, a vasúti fővonaltól és pályaudvarától, a repülőtértől, illetve a nem nyilvános felés leszállóhelytől származó zajra nappal 6 22 óra éjjel 22 6 óra nappal 6 22 óra éjjel 22 6 óra nappal 6 22 óra éjjel 22 6 óra 1. Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület 2. Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, és a temetők, a zöldterület 3. Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület Csak nappali időszakban várható a telephelyhez kapcsolódóan járműmozgás. 70

71 Vizsgálatunk során a 4. számú útra vonatkozóan AZ ORSZÁGOS KÖZUTAK ÉVRE VONATKOZÓ KERESZTMETSZETI FORGALMA c. Magyar Közút KHT. kiadványát vettük alapul a évben annak meghatározásához, hogy a vizsgált telephelyhez tartozó forgalom milyen hatást gyakorolt a vizsgált útszakaszra vonatkozóan. A közlekedési létesítmény nyomvonala, védendő épületek helye, funkciója, helyrajzi száma, címe, a hatásterületen lévő védendő területekhez, épületekhez viszonyítva a tervezett zajforrás pontos helyzete A tervezett telephely környezetében gazdasági terület található (lakóingatlanok beékelődésével). A hatásterületen elhelyezkedő védendő terület zajvédelmi besorolása A 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet rendelet alapján: gazdasági terület. A védendő területeken a meglévő háttérterhelés és a várható zajterhelés nagysága a nappali és az éjszakai időszakra A számítási pont helyzete A számítás során vonatkoztatási pontban (azaz a szélső forgalmi sáv középvonalától 7,5 m re) terveztük meghatározni a forgalom okozta zajterhelést. A vonatkoztatási ponton felül a tervezett hulladék feldolgozó telephellyel határos útszakaszról a rálátásnak megfelelően (180 ) a gazdasági területeken található épületek homlokzata előtt 2m távolságban, 1,5m magasságban is vizsgáltuk a jelenlegi (és a várható) zajterhelést. Vizsgálati pontok: Ingatlan [hrsz] Épület típusa Távolság úttengelytől [m] 010/7 gazdasági 30,7 014/37 gazdasági 44,8 014/59 lakó 48,3 014/7 lakó 85,2 014/8 lakó 107,5 014/9 lakó 136,3 012/16 gazdasági 74,9 012/5 gazdasági 127,9 012/6 gazdasági 152,7 012/2 gazdasági 225,5 Az egyes számítások elvégzésének módja A közúti közlekedéstől származó zajterhelést a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete alapján határoztuk meg. 71

72 A forgalom jellemzőinek leírása Akusztikai járműkategóriák: ÁNF I. kategória II. kategória III. kategória A napszak forgalom ÁNF hez képesti arányát az út jellegéből adódóan (nagyarányú forgalmat lebonyolító főutak) a vonatkozó besorolás alapján határoztuk meg. A számolásához felhasznált adatok (nappal) [K] g,s,t,j,i = 0,29 [K t ] g,s,t,j,i. = 80,53 db [K t ] g,s,t,j,ii. = 81,56 db [K t ] g,s,t,j,iii. = 84,92 db Korrekcióhoz szükséges számítási eredmények [K D ] g,s,t,j,i M nappal M éjszaka I. 9,5 16,54 II. 13,01 19,54 III. 18,1 24,17 L Aeq (7,5) g,s,t,j,i M nappal M éjszaka I. 71,0 64,0 II. 68,5 62,0 III. 66,8 60,8 L Aeq (7,5) g,s,t,j, M nappal M éjszaka 73,9 67,2 Vizsgálati pontok: Ingatlan [hrsz] Távolság úttengelytől [m] LAeq nappal [db] Hé: 65 [db] LAeq éjszaka [db] Hé: 55 [db] 010/7 30,7 64,7 58,0 014/37 48,1 61,6 55,0 014/59 50,3 61,3 54,6 014/7 85,2 57,0 50,4 014/8 107,5 55,0 48,3 014/9 136,3 52,9 46,2 012/16 74,9 58,1 51,5 72

73 Ingatlan [hrsz] Távolság úttengelytől [m] LAeq nappal [db] Hé: 65 [db] LAeq éjszaka [db] Hé: 55 [db] 012/5 127,9 53,5 46,8 012/6 152,7 51,9 45,2 012/2 225,5 48,6 41,9 A vizsgált pontokon a telephely előtti útszakaszról a közlekedésből származó zajterhelés sem nappali, sem pedig éjszakai időszakban nem okoz határérték túllépést a környező lakingatlanoknál. (Megjegyezzük, hogy a tervezett telephely vonatkozásában éjszakai forgalom nem tervezett.) Mivel a tervezett telephely közvetlen környezetében (Újfehértő város irányában) jellemző zajos tevékenység (ipar, gazdaság) nem található, ezért a közlekedésből származó zajt tekintjük az alapállapotot meghatározónak (a villamosított vasútvonalat annak távolsága miatt nem tatjuk relevánsnak) Talaj és földtani közeg A kistáj felszínét általában vastag, löszös homok fedi, amely főként a Bodrogot összetevő folyók hordalékkúpjára települt. A vizsgált terület környezetében a löszös homok futóhomok felszínekbe megy át. A felszíneket borító üledékek fiatal korúak, a pleisztocén legvégéhez kapcsolhatóak. A leggyakoribb kiterjedésű talajtípus a glaciális homokfelszíneken képződött, homok fizikai féleségű, gyengén savanyú kémhatású, 0,5 1% szerves anyagot tartalmazó, a talaj B szintjében kolloid kiválásokkal rétegzett, gyenge termékenységű kovárványos barna erdőtalaj. Jelentős a nem kötött, szintén mészmentes, futóhomok felszínek aránya is. A 0,5 1% szerves anyagot tartalmazó, hosszabb rövidebb ideje megkötött homokterületeken kialakult, gyenge termékenységű humuszos homoktalajok aránya mintegy 6%. Az alacsony térszíneken az öntésanyagokon, vagy helyenként löszös üledékeken képződött, általában homokos vályog, vagy vályog fizikai féleségű, 2 3% szerves anyagot tartalmazó, általában meszes réti talajok találhatóak a legnagyobb kiterjedésben. Ezek mellett előfordulnak lényegesen több szerves anyagot tartalmazó lápi talajok, azonban jóval kisebb területen. A telephely tervezett területének talajtani adottságai A telek jelenleg beépítetlen, mezőgazdasági művelés alatt áll. A terület közművesítetlen. A terepfelszín közel sík, északi, észak keleti irányba enyhén lejt, a szintmagasságok 119,3 123,0 mbf. között változnak. A felszíni csapadékvizek nagyobb része a talajba elszivárog, kisebb része a felszínen, szabadon folyik el. A csapadékvizek elvezetése jelenlegi állapotában csak részben tekinthető megoldottnak. A vizsgált helyszín nem mozgásveszélyes, tektonikailag nyugodt, a környezetben jelentős dinamikai hatást kifejtő üzem és vízkivételi mű nem található. Gépjármű forgalomból dinamikus hatások csak kis mértékben várhatóak. 73

74 A terület talaj és talajvízviszonyainak megismerésére a vizsgált helyszínen 12 db 3,0 8,0 m mély kisátmérőjű talajfeltáró fúrást mélyítettek. A fúrások BORRO típusú fúrógéppel és fúrószerelékekkel d = 60 mm átmérővel mélyültek. A fúrásokból a zavart és a zavartalan talajmintákat az MSZ EN 1997 vonatkozó előírásai szerint vették és vizsgálták meg a Geolinea Mérnöki Kft. laboratóriumában. A terület talajrétegződése a geológiai előtanulmányoknak megfelelően alakult. A vizsgált terület felszín közeli talajrétegződését a felszíni 0,30 0,40 vastag humuszos, gyökérzónás termőtalaj alatt holocén deluviális üledék és felső pleisztocén eolikus üledék, futóhomok alkotja, finom homok (Sa), kissé iszapos homok ([si]sa), ill. iszapos homok (sisa), homokos iszap (sasi) megjelenéssel ábra Genetikai talajtípusok 74

75 Élővilág, táj 4 2. ábra Vízgazdálkodási talajtulajdonságok A tervezési terület a Nyugati Nyírség kistájban helyezkedik el. Növényföldrajzilag az Alföld flóravidékének (Eupannonicum) Nyírség flórajárásához (Nyírségense) tartozik. Évszázadok óta mezőgazdasági művelés alatt álló, vízben szegény, változatos domborzatú terület. A természetes növényzet túlélői a kisebb laposok vízállásos mélyedéseiben, illetve néhány mezsgyén, kunhalmon maradtak meg. A táj erdőterületei kivétel nélkül ültetettek, a gyepek túlnyomó része másodlagos, intenzíven használt. A potenciális vegetáció zömét kitevő erdőspuszta elemei nyomokban is alig maradtak meg. A mélyebb részek szikes vegetációja ősfolytonosnak tekinthető, de jelentősen elszegényedett. A parlagokk aránya elenyésző. A táj gyepeinek többsége másodlagos, jellegtelen száraz vagy enyhén szikes, üde gyep. Legkarakteresebb a szikes tómedrekben megmaradt szoloncsák (Nyírtelek, Nyíregyháza Felsősima), illetve szolonyec (Tiszaeszlár Bashalom) sziki vegetáció zonációját őrző növényzet. A zömében eljellegtelenedett (nádasodott) szikes mocsarakat mézpázsitos szikfokok, bajuszpázsitos vakszikfoltok, fehér tippanos sziki rétek és szikes puszták maradványai övezik. Csak a táj nyugati peremén jelenik meg a hernyópázsitos és ecsetpázsitos szolonyec sziki rét és a padkás vegetációs mozaik. Néhány mezsgyén ismertek a száraz sztyeprétek erősen degradált foltjai. Flórájának összetételét a nyírségi és a hajdúsági elemek erősen elszegényedett kombinációja határozza meg. Az erdőspusztai vegetációt néhány, a tájban igen ritka faj képviseli: Stipa 75

76 capillata, Amygdalus nana, Rosa gallica, Androsace elongata, Thalictrum minus. A szikeseken a jellemző specialista fajok meghatározók (Aster tripolium subsp. pannonicus, Artemisia santonicum, Cirsium brachycephalum, Plantago tenuiflora). Az özöngyomok térfoglalása jelentéktelen. Növényzet A település növényföldrajzi besorolása: az Alföldi flóravidék, Nyírség flórajárásába tartozik. A dél nyírségi síkságon a mezőgazdasági művelés döntő mértékben van jelen, és védelemre érdemes növényeket őrző foltok találhatók. A területen talajtípustól függően az alábbi növényzet a jellemző: üledékes löszfal: kutyatejfélék, ebszékfűfélék szikes talaj: sziki őszirózsa (védett), csenkeszek, perjék, herefélék, mocsaras lápos területek: mocsári gólyahír, libapimpó, agárkosbor, keskenylevelű gyékény homok talaj: fehér akác, dúsvirágú ökörfarkkóró Az erdőterületek túlzottan lecsökkentek és nagyobb összefüggő területek gyakorlatilag hiányoznak. A kistáj vonatkozásában a legelterjedtebb potenciális erdőtársulások közül az akácliget erdők (döntően) és a gyöngyvirágos tölgyesek említendők meg, míg a lágyszárúak közül a rozsnokok, sásfélék és a csenkeszfélék emelhetők ki. Számos helyen akác alkotja a telepített erdőket, melyek aljnövényzetében főképp adventív kozmopolita gyomok szaporodnak el. Újfehértó többek között igen gazdag ex lege védett lápokban és szikes tavakban is. Állatvilág Az állatvilág megjelenése jelentős párhuzamot mutat a domborzati és erdősültségi jellemzőkkel. Újfehértó enyhén lankás, homokos, erdőket csak foltokban tartalmazó területe, erős urbanizációs foka inkább az apróvadak előfordulását teszi lehetővé, de az egyre jobban romló, szűkülő élőhely erősen veszélyezteti állományukat. Sajnos a hiányos környezeti kultúra következtében ezen élőhelyeken előszeretettel felhalmozott illegális szemét komolyan veszélyezteti ezen élőhelyeket. Érdemes megemlíteni, hogy a löszfalas területeken a partifecskék és a gyurgyalag egyedeit fedezhetjük fel. A szikeseken fellelhetők a védett fürgegyík és mezei veréb, a nünüke és a közönséges szemes lepke. Homokos talajú területeken találkozhatunk a sziki pacsirtával, melyek Európában egyedül itt találhatóak meg. A tervezési terület élőhelyei: Egynyári szántóföldi kultúra A beruházás teljes egészében egy intenzív művelésű szántón kerül megvalósításra. A termőhely talajadottságai közepesen alkalmasak a szántóföldi növénytermesztésre, ott intenzív növénykultúrák találhatók, ennek megfelelően növény és állatviláguk szegényes, tág tűrésű fajokból áll. Növényzetükre jellemző, hogy a termesztett növényen kívül a 76

77 gyomflórájuk csak néhány kozmopolita vegyszerrezisztens fajból áll. Az intenzív művelés miatt az egykori gyomtársulásoknak ma már csak a töredékét találhatjuk meg, ilyenek a savanyú homok pionír fajai, mint például az Aphanes microcarpa és a Scleranthus annuus. A tervezési területen főbb termesztett növény a búza, kukorica, árpa, repce. Az élőhelyen megtalálható fajok: Chenopodium album, Chenopodium hybridum, Amaranthus retroflexus, Amaranthus chlorostachys, Veronica arvensis, Convolvulus arvensis, Galium aparine, Ambrosia artemisifolia, Veronica trichophyllus, Aphanes microcarpa Akácosok A tervezési terület térségében jelentős térfoglalásúak az akácosok, melyeket a cserestölgyesek, a szántók illetve a homoki gyepek helyére ültettek. Főleg települések környékén jellemzőek ezek az élőhelyek. A beruházás helyétől keletre egy középkorú állomány található. Az akácosok ültetése különösen azért problematikus a térségben, mert a nyílt homoki gyepekben az elmúlt tíz évben az akác spontán terjedése lassan kezelhetetlen problémává válik. Az akácosok több más invazív faj számára kedvező feltételeket nyújtanak, gyakori bennük a Solidago gigantea, Ailanthus altissima, Erigeron canadensis, jelenleg még ritkább, de terjed a Prunus serotina, Partenocissus inserta, Phytolacca esculenta a nyíltabb állományokban terjed az Asclepias syriaca is. Az erdészeti feltáró utak mentén néhol jellemző 5 10 m széles akácosított (Robinia pseudoacacia, ritkábban Gleditsia triacanthos) sávok előfordulása. A legtöbb helyen erőteljes sarjadzással a szomszédos állományokban is benyomul, terjedése várható. Egyes extrém száraz helyeken kiszáradtak a gyepre települt példányok, visszaszorulóban van. Ugyancsak visszaszorulóban van olyan helyeken, ahol a bálványfa átveszi szerepét. Lombkoronaszint: Acer campestre, Robinia pseudo accacia, Ulmus minor, Ailanthus altissima; Cserjeszint: Crataegus monogyna, Prunus spinosa, Rubus fruticosus, Sambucus nigra; Gyepszint: Agropyron repens, Anthriscus cerefolium, Anthriscus sylvestris, Bromus sterilis, Calamagrostis epigeios, Chelidonium majus, Conyza canadensis, Dactylis glomerata, Erigeron annuus, Geum urbanum, Lamium purpureum, Ornitogalum boucheanum, Poa pratensis, Solidago gigantea, Urtica dioica, Viola odorata Állatvilág A tervezési terület a (Pannonicum) faunakörzet Észak Alföld faunajárásához tartozik, környezetének jelentős része alacsony természetességi fokozatba sorolható, így állatvilágára is a generalista fajok előfordulása a jellemző. A puhatestűek (Mollusca) közül a házatlan csigákat két faj, a szántóföldi meztelencsiga (Agriolimax agrestis) és a szegélyes csupaszcsiga (Arion circumscriptus) képviseli. A házascsigák közül az éti csiga (Helix pomatia) a leggyakrabban előforduló faj. Rajta kívül még 77

78 a csavarcsiga (Ena obscura), zebracsiga (Zebrina detrita) és az avarcsiga (Helicella obvia) ismert. Az ízeltlábúak (Arthropoda), ezen belül a rákok (Crustacea) közül leggyakoribb az érdes pinceászka (Porcellio scaber) és a közönséges álgömbászka (Cylisticus convexus). A rovarok (Insecta) osztályából az alábbi fajok kerültek elő eddig. A fogólábúak (Mantidea) közül az imádkozó sáska (Mantis religiosa) él a területen. A marokkói (Dociostaurus maroccanus) és az olasz sáska (Calliptamus italicus) a sáskákat (Acrididae), a zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) a szöcskéket (Locustidae), a közönséges mezei tücsök (Gryllus campestris) és a lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa), valamint az ősszel néha nagy tömegben jelentkező pirregő tücsök, vagy őszibogár (Oecanthus pellucens) a tücsköket (Gryllidae) képviseli. Mindenütt megtalálható a közönséges fülbemászó (Forficula auricularia), amely a hasonló nevű rend (Dermatoptera) legismertebb tagja. A poloskák (Heteroptera) zömében gazdasági károkozásukról ismertek. A szerecsen vagy mórpoloska (Eurygaster maura), a paréjpoloska (Eurydema oleraceum), a káposztapoloska (Eurydema ventrale), a bencepoloska (Rhaphigaster nebulosa), valamint a bogyómászó poloska (Dolycoris baccarum) kerül leggyakrabban szemünk elé. A bodobácsok közismert rovarok, két fajuk él itt, a verőköltő (Pyrrhocoris apterus) és a lovag bodobács (Lygaeus equestris). A recésszárnyúak rendjének legismertebb tagjai a hangyalesők és fátyolkák. A homokpusztán a hangyaleső (Myrmeleon formicarius), az aranyszemű fátyolka (Chyrsopa perla), a tevenyakú fátyolka (Rhaphidia ophiopsis) és a közönséges skorpiólégy (Panorpa communis) igazoltan előfordul. A rovarok fajban leggazdagabb rendjét a bogarak (Coleoptera) alkotják. Az óriási fajgazdagság rendkívüli alkalmazkodóképességet mutat. A ragadozó bogarak közül a mezei cicindelát (Cicindela campestris), a bőrfutrinkát (Carabus coriaceus), kék futrinkát (Carabus violaceus) és a rezes futrinkát (Carabus ulrichi) figyelték meg eddig. A nagyobb termetű bogarak közül a környéken a szarvasbogár (Lucanus cervus) lelhető fel. A gyakoribb fajok közé tartozik az aranyos rózsabogár (Cetonia aurata), amely főleg a galagonyák virágzása idején figyelhető meg tömegesen. Tavasszal szinte minden úton kék nünükék (Meloe violaceus) gyalogolnak. A cincérek (Cerambycidae) közül néha a pézsmacincér (Aromia moschata) és a fekete gyalogcincér (Dorcadion aethiops) látható. A leglátványosabb és mindenki által ismert rovarok közé tartoznak a lepkék (Lepidoptera). A xeroterm gyepek egyik jellegzetes, szép medvelepkéje a barna medvelepke (Hyphoraia aulica) került eddig elő az itteni vizsgálatok során, valamint a hasonlóan dekoratív csíkos molyszövő (Coscinia striata). A pillangók (Papilionidae) közül a kardoslepke (Papilio podalirius) és a fecskefarkú lepke (Papilio machaon) általánosan elterjedt, azonban nagyobb jelentősége van az itt élő, stabil, erős farkasalmalepke (Zerynthia polyxena) népességnek. A térségben a kétéltűek közül legtöbb esetben a zöld varangy (Bufo viridis) és a zöld levelibéka (Hyla arborea) látható. Jóval ritkábban kerül a szemünk elé a barna ásóbéka 78

79 (Pelobates fuscus), de ez nem az egyedszámának, inkább életmódjának tudható be. Ugyancsak ritkaságnak mondható az erdei béka (Rana dalmatina) is. A hüllők közül a leggyakoribb faj a fürge gyík (Lacerta agilis). A térség madárfaunájáról a megfigyelések alapján a táblázatban szereplő adatokkal rendelkezünk. Az adatok összefoglaló táblázatát az alábbiakban adjuk meg. A táblázatban alkalmazott rövidítések a következők: Védettségre vonatkozó adatok: V védett, FV fokozottan védett Előfordulásra vonatkozó adatok: F fészkelő, V vonuló, kóborló Fajnév Védett Előfordulás jellege Barátcinege (Parus palustris) V F/0 Barátposzáta (Sylvia atricapilla) V F/0 Barázdabillegető (Motacilla alba) V F/0 Búbos pacsirta (Galerida cristata) V F/0 Cigánycsuk (Saxicola torquata) V F/0 Citromsármány (Emberiza citrinella) V F/0 Csilpcsalpfüzike (Phylloscopus collybita) V F/0 Csuszka (Sitta europaea) V F/0 Dolmányos varjú (Corvus corone cornix) V F/0 Egerészölyv (Buteo buteo) V F/0 Énekes rigó (Turdus philomelos) V F/0 Erdei fülesbagoly (Asio otus) V F/0 Erdei pinty (Fringilla coelebs) V F/0 Erdei pityer (Anthus trivialis) V F/0 Fekete rigó (Turdus merula) V F/0 Fitiszfüzike (Phylloscopus trochilus) V F/0 Fülemüle (Luscinia megarhynchos) V F/0 Fürj (Coturnix coturnix) V F/0 Házi rozsdafarkú (Phoenicurus ochruros) V F/0 Házi veréb (Passer domesticus) V F/0 Héja (Accipiter gentilis) V F/0 Holló (Corvus corax) V F/0 Kabasólyom (Falco subbuteo) V F/0 Kakukk (Cuculus canorus) V F/0 Kék cinege (Parus caeruleus) V F/0 Kenderike (Carduelis cannabina) V 0/V Mezei pacsirta (Alauda arvensis) V F/0 Mezei poszáta (sylvia communis) V F/0 Molnárfecske (Delichon urbica) V F/0 Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) V F/0 Nyaktekercs (Jynx torquilla) V F/0 Őszapó (Aegithalos caudatus) V F/0 Sárgarigó (Oriolus oriolus) V F/0 Sarlósfecske (Apus apus) V 0/V Seregély (Sturnus vulgaris) V F/0 79

80 Fajnév Védett Előfordulás jellege Sordély (Emberiza calandra) V F/0 Széncinke (Parus major) V F/0 Tengelic (Carduelis carduelis) V F/0 Tövisszúró gébics (Lanius collurio) V F/0 Vadgerle (Streptopelia turtur) V F/0 Vörös vércse (Falco tinnunculus) V F/0 Vörösbegy (Erithacus rubecula) V F/0 Zöldike (Carduelis chloris) V F/0 Balkáni gerle (Streptopelia decaocto) F/0 Erdei szalonka (Scolopax rusticola) 0/V Fácán (Phasianus colchicus) F/0 Fogoly (Perdix perdix) F/0 Mezei veréb (Passer montanus) F/0 Örvös galamb (Columba palumbus) F/0 Szajkó (Garrulus glandarius) F/0 Szarka (Pica pica) F/0 Az emlősfaunából a cickányok közül két faj, az erdei (Sorex aranaeus) és a mezei cickány (Crocidura leucodon) előfordulása említhető. A rovarevők (Insectivora) közül a vakondok (Talpa europaea) és a sün (Erinaceus europaeus) gyakori faj. A mezei nyúl (Lepus europaeus) szintén minden területrészen megtalálható kisebb nagyobb egyedszámban. A ragadozók (Carnivora) közül ritkán látható a menyét (Mustela nivalis). Jóval gyakoribb a nyest (Martes foina) és a nyuszt (Martes martes). A borz (Meles meles) egyedszáma szintén emelkedőben van, kotorékai eddig nem látott helyeken is feltűnnek. A nem védett fajok közül a róka (Vulpes vulpes) egyedszáma az évek óta folytatott immunizálásnak köszönhetően erőteljesen megnőtt. A túlszaporodott állomány kártétele természetvédelmi szempontból is egyre jelentősebb. A vadászható fajok közül az őz (Capreolus capreolus) és a gímszarvas (Cervus elaphus) egyedszáma megfelelő mértékű, az élőhelyre veszélyeztető hatása nincs. Nem mondható ez el a vaddisznó (Sus scrofa) mesterségesen magas szinten tartott állományáról, amely az erdők természetes felújulását és néhány védett növényfaj termőhelyét komolyan veszélyezteti. A vizsgálati terület természetvédelmi minősítése A tervezési terület nem érint sem helyi, sem országos jelentőségű védett természeti területet. Nemzetközi, országos vagy helyi jelentőségű, terület nélkül védett vagy védelemre tervezett természeti érték a területen nem található. A Natura 2000 hálózat elemei a beruházás közvetlen vagy közvetett hatásterületén nem találhatóak, A legközelebbi Natura 2000 terület a beruházás helyszínétől 2,5 km re délre található (Újfehértói gyepek Kiemelt Jelentőségű Különleges Természetmegőrzési Terület, Kód: HUHN 20106). 80

81 A beruházás helyszíne nem része a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak ábra A tervezési terület viszonya a természetvédelmi oltalom alatt álló területekkel 81

82 Épített környezet Újfehértó Város Önkormányzata Képviselő testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 év LXXVIII. törvény 57. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Újfehértó város igazgatási területére vonatkozóan megalkotta az épített örökség védelmének helyi szabályozásáról a 6/2008. (I. 29.) számú (többször módosított) rendeletét. A rendelet hatálya kiterjed a város területén található, az épített örökség fogalomkörébe tartozó javakra, valamint az ezekkel kapcsolatos minden tevékenységre, személyre és szervezetre, kivéve az országos védelem alatt álló javakat. A rendelet melléklete alapján helyi épített örökségként védetté nyilvánított épületek és területek az alábbiak 1. Római katolikus templom Debreceni u. 125 hrsz. 2. Görög katolikus templom Vasvári Pál u. 36. hrsz. 3. Polgármesteri Hivatal Szent István u. 4.hrsz. 4. Volt kaszinó épület Fõ tér 2 hrsz. 5. Nozdrovitzky (Nánássy) kastély Rákóczi u hrsz. 6. Gencsy (Irinyi) kastély Eötvös u hrsz. 7. Református parókia Petõfi u hrsz. 8. Kossuth u. Egészségház utcasarok hrsz. 9. Múzeum területe Egészségház u hrsz 10. Római katolikus plébánia Debreceni u hrsz. 11. Görög katolikus parókia Vasvári Pál u. 35. hrsz. 12. Virágbolt Szent I. u.6/1. hrsz. 13.Divatáru üzlet Szent István u. 6/2. hrsz 14. Arany kígyó patika Szent István u. 6/3. hrsz. 15. I és II. Vh. Emlékművek Főtér 1. hrsz es emlékpark és emlékmű Debreceni u. 4648/1. hrsz 17. volt kisegitőisk.épülete Böszörményi u hrsz 18. Főtéri gesztenye fasor Főtér 1.hrsz 19. A teljes igazgatási területre elkészített SZ 3 jelű szabályozási tervben rögzített Százház területe, kivéve az Újfehértó belterület 946 hrsz ú ingatlant Kulturális örökség A tervezett telephely területén és annak közvetlen környezetében építészeti, régészeti örökség jelenlegi információink szerint nem található. Ismert régészeti örökség által nem érintett területek. 82

83 Régészeti megfigyelés Az illetékes Örökségvédelmi Hivatal olyan esetben javasol régészeti megfigyelést, amikor a beruházásra kijelölt területen nem biztos, hogy van régészeti lelőhely, de a környező területen van, tehát előfordulhat, hogy az adott helyen is lesz, így az régészeti érdekűnek számít. Ilyen esetekben a beruházáshoz kapcsolódó földmunkákat nézi a régész, hogy kerül e elő az adott területen régészeti objektum, lelet. Amennyiben régészeti jelenségre utaló nyomot talál, egyeztet az Örökségvédelmi Hivatallal és a beruházóval a további munkálatokkal kapcsolatban. Ilyenkor általában próba vagy megelőző feltárás válik szükségessé. Amennyiben az építési engedély régészeti megfigyelést ír elő, úgy fel kell venni a kapcsolatot a területileg illetékes múzeummal, ahol a beruházó tájékoztatást kap arról, hogy a múzeum melyik régész munkatársa fogja elvégezni a próbafeltárást. Próbafeltárás A próbafeltárás célja, hogy a régészeti lelőhely kiterjedését, intenzitását behatárolják. Így válik lehetővé, hogy megállapítsák, szükséges e a megelőző feltárás vagy sem, s ha igen megbecsülhessék a ráfordítandó időt és pénzt. Próbafeltárást kérhet a beruházó az illetékes Múzeumtól az ingatlan megvétele előtt vagy a tervezés ideje alatt. Ez nagyban megkönnyítheti a későbbi munkák tervezését. Az Örökségvédelmi Hivatal olyan esetekben ír elő próbafeltárást, amikor az adott területen régészeti lelőhelyet tart nyilván, azonban annak kiterjedésére és intenzitására vonatkozóan nem rendelkezik adatokkal. Megelőző feltárás Abban az esetben van szükség megelőző feltárásra, ha a régészeti lelőhelyet a beruházás biztosan károsítaná, veszélyeztetné vagy el is pusztítaná. A megelőző feltárás kiterjed a beruházás által földmunkával érintett teljes területre. A régészeti lelőhely jellegétől függ, hogy csak a beruházás mélységében vagy a lelőhely rétegeinek teljes mélységében végzendő el a feltárás, amely gépi és kézi munkaerő együttes igénybevételével történik. Ennek időtartama és ütemezése a szerződésben foglaltak szerint történik. A leletmentés, mentőásatás Leletmentést olyan esetekben kell végzni, amikor váratlanul kerülnek elő régészeti leletek építkezések során. Leletmentést olyan esetekben végeznek, amikor váratlanul kerülnek elő régészeti leletek építkezések során, s a földmunkákkal járó beruházás engedélyezésekor, a korábbi ismeretek alapján, nem született örökségvédelmi előírás. A régészeti leletek előfordulásának múzeumi bejelentését törvény írja elő, amely szerint a régészeti anyag előkerülése esetén a munkálatokat azonnal abba kell hagyni, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint meg kell őrizni, s a területileg illetékes múzeumot értesíteni kell. 83

84 5. A VÁRHATÓ KÖRNYEZETI HATÁSOK BECSLÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 5.1. LÉTESÍTÉS Beruházás tervezett időtartama: 1 év (260 munkanap). Egyszerre 2 4 épület építése folyik a fenti ütemezés betartása esetén. Az építkezés során az alábbi fázisokat különíthetjük el: a) humuszmentés és tereprendezés, valamint mélyépítési munkák Új létesítmény kialakításánál környezeti szempontból meghatározó munkafolyamat a területen található talaj felső humuszos rétegének mentése, a mélyépítési munkákhoz a terület előkészítése, valamint a munkálatokhoz szükséges alapanyagok, építőanyagok helyszínre szállítása. A munkafolyamatban résztvevő legfontosabb munkagépek a következők: billenős felépítményű tehergépkocsi dózer gréder homlokrakodók A helyszínen egyszerre max. 8 munkagép együttes munkavégzésével kell számolni. E mellett kb. 2 tehergépkocsi szállításával számolhatunk. Építési fázis ideje: nap/épületcsoport b) magasépítés és gépészeti berendezések telepítése A magasépítés már az előző tevékenységhez képest kisebb kibocsátásokkal jár. E fázis során történik az épület szerkezetének összeállítása, a gépészeti berendezések szerelés, az épület szigetelése, valamint a telephely infrastruktúrájának kialakítása. A munkafolyamatban résztvevő legfontosabb munkagépek a következők: billenős felépítményű tehergépkocsi homlokrakodó gépek daruk rakodó targoncák útépítés gépei, aszfaltozó gépek parképítés gépei A helyszínen egyszerre kb munkagép együttes munkavégzésével kell számolni, emellett átlagosan 2 tehergépkocsi szállításával számolhatunk. Építési fázis ideje: ~120 nap/ épületegyüttes. Az építési fázisok esetében a legjelentősebb kiterjedésű, így legnagyobb levegőterhelést jelentő esete vizsgáltuk: kb. 1ha felületen történik a beavatkozás a tervezett főbb épületek megvalósítása esetében. A kiegészítő létesítmények (pl út) építése több fázisban valósul meg. 84

85 LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Várható hatótényezők A létesítés során az alábbi hatótényezők hatását becsüljük: 1. Az építkezéshez szükséges alapanyagok beszállításával érintett útvonalon kialakuló járulékos terhelés. Ez a tevékenység a 4. sz. közutat érinti. A várható hatások: szállító járművel légszennyező anyag kibocsátása 2. Az építési munkákat végző gépjárművek tevékenységéhez kapcsolódó légszennyező anyag kibocsátás, valamint tereprendezés porkibocsátása: A várható hatások: munkagépek járművel légszennyező anyag kibocsátása (építési munkák) tereprendezés okozta porfelverődés Alkalmazott munkagépek fajlagos kibocsátási adatai Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása Net Power CO HC NOx PM Date kw g/kwh 130 P ,50 0,19 0,40 0, P < ,00 0,19 0,40 0,025 Fajlagos kibocsátások (NRMM gépek esetében) EU normák Az egyes az építkezés során használt munkagépek kibocsátásai (g/h) g/h kw CO HC NOx PM homlokrakodó , ,125 gréder , ,875 dózer ,9 44 2,75 szállító jármű (tgk.) , ,75 daruk , ,25 targoncák (dízel üzemű) ,93 18,8 1,175 útépítés (finisher) ,78 24,8 1,55 útépítés (tömörítő gépek) ,06 29,6 1,85 forgórakodó ,24 38,4 2, Szállítással összefüggő kibocsátások Az üzemeléshez szükséges anyagok beszállítása jelentős forgalomnövekedéssel jár. Alapanyag szükséglet: Megnevezés Mennyiség Alapozás, betonozás (m 3 ) 4450 Betonacél (t)

86 Megnevezés Mennyiség Falazat (m 2 ) Kavics (m 3 ) 2765 Tetőpanel (m 2 ) Spec. berendezések (db) 80 Burkolat (m 3 ) 2565 Alapanyag beszállításhoz szükséges (kerekített) járműszámok Alapanyag Járműszám (db) Alapozás, betonozás (m 3 ) 278 Betonacél (t) 12 Falazat (m 2 ) 97 Kavics (m 3 ) 146 Tetőpanel (m 2 ) 126 Spec. berendezések (db) 80 Burkolat (m 3 ) 107 Összesen 846 Kibocsátási normák A járművek fajlagos emissziójának számításához a következő, jármű sebességtől függő, éves (2014) kibocsátási normákat vettük alapul: fajlagos emisszió [g/km] a sebesség függvényében 5 35,272 2,900 1,187 0,013 0, ,150 2,612 1,170 0,011 0, ,145 2,086 1,094 0,008 0, ,651 1,719 1,128 0,007 0, ,344 1,391 1,136 0,007 0,087 személygépkocsi 50 8,564 1,331 1,204 0,006 0, ,563 1,323 1,374 0,006 0, ,782 1,246 1,560 0,006 0, ,214 1,204 1,747 0,006 0, ,536 1,221 1,874 0,007 0, ,265 1,272 2,035 0,007 0, ,885 1,297 2,205 0,008 0, ,903 1,314 2,366 0,009 0,112 tehergépkocsi 5 19,224 4,342 4,295 0,123 1, ,312 1,725 3,846 0,097 1, ,862 1,201 3,149 0,075 0,940 86

87 30 9,303 0,812 2,865 0,066 0, ,980 0,585 2,750 0,061 0, ,600 0,464 2,746 0,059 0, ,830 0,395 2,893 0,059 0, ,997 0,352 3,154 0,610 0, ,393 0,349 3,566 0,066 0, ,997 0,358 4,158 0,075 0, ,240 0,372 5,120 0,092 0,954 busz 5 16,492 7,072 3,023 0,161 0, ,535 2,761 2,710 0,126 0, ,119 1,927 2,220 0,097 0, ,885 1,282 2,011 0,086 0, ,702 0,952 1,932 0,078 0, ,281 0,750 1,940 0,077 0, ,020 0,633 2,032 0,076 0, ,308 0,202 2,220 0,075 0, ,765 0,561 2,515 0,086 0, ,297 0,576 2,920 0,096 0, ,414 0,598 3,566 0,110 0,541 Napi maximális járműszám: 10 db tehergépjármű 15 db személygépkocsi A fenti adatok alapján a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátást a következő táblázat részletezi. [mg/s m] CO CH NO 2 SO 2 PM szgk busz tgk Ei 0,8887 0,2101 0,3977 0,0178 0,0345 Források és kibocsátási adatok Forrás jele Kibocsátás. magassága [m] Kibocsátott légszennyező Átl. emisszió érték [mg/nm 3 ] 4 sz ut 0 ( és kmsz) 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN DIOXID KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,889 0,210 0,398 0,018 0,035 4 sz ut 1 0,3 SZÉN MONOXID 0,889 87

88 ( és kmsz) 4 sz ut 2 ( és kmsz) 0,3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN DIOXID KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN DIOXID KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,210 0,398 0,018 0,035 0,889 0,210 0,398 0,018 0,035 Számítási eredmények Számítás SZÉN MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,889 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 2975,979 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 976,799 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 976,799 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m 88

89 konc.: 976,799 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2380,783 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 976,799 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,889 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 3598,617 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 1043,370 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 1043,370 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,742 m konc.: 645,367 µg/m3 távolság: 2 m 89

90 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2878,894 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 2 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 844,369 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,889 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 6374,355 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 1251,431 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 1251,431 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 4,108 m konc.: 765,530 µg/m3 távolság: 2 m 90

91 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5099,484 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 2 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1008,480 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 1 2m Számítás PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,210 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 230,928 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m 91

92 konc.: 703,559 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 230,928 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,945 m szigma z: 3,945 m konc.: 87,963 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 7,071 m konc.: 49,170 µg/m3 távolság: 9 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 562,848 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 9 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 96,991 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,210 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 246,666 µg/m3 távolság: 1 m 92

93 Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 850,759 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 246,666 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 4,505 m konc.: 93,190 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 8,718 m konc.: 48,240 µg/m3 távolság: 10 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 680,607 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 10 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 97,526 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,210 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás 93

94 Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 295,854 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 1506,979 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 295,854 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 7,945 m konc.: 93,746 µg/m3 távolság: 5 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 14,944 m konc.: 49,868 µg/m3 távolság: 12 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1205,583 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 12 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 104,985 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 2 12m 94

95 Számítás NITROGÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=0,398 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 1331,773 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 437,125 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 75,660 µg/m3 távolság: 12 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 95

96 szigma z: 43,356 m konc.: 15,193 µg/m3 távolság: 111 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 66,089 m konc.: 9,967 µg/m3 távolság: 199 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1065,419 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 199 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 28,788 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 12 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=0,398 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 1610,408 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 466,916 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 75,580 µg/m3 távolság: 13 m 96

97 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 52,422 m konc.: 15,194 µg/m3 távolság: 120 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 79,874 m konc.: 9,972 µg/m3 távolság: 215 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1288,327 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 215 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 28,985 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 13 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=0,398 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 2852,572 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 560,025 µg/m3 távolság: 1 m 97

98 Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 73,414 µg/m3 távolság: 17 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 93,030 m konc.: 15,166 µg/m3 távolság: 151 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 141,164 m konc.: 9,995 µg/m3 távolság: 269 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2282,058 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 269 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 29,521 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 17 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 2 269m 98

99 Számítás KÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,018 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 59,607 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 19,565 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 19,565 µg/m3 távolság: 1 m 99

100 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 19,565 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 47,685 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 19,565 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,018 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 72,078 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 20,898 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 20,898 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100

101 szigma z: 1,679 m konc.: 20,898 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 57,662 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 20,898 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,018 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 127,674 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 25,065 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 25,065 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 4,108 m 101

102 konc.: 15,333 µg/m3 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 102,139 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 2 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 20,199 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 2 2m Számítás SZÁLLÓPOR PM10 komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,035 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 115,530 µg/m3 102

103 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 37,920 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 17,727 µg/m3 távolság: 3 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 11,658 m konc.: 4,900 µg/m3 távolság: 18 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 16,037 m konc.: 3,562 µg/m3 távolság: 28 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 92,424 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 28 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,507 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 3 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,035 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: 103

104 szigma z: 1,679 m konc.: 139,701 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 40,504 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 15,303 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 13,854 m konc.: 4,987 µg/m3 távolság: 19 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 19,265 m konc.: 3,586 µg/m3 távolság: 30 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 111,761 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 30 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,662 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 4 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,035 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 104

105 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 247,457 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 48,581 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 18,076 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 24,649 m konc.: 4,965 µg/m3 távolság: 24 m távolság: 24 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 34,349 m konc.: 3,563 µg/m3 távolság: 38 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 197,966 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 38 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,898 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 4 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti 105

106 Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 2 38m Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] 4 sz ut sz ut sz ut Jelenlegi hatástávolság (nélküle állapot) A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Forrás Maximális hatástávolság [m] 4 sz ut sz ut sz ut

107 Látható, hogy az út (alap)terheltsége jelentős, a járulékos forgalom jelentősen (maximum 2m) nem növeli az út terheltségét, a védőtávolságokat a forgalomnövekmény nem befolyásolja, az alapállapottal megegyező nagyságú Az építés során várható légszennyezés becslése Az építkezés során légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogén oxidokat, kén dioxidot, szénmonoxidot, kormot és szénhidrogéneket. Az építés munkanapokon, nappal történik. Lokális légszennyezést okoznak a területen dolgozó munkagépek. A munkagépek okozta kibocsátásokat építési fázisok szerint két részre bontottuk. Az építés során feltételezzük, hogy kialakul egy felületi forrásként (max 100 x 100 m es terület) értelmezhető felület, melyen belül a munkagépek mozognak. A kibocsátott légszennyező anyagok által okozott légszennyezettség számításánál meghatároztuk a rövid átlagolási időtartamra (1 h) vonatkozó maximális talajközeli koncentrációt (C Gmax ) átlagos szélviszonyok mellett, majd a térségre jellemző szélirányok és szélgyakoriságok ismeretében meghatároztuk a várható hatások hatástávolságát. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. (14.) bekezdése alapján pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség változása) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10% ánál nagyobb, vagy b) a terhelhetőség 20% ánál nagyobb. 1. építési fázis: Tereprendezés, humuszleszedés Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása Munkagép Üzemidő járműszám CO HC NOx PM 10 [1/h] [db] dózer 0, , ,125 gréder 0, ,5 44, ,8125 homlokrakodó , ,25 tehergépkocsi 0, ,5 99, ,125 Emisszió [mg/s] ,88 130,27 8,14 Tereprendezés és humuszmentés kiporzás A tereprendezés során általában eltávolítják az építést akadályozó növényzetet, majd a szükséges szintig feltöltik a területet, hogy biztosítsák az építő és szállítóeszközök szabad 107

108 mozgását. Az alapozások készítésekor a kivitelező a termőréteget (kb. 25 cm es réteg) deponálja. Ezt a talajt részben visszatöltik, részben tereprendezéshez, füvesítéshez használják. Az építési munkák során a környezet porterhelésének átmeneti növekedésével kell számolni a földmozgatással járó munkák miatt. Ennek mértéke nehezen becsülhető és jelentősen befolyásolják a talaj tulajdonságai (szerkezete, nedvessége), valamint a mindenkori meteorológiai viszonyok. A tereprendezés és a földmunkák munkálatainak légszennyezése (porzása) nem számottevő. Növényi hulladékot a területen nem égetnek; kijelölt területre szállítják, komposztálják. A többsz örösen megmozgatott földhalmazokból kiporzott légszennyezést fajlagos értékekkel számíthatjuk. A tapasztalatok alapján a fajlagos poremisszió ~20 g/t mozgatott föld. (A >10 μm átmérőjű porszemcséket ülepedőnek tekintjük). Tereprendezéssel érintett területen megmogatott föld térfogata: 2500 m 3 Fajlagos porkibocsátás: 20 g/t érték alapján (1 m 3 föld tömege 1,6 t) 32 g/m 3 Munkaóra: 160 h Órás porkibocsátás: 0,53 kg/h Locsolással elérhető kibocsátás csökkentés: 75% Tényleges por emisszió: 36,89 mg/s PM10: 20,29 mg/s TSPM: 27,67 mg/s Források és kibocsátási adatok Forrás Kibocsátás magassága [m] Kibocsátott légszennyező Átl. emisszió érték [mg/nm 3 ] Kiporzás 0,2 Munkagépek 3,0 SZÁLLÓPOR PM10 SZÁLLÓPOR TSPM SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 20,000 27, ,000 61, ,270 8,140 Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. 108

109 A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) Háttérterhelés (µg/m 3 ) Terhelhetőség (µg/m 3 ) SZÉN MONOXID 10000,0 566, ,1 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK 500,0 0,0 500,0 NITROGÉN DIOXID 100,0 24,0 76,0 SZÁLLÓPOR PM10 50,0 31,9 18,1 SZÁLLÓPOR TSPM 100,0 31,9 68,1 Számítási eredmények Számítás SZÉN MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=4,727 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 40,085 m szigma z: 15,351 m konc.: 439,521 µg/m3 távolság: 57 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 44,788 m szigma z: 16,987 m konc.: 351,317 µg/m3 távolság: 77 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 109

110 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 351,617 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 77 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 377,588 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Munkagépek forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 77m Számítás PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,223 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 40,085 m szigma z: 15,351 m konc.: 20,714 µg/m3 távolság: 57 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 44,788 m szigma z: 16,987 m 110

111 konc.: 16,557 µg/m3 távolság: 77 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 16,571 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 77 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 17,795 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Munkagépek forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 77m Számítás NITROGÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=0,469 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 40,085 m szigma z: 15,351 m konc.: 43,607 µg/m3 111

112 távolság: 57 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 44,788 m szigma z: 16,987 m konc.: 34,856 µg/m3 távolság: 77 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 63,244 m szigma z: 23,249 m konc.: 15,151 µg/m3 távolság: 156 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 75,750 m szigma z: 27,385 m konc.: 9,974 µg/m3 távolság: 213 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 34,886 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 213 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 25,274 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 Epit1gep forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 213m 112

113 Számítás SZÁLLÓPOR PM10 komponensre: Vizsgált forrás: Kiporzás vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,072 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 35,902 m szigma z: 14,900 m konc.: 7,136 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 39,955 m szigma z: 16,447 m konc.: 8,761 µg/m3 távolság: 11 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 48,170 m szigma z: 19,527 m konc.: 12,555 µg/m3 távolság: 32 m 113

114 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 60,076 m szigma z: 23,895 m konc.: 4,859 µg/m3 távolság: 64 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 64,388 m szigma z: 25,453 m konc.: 3,615 µg/m3 távolság: 76 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 13,544 µg/m3 Kiporzas forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 76 m Kiporzas átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,556 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Kiporzas forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Munkagepek vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,029 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 40,085 m szigma z: 15,351 m szigma z: 15,351 m konc.: 2,725 µg/m3 távolság: 57 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 44,788 m szigma z: 16,987 m konc.: 2,178 µg/m3 távolság: 77 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 114

115 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2,180 µg/m3 Munkagepek forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 77 m Munkagepek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 2,341 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Munkagepek forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagepek 77m Számítás SZÁLLÓPOR TSPM komponensre: Vizsgált forrás: Kiporzas vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR TSPM=0,097 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 35,902 m szigma z: 14,900 m konc.: 9,633 µg/m3 távolság: 0 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 115

116 szigma y: 39,555 m szigma z: 16,295 m konc.: 13,490 µg/m3 távolság: 10 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 39,955 m szigma z: 16,447 m konc.: 11,828 µg/m3 távolság: 11 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 48,170 m szigma z: 19,527 m konc.: 16,949 µg/m3 távolság: 32 m távolság: 32 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 48,933 m szigma z: 19,811 m konc.: 11,042 µg/m3 távolság: 34 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 57,525 m szigma z: 22,967 m konc.: 9,289 µg/m3 távolság: 57 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 13,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 18,284 µg/m3 Kiporzas forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR TSPM esetén: 57 m Kiporzas átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 13,323 µg/m3 SZÁLLÓPOR TSPM terhelhetőség: 68,1 Kiporzas forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR TSPM esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Kiporzas 57m 116

117 Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] Munkagépek 213 Kiporzás építési fázis: Létesítmények építése Munkagépek légszennyező anyag kibocsátása Munkagép Üzemidő járműszám CO HC NOx PM 10 [1/h] [db] tgk daru/targonca homlokrakodó útépítés (aszfalt) 0, max , ,15 110,2 26,79 71, , ,625 14,5 3,525 9,375 tömörítő gépek 0, ,5 8,835 18,6 1,1625 0, ,09 44,4 2,775 Emisszió [mg/s] ,5 182,1 11,4 117

118 Források és kibocsátási adatok Forrás jele Kibocsátás magassága [m] Kibocsátott légszennyező Átl. emisszió érték [mg/nm 3 ] Munkagépek 3,0 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM ,000 86, ,100 11,400 Számítási eredmények Számítás SZÉN MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=6,746 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 39,865 m szigma z: 15,274 m konc.: 638,428 µg/m3 távolság: 57 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 45,064 m szigma z: 17,082 m konc.: 504,911 µg/m3 távolság: 79 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 510,742 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 79 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 546,765 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Munkagépek forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 79m 118

119 Számítás PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: Munkagepek vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,311 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 39,865 m szigma z: 15,274 m konc.: 29,469 µg/m3 távolság: 57 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 45,064 m szigma z: 17,082 m konc.: 23,306 µg/m3 távolság: 79 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 23,575 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 79 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 25,238 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 119

120 Munkagépek forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 79m Számítás NITROGÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=0,656 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 39,865 m szigma z: 15,274 m konc.: 62,037 µg/m3 távolság: 57 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 45,064 m szigma z: 17,082 m konc.: 49,063 µg/m3 távolság: 79 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 73,190 m 120

121 szigma z: 26,544 m konc.: 15,142 µg/m3 távolság: 202 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,992 m szigma z: 31,368 m konc.: 9,973 µg/m3 távolság: 272 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,630 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 272 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 30,732 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 Munkagépek forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 272m Számítás SZÁLLÓPOR PM10 komponensre: Vizsgált forrás: Munkagépek vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé 121

122 Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,041 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 39,865 m szigma z: 15,274 m konc.: 3,884 µg/m3 távolság: 57 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 42,112 m szigma z: 16,058 m konc.: 3,593 µg/m3 távolság: 67 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 45,064 m szigma z: 17,082 m konc.: 3,071 µg/m3 távolság: 79 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,107 µg/m3 Munkagépek forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 79 m Munkagépek átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,326 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Munkagépek forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Munkagépek 79m 122

123 Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] Munkagepek ZAJVÉDELEM 5 1. ábra Építés levegőtisztaság védelmi hatásterület (1. fázis alapján) 123

124 Az építkezési munkáknál az alábbi fázisok, műveletek eredményeznek zajterhelést a munkagépek mozgása, szállítási forgalom, rakodási művelet, aszfaltburkolat készítés. Az építés körülményeiről, technológiájáról, stb. a jelenlegi fázisban nem áll rendelkezésre információ, így a várható hatások a korábbi tapasztalatok, vizsgálatok alapján becsülhetők. Az építkezésre a kiviteli terv szintjén, az organizációs terv ismeretében kell környezetvédelmi tervet készíteni, a kedvezőtlen hatások minimális értéken tartása, illetve a határértékek betartása érdekében. A zajterhelés az építő, szállító, rakodógépek mozgásából ered. A munkagépek zaja csak az úthoz közeli épületeknél okozhat problémát, de azt is csak ideiglenes jelleggel. Az anyagszállítás általában a meglévő közutakon, vasútvonalakon történik, és megfelelő szervezéssel, útvonal választással, éjszakai szállítás, éjszakai építés elkerülésével jelentős zajnövekedésre nem kell számítani. A gépek, azok zajteljesítmény szintje, az építkezés folyamata, fázisterve, szállítási útvonalak még nem ismertek, így jelenleg pontos zajterhelés számítást nem lehet végezni. Az építési munkától származó zaj megengedett egyenértékű A hangnyomásszintjeit a 27/2008. (Xll. 3.) KvVM EüM együttes rendelet tartalmazza. Az építkezés megkezdése előtt zajkibocsátási határértéket kell kérni a környezetvédelmi felügyelőségtől. Az építési tervvel együtt zajvédelmi tervet kell készíteni. A megadott immissziós értékek betartása függ a helyszíni viszonyoktól, az építési eljáráshoz szükséges gépek és berendezések zajteljesítmény szintjétől, gépek, berendezések működési területétől, idejétől, technológiai sorrendtől, stb. Az építési zaj csökkentésére az alábbi lehetőségek vannak: kisebb zajteljesítményű gépek, berendezések alkalmazása, a keletkező zaj terjedésének korlátozása, szállítási útvonalakat úgy kell kijelölni, hogy az a meglévő úthálózatot vegye igénybe, és minél kisebb mértékben terhelje az eddig terheletlen környezetet, zajszegény építési technológia és eljárás választása. Az építési munka megindításáig a gépek zajemissziós határértékeinek csökkentése révén a táblázatban közölt adatoknál 3 5 db el kedvezőbb zajszintre lehet számítani. 124

125 Határérték Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit zajtól védendő területeken a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az 2. számú melléklet szerint az építőipari kivitelezési tevékenységből eredő zajkibocsátási határértékek az alábbiak: Határérték (LTH) az LAM megítélési szintre (db) ha az építési munka időtartama szám Zajtól védendő terület 1 hónap vagy kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több nappal 6 22 óra éjjel 22 6 óra nappal 6 22 óra éjjel 22 6 óra nappal 6 22 óra éjjel 22 6 óra Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi terület Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területei, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület A 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 2. sz. melléklete által, az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területen: Gazdasági terület, nappal: L TH = 70 db (a területen csak nappal lesz munkavégzés). Az építési tevékenység során használatos munkaeszközök közül a munkagépek és tehergépkocsik mozgása jelenti a domináns zajhatásokat. Ezen munkálatok kizárólag nappali időszakban folynak. Az építési terület környezetében a szabadban működtetett technológiai berendezésektől, anyagmozgatásból, járműmozgásokból származó zajterhelés lesz a meghatározó. A területen csak szabadban üzemeltetnek zajkibocsátó berendezést Alkalmazott számítások, szabványok 125

126 Az egyenértékű hangnyomásszint számításához felhasznált paraméterek az építés 1. fázisában (alépítményi és földmunkák) Zajforrás megnevezése Darabszám Teljesítményszint (LW) db Üzemidő ti (h/nappal) dózer gréder homlokrakodó tehergépkocsi építési zaj Az egyenértékű hangnyomásszint számításához felhasznált paraméterek az építés 1. fázisában (felépítmények, magasépítés) Zajforrás megnevezése Darabszám Teljesítményszint (L W ) db tehergépkocsi ,8 daru targonca homlokrakodó aszfaltozás tömörítő gépek alapzaj Üzemidő ti (h/nappal) Az építési munka megindításáig a gépek zajemissziós határértékeinek csökkentése révén a táblázatban közölt adatoknál 3 5 db el kedvezőbb zajszintre lehet számítani. Az egyenértékű zajszint számítása A megítélési idő a nappali időszakra vonatkozólag: T = 8 óra. Éjszaka munkavégzés nem tervezett. Építés 1. fázis Építés 2. fázis Zajforrások db db üzemóra ref (T) L AW,i L Aeq dózer ,8 gréder ,8 homlokrakodó ,0 tehergépkocsi ,8 építési zaj L Aeqeredő 111,4 Zajforrások db db üzemóra (nappal) ref (T) L AW,i L Aeq tehergépkocsi , ,4 daru ,0 targonca ,8 126

127 homlokrakodó ,8 aszfaltozás ,8 tömörítő gépek ,8 alapzaj ,0 L Aeqeredő 115, Zajterhelés és hatásterület lehatárolás az építés alatt A hatásterület számítása 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint 6. (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: a) 10 db lel kisebb, mint a zajterhelési határérték, ha a háttérterhelés is legalább 10 db lel alacsonyabb, mint a határérték, b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, c) egyenlő a zajterhelési határértékkel, ha a háttérterhelés nagyobb, mint a határérték, d) zajtól nem védendő környezetben gazdasági területek kivételével egyenlő a zajforrásra vonatkozó, üdülőterületre megállapított zajterhelési határértékkel, e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00 22:00) 55 db, éjjel (6:00 22:00) 45 db. A fentiek figyelembe vételével a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés b) egyenlő a háttérterheléssel, ha a háttérterhelés kisebb a zajterhelési határértéknél, de ez az eltérés nem nagyobb, mint 10 db, (nappali időszakban a háttérterhelés: ~65 db) Nappali időszakban Zajforrás: L wa [db] K Ir [db] K Ω [db]k d [db] K l [db] K m K n [db] K B [db] K e [db] L TH s t [m] [db] [db] Létesítés , ,37 0,06 4, Létesítés , ,15 0,09 4, A fenti adatokkal számolva, figyelembe véve 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1) a) pontjában foglaltakat, az építkezés zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az építési területtől számítva nappal 51 m re helyezkedik el. A hatásterületen belül védendő objektum nem található. Vizsgálati pontoknál jelentkező maximális zajterhelés az építés hatására: Ingatlan [hrsz] Távolság építési területtől [m] L T nappal [db] Hé: 70 [db] 010/ ,4 127

128 014/ ,8 014/ ,8 014/ ,7 014/ ,2 014/ ,7 012/ ,8 012/ ,5 012/ ,0 012/ ,5 A fenti táblázatból látható, hogy a legközelebbi ingatlannál nem várható határértéket meghaladó zajterhelés Szállításból (építési forgalom) eredő zajterhelés Az építési többlet forgalom nagyságából eredő zajvédelmi vizsgálatokat a fejezet alapadataiból kiindulva végeztük el. Az említett fejezetben releváns adatokat jelen munkarészben nem ismételjük meg. Csak nappali időszakban lesz az építéshez kapcsolódóan járműmozgás. A forgalom jellemzőinek leírása Többletforgalom az építkezés alatt: 10 db tehergépjármű 15 db személygépjármű Akusztikai járműkategóriák: ÁNF I. kategória II. kategória III. kategória A napszak forgalom ÁNF hez képesti arányát az út jellegéből adódóan (nagy arányú forgalmat lebonyolító főutak) a vonatkozó besorolás alapján határoztuk meg, amelyhez a többletforgalmat (csak nappali időszakban tervezett) hozzáadtuk. A számolásához felhasznált adatok (nappal) [K] g,s,t,j,i = 0,29 [K t ] g,s,t,j,i. = 80,53 db [K t ] g,s,t,j,ii. = 81,56 db [K t ] g,s,t,j,iii. = 84,92 db Korrekcióhoz szükséges számítási eredmények [K D ] g,s,t,j,i M nappal I. 9,5 II. 13,01 128

129 III. 17,99 L Aeq (7,5) g,s,t,j,i M nappal I. 71,0 II. 68,5 III. 66,9 L Aeq (7,5) g,s,t,j, M nappal 73,9 Vizsgálati pontok: Ingatlan [hrsz] Távolság úttengelytől [m] LAeq nappal [db] Hé: 65 [db] 010/7 30,7 64,7 014/37 48,1 61,6 014/59 50,3 61,3 014/7 85,2 57,0 014/8 107,5 55,0 014/9 136,3 52,9 012/16 74,9 58,1 012/5 127,9 53,5 012/6 152,7 51,9 012/2 225,5 48,6 Fentiek alapján megállapítható, hogy az építési többletforgalom hatása nem kimutatható zajvédelmi szempontból a 4. sz. főút jelenlegi forgalmához viszonyítva. A többletforgalomnak hatásterülete nem értelmezhető VÍZ ÉS TALAJVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek A létesítés felszín alatti vizet közvetlenül nem érint. Az létesítés vízhasználatot nem igényel, vízvédelmi, vízgazdálkodási érdeket nem sért, nem veszélyeztet. A talajvizet nem érheti káros hatás üzemszerű állapotban. A vizekhez kapcsolódó hatások az építési időszak alatt viszonylag lokálisnak mondhatók, gyakorlatilag csak az igénybevett területekre terjedhetnek ki, ahol változtatják a lefolyási viszonyokat, illetve a gépek működéséből adódóan esetlegesen, havária jelleggel szennyezhetik a vizeket Talaj 129

130 A helyszínen veszélyes anyagokból származó szennyezés nem valószínű tekintettel a mai alkalmazott kivitelezési technológiákra. A munkagépek rendszeres karbantartásával és forgalmi engedélyével a környezetvédelmi megfelelőség biztosított. A munkagépek tankolása és esetleges szervízelése a munkaterületen kívül, a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő telephelyen történik. A beruházás önmagában területet foglal, mellyel a telephely által érintett földrészlet elveszti talaj funkcióját ezért ebből a szempontból bár az adott helyen megsemmisítő de összességében elviselhetően terhelő hatású. Az építés során a humuszos felső réteget külön kell deponálni. A kikerülő földet visszaterítik. Az ott lévő humusz szintén letermelésre kerül, majd a földanyag mozgatását követően a terület rekultiválása során visszakerül annak felületére. Az építési folyamat során a földtani közeg, a felszín alatti vizek káros hatást nem szenvednek, nem szennyeződnek. Az Agromechanika Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Kkt. által készített humuszmentési terv tartalmazza a termőföld védelméről szóló előírásoknak való megfelelés feltételeit a jelen beruházás tekintetében. 130

131 HULLADÉKGAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ HATÁSOK A létesítés során a képződő inert beton törmelék keletkezhet az infrastruktúra kialakítása során. Az építőipari törmeléket arra jogosult vállalkozásnak adják át vagy közvetlenül hasznosítják azt a telepi úthálózat kialakítása során. A bontási törmelék inert hulladéklerakóba kerülhet beszállításra. Ezen kívül az építési anyagok csomagoló anyagai, a vágásból származó csődarabok és idomok, valamint festékek, felületkezelők, ragasztók göngyölegei teszik ki a keletkező hulladék főtömegét. Az építő gépekkel kapcsolatosan olajos rongy, törlőkendők előfordulása lehetséges. Az építési munkák során keletkező szilárd kommunális hulladékok mennyisége az ott dolgozók számából becsülhető. A munka és szállítójárművek számából becsülhetően a területen 20 ember egyidejű munkavégzésére számíthatunk. Az építési tevékenység során keletkező szilárd hulladék mennyiségét napi 3 l/fő vel számolva, naponta kb. 60 l hulladék keletkezik szakaszonként. (Összesen a 260 napos építési munkaszakaszt figyelembe véve ez kb. 15,6 m3 hulladékot jelent.) A területen mobil WC t kell biztosítani, melynek szennyvizét a szolgáltató szállítja el igény szerinti gyakorisággal. A munkagépek üzemanyag utánpótlása a helyszínen történik tartálykocsiból. Túlfolyásgátló töltőszeleppel ellátott tartálykocsi használatával többnyire megelőzhető a túltöltés. Amennyiben olajcserére lenne szükség, a tevékenységnél kármentő tálcát kell alkalmazni. A szállítójárművek üzemanyag utánpótlása a legközelebbi településen történjen, ezzel is csökkentve a szénhidrogén szennyeződések kialakulásának lehetőségét a munkaterületek környezetében. A zárt tartályban gyűjtött, szénhidrogénnel szennyezett hulladékokat (olajos rongyok, olajszűrők, kenőanyag flakonok, esetlegesen fáradt olaj, hidraulika olaj, akkumulátor), veszélyes hulladékokat a 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletnek megfelelően, Sz kísérőjegy kitöltésével, engedélyes szakcégnek kell átadni,ártalmatlanítás céljából Becsült hulladékmennyiségek A hulladékok anyagi minősége szerinti csoportok Hulladék Hulladék azonosítója mennyisége Beton törmelék (t) ,1 Papír, karton hulladék (t) ,5 Olajjal szennyezett törlőkendő (t) ,1 Műanyag fólia hulladék (t) ,75 Kommunális hulladék (m3) ,8 Veszélyes hulladék (olajos rongy, festékes göngyöleg) (m 3 ) Fémhulladék (t)

132 Építési szakaszhoz kapcsolódó egyéb általános hulladékgazdálkodási előírások Az építés alatt keletkező hulladékot gyűjteni kell, és rendszeresen el kell szállítani. A kivitelezés során úgy kell eljárni, hogy a talajvíz és annak közvetítésével a rétegvíz ne szennyeződhessen. A munkagépek tárolását, karbantartását, illetve az üzemanyag tárolóit úgy kell kialakítani, hogy azok környezeti károkat ne okozzanak. A tárolóhelyeket fel kell szerelni kárelhárítási eszközökkel, és meg kell bízni egy felelős személyt, aki szükség esetén azonnal megkezdheti a kárelhárítást. A munkagépek üzemanyaggal történő feltöltését úgy kell elvégezni, hogy üzemanyag, kenőanyag a talajba, felszín, illetve felszín alatti vízbe ne kerülhessen. A felszíni vizet meg kell óvni a szennyező anyagoktól. A kiporzás csökkentése érdekében a légköri viszonyoktól függően a földszállítási útvonalakat, igény esetén a földmunka területét, rendszeres időközönként locsolni kell. Veszélyesnek minősülő hulladékokat (pl. festékes göngyöleg, felületkezelő anyagok maradványai, stb.) a beruházó köteles átadni az arra feljogosított átvevő szervnek. A kivitelező köteles az építés során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja. A kivitelező köteles megakadályozni, hogy az építés során a veszélyes hulladék a talajba, felszíni, és felszín alatti vizekbe, illetve a levegőbe jutva szennyezze, vagy károsítsa a környezetet. A kivitelező csak olyan kezelőnek adhatja át a veszélyes hulladékot, aki a környezetvédelmi felügyelőség engedélyével rendelkezik, az adott hulladék kezelésére. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására a műszaki, illetve gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak ÉLŐVILÁGRA ÉS TÁJRA KIFEJTETT HATÁSOK A közvetlen hatásterület élővilág védelmi szempontból minden olyan terület, amelyet az építéssel kapcsolatos munkálatok fizikailag érintenek. A tervezett beruházás által érintett ingatlanok szántó, erdő, illetőleg művelésből kivett (út) művelési ágú területek. Az élővilág szempontjából az építési fázis közvetett hatásterületéhez soroljuk azokat a területeket, ahol az építési munkálatok hatásai nem közvetlenül fizikai értelemben, hanem közvetve, más környezeti elemre (pl.: levegőre, felszín alatti vagy felszíni vízre) gyakorolt hatásán keresztül érzékelhetően befolyásolják az élővilág valamelyik alkotóelemének (az élővilágot alkotó fajok egyedei, állományai) életfolyamatait, viselkedését, ezáltal 132

133 befolyásolják az adott területen a faj állományának alakulását (pl.: reprodukciós ráta, ezen keresztül pedig a populációméret). Természetesen ide tartoznak az építési munkálatok zaj és vibrációs terhelésén, a kivitelezést végző munkások és munkagépek által az építést megelőző állapothoz képest keltett vizuális zavarásán, ill. a munkafolyamatok esetleges fényszennyezésén keresztül közvetetten jelentkező hatások is. Ezek mellett a közvetett hatásterülethez tartoznak azok a megközelítési útvonalak, ill. azok közvetlen környezete, amelyeket a munkagépek és a munkálatok kivitelezésében részt vevők ténylegesen használnak a szálláshely és a munkaterület, ill. a munkavégzés során felhasznált anyagok forráshelye és a munkaterület között. Az élővilágra gyakorolt várható közvetett hatások megítélése igen nehéz, mert az egyes fajok eltérő érzékenységet mutatnak a különböző környezeti hatásokra, például eltérő mértékben érzékenyek a levegőkörnyezeti hatásokra, a zaj és vibrációs hatásokra vagy a vizuális zavaró hatásokra. A levegőminőségi és zajvédelmi határértékek humán egészségügyi szempontból kerültek megállapításra és az élővilágot alkotó fajpopulációk túlnyomó többsége esetében alapkutatási szinten sem rendelkezünk arra vonatkozó ismeretekkel, hogy a jogszabályokban szereplő, emberekre vonatkozóan megállapított határértékek hogyan viszonyulnak az adott faj szempontjából releváns küszöbértékekhez. A humán szempontból meghatározott határértékeknek megfelelő levegőszennyezettségi hatásterület sugara az építés időszakában nagyságrendileg 500 m, míg a zajvédelmi hatásterület lakóterületre vonatkoztatott határérték esetén maximum 250 m. Számos gyakorlati tapasztalat támasztja alá, hogy a zajhatásra és a vizuális zavaró hatásra számos állatfaj egyedei megfigyelhetően érzékenyebben reagálnak, mint az emberek és ezek a hatások menekülést, ill. egyfajta elkerülő viselkedést váltanak ki az egyedekből. Ugyanakkor már a gerinctelen állatok számos csoportjára (pl.: puhatestűek, ízeltlábúak) is jellemző a tanulás egyik legegyszerűbb, látens formája, az ún. habituációs tanulás, melynek lényege, hogy ugyanazon ingerrel ismételt szembesülés eredményeként a figyelem vagy reakció intenzitása csökken. Az egyedek hozzászoknak az ismételt és a megerősítés hiánya miatt számukra nem veszélyesnek, közömbösnek ítélt ingerekhez. Legtöbb ténylegesen alkalmazható gyakorlati tapasztalattal a gerincesekre, azon belül is elsősorban a madarakra vonatkozóan rendelkezünk. A tervezett beavatkozás által érintett területen, ill. környezetében a rendelkezésre álló információk alapján nem fészkelnek olyan madárfajok, melyek extrém módon érzékenyek lennének az akusztikus és vizuális zavaró hatásokra (pl.: rétisas (Haliaeetus albicilla), fekete gólya (Ciconia nigra)). A beruházási terület közelében ténylegesen rendszeresen előforduló és fészkelő madárfajok gyakorlati tapasztalatokon alapuló akusztikus és vizuális zavaró hatásokkal szemben mutatott érzékenysége alapján a munkaterület szélétől számított 200 méteres távolságban jelölhető ki a közvetett élővilág védelmi hatásterület határa. Az így meghatározott közvetett 133

134 hatásterületen kívül az építési fázisban a környezeti tényezőkben bekövetkező esetleges változások várhatóan még a területen jelenlegi ismereteink alapján előforduló legérzékenyebb állat és a növényfajok életmenetét sem befolyásolják érdemben. A tevékenység következtében történő igénybevétel módjának, mértékének megállapítása. A biológiailag aktív felületek meghatározása. A területen évtizedek óta zajló gazdálkodás a természetes élőhelyeket napjainkra teljes mértékben átalakította. A korábban itt volt gyertyános tölgyes vegetáció megszűnt és a szántóföldi gazdálkodásnak köszönhetően intenzív szántóföldi élőhelyek alakultak ki. A területen a vetett növények mellett nyílt felszínt kedvelő pionírok és ruderális gyomok telepedtek meg. A hulladékfeldolgozó létesítésével a ruderális és a taposástűrő vegetáció kiterjedésének növekedése várható, a közelítő út helyén kizárólagosan taposástűrő, letörpült vegetáció fog kialakulni. A lebetonozott vagy kavicsággyal borított helyek növényzetmentesek lesznek. Korábbi tapasztalatok szerint hasonló élőhelyeken a rekultiváció után a növényzet 5 6 év után már viszonylag jól regenerálódik. A tevékenység káros hatásaira legérzékenyebben reagáló indikátor szervezetek megjelölése. A tevékenységre minden élő szervezet egyformán érzékenyen reagál, mivel a meglévő élőhelyek teljes mértékben átalakulnak. Legjobban azonban a növények fajkészletében bekövetkező változásokat lehet majd figyelemmel kísérni. Az eddigi károsodás mértékének meghatározása. A tervezési terület természetes és természetközeli vegetációja az erdőirtásokhoz, majd a növénytermesztéshez kötődő tevékenységek folyamán napjainkra teljesen megsemmisült, jó természetességű élőhelyek a közelben már nem találhatók meg ÜZEMELÉS LEVEGŐTISZTASÁG VÉDELEM Szállítással és telepi közlekedéssel összefüggő kibocsátások Számításainkat az Fejezettel analóg módon végeztük. Napi maximális járműszám: 60 db tehergépjármű 15 db személygépkocsi A fenti adatok alapján a vizsgált útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátást a következő táblázat részletezi. [mg/s m] CO CH NO 2 SO 2 PM szgk busz tgk Ei 0,8974 0,2107 0,4032 0,0189 0,

135 Források és kibocsátási adatok Forrás jele Kibocsátás. magassága [m] Kibocsátott légszennyező Átl. emisszió érték [mg/nm 3 ] 4 sz ut 0 ( és kmsz) 4 sz ut 1 ( és kmsz) 4 sz ut 2 ( és kmsz) 0,3 0,3 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN DIOXID KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN DIOXID KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN DIOXID KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,897 0,211 0,403 0,019 0,036 0,897 0,211 0,403 0,019 0,036 0,897 0,211 0,403 0,019 0,036 Számítási eredmények Számítás SZÉN MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,897 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 3005,113 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 986,361 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 135

136 szigma z: 1,476 m konc.: 986,361 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 986,361 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2404,090 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 986,361 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,897 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 3633,846 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 1053,584 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m 136

137 konc.: 1053,584 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,742 m konc.: 651,685 µg/m3 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2907,077 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 2 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 852,635 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,897 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 6436,757 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 1263,682 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 1263,682 µg/m3 távolság: 1 m 137

138 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 4,108 m konc.: 773,024 µg/m3 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5149,406 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 2 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1018,353 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 1 2m Számítás PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,211 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 138

139 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 231,587 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 705,569 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 231,587 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,945 m konc.: 88,214 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 7,071 m konc.: 49,310 µg/m3 távolság: 9 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 564,455 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 9 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 97,268 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé 139

140 Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,211 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 247,370 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 853,189 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 247,370 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 4,505 m konc.: 93,457 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 8,718 m konc.: 48,377 µg/m3 távolság: 10 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 682,551 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 10 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 97,805 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti 140

141 Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,211 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 296,699 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 1511,282 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 296,699 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 7,945 m konc.: 94,014 µg/m3 távolság: 5 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 15,833 m konc.: 47,203 µg/m3 távolság: 13 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1209,026 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 13 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 100,817 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 141

142 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 2 13m Számítás NITROGÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=0,403 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 1350,191 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 443,170 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: 142

143 konc.: 72,407 µg/m3 távolság: 13 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 44,199 m konc.: 15,109 µg/m3 távolság: 114 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 66,807 m konc.: 9,996 µg/m3 távolság: 202 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1080,153 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 202 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 28,902 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 13 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=0,403 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 1632,680 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 473,373 µg/m3 143

144 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 72,639 µg/m3 távolság: 14 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 53,365 m konc.: 15,132 µg/m3 távolság: 123 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 80,944 m konc.: 9,977 µg/m3 távolság: 219 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1306,144 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 219 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 29,032 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 14 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=0,403 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 2892,022 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 144

145 szigma z: 2,501 m konc.: 567,770 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 74,429 µg/m3 távolság: 17 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 94,361 m konc.: 15,159 µg/m3 távolság: 154 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 143,054 m konc.: 9,999 µg/m3 távolság: 274 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2313,617 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 274 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 29,567 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 17 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 2 274m 145

146 Számítás KÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,019 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 63,290 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 20,774 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 20,774 µg/m3 konc.: 20,774 µg/m$ távolság: 1 m 146

147 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 20,774 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,632 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 20,774 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,019 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 76,532 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 22,189 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 22,189 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 147

148 szigma z: 1,679 m konc.: 22,189 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 61,225 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 22,189 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,019 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 135,564 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 26,614 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 26,614 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 4,108 m konc.: 16,281 µg/m3 148

149 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 108,451 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 2 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 21,447 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 2 2m Számítás SZÁLLÓPOR PM10 komponensre: Vizsgált forrás: 4 sz ut 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,036 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 119,548 µg/m3 távolság: 0 m 149

150 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,476 m konc.: 39,239 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 14,947 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 12,122 m konc.: 4,876 µg/m3 távolság: 19 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 16,449 m konc.: 3,594 µg/m3 távolság: 29 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 95,639 µg/m3 4 sz ut 0 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 29 m 4 sz ut 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,623 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 4 sz ut 0 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 4 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,036 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: 150

151 szigma z: 1,679 m konc.: 144,560 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,679 m konc.: 41,913 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 15,835 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 14,376 m konc.: 4,973 µg/m3 távolság: 20 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 20,184 m konc.: 3,542 µg/m3 távolság: 32 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 115,648 µg/m3 4 sz ut 1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 32 m 4 sz ut 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,627 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 4 sz ut 1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 4 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Vizsgált forrás: 4 sz ut 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,036 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 151

152 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 256,064 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,501 m konc.: 50,271 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 15,929 µg/m3 távolság: 5 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 25,387 m konc.: 4,989 µg/m3 konc.: 4,989 µg/m3 távolság: 25 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 35,000 m konc.: 3,619 µg/m3 távolság: 39 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 204,852 µg/m3 4 sz ut 2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 39 m 4 sz ut 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 9,064 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 4 sz ut 2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 5 m a védőtávolságon belül védendő épület nem található, a védőtávolság az út területét érinti Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: 4 sz ut 2 39m 152

153 Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] 4 sz ut sz ut sz ut Jelenlegi hatástávolság (nélküle állapot) A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Forrás Maximális hatástávolság [m] 4 sz ut sz ut sz ut Látható, hogy az út (alap)terheltsége jelentős, a járulékos forgalom jelentősen (maximum 5 7m) nem növeli az út terheltségét, a védőtávolságokat a forgalomnövekmény nem befolyásolja, az az alapállapottal megegyező. A telepi közlekedés légszennyező hatása A vizsgált telepi útszakaszon áthaladó teljes légszennyező anyag kibocsátást (5km/h) a következő táblázat részletezi. 153

154 [mg/s m] CO CH NO 2 SO 2 PM tgk A telepen mozgó munkagépek kibocsátását nem ítéljük jelentősnek, azok két épület között rövid távon időszakosan közlekednek. Források és kibocsátási adatok Forrás. jele Forrás magassága [m] Kibocsátott légszennyező Átl. emisszió érték [mg/nm 3 ] Telepikozl 0 (Bejárat) 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN OXIDOK KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,320 0,072 0,072 0,002 0,025 Telepikozl 1 (Bejárattól válogatócsarnokig) 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN OXIDOK KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,320 0,072 0,072 0,002 0,025 Telepikozl 2 (válogató előtti terület) 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN OXIDOK KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,320 0,072 0,072 0,002 0,025 Telepikozl 3 (válogatócsarnoktól készterméktárolóig) 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN OXIDOK KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,320 0,072 0,072 0,002 0,025 Telepikozl 4 (készterméktároló forduló) 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN OXIDOK KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,320 0,072 0,072 0,002 0,025 Telepikozl 5 (készterméktárolótól válogatócsarnokig) 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN OXIDOK KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,320 0,072 0,072 0,002 0,025 Telepikozl 6 (válogatócsarnoktól kijáratig) 0,3 SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK NITROGÉN OXIDOK KÉN DIOXID SZÁLLÓPOR PM10 0,320 0,072 0,072 0,002 0,025 Számítási eredmények Számítás SZÉN MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: Telepikozl 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé 154

155 Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 229,790 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 138,089 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 183,832 µg/m3 Telepikozl 0 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m Telepikozl 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 138,089 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Telepikozl 0 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 448,676 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 240,418 µg/m3 távolság: 1 m 155

156 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 358,941 µg/m3 Telepikozl 1 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m Telepikozl 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 240,418 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Telepikozl 1 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 209,922 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 115,485 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 167,938 µg/m3 Telepikozl 2 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m Telepikozl 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 115,485 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Telepikozl 2 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 3 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé 156

157 Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 341,035 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 202,507 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 272,828 µg/m3 Telepikozl 3 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m Telepikozl 3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 202,507 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Telepikozl 3 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 4 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 211,089 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 117,168 µg/m3 157

158 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 168,871 µg/m3 Telepikozl 4 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m Telepikozl 4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 117,168 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Telepikozl 4 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 5 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 3584,322 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 514,682 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 514,682 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 514,682 µg/m3 távolság: 1 m 158

159 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2867,457 µg/m3 Telepikozl 5 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m Telepikozl 5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 514,682 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Telepikozl 5 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 6 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=0,320 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 237,115 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 144,446 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 189,692 µg/m3 Telepikozl 6 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1 m Telepikozl 6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 144,446 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 Telepikozl 6 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl 0 1m 159

160 Számítás PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: Telepikozl 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 51,925 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 31,204 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 31,204 µg/m3 távolság: 1 m 160

161 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 41,540 µg/m3 Telepikozl 0 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m Telepikozl 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 31,204 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Telepikozl 0 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 101,386 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 54,327 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 54,327 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,380 m konc.: 35,496 µg/m3 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 161

162 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 81,109 µg/m3 Telepikozl 1 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 2 m Telepikozl 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 44,911 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Telepikozl 1 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 47,436 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 26,096 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 37,949 µg/m3 Telepikozl 2 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m Telepikozl 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 26,096 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Telepikozl 2 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 3 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás 162

163 Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m szigma z: 0,772 m konc.: 77,063 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 45,760 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 45,760 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 61,650 µg/m3 Telepikozl 3 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m Telepikozl 3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 45,760 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Telepikozl 3 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 4 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 47,699 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 163

164 szigma z: 0,835 m konc.: 26,476 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 38,159 µg/m3 Telepikozl 4 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m Telepikozl 4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 26,476 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Telepikozl 4 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 5 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 116,301 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 809,940 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 116,301 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 5,647 m konc.: 70,842 µg/m3 távolság: 2 m 164

165 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 9,307 m konc.: 43,020 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 647,952 µg/m3 Telepikozl 5 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 4 m Telepikozl 5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 70,772 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Telepikozl 5 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m Vizsgált forrás: Telepikozl 6 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 53,580 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 32,640 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 32,640 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 42,864 µg/m3 165

166 Telepikozl 6 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1 m Telepikozl 6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 32,640 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 Telepikozl 6 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl 5 4m Számítás NITROGÉN OXIDOK komponensre: Vizsgált forrás: Telepikozl 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 51,351 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 30,859 µg/m3 távolság: 1 m 166

167 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 30,859 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,577 m konc.: 15,821 µg/m3 távolság: 3 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 41,081 µg/m3 Telepikozl 0 forrás hatástávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: 3 m Telepikozl 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 22,435 µg/m3 NITROGÉN OXIDOK terhelhetőség: 157,3 Telepikozl 0 forrás védőtávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 100,266 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 53,726 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 167

168 szigma z: 1,830 m konc.: 26,743 µg/m3 távolság: 3 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,627 m konc.: 18,753 µg/m3 távolság: 5 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 80,213 µg/m3 Telepikozl 1 forrás hatástávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: 5 m Telepikozl 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 31,250 µg/m3 NITROGÉN OXIDOK terhelhetőség: 157,3 Telepikozl 1 forrás védőtávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 46,911 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 25,808 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 168

169 szigma z: 0,844 m konc.: 25,808 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,336 m konc.: 16,940 µg/m3 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 37,529 µg/m3 Telepikozl 2 forrás hatástávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: 2 m Telepikozl 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 21,374 µg/m3 NITROGÉN OXIDOK terhelhetőség: 157,3 Telepikozl 2 forrás védőtávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 3 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 76,211 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 45,254 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,212 m konc.: 30,164 µg/m3 169

170 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,960 m konc.: 19,006 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 60,969 µg/m3 Telepikozl 3 forrás hatástávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: 4 m Telepikozl 3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 29,386 µg/m3 NITROGÉN OXIDOK terhelhetőség: 157,3 Telepikozl 3 forrás védőtávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 4 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 47,172 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 26,184 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 26,184 µg/m3 távolság: 1 m 170

171 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,321 m konc.: 17,215 µg/m3 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 37,738 µg/m3 Telepikozl 4 forrás hatástávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: 2 m Telepikozl 4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 21,699 µg/m3 NITROGÉN OXIDOK terhelhetőség: 157,3 Telepikozl 4 forrás védőtávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 5 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 115,016 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 800,991 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 115,016 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 13,938 m konc.: 28,417 µg/m3 171

172 távolság: 7 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 20,569 m konc.: 19,259 µg/m3 távolság: 12 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 640,793 µg/m3 Telepikozl 5 forrás hatástávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: 12 m Telepikozl 5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 40,634 µg/m3 NITROGÉN OXIDOK terhelhetőség: 157,3 Telepikozl 5 forrás védőtávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: 1 m Vizsgált forrás: Telepikozl 6 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN OXIDOK=0,072 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 52,988 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 32,279 µg/m3 távolság: 1 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,172 m konc.: 21,642 µg/m3 távolság: 2 m 172

173 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,548 m konc.: 16,619 µg/m3 távolság: 3 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 20,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 31,460 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 42,391 µg/m3 Telepikozl 6 forrás hatástávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: 3 m Telepikozl 6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 23,514 µg/m3 NITROGÉN OXIDOK terhelhetőség: 157,3 Telepikozl 6 forrás védőtávolsága NITROGÉN OXIDOK esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl 5 12m Számítás KÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: Telepikozl 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 173

174 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 1,506 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 0,905 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,205 µg/m3 Telepikozl 0 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m Telepikozl 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,905 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 Telepikozl 0 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 2,941 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 1,576 µg/m3 távolság: 1 m 174

175 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 2,353 µg/m3 Telepikozl 1 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m Telepikozl 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1,576 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 Telepikozl 1 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 1,376 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 0,757 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,101 µg/m3 Telepikozl 2 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m Telepikozl 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,757 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 Telepikozl 2 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 3 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 175

176 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 2,235 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 1,327 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,788 µg/m3 Telepikozl 3 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m Telepikozl 3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 1,327 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 Telepikozl 3 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 4 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 1,384 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 0,768 µg/m3 távolság: 1 m 176

177 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,107 µg/m3 Telepikozl 4 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m Telepikozl 4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,768 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 Telepikozl 4 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 5 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 23,493 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 3,373 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 18,794 µg/m3 Telepikozl 5 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m Telepikozl 5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,373 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 Telepikozl 5 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 6 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: KÉN DIOXID=0,002 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 177

178 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 1,554 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 0,947 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 49,220 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1,243 µg/m3 Telepikozl 6 forrás hatástávolsága KÉN DIOXID esetén: 1 m Telepikozl 6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,947 µg/m3 KÉN DIOXID terhelhetőség: 246,1 Telepikozl 6 forrás védőtávolsága KÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl 0 1m 178

179 Számítás SZÁLLÓPOR PM10 komponensre: Vizsgált forrás: Telepikozl 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 17,786 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,762 m konc.: 10,689 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,929 m konc.: 4,507 µg/m3 távolság: 4 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,571 m konc.: 3,399 µg/m3 távolság: 6 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 14,229 µg/m3 Telepikozl 0 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 6 m Telepikozl 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 5,847 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Telepikozl 0 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 1 179

180 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 34,729 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,870 m konc.: 18,609 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 12,159 µg/m3 távolság: 2 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,677 m konc.: 4,656 µg/m3 távolság: 8 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 4,921 m konc.: 3,484 µg/m3 távolság: 12 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 27,783 µg/m3 Telepikozl 1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 12 m Telepikozl 1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 7,087 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Telepikozl 1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 2 m 180

181 Vizsgált forrás: Telepikozl 2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 16,249 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,844 m konc.: 8,939 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,770 m konc.: 4,476 µg/m3 távolság: 3 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,540 m konc.: 3,142 µg/m3 távolság: 5 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 12,999 µg/m3 Telepikozl 2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 5 m Telepikozl 2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 5,219 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Telepikozl 2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 3 181

182 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 15,675 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 26,397 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,772 m konc.: 15,675 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,613 m konc.: 4,963 µg/m3 távolság: 6 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,766 m konc.: 3,456 µg/m3 távolság: 10 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 21,118 µg/m3 Telepikozl 3 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 10 m Telepikozl 3 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 6,700 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Telepikozl 3 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 1 m 182

183 Vizsgált forrás: Telepikozl 4 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 16,339 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,835 m konc.: 9,069 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,750 m konc.: 4,551 µg/m3 távolság: 3 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,511 m konc.: 3,196 µg/m3 távolság: 5 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 13,071 µg/m3 Telepikozl 4 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 5 m Telepikozl 4 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 5,303 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Telepikozl 4 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: Telepikozl 5 183

184 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 277,438 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 3,431 m konc.: 39,838 µg/m3 távolság: 1 m Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 14,736 µg/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 27,565 m konc.: 4,978 µg/m3 távolság: 18 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 37,924 m konc.: 3,618 µg/m3 távolság: 28 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 221,951 µg/m3 Telepikozl 5 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 28 m Telepikozl 5 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 8,710 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 184

185 Telepikozl 5 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 4 m Vizsgált forrás: Telepikozl 6 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,025 mg/(m*s) Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Terhelhetőség alatti 1 órás koncentráció: konc.: 11,181 µg/m3 távolság: 1 m Maximális 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 18,353 µg/m3 távolság: 0 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 0,749 m konc.: 11,181 µg/m3 távolság: 1 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 1,893 m konc.: 4,736 µg/m3 távolság: 4 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma z: 2,523 m konc.: 3,573 µg/m3 távolság: 6 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 14,683 µg/m3 Telepikozl 6 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 6 m 185

186 Telepikozl 6 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 6,134 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 Telepikozl 6 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 1 m Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: Telepikozl 5 28m Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] Telepikozl 0 6 Telepikozl 1 12 Telepikozl 2 5 Telepikozl 3 10 Telepikozl 4 5 Telepikozl 5 28 Telepikozl

187 5 2. ábra Telepi közlekedés hatásterülete Szociális tevékenységből eredő hatások A szociális jellegű kibocsátások esetében kizárólag az irodahelyiségek klimatizálása jelentkezik, melynek nagyságrendje a tevékenység, illetve a környező területek környezeti minőségére nem bír releváns légszennyező hatással. Az irodaépület fűtését a saját technológiából származó hővel biztosítják Technológiából eredő hatások A telephelyen alkalmazott technológia során több pontforrás létesítése tervezett. A tervezett pontforrások technológiánként az alábbiak: Technológia megnevezése Telepítés helye azonosítója Pontforrás megnevezése Energia előállítás gépterem P01 gázmotorok füstgáz kidobó kürtő Hulladékkezelés gázosító csarnok EOV koordináták EOV X EOV Y P02 szárító kidobó kürtő EOV X EOV Y Pontforrás jele: P01 187

188 Technológia: energia előállítás Pontforrások megnevezése: gázmotorok füstgázkürtő A pontforráshoz tartozó berendezés: Dresser 500kW gázmotor 8db CAT 600kW gázmotor 1db CAT 800kW gázmotor 1db Teljesítmény (összes): 5,86 MW Kibocsátási keresztmetszet: 0,5 m 2 Pontforrás magassága: 15,0 m Kibocsátási hőmérséklet: 180 C A pontforrásból az alábbi légszennyező anyagok távoznak: Kibocsátási adatok: Légszennyező anyag neve Légszennyező anyag kódja Szén monoxid 2 Nitrogén oxidok (mint NO 2 ) 3 Szén dioxid 999 NMHC 598 Szilárd anyag 7 Emissziós értékek (kidobó kürtőn): NO x 349 mg/nm 3 Füstgáz térfogatárama: CO 210, ill. mg/nm 3 NMHC 47 mg/nm 3 PM mg/nm 3 (átl. 3 mg/nm 3 ) Nm 3 /h (8x ) A 10db gázmotor összesített emissziós kibocsátását tartalmazzák a fenti adatok. Az adatok meghatározása a következő egyedi kibocsátási adatok alapján történt: Gázmotor, ill. kibocsátás [mg/nm 3 ] NO x CO NMHC Dresser 500kW CAT 600kW CAT 800kW Összesített

189 Kibocsátási határértékek 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. melléklet szerint: Komponens Kibocsátási határérték mg/m 3 Nitrogén oxidok 600 Szén monoxid 700 NMHC 150 Összevetve a koncentráció értéket a vonatkozó határértékkel, megállapítható, hogy emmisziós határérték túllépés nem várható. Pontforrás jele: P02 Technológia: hulladékkezelés Pontforrások megnevezése: gázosító szárító kidobó kürtő A pontforráshoz tartozó berendezés: 1 db forgódobos szárítóberendezés (ventilátorral, porleválasztó ciklonnal és szűrővel) Teljesítmény: 5600 m 3 /h Kibocsátási keresztmetszet: 0,5 m 2 / pontforrás Pontforrás magassága: 15,0 m Kibocsátási hőmérséklet: 80 C A pontforrásból az alábbi légszennyező anyagok távozhatnak: Légszennyező anyag neve Légszennyező anyag kódja Szilárd anyag 7 A szárítólevegő szűrése ciklonnal és szűrőkkel történik több lépcsőben, annak érdekében, hogy a leválasztott por a gázosító berendezésben a technológia során elgázosítható legyen. Porkibocsátás nem valószínűsíthető, azonban a lehetőségével foglalkozunk. Emissziós értékek: Szilárd anyag 3 mg/m 3 Levegő térfogatárama: 5600 Nm 3 /h 189

190 Kibocsátási határértékek 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. melléklet szerint: Komponens Kibocsátási határérték* mg/m 3 Szilárd anyag 150 Összevetve a koncentráció értéket a vonatkozó határértékkel, megállapítható, hogy határérték túllépés nem várható. Források és kibocsátási adatok Pontforrás jele Pont forrás. magas. [m] Kilépési átmérő [m] Kibocsátott légszennyező Átlagos emisszió érték [mg/nm 3 ] Füstgáz hőmérséklet [C ] Füstgáz térfogatáram [Nm 3 /h] P1 15,0 0,5 NITROGÉN DIOXID SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK SZÁLLÓPOR PM10 349, ,000 47,000 3, , ,000 P2 15,0 0,5 SZÁLLÓPOR PM10 3,000 80,0 5600,000 Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) Háttérterhelés (µg/m 3 ) Terhelhetőség (µg/m 3 ) NITROGÉN DIOXID 100,0 24,0 76,0 SZÉN MONOXID 10000,0 566, ,1 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK 500,0 0,0 500,0 SZÁLLÓPOR PM10 50,0 31,9 18,1 190

191 Számítási eredmények Számítás NITROGÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 874,5 kw Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 28,9 m Effektív magasság: 43,9 m Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=8,081 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 58,385 m szigma z: 30,304 m konc.: 36,478 µg/m3 távolság: 858 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,354 m szigma z: 43,632 m konc.: 29,174 µg/m3 távolság: 1423 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 144,186 m szigma z: 68,661 m konc.: 15,195 µg/m3 távolság: 2666 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 187,019 m szigma z: 86,878 m konc.: 9,998 µg/m3 távolság: 3693 m 191

192 "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 29,182 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 3693 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 19,659 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 P1 forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 3693m Számítás SZÉN MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 874,5 kw Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 28,9 m Effektív magasság: 43,9 m Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=4,863 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 192

193 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 58,385 m szigma z: 30,304 m konc.: 21,949 µg/m3 távolság: 858 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,354 m szigma z: 43,632 m konc.: 17,554 µg/m3 távolság: 1423 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 17,560 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1423 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 14,220 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 P1 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m 193

194 Számítás PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 874,5 kw Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 28,9 m Effektív magasság: 43,9 m Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=1,088 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 58,385 m szigma z: 30,304 m konc.: 4,912 µg/m3 távolság: 858 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,354 m szigma z: 43,632 m konc.: 3,929 µg/m3 távolság: 1423 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,930 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1423 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,183 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 P1 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m 194

195 Számítás SZÁLLÓPOR PM10 komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 874,5 kw Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 28,9 m Effektív magasság: 43,9 m Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,069 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 58,385 m szigma z: 30,304 m konc.: 0,314 µg/m3 távolság: 858 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,354 m szigma z: 43,632 m 195

196 konc.: 0,251 µg/m3 távolság: 1423 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,251 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 1423 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,203 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 P1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: P2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 106,4 kw Átlagos szélsebesség: 3,15 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 0,5 m Effektív magasság: 15,5 m Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,017 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 16,788 m szigma z: 10,721 m konc.: 0,923 µg/m3 távolság: 127 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 25,019 m szigma z: 15,382 m konc.: 0,738 µg/m3 távolság: 211 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 196

197 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,739 µg/m3 P2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 211 m P2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,600 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 P2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] P1 3693* P2 211 *A fent jelezett hatásterület a pontforrások kürtőjén maximáisan távozó nitrogén oxid gázokból adódik. A tervezett füstgázkezeléssel (szelektív katalitikus redukció, metán, illetve hidrogéngáz felhasználásával) redukciós füstgáztisztítással ez a hatásterület (a nitrogén oxidok esetében min. 70% os redukciós hatásfokkal) kb m ig csökkenthető. A meglévő technológia jelen telephelyre történő adaptálása folyamatban van. Fentiek alapján a vizsgált pontforrások hatásterülete a következőképpen változik: Pontforrás jele: P01 Kibocsátási adatok: 197

198 Emissziós értékek (kidobó kürtőn): NO x 105 mg/nm 3 CO 210, mg/nm 3 NMHC 47 mg/nm 3 PM mg/nm 3 (átl. 3 mg/nm 3 ) Füstgáz térfogatárama: Nm 3 /h (8x ) A 10db gázmotor összesített emissziós kibocsátását tartalmazzák a fenti adatok. Az adatok meghatározása a következő egyedi kibocsátási adatok alapján történt: Gázmotor, ill. kibocsátás [mg/nm 3 ] NO x CO NMHC Dresser 500kW CAT 600kW CAT 800kW Összesített Források és kibocsátási adatok Pontforrás jele Pont forrás. magas. [m] Kilépési átmérő [m] Kibocsátott légszennyező Átlagos emisszió érték [mg/nm 3 ] Füstgáz hőmérséklet [C ] Füstgáz térfogatáram [Nm 3 /h] P1 15,0 0,5 NITROGÉN DIOXID SZÉN MONOXID PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK SZÁLLÓPOR PM10 110, ,000 47,000 3, , ,000 P2 15,0 0,5 SZÁLLÓPOR PM10 3,000 80,0 5600,000 Számítási eredmények Számítás NITROGÉN DIOXID komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 874,5 kw Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs 198

199 Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 28,9 m Effektív magasság: 43,9 m Kiválasztott légszennyező: NITROGÉN DIOXID=2,547 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 58,385 m szigma z: 30,304 m konc.: 11,497 µg/m3 távolság: 858 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 79,671 m szigma z: 40,145 m konc.: 9,996 µg/m3 távolság: 1268 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,354 m szigma z: 43,632 m konc.: 9,195 µg/m3 távolság: 1423 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 15,200 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 9,198 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: 1423 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 7,449 µg/m3 NITROGÉN DIOXID terhelhetőség: 76,0 P1 forrás védőtávolsága NITROGÉN DIOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m 199

200 Számítás SZÉN MONOXID komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 874,5 kw Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 28,9 m Effektív magasság: 43,9 m Kiválasztott légszennyező: SZÉN MONOXID=4,863 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 58,385 m szigma z: 30,304 m konc.: 21,949 µg/m3 távolság: 858 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,354 m szigma z: 43,632 m konc.: 17,554 µg/m3 200

201 távolság: 1423 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1000,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 1886,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 17,560 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága SZÉN MONOXID esetén: 1423 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 14,220 µg/m3 SZÉN MONOXID terhelhetőség: 9433,1 P1 forrás védőtávolsága SZÉN MONOXID esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m Számítás PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 874,5 kw Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 28,9 m Effektív magasság: 43,9 m 201

202 Kiválasztott légszennyező: PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK=1,088 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 58,385 m szigma z: 30,304 m konc.: 4,912 µg/m3 távolság: 858 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,354 m szigma z: 43,632 m konc.: 3,929 µg/m3 távolság: 1423 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 50,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 100,000 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,930 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: 1423 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 3,183 µg/m3 PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK terhelhetőség: 500,0 P1 forrás védőtávolsága PARAFFIN SZÉNHIDROGÉNEK esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m 202

203 Számítás SZÁLLÓPOR PM10 komponensre: Vizsgált forrás: P1 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Hőáram: 874,5 kw Átlagos szélsebesség: 3,87 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 28,9 m Effektív magasság: 43,9 m Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,069 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 58,385 m szigma z: 30,304 m konc.: 0,314 µg/m3 távolság: 858 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 87,354 m szigma z: 43,632 m konc.: 0,251 µg/m3 távolság: 1423 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,251 µg/m3 P1 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 1423 m P1 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,203 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 P1 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: P2 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé 203

204 Hőáram: 106,4 kw Átlagos szélsebesség: 3,15 m/s Szélsebesség a kilépésnél: 3,14 m/s leáramlás nincs Eredeti magasság: 15,0 m Korrigált magasság: 15,0 m Járulékos magasság: 0,5 m Effektív magasság: 15,5 m Kiválasztott légszennyező: SZÁLLÓPOR PM10=0,017 kg/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 16,788 m szigma z: 10,721 m konc.: 0,923 µg/m3 távolság: 127 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 25,019 m szigma z: 15,382 m konc.: 0,738 µg/m3 távolság: 211 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 µg/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 3,620 µg/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 0,739 µg/m3 P2 forrás hatástávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: 211 m P2 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 0,600 µg/m3 SZÁLLÓPOR PM10 terhelhetőség: 18,1 P2 forrás védőtávolsága SZÁLLÓPOR PM10 esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: P1 1423m 204

205 Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] P P

206 Szagemisszió 5 3. ábra Üzemelés hatásterülete (pontforrások) A telephelyen kommunális hulladék feldolgozása történik, ezért a beszállított kommunális/települési hulladék által keltett szaghatást is vizsgálni szükséges, hogy okoz e a a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2 6. pontjában meghatározott bűzhatást. Az említett jogszabályhely meghatározása szerint a bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja. Ugyanis, amennyiben a fenti megfogalmazás alapján a környező ingatlanok (területek) rendeltetésszerű használatát a tervezett telephelyen tervezett tevékenység zavarja, abban az esetben a fent említett rendelet 5. (3) bekezdése szerint A bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. Esetünkben így vizsgálni szükséges, hogy a tevékenységgel járó szaghatás bűznek minősül e, azaz a környező, érintett területek rendeltetésszerű használatát zavarja e, vagy sem. Amennyiben igen, abban az esetben mekkora a szükséges védelmi övezet nagysága. Kibocsátás 206

207 A szagkibocsátást számítással határoztuk meg. Számításaink települési/kommunális hulladékok szagkibocsátásával kapcsolatban elvégzett vizsgálati eredményeken (szakirodalmi adatokon) alapul. A telephelyre érkező hulladékszállító járművek a válogató épület zárt légterében ürítik ki a hulladékot az erre kialakításra kerülő területen. A telephelyről a szagok a válogatóépületből juthatnak ki. Megjegyzés A szaganyagok koncentrációját természetesen több tényező befolyásolja: A kommunális hulladék a szerves anyag tartalomtól függően biológiailag aktív anyag. A mikrobák hatására a bomlása folytatódik addig, amíg ezt a környezeti viszonyok fenntartják. Ez utóbbiak határozzák meg az anyag elbomlásának gyorsaságát, irányát, az illékony anyagok természetét, ill. mennyiségét is. A hulladékokban lévő illékony vegyületek jellege, mennyisége függ a hulladék összetételétől. Különösen fontos környezeti jellemző a hőmérséklet, a nedvességtartalom, a ph és az oxigén koncentráció. Szagemisszió meghatározása A vizsgált telep területen a szagkibocsátó forrás tulajdonképpen egy épületben, a válogató csarnokban helyezkedik el. A tervezett üzemeltetési technológiára való tekintettel (a levegős osztályozás zárt rendszerű), szaganyagok jellemzően a beérkező hulladékok tárolásából adódik, különösen a járművek ürítése során nyílászárók nyitásakor. Ezért a szagforrásokat összességében homlokzati felületi forrásként kezeltük. A fenti ábra a biohulladékok aerob kezelése során egyes felületi szagforrásoknál mérhető fajlagos szagkibocsátás jellemző értékeit mutatja. Esetünkben a fajlagos szagkibocsátást a zöldhulladékkal frissen felrakott prizma fajlagos szagkibocsátása alapján [SZE/hm 2 ] értéknek vettük fel. (Megjegyezzük, hogy a kezelés nélkül lerakott hulladék 9000 SZE/m 3 207

208 szagkoncetrációs értékkel (1000 m 3 telepen egyidejűleg a válogatócsarnokban tárolt hulladékmennyiség figyelembe vételével) történt számításaink is hasonló eredményt adtak.) Az alábbi ábra azokat a javasolt szag expozíciós határértékeket (terjedési modellezés eredményeinek értékeléséhez) mutatja, amelyek mellett nem alakul ki a lakosságnál zavaró szaghatás. Vizsgálatunk során ezért a fentiek alapján az 1 SZE/m 3 érték teljesülését is vizsgáltuk annak érdekében, hogy a tervezet telephely környezetében kialakuló erősen zavaró szagok bűzhatást okozzanak. Első lépésként a szaghatást csökkentő alapesetet vizsgáltuk, majd ezt követően a szaghatás csökkentési eljárásokat figyelembe véve ismételten elvégeztük a számításokat. Lehetséges szagcsökkentési eljárások, melyekből a későbbiek során javasoljuk a beruházó számára a szagok csökkentése érdekében a technológiához legmegfelelőbb megoldás kiválasztását (kombinációs lehetőséggel): speciális közömbösítő anyagok fecskendezésével párásítás közömbösítő anyag használata mellett tároló légteréből a levegő elszívása és kibocsátás előtti közömbösítése, vagy égéslevegőként történő felhasználása Források és kibocsátási adatok (alapeset) Forrás. jele Kibocsátás magassága [m] Kibocsátott légszennyező Átl. emisszió érték [mg/nm 3 ] D1 0 0,0 5 SZAG 83,300 D2 0 0,0 5 SZAG 83,

209 Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) Háttérterhelés (µg/m 3 ) Terhelhetőség (µg/m 3 ) SZAG 50,0 0,0 50,0 Számítási eredmények Számítás SZAG komponensre: Vizsgált forrás: D1 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZAG=299880,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 0,868 m szigma z: 2,145 m konc.: 31,657 SZE/m3 távolság: 2 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 1,435 m szigma z: 2,221 m konc.: 23,666 SZE/m3 távolság: 4 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 4,176 m szigma z: 2,867 m konc.: 9,449 SZE/m3 távolság: 10 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 209

210 szigma y: 7,215 m szigma z: 3,835 m konc.: 4,941 SZE/m3 távolság: 18 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 25,326 SZE/m3 D1 0 forrás hatástávolsága SZAG esetén: 18 m D1 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 13,799 SZE/m3 SZAG terhelhetőség: 50,0 D1 0 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: D2 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZAG=299880,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 0,479 m szigma z: 2,110 m konc.: 40,340 SZE/m3 távolság: 1 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 1,102 m szigma z: 2,173 m konc.: 24,940 SZE/m3 távolság: 3 m "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 3,504 m szigma z: 2,678 m konc.: 9,463 SZE/m3 távolság: 8 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 6,269 m szigma z: 3,519 m 210

211 konc.: 4,868 SZE/m3 távolság: 15 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 32,272 SZE/m3 D2 0 forrás hatástávolsága SZAG esetén: 15 m D2 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 14,061 SZE/m3 SZAG terhelhetőség: 50,0 D2 0 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: D1 0 18m Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] D D

212 5 4. ábra Szaghatás szagcsökkentés nélkül Látható, hogy már beavatkozás nélkül sem okoz zavaró szaghatást a válogatóépület üzemeltetése, mivel az 1 SZE/m3 szagkoncentráció az épülettől számított 70m távolságon belül teljesül. Ezen a távolságon belül a tervezett telephelyen kívül csak a 08/33 hrsz ú szántóterület található (amit bizonyos időközönként tápanyag utánpótlás érdekében szerves trágyával terítenek). Ezen a területen a tevékenység nem okoz zavaró hatást, a területen védendő objektum nem található. Források és kibocsátási adatok (szagcsökkentéssel) Forrás. jele Kibocsátás magassága [m] Kibocsátott légszennyező Átl. emisszió érték* [mg/nm 3 ] D1 0 0,0 5 SZAG 16,700 D2 0 0,0 5 SZAG 16,700 *A szagcsökkentésre a piacon lévő szereplők ~90 95% os csökkentési hatásfokot tudnak biztosítani, azonban a környezeti biztonság érdekben a szagcsökkentés arányát ennél kedvezőtlenebb, 80% os arányban ban határoztuk meg. Levegőminőség és határértékek A jelenlegi levegőminőség meghatározásához az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat automata immissziós mérőállomásainak és manuális méréseinek felhasználásával a vizsgálati területre interpolált évi adatait használtuk fel. A háttérszennyezettséget így döntően a legközelebbi mérőállomások adatai alapján határoztuk meg. 212

213 A környezeti levegő megengedhető szennyezettségének mértékét a 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltak szerint vettük figyelembe. A terhelhetőség a határérték és a háttérterhelés különbsége. Levegőszennyező anyag Határérték (µg/m 3 ) Háttérterhelés (µg/m 3 ) Terhelhetőség (µg/m 3 ) SZAG 50,0 0,0 50,0 Számítási eredmények Számítás SZAG komponensre: Vizsgált forrás: D1 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZAG=60120,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 0,868 m szigma z: 2,145 m konc.: 6,347 SZE/m3 távolság: 2 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 1,435 m szigma z: 2,221 m konc.: 4,745 SZE/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 1,435 m szigma z: 2,221 m konc.: 4,745 SZE/m3 távolság: 4 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,077 SZE/m3 D1 0 forrás hatástávolsága SZAG esetén: 4 m D1 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 5,820 SZE/m3 213

214 SZAG terhelhetőség: 50,0 D1 0 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető Vizsgált forrás: D2 0 Vizsgált forrás: D2 0 vizsgált elsz. irány: 203,0 fok É tól K felé Kiválasztott légszennyező: SZAG=60120,000 SZE/h Tsz1/2=0 TA1/2=0 Átlagolási idő: 1 órás Maximális 1 órás koncentráció: szigma y: 0,479 m szigma z: 2,110 m konc.: 8,087 SZE/m3 távolság: 1 m "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 1,102 m szigma z: 2,173 m konc.: 5,000 SZE/m3 távolság: 3 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: szigma y: 1,102 m szigma z: 2,173 m konc.: 5,000 SZE/m3 távolság: 3 m "A" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 5,000 SZE/m3 "B" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 10,000 SZE/m3 "C" feltétel szerinti 1 órás koncentráció: 6,470 SZE/m3 D2 0 forrás hatástávolsága SZAG esetén: 3 m D2 0 átlagos 1 órás koncentráció a hatásterületen: 6,652 SZE/m3 SZAG terhelhetőség: 50,0 D2 0 forrás védőtávolsága SZAG esetén: nem értelmezhető Maximális hatástávolsággal rendelkező forrás: D1 0 4m 214

215 Összefoglalás A 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet feltételei szerint a hatástávolságok: Forrás Maximális hatástávolság [m] D1 0 4 D

216 5 5. ábra Szaghatás szagcsökkentéssel A fentiekből látható, hogy megfelelő szagközömbösítéssel a telep területén kívül szaghatás, így bűzhatás nem jelentkezik, a szaghatás a válogató épület 4m es körzetében érzékelhető. Véleményünk szreint a telep működtetése során a módosított 306/2010 (XII. 23.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Rendelet) meghatározott bűz definiciója nem teljesül, ezért nem szükséges védelmi övezet kijelölése. Amennyiben a Hatóság megítélése szerint ennek kijelölése szükséges, úgy annak nagyságát a Rendelet 5. (4) és (5) bekezdéseire figyelemmel a szagforrástól max. 50m távolságban javasoljuk kijelölni, mivel a szaghatás számításaink alapján ezen a távolságon belül még szagcsökkentési intézkedések nélkül is 1 SZE/m 3 érték alá csökken ZAJVÉDELEM Az Üzemeltető rendelkezésünkre bocsátotta a dokumentáció elkészítéséhez szükséges dokumentumokat, adatokat melyek hitelességéért és pontosságáért az Üzemeltető tartozik felelősséggel Alapadatok (zajterhelés) A dokumentáció 3. Fejezetében bemutatásra kerültek az egyes csarnoképületekben betelepítésre kerülő gépek, azok tervezet üzemidejével, valamint zajvédelmi számításokhoz szükséges alpadatokkal. 216

217 Bemutatásra kerültek korábban a tervezett csarnoképületek befoglaló méretei és homlokzati rendszerei is. Előzőek alapján meghatározhatjuk az egyes csarnoképületek/helyiségek egyenértékű diffúz A hangnyomásszintjét: A felhasznált összefüggés: L Aeqdiffúz L WAeq +10 log(4/r T ) R T teremállandó (R T = A átl /(1 átl ) átl átlagos elnyelési tényező, jelen esetben 0,1 0,15 Épület Válogató Depolimerizálódesztilláló Gázosító Gépterem Bálázó L Aeqdiffúz [db] 70,3 69,9 69,3 84,9 66,9 Zajkibocsátás szempontjából az üzemcsarnokok nyílászárói a mértékadók, sugárzó felületekként ezekkel számoltunk, mivel a homlokzatok felületelemeinek léghanggátlása alapján várhatóan ezen felületek lesznek a sugárzó felületek. Üveg, fém (fix nyílászárók) Falazat Nyílászárók (ajtók) 32 db 32 (60) db (a gépterem falazata szigetelt) 25 db Az egyes csarnoképületek sugárzó felületeit (kapuk)a következő táblázat részletezi: Csarnok, ill. homlokzat Válogató Depolimerizálódesztilláló Gázosító Gépterem Bálázó Nyugati 8mx5m Déli 4,5x5mx2db 4,5x5m 5,5x7m 4x5m Keleti Északi 4,5x5mx2db 4,5x6m 4,5x5m A továbbiakban a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletében foglalt tartalmi követelmények alapján szedtük sorrendbe a dokumentáció következő alfejezeteit Határérték Az üzemi létesítményekben folytatott tevékenységből származó megengedett egyenértékű A hangnyomásszint határértéket (LAEQ MEG) a 27/2008. (XII. 3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 217

218 Az 1. számú melléklet szerint az üzemi tevékenységből eredő zajkibocsátási határértékek az alábbiak: HATÁRÉRTÉK (L TH ) AZ L AM N O ZAJTÓL VÉDENDŐ TERÜLET MEGÍTÉLÉSI SZINTRE [db] NAPPAL ÉJSZAKA (06 22 óra) (22 06 óra) 1 Üdülőterület, különleges területek közül az egészségügyi területek Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias, telepszerű beépítésű), különleges területek közül az oktatási létesítmények területe, a temetők, a zöldterület Lakóterület (nagyvárosias beépítésű), a vegyes terület Gazdasági terület Mivel a legközelebbi lakóépületek a zajkibocsátó tevékenységektől több mint 100 m távolságon kívül helyezkednek el ezért azokban az irányokban, amerre közvetlenül védendő létesítmények (lakóházak, ill. intézmények) nincsenek, az üzemi ingatlan telekhatárán az MSZ számú szabvány 3.2. pontja szerinti zajkibocsátási határértéknek kell teljesülni. Ennek mértéke: L KH = 70/70dB nappal/éjjel. Mivel a telephelyet gazdasági ipari területek határolják, ezért esetünkben figyelembe vehetjük a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. (1) A létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének (a környezeti zajforrás hatásterületének) határa az a vonal, ahol a zajforrástól származó zajterhelés: e) gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00 22:00) 55 db, éjjel (6:00 22:00) 45 db Zajterhelés és hatásterület nappal A várható hatásterületen a zaj ellen védendő területek, épületek helye, funkciója, helyrajzi száma, címe, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzete: A telephely vélelmezett zajvédelmi hatásterületén belül lakóépületek és lakóingatlanok nem találhatók, a hatásterület telekhatáron belülre korlátozódik. A hatásterület ábrázolását ezért nem tartottuk indokoltnak. A hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv szerinti besorolása A hatásterület kizárólag a a vizsgált ingatlanra terjed ki. Besorolása: gazdasági ipari terület. A zajforrások 100 m es környezetén belül gazdasági ipari területek találhatók. 218

219 Háttérterhelés meghatározása A területen (hasonló gazdasági ipari területeken végzett mérések alapján) jellemző háttérterhelés éjszakai időszakban <45 db(a), azonban esetünkben a 4. sz. út közlekedési zajától eredő alapterhelés nappal kb. 60 db(a), míg éjszaka 55 db(a). Zajterhelés meghatározása A zajterhelés számítását a NOISEMOD program segítségével készítettük el. Telekhatár Nyugati telekhatár L Aeq (db) 39,2 Déli telekhatár 26,8 Keleti telekhatár 41,1 Északi telekhatár 31,6 A gazdasági területekre vonatkozó hatásterület meghatározásához szükséges kritérium (nappali időszakban 55 db) minden irányban telekhatáron belül teljesül. A legközelebbi lakóingatlan telekhatára a telephely legközelebbi csarnokától több, mint 100 m távolságban található (mint legközelebbi védendő terület). Ebben a távolságban az üzemelésből (kb. 150m) zajszint 33 db(a) értéknek adódik. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján a zajvédelmi hatásterület telekhatáron belülre esik. Irányok (területek, épületek), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható Minden irányban határérték alatti zajkibocsátás várható. Irányok (területek, épületek), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás várható, és meg kell adni a határérték túllépés várható mértékét Minden irányban határérték alatti zajkibocsátás várható. Zajcsökkentésre alkalmazható módszerek (eszközök, megoldások, intézkedések) leírása, a javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését Nem kell zajcsökkentést alkalmazni. A tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás és a védelmi követelmények elemzése Nem alkalmazható. 219

220 5 6. ábra Üzemi zaj nappali időszakban Zajterhelés és hatásterület éjszaka A várható hatásterületen a zaj ellen védendő területek, épületek helye, funkciója, helyrajzi száma, címe, a tervezett zajforrás ezekhez viszonyított pontos helyzete: A telephely vélelmezett zajvédelmi hatásterületén belül lakóépületek és lakóingatlanok nem találhatók, a hatásterület telekhatáron belülre korlátozódik. A hatásterület ábrázolását ezért nem tartottuk indokoltnak. A hatásterületen elhelyezkedő ingatlanok rendezési terv szerinti besorolása A hatásterület kizárólag a a vizsgált ingatlanra terjed ki. Besorolása: gazdasági ipari terület. A zajforrások 100 m es környezetén belül gazdasági ipari területek találhatók. Háttérterhelés meghatározása A területen (hasonló gazdasági ipari területeken végzett mérések alapján) jellemző háttérterhelés éjszakai időszakban <45 db(a), azonban esetünkben a 4. sz. út közlekedési zajától eredő alapterhelés nappal kb. 60 db(a), míg éjszaka 55 db(a). Zajterhelés meghatározása A zajterhelés számítását a NOISEMOD program segítségével készítettük el. Telekhatár L Aeq (db) 220

221 Nyugati telekhatár 37,2 Déli telekhatár 25,7 Keleti telekhatár 40,7 Északi telekhatár 31,3 A gazdasági területekre vonatkozó hatásterület meghatározásához szükséges kritérium (éjszakai időszakban 45 db) minden irányban telekhatáron belül teljesül. A legközelebbi lakóingatlan telekhatára a telephely legközelebbi csarnokától több, mint 100 m távolságban található (mint legközelebbi védendő terület). Ebben a távolságban az üzemelésből (kb. 150m) zajszint 31 db(a) értéknek adódik. A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet alapján a zajvédelmi hatásterület telekhatáron belülre esik. Irányok (területek, épületek), ahol zajcsökkentési intézkedések nélkül is határérték alatti zajkibocsátás várható Minden irányban határérték alatti zajkibocsátás várható. Irányok (területek, épületek), ahol zajcsökkentés nélkül határértékeket meghaladó zajkibocsátás várható, és meg kell adni a határérték túllépés várható mértékét Minden irányban határérték alatti zajkibocsátás várható. Zajcsökkentésre alkalmazható módszerek (eszközök, megoldások, intézkedések) leírása, a javasolt módszerektől várható zajcsökkenés elemzését Nem kell zajcsökkentést alkalmazni. A tervezett zajvédelmi megoldások megvalósításával a zajkibocsátás és a védelmi követelmények elemzése Nem alkalmazható. 221

222 5 7. ábra Üzemi zaj éjszaka Szállításból eredő zajterhelés Az üzemelési többlet forgalom nagyságából eredő zajvédelmi vizsgálatokat a fejezet alapadataiból kiindulva végeztük el. Az említett fejezetben releváns adatokat jelen munkarészben nem ismételjük meg. Csak nappali időszakban lesz az üzemeléshez kapcsolódóan jellemző járműmozgás. A forgalom jellemzőinek leírása Többletforgalom az építkezés alatt: 60 db tehergépjármű 15 db személygépjármű Akusztikai járműkategóriák: ÁNF I. kategória II. kategória III. kategória A napszak forgalom ÁNF hez képesti arányát az út jellegéből adódóan (nagy arányú forgalmat lebonyolító főutak) a vonatkozó besorolás alapján határoztuk meg, amelyhez a többletforgalmat (csak nappali időszakban tervezett) hozzáadtuk. 222

223 A számolásához felhasznált adatok (nappal) [K] g,s,t,j,i = 0,29 [K t ] g,s,t,j,i. = 80,53 db [K t ] g,s,t,j,ii. = 81,56 db [K t ] g,s,t,j,iii. = 84,92 db Korrekcióhoz szükséges számítási eredmények [K D ] g,s,t,j,i M nappal I. 9,5 II. 13,01 III. 17,52 L Aeq (7,5) g,s,t,j,i M nappal I. 71,0 II. 68,5 III. 67,4 L Aeq (7,5) g,s,t,j, M nappal 74,0 Vizsgálati pontok: Ingatlan [hrsz] Távolság úttengelytől [m] LAeq nappal [db] Hé: 65 [db] 010/7 30,7 64,8 014/37 48,1 61,7 014/59 50,3 61,4 014/7 85,2 57,1 014/8 107,5 55,1 014/9 136,3 53,0 012/16 74,9 58,2 012/5 127,9 53,6 012/6 152,7 52,0 012/2 225,5 48,7 Fentiek alapján megállapítható, hogy az építési többletforgalom hatása ~0,1 db nem kimutatható zajvédelmi szempontból a 4. sz. főút jelenlegi forgalmához viszonyítva. A többletforgalomnak hatásterülete nem értelmezhető. 223

224 VÍZVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK A telep részleges lebetonozása, beépítése megváltoztatja a területi párolgást, illetve a mesterséges vízelvezetés kialakítását teszi szükségessé. A talajrétegek párolgásváltozásának hatása indifferens, az a talajvízszintre érdemi hatást nem gyakorol. A hulladékfeldolgozó üzem létesítményei kialakítása megfelelő műszaki védelemmel történik, a tervezett tevékenység a talajra, talajvízre érdemi hatást nem gyakorol, így a jelen dokumentációban tartalmazottnál részletesebb hatásvizsgálat végzését szükségtelennek tartjuk. A talajra, talajvízre gyakorolt hatsok visszaellenőrzésére monitoring rendszer kialakítása tervezett. Jelenleg a terület kiépített vízelvezetéssel nem rendelkezik. A telep létesítése után a telephelyen keletkező csapadékvizek a 4. sz. főút árkába, valamint a vasúti talpárokba kerülnek bevezetésre, melyhez vízjogi engedélyezési kérelem kerül benyújtásra Felszíni vizeket érintő hatások A felszíni csapadékvíz elvezetésnek hátránya a meglévő állapothoz képest, hogy a csapadékot rövid időn belül kell elvezetni, míg jelenlegi helyzetben a csapadék lassú ütemben beszivárog a talajba, közvetetett talajvízbe. A tevékenység a talajvíz vízháztartására nem gyakorol érdemi hatást. Védendő környezeti elem: víz Hatást kiváltó tevékenység: üzemelés Hatótényező: csapadékvíz elvezetés Kiváltott környezeti hatás: beszivárgás csökkenés, felszíni vízelvezető rendszer terhelése Hatás időtartama: tartós Hatásterület: a tevékenység céljára lehatárolt terület Hatás minősítése: semleges A területen havária felszíni elfolyás, illetve a felszín alatti tartályparkhoz tartozó vezeték sérülése esetén következhet be. Amennyiben a havária burkolt felszínen történik felitató anyaggal megakadályozásra kerül a szennyezés környezetbe (talaj, csapadékvíz elvezető rendszer) jutása. Talajba került szennyezés egy része a talajban megkötődik, nagyobb mennyiségű szennyezés hozzávetőleg 8 óra alatt érné el a talajvizet. A talajvízben került szennyezés a Darcy képlet alapján 0,009 esés mellett max. 23 m/év sebességgel tudna terjedni a talajvízben, és a talajvíz áramlási útján (250 m) az Érpatakifőfolyáshoz (VIII.) ~11 év alatt jutna le. 224

225 Havária esetén a szennyezés jellemzően azonnal, de néhány órán belül 99 % os biztonsággal észlelhető, így a környezeti szennyezés kialakulása megelőzhető. Haváriánál a hatásminősítés nem lehetséges, olajszennyezés esetén a szennyezett talajt veszélyes hulladékként el kell távolítani. A vízminőség rendszeres ellenőrzésére a telep északi oldalán 2 db 5 m mélységű figyelőkút kialakítása javasolt, általános vízkémia, BTEX TPH komponensek évi kétszeri vizsgálatával Vízhasználatok A telephelyen szükséges szociális vízigény kielégítése a közműhálózatról tervezett. A technológiai víz biztosítása érdekében a technológia folyamán keletkező vízgőz kondenzálásával, valamint 1db fúrt kút létesítésével tervezik biztosítani. A tűzivíz igény kielégítése a tetőfelületekről lefolyó csapadékvízből, illetve közműhálózatról biztosított. A tervezett telepek éves vízigénye, tehát a tervezett kutakkal szemben támasztott éves vízfelhasználási követelmények: A technológiai vízigény a műanyaghulladékok mosásához, a berendezések tisztításához szükséges Csapadékvíz A telep nagysága m 2. Szociális vízigény (m 3 /év) 7000 Technológiai vízigény (m 3 /év) 180 Összesen 7180 Csapadékvíz intenzitás szempontjából háromféle felületet különböztetünk meg: tetőfelület, burkolt felület, zöldfelület. A megvalósulási építészeti tervdokumentáció alapján az alábbi felületnagyságok találhatók a telephelyen: A tetőfelület (épületek területe) nagysága: m 2. A burkolt felület nagysága (szilárd burkolat): m 2 A zöldfelület nagysága: m 2 A magyar előírásoknak megfelelően általában az adott területre 10 perc alatt 1, 2 vagy 4 éves visszatérési periódusonként lehullott maximális csapadékösszegek értékeit kell figyelembe venni. A mértékadó csapadékintenzitás számításánál Budapesten általában a kétéves, vidéken az egyéves gyakoriságot kell figyelembe venni. 225

226 A következő táblázatban látható a számításnál figyelembe vehető tízperces maximális csapadékösszegek visszatérési periódusonként: Város Intenzitás, i [l/s ha] 10 perces zápor visszatérési periódus 1 éves 2 éves 4 éves Nyíregyháza Mértékadó csapadékintenzitás (l/s) különböző tízperces maximális csapadékösszegek visszatérési periódusonként: 10 perces zápor 1 éves visszatérési periódussal (l/sec/ha): 197 Csapadékintenzitás ényező csapadékterhelés csapadékterhelés Lefolyásit Mértékadó Mértékadó Vízgyűjtő terület (m 2 ) Q (m 3 /10 perc) (Ψ) (m 3 /s) (l/s) Épületek ,197 0,95 0, Szilárd burkolat ,197 0,65 0, Zöld felület ,197 0,02 0,01 10 Mértékadó csapadékterhelés (l/s) 400 Zápor idején lehulló csapadék mennyisége (m 3 ) perces zápor: 240 m 3 egy zápor mennyisége. Ezt a mennyiséget a jelen időjárás szeszélyfaktorával módosítjuk (1,3 as biztonsági tényező), mely szerint a mértékadó zápor mennyisége: 312 m 3, tehát elvezetésre kerül 312 m 3 / 10 perc 31 m 3 /perc. A zöld területre hullott csapadékvíz természetes szikkasztású, viszont a többi a területre hulló csapadék elvezetése a telephelyen található összefolyókon keresztül csapadékvíz folyókákon, gravitációs lejtéssel történik a befogadóba, mely a telephelyeken kialakításra kerülő árkok, szükség szerint átmeneti záportározóval. A telepre hulló és összegyűlő csapadékvíz nem szennyeződhet, mivel az a zárt technológiának köszönhetően szennyezőanyaggal közvetlenül nem érintkezhet Kommunális szennyvíz A teljes kommunális szennyvíz mennyiség közcsatornába kerül bevezetésre. Éves becsült mennyisége 6000 m Technológiai szennyvíz kibocsátás A telephelyen keletkező szennyvíz éve mennyisége a depolimerizáló csarnokban a mosóvízból évente kb. 96 m 3, ami tisztítást (ülepítés, szűrés) követően közcsatornába kerül bevezetésre. A desztilláló csarnokban a fentiekhez hasonlóan évente kb. 6 m 3 szennyvíz keletkezik. 226

227 A desztilláló csarnokban keletkező szennyvíziszap mennyisége évente 36 m3, míg a berendezések tisztítása során a szennyezett 78 m 3 vízből keletkező szennyvíziszap mennyisége évente mintegy 42 m 3. A gázosítás során a véggázztisztításból évente mintegy 100 m 3, míg a kondenzátumból ülepítést követően 12m 3 /év szennyvíziszap keletkezik. A teljes mennyiség veszélyes hulladékként kerül elszállításra TALAJ ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELMÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ HATÁSOK A beruházás önmagában területet foglal, mellyel az érintett földrészlet elveszti talaj funkcióját, ezért ebből a szempontból bár az adott helyen megsemmisítő de összességében elviselhetően terhelő hatású. A talajra esetlegesen szintetikus és/vagy ásványolaj kerülhet, mely az ott dolgozó erő és munkagépek, valamint szállítójárművek hibás hidraulikus munkahengereiből, és tömítéshibáiból származhat. Ennek előfordulása csak kis volumenű lehet. Ebben az esetben azonnali kárelhárítással meg kell akadályozni a terjedést. A tervezett technológia zárt rendszerben történik, talajszennyezést nem idézhet elő. A talaj tekintetében normál üzemben releváns hatásként egyedül a légszennyező anyagok kiülepedését kell megemlíteni. Tekintve a korábbi Levegőtisztaság védelmi fejezetben bemutatott hatásokat, a kiülepedésből eredő terhelés csekély. Természetesen talajvédelmi szempontból a tervezett tevékenység nem kedvező, azonban a hatás a telep területére koncentrálódik HULLADÉKGAZDÁLKODÁST ÉRINTŐ HATÁSOK A tervezett létesítmény célja hulladékgazdálkodási tevékenység végzése, amely nem veszélyes hulladék komplex feldolgozását (tárolás, előkezelés, hasznosítás) célozza meg. A dokumentáció jelen fejezete a hulladékgazdálkodási engedély megszerzéséhez szükséges adatokat is tartalmazza. a) a kérelmező neve, székhelye, telephelye, valamint statisztikai azonosító adatai A dokumentáció 1. fejezete tartalmazza b) a tervezett hulladékgazdálkodási tevékenység és kezelési művelet megnevezése, a kezelési műveletnél alkalmazandó módszerek, kezelési technológia részletes leírása; A komplex technológia bemutatását a 3. fejezet tartalmazza. c) a hulladék fajtája, típusa, jellege, összetétele, valamint a kezelni tervezett éves hulladékmennyiség típusonként az adott kezelési művelet megjelölésével; Az adatokat a jelent fejezet g) pontja tartalmazza. d) a tervezett kezelési művelettel érintett terület megnevezését; Az érintet terület: Újfehértó 08/34 hrsz ingatlan. 227

228 e) a kezelési művelet elvégzéséhez szükséges személyi, tárgyi és közegészségügyi feltételeket, az alkalmazni kívánt kezelési technológiát, továbbá az eszközök, a berendezések és a járművek műszaki jellemzőit, azok állapotát, minőségét és felszereltségét; A tervezett tevékenység zöldmezős beruházás keretében valósul meg új berendezések, eszközök beüzemelésével. A tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi feltétel biztosítása az engedélyezési eljárásokkal, illetve a próbaüzem során biztosításra kerül. A vonatkozó releváns adatokat a dokumentáció korábbi fejezetei tartalmazzák. f) a tervezett kezelési művelettel érintett hulladékgazdálkodási létesítmény, telephely címét, helyrajzi számát, műszaki és környezetvédelmi jellemzőit, állapotát, minőségét, felszereltségét, kapacitását (megjelölve a hulladéktároló hely tárolási kapacitását), a jogerős építésügyi hatósági engedély, a használatbavételi vagy fennmaradási engedély másolatát, a jogerős telepengedély másolatát; ha a kérelmező a kezeléshez használni kívánt eszközöket, berendezéseket, járműveket bérli vagy lízingeli, akkor e jogviszony igazolását; Az adatokat a dokumentáció korábbi fejezetei részletesen ismertetik, a vonatkozó engedélyek beszerzése folyamatban van. g) a kezelés technológiájával kapcsolatban: ga) a kezelés során felhasználni kívánt segédanyagokat, biológiai kezelés esetében a kezelés helyszínén képződő csurgalék, illetve csapadékvíz összegyűjtésének és kezelésének módját, A dokumentáció 3. fejezete tartalmazza. gb) a kezelés során képződött anyag és hulladék mennyiségét, fajtáját, típusát, jellegét, összetételét, fizikai megjelenési formáját, annak tervezett kezelési módját, további felhasználási lehetőségeit, A tervezett telephelyen komplex hulladékgazdálkodási tevékenységek végzése tervezett, melyek a következők: Hasznosítási műveletek R1 Elsődlegesen tüzelő vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása; R3 Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása (ideértve a komposztálást, más biológiai átalakítási műveleteket, továbbá a gázosítást és a pirolízist is, ha az összetevőket az utóbbiaknál vegyi anyagként használják fel); R12 Átalakítás az R1 R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (R kód hiányában ez a művelet magában foglalhatja a hasznosítást megelőző előkészítő műveleteket, mint például az R1 R11 műveleteket megelőzően végzett válogatás, aprítás, tömörítés, pelletkészítés, szárítás, zúzás, kondicionálás vagy elkülönítés); R13 Tárolás az R1 R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében. 228

229 A hasznosítást megelőző előkészítő műveletek Fizikai előkezelés, átalakítás: E02 03 aprítás (zúzás, törés, darabolás, őrlés); E02 04 tömörítés, bálázás, darabosítás (pl. agglomerálás, regranulálás); E02 05 válogatás alaki jellemzők szerint (osztályozás); E02 06 válogatás anyagminőség szerint (osztályozás); E02 07 pellet készítés, brikettálás; E02 12 szárítás; E02 13 szitálás, rostálás; E02 15 mosás; E02 16 keverés; A kezelendő beszállításra kerülő hulladék: gc) a kezelés anyagmérlege Beérkező hulladék azonosítója: azonosító számú Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is Beérkező hulladék megnevezése: Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is (közszolgáltató által beszállítva) Éves kezelendő mennyiség: Napi kezelendő mennyiség: tonna 300 tonna 1. Lépés: R13, R12 Műveleten átesett hulladék Egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is (közszolgáltató által beszállítva) a teljes bejövő hulladékmennyiséget érinti ( t/év) E kódok: E02 03, E02 04, E02 05; E02 06, E02 13, E02 13, E02 16, Keletkező anyag, hulladék Fém vas mennyisége: 800 t/év; 1,8 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás céljából) Nem vas fémek mennyisége: 800 t/év; 3,0 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel 229

230 rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás céljából) Műanyag és gumi (PET, PVC) mennyisége: 4000 t/év; 12,0 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás céljából) Üveg mennyisége: 600 t/év; 1,8 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás céljából) Papír és karton mennyisége: 6000 t/év; 18,0 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás céljából) Egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) mennyisége: 300 t/év; 0,9 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás/ártalmatlanítás céljából) Egyéb, a től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) mennyisége: 6000 t/év; 18,0 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás/ártalmatlanítás céljából) Műanyag (PET és PVC től eltérő) mennyisége: t/év; 40,8 t/nap a teljes mennyiség a telephelyen belül kerül hasznosításra Éghető hulladékok mennyisége: t/év; 106,5 t/nap a teljes mennyiség a telephelyen belül kerül hasznosításra 230

231 2. Lépés: R12, R13 Az 1. lépést követően a további előkezelések is megtörténnek az alábbi hulladékokkal) E kódok: 1. lépés, valamint E02 12, E02 15; Műveleten átesett hulladékok: Műanyag (PET és PVC től eltérő) mennyisége: t/év; 40,8 t/nap a teljes mennyiség a telephelyen belül kerül hasznosításra Éghető hulladékok mennyisége: t/év; 106,5 t/nap a teljes mennyiség a telephelyen belül kerül hasznosításra 3. Lépés: R3, R1 Műveleten átesett hulladékok: Műanyag (PET és PVC től eltérő) mennyisége: t/év; 40,8 t/nap Éghető hulladékok mennyisége: t/év; 106,5 t/nap Keletkező anyag, hulladék Veszélyes anyagokat tartalmazó, pirolízis hulladék mennyisége: 200 t/év; 0,6 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás/ártalmatlanítás céljából) Pernye, amely különbözik a tól: 2300 t/év; 6,9 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (ártalmatlanítás céljából) Gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok: 200 t/év; 0,6 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (ártalmatlanítás céljából) Pirolízis hulladékok, amelyek különböznek től (salak) mennyisége: 2300 t/év; 6,9 t/nap a teljes mennyiség hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező vállalkozás számáéra átadásra kerül (hasznosítás/ártalmatlanítás céljából) salak mennyisége: 2300 t/év; 6,9 t/nap 231

232 a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz megszűnés) gázolaj mennyisége: 8858 m 3 /év; 26,57 m 3 /nap a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz megszűnés) benzin mennyisége: 2158 m 3 /év; 6,47 m 3 /nap a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz megszűnés) fűtési olaj mennyisége: 1852 m 3 /év; 5,56 m 3 /nap a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz megszűnés) szénbrikett mennyisége: 1050 t/év; 3,15 t/nap a teljes mennyiség értékesítése tervezett (hulladékstátusz megszűnés) szintézis és szintetikus gáz mennyisége: t/év; 93,3 t/nap a teljes mennyiség villamos és hőenergia termelésre tervezett a telephelyen (saját energiaigény fedezése és értékesítés hulladékstátusz megszűnés) Összesített adatok: Telephelyre beszállított hulladék: ( t/év) Telephelyről kiszállítandó hulladékok: (600 t/év) (1000 t/év) (600 t/év) (300 t/év) (6000 t/év) (6000 t/év) (4000 t/év) (200 t/év) (2300 t/év) (200 t/év) (2300 t/év) 232

233 Telephelyről kiszállítandó termékek: gázolaj (8858 m 3 ) benzin (2158 m 3 ) fűtőolaj (1852 m 3 ) brikettált szén (1050 t/év) salak (2300 t/év) Telephelyen hasznosítandó termékek: szintetikus és szintézisgáz (31050 t/év) értékesített energia: MW/év gd) a kezelési folyamat szempontjából kritikus ellenőrzési pontokat, A kezelés során a technológia optimális működése és a környezetvédelmi célok érvényesülése érdekében a beszállítástól a kiszállításig, illetve hasznosításig minden technológiai lépés ellenőrzött. Számítógép által szabályozott és ellenőrzött kritikus pontok: gépi válogatás depolimerizáció és desztilláció gázosítás gáz hasznosítás ge) a kezelés technológiájának műszaki és környezetvédelmi jellemzőit; A leírásokat a dokumentáció fejezetei részletesen ismertetik. h) a kezelési művelettel elérni kívánt környezetvédelmi és gazdasági célt; hasznosítás esetén az előállítani kívánt anyag vagy termék előállításával, gyártásával vagy forgalomba hozatalával járó környezetvédelmi és gazdasági előnyt, hasznot, továbbá a Ht. 9. (1) bekezdésében meghatározottak szerint a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó igazolást; Az elérni kívánt célokat a dokumentáció 2 3. fejezetei részletesen ismertetik. Hasznosítási műveleten átesett anyag vagy tárgy a továbbiakban nem tekintendő hulladéknak a következő feltételek együttes teljesülése esetén: meghatározott célra rendeltetésszerűen, általános jelleggel használják, rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet, megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást. A fentiek alátámasztására vonatkozó igazoló dokumentumok beszerzése folyamatban van. (üzemanyagok, gáz, szénbrikett, salak) Az értékesítésre tervezett hulladékhasznosítási műveleten átesett, azok eredményeképpen keletkezett termékekre (ld. korábban) van piaci kereslet és általános jelleggel használatosak oly módon, hogy a vonatkozó műszaki követelményeknek megfelelnek, ezáltal biztosított, hogy összességükben nem eredményeznek a környezetre, vagy az emberi egészségre káros hatást. 233

234 i) a kezelési tevékenység végzéséhez szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló pénzügyi eszközöket, azok garanciáit, valamint a meglétükre vonatkozó nyilatkozatot; a céltartalék képzésére vonatkozó tervet, továbbá a környezetvédelmi biztosítás megkötésének tényét igazoló dokumentumot, ha a kérelmező a Ht. 71. a szerinti gazdálkodó szervezetnek felel meg; A fentiek alátámasztására vonatkozó igazoló dokumentumok beszerzése folyamatban van. j) a környezetbiztonságra, az esetlegesen bekövetkező káresemény (havária) elhárítására vonatkozó tervet; szükség esetén a monitoringra vonatkozó részletes tervet, a tevékenység felhagyására vonatkozó részletes tervet (utógondozás); A szükséges adatokat a dokumentáció előző fejezetei tartalmazzák. k) a hulladék telephelyen történő tárolásának módjára és körülményeire vonatkozó adatokat, információt; A hulladékok telephelyen belüli tárolása a technológiai leírásban foglaltak szerint a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Az előkezelésen átesett, értékesítésre, elszállításra váró hulladékok tárolása a késztermék tároló csarnokban, az organikus hulladék (fóliázott bálákban) az organikus hulladék tároló csarnokban történik. A hasznosításra váró műanyag hulladékok tárolása a válogató csarnokban tervezett. A bejövő kommunális hulladék tárolása, valamint a feldolgozási technológiában nem felhasználható hulladékok gyűjtése és szállításig történő tárolása szintén a válogató csarnokban történik. l) ha a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló kormányrendelet környezetvédelmi megbízott alkalmazását írja elő, akkor annak igazolását; Az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot csatoljuk. m) az állami adó és vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásának másolatát arra vonatkozóan, hogy a kérelmezőnek az állami adó és vámhatóságnál lejárt köztartozása nincs, vagy igazolás hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel; A fentiek alátámasztására vonatkozó igazoló dokumentumok beszerzése folyamatban van. n) a kérelmező korábbi hulladékgazdálkodási tevékenységéről szóló, 11. szerinti nyilatkozatot, valamint o) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező figyelembe vette e a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben foglaltak szerint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő álláskereső alkalmazásának lehetőségét. 234

235 ÉLŐVILÁGRA ÉS TÁJRA KIFEJTETT HATÁSOK Az élővilágot befolyásoló hatások két csoportra bonthatóak. A telep üzemeltetése előttiekre, majd az üzemi állapotok alattiakra. Alapvetően a jelenleg meglévő élőhelyi hálózat, belső struktúra sérülését az előbbiek, azaz a földmunkák és építkezés hatásai okozzák. A második szakaszban a telep környezete regenerálódási, újraszerveződési (szukcessziós) szakaszba lép, amikor az élőlények térfoglalása a már meglévő emberi hatásokhoz alkalmazkodva játszódik le. Ebből a szempontból mindig lényegesek azok a természetes vagy természetközeli foltok, sávok, amelyek az emberi létesítmények közé néha vonalszerűen, gyakran fragmentálódva szorulnak, hiszen ezek fognak számítani az élőlények ugródeszkáinak. Sem az építési, sem az üzemeltetési szakasz élővilágot érintő hatása nem lépi túl a pár 100 méteres hatótávolságot. Az első szakaszban jelentősek lehetnek a munkagépek miatt, a műutat és az építési területet összekötő út melletti reakciók. A bekötő út rövid, szakaszosan telephelyi nyílt területtel, cserjékkel, fákkal kísért, így elsősorban állatfajok (pl. rovarok, madarak) zavarása jelentkezhet. A mai műszaki elvárásokhoz igazodva viszont az építkezés megfelelő időjárási körülmények között igen gyorsan befejeződik, így a zavarás hatása rövid és nem okoz visszafordítatlan károsodásokat. Szintén visszafordítható folyamatnak tekinthető az élőhelyek foltos sebeinek keletkezése, majd ezek újbóli természetes és mesterséges revitalizációja. Természetes propagulum szóródás hatására a környező természetközeli élőhelyek társulás alkotó karakterfajai is megjelenhetnek a létesített környezetben, a véderdősávok idővel fajokban gazdagabbá válhatnak. A zavaró hatások alapvetően kedvezőtlen hatásoknak tekinthetőek, amelyeket a beruházó és üzemeletető ellensúlyozni igyekszik (pl. építés ütemezése, kiporzás csökkentése, védőfásítás, gyepesítés). A telephely létesítése és üzemeltetése önálló egységet képez a nevezett helyrajzi számú területeken, így hatása az élővilágra nem adódik hozzá más tevékenységhez. A korábbi fejezetekben felsorolt fajok és az általuk képzett társulások csekély természetvédelmi jelentőséggel bírnak, így a telephely az élőhelyi viszonyok átalakításával nem okoz maradandó károkat. A munkák befejeztével törekedni kell a szabad felszínek újbóli növényekkel történő betelepítésére, kerülni kell a gyomok megjelenését, elterjedését. A táj esztétikai és funkcionális szerepének védelme érdekében javasolt megfelel növényállomány telepítése. Az élőhelyek regenerálódását segítik elő: gyepesítés, cserjésítés, fásítás; gyomok mechanikai irtása, még a magvak érlelését megelőzően. A beruházás hatására az adott területen, tájban a pillanatnyi tájhasználati formák jelentősen módosulnak, a területen jelenleg mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A beruházás zavart, kisebb természeti értékű (agrár, gazdasági erdősáv) élőhelyeket érint, ritka természeti és épített környezeti értéket nem érint. 235

236 A telep működése nem befolyásolja alapvetően a területen élő állatfajok elterjedését, előfordulási gyakoriságát. A környéken már régóta folyik emberi, elsősorban mezőgazdasági tevékenység, így az ott élő állatfajok az évek során kellően alkalmazkodtak a megváltozott viszonyokhoz. A területen létesítendő telephely nem okoz a külső védelmet jelentő kerítés révén sem az élőhelyek között barrier hatást. A táj funkciója így nem változik meg alapvetően. A jelenlegi tájkép az emberi beavatkozások révén átalakult döntően természeti formákat tartalmazó állapotból, mesterséges elemeket (pl. épületek, utak) tartalmazó habitussá. Ez manapság a települések környéki ágazati területeinek megfelelő megjelenési forma. A fehér falak, szürkés árnyalatú burkoló és tetőfedő anyagok manapság részévé váltak a hazai agrárkörnyezetnek. A táj szerkezete helyi léptékben fragmentáltabb lesz a beruházással, de a természetközeli élőhelyek hálózata a kivitelezés előtti állapotban marad. A táj szerkezete változik, de a településrendezési elképzeléseknek megfelelően. Sem a beruházással közvetlen érintett, sem a szomszédos élőhelyek nem biztosítanak kizárólagos élőhelyet egyetlen őshonos, védett növény és állatfaj számára, így ebben az esetben ezek megsemmisüléséről és pótlásáról sem beszélhetünk. Egyéb különleges intézkedés nem szükséges. Természeti erőforrás a beruházás, és a majdani üzemelés során nem károsodik, semmisül meg KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÜGYI HATÁSOK ISMERTETÉSE A környező lakóterületek olyan mértékű expozíciónak nem lesznek kitéve, hogy a tevékenység a hatásterületen belül az egészségügyi határértékeket megközelítené, meghaladná. Az állandó zajnak szintén káros hatásai lehetnek a telep környezetében élőkre, az erős hanghatás megnöveli az adrenalin szintet, ez szűkíti az ereket és emeli a vérnyomást. Ha ez tartós, érrendszeri betegségekhez vezet, további hatások fejfájás, fáradtság, gyomorfekély. A tevékenységből eredő zaj káros egészségügyi hatás a lakott ingatlanoknál nem várható. A felszín alatti vizekre, és ezáltal a távlati ivóvízbázisokra a tevékenység minőségi szempontból nincs hatással, ezért egészségkárosító hatás nem várható A KÖRNYEZET ÁLLAPOTÁNAK VÁLTOZÁSA MIATT VÁRHATÓ KÖZVETLEN GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEK BECSLÉSE A hatásterületen található környezet csak tájképi szempontból változik meg. A tervezett beruházás közelében mezőgazdasági művelésű területek és ipari gazdasági épületek találhatók. A tervezett beruházás a folytatott tevékenységet nem zavarja. A településrendezési tervben sem szerepel a város északi irányú terjeszkedése, ebből eredően nem várható a hatásterületen található ingatlanok értékcsökkenése. 236

237 A tevékenység által igénybe vett közutak terheltsége jelenleg is jelentős, azok állagának romlásához a tevékenység hozzájárul, de mivel additív járműforgalom töredéke a jelenleginek, nem bizonyítható a tevékenység ilyen irányú káros hatása. 237

238 6. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK 6.1. A LEHETSÉGES IGÉNYBEVETTSÉGET, SZENNYEZETTSÉGET ÉS KÁROSÍTÁST MEGELŐZŐ, CSÖKKENTŐ, KOMPENZÁLÓ, ILLETVE ELHÁRÍTÓ INTÉZKEDÉSEK MEGHATÁROZÁSA Létesítésre vonatkozó előírások: Az építés során meg kell akadályozni, hogy víz és talajszennyezés következzen be. Az esetlegesen fellépő rendkívüli szennyezést azonnal el kell hárítani, és a bekövetkezett káreseményt, valamint a megtett intézkedéseket jelenteni kell a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. A zajkibocsátásra vonatkozó, 27/2008 (XII. 3.) KöM EüM együttes rendelet 2. sz. mellékletében megállapított zajterhelési határértékek teljesülését a kivitelezőnek az építkezés teljes időtartama alatt biztosítani kell. Építési munkálatok, így a szállítás is csak a nappali időszakban végezhetők. Az építés, bontás során keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosításáról, illetve ártalmatlanításáról a kivitelezőnek kell gondoskodni. Üzemeltetés: A legfontosabb energia és anyaghatékonysági intézkedések: A tervezett épületek, ill. berendezések megfelelő hőszigeteléssel ellátottak. A telep vízellátását biztosító rendszert az üzemeletetési szabályzat szerint rendszeresen ellenőrzik. A telep fogyasztásait folyamatosan, mérőműszerrel nyomon követik, és a mért adatokat feljegyzik. A fajlagos fogyasztási adatok függvényében a szükséges intézkedéseket megteszik. A telepen tervezett technológia számítógép által vezérelt és optimalizált, a felhasználása kerülő anyagok optimális hasznosítása ez által biztosított. A technológia során keletkező hulladék hő hasznosításra kerül a telep fűtésére. A technológiai víz és levegő felhasználás során az ismételt felhasználást részesítik előnyben Biztonság: A kockázatok kezelésére létrehozott biztonsági rendszer előírások: a szennyező anyagok kikerülését ellenőrző rendszerek tároló rendszerek, vagy a vízre veszélyes anyagokat tartalmazó tartályok kármentői tűzvédelmi rendszerek és eszközök (tűzfalak, tűzérzékelők, tűzoltó rendszerek) robbanásvédelem rendszerei és eszközei szabotázs elleni védelmi rendszerek (pl. épület biztonsági berendezései, beléptetést szabályozó és megfigyelésre vonatkozó intézkedések) villámvédelem tűzérzékelő és tűzvédelmi eszközök az alacsony feszültségű áramelosztó paneleknél 238

239 a veszélyes anyagok vagy ezek keverékeinek kibocsátását, leválasztását vagy tárolását biztosító eszközök, pl. tárolótartályok, vészleengedő és vészkiürítő rendszerek figyelmeztető, riasztó és biztonsági rendszerek, melyek vagy a normális működésben beálló zavarok esetén lépnek működésbe, vagy megakadályozzák az üzemzavarokat, vagy visszaállítják a normális állapotokat. az épületek szulfátálló padlóval ellátottak, amely meggátolja az esetlegesen kijutó csurgalékvizek földtani közegbe, felszín alatti vizekbe való szivárgását az üzem és területe, illetve a szállítási útvonalak szilárd burkolattal ellátottak, ezáltal a kiporzás, a földtani közeg és a felszín alatti vizek elszennyeződése csökken A tervezett tevékenység automatizált és monitoringozott. Az üzemeltetés során a váratlanul bekövetkezhető események kapcsán havária terv készítése kötelező. A havária tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást szerveznek, és gondoskodnak arról, hogy minden műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. Az üzemeltető feljegyzést készít bármely a területen használatban lévő technológia, vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról, illetve karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban. Az üzemszerű állapottól való bármely eltérés esetén a környezetterhelés elleni intézkedéseket azonnal meg kell tenni az Üzemi Kárelhárítási Tervben foglaltakkal összhangban, és haladéktalanul értesíteni kell a Felügyelőséget. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény, továbbá a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelete kárelhárítással összefüggő üzemi terv készítését nem írja elő a tervezett technológiához, azonban annak elkészítését javasoljuk. A terv célja, hogy a telepen dolgozók megismerjék a technológiából adódó vízminőségvédelemmel kapcsolatos veszélyeket, a balesetek megelőzésének lehetőségeit valamint az esetlegesen bekövetkezett haváriák során melyek az elvégzendő lokalizációs és kárelhárítási feladatok. Az Üzemi Kárelhárítási Tervben foglaltakról a dolgozóknak oktatást kell szervezni, és gondoskodni kell arról, hogy mindhárom műszakban tartózkodjon a telepen a kárelhárítás vezetésére alkalmas személy. A Környezethasználó köteles feljegyzést készíteni bármely üzem, technológia vagy berendezés működési zavaráról, meghibásodásáról, évi rendszeres leállásáról vagy karbantartás miatti leállásáról a külön erre a célra rendszeresített naplóban, valamint minden elvégzett megfigyelésről (monitoringról), mintavételről, elemzésről, vizsgálatról, mérésről, tanulmányról, melyet a létesítményre vonatkozóan készítettek. Szennyezések megelőzése: Az esetleges talajvíz szennyezés nyomon követése érdekében a telepen 2 db monitoring kút kialakítása javasolt. 239

240 A tevékenység során keletkező melléktermékek szakszerű és a legkorszerűbb technológiákkal kerülnek hasznosításra. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok gyűjtése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtését, kezelését a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló többször módosított 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint kell végezni. A légszennyező anyagok terjedésének mérséklésére a telep telekhatárában és erdősávok telepítése javasolt. Ez nagymértékben növeli az érdességet, mely a transzmissziós számításoknál kapott értékeket jelentősen csökkentheti A KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK MÉRÉSÉNEK, ELEMZÉSÉNEK MÓDJA A TEVÉKENYSÉG FOLYTATÁSA SORÁN Tekintve a tervezett tevékenység jellegét (jelentős mennyiségű üzemanyag előállítás és tárolás) a területen állandó mintavételre alkalmas műtárgyak (talajvízfigyelő kutak) kialakítása javasolt a szennyezettség esetleges nyomon követése érdekében. Javasolt a tervezett telep környezetében 2 db talajvíz monitoring kút a kialakítása az esetleges szennyezés nyomon követése érdekében. A légszennyező anyagok kibocsátásának nyomon követésére (különösen a gázmotorok esetében) mintavételezés szükséges, mind a rövididejű, mind pedig az éves imissziós határértékek, valamint az emissziós határértékek teljesülése érdekében AZ UTÓELLENŐRZÉS MÓDJA A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSÁT KÖVETŐEN Amennyiben a tevékenységet megszüntetik, az állapotfelmérést el kell végezni. Meg kell határozni a keletkezett károk és károsodások mértékét. Az esetlegesen keletkezett károk felszámolására kárelhárítási és rekultivációs programot kell készíteni, mely alapján a károkat meg kell szüntetni, a helyreállítást el kell végezni. A felhagyás után törekedni kell a természetes környezeti állapot elérésére. A telepek felhagyásának (bontásának) hatásai hasonlóak az építés hatásaihoz. 240

241 7. EGYÉB ADATOK 7.1. A TANULMÁNY ÖSSZEÁLLÍTÁSÁHOZ FELHASZNÁLT ADATOK FORRÁSA, ALKALMAZOTT MÓDSZEREK ÉS AZOK KORLÁTAI, AZ ELŐREJELZÉSEK ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRAI, FELMERÜLT NEHÉZSÉGEK ÉS BIZONYTALANSÁGOK Alkalmazott szoftverek, modellek: Noisemod Aircalc Quantum GIS Dupuit egyenlet 7.2. A FELHASZNÁLT TANULMÁNYOK, DOKUMENTUMOK LISTÁJA Magyarország kistájainak katasztere Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma Érvényben lévő vonatkozó jogszabályok Újfehértó Város Önkormányzatának Rendezési és Szabályozási terve és egyéb helyi rendeletei OMSZ adatok Engedélyezési tervdokumentáció szakági munkarészei (Alfaterv 2000 Kft.) Talajvizsgálati jelentés és geotechnikai adatszolgáltatás (GEOlinea Kft.) Műholdas térkép (EOV koord.) Földhivatali alaptérkép 7.3. A SZELLEMI ALKOTÁS VÉDELMÉHEZ FŰZŐDŐ JOGOK Ez a dokumentum a szerzői jogról szóló évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogvédelem alatt áll. Teljes egészében, vagy részleteiben bármilyen felhasználása a szerző hozzájárulása nélkül tilos. 241

242 8. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Az Újfehértó és Térsége Komplex Hulladékhasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság az Újfehértó külterület 08/34 helyrajzi szám alatti ingatlanon kommunális/települési hulladék feldolgozó üzem telepítését tervezi. A környezethasználó előzetes vizsgálatot köteles kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 1. vagy a 3. számú mellékletben szerepel. Ilyen tevékenység a hivatkozott Kormányrendelet 1. sz. mellékletének értelmében: 50. Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény 100 t/nap kapacitástól A telep kapacitása t/év feldolgozásra kerülő hulladék, ami ~300 t/nap mennyiségnek felel meg. A Rendelet 5/A. (1) szerint a környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a környezetvédelmi hatóságnál, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a) az 1. számú mellékletben szerepel, b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé. A Rendelet 5/A. (2) szerint az előzetes konzultáció célja, hogy a környezethasználó a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a környezet és természetvédelmi, valamint a 12. számú mellékletben meghatározott egyéb szakkérdésekre kiterjedő, az engedélykérelmi dokumentáció összeállítását segítő írásos véleményt kapjon, továbbá a nyilvánosság a tervezett tevékenységgel kapcsolatos észrevételeit kifejtse. A tervezett telep Újfehértótól északi irányban, ipari gazdasági övezetben helyezkedik el. Újfehértó külterületén, a 4. számú főút keleti oldalán, a belterületi határ előtt cca. 500,0 méterrel, ipari/gazdasági területe felhasználású területek kialakításával a város jelentős tereket biztosított jövőbeli gazdasági fejlesztések részére. A infrastrukturális szempontból jól ellátott, közlekedési kapcsolatai kiválóak. Közvetlen megközelítés a 4. számú főútról, illetve kb. 5,0 km re található az M3 as autópálya Nyíregyháza dél csomópontjától. Tervezett létesítmények: válogató csarnok depolimerizáló desztilláló csarnok gázosító csarnok organikus hulladéktároló és bálázó gépterem késztermék tároló csarnok gáztároló tartályok és kiegészítő berendezések benzin, gázolaj, fűtőolaj tároló tartályok (késztermékként) 242

243 irodaépület porta és hídmérleg tecnológiai víztározók szennyvízaknák fúrt kút A tervezett tevékenység rövid ismertetése: A tevékenyséf során a telepre hulladékszállító járművel beszállított hulladék mérlegelést követően a válogató csarnokba kerül, ahol több fázisú (mechanikai, optikai és levegős) osztályozáson és szelektáláson esik át. A szelektálást követően az anyagában hasznosítható, értékesíthető hulladékok (fém, műanyag pl. PET és PVC, papír, üveg) a késztermék tárolóba kerülnek értékesítésig. Ezek további feldolgozása, hasznosítása más, erre szakosodott, engedéllyel rendelkező vállalkozásnál történik. A válogatást követően az organikus hulladék aprítást követően vagy a gázosító üzembe kerül (zárt szállítószalagon), vagy átmenetileg bálázott állapotban a tárolócsarnokba. A válogató csarnokból kikerülő műanyag hulladékok (PE, PP, PS, ABS) jelentős része a telepen kerül feldolgozásra. A válogató csarnokból szintén zárt pályán a delpoilimerizáló csarnokba kerülő műanyag hulladék őrlést, mosást és szárítást követően extrudálásra kerül. Az így képzett műanyagkeverék a csarnkba telepített berendezés hő hatására, katalizátor jelenlétében megolvad, felforr. A szabályozott kezelés, hőbontás során a műanyagból előállított termékek keletkeznek: olaj, szintetikus gáz és szénpor keletkezik. Az olajat desztillációs eljárással benzin, gázolaj és fűtési olaj farkciókra bontják. Az így szétválasztott anyagokat értékesítésig felszín alatti tárolótartáloykban tárolják. A keletkező szénporból brikettálást követően értékesíthető szénbrikett, míg a keletkező szintetikus gáz tisztítást követően a telep területén energiatermelésre (áram és hő) felhasználható. Felhasználásig gáztároló tartályba kerül. A gázosító csarnokban az organikus hulladék aprítást, majd szárítást követően a csarnokba telepítendő berendezésben termokémiai átalakuláson megy keresztül. A bevitt hő hatására éghető és nem éghető gázok keletkeznek. Az éghető gázok egy része a berendezés energiáját biztosítja, míg nagyobb része hűtést és tisztítást követően gáztráoló tartályokba kerül. A teremelt gázokból a gépterembe telepítésre kerülő gázmotorok segítségével elektromos energiát állítanak elő, ami a közműhálózatra kerül betáplálásra. A gázmotorork működése során termelt hőt az azok mellé telepítésre kerülő ún. ORC berendezések hasznosítják (elektromos áram előállításával). Várható kibocsátások: A közvetlen hatások a következő főbb kategóriák szerint csoportosíthatók: technológiai kibocsátás levegőbe és csatornába a technológiában keletkező hulladékok a munkafolyamatokból eredő zaj és rezgés nyersanyag (reagens) felhasználás. 243

244 Várható energia és anyagfelhasználás: A technológia a következőket használhatják fel: elektromos áram (telepen belül előállítva) tüzelőanyagok (telepen belül előállítva) víz (technológiai és szociális) technológiához kapcsolódó segédanyagok Bemenő anyagok (éves mennyiség): Anyag megnevezése Mennyiség Települési/kommunális hulladék [t] Technológiai víz 180 [m 3 ] Oldószer (3M Novec folyadék) 24 [kg] CaCO 3 5,4 [t] PECAT katalizátor 21 [t] aktív szén 2,4 [t] Víz közműhálózatról (szociális) [m 3 ] Kilépő anyagok (éves mennyiség): Anyag megnevezése Mennyiség PET/PVC hulladék (hasznosításra) [t] papír [t] üveg [t] fém [t] szilárd veszélyes hulladék 300 [t] nem hasznosítható hulladék [t] gázolaj [m 3 ] benzin [m 3 ] (fűtési) olaj [m 3 ] szén (por) [t] szennyezett mosóvíz 180 [m 3 ] szennyvíziszap 300 [m 3 ] salak [t] hamu/por leválasztva [t] Elektromos áram [MWh] Hőenergia [MWh] Füstgáz ~190 millió [Nm 3 ] 244

245 A hatásterület bemutatása, a tevékenység várható kibocsátásai Létesítés A létesítés során a munkagépek kibocsátásaira, és a szállításból eredő kibocsátásokra kell számítani. Az építési fázisban a levegő, mint hatásviselő környezeti elem, a leginkább kitett a terhelésnek. A munkafolyamatban résztvevő legfontosabb munkagépek a következők: billenős felépítményű tehergépkocsi dózer gréder homlokrakodók daruk rakodó targoncák út és parképítés gépei, aszfaltozó gépek A várható hatások számszerűsítése Levegő Hatótényező Emisszió Hatástávolság munkagépek fel és levonulása, szállítások NO x, CO, SO 2, korom, CH 245 Az üzemeléshez szükséges anyagok beszállítása forgalomnövekedéssel jár. A beszállítás a 4 sz. közutat terheli. Maximális hatástávolság: 269m [NO x ] A 4. sz. út hatástávolságát a NO x kibocsátás határozza meg, a létesítés járműforgalmával megnövelt forgalomból eredően a 4. sz. közút hatástávolsága maximálisan 2m rel nő, tehát a létesítés jelentősen nem változtatja meg az út terheltségét. A tereprendezésre, felépítmények kialakítására használt munkagépeknek is vannak jellemző légszennyező anyag kibocsátásai. Az építkezés során légszennyező anyag kibocsátással jár a munkagépek működése, kipufogógázuk számottevő koncentrációban tartalmaz nitrogénoxidokat, kén dioxidot, szénmonoxidot, kormotés szénhidrogéneket. Az építés munkanapokon, nappal történik. A munkagépek okozta kibocsátásokat építési fázisok szerint ketté bontottuk: 1. fázis: humuszmentés és tereprendezés 2. fázis: magasépítés és berendezések telepítése Az építés során feltételezzük, hogy kialakul egy felületi forrásként (max. 100 x 100 m es terület) értelmezhető felület melyen belül a munkagépek mozognak. Levegő Hatótényező Emisszió Hatástávolság 1. építési fázis NO x, CO, SO 2, korom, CH A tevékenység hatástávolsága: 213m [NO x ] munkagépekből adódóan, illetve 76m [por PM 10 ] a tereprendezésből adódóan

246 2. építési fázis NO x, CO, SO 2, korom, CH A tevékenység hatástávolsága: 272m [NO x ] A munkagépek üzemeléséből eredő légszennyezés csak lokális jellegű, a munkagépek kibocsátásainak hatástávolságát a NO x határozza meg. A terhelhetőséget meghaladó additív szennyezettség nem alakul ki egyik szennyezőanyag tekintetében sem az adott építési fázisban a lakó ingatlanoknál. Víz, talaj Hatótényező Emisszió Hatástávolság építési munkák normál üzemben nem várható hatás hatásterület: az építkezés területe A talajra vonatkozó közvetlen hatásterület a beruházás területével egyezik meg. A beruházás önmagában területet foglal, mellyel a töltés és a műtárgyak által érintett földrészlet az építkezés idejére elveszti talaj funkcióját ezért ebből a szempontból bár az adott helyen megsemmisítő de összességében elviselhetően terhelő hatású. A létesítés során a talajvizet nem érheti káros hatás üzemszerű állapotban. A beruházás területének művelésből történő kivonása megtörtént, a területen található humuszos talaj megóvásáról gondoskodni kell. Élővilág építési munkák Optikai és zajinger az építkezés területe Hulladék hulladékképződés veszélyes és nem az építkezés területe veszélyes hulladékok A helyes a jogszabályoknak megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlat, szennyezést nem idézhet elő. A beruházás során az építkezési alapanyagok csomagoló anyagai, a vágásból származó csődarabok és idomok, valamint festékek, felületkezelők, ragasztók göngyölegei teszik ki a keletkező hulladék fő tömegét. A kommunális hulladékot a hulladéklerakóba szállítható. A veszélyes hulladékot az arra jogosult vállalkozónak adják át. Zaj építési munkák építési zaj 1. építési fázis: 34 m 2. építési fázis: 51 m szállítások közlekedésből eredő zajszintemelkedés A közút közvetlen környezete. 4. sz. főút: 0 db zajszintemelkedés Hatástávolság növekmény: 0m Zajvédelmi szempontból a 27/2008. (XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet értelmében az építési kivitelezési tevékenységből zajterhelés gazdasági területen 1 hónap felett 1 évig terjedő időtartam esetén nappal nem lehet több 70 db nél. A tervezett építkezést csak nappali időszakban végzik. Az építkezés zajvédelmi szempontú hatásterületének határa az építési terület mértani középpontjától számítva nappal 34 m (1. fázis), ill. 51 m re (2. fázis) helyezkedik el, a tevékenység nem okoz határérték túllépést a lakott ingatlanoknál. Az alapanyagok beszállítása szintén zajterheléssel jár. A 4 sz. közutat érő járulékos terhelés mértéke 0 db. Az út zajterhelése jelenleg is jelentős, a határértéket ne haladja meg a viszgált objektumoknál. A létesítéshez tartozó járműforgalom nem befolyásolja az út zajterhelését. Az építési fázis időszakosságából eredően tartós, környezetterhelő hatásra nem kell számítani. 246

247 Üzemeltetés Az üzemeltetés hatásait tekintve megállapíthatjuk, hogy a tevékenység által a leginkább kitett környezeti elem a levegő. Levegő A légszennyező anyagok emissziója tekintetében több hatótényezőt is megkülönböztetünk: Gázmotorok működése (pontforrás) Szárítási tevékenység (pontforrás) Válogató csarnok szagkibocsátás (homlokzati felületi forrás) Szállításból eredő légszennyező anyag kibocsátás (vonalforrás) A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében a tevékenység hatásterületét maximális kapacitáskihasználás mellett, kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett kell meghatározni. Gázmotorok működése A telepen a gépterembe 10db gázmotor kerül telepítésre, melyenek együttesen számottevő a légszennyezőanyag kibocsátásuk. Elsősorban szén monoxid, szén hidrogén, illetve nitrogén oxid kibocsátással kell számolni. Ezek közül is legjelentősebb a nitrogén oxid kibocsátás. A gázmotorokból egy darab közösítete kéménykürtőn keresztül kerül kivezetésre a füstgáz (kipufogógáz). A számítások alapján megállapítható, hogy a gázmotorok környezetterhelése előre láthatóan nem okoz határérték túllépést, azonban a környező területek és a lakosság védelme érdekében a keletkező füstgáz kezelése tervezett. A redukáló kezeléssel a kivezetésre kerülő füstgázban lévő nitrogén oxidok nitrogéngázzá, valamint szén dioxiddá és vízzé alakíthatóak. A kibocsátott szennyezőanyagok maximális koncentrációja: Nitrogén oxidok esetében 12 µg/m 3 Szén monoxid esetében 23 µg/m 3 Szénhidrogének esetében 5 µg/m 3 Szálló por esetében 0,32 µg/m 3. A redukciós füstgázkezeléssel a gázmotorok hatásterületének kitrejedése 1423m. Szárítási tevékenység Az organikus hulladékok gázosító csarnokbanban történő gázosítása előtt szárításuk szükséges a nedvességtartalmuk csökkentése érdekében. A szárítás során az organikus hulladékból eltávozó levegő magas nedvességtartalmú, ami kürtőn keresztül kivezetésre kerül a környezetbe. A technológiából adódóan a vízpára mellett porkibocsátás lehetséges, azonban ennek mértéke várhatóan nem lesz jelentős. A pontforrás hatásterülete 211m. 247

248 Szagkibocsátás A vizsgált tevékenység hatótényezői közül a válogatócsarnok, a kommunális hulladék fogadása és napi tárolása miatt számít érdemlegesnek. A szaghatás nem meghatározó. Az 1 SZE/m 3 es szagkoncentráció szagcsökkentés nélkül várhatóan a válogató épülettől 70 méteres távolságban (telep területe és környező szántóterületeket érintve) fordul elő átlagos meteorológiai körülmények esetében, míg szagcsökkentési eljárásokkal (légzsilip, szagmegkötő anyag használata, illetve szükség esetén elszívás) ez a válogatóépület 15m es környezetét érinti. Bűzhatás az üzemelési tevékenységből nem várható. Szálítási tevékenység kibocsátása Az üzemeltetés során a ki és beszállításához, az üzemen belüli közlekedséhez napi 60 db tehergépkocsira van szükség. Az üzemeltetés során várható járműforgalom nem okozza a jelenlegi terheltségi szint jelentős változását, az építkezési fázishoz hasonlóan jelentősen nem növeli a 4. sz út hatástávolságát, a növekedés maximálisan 5 7 m. A telepen belüli közlekedés hatásterülete nem a ki és belépés kivételével a telep területére korlátozódik. Felszín alatti vizet érő terhelések: A vízbe történő kibocsátások és azok alapvető potenciális forrásai a következők lehetnek: Vízhasználatok: a keletkező szennyvíz az utakról és egyéb felületekről elvezetett víz szociális felhasználásra (7000 m 3 /év) technológiai víz (180 m 3 /év) tüzivíztározó feltöltése (600 m 3 /év) Tervezett vízi létesítmények 1 db új fúrt kút 4 db 100 m 3 es szennyívzakna ivóvízvezeték 1 db 600 m 3 es tüzivíztározó szennyvíz elvezetés (közcsatorna) A felszín alatti mélységi vizek veszélyeztetettségének meghatározása szintén feladatunk a várható környezeti kockázatok pontos megítélése érdekében. Tekintve, hogy a területen mélyfúrású kút kialakítására kerül sor, a rétegvíz mennyiségi változásra kell számítani. Ez a változás azonban a kitermelésre tervezett víz mennyiségére tekintettel (0,15 l/s) nem okoz számotevő hatást a felszín alatti vízkészlet mennyiségére. 248

249 A felszín alatti vizek érintettségét vizsgálva megállapítottuk, hogy a tervezett telepen kialakítandó közel zárt termelési struktúra miatt azokat jelentős káros hatás nem érheti. A telepen előforduló esetleges havária eredetű szennyezés a felszín alatti vizek minőségét nem befolyásolják érdemben. A telepen létesülő szennyvízaknák és üzemanyagtartályok kialakításakor különös figyelmet fordítanak azok vízzáróságára, ebben az esetben azok nem veszélyeztetik a felszín alatti vizeket. Talaj A talajra vonatkozó közvetlen hatásterület a telep területével egyezik meg. Közvetett hatásterületként a légszennyező anyagok ülepedésével érintett területek jelölhetők meg. Ezek közül csak az ülepedő poroknak van jelentőségük. (Ez legfeljebb egy 50 méteres puffersávval jellemezhető a telekhatáron kívül.) Maradékanyagok, hulladékok keletkezése Keletkező hulladék mennyiségek: Telephelyre beszállított hulladék: ( t/év) Telephelyről kiszállítandó hulladékok: Fém vas (600 t/év) Nem vas fémek (1000 t/év) Üveg (600 t/év) Egyéb, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (300 t/év) Egyéb, a től különböző hulladékok mechanikai kezelésével nyert hulladékok (ideértve a kevert anyagokat is) (6000 t/év) Papír és karton (6000 t/év) Műanyag (4000 t/év) Veszélyes anyagokat tartalmazó, pirolízis hulladék (200 t/év) Pernye, amely különbözik a tól (2300 t/év) Gázok kezeléséből származó szilárd hulladékok (200 t/év) Pirolízis hulladékok, amelyek különböznek től (2300 t/év) Telephelyről kiszállítandó termékek: gázolaj (8858 m 3 ) benzin (2158 m 3 ) fűtőolaj (1852 m 3 ) brikettált szén (1050 t/év) salak (2300 t/év) A helyes a jogszabályoknak megfelelő hulladékgazdálkodási gyakorlat, szennyezést nem idézhet elő. 249

250 Élővilág Az élővilágot érő terhelések tekintetében elmondhatjuk, hogy az üzemeltetés legfeljebb a környék faunáját befolyásolhatja. A telephely az élőhelyi viszonyok átalakításával nem okoz maradandó károkat. Az üzemeltetés során számszerűsíthető környezeti hatás nem várható az élővilág szempontjából. Technológiai zaj és rezgés A telepen a csarnoképületekben kerülnek elhelyezésre a tervezett berendezések. Az egyes épületek hangnyomásszintje A 27/2008. (XII.3.) KvVM EüM együttes rendelet 1. melléklete értelmében az Gazdasági területek zajtól nem védendő részén nappal (6:00 22:00) 55 db, éjjel (6:00 22:00) 45 db a határérték. A fenti adatokkal számolva, figyelembe véve 284/2007. (X. 29.) Korm. rendeletbe foglaltakat, a létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a telephely területén belül helyezkedik el. A lakó ingatlanoknál zajterhelésre sem a nappali, sem az éjszakai tevékenységből eredően nem lehet számítani. A 4 sz. közutat érő járulékos terhelés 0,1 db, ami elhanyagolható érték. Összességében megállapíthatjuk, hogy a vizsgált tevékenység az üzemelés során a legtöbb környezeti elem vonatkozásában nem fejt ki érdemleges hatást, míg levegőtisztaságvédelem szempontjából a tervezett környezetvédelmi intézkedésekkel elviselhető mértékben terheli a környezetet. 250

251 9. MELLÉKLETEK Hatásfolyamatok az építés és az üzemelés időszakában Alapállapot jelentés Tulajdoni lap másolat Szakértői engedélyek A környezeti elemek alapállapotát a dokumentáció vonatkozó fejezetei tartalmazzák. Az előzetes konzultáció során szükséges a jelentés részletességére vonatkozóan az illetékes hatósággal történő egyeztetés. 251

252

253

254

255 Földhivatali Információs Rendszer Üdvözöljük: DR. VAJDA SÁNDOR Kijelentkezés Földhivatal Online Kezdőlap Szolgáltatások Lekérdezett dokumentumok Dokumentum letöltés ÜGYFÉLSZOLGÁLAT Telefon: 06 (1) , fax: 06 (1) Elérhető: H Cs: 8:30 16:00, P: 8:30 13:30 Írjon nekünk Hibabejelentés 1/2

256

257

258

259

260

261

262

263

264

265

266

267

268

269 ALÁÍRÓLAP Újfehértó és Térsége Komplex Hulladékhasznosító Zrt. Újfehértó külterület 08/34 helyrajzi szám alatti ingatlanon tervezett GTE Hulladék-feldolgozó Projekt Előzetes konzultációs dokumentáció Tervszám: K-288/2015. Vizsgálatot végző szervezet: Vizsgálatot készítették: HORTUM Kft Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 9/A. Szabó Győző (SZKV/ ) Petőházi Attila (SZKV/ ) Mesterházy Attila (SZ-0060/2012) Zalaegerszeg, szeptember-november hó Szabó Győző Petőházi Attila Mesterházy Attila

270 (l) ZALA MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA 101-6/2014. Tárgy: Szabó Győző szakértői névjegyzékbe vételi kérelme Kamarai nyt. szám: HATÁROZAT A Zala Megyei Mémöki Kamara az évi LVIII. törvény 3.. (l) bek. a) pontjában és a 297/2009. (XII.21.) Korm. rend. 1. (3) aa.)pontjában biztosítottjogkörben eljárva Szabó Győző okleveles környezetmérnök okl. sz.: Km-5/2007. Pannon Egyetem Mémöki Kar Kömyezetmémöki szak Veszprém, január 23. (szül. hely: Dunaújváros, szül. idő: szeptember 6. an: Keszei Irén) 8935 Nagykapornak, Béke u. 42. szám alatti lakos benyújtott kérelmének helyt adva SZKV Hulladékgazdálkodás SZKV Levegőtisztaság-védelem SZKV Víz-és fóldtani közeg-védelem szakterületen a szakértői névjegyzékbe felvette. Névjegyzékijele: SZKV -1.1/ , SZKV-1.2/ SZKV A névjegyzékbe vétellel egyidejűleg nyilvántartási száma: a Zala Megyei Mémöki Kamara tagjává vált, kamarai A határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Mémöki Kamara Főtitkárához címzett, de a Zala Megyei Mémöki Kamara Titkárságán benyújtandó 2 pld-s fellebbezéssei lehet élni. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg Ft fellebbezési díj befizetését is igazolni kell. INDOKOLÁS A rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határoztunk, mivel Szabó Győző kérte fenti szakértői jogosultságok megadását és kamarai nyilvántartás ba vételét A 297/2009. (XII.21.) Korm. rendeletben előírt szakirányú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik. A Magyar Mémöki Kamara Környezetvédelmi Tagozat Minősítő Bizottsága javasolta kérelmező részére fenti szakterületekre a szakértői jogosultság megadását. Kamarai taggá az évi LVIII. törvény (Kamtv.) 26/A. (l) alapján vált, figyelembe véve a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet 2. (l) bekezdését és a Kamtv. l. (l) bekezdést Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) [email protected] Web lap:

271 (l) l~ ZALA MEGVEI MÉRNÖKI KAMARA Határozatom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XI1.21.) Korm. rendelet 8. rendelkezésén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL V. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. (l) bekezdés rendelkezésein alapszik. A fellebbezéslehetőségéta Ket. 98. (1) és 99.(1) bekezdése biztosítja. Hatásköröm és illetékességem a tervező- és szakértő mémökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. törvény 3. (l) bekezdésén, valamint a 297/2009.XII.21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdés aa.) pontján alapszik. Zalaegerszeg, január 29. LJG~a~n elnök z.ont Kiss Attiláné titkár 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) [email protected] Web lap:

272

273

274 ZALA MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA 292-2/2015. Tárgy: Petőházi Attila szakértői névjegyzékbe vétele Kamarai nyt. szám: HATÁROZAT A Zala Megyei Mémöki Kamara az évi LVIII. törvény 3.. (l) bek. a) pontjában és a 297/2009. (XII.21.) Korn1. rend. 1. (3) aa.) pontjában biztosítottjogkörben eljárva Petőházi Attila okleveles környezetmérnök okl. sz.: Km-49/2000. Veszprémi Egyetem Mémöki Kar Kömyezetmémöki szak Veszprém, június 14. (szül. hely: Szombathely, szül. idő: október 9. an: Berger Erzsébet) 8900 Zalaegerszeg, Nekeresdi u. 9/A. szám alatti lakos benyújtott kérelmének helyt adva SZKV Zaj- és rezgésvédelem szakterületen a szakértői névjegyzékbe felvette. Névjegyzékijele: SZKV Fenti jogosultsága visszavonásig érvényes. A határozat ellen a döntés közlésétől számított 15 napon belül a Magyar Mémöki Kamara Főtitkárához címzett, de a Zala Megyei Mémöki Kamara Titkárságán benyújtandó 2 pld-s fellebbezéssei lehet élni. A fellebbezés benyújtásával egyidejűleg Ft fellebbezési díj befizetését is igazolni kell. INDOKOLÁS A rendelkező részben foglaltaknak megfelelőerr határoztunk, mivel Petőházi Attila kérte fenti szakértői jogosultságok megadásának megújítását. A 297/2009. (XII.21.) Korm. rendeletben előírt szakirányú végzettséggel és szakirányú gyakorlattal rendelkezik, ezért korábbi szakértői jogosultsága megújításának jogszabályi akadálya nincs. Határozatom a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII.21.) Korm. rendelet 8. rendelkezésén, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL V. törvény (továbbiakban: Ket.) 72. (l) bekezdés rendelkezésein alapszik. A fellebbezéslehetőségéta Ket. 98. (1) és 99.(1) bekezdése biztosítja. Hatásköröm és illetékességem a tervező- és szakértő mémökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló évi LVIII. Törvény 3. (l) bekezdés' '$0'./ valamint a 297/2009.XII.21.) Korm. rendelet 1. (3) bekezdés aa.) pontján alapszik. // \.1:J\_érnö_,f.. Zalaegerszeg, április 2. i ;s "' oo- <;)l \% ~ \~. ~ :1-~~ '-, -~ co '-.., ~ Zalaegerszeg, Kosztolányi Dezső utca 12. Levelezési cím: 8901 Zalaegerszeg, Pf.: 253. Telefon/fax: (92) [email protected] Web lap: