A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
|
|
- Zsófia Takács
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó anyag és energiaforgalmat bonyolítanak le. Az anyagcsere alapfolyamatai: anyagáramlás, energiaáramlás, információáramlás. A háromféle folyamat összekapcsolódik, egymástól szét nem választható. Az élőlények a felvett anyagokat átalakítják: beépítik vagy energianyerés céljából lebontják, majd a felesleges, ill. a fel nem használható anyagokat eltávolítják. A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük. Mi jellemző az élő anyagi rendszerekre? Önfenntartás, anyagcsere. Állandóság (homeosztázis, azaz szabályozott belső állandóság). Önszabályozás. Önreprodukció (szaporodás, növekedés). Enzimek működése. Öröklődés. Alkalmazkodóképesség az egyed, ill. a populáció szintjén, evolúció. Ingerlékenység (a környezet ingereinek a felfogása és az erre való reakciókészség). Önfenntartás, állandóság, anyagcsere Az élő rendszerek határozottan elkülönülnek környezetüktől: eltérő az elemi összetételük (biogén elemek), más az elemek előfordulási formája (szerves-szervetlen), magasabb az energiatartalmuk, eltér az egyes elemek gyakorisága. Ennek az elkülönülésnek a folyamatosságát biztosítja az önfenntartás. Az önfenntartást az anyagcsere teszi lehetővé. A szüntelen változó környezetben fenntartja egyediségét, viszonylagos állandóságát, rendezettségét, működése rugalmas változásával. Az élő rendszerek a környezetüktől elhatárolódnak, de ugyanakkor környezetükkel dinamikus egyensúlyt alakítanak ki, amely akkor is fenn marad, ha a környezet változik. 1
2 2 Az élőlényeket az anyagcseréjükhöz szükséges szénforrás, ill. az energiaszerzés szerint lehet csoportosítani. Szénforrás szerint 1. Autotrófok: azok az élőlények melyek a testük felépítéséhez szükséges anyagokat az élettelen környezetből veszik fel. A felvett anyagok mindig szervetlen anyagok: CO2, H2 O, NH3. Tehát a szerves vegyületeik C-tartalma közvetlen a CO 2 -ból származik (autosz = önmaga, trófosz = táplálkozó, gör.). Az autotrófok a szerves vegyületeik előállításához szükséges energiaforrás típusa szerint lehetnek: a) fototrófok: ahol az energiaforrás a nap fényenergiája. A folyamat a fotoszintézis, mikor az élőlények széndioxidból és vízből a nap energiájának segítségével saját testük felépítéséhez szükséges szerves anyagokat állítanak elő. A folyamat mellékterméke lehet oxigén (ha a H-forrás víz). Ilyenek a fotoszintetizáló baktériumok, algák, ill. a zöld növények. b) Kemoszintetizálók (autotróf kemotrófok): a szükséges energia valamilyen szervetlen anyag oxidációjából származik, a folyamat a kemoszintézis. Erre kizárólag baktériumok képesek. A talajban élő aerob nitrifikáló baktériumok ammónia - NH 3 oxidálásából szabadítanak fel energiát, a folyamat végterméke nitrition - NO 2 -, ill. nitrátion - NO 3 -. A vasbaktériumok a Fe 2+ ionokat Fe 3+ ionokká oxidálják és ebből nyernek energiát. 2
3 3 2. Heterotrófok: testük felépítéséhez szükséges anyagokat az élő környezetből veszik fel szerves anyagok formájában, s ennek egy részének lebontásával nyerik az energiát, ezért kemotrófok is, más részét átalakítják saját testük anyagaivá. Ilyenek az állatok, gombák, heterotróf egysejtűek, heterotróf baktériumok. Energiaforrás szerint Csoportosíthatjuk az élőlényeket aszerint is, hogy a testük felépítéséhez szükséges anyagok - szerves anyagok - előállításához honnan nyerik az energiát. 1. Fototrófok, lásd fent. A fototróf élőlények csak autotrófok lehetnek: baktériumok, egysejtű algák, és növények. 2. Kemortófok A szerves anyagaik előállításához különböző forrásból származó kémiai energiát használnak fel. Anyagokat bontanak le, oxidálnak, ezzel nyernek energiát. Attól függően, hogy milyen anyagok átalakításával nyernek energiát, a kemotróf élőlények lehetnek: a) autotrófok, ha az energia szervetlen anyagok oxidálásából származik (nitrifikálók). Ekkor a folyamat a kemoszintézis (kemolitotrófok). b) Heterotrófok, ha az energia szerves anyagok lebomlásából származik, mint pl. a gombáknál, ill. az állatoknál (kemoorganotrófok). Az önszabályozás Az élő rendszerekben az egyes folyamatok indítása, gátlása, iránya, sebessége bizonyos határon belül változtatható az aktuális környezeti viszonyoknak megfelelően. A biológiai szabályozásnak több szintjét lehet megkülönböztetni: genetikai, enzimműködés, hormonális, idegi. A genetikai és az enzimműködés szabályozása a sejtek működését biztosítja - sejtszintű szabályozás. A hormonális és az idegi szabályozás a szövetek, szervek működését hangolja össze, szervezet szintű szabályozás. 3
4 4 Az élő szervezet különböző működésű alegységeit - sejtek, szövetek, szervek - össze kell hangolni, annak érdekében, hogy a szervezet a környezet változásaira egységként reagáljon. Az önreprodukció Az élő szervezetek önmagukhoz hasonló utódokat képesek létrehozni, amely biztosítja az élet folyamatosságát, az önreprodukció magába foglalja a szaporodást, az egyedfejlődést, az öröklődést. Az enzimek Az élő szervezetek biokatalizátorait enzimeknek nevezzük. Az élő szervezetek működésének körülményei között - hőmérsékleten, nyomáson és ph-n - a biokémiai reakciók maguktól nem mennek végbe. Ennek az az oka, hogy ilyen körülmények között a biomolekulák nem rendelkeznek annyi energiával - ún. aktiválási energiával - amely az átalakulásukhoz szükséges. A reakciók végbemenetelét az ún. aktiválási gát akadályozza. Az aktiválási energia növelése nem járható út, mivel a hőmérséklet emelkedésekor a fehérjék szerkezete gyorsan változik. A biokatalizátorok az aktiválási gátat csökkentik úgy, hogy a reakció számára másik utat biztosítanak, amelynek kisebb az aktiválási energiája. Ezt úgy teszik lehetővé, hogy részt vesznek a reakcióban, a reagáló anyagokkal átmenetileg összekapcsolódnak. A folyamatban átalakuló anyagot szubsztrátnak nevezzük. Az enzimek csak átmenetileg vesznek részt a reakcióban, maradandó változást nem szenvednek. Az enzimek elsősorban globuláris fehérjék (ismertek enzimaktivitással rendelkező RNS-ek is). Az enzimek felületén azt a helyet, ahol a katalizátorhatás történik aktív centrumnak, vagy kötőzsebnek nevezzük. Az aktív centrum a fehérje molekulának csak igen kis részét foglalja el. A kötőzseb felépítése specifikus, szerkezetét a benyúló aminosav oldalláncok alakítják ki. 4
5 5 Az aktív centrum szerkezete komplementer a szubsztrátéval, ezért a különböző reakciókat másmás enzimek katalizálják, azaz az enzimek reakcióspecifikusak. A biokémiai reakciók hőmérséklet érzékenysége is az aktív centrum bonyolult szerkezetével függ össze, mivel már a hőmérséklet kis emelkedésének hatására az aktív centrum szerkezetét meghatározó aminosav oldalláncok elmozdulnak, így a kötőzseb elveszti komplementer szerkezetét a szubsztrátéval. Az enzimek működéséhez gyakran szükséges valamilyen nem fehérje rész. Koenzimről akkor beszélünk, ha a nem fehérje rész lazán, reverzibilisen kötődik, könnyen leválik a fehérjéről. A koenzimek általában különféle csoportokat szállítanak az enzimekhez, pl. KoA, NAD, FAD. Az enzimeket az általuk katalizált folyamatokról nevezzük el. A legtöbb enzim elnevezése - függetlenül a katalizált folyamattól - ázra végződik. Transzferázok atomcsoportokat visznek át az egyik szubsztrátról a másikra. Izomerázok molekulán belüli átrendeződéseket katalizálnak. Oxireduktázok redoxi átalakulást katalizálnak. Hidrolázok hidrolízissel kapcsolatos folyamatokban vesznek részt. 5
6 6 Az intermedier anyagcsere Az intermedier anyagcserét, irányát tekintve, két fő folyamatrendszerre oszthatjuk: asszimiláció vagy felépítő folyamatok (anabolikus folyamatok), disszimiláció vagy lebontó folyamatok (katabolikus folyamatok). Az asszimiláció Az asszimiláció lényege, hogy a szervezetek egyszerű felépítésű, kis méretű molekulákból szerves vagy szervetlen - bonyolult, nagyméretű szerves vegyületeket állítanak elő. 1. Ha a kiindulási vegyület szervetlen, akkor autotróf asszimilációról beszélünk. a) Fototróf asszimiláció növényekben, egyes baktériumokban (fotoszintézis). b) Kemotróf asszimiláció kemotróf baktériumokban (kemoszintézis). 2. Ha a kiindulási vegyület szerves, akkor heterotróf asszimilációról beszélünk (állatokban, gombákban, heterotróf baktériumokban). (A növények is képesek saját szerves anyagaik átalakítására, de ettől még autotrófok). A disszimiláció A disszimiláció lényege, hogy az élőlények bonyolult, nagyméretű, redukált szerves vegyületeiket kisméretű, egyszerű molekulákká bontják. a) Amennyiben a lebontás oxigén jelenlétében zajlik, biológiai oxidációról beszélünk. b) Abban az esetben, ha a lebontás oxigén hiányában történik, erjedésről beszélünk. A disszimilációs folyamatok minden élőlényben - autotróf, heterotróf - lényegében azonos módon játszódnak le! Az autotróf asszimiláció Az autotróf asszimiláció során az élőlények szervetlen anyagok - CO 2, H 2 O és NH 3 felhasználásával szerves vegyületeket állítanak elő. Az autotróf asszimiláció lényege, hogy az élőlények az élettelen környezet oxidált szervetlen anyagaiból magasabb energiatartalmú, redukált szerves vegyületeket állítanak elő. A redukcióhoz szükséges hidrogének (elektronok) többnyire a vízből származnak. Az asszimiláció során a CO 2 -t szerves vegyületekké redukálják. Az autotróf asszimiláció két formája a kemoszintézis és a fotoszintézis. Kemoszintetizálók Az ide tartozó baktériumok a CO 2 redukciójához szükséges energiát különböző anyagok oxidációjából nyerik. Nitrifikáló baktériumok o C-forrásuk: CO 2, o H-forrásuk: víz, o energia-forrásuk: NH 3 oxidációja nitritté, ill. nitráttá. A vasbaktériumok a Fe 2+ Fe 3+ oxidációjából nyernek energiát. 6
7 7 Lényege A fotoszintézis Azon folyamatok összessége, amelynek során a fényenergia kémiai energiává alakul át. Az így átalakított energia felhasználásával szerves anyag előállítása történik. Jelentősége Az egész élővilág energiaigényes folyamataihoz az energiát végső soron a fotoszintézis során átalakított fényenergia szolgáltatja, vagyis a földi élet végső energiaforrása a Nap sugárzó energiája. A bioszféra összes szerves anyaga a jelentéktelen bakteriális kemoszintézist leszámítva a fotoszintézisben keletkezik a tápláléklánc termelői szintjén, ez halad végig a táplálékláncon és építi fel az élőlények testét, ill. ennek a szerves anyagnak a bontása szolgál minden energiaigényes folyamat energiaforrásaként. A Föld légkörének teljes oxigéntartalma fotoszintetikus eredetű. A fotoszintézis előfordulása Fotoszintézisre mind prokarióta, mind eukarióta szervezetek képesek, így baktériumok, egysejtű algák, növények. A fotoszintézis általános egyenlete Az eddigiek alapján a fotoszintézis általános egyenlete: 6H 2 O + 6CO 2 C 6 H 12 O 6 + 6O 2 A CO 2 redukciója továbbá nemcsak glükózt, ill. keményítőt ad, hanem minden más molekula szénváza végső soron a fotoszintézisben megkötődött szén-dioxidból származik. A fotoszintézis folyamatát két fő szakaszra bonthatjuk: 1. Fényszakasz - csak fény jelenlétében játszódik le. Ebben a szakaszban történik a CO 2 redukciójához szükséges fényenergia elnyelése, átalakítása kémiai energiává. 2. Sötétszakasz közvetlenül nem szükséges hozzá fény, azonban lejátszódása előfeltételezi a fényszakasz működését. Itt történik a CO 2 megkötése és redukálása, a glükóz előállítása az előző folyamatban átalakított fényenergia segítségével. A fényszakasz - a fényenergia megkötése A fényszakaszban a fényenergia felhasználásával a vízbontás történik, melynek során a víz hidrogénre és oxigénre bomlik (a folyamat mellékterméke az oxigén), a vízből nyert hidrogén elektronja egy elektrontranszport láncban szállítódik, majd a szintén vízből származó proton felhasználásával NADP redukálására, vagyis NADPH előállítására használódik fel. A nagyenergiájú elektronok áramlásakor felszabaduló energia ATP szintézisére fordítódik. 7
8 8 A fényenergia megkötését speciális elektronszerkezetű színes molekulák, az ún. fotoszintetikus pigmentek végzik: ilyenek a klorofillok, karotinoidok és xantofillok. Ezekben a molekulákban egyaránt megtalálható a delokalizált konjugált kettőskötésrendszer, amely felelős a fényenergia megkötéséért. A klorofillok A magasabb rendű növények kétféle klorofillt tartalmaznak: kékeszöld kl-a-t és sárgászöld kl-b-t. Mindkettő Mg-porfirin-komplex. A gyűrű közepén egy Mg 2+ ion található. A kétféle klorofill típus között a különbség csupán egyetlen oldalláncban van: a kl-b esetén aldehid, a kl-a esetén -CH 3 csoport kapcsolódik. A földfelszínt elérő napsugárzás zöme a 4OO-8OO nm hullámhosszúságú tartományba esik. A fényenergia megkötése úgy történik, hogy a fényt elnyelő pigment delokalizált elektronrendszere gerjesztődik, azaz az elektronok magasabb energiájú pályára kerülnek. Megfelelően nagy mennyiségű energia elnyelésekor egy elektron leszakadhat a molekuláról. A különböző fényelnyelő pigmentek elnyelési maximumai eltérőek, de összességükben tulajdonképpen az egész spektrumot átfedik. Minden pigmentre egyformán jellemző a fényelnyelő képesség, de közülük csak néhány képes arra, hogy leadjon elektront. Az elektronleadás csak az ún. reakciócentrumokban megy végbe. A többi pigment esetén a gerjesztési energia átadódik a szomszédos molekulának, ezek a pigmentek mintegy az antenna szerepét töltik be. Az elektronjaik gerjesztődnek, majd visszatérnek alapállapotba és a felvett energiát a reakciócentrumban levő, egy fehérjéhez kapcsolt speciális klorofill-a molekulának sugározzák, ahol az lead egy elektront. Pigmenterndszerek A különféle típusú pigmentek az együttműködés érdekében ún. pigmentrendszerekbe tömörülnek. A pigmentrendszerek - fotorendszerek - közepén található a reakciócentrum. A reakciócentrum körül helyezkednek el az antennapigmentek. A pigment összetételük szerint kétféle fotorendszert különböztetünk meg: 8
9 9 Az I. Pigmentrendszer tartalmaz: 200 molekula kl.-a-t, 50 molekula kl.-b-t, molekula karotint. Összetételénél fogva ez a fotorendszer a hosszabb hullámhosszú tartományban abszorbeál. A reakciócentrumban a P 700 jelzésű speciális kl.-fehérje komplex található, amely a 700 nm-es tartományban nyel el. A II. Pigmentrendszer tartalmaz: 200 molekula kl.-a-t, 200 molekula kl.-b-t, molekula xantofillt. Összetételénél fogva ez a fotorendszer a rövidebb hullámhosszú tartományban abszorbeál. A reakciócentrumban a P 680 jelzésű speciális kl.-fehérje komplex található, amely a 680 nm-es tartományban nyel el. Az elektronszállító rendszer A fotorendszerekbe begyűjtött fényenergia segítségével a reakciócentrumokban leadott elektronok egy elektronszállító rendszerbe kerülnek. Az elektronszállító rendszert többek között ún. citokrómok építik fel. A citokrómok olyan összetett fehérjék, amelyek nem fehérje része Fe-porfirin komplex. A citokróm molekulák szorosan egymás mellett elhelyezkedve adják át egymásnak az elektronokat. A transzportlánc egy tagja az előtte elhelyezkedő molekulától felveszi az elektront, a porfirinváz közepén levő Fe 3+ ion Fe 2+ ionná redukálódik, majd tovább adva a következő tagnak visszaoxidálódik Fe 3+ ionná. Az elektron transzportlánc tagjai még: ferredoxin, plasztocianin, plasztokinon. Az elektronszállító rendszerben az áramló elektronok végső soron a vízből származnak. A víz bontása a rendszer elején folyik: H 2 O = 2H + 1/2 O 2 2H = 2H + + 2e - A keletkező elektronok bekerülnek az elektronszállító rendszerbe. Mivel a víz bontása kapcsolatban van a 2. fotorendszerrel és fényenergia szükséges hozzá, ezért a folyamatot fotolízisnek nevezzük. A folyamat mellékterméke az oxigén. 9
10 10 Az elektronszállító rendszer végén az elektronok és a H + -ok a NADP + -ra kerülnek, amit NADPH-vá redukálnak. NADP + + 2H = NADPH + H + A víz rendkívül stabil vegyület, ezért bontása, ill. a belőle származó elektronokkal a NADP + redukciója nagy energiát igényel. Tehát a fényszakaszban a víz felől a II.-es, majd I.- es fotorendszer közvetítésével folyamatos elektronáramlás zajlik a NADP + felé a fényenergia segítségével. Ezt jól mutatja az egyes anyagok redoxpotenciál értéke. Általános szabály, hogy a pozitív redoxpotenciálú anyag képes csak oxidálni a negatívabbat, azaz az elektront csak a nagyobb redoxpotenciálú anyag képes átvenni a kisebb redoxpotenciálú anyagtól energia felszabadulás közben. Jelen esetben ez pont fordítva van, az elektronnak a pozitívabb hely felől víz kellene eljutni a negatívabb hely NADPH felé, ezért a folyamat lejátszódásához energia kell. Ez az energia a napfényből származik, aminek megkötését, átalakítását a fotorendszerek végzik. A Z-sémának nevezett folyamat jól tükrözi a reakciósorozat energia viszonyait. Látható, hogy a két fotorendszer között ahol az elektronok a pozitívabb redoxpotenciálú hely felé haladnak - az elektron áramlása energia felszabadulással jár, amely ATP szintézisére fordítódik. A fényszakasz működésének eredményeként a fényenergia megkötődik és nagyenergiájú vegyületekben tárolódik, NADPH-ban és ATP-ban. 10
11 11 Összefoglalva A fényszakaszban történik a glükóz előállításához szükséges fényenergia megkötése. A fényenergia megkötését különféle pigmentek végzik, az elnyelt energiát elektronok leadására fordítják. Az elektronok pótlása végső sorban a vízbontásból történik, mely folyamat mellékterméke az oxigén. A vízből származó hidrogének végső soron NADP+-re kerülnek. A NADP redukciója energiaigényes, ezért az elektronok egy elektronszállító rendszeren melybe beiktatva helyezkedik el a két fotorendszer, biztosítva az energiaigényt keresztül jutnak el az elektronfelvevő molekuláig, a NADP-ig. Az elektronok áramlása során energia szabadul fel, amely ATP formájában konzerválódik. A fényszakasz működésének eredményeként a fényenergia megkötődik és nagyenergiájú vegyületekben tárolódik, NADPH-ban és ATP-ban. A fotoszintézis sötétszakasza (Calvin-ciklus, redukciós ciklus, C3-as út) A fotoszintézis sötét szakasza a CO2 megkötését, redukálását, a glükóz bioszintézisét jelenti. A fotoszintézis fényszakaszában történik a fényenergia megkötése, ill. konzerválása ATP és redukált NADPH formájában. A szénhidrátok szintézise a CO2 redukciója útján ezen energia felhasználásával történik. A CO2 megkötését egy öt szénatomos keton, az ún.ribulóz-1,5-difoszfát (RuDP) végzi. CO2 felvételével egy átmeneti hat szénatomos vegyületet alkot, amely víz belépéssel rögtön két glicerinsav-3-foszfátra (GS-3P) esik szét. A GS-3-P a fényszakaszban keletkezett ATP-vel glicerinsav-1,3-difoszfáttá (GS-DP) alakul. A GS-DP szintén a fényszakaszban keletkezett NADPH-val glicerinaldehid-3foszfáttá (GA-3-P) redukálódik. A glicerin-aldehid 3-P molekulák sorsa kétféle: egy részéből bonyolult cikluson keresztül újra képződik a RuDP (regeneráció), másik részéből glükóz, ill. keményítő lesz, a glikolizis lépéseinek megfordításához hasonló reakciósorozattal: F-1,6-diP, F-6-P, G-6-P, Glükóz. Az elkészült glükóz kiindulási vegyülete lesz a növényi szervezetet felépítő többi vegyületnek, pl. keményítőnek, lipideknek, fehérjéknek, nukleinsavaknak. 11
12 12 A CO 2 fixáció eme útját felfedezőjéről Malvin Calvin Calvin-ciklusnak (C-3-as út) nevezzük (1961 Nobel-díj). Fő folyamatai: karboxiláció a CO 2 megkötése, redukció a CO 2 redukciója, regeneráció a RuDP újraképződése. Minden CO 2 molekulára 3 ATP és 2 NADPH fogy. 1 molekula glükóz létrejöttéhez tehát 18 ATP és 12 NADPH kell. Bakteriális fotoszintézis A fotoszintézisre való képesség már a prokarióta szervezeteknél megjelenik. Aerob baktériumok a kékbaktériumok, amelyek elektronforrásként vizet használnak, így oxigént termelnek. A fotoszintézis nem zöld színtestekben, hanem a külső citoplazmatikus membrán befűződéseiből keletkező membránlemezekben megy végbe. A CO 2 megkötése és redukciója a Calvin-ciklus útján történik a sejtplazmában. Az anaerob szervezetek bíbor kénbaktériumok - nem vizet használnak elektronforrásként, ezért oxigént sem termelnek, ezek elektronforrásként pl. H 2 S-t használnak, így elemi ként állítanak elő. Glükoneogenezis, a glükóz szintézise heterotróf szervezetekben Az autotróf asszimiláció során az élőlények a szőlőcukrot szervetlen anyagokból széndioxidból és vízből állítják elő a nap fényenergiájának segítségével. Ugyanakkor az állati szervezetek is képesek glükóz szintézisére, azonban a heterotróf szervezetekben a folyamatok kiindulási anyagai különféle szerves anyagok, leginkább nem szénhidrát előanyagok, mint pl. a zsírok glicerinje, a fehérjék egyes aminosavai, az izmok által termelt tejsav (Cori-kör) és piroszőlősav. A glükoneogenezis biokémiai reakcióútja lényegében a glikolízis megfordítása, de a Szent- Györgyi-Krebs-ciklus köztitermékei is képesek a glikolízis termékeivé válni. A glükoneogenezis elsősorban a májban zajlik, jelentősebb éhezéskor kisebb mértékben a vesében is. Fő meghatározója a májban a glukagon és a kortizol. A glükoneogenezis képessége miatt az állatoknak sincsen szükségük állandó és nagyobb mennyiségű glükóz tartalmú táplálék felvételére. A glükoneogenezis akkor erősödik föl az állatokban, amikor az éhezés során a májban a glikogénraktárak kimerülnek (a vázizom glikogénjét csak maguk az izmok használhatják fel). Ha az éhezés nagyon sokáig (emberben mintegy két héten át) tart, a glükoneogenezis kimerítheti a fehérjeraktárakat, ami súlyos leromlást eredményezhet. 12
13 13 Zsírok, olajok bioszintézise A zsírsav bioszintézis kiindulási vegyülete az állati, ill. a növényi szervezetekben egyaránt az acetil-koa. Az acetil-csoport mind a szénhidrátok, mind az aminosavak bomlásakor keletkezik, így az említett vegyületekből könnyen keletkeznek zsírok, ill. olajok. A folyamat energiaigényét ATP, H-szükségletét NADPH fedezi. A zsírsavak a növényekben a zöld szintestekben és a mitokondriumokban, állatokban a mitokondriumokban és a citoplazmában (ER) keletkeznek. A zsírok glicerin komponense a glikolízis során jön létre. A neutrális zsírok a citpolazmában - ER-ban - jönnek létre a fenti vegyületekből, kondenzációval. Az aminosavak bioszintézise Ezen anyagcsere-folyamatok ismertetése messze meghaladja az emelt szintű érettségi követelményrendszerében foglaltakat, így ennek megfelelően eme jegyzet keretein belül eltekintünk az egyébként igen komplikált és szerteágazó reakcióutak ismertetésétől. A fehérjék bioszintéziséről pedig külön jegyzetben esik szó. Képek 13
A szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenA szénhidrátok lebomlása
A disszimiláció Szerk.: Vizkievicz András A disszimiláció, vagy lebontás az autotróf, ill. a heterotróf élőlényekben lényegében azonos módon zajlik. A disszimilációs - katabolikus - folyamatok mindig valamilyen
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenA tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai
A BIOLÓGIA ALAPJAI A tananyag felépítése: Környezetmérnök és műszaki menedzser hallgatók számára Előadó: 2 + 0 + 0 óra, félévközi számonkérés 3 ZH: október 3, november 5, december 5 dr. Pécs Miklós egyetemi
RészletesebbenA felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.
1 Az anyagcsere Szerk.: Vizkievicz András Általános bevezető Az élő sejtekben zajló biokémiai folyamatok összességét anyagcserének nevezzük. Az élő sejtek nyílt anyagi rendszerek, azaz környezetükkel állandó
RészletesebbenA másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.
A sejtek kémiai felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A biogén elemek Biogén elemeknek az élő szervezeteket felépítő kémiai elemeket nevezzük. A természetben található 90 elemből ez mindössze kb.
RészletesebbenBIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20.
BIOLÓGIA VERSENY 10. osztály 2016. február 20. Kód Elérhető pontszám: 100 Elért pontszám: I. Definíció (2x1 = 2 pont): a) Mikroszkopikus méretű szilárd részecskék aktív bekebelezése b) Molekula, a sejt
RészletesebbenA kémiai energia átalakítása a sejtekben
A kémiai energia átalakítása a sejtekben A sejtek olyan mikroszkópikus képződmények amelyek működése egy vegyi gyárhoz hasonlítható. Tehát a sejtek mikroszkópikus vegyi gyárak. Mi mindenben hasonlítanak
RészletesebbenTÁPLÁLKOZÁSI AKADÉMIA
Tisztelt Olvasó! A Táplálkozási Akadémia címő hírlevél célja az, hogy az újságírók számára hiteles információkat nyújtson az egészséges táplálkozásról, életmódról, valamint a legújabb tudományos kutatási
RészletesebbenMIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?
TÁPLÁLKOZÁS MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI? Energiatermelés A szervezet számára szükséges anyagok felvétele Alapanyagcsere: a szervezet fenntartásához szükséges energiamennyiség átl. 7000 kj Építőanyagok: a heterotróf
RészletesebbenKollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015
Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015 A kérdés 1. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről, a vízről részletesen. 2. A sejtről általában, a szervetlen alkotórészeiről,
RészletesebbenSzakközépiskola 9-10. évfolyam Kémia. 9-10. évfolyam
9-10. évfolyam A szakközépiskolában a kémia tantárgy keretében folyó személyiségfejlesztés a természettudományos nevelés egyik színtereként a hétköznapi életben hasznosulni képes tudás épülését szolgálja.
RészletesebbenAz endomembránrendszer részei.
Az endomembránrendszer Szerkesztette: Vizkievicz András Az eukarióta sejtek prokarióta sejtektől megkülönböztető egyik alapvető sajátságuk a belső membránrendszerük. A belső membránrendszer szerkezete
RészletesebbenEmberi szövetek. A hámszövet
Emberi szövetek Az állati szervezetekben öt fı szövettípust különböztetünk meg: hámszövet, kötıszövet, támasztószövet, izomszövet, idegszövet. Minden szövetféleség sejtekbıl és a közöttük lévı sejtközötti
RészletesebbenBIOLÓGIA. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május EMELT SZINT. 240 perc
PRÓBAÉRETTSÉGI 2004. május BIOLÓGIA EMELT SZINT 240 perc Útmutató A feladatok megoldására 240 perc fordítható, az id leteltével a munkát be kell fejezni. A feladatok megoldási sorrendje tetsz leges. A
RészletesebbenKárolyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola Kémia Helyi Tanterv. A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola
A Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola KÉMIA HELYI TANTERVE a 9. évfolyam számára két tanítási nyelvű osztály közgazdaság ágazaton Készítette: Kaposi Anna, kémia szaktanár Készült:
RészletesebbenII. Grafikonok elemzése (17 pont)
I. Az ember táplálkozása (10 pont) Többszörös választás 1) Melyek őrlőfogak a maradó fogazatunkban (az állkapcsok középvonalától kifelé számozva)? 1) az 5. fog 2) a 3. fog 3) a 8. fog 4) a 2. fog 2) Melyik
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége). Bevezetés Hazánk legtöbb horgász- és halastaván jelentős
RészletesebbenA MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész
A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN Somogyi János -- Vér Ágota Első rész Már több mint 200 éve ismert, hogy szöveteink és sejtjeink zöme oxigént fogyaszt. Hosszú ideig azt hitték azonban, hogy
RészletesebbenSportélettan zsírok. Futónaptár.hu
Sportélettan zsírok Futónaptár.hu A hétköznapi ember csak hallgatja azokat a sok okos étkezési tanácsokat, amiket az egészségének megóvása érdekében a kutatók kiderítettek az elmúlt 20 évben. Emlékezhetünk
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
Fehérjék A fehérjék - proteinek - az élő szervezetek számára a legfontosabb vegyületek. Az élet bármilyen megnyilvánulási formája fehérjékkel kapcsolatos. A sejtek szárazanyagának minimum 50 %-át adják.
RészletesebbenFÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Előadás Biológiai tényezők és a talajművelés Szervesanyag gazdálkodás I. A talaj szerves anyagai, a szervesanyagtartalom
RészletesebbenA sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)
A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok) 1 Sejtorganellumok vizsgálata: fénymikroszkóp elektronmikroszkóp pl. scanning EMS A szupramolekuláris struktúrák további szervezıdése sejtorganellumok
RészletesebbenBiológia 3. zh. A gyenge sav típusú molekulák mozgása a szervezetben. Gyengesav transzport. A glükuronsavval konjugált molekulákat a vese kiválasztja.
Biológia 3. zh Az izomösszehúzódás szakaszai, molekuláris mechanizmusa, az izomösszehúzódás során milyen molekula deformálódik és hogyan? Minden izomrosthoz kapcsolódik kegy szinapszis, ez az úgynevezett
RészletesebbenArchenius egyenlet. fehérje denat. optimum
Bírság A bírság nem mentesít semmi alól. A környezetvédelmi minisztérium vagy a jegyző szabhatja ki (utóbbi esetben a bírság 30%-a az önkormányzatot illeti). ( ) Alap 9-18.000 Ft Környezetveszélyeztetés
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
ÉRETTSÉGI VIZSGA 2016. május 11. BIOLÓGIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2016. május 11. 8:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
Részletesebben5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba
5. A talaj szerves anyagai Dr. Varga Csaba A talaj szerves anyagainak csoportosítása A talaj élőlényei és a talajon élő növények gyökérzete Elhalt növényi és állati maradványok A maradványok bomlása során
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus Értékelési skála: 81 100 pont 5 (jeles) 71 80 pont
Részletesebben1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17
Élődi Pál BIOKÉMIA vomo; Akadémiai Kiadó, Budapest 1980 Tartalom Bevezetés 1. Az élő szervezetek felépítése és az életfolyamatok 17 Mi jellemző az élőre? 17. Biogén elemek 20. Biomolekulák 23. A víz 26.
RészletesebbenAz élő szervezetek felépítése I. Biogén elemek biomolekulák alkotóelemei a természetben előforduló elemek közül 22 fordul elő az élővilágban O; N; C; H; P; és S; - élő anyag 99%-a Biogén elemek sajátosságai:
RészletesebbenGyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából
Gyógyszerhatóanyagok azonosítása és kioldódási vizsgálata tablettából ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszék 2015 1 I. Elméleti bevezető 1.1. Gyógyszerkönyv A Magyar gyógyszerkönyv (Pharmacopoea Hungarica) első
RészletesebbenAZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA
TÁMOP 4.1.2.B.2-13/1-2013-0007 ORSZÁGOS KOORDINÁCIÓVAL A PEDAGÓGUSKÉPZÉS MEGÚJÍTÁSÁÉRT MEGHÍVÓ AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA 15 ÓRÁS INGYENES SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS
RészletesebbenKevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek
1 A sejtek felépítése Szerkesztette: Vizkievicz András A sejt az élővilág legkisebb, önálló életre képes, minden életjelenséget mutató szerveződési egysége. Minden élőlény sejtes szerveződésű, amelyek
RészletesebbenNAGY LÁSZLO - MASSIMO TROTTA Tanulhatunk-e a molekuláktól?
NAGY LÁSZLO - MASSIMO TROTTA A mesterséges fotoszintézis megvalósításának lehetőségei Ma már könyvtárakat lehetne megtölteni azokkal a cikkekkel, könyvekkel, amelyek azzal foglalkoznak, hogy milyen technikai
RészletesebbenBiológia 8. osztály. A harmadik forduló. Anyagcsere szervrendszere: A)... B)... C)... D)...
MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS
RészletesebbenA szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.
Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok
Részletesebben9. Hét. Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia. Dr.
Bioanalitika előadás 9. Hét Műszeres analitika Folyadékkromatográfia Ionkromatográfia Gélkromatográfia Affinitás kromatográfia Gázkromatográfia Dr. Andrási Melinda Kromatográfia Nagy hatékonyságú, dinamikus
Részletesebben4. SZERVES SAVAK. Az ecetsav biológiai előállítása SZERVES SAVAK. Ecetsav baktériumok. Az ecetsav baktériumok osztályozása ECETSAV. 04.
Az ecetsav biológiai előállítása 4. SZERVES SAVAK A bor után legősibb (bio)technológia: a bor megecetesedik borecet keletkezik A folyamat bruttó leírása: C 2 H 5 OH + O 2 CH 3 COOH + H 2 O Az ecetsav baktériumok
RészletesebbenA citoszolikus NADH mitokondriumba jutása
A citoszolikus NADH mitokondriumba jutása Energiaforrásaink Fototróf: fotoszintetizáló élőlények, szerves vegyületeket állítanak elő napenergia segítségével (a fényenergiát kémiai energiává alakítják át)
RészletesebbenGázfázisú biokatalízis
Gázfázisú biokatalízis Szerző: Papp Lejla, Biomérnöki B.Sc. I. évfolyam Témavezető: Dr. Tóth Gábor, tudományos munkatárs Munka helyszíne: PE-MK, Biomérnöki, Membrántechnológiai és Energetikai Kutató Intézet
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A fotoszintézis szénreakciói Környezeti tényezők hatása a fotoszintézisre Előadás áttekintése 1. A fotoszintézis
RészletesebbenA 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.
A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (25/2014 (VIII.26.) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 52 815 02 Gyakorló kozmetikus
RészletesebbenSPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK
SPEKTROFOTOMETRIAI MÉRÉSEK Elméleti bevezetés Ha egy anyagot a kezünkbe veszünk (valamilyen technológiai céllal alkalmazni szeretnénk), elsı kérdésünk valószínőleg az lesz, hogy mi ez az anyag, milyen
RészletesebbenFotoszintézis. 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége
Fotoszintézis 2. A kloroplasztisz felépítése 1. A fotoszintézis lényege és jelentısége Szerves anyagok képzıdése energia felhasználásával Az élıvilág szerves anyag és oxigénszükségletét biztosítja H2 D
RészletesebbenO k t a t á si Hivatal
O k t a t á si Hivatal A versenyző kódszáma: 2015/2016. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny második forduló KÉMIA I. kategória FELADATLAP Munkaidő: 300 perc Elérhető pontszám: 100 pont ÚTMUTATÓ
RészletesebbenAz elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek
Kémiai kötések Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek fémek Fémek Szürke színűek, kivétel a színesfémek: arany,réz. Szilárd halmazállapotúak, kivétel a higany. Vezetik az
Részletesebben2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK
2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK A biológiai ipar jellemzően mikroorganizmusokat, vagy állati és növényi szervezetek elkülönített sejtjeit szaporítja el, és ezek anyagcseréjét használja fel a kívánt folyamatok
RészletesebbenAz aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén
Az aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén Témavezető neve: Szarka András A kutatás időtartama: 4 év Tudományos háttér
RészletesebbenEMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
É RETTSÉGI VIZSGA 2014. október 21. KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2014. október 21. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA
RészletesebbenA replikáció mechanizmusa
Az öröklődés molekuláris alapjai A DNS megkettőződése, a replikáció Szerk.: Vizkievicz András A DNS-molekula az élőlények örökítő anyaga, kódolt formában tartalmazza mindazon információkat, amelyek a sejt,
RészletesebbenElektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik
Elektrokémia Redoxireakciók: Minden olyan reakciót, amelyben elektron leadás és elektronfelvétel történik, redoxi reakciónak nevezünk. Az elektronleadás és -felvétel egyidejűleg játszódik le. Oxidálószer
RészletesebbenKÉMIA. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003
KÉMIA Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény Vizsgafejlesztő Központ 2003 ű érettségire felkészítő tananyag tanterve /11-12. ill. 12-13. évfolyam/ Elérendő célok: a természettudományos gondolkodás
RészletesebbenB I O L Ó G I A. ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ
B I O L Ó G I A ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2003. május 20. du. ÚTMUTATÓ A FELADATOK MEGOLDÁSÁHOZ Minden feladat megoldását a megoldólapon kell beadnia. Az írásbeli felvételi dolgozat egyúttal
RészletesebbenAdatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei
GazdálkodásimodulGazdaságtudományismeretekI.Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSIMÉRNÖKIMScTERMÉSZETVÉDELMIMÉRNÖKIMSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Adatgyőjtés, mérési
RészletesebbenSALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve
SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program Kémia tantárgy kerettanterve KÉMIA HELYI TANTERV A kémia tantárgy teljes óraterve 9. osztály 10. osztály Heti
RészletesebbenWessling technológiai továbbképzés
Wessling technológiai továbbképzés Gabonaipar II. rész Werli József Sütőipari technológia Elhangzott 2014. szeptember 3-án A gyártástechnológia legfontosabb műveletei. nyersanyagok előkészítése tésztakészítés,
RészletesebbenAZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában
AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA Az állati szervezetek testük felépítéséhez szükséges anyagokat és energiát táplálék formájában veszik fel. Táplálékuk minısége szerint lehetnek húsevık, növényevık és mindenevık. A
RészletesebbenSZTEROIDKONVERZIÓK. BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudomány Tanszék 1. Szteroidkonverziók
SZTEROIDKONVERZIÓK A szterán váz planáris, merev szerkezet, pl. a 3-as és 17- es C-ek távolsága ill. a rajtuk levő szubsztituensek távolsága pontosan meghatározott. A szteránvázas vegyületek bioszintézise
RészletesebbenCitrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció
Citrátkör, terminális oxidáció, oxidatív foszforiláció A citrátkör jelentősége tápanyagok oxidációjának közös szakasza anyag- és energiaforgalom központja sejtek anyagcseréjében elosztórendszerként működik:
RészletesebbenLégzés. A gázcsere alapjai
Légzés A gázcsere alapjai 2/12 Lavoisier mintegy 200 évvel ezelőtt felfedezte, hogy az állatok életműködése és az égés egyaránt O 2 fogyaszt, és CO 2 termel felfedezéséért 51 éves korában, 1794-ben guillotine-al
RészletesebbenAz infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása
Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása Egy molekula nemcsak haladó mozgást végez, de az atomjai (atomcsoportjai) egymáshoz képest is állandó mozgásban vannak. Tételezzünk fel egy olyan mechanikai
RészletesebbenAz emberi test. 23. Megnyílik a világ A látás
Az emberi test 23. Megnyílik a világ A látás Ne csak nézd! Miért nevezik világtalannak a nem látókat? 23.1. Az emberi szem 23.2. A szem helyzete a koponyában szemgolyó köt hártya könnymirigy könnycsatorna
RészletesebbenTestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor
TestLine - iogén elemek, molekulák iogén elemek, szervetlen és szerves molekulák az élő szervezetben. gészítsd ki a mondatot! aminocsoportja kondenzáció víz ún. peptidkötés 1. 1:48 Normál fehérjék biológiai
RészletesebbenFejlesztendő területek, kompetenciák:
KÉMIA A tanterv célja annak elérése, hogy középiskolai tanulmányainak befejezésekor minden tanuló birtokában legyen a kémiai alapműveltségnek, ami a természettudományos alapműveltség része. Ezért szükséges,
Részletesebben1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja
BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község
RészletesebbenKOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA
KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás
RészletesebbenA kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.
Egy homokot tartalmazó tál tetejére teszünk a pépből egy kanállal majd meggyújtjuk az alkoholt. Az alkohol égésekor keletkező hőtől mind a cukor, mind a szódabikarbóna bomlani kezd. Az előbbiből szén az
RészletesebbenA nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.
Nukleinsavak Szerkesztette: Vizkievicz András A nukleinsavakat először a sejtek magjából sikerült tiszta állapotban kivonni. Innen a név: nucleus = mag (lat.), a sav a kémhatásukra utal. Azonban nukleinsavak
RészletesebbenEGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS. Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára
EGÉSZTESTSZÁMLÁLÁS Mérésleírás Nukleáris környezetvédelem gyakorlat környezetmérnök hallgatók számára Zagyvai Péter - Osváth Szabolcs Bódizs Dénes BME NTI, 2008 1. Bevezetés Az izotópok stabilak vagy radioaktívak
RészletesebbenSZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI
SZAKÁLL SÁNDOR, ÁsVÁNY- És kőzettan ALAPJAI 17 KRISTÁLYFIZIkA XVII. Hőtani, MÁGNEsEs, ELEKTROMOs, RADIOAKTÍV TULAJDONsÁGOK 1. Hőtani TULAJDONsÁGOK A hősugarak a színkép vörös színén túl lépnek fel (infravörös
RészletesebbenNÖVÉNYÉLETTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
NÖVÉNYÉLETTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 Létfontosságú tápelemek, Tápelem hiánytünetek Előadás áttekintése 1. A növények tápelem ellátásának a vizsgálatára
Részletesebben1. Atomspektroszkópia
1. Atomspektroszkópia 1.1. Bevezetés Az atomspektroszkópia az optikai spektroszkópiai módszerek csoportjába tartozó olyan analitikai eljárás, mellyel az anyagok elemi összetételét határozhatjuk meg. Az
Részletesebben1. Katalizátorok elemzése XRF módszerrel Bevezetés A nehézfémek okozta környezetterhelés a XX. század közepe óta egyre fontosabb problémává válik. Egyes nehézfémek esetében az emberi tevékenységekből eredő
Részletesebben3.2 A vese mőködése 3.2.1 Szőrımőködés 3.2.2. Visszaszívó mőködés 3.2.2.1 Glükóz visszaszívódása 3.2.2.2 A víz és a sók visszaszívódása
1. Bevezetés Kiválasztás 2. Homeosztázis 2.1 izoozmózis Szerkesztette: Vizkievicz András 2.2 izoiónia 2.3 izohidria 2.4 izovolémia 3 Kiválasztószervrendszer 3.1 A vese makroszkópos felépítése 3.1.1 A vese
RészletesebbenProontogenezis (megelőző szakasz) Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis. Proontogenezis
Egyedfejlődés (ontogenezis) Proontogenezis (megelőző szakasz) Megtermékenyítés (fertilizáció) Embrionális fejlődés Posztembrionális fejlődés Proontogenezis (megelőző szakasz) Ivarsejt képződés három szakasz:
RészletesebbenFöldrajzi burok. Levegőtisztaság védelem. Az élet kialakulása
Földrajzi burok Levegőtisztaság védelem előadás 1. előadás A Föld három külső szervetlen szférájának a szilárd kéregnek (litoszféra) a vízburoknak (hidroszféra) és a légkörnek (atmoszféra) valamint az
Részletesebben1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói
1. előadás Membránok felépítése, mebrán raftok, caveolák jellemzője, funkciói Plazmamembrán Membrán funkciói: sejt integritásának fenntartása állandó hő, energia, és információcsere biztosítása homeosztázis
RészletesebbenSzénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből.
Vércukorszint szabályozása: Szénhidrátok monoszacharidok formájában szívódnak fel a vékonybélből. Szövetekben monoszacharid átalakítás enzimjei: Szénhidrát anyagcserében máj központi szerepű. Szénhidrát
RészletesebbenA bioenergetika a biokémiai folyamatok során lezajló energiaváltozásokkal foglalkozik.
Modul cím: MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK BIOKÉMIA BIOENERGETIKA I. 1. kulcsszó cím: Energia A termodinamika első főtétele kimondja, hogy a különböző energiafajták átalakulhatnak egymásba ez az energia megmaradásának
RészletesebbenMikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján
Mikrobiális aktivitás mérése talajban CO 2 -termelés alapján Laborgyakorlat Összeállította: Gruiz Katalin, Molnár Mónika, Klebercz Orsolya, 2010. A mérés célja Laborkísérletekre van szükség annak megállapítására,
Részletesebben,:/ " \ OH OH OH - 6 - / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere
- 6 - o / \ \ o / \ / \ () /,-\ ce/luló z 5zer.~ezere " C=,1 -- J - 1 - - ---,:/ " - -,,\ / " - ~( / \ J,-\ ribóz: a) r.yílt 12"('.1, b) gyürus íormája ~.. ~ en;én'. fu5 héli'(ef1e~: egy menete - 7-5.
RészletesebbenAz eukarióta sejt energiaátalakító organellumai
A mitokondrium és a kloroplasztisz hasonlósága Az eukarióta sejt energiaátalakító organellumai mitokondrium kloroplasztisz eukarióta sejtek energiaátalakító és konzerváló organellumai Működésükben alapvető
RészletesebbenSZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA
2001/28/II. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 343 SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ OKTATÁS AZ ÉLELMISZERIPAR SZAKMACSOPORTRA 11. évfolyam Élelmiszer-ipari szakmacsoportos alapozó ismeretek Élelmiszer-ipari szakmacsoportos
RészletesebbenI. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését!
I. Atomszerkezeti ismeretek (9. Mozaik Tankönyv:10-30. oldal) 1. Részletezze az atom felépítését! Az atom az anyagok legkisebb, kémiai módszerekkel tovább már nem bontható része. Az atomok atommagból és
RészletesebbenAz élelmiszerek romlásos jelenségei
Az élelmiszerek romlásos jelenségei A nyers élelmiszerek élő sejt- és szövetrendszere a romlási folyamatokkal szemben a terményeknek természetes immunitást biztosít. Ez az immunitás azonban csak addig
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002.
5 KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI FELVÉTELI FELADATOK 2002. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az írásbeli felvételi vizsgadolgozatra összesen 100 (dolgozat) pont adható, a javítási útmutató részletezése szerint. Minden megítélt
RészletesebbenAz aktív tanulási módszerek alkalmazása felerősíti a fejlesztő értékelés jelentőségét, és új értékelési szempontok bevezetését veti fel a tudás
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenA HETI ÉS ÉVES ÓRASZÁMOK
KÉMIA A kémiai alapműveltség az anyagi világ megismerésének és megértésének egyik fontos eszköze. A kémia tanulása olyan folyamat, amely tartalmain és tevékenységein keresztül az alapismeretek elsajátításán,
RészletesebbenBiofizika tesztkérdések
Biofizika tesztkérdések Egyszerű választás E kérdéstípusban A, B,...-vel jelölt lehetőségek szerepelnek, melyek közül az egyetlen megfelelőt kell kiválasztani. A választ írja a kérdés előtt lévő kockába!
RészletesebbenKlasszikus analitikai módszerek:
Klasszikus analitikai módszerek: Azok a módszerek, melyek kémiai reakciókon alapszanak, de az elemzéshez csupán a tömeg és térfogat pontos mérésére van szükség. A legfontosabb klasszikus analitikai módszerek
RészletesebbenKÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA
Név:... osztály:... ÉRETTSÉGI VIZSGA 2007. október 31. TERMÉSZETTUDOMÁNY KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2007. október 31. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 120 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati
Részletesebben(1. és 2. kérdéshez van vet-en egy 20 oldalas pdf a Transzformátorokról, ide azt írtam le, amit én kiválasztanék belőle a zh-kérdéshez.
1. A transzformátor működési elve, felépítése, helyettesítő kapcsolása (működési elv, indukált feszültség, áttétel, felépítés, vasmag, tekercsek, helyettesítő kapcsolás és származtatása) (1. és 2. kérdéshez
RészletesebbenA Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak:
A Bevezetés a biológiába I. tárgy vizsgájára megtanulandó fogalmak: A aerob légzés: A légzés - mint biokémiai folyamat - azon formája, amikor a végső elektronfelfogó oxigén (mivel ez az oxigén a levegőből
RészletesebbenSzén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban
Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott
RészletesebbenA baktériumok szaporodása
A baktériumok szaporodása Baktériumsejt növekszik, majd osztódik a populáció szaporodik - Optimális körülmények esetén a sejttömeg (sejtszám) exponenciálisan nõ az idõvel - Generációs idõ: az az idõ, ami
RészletesebbenBIOLÓGIA. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura
Ljubljana 2013 BIOLÓGIA Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2015. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről
RészletesebbenA kémiai reakciók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A kémiai reakciók. STUDY Guard
BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ Szervezés és irányítás...3 Sajátosságok...4 Elõkészületek a film megtekintése elõtt...5 A film megtekintése után...5 Javasolt tevékenységek...6 Szókincs, a megértés
RészletesebbenSzerkesztette: Vizkievicz András
A mitokondrium Szerkesztette: Vizkievicz András Eukarióta sejtekben a lebontó folyamatok biológiai oxidáció - nagy része külön sejtszervecskékben, a mitokondriumokban zajlik. A mitokondriumokban folyik
RészletesebbenAz élelmiszerek mikrobiális ökológiája. Mohácsiné dr. Farkas Csilla
Az élelmiszerek mikrobiális ökológiája Mohácsiné dr. Farkas Csilla Az élelmiszerek mikroökológiai tényezői Szennyeződés forrásai és közvetítői A mikroorganizmusok belső tulajdosnágai Belső tényezők (az
RészletesebbenEgy idegsejt működése
2a. Nyugalmi potenciál Egy idegsejt működése A nyugalmi potenciál (feszültség) egy nem stimulált ingerelhető sejt (neuron, izom, vagy szívizom sejt) membrán potenciálját jelenti. A membránpotenciál a plazmamembrán
Részletesebben