A biológia alapképzés (B.Sc.) hallgatói számára. Kedves Hallgatóink!

Átírás

1 ÁLLATTAN SZIGORLAT A biológia alapképzés (B.Sc.) hallgatói számára 2016 B típusú kombinált vizsga: írásbeli és szóbeli részből áll és az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való részvételnek; a vizsga eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész eredménytelensége esetén elégtelen. Kedves Hallgatóink! A szigorlat napján mindegyikük rövid, ún. belépő / beugró dolgozatot fog írni. Ezzel azt akarjuk megítélni, hogy az illető rendelkezik-e azzal a minimális tudással, ami a magasabb szintű szakmai beszélgetésnek, a szigorlatnak előfeltétele. A dolgozatban mindkét szigorlati tárgyból néhány (5-5) egyszerű, kizárólag az alapismeretekre vonatkozó kérdés szerepel majd. Mintakérdések a belépő dolgozathoz az állatszervezettani témakörben megtekinthetők az Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék honlapján! Példák a belépő dolgozathoz az állatrendszertani témakörben: A szúnyogok szúró-szívó szájszervének részei. Mivel táplálkoznak a chilopodák? Mit jelent a neoténia? Mit nevezünk multiparazitizmusnak? Hogyan adnak hangot és hol található a hallószerve az egyenesszárnyúaknak? Mivel lélegzik a kérészlárva, és hol található a légzőszerve? Mely állatcsoportoknak van trochophora lárvája? Mi okozza a maláriát? Mit jelent a heterocerk farkúszó kifejezés (példa is!)? Mi a különbség a boák és a pitonok szaporodásában? Mit jelent az, hogy egybütykös hangya? Mit nevezünk zsírúszónak? Mi az álhernyó és valódi hernyó között a különbség. Melyik faj nem költöző madarunk: Anas acuta, Anser anser, Crex crex, Passer montanus Hol nem élnek leguánok: Afrika, Madagaszkár, Észak-Amerika, Dél-Amerika

2 Szervezettani tételek Állatszervezettani tételek A biológia alapképzés (B.Sc.) hallgatói számára 2016 (Az alábbi listán az adott tételekhez tartozó források dőlt betűvel szerepelnek a tétel végén.) 1. A petesejt felépítése. A fejlődést meghatározó üzenetek a pete szerkezetében. A spermium felépítése és a megtermékenyítés. Előadás; AE (Fejlődéstan c. kötet) 2. A segmentatio, a gastrulatio és a neurulatio morfogenetikai lépései és szabályozásuk a kétéltűekben. Előadás; AE (Fejlődéstan c. kötet); AP 3. A Drosophila egyedfejlődésének alapjai, a csíralemezek fejlődése és a korai fejlődési folyamatok genetikai szabályozása. Előadás, AE (Fejlődéstan c. kötet) 4. Az alapszövetek típusai, felosztásuk kritériumai. A hámszövetek és a kötőszövetek típusai, funkciói. Előadás, SZ 5. A porc-és a csontszövetek. Az izomszövetek és a kontrakciós mechanizmus a vázizomszövetek esetében. Előadás, SZ 6. Az idegszövet. A neuronok jellemzése, típusai, a synapsisok, a glia szerepe az idegrendszer működésében. Előadás, SZ 7. A gerinctelen állatok köztakarója. A szerkezet és a lehetséges funkciók kapcsolata az életmóddal. A gerinctelen állatok vázrendszerei. Előadás; AP; AE (A köztakaró c. kötet) 8. A gerinces állatok bőrének szerkezete és funkciói. Adaptív változások az életmód és az élőhely függvényében. Előadás; EJ; AP; AE (A köztakaró c. kötet) 9. A gerinces állatok mozgásszervei. Váz- és izomrendszerbeli sajátosságok az életmód függvényében. Általános áttekintés. Az ember vázrendszerének ismertetése. EJ; AP; SZ 10. Az emésztőszervek és az emésztés alaptípusai. A gerinctelen állatok emésztőszervei és emésztési folyamataik. EJ; AP 11. A gerinces állatok emésztőkészüléke, adaptív jellegzetességek. Az előbél, különös tekintettel a nyelv, a fogazat, a garat, a nyelőcső és a gyomor szerkezetére. EJ; AP 12. Az emlősök középbele, a felszívódás strukturális/funkcionális vonatkozásai. Az utóbél. Hashártyaviszonyok az emlősök szervezetében. Előadás; EJ; AP 13. Az emlős máj és hasnyálmirigy felépítése és működése. Előadás; SZ 14. A gerinces állatok légzőszervei és légutai. A gége szerkezete és a hangképzés. A tüdő és a gázcsere, továbbá a légzésmechanika, a pleura kialakulása és szerkezete. Előadás; EJ; AP

3 Szervezettani tételek 15. A gerinces állatok keringési rendszere. Egy és két vérkörös keringési rendszerek, a szív és az érrendszer felépítése. AE (Keringési rendszer c. kötet); EJ; AP 16. Az emlősök vérképzése. Az erythropoesis és a csontvelő. Az ember vérsejttípusai. A vérkép. Előadás; AE (Keringési rendszer c. kötet); ÖÁ 17. A kiválasztószervek általános jellemzése. A gerinctelen állatok kiválasztószervei és a kiválasztás szabályozása. Előadás; AE (Kiválasztószervek c. kötet); EJ; AP 18. Az emlősök veséjének felépítése, a nephron szerkezete, a vese működése, annak szabályozása. Előadás; AE (Kiválasztószervek c. kötet); EJ; AP 19. A szaporítószervek általános jellemzése, ivaros és ivartalan szaporodás, váltivarúság és hímnősség. A gerinctelen állatok ivarszervei. Előadás; AE (Az ivarszervek c. kötet); EJ; AP 20. Az emlős állatok hímivarszervei. A here szerkezete, a spermiogenesis folyamata és hormonális szabályozása. Előadás; AE (Az ivarszervek c. kötet); EJ; AP 21. A nőstény emlősök ivarszerveinek fejlődése, felépítése. Az oogenesis folyamata és hormonális szabályozása. Előadás; AE (Az ivarszervek c. kötet); EJ; AP 22. A gerincvelő szerkezete és a gerincvelői reflexek. 23. A nyúltvelő zárt és nyílt részének metszete, a hozzá kapcsolódó agyidegek és ezek ellátási területei, funkciói. 24. Az emlősök cerebelluma és annak neuronális rendszere. A kisagy szerkezete és a kisagyi pályarendszerek. 25. Az emlősök középagya és a belőle eredő agyidegek jellemzése. 26. Az emlősök köztiagya, a thalamus szerkezete és szerepe, kérgi kapcsolatai. Előadás; 27. Az emlősök nagyagykérgének és hippocampusának neuronális szerkezete és funkcióik. Az agykéreg funkcionális organizációja. Előadás; 28. Az emlősök hosszú érző- mozgatópályáinak áttekintése és funkciói. AP 29. A hypothalamus-hypophysis rendszer felépítése és működései. Előadás; ÖÁ, AP, SZ 30. A gerinces állatok perifériás endokrin szervei. AP, SZ 31. A gerinces állatok látószervei. A szemgolyó és annak felépítése, a retina és a látópálya. Előadás; AE (Az érzékszervek c. kötet); EJ; AP 32. A gerinces állatok egyensúlyérző szervei. A belső fül statikus része, a vestibulum és a félkörös ívjáratok. Az egyensúlyérző pályarendszer és kapcsolatai. Előadás; AE (Az érzékszervek c. kötet); AP 33. A gerinces állatok hallószervei és a hangérzékelés. A belső fül akusztikus része, a csiga felépítése és a hangérzékelés mechanizmusa. A hallópálya. Előadás; AE (Az érzékszervek c. kötet); AP

4 Szervezettani tételek november Dr. Sass Miklós Dr. Lőw Péter Irodalom: EJ: AE: SZ: AP: Állatszervezettan gyakorlatok B-szintű elektronikus jegyzet Sass M., Zboray G. (szerk.): Összehasonlító anatómiai előadások Kondics L.: A kiválasztószervek Kovács J.: Sejttan Sass M.: A köztakaró Sass M.: Az ivarszervek Sass M.: Fejlődéstan Zboray G.: A keringési rendszer Zboray G.: Az érzékszervek Zboray G.: Az idegrendszer Vígh, B., Kondics, L.: Összehasonlító szövettan Zboray G. (szerk.): Összehasonlító anatómiai praktikum, I. (2010., negyedik kiadás) Zboray G. (szerk.): Összehasonlító anatómiai praktikum, II. (2012., negyedik kiadás) Ajánlott irodalom: Molnár Kinga: Bevehető-e az anatómia fellegvára? Scolar Kiadó, 2005 Sass M.: Összehasonlító anatómiai atlasz Zboray, Kovács, Kriska, Molnár, Pálfia: Összehasonlító metszetanatómiai atlasz Zboray, Sass, Kőműves: Embryologia (jegyzet)

5 Rendszertani tételek Állatrendszertani tételek A biológia alapképzés (B.Sc.) hallgatói számára A rendszerezés alapjai, taxonómia és szisztematika viszonya, filogenetikus rendszerek, nomenclaturaszabályok. Az állatvilág nagyobb csoportjainak megjelenése a földtörténet során. Háttér és tömeges kihalások összehasonlítása, példákkal. 2. Az eukarióták szupercsoportjai, a nagyobb protiszta-kládok filogenetikai kapcsolatai. A protiszták makrotaxonómiája (törzsekig). 3. Humán szempontból fontosabb egysejtűek jellemzése, rendszertani besorolásuk és elterjedési területük, az általuk okozott betegségek jellegzetes tünetei. 4. Metazoák eredete, Mesozoa, Placozoa és Porifera törzsek általános jellemzése. 5. Cnidaria törzs jellemzése, rendszere, a Hydrozoa, Scyphozoa osztályok összehasonlítása. 6. Az Anthozoa osztály jellemzése, a korallképződés feltételei, mechanizmusa, a Ctenophora törzs jellemzése, a szimmetriaviszonyok evolúciós jelentősége. 7. A Platyzoa, Lophotrochozoa és Ecdysozoa kládok jellemzése, a törzsek megnevezése és filogenetikai kapcsolatrendszerének ismertetése. 8. A testüreg és a csíralemezek alakulása a többsejtűek körében, a Platyhelminthes törzs általános jellemzése, rendszere osztályokig lebontva. 9. Humán szempontból fontos féregfajok (Platyhelminthes, Nematoda) jellemzése (életciklus, lárvatípusok), rendszertani besorolása. 10. Annelida törzs jellemzése, rendszere, evolúciós jelentősége. 11. Mollusca törzs jellemzése, osztályai, kialakulása. 12. A Brachiopoda, Entoprocta, Bryozoa és Phoronida, valamint a Nematomorpha, Priapulida, Kinorhyncha és Loricifera törzsek jellemzése. 13. A Gastropoda osztály jellemzése, a csigák anatómiájának evolúciós változásai, alkalmazkodásuk a tengeri, édesvízi és szárazföldi körülményekhez (példákkal). 14. A Bivalvia osztály jellemzése, rendszere, az eltérő élőhelyekhez való alkalmazkodásuk, gazdasági szempontból fontos fajok jellemzése. 15. Arthropoda törzs általános jellemzése, főbb rendszere, rendszerezésük problematikája (Pancrustacea, Atelocerata stb. elméletek; légzőrendszer, végtagok, szelvényezettség lárvatípusok szerepe a rendszerezésben). A Tardigrada és Onychophora törzsek jellemzése. 16. Myriapoda és Chelicerata altörzsek jellemzése, rendszere, testfelépítés-életmód összefüggések. 17. Crustacea és Hexapoda altörzsek jellemzése, rendszere, testfelépítés-életmód összefüggések. 18. Parainsecta, Insecta rendek, taxonok rendszerezésének alapjai, a rovarcsoportok evolúciós sikerességének okai, testfelépítés-életmód összefüggések. 19. Az újszájúak és ősszájúak általános összehasonlítása. Az Echinodermata törzs rendszere, osztályainak jellemzése, testfelépítésük jellemzői, a másodlagos testüreg kialakulása a különböző osztályokban. A Hemichordata jellemzése. 20. A Chordata törzs evolúciója, általános jellemzése és főbb rendszere, adaptív radiációs folyamatok és kihalások a különböző taxonokban. 21. Urochordata (Prochordata) és Cephalochordata altörzsek jellemzése rendszere, életciklusok.

6 Rendszertani tételek 22. Vertebrata altörzs kialakulása (ostracodermák, placodermák), általános jellemzése, élőhelyekhez való alkalmazkodás a különböző gerinces csoportokban. 23. Vertebrata altörzs rendszere, Myxini és Cephalaspidomorphi osztályok jellemzése. 24. Chondrichthyes, Dipneusti és Crossopterygii osztályok jellemzése, kialakulása, példafajok. 25. A Chondrichthyes osztály rendszere (rendek, fontosabb családok, példafajokkal). 26. Actinopterygii osztály jellemzése, főbb rendszere, a kihalt ("Pisces") csoportok evolúciós jelentősége. 27. A Chondrostei és Holostei "csoportok" jellemzése, példafajok. A Teleostei általános ismertetése. Az Osteoglossiformes rend bemutatása példákkal. 28. A Teleostei "csoportba" tartozó további rendek és fontosabb családok jellemzése példafajokkal. 29. Amphibia osztály evolúciója, általános jellemzése, életciklusok összehasonlítása. 30. Amphibia osztály rendszere. Az Anura, Caudata és Gymnophiona rendek fontosabb családjainak jellemzése, példákkal. 31. Reptilia osztály kialakulása, általános jellemzése, rendszerezésük alapjai (koponyaszerkezet). Az Anapsida osztály bemutatása. 32. A kihalt őshüllők fontosabb csoportjainak jellemzése. 33. Diapsida osztály bemutatása. Az Archosauria alosztály jellemzése, rendszere, példák. 34. Lepidosauria alosztály jellemzése, rendszere családokig lebontva, példák. 35. Újvilági és óvilági hüllőcsoportok összehasonlítása, a hüllők csoportosítása táplálkozási szempontból, példafajokkal, elterjedési területekkel. 36. Aves osztály evolúciója (fosszíliák), a madarak rendszerezésének problematikája, általános jellemzésük, a molekuláris filogenetika vizsgálómódszerei. 37. Futómadár-szabásúak (Palaeognathae) rendszere (családokig), jellemzése, példák. 38. Újmadár-szabásúak (Neognathae) főbb rendszere a gólyaalakúakig, a fontosabb családok jellemzése, példák. 39. A Falconiformes rend jellemzése, példák, elterjedési területek, ragadozáshoz való alkalmazkodás. 40. A Ciconiiformes rend általános jellemzése, családjai, a gólyaalkatúak rendszerezésének nehézségei, példafajok. Nappali és éjszakai életmódot folytató madarak összehasonlítása, rendszertani besorolása, példafajok. 41. A Passeriformes rend általános jellemzése, alrendjei, fontosabb családok, példafajokkal. 42. Újvilági és óvilági madárfauna összehasonlítása, példák alapján. 43. Mammalia osztály kialakulása, általános jellemzése, főbb rendszere. 44. Prototheria, Metatheria alosztályok jellemzése és rendszere. 45. Eutheria alosztály általános jellemzése, Insectivora, Dermoptera, Tupaioidea, Chiroptera, Primates rendek jellemzése, példák, elterjedési területek. 46. Xenarthra, Pholidota, Lagomorpha rendek jellemzése, példák, elterjedési területek. 47. Rodentia rend jellemzése, rendszere, példák, elterjedési területek. 48. Carnivora, Pinnipedia, rendek jellemzése, példák, elterjedési területek. 49. Tubulidentata, Proboscidea, Hyracoidea és Sirenia rendek jellemzése, példák, elterjedési területek. 50. Perissodactyla, Artiodactyla és Cetacea rendek jellemzése, példák, elterjedési területek.