Taxonómia. II. Részletes állattan. Taxonómia. Élőlények felosztása. Amőbák (Amoebozoa) Protista II. Tudományos név:

Átírás

1 Tudományos név: Taxonómia II. Részletes állattan Scolytus multistriatus orientalis (Eggers, 1910) syn.:... Nem + faj (+ alfaj) + leíró (évszám) Taxonómia Élőlények felosztása Scolytus multistriatus Scolytus (Scolytinae) Curculionidae Coleoptera Insecta Arthropoda Regnum animale faj (species) nemzetség (genus) (alcsalád) család (famil) rend (ordo) osztály (classis) törzs (phylum) állatország Filogenetikai alapon (3 domén elmélet): Baktériumok (Bacteria) Archeák (Archaea) Eukarióták (Eukaryota) Állatok (Animalia) Amőbák (Amoebozoa) Gombák (Fungi) Rhizaria Excavata Növények(Plantae) Chromalveolata Amőbák (Amoebozoa) Protista I. Törzs: Sarcomastigophora Altörzs: Ostorosok (Mastigophora) Osztály: Állati ostorosok faj:trypanosoma sp. - álomkór kórokozója Trichomonas gallinae Altörzs: Állábasok (Sarcodina) Rend: Csupaszamőbák (Amoebida) faj:amoeba proteus - óriás amőba Protista II. 1

2 Protista III. Törzs: Apicomplexa faj:eimeria sp. Plasmodium vivax P. falciparum P. malariae P. ovale maláriás megbetegedés hordozó: Anopheles sp. - maláriaszúnyog Törzs: Micospora faj:chytridiopsis typographi Protista IV. Törzs: Myxozoa Törzs: Ciliophora Csillósok szaporodása: harántosztódás (ivartalan) bimbózás (ivaros szaporodás nincs) pronukleusz összeolvadás (nem a teljes sejt egyesülése) Colpoda sp. Entodinium sp. Colpidium sp. Paramecium candatum - papucsállatka Protista V. Törzs: Sejthalmazosok (Mesozoa) Bizonytalan rendszertan Különböző nézetek a származásról Állatok - Animalia Álszövetes állatok (Parazoa) Szivacsok (Porifera) Korongállatkák (Placozoa) Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata) Csalánozók (Cnidaria) Bordásmedúzák (Ctenophora) Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateralia) Ősszájúak (Protostomia) Újszájúak (Deuterostomia) Állatok - Animalia Álszövetes állatok (Parazoa) Szivacsok (Porifera) Korongállatkák (Placozoa) 2

3 Törzs: Szivacsok (Porifera) Vízi életmód Telepes Szaporodás: Bimbózás Ivaros Váz Szöveti differenciálódás Fajok: Euspongia officinalis - mosdószivacs Spongilla carteri - balatoni szivacs Törzs: Korongállatkák (Placozoa) egyetlen faj: Trichoplax adhaereus Evolúciós elmélet Igen kevés DNS Állatok - Animalia Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata) Csalánozók (Cnidaria) Bordásmedúzák (Ctenophora) Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateralia) Ősszájúak (Protostomia) Újszájúak (Deuterostomia) Törzs: Csalánozók (Cnidaria) Egy nyílás (száj & végbél) 2 csíralemez 2 fejlődési állapot Hidra (polip) Medúza Bonyolult szaporodás Hidrák - fajok: Chlorohydra viridissima Hydra vulgaris - Közönséges hidra Virágállatok Korallok Törzs: Csalánozók (Cnidaria) Egy nyílás (száj & végbél) 2 csíralemez 2 fejlődési állapot Hidra (polip) Medúza Bonyolult szaporodás Hidrák - fajok: Chlorohydra viridissima Hydra vulgaris - Közönséges hidra Virágállatok Korallok Törzs: Bordás medúzák (Ctenophora) 3

4 Állatok - Animalia Ősszájúak (Protostomia) Valódi szövetes állatok (Eumetazoa) Sugaras szimmetriájú állatok (Radiata) Csalánozók (Cnidaria) Bordásmedúzák (Ctenophora) Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateralia) Ősszájúak (Protostomia) Újszájúak (Deuterostomia) Spirális bordázódású állatok (Spiralia) Laposférgek (Platyhelminthes) Kerekesférgek (Rotifera) vagy (Rotatoria) Buzogányfejű férgek (Acanthocephala) Csillóshasúak (Gastrotricha) Nyílférgek (Chaetognatha) Gnathostomulida Micrognathozoa Cycliophora Puhatestűek (Mollusca) Fecskendőférgek (Sipuncula) vagy (Sipunculida) Ormányosférgek (Echiurida) Gyűrűsférgek (Annelida) Zsinórférgek (Nemertea) Nyelesférgek (Entoprocta) Pörgekarúak (Brachiopoda) Mohaállatok (Bryozoa) Csöves tapogatósok (Phoronida) Vedlő állatok (Ecdysozoa) Övesférgek (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida) Fonálférgek (Nematoda) Húrférgek (Nematomorpha) Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrata) Ízeltlábúak (Arthropoda) Ősszájúak (Protostomia) Spirális bordázódású állatok (Spiralia) Laposférgek (Platyhelminthes) Kerekesférgek (Rotifera) vagy (Rotatoria) Buzogányfejű férgek (Acanthocephala) Csillóshasúak (Gastrotricha) Nyílférgek (Chaetognatha) Gnathostomulida Micrognathozoa Cycliophora Puhatestűek (Mollusca) Fecskendőférgek (Sipuncula) vagy (Sipunculida) Ormányosférgek (Echiurida) Gyűrűsférgek (Annelida) Zsinórférgek (Nemertea) Nyelesférgek (Entoprocta) Pörgekarúak (Brachiopoda) Mohaállatok (Bryozoa) Csöves tapogatósok (Phoronida) Vedlő állatok (Ecdysozoa) Övesférgek (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida) Fonálférgek (Nematoda) Húrférgek (Nematomorpha) Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrata) Ízeltlábúak (Arthropoda) Törzs: Laposférgek (Platyhelminthes) Három csíralemez Testüreg nincs Kétszakaszos bélrendszer (elő- és középbél) Kezdetleges dúcidegrendszer Légzőszerv nincs Keringési szerv nincs Ált. hímnős Osztály: Örvényférgek (Turbellaria) ragadozók Osztály: Közvetett fejlődésű mételyek (Trematoda) Paraziták Jellegzetes szerv: szívóka faj: Fasciola hepatica májmétely Köztigazdás fejlődés (Lymnaea truncatula) Törzs: Laposférgek (Platyhelminthes) Osztály: Közvetlen fejlődésű mételyek (Monogenea) halparaziták Osztály: Galand férgek (Cestoda) Élősködők Redukálódott testfelépítés (fej/nyak/ízek) Hímnősek faj: Taenia sp. galandférgek köztigazdás Törzs: Laposférgek (Platyhelminthes) 4

5 Törzs: Csillóshasúak (Gastrotricha) Törzs: Állkapcsos férgecskék (Gnathostomulida) Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Igen fajgazdag taxon (+/- 130 E) Másodlagos testüreg Külső váz Törzs: MOLLUSCA - PUHATESTŰEK Altörzs: CONCHIFERA HÉJASOK Osztály: BIVALVIA Kagylók Rend: Unionoida Rend: Veneroidea Osztály: GASTROPODA - Csigák Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia: kétpitvarosak) Rend: Mesogastropoda Középcsigák Rend: Pulmonata Tüdős csigák Rend: Unionoida Család: Unionidae Pseudanodonta complanata Lapos tavikagyló Rend: Unionoida Család: Unionidae Unio crassus Tompa folyamkagyló Megjelenése: Teknője elliptikus vagy tojás alakú, hosszúsága 5-9 centiméter, szélessége 3-4,5 centiméter. A teknő mindkét végén csaknem egyformán lekerekített. A búb alig emelkedik ki, gyakran erősen lepusztult felületű. A teknő héja vastag, feketésbarna vagy fekete. Belső felületét csillogó gyöngyházréteg borítja. Elterjedése: Korábban gyakori volt Európában, de a vízszennyeződés következtében erősen megfogyatkozott. 5

6 Rend: Unionoida Család: Unionidae Unio crassus Tompa folyamkagyló Életmódja: Tiszta, többnyire keskeny, homokos medrű folyók, patakok lakója. Szaporodása: Parazita lárvák, úgynevezett glochidiák útján szaporodik. A kagyló kopoltyúlemezei között fejlődnek ki a petékből és a kivezető nyíláson keresztül lökődnek ki a vízbe. Két teknőkezdeménnyel rendelkeznek, rajtuk egy-egy hosszú horog van. Ezek segítségével szilárdan a halak bőréhez, főleg azok kopoltyúihoz rögzülnek, és egy ideig a hal testszövetével táplálkoznak. Később leválnak, és önálló életre képes, apró kagylókká alakulnak. Rend: Veneroidea Család: Dreissenidae Dreissena polymorpha Vándorkagyló Teknője elöl háromszögletűen kihegyezett, hátul kerek, 25-40mm hosszú és 13-18mm széles. Búbja egészen elöl helyezkedik el. A teknő oldala alul élesen megtörik, ezért a kagyló keresztmetszetben háromélű. Alapszíne szürkéssárga, zegzugos barna vonalakkal rajzos, előrehaladottabb korban piszkos sötétszürke. Lábának mirigye (bisszusz) finom, megszilárduló fonalakat termel, ezekkel szilárdan a vízfenékhez tapad. Rend: Veneroidea Család: Dreissenidae Dreissena polymorpha Vándorkagyló Eredetileg a Fekete-tengerbe torkolló folyókban élt, de az elmúlt 150 évben nyugat felé erősen elterjedt, ináziós faj. Ma már Közép-Európában szinte mindenhol megtalálható. Kövekre, fadarabokra, más kagylókra, hajókra megtapadva él. Jelentősége: Inváziós faj Rend: Veneroidea Család: Dreissenidae Dreissena polymorpha Vándorkagyló Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Csigák (Gastropoda) Zsigerzacskó / fej / láb köpeny -> héj (külső váz): mész és konhiolin táplálkozás változatos, főleg növényevő (reszelőnyelv) bélrendszer: szájnyílás - gyomor - közép - utóbél légzés: kopoltyú vagy kezdetleges (zsákos) tüdő keringés: nyílt kiválasztás: vesécske idegrendszerük központosodott (dúcos) hólyagszem: alak és színlátás Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia: kétpitvarosak) Család: Neritidae Theodoxus danubialis Rajzoscsiga 6

7 Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia: kétpitvarosak) Család: Neritidae Theodoxus prevostianus Feketecsiga Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia: kétpitvarosak) Család: Neritidae Theodoxus prevostianus Fekete csiga Kisebb termetű. Háza félgömb alakú, fekete, sötétlilás, zöldes árnyalattal. Melegvízű forrásokban, és azok kifolyóvizeiben /Tata, Tapolca/ Egymástól távoli populációi gyakran eltérnek egymástól Védett, eszmei értéke: 2000,- Ft Natura2000 IV. melléklet Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia: kétpitvarosak) Család: Neritidae Theodoxus prevostianus Feketecsiga Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia: kétpitvarosak) Család: Neritidae Theodoxus transversalis Sávos bödöncsiga Rend: Archaeogastropoda (Diotocardia: kétpitvarosak) Család: Neritidae Theodoxus transversalis Sávos bödöncsiga Szürkés vagy sárgás alapszínű, 3-4 hosszanti sötét övvel díszített, amelyek olykor elmosódottak A Duna folyamrendszerének jellemző faja. Védett, eszmei értéke 2000,- Ft Natura2000 II. & IV. melléklet Rend: Mesogastropoda Középcsigák Család: Pomatiidae Szárazföldi ajtóscsigák Pomatias rivularis Keleti ajtóscsiga Pomatias elegans Nyugati ajtóscsiga Család: Hydrobiidae Sadleriana pannonica Tornai patakcsiga 7

8 Család: Pomatiidae Szárazföldi ajtóscsigák Pomatias rivularis Keleti ajtóscsiga Család: Pomatiidae Szárazföldi ajtóscsigák Pomatias rivularis Keleti ajtóscsiga Megjelenése: Előfordulás: Kaukázus, Krím-félsziget, Románia, Balkán Hazánkban a Mecsekben és a Baranyai-Hegyháton éri el földrajzi elterjedésének nyugati határvonalát. Ezen túl előfordul még Bátorligeten is. Életmód: A faj különösen érzékeny a kiszáradásra és felmelegedésre. Feltehetőleg a jégkorszak utáni időszak reliktum faja. Jelentőség: Védett. Család: Pomatiidae Szárazföldi ajtóscsigák Pomatias elegans Nyugati ajtóscsiga mm magas kúpos háza 4,5-5 nagyon domború kanyarulatból áll. Sárgás, barnás, szürkés felületű. Hazánkban Tihanyban igen jellegzetes faunaelem. Fás bokros helyeken él. Védett faj Család: Hydrobiidae Sadleriana pannonica Tornai patakcsiga Család: Hydrobiidae Sadleriana pannonica Tornai patakcsiga Háza a csúcs felé kihegyesedő, de igen gyakran lekopik, kanyarulatai domborúak. A Bükk-hegységben és a Tornai-mészhegységben mintegy helyettesíti a forráscsigát. Védett, eszmei értéke 2000,- Ft Nature2000 II. & IV. melléklet Rend: Pulmonata Tüdős csigák Család: Acroloxidae Acroloxus lacustris Pajzscsiga Család: Arionidae Simatestű házatlancsigák Arion spp. Család: Limacidae Tarajos házatlancsigák Limax maximus Nagy meztelencsiga Bielzia coerulans Kék meztelencsiga Család: Helicidae Főcsigák Helix pomatia Éti csiga Cepaea hortensis Kerti csiga Cepaea nemoralis Ligeti csiga Család: Hygromiidae Hygromia kovacsi (Kovacsia kovacsi) Dobozi pikkelyescsiga 8

9 Család: Acroloxidae Acroloxus lacustris Pajzscsiga Házuk lapos pajzs alakú. A kicsiny csúcs felülről nézve a pajzs hátsó két harmadában van, kissé balra tolódva. Végbelük és ivarjárataik a jobb oldalon nyílnak, s itt vannak a pótkopoltyúik is. Mérete 7-7,5mm Hazánkban több helyen is előfordul. Álló- és lassúfolyású vizekben, rendszerint növényekre tapadva él. Növényekről legelészi a moszatbevonatot. Nem védett. Család: Arionidae Simatestű házatlancsigák Arion spp. Család: Arionidae Simatestű házatlancsigák Arion spp. (A. rufus & A. lusitanicus) Többnyire barnás, de sok egyéb színárnyalatban is előfordul. A két faj példányai külső megjelenésükben és színezetükben nagyon hasonlóak, biztos elkülönítésük csak anatómiai vizsgálattal lehetséges. Előfordulás: Eredeti hazája az Ibériai félsziget. A hazai szakirodalom az 1900-as évektől az A. rufus fajt jelzi (Kőszeg, Kaposvár, Szeged, Budapest) ben (bizonyító példányok hiányában) törölték a magyar faunalistáról. Az első A. rufus példányokat ben Barcson, az A. lusitanicus első egyedeit 1985-ben Sopronban gyűjtötték től kezdődően a Dunántúl nyugati és déli részéről (több helyről) erős kártételüket jelezték. Gyakorlatilag bárhol előfordulhat, de különösen szereti a nedves, elhanyagolt mezőgazdasági területeket, kerteket. Család: Arionidae Simatestű házatlancsigák Arion spp. (A. rufus & A. lusitanicus) A zöld növényi részeket reszelőnyelvük segítségével elreszelik. Nyálkájukkal, ürülékükkel szennyezik a növényt, termést. A földalatti növényi részeket is fogyasztja. A házatlan csigák egy ill. kétnemzedékűek, a nemzedékek összefolynak a fejlődési stádiumok klímafüggősége és a hosszú tojásrakási időszak miatt. A legnagyobb mennyiségű tojást nyár végén, ősszel rakják a talaj felső rétegébe, levelek alá, a talaj felszínére. A meszes burokban lévő petékből közvetlenül, átalakulás nélkül fejlődnek ki a fiatal csigák. Inváziós állatfaj Nehéz védekezni ellene, bár a biológiai módszerek (pl. indiai futókacsa) jól alkalmazhatók. Család: Limacidae Tarajos házatlancsigák Limax maximus Nagy meztelencsiga Család: Limacidae Tarajos házatlancsigák Limax maximus Nagy meztelencsiga Megjelenése: Egy kifejlett példány cm hosszúságú. Színe jellemzően világosszürke vagy szürkésbarna sötétebb foltokkal, melyeknek mintázata meglehetősen változatos. Európában honos, de a világ számos részén elterjedt. Párzása különleges (faágról, gerendáról lógva). Kártétele messze elmarad az Arion fajokétól. 9

10 Család: Limacidae Tarajos házatlancsigák Bielzia coerulans Kék meztelencsiga Család: Limacidae Tarajos házatlancsigák Bielzia coerulans Kék meztelencsiga Kék Kelet-Európa, azon belül is inkább a hegyvidéki területek Erdős területeken, gyakran kidőlt fák alatt található meg. Egy éves generációs ciklus, június-júliusi párzási időszakkal és peterakással. A kikelő kis csigák telelnek át. Védett, szemei értéke 2000,- Ft Család: Helicidae Főcsigák Helix pomatia Éti csiga Család: Helicidae Főcsigák Helix pomatia Éti csiga Mindenki ismeri Elterjedése: Közép- és Délkelet-Európában honos. Betelepítették: Svédország, Norvégia és Finnország (középkor), Anglia (rómaiak). Télen és a forró nyári napokon dermedt állapotba merül, ilyenkor meszes burkot von maga körül. Hímnős, mégis párt kell keresnie a párzáshoz. A párzás közben mindkét állat megtermékenyül. A pete nagysága 8,6 7,2 mm. Sok ember fogyasztja, emiatt farmokon tenyésztik. Nem védett, de gyűjtése engedélyhez kötött (Natura200 V. melléklet) Család: Helicidae Főcsigák Cepaea hortensis Kerticsiga Család: Helicidae Főcsigák Cepaea hortensis Kerti csiga Rendkívül változatos, de a csigaház szája mindig fehér (világos) Nyugat- és Közép Európa Hazánkban gyakori. Nedves, hűvős helyeken bárhol előfordulhat. Védett, eszmei értéke 2000,- Ft 10

11 Család: Helicidae Főcsigák Cepaea nemoralis Ligeti csiga Család: Helicidae Főcsigák Cepaea nemoralis Ligeti csiga Hasonlít a kerti csigára, de a csigaház szája mindig fekete (sötét), kifejletten nagyobb méretű. Egész Európában elterjedt, de behurcolták Észak-Amerikába is. Hazánkban mindenhol, különösen a Balatontól nyugatra (még városokban is) gyakori. Mint a kerti csigáé Védett, eszmei értéke 2000 Ft (indokolt?) Család: Hygromiidae Hygromia kovacsi (Kovacsia kovacsi) Dobozi pikkelyescsiga Család: Hygromiidae Hygromia kovacsi (Kovacsia kovacsi) Dobozi pikkelyescsiga Kelet-Európa: Magyarország és Románia Fokozottan védett, eszmei érték ,- Ft Natura2000 II. & IV. melléklet Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Csigák (Gastropoda) Balea biplicata - erdei orsócsiga Törzs: Puhatestűek (Mollusca) Osztály: Csigák (Gastropoda) Lymnaea truncatula - májmételyes csiga 11

12 Osztály: CLITELLATA Nyeregképzők Rend: Haplotaxida Opisthopora Család: Földigiliszta-félék Lumbricidae Lumbricus terrestris Földigiliszta Osztály: Hirudinea Rend: Arhynchobdellida Család: Állkapcsos nadályok Hirudinidae Hirudo medicinalis Orvosi pióca külső és belső szelvényezettség (ismétlődő) testüreg fejlett (másodlagos) véredényrendszer légzés: kopoltyú vagy bőrlégzés bőrizomtömlők szaporodás: osztódás vagy ivaros váltivarú vagy hímnős Osztály:Kevéssertéjű ek (Oligoscaeta) Tubifex tubifex - csövájó féreg Osztály:Kevéssertéjű ek (Oligoscaeta) Lumbricus terrestris - közönséges földigiliszta Lumbricus terrestris Földigiliszta Általában 30cm, néha hosszabb. Színezete barna vagy vörösesbarna. Eurázsiai elterjedésű. Hazánkban mindenhol gyakori. Magányos talajlakó. Tápláléka szervesanyag-tartalmú föld, növényi maradékok, néha kisebb elhullott állatok. Himnős. Mindenki megtanulta már az általános iskolában Osztály:Kevéssertéjű ek (Oligoscaeta) Lumbricus polyphemus - erdei giliszta Allobophora caliginosa -bűzgiliszta Fitzingeria platyura - laposfarkú giliszta 12

13 Osztály: Nadályok (Hirudinoidea) hímnős szelvényeken másodlagos gyűrűk izmos garat, vérszívók Piscicola geometra - halpióca Hirudo medicinalis - orvosi pióca Osztály: Nadályok (Hirudinoidea) hímnős szelvényeken másodlagos gyűrűk izmos garat, vérszívók Piscicola geometra - halpióca Osztály: Nadályok (Hirudinoidea) hímnős szelvényeken másodlagos gyűrűk izmos garat, vérszívók Hirudo medicinalis - orvosi pióca Hirudo medicinalis Orvosi pióca 10-15cm nagysgú. Színe a sárgásbarnától a sötétzöldig változik 6 feltűnő, vöröses hosszanti sávval A fejtájék két oldalán 10 kis szem található. A test elülső és hátulsó végén egy-egy tapadókorong van. A szájnyílásban 3 félhold alakú, finoman fogas állkapocs található. Előfordulás: Közép- és Dél-európában fordul elő. Hazánkban elsősorban gyűjtése miatt erősen megfogyatkozott Vizes, mocsaras területeken melegvérű állatok vérével táplálkozik. nem védett, de gyűjtése engedélyhez kötött (Natura2000 V. melléklet) Ősszájúak (Protostomia) Törzs: Zsinórférgek (Nemertea) Spirális bordázódású állatok (Spiralia) Laposférgek (Platyhelminthes) Kerekesférgek (Rotifera) vagy (Rotatoria) Buzogányfejű férgek (Acanthocephala) Csillóshasúak (Gastrotricha) Nyílférgek (Chaetognatha) Gnathostomulida Micrognathozoa Cycliophora Puhatestűek (Mollusca) Fecskendőférgek (Sipuncula) vagy (Sipunculida) Ormányosférgek (Echiurida) Gyűrűsférgek (Annelida) Zsinórférgek (Nemertea) Nyelesférgek (Entoprocta) Pörgekarúak (Brachiopoda) Mohaállatok (Bryozoa) Csöves tapogatósok (Phoronida) Vedlő állatok (Ecdysozoa) Övesférgek (Kinorhyncha) Farkosférgek (Priapulida) Fonálférgek (Nematoda) Húrférgek (Nematomorpha) Karmos féreglábúak (Onychophora) Medveállatkák (Tardigrata) Ízeltlábúak (Arthropoda) 13

14 TÖRZS: NEMATODA FONÁLFÉRGEK Osztály: SECERNENTEA Rend: Tylenchida Család: Parasitaphelenchidae Bursaphelenchus xylophilus - Fenyőrontó fonálféreg Család: Heteroderidae Cisztaképző fonálférgek Heterodera schachtii Répa-fonálféreg Globodera rostochiensis Közönséges burgonya-fonálféreg Család: Gyökérgubacsképző fonálférgek Meloidogynidae Meloidogyne incognita Kertészeti (üvegházi) gyökérgubacsfonálféreg TÖRZS: NEMATODA FONÁLFÉRGEK Fajgazdag taxon, ősi eredet Életmód: Szabadon élők Paraziták Ragadozók Ivari dimorfizmus Fajok (az előzőkön túl): Enterobius vermicularis - hegyesfarkú bélgiliszta Anguina sp. - búzafonálféreg Paralongidorus maximus - óriás tűfonalféreg Trichinella spiralis - (trichinellózis) TÖRZS: NEMATODA FONÁLFÉRGEK Bursaphelenchus xylophilus - Fenyőrontó fonálféreg TÖRZS: NEMATODA FONÁLFÉRGEK Bursaphelenchus xylophilus - Fenyőrontó fonálféreg TÖRZS: NEMATODA FONÁLFÉRGEK Heterodera schachtii Répa-fonálféreg TÖRZS: NEMATODA FONÁLFÉRGEK Globodera rostochiensis Közönséges burgonya-fonálféreg 14

15 TÖRZS: NEMATODA FONÁLFÉRGEK Meloidogyne incognita Kertészeti (üvegházi) gyökérgubacs-fonálféreg Törzs: Húrférgek (Nematomorpha) Törzs: Medveállatkák (Tradigrada) faj: Arctiscon tardigradum - Lajhárállatka 15