Kóbor Péter Egy kavicsbánya-tó természetvédelmi szerepének értékelése Evaluation of the conservation role of a gravel pit lake
|
|
- Ferenc Mészáros
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Kóbor Péter Egy kavicsbánya-tó természetvédelmi szerepének értékelése Evaluation of the conservation role of a gravel pit lake p.kobor@gmail.com Pannon Egyetem Georgikon Kar, PhD hallgató Kivonat Az ember környezetátalakító tevékenysége és a természetes élőhelyek visszaszorulása következtében átértékelődik a mesterséges élőhelyek biodiverzitás-megőrző és menedéknyújtó szerepe. Munkám célja a hegyeshalmi kavicsbánya-tó (Hegyeshalom, Győr-Moson-Sopron megye) csemezi öböl nevű részének ökológiai állapotának és lehetséges természetvédelmi szerepének felmérése volt. A munka főként az alapvető hidromorfológiai karakterekre, vízkémiai mérésekre és a makroszkopikus vízgerinctelen alkotta közösség szerkezetére terjedt ki. A módszerek kiválasztása során tekintettel voltam az Európai Unió Vízkeretirányelvének protokolljaira. Eredményeim azt mutatták, hogy a tó sekély zónája által nyújtott élőhelyek a szukcessziós állapothoz képest változatosak, a víz kémiai és biológiai minősége jó-kiváló. A makrogerinctelen közösség vizsgálata során 8 mintavételi helyen, 35 faj 404 egyedét mutattam ki, ezek közül 5 invazív, 2 védett és egy állóvizekre nézve ritka. A közösségszerkezeti mutatók alapján elmondható, hogy a tó bentikus gerinctelen közösségei változatosak, komplexek, a táplálékhálózatok egészségesek. Összességében a vizsgált területről elmondható, hogy a faunaidegen fajok jelenléte ellenére potenciális természetvédelmi értékkel bír, a vizsgálat során alkalmazott módszerek pedig alkalmasak hasonló víztestek állapotértékelésére. Munkámat mind a vizsgált terület folyamatos monitoringjával, mind pedig további bányatavak vizsgálatba vonásával tervezem folytatni. Bevezetés és irodalmi áttekintés A vizek és a vízi ökoszisztémák egészsége szempontjából egyik legfontosabb csoport a makroszkopikus vízi gerinctelenek (Zimmermann, 1993). A vízi táplálékhálózatokban változatos szerepet töltenek be, ezek közül a legfontosabb, hogy sok köztük a lebontó szervezet, melyek a holt szerves anyag dekomponálásában vesznek részt (Szentesi és Török, 1997). Sokuk, mint indikátor szervezet érzékenyen reagál a környezet rövid és hosszú távú változásaira (Holt és Miller, 2010), kiemelt figyelmet érdemelnek az egyes víztestek értékelése során. Ennek legjobb példája az EU Vízkeretirányelvének áramló vizeket ökológiai szempontból minősítő rendszere is ezen szervezetek alkotta közösségekre épül 1 ( Az ember környezetátalakító tevékenysége és a természetes élőhelyek kiterjedésének csökkenése miatt átértékelődik és megnő a mesterséges élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében. Ilyen élőhelynek tekinthetőek a művelés alól kivett, vízzel feltöltődött kavicsbányagödrök. Ezek a mesterséges tavak egyben komplex, érzékeny ökoszisztémák is (Bertoni, 2009), melyeket az emberi tevékenység nyomán fellépő szennyezés és eutrofizáció veszélyeztet 2 (Horváth, 2015). Lehetséges természetvédelmi szerepükre már születtek publikációk (Catchpole és 1 AQEM Assessment System for the Ecological Quality of Rivers and Streams throughout Europe using Benthic Macroinvertebrates 2 Ez főleg az utóhasznosítással és mezőgazdasági területekről történő tápanyag- és vegyszerbemosódással hozható összefüggésbe a szerző 191
2 Tydeman, 1975; Kelcey, 1984; Emmerich és mtsai, 2014), ám ezek a vizes élőhelyekhez kötődő növények és gerincesek 3 szempontjából közelítették meg ennek az élőhelytípusnak értékelését. Munkám során a fenti megfontolások alapján döntöttem úgy, hogy egy kavicsbánya-tó természetvédelmi-ökológiai értékelését tűzöm ki célul, makrofaunája és az ezekre ható környezeti változók alapján. Anyag és módszer A vizsgáltatok a hegyeshalmi kavicsbánya-tó déli öblének sekély parti zónájában folytak A vizsgálatok során az élőhelyeket hidromorfológiai és vízkémiai változóik, valamint makrogerinctelen közösségeik alapján értékeltem. A makrogerinctelen mintavételek alapját a Juhász és mtsai. (2009) által állóvizekre is adaptált, AQEM protokoll adta, amely megfelel a VKI és az NBmR 4 követelményeinek. A tó parti zónájában 9 mintavételi pont került kijelölésre, 3 mintaterületen. Öt egy hullámzási-gradiens mentén, kettő véletlenszerűen és kettő ismételt mintavételre. A mintavételi pontok egy ~1m 2 kvadrátot jelentettek, ahol minden esetben két replikátummal dolgoztam. Egy replikátum 10 hálócsapás utáni merítésből állt (n=2*10 = 20 hálócsapás/minta), az alzatot a háló keretével kevertem fel. A mintavételek augusztusában és július-augusztusban zajlottak. Az ismételt mintavételeket egy időszakosan vízzel borított vizes élőhelyen végeztem, melynek előzetes eredményei korábban közlésre kerültek (Kóbor 2013). A makrozoobentosz mintázás során osztályoztam az egyes pontokat jellemző hidromorfológiai változókat egy 5 fokozatú skálán, így aljzat szemcsemérete, holt szerves anyag felhalmozódása, hullámzás. Meghatározásra kerültek továbbá a mintavételi pontokra vonatkozó élőhelytípusok ÁNÉR 2011 (Bölöni és mtsai 2011) alapján. Ezen kívül ekkor mértük meg a vízre jellemző fizikai-kémiai paramétereket elektródos valamint kolorimetriás módszerekkel, ezt az alábbi táblázat foglalja össze. 3 Kiemelten a halak és vízimadarak. 4 Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer 192
3 1. Táblázat: A kémiai mérésekhez használt kolorimetriás készletek jellemzői Mérési tartom ány Mért param éter Meg jeg yzés Macherey&Nagel TetraTest L aborett Visocolor A két mérés átlaga ph 4,0-9,0 5,0-9,0 került rögzítésre 1 csepp = 0,5 d (10 ml GH mint a estén) 1 csepp = 0,5 d (10 ml K H mint a estén) A két mérés átlaga NH 4+ 0,2-3 mg/l 0,2-3 mg/l került rögzítésre A két mérés átlaga NO2-0,02-5 mg/l 0,03-5 mg/l került rögzítésre NO3- PO4(3-) S O4(2-) mg/l 2-20 mg/l mg/l A minták mindegyike méréshatár alatt A makrogerinctelen-minták határozásához Askew (2002), Bauernfeind és Humpesch (2001), Csabai (2000), Csabai és mtsai (2002), Nentwig et al. (2015), Sundermann és Lohse (2015), Waringer és Graf (2013) és Zwick (2013) határozóit használtam, majd fajlistát készítettem. A mintákból meghatározott egyedek fajlistáját a (Schmidt-Kloiber&Hering 2015) hidrobiológiai adatbázis alapján standardizáltam. Az adatok értékelésénél Simpson- és Shannon-Wiener diverzitási indexet számoltam, valamint az egyes környezeti tényezők hatását a diverzitásra Spearman rangkorreláció analízissel teszteltem. A fentiekhez LibreOffice Calc táblázatkezelő szoftvert és R programot alkalmaztam, BiodiversityR csomaggal, RKward grafikus front-enddel. Eredmények és megvitatásuk Makrogerinctelen fauna A faunisztikai adatok korábban már közlésre kerültek (Kóbor 2015), így ezeket itt csak röviden foglalom össze. 1. A 9 mintavételi ponton összesen 35 faj, 404 egyedét gyűjtöttem a vizsgálatok során 193
4 1. Ábra: A faj- (N) és egyedszámok (S) megoszlása a mintavételi helyeken S N 2. Az előkerült fajok közül 5 idegenhonos, invazív faj jelenlétét mutattam ki, ezek a következőek: vándorkagyló (Dreissena polymorpha, Pallas 1771); új-zélandi iszapcsiga (Potamopyrgus antipodarum, J.E. Gray 1843); pontusi bolharák (Dikerogammarus haemobaphes, Eichwald 1841); kétpúpú bolharák (Dikerogammarus villosus, Sowinsky 1894); karcsú bolharák (Echinogammarus ischnus, Stebbing 1899). 3. A genearalista gyakori taxonok mellett megjelennek környezeti szempontból érzékenyebb családok, fajok képviselői is, így például a sisakos tegzesek (Sericostomatidae gen. sp.) vagy egy kifejezetten folyóvízi elterjedésűnek mondott (Bauernfeind&Humpesch 2001) kérész-faj (Caenis rivulorum, Eaton 1884). 4. A mintaterületről kettő, hazai jogszabályok szerint védettséget élvező faj jelenléte nyert bizonyítást: búvárpók (Argyroneta aquatica, Clerk 1757); rábai kérész (Neoephemera maxima, Joly 1870). Ez utóbbi faj jelenléte azért is kiemelendő, mivel korábban kizárólag a Rábából volt ismeretes hazánk területéről (Kovács és mtsai 1998). Élőhelyi jellemzők A vizsgálatok rámutattak, hogy környezeti háttérváltozóit tekintve az élőhely alkalmas érzékeny, értékes vízi gerinctelen-fajok élőhelyéül szolgálni. 194
5 A fizikai-kémiai mérések eredményeinek leíró statisztikája a következő táblázatban szerepel: 2. táblázat: A víz mért fizikai-kémiai jellemzőinek leíró statisztikája (N elemszám, Mean átlag, Std. Deviation átlagos eltérés) Descriptive Statistics N Minimum Maximum Mean Std. Deviation Hőmérséklet ( C) 5 22,00 24,00 23,0000 1,00000 TDS (ppm) ,00 5,874 ph 5 7,50 8,50 7,9000,41833 GH ( nk) 5 14,00 15,50 14,8000,57009 KH ( nk) 5 6,50 8,50 7,3000,75829 NH4 (mg/l) 5,20,40,3000,07071 NO2 (mg/l) 5,02,03,0240,00547 NO3 (mg/l) 5,02,40,3000,07071 PO4 (mg/l) 5,00,00,0000,00000 SO4 (mg/l) 5 70,00 110,00 85, ,00000 Ez alapján elmondató, hogy tó vízének kémiai vízminősége jó, tápanyagterheléstől mentes. Az eutrofizációért felelős oldott tápanyagok a kívánatosnál nem nagyobb mennyiségben vannak jelen, a karbonát-hidrokarbonát pufferrendszer megfelelően működik. A további rögzített háttérváltozók összefoglaló táblázata alább található: 195
6 3. táblázat: A környezeti háttérváltozók összefoglaló táblázata a terepi jegyzőkönyvek alapján Alapadatok Mintaterület A B C Mintavételi pont H abitat struktúra Abiotikus mikrohabitat Biotikus mikrohabitat ÁNÉR 2011 H olt szerves anyag CPOM FPOM 1 MSL PH Y U a. MIL FIL Ac b. MIL MAK Ac MIL MAK Ac AKL MAK Ac a. AKL MAK BA b. AKL LEB BA c. AKL FPO BA a. MIL MAK BA b. MIL L EB BA a. AKL MAK B1a b. AKL FPO B1a a. PSM LEB B1a b. PSM FPO B1a c. PSM CPO B1a a. PSM LEB B1a b. PSM FPO B1a c. PSM CPO B1a Érzékszervi adatok hullámzás S zín átlátszó átlátszó átlátszó S zag semleges semleges semleges Átlátszóság 3,5 m (max) 3,5 m (max) 0,5 m (max) Az eredmények alapján elmondható, hogy a víztest viszonylag változatos élőhelyet kínál, mind abiotikus, mind pedig biotikus mikrohabitatok terén. Egyaránt megjelennek csupasz kavicsos felszínek, melyet bevonatképző moszatok borítanak és vegetációval borított, szerves törmeléket felhalmozó biotópok is. Ennek fontosságát az adja, hogy így több, különféle környezeti igényű faj találhat potenciálisan jó élőhelyre a tóban. A tó, mint életközösség Az alábbi két grafikon a mintavételi pontokra számított diverzitási indexek értékeit ábrázolja. 196
7 2. Ábra: A mintavételi pontokhoz tatozó Shannon-Wiener diverzitási értékek (H') 3 2,459 2,586 2,5 2, ,825 1,459 1,5 H' 0,898 0, ,693 0,5 0, Ábra: A mintavételi pontokhoz tartozó Simpson diverzitási indexek (D) 14 12, ,164 8, ,204 2,000 4,449 2,286 1,960 3,814 D A fentiek alapján látszólagos összefüggés mutatkozott az élőhelyek minőségi jellemzői és a fajszintű diverzitási indexek értékei között. Ennek valóságát eldöntendő Spearman rangkorreláció analízist alkalmaztam, amelynek eredményei alapján legnagyobb közösségszervező eréllyel a hullámzás általi bolygatottság bírt. Ezt követték az abiotikus mikrohabitat-típusok illetve a durva illetve finom szemcséjű holt szerves anyag 5 felhalmozódás. 5 CPOM durva szemcséjű holt szerves anyag; FPOM finom-szemcséjű holt szerves anyag 197
8 Következtetések A vizsgálatok során nyert és azokból levezetett adatok alapján a tó déli öble potenciális természetvédelmi értékkel bírhat. Ezt az állítást a következőkre alapozom: 1. A tó által kínált élőhely- és mikrohabitat-típusok viszonylag változatosak, azok sokféle, különböző ökológiai igényű fajnak jelenthetnek megfelelő körülményeket. A legértékesebb élőhelytípus ismérvei a hullámzástól való védettség, kis szemcseméretű alzat és a holt szerves anyag bizonyos szintű felhalmozódása. Ezen kitételeknek leginkább az időszakos vizes élőhely (8-9. mintavételi pont) felel meg. 2. A tó kémiai vízminősége jó, tápanyagterheléstől mentes. A pufferrendszer megfelelő működésének köszönhetően eutrofizáció veszélye nem áll fenn, a bejutó oldott és formált tápanyagokat az életközösség hasznosítani képes. 3. Ugyan jelen vannak idegenhonos, invazív fajok, ám állományai jelen állapotok szerint nem veszélyeztetik az itt élőhelyre lelő értékes taxonok populációit. A táplálékhálózatok egészségesek, a források arányosan hasznosulnak. Eredményeim alapján a kavicsbánya-tavat potenciális természetvédelmi értékkel bírónak ítélem meg, ennek további alátámasztását további tavak felmérésével és jelen eredményekkel való összehasonlításával kívánom megvalósítani. Megjegyzés A munka megvalósításában nyújtott tárgyi segítségért (csónak, szállás) ezúton szeretnék köszönetet mondani Pintér Róbertnek és a Deepex Búváripari Kft-nek (Mosonmagyaróvár). 198
9 A felhasznált irodalom jegyzéke Askew, R.R. (2003): Dargonflies of Europe, Hartley Books London Bauernfeind, E. és Humpesch, U.H. (2001): Die Eintagsfliegen Zentraleuropas (Insecta: Ephemeroptera): Bestimmung und Ökologie, Verlag des Naturhistorischen Museums Wien Bertoni, R. (2009): Lymnology of Rivers and Lakes, UNESCO-EOLSS (hozzáférés: )Catchpole, C.K. Tydeman, C.F. (1975): Gravel pits as new wetland habitats for the conservation of breeding bird communities, Biol. Conserv. (8) pp Csabai, Z. (2000): Vízibogarak kishatározója I. (Coleoptera: Haliplidae, Hygrobiidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae), Vízi Természet- és Környezetvédelem (15)., Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest Csabai, Z. és mtsai. (2002): Vízibogarak kishatározója II. (Coleoptera: Georissidae, Spercheidae, Hydrochidae, Helophoridae, Hydrophilidae), Vízi Természet- és Környezetvédelem (16), Környezetgazdálkodási Intézet, Budapest Emmrich és mtsai. (2014): No differences between littoral fish community structure of small natural and gravel pit lakes in the northern German lowlands, Limnologica (46), pp Holt, E.A. Miller, S.W.(2010) Bioindicators: Using Organisms to Measure Environmental Impacts, Nature Education Knowledge 3(10) p. 8 Horváth, B. (2002): A kavicsbányatavak ökológiai sajátosságai, in: A kavicsbányászat és kavicsbánya-tavak környezet- és természetvédelmi problémái, (hozzáférés: ) Juhász, P. és mtsai. (2009): Makroszkopikus vízi gerinctelenek monitorozása, TIR Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer Központi Protokoll, Kelcey, J.G. (1984): The design and development of gravel pits in Milton Keynes, England, Landscape Planning (11) pp Kontschán, J. és mtsai. (2002): A felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon, Folia Historico-Naturalia Musei Matraensis (26) pp Nentwig, W. és mtsai.: Spiders of Europe. (hozzáférés: március. 5.) Schmidt-Kloiber, A. Hering, D. (2015): - an online tool that unifies, standardises and codifies more than 20,000 European freshwater organisms and their ecological preferences. Ecological Indicators (53) pp Sundermann, A. és Lohse, S. (2015): Bestimmungsschlüssel für die aquatischen Zweiflügler (Diptera) in Anlehnung an die Operationelle Taxaliste für Fließgewässer in Deutschland - Methodenstandardisierung Makrozoobenthos, Forschunginstitut Senckenberg (hozzáférés: ) Szentesi, Á. Török, J. (1997): Állatökológia egyetemi jegyzet, Kovásznai Kiadó Budapest Waringer, J. Graf, W. (2013): Key and bibliography of the genera of European Trichoptera larvae, Zootaxa 3640 (2) pp Zimmermann, P. (1993): Use of Biotic Index as an indicator of water quality, Association of Biology Laboratory Education (ABLE), (hozzáférés: ) Zwick, P. (2013): A key to West Palearctic genera of stoneflies (Plecoptera) in larval stage Methodenstandardisierung Makrozoobenthos, Forschunginstitut Senckenberg (hozzáférés: ) 199
Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához
Kóbor Péter* Adatok egy kavicsbányató makrogerinctelen faunájához XXI. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely, 2015. május 21. * PE GK Állattani és Akvakultúra Csoport, p.kobor@gmail.com Bevezetés Kavicsbányatavak
RészletesebbenADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ
181 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 20: 181 191, 2009 ADATOK A DÉL-ALFÖLD KIS ÉS KÖZEPES MÉRETŰ VÍZFOLYÁSAINAK MAKROSZKOPIKUS VÍZI GERINCTELEN FAUNÁJÁHOZ, 2. RÉSZ PETRI ATTILA P. HOLLÓ ILDIKÓ NAGY-LÁSZLÓ
RészletesebbenA makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén
Felsőtárkány, 2011.02.10. A makrogerinctelen fauna Natura 2000 elvek szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Juhász Péter, Kiss Béla, Müller Zoltán,
RészletesebbenSzikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n
Szikes tavak ökológiai állapotértékelése, kezelése és helyreállítása a Kárpát-medencében n Boros Emil Ökológia és természetvédelem: alkalmazott kutatások szerepe a gyakorlatban. FM: 2015. július 8. 1 http://www.hortobagyte.hu
RészletesebbenMakroszkopikus vízi gerinctelen közösségek monitorozása
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2009. július 23. Makroszkopikus vízi gerinctelen közösségek monitorozása Készítette: dr. Juhász Péter, dr. Kiss Béla, dr. Müller Zoltán
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenPTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.
49 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 49 53, 2005 A BÖRZSÖNYI-PATAK KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK VIZSGÁLATA CSER BALÁZS PTE TTK Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszék, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. INVESTIGATION ON
RészletesebbenKözösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon
T E R M É S Z E T V É D E L E M Közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok monitorozása Magyarországon Dr. Varga Ildikó Vidékfejlesztési Minisztérium Az Ipoly-vízgyűjtő vizes élőhelyeinek komplex felmérése.
RészletesebbenAz őszi biológiai vízminősítés a Magyulában
Az i biológiai vízminősítés a Magyulában 2017-10-04 A Magyar Gyula Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola Laczkovszki Csaba tanár úr irányításával 2004-től folyamatosan vizsgálja a Rákos-patak vízminőségét.
RészletesebbenTermészetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
RészletesebbenA PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL
99 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 21: 99 107, 2010 A PILISMARÓTI-PATAK ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE A GERINCTELEN MAKROFAUNA TÍPUS-SPECIFIKUS KARAKTERFAJ-ELEMZÉSÉVEL KOVÁCS KRISZTIÁN Észak-dunántúli Környezetvédelmi,
RészletesebbenA MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA EFFECT OF SAMPLING EFFORT ON THE SAMPLE REPRESENTATIVENESS
209 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 209 213, 2008 A MINTAVÉTELI ERŐFESZÍTÉS HATÁSA A MINTAREPREZENTATIVITÁSRA SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1 Nyíregyházi Főiskola, Biológia Intézet, 4400 Nyíregyháza, Sóstói
RészletesebbenADATOK EGY ÚJONNAN LÉTESÜLT VIZES ÉLŐHELY VÍZI GERINCTELEN KÖZÖSSÉGEINEK JELLEMZÉSÉHEZ
Pannon Egyetem Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia 2013 ADATOK EGY ÚJONNAN LÉTESÜLT VIZES ÉLŐHELY VÍZI GERINCTELEN KÖZÖSSÉGEINEK JELLEMZÉSÉHEZ Pályázó neve, évfolyama: Kóbor Péter, természetvédelmi
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenA BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF
A BIZOTTSÁG KONFORM FELSZÍNI VIZES MONITORING ELVE ÉS GYAKORLATA TÓTH GYÖRGY ISTVÁN OVF A VKI KONFORM VÍZMINŐSÉGI MONITORING A felszíni vízminőségi monitoring elemei: Általános kémiai jellemzők (a biológiát
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenA felszíni vizekben elõforduló felemáslábú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 151 157 A felszíni vizeken elõforduló felemásláú rákok (Crustacea: Amphipoda) rövid határozója és elõfordulásuk Magyarországon KONTSCHÁN JENÕ, B. MUSKÓ
RészletesebbenVÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK
91 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 18: 91 99, 2008 VÍZI MAKROGERINCTELEN REFERENCIA HELYEK VIZSGÁLATA. DÖMÖSI- MALOM-PATAK ÉS RÁK-PATAK KOVÁCS KRISZTIÁN Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi
RészletesebbenFelemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben. Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014
Felemáslábú rákok (Amphipoda; Crustacea) globális diverzitása kontinentális vizekben Készítette: Reitzi Bernadett Pécs 2014 Rendszertani besorolás: Regnum: Animalia Phylum: Arthropoda Subphylum: Crustacea
RészletesebbenA Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel
A Fertő tó magyarországi területén mért vízkémiai paraméterek elemzése többváltozós feltáró adatelemző módszerekkel Magyar Norbert Környezettudomány M. Sc. Témavezető: Kovács József Általános és Alkalmazott
Részletesebben1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia
1-2 háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési rendszer kidolgozásáról szóló útmutató 1 szerint a tipológia fő célja
RészletesebbenTEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN
207 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 207 211, 2005 TEGZESEGYÜTTESEK (TRICHOPTERA) DIVERZITÁSA A KEMENCE-PATAK VÍZGYŰJTŐJÉNEK (BÖRZSÖNY) GÁZLÓ ÉS MEDENCE ÉLŐHELYTÍPUSAIBAN SCHMERA DÉNES 1 ERŐS TIBOR 2 1
RészletesebbenA Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése
A Tócó, egy tipikus alföldi ér vízminőségi jellemzése Magyar Hidrológiai Társaság XXXIV. Országos Vándorgyűlés Somlyai Imre, Dr. Grigorszky István Debreceni Egyetem, Hidrobiológiai Tanszék Témafelvetés
RészletesebbenA BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN
A BALATON BEFOLYÓI MAKROBENTOSZÁNAK FELMÉRÉSE AZ EU VKI AJÁNLÁSAI TÜKRÉBEN Móra Arnold MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany Összefoglalás. 2006-ban a Balaton környéki befolyók makroszkópikus
RészletesebbenSzikes tavak védelme a Kárpátmedencében. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében
Szikes tavak védelme a Kárpátmedencében LIFE + Action D5. Szikes tavak ökológiai állapota és természetvédelmi helyzete a Kárpátmedencében (előzetes eredmények) [LIFE07NAT/H/000324)] 2009-2013 Boros Emil
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenA vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről. Duna részvízgyűjtő. általában. dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt október 1.
A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, Duna részvízgyűjtő A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezésről általában dr. Tombácz Endre ÖKO ZRt. Víz Keretirányelv A víz földi élet legfontosabb hordozója és alkotó eleme.
RészletesebbenMit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?
Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért? Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vizes élőhelyeinken Gödöllő, 2016. május 20. A vizes élőhelyek
RészletesebbenII. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja
2008. 02. 18. II. PROJEKT: Vizes élőhelyek és közösségeik monitorozása (ÁNÉR besorolás U8, U9) Vízi makroszkopikus gerinctelenek mintavételi protokollja Cél: vizes élőhelyek biológiai sokféleségének trend
Részletesebben11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre
11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet
RészletesebbenÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL
109 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 28: 109 120, 2012 ÚJABB ADATOK A MAGYAR-HORVÁT DRÁVA SZAKASZ RIPÁLIS RÉGIÓJÁNAK MAKROSZKOPIKUS GERINCTELEN FAUNÁJÁRÓL HORVAI VALÉR 1 CZIROK ATTILA 2 LŐKKÖS ANDOR 3 BORZA
RészletesebbenRitka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2003 27: 211 216 Ritka és elfelejtett vízibogarak Magyarországon II. A Berosus génusz Enoplurus alnemének fajai (Coleoptera: Hydrophilidae) CSABAI ZOLTÁN ABSTRACT:
RészletesebbenVÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN
VÍZFOLYÁSOK FITOPLANKTON ADATOK ALAPJÁN TÖRTÉNŐ MINŐSÍTÉSE A VÍZ KERETIRÁNYELV FELTÉTELEINEK MEGFELELŐEN Készítette: Keszthelyi Claudia Györgyi Környezettan BSc Témavezető: Prof. Dr. Padisák Judit Pannon
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
RészletesebbenAlgaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben
Algaközösségek ökológiai, morfológiai és genetikai diverzitásának összehasonlítása szentély jellegű és emberi használatnak kitett élőhelykomplexekben Duleba Mónika Környezettudományi Doktori Iskola I.
RészletesebbenBevezetés az ökológiába Szerkesztette: Vizkievicz András
Vizsgakövetelmények Ismerje a(z élettelen és élő) környezet fogalmát. Elemezzen tűrőképességi görbéket: minimum, maximum, optimum, szűk és tág tűrés. Legyen képes esettanulmányok alapján a biológiai jelzések
RészletesebbenAntal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József
Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,
RészletesebbenA Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill)
A Kárpát-medence és a Balkán álkérész-faunája (Plecoptera) (Murányi Dávid, Kovács Tibor, Orci Kirill) A Kárpátok, de főleg a Balkán álkérész-faunája Európa más részeihez képest igen gazdag, a balkáni fauna
RészletesebbenÉlőhelyvédelem. Kutatások
Élőhelyvédelem Kutatások Célkitűzések A hazai természetközeli növényzet mai állapotának pontos megismerése, teljes körű felmérése, természetes növényzeti örökségünk tudományos értékelése. Az ország nagy
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
RészletesebbenA Tápió vidék környezetiállapot
A Tápióvidék környezetiállapot értékelése Készítette: Baranyi Sándor (környezettanföldrajz) Témavezető: Dr. Szabó Mária (egyetemi tanár) Konzulens tanár: Kardos Levente (PhD hallgató) 1 Bevezetés A vizes
Részletesebben1. Bevezetés. 2. Fogalmak, elvek és megközelítés
A VÍZI MAKROSZKOPIKUS GERINCTELENEK MINTAVÉTELI PROTOKOLLJA A KIPRÓBÁLÁS KERETÉBEN 2000-2001-BEN VÉGZETT, A GYAKORLATI MUNKA MEGALAPOZÁSÁT SZOLGÁLÓ VIZSGÁLATOK TÜKRÉBEN Összeállította: dr. Ambrus András
RészletesebbenMONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer
MONITOROZÁS III. Hazai felszíni vízminőségi monitoring rendszer A felszíni vizek rendszeres vízminőség ellenőrzése 1968-ban kezdődött Az MSZ 12749:1993 számú nemzeti szabvány definiálta a felszíni vizek
RészletesebbenVIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere
VIDÉKKUTATÁS 2012-2013 Az AKG programok környezeti hatásmonitoring rendszere Báldi András, Horváth András és mtsai MTA Ökológiai Kutatóközpont Az alprojekt célja: Részletes monitorozási módszertan kidolgozása
RészletesebbenACTA BIOLOGICA DEBRECINA
ACTA BIOLOGICA DEBRECINA ADIUVANTIBUS GY. BORBÉLY, L. KISS, GY. LAKATOS, A.S. NAGY, I. NYILAS K. PECSENYE, I. PÓCSI, M. SIPICZKI ET B. TÓTHMÉRÉSZ REDIGIT B. TÓTHMÉRÉSZ SUPPLEMENTUM OECOLOGICA HUNGARICA
RészletesebbenFOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 225 230 CSABAI ZOLTÁN, MÓRA ARNOLD & HUBER ATTILA. Bevezetés
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 225 230 Adatok az Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék és a Putnoki-dombság vízibogár-faunájához II. (Coleoptera: Haliplidae, Dytiscidae, Noteridae, Gyrinidae,
RészletesebbenMakroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban
Makroelem-eloszlás vizsgálata vizes élőhely ökotópjaiban Horváth-Szabó Kata Környezettudományi Doktori Iskola II. évfolyam Témavezető: Szalai Zoltán Téma Réti talaj vizsgálata Feltételezés: a talaj biotikus
RészletesebbenMHT XXXIII. Országos Vándorgyűlés. Készítette. Juhász István. vízgazdálkodási ügyintéző. Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság
MHT XXXIII. Országos Vándorgyűlés Készítette Juhász István vízgazdálkodási ügyintéző Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály Szombathely, 2015. július 1. CÉL Felhívni
RészletesebbenSzigetköz monitoring múltja, jelene, jövője
Monitoring rendszerek a vízgazdálkodás szolgálatában Szigetköz monitoring múltja, jelene, jövője Sütheő László műszaki igazgató-helyettes ÉDUVIZIG Győr MTA VEAB Biológiai Szakbizottság Vízgazdálkodási
RészletesebbenHATÁROZÁSI SEGÉDLET A DYTISCINAE ALCSALÁD LÁRVÁINAK AZONOSÍTÁSÁHOZ I. (COLEOPTERA: DYTISCIDAE)
43 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 43 48, 2005 HATÁROZÁSI SEGÉDLET A DYTISCINAE ALCSALÁD LÁRVÁINAK AZONOSÍTÁSÁHOZ I. (COLEOPTERA: DYTISCIDAE) CSABAI ZOLTÁN Pécsi Tudományegyetem, Általános és Alkalmazott
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
Részletesebben2. Fotometriás mérések I.
2. Fotometriás mérések I. 2008 október 17. 1. Szín mérése Pt-Co skálán[5] 1.1. Háttér A platina-kobalt színskála közel színtelen folyadékok sárga árnyalatainak meghatározására alkalmas. Eredetileg szennyvizek
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenFolyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem
Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem Probléma felvetés - Mezőgazdasági termelés nagymértékű víz- és talajvíz szennyezése. - Külföldi példákban
RészletesebbenTermészetes vizek szennyezettségének vizsgálata
A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság BEVEZETÉS A projekt a Kárpát-medence egyik legnagyobb jelentőségű időszakos szikes taván
RészletesebbenHogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni?
Hogyan lehet Európa degradált élőhelyeinek 15%-át restaurálni? Török Katalin MTBK, 2014. nov. 20. Az EU biodiverzitási stratégiája 2020-ig 2. CÉL: Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások
RészletesebbenA Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében ÖSSZEFOGLALÁS
A Lajta makrogerinctelen faunája Mosonmagyaróvár térségében BAKCSA FLÓRIÁN 1 FAZEKAS CSABA 1 NÉMETH ÁRPÁD 1 1 Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Mosonmagyaróvár ÖSSZEFOGLALÁS
RészletesebbenTerhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén
6.1 háttéranyag Függelék: Terhelések hatása és az ökopotenciál meghatározása mesterséges és erősen módosított vizek esetén A VKI előírásainak megfelelően a mesterséges és erősen módosított vizek esetén
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
Részletesebben6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere
6-2 háttéranyag: Felszíni víztestek fizikai-kémiai állapotértékelési rendszere Dr. Clement Adrienne Dr. Szilágyi Ferenc BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék Budapest, 2015 1 Tartalom 1. A támogató
RészletesebbenTERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc. ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ
TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖK MSc ZÁRÓVIZSGA TÉMAKÖRÖK 2017. június 12. NAPPALI, LEVELEZŐ Természetvédelmi mérnök MSc szak Záróvizsga A tételsor: Az ökoszisztémák csoportosítása. Az ökológiai rendszerek változása
RészletesebbenVízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban
Vízkémiai vizsgálatok a Baradlabarlangban Borbás Edit Kovács József Vid Gábor Fehér Katalin 2011.04.5-6. Siófok Vázlat Bevezetés Elhelyezkedés Geológia és hidrogeológia Kutatástörténet Célkitűzés Vízmintavétel
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenEmlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról
Emlékeztető A VGT2 Társadalmasítása érdekében MFGI ben MONITORING témakörben tartott fórumon elhangzottakról 2015.06.17. A programban meghirdetett előadások után volt lehetőség észrevételek, hozzászólások
RészletesebbenBeavatkozással érintett területek
Denevérvédelmi beavatkozások (ivóhelyek kialakítása) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén az Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban című pályázatban
Részletesebben"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében"
"Szikes tavaink, mint különleges vizes élőhelyek jelentősége a biodiverzitás megőrzésében" Dr. Boros Emil vizes élőhelyeinken 2016. május 20. 1 A vizes élőhelyek kritériumai (Dévai, 2000) középvízállás
RészletesebbenJelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról
Jelentés a Duna-Dráva Cement KFT Beremendi Gyár Nagyharsányi és Beremendi bányaüzemének területén üzemeltetett vízföldtani monitoringról 2010. II. félév Készítette: Dezső József (Geornis Bt.) Pécs, 2010.
RészletesebbenKözepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai
Közepes vízfolyások vízgyűjtőjén végzett VKI szempontú terhelhetőség vizsgálatok tapasztalatai MASZESZ XIX. Országos Konferencia Lajosmizse, 2018. május 22-23. SZALAY GERGELY, VTK INNOSYSTEM KFT. Amiről
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenAdatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei
Adatok statisztikai értékelésének főbb lehetőségei 1. a. Egy- vagy kétváltozós eset b. Többváltozós eset 2. a. Becslési problémák, hipotézis vizsgálat b. Mintázatelemzés 3. Szint: a. Egyedi b. Populáció
RészletesebbenVízlépcsők építése attraktív beruházások
Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás
RészletesebbenA biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján
A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,
RészletesebbenFelszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége. Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI
Felszín alatti vizeink nitrát szennyezettsége Deák József GWIS Kft Szőcs Teodóra MÁFI Tóth György MÁFI Ellentmondás a felszín alatti vizek nitrát szennyezettségének meghatározásában: a Nitrát Irányelv
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenEredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken
Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi
RészletesebbenFelszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft
Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenVizi makrogerinctelen módszertani útmutató
Vizi makrogerinctelen módszertani útmutató Készült a Víz Keretirányelv monitoring vizsgálatait végző hidrobiológusok részére Összeállította: Dr. Csányi Béla (VITUKI Nonprofit Kft) Szekeres József (VITUKI
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon
Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése Magyarországon Felszín alatti vizeink kémiai állapota Szőcs T. Zöldi I. Deák J. Tóth Gy. Cserny T. Magyar Állami Földtani Intézet, Vízügyi Tudományos Kutatóközpont,
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia
Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része 1-2. háttéranyag: Vízfolyás és állóvíz tipológia Vízfolyások típusba sorolása A tipológiáról, referencia-feltételekről és minősítési
Részletesebben15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme
15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme Kovács Eszter "A hazai fenntartható fejlődés vezérfonala az ENSZ 17 fenntarthatósági célja tükrében Keszthely, 2017.05.19-20 Európai helyzet (1) Adottságok:
RészletesebbenMakroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke
Makroszkópikus vízi gerinctelenekkel foglalkozó kutatók címjegyzéke Ábrahám Levente, Ph.D Osztályvezetı, múzeológus Levelezési cím: Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága Kaposvár Fı u 10. e-mail: levi@smmi.hu
RészletesebbenTisztelt Biológia és Környezettan BSC hallgatók!
Debreceni Egyetem Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Biológiai és Ökológiai Intézet Hidrobiológiai Tanszék 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. (4010 Debrecen, Pf.: 57.) Tel/fax: 52
RészletesebbenA makrogerinctelen fauna Víz Keretirányelv szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén
A makrogerinctelen fauna Víz Keretirányelv szerinti vizsgálata a felső- és középső Ipoly vízgyűjtőjének Magyarországon elhelyezkedő részén Müller Zoltán (BioAqua Pro Kft) Felsőtárkány, 2010.02.10 A vízigerinctelenek
RészletesebbenIDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN
IDŐSZAKOS SZIKES KISVIZEK BIODIVERZITÁSA ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JELENTŐSÉGE AZ ÁRVASZÚNYOG- ÉS TELJES VÍZI MAKROGERINCTELEN-KÖZÖSSÉGEK ALAPJÁN Készítette: Böde Nóra Anita KÖRNYEZETTUDOMÁNY MESTERSZAKOS HALLGATÓ
Részletesebben2. Fotometriás mérések II.
2. Fotometriás mérések II. 2008 október 31. 1. Ammónia-nitrogén mérése alacsony mérési tartományban és szabad ammónia becslése 1.1. Háttér A módszer alkalmas kis ammónia-nitrogén koncentrációk meghatározására;
RészletesebbenPannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola
Pannon Egyetem Georgikon Kar Festetics Doktori Iskola Iskolavezető: Dr. Anda Angéla, DSc egyetemi tanár Témavezető: Dr. Kondorosy Előd, CSc egyetemi docens Az édesvízi planáriák (Platyhelminthes: Tricladida)
RészletesebbenVizeink állapota 2015
Vizeink állapota 2015 Dr. Kerekesné Steindl Zsuzsanna BM Budapest, 2015. október 29. MHT www.vizeink.hu Kvassay Jenő Terv: 1. Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálata (VGT2 2015) 2. Nemzeti Vízstratégia
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenZÖLDINFRASTRUKTÚRA A TERMÉSZETVÉDELEM ORSZÁGOS PROGRAMJÁBAN
KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai
RészletesebbenVÍZGAZDÁLKODÁS. Vízminõség ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA
ELÕADÁS ÁTTEKINTÉSE VÍZGAZDÁLKODÁS A vízek fizikai, organoleptikus, kémiai, biológiai, bakteriológiai jellemzése. Vízminõség A BIOLÓGIAI VÍZMINÕSÍTÉS HAZAI GYAKORLATA 1. Organoleptikus (érzékszervi tulajdonságok);.
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenA INSPIRE Direktíva természetvédelmi vonatkozásai
A INSPIRE Direktíva természetvédelmi vonatkozásai Dr. TAKÁCS András Attila takacsa@mail.kvvm.hu Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Informatikai Osztály A Természetvédelmi Információs
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenBOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012
BOROMISZA ZSOMBOR: TÓPARTOK TÁJÉPÍTÉSZETI SZEMPONTÚ VIZSGÁLATI ELVEI ÉS MÓDSZEREI A VELENCEI-TÓ PÉLDÁJÁN DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI BUDAPEST, 2012 A doktori iskola megnevezése: tudományága: Budapesti Corvinus
RészletesebbenADATOK A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK (INSECTA: EPHEMEROPTERA) ISMERETÉHEZ
89 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 89 94, 2015 ADATOK A PILIS ÉS A VISEGRÁDI-HEGYSÉG KÉRÉSZFAUNÁJÁNAK (INSECTA: EPHEMEROPTERA) ISMERETÉHEZ CSER BALÁZS Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi
RészletesebbenLÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ
LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM
RészletesebbenA szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön
A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
RészletesebbenA Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban
A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerepe és fejezetei a bányakoncessziós tanulmányokban Hegyi Róbert OVF Gál Nóra Edit MFGI Tolmács Daniella - MFGI FAVA 2016.04.06-07. Siófok Háttér Komplex érzékenységi és
Részletesebben