Állatanatómia és élettan. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Állatanatómia és élettan. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet"

Rezső Budai
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Állatanatómia és élettan Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet

2 Gerincesek

3 Gerincesek törzse Leírt fajok száma kb. 1,5 millió (10-30 millió lehet összesen) Leírt gerinces fajok száma Mégis a legkutatottabb, legismertebb csoport. Miért?

4 Gerincesek törzse Könnyen megfigyelhető, esetenként kimondottan látványos fajok Az ember léte mindig is nagyban függött tőlük Ragadozók, táplálékállatok (haszonállatok) Az ember is gerinces, ezért a gerincesek kutatása önmagunk eredetének kutatása is.

6 Gerincesek törzse Klasszikus felosztás: Állkapocs nélküliek Porcoshalak Csontoshalak Kétéltűek Hüllők Madarak Emlősök Klasszikus felosztás 2. : Halak Kétéltűek Hüllők Madarak Emlősök

7 Modern rendszertan A modern rendszertan genetikus alapú osztályozásra épül Sok a bizonytalanság, több különböző, de hasonló alapokon nyugvó osztályozás is létezik párhuzamosan A hagyományos értelemben vett gerincesek törzse már altörzsként szerepel TÖRZS: Gerinchúrosok

8 Modern rendszertan

9 Modern rendszertan

10 Zsákállatok Előgerinchúrosok

11 Lándzsahalak Fejgerinchúrosok

12 Ernst Haeckel Haeckel-törvény: az egyedfejlődés nagyjából megismétli a törzsfejlődés egyes lépéseit

14 Gerincesek kialakulása

15 Gerincesek kialakulása Jelenlegi ismereteink szerint a gerincesek ősei a zsákállatok, pontosabban azok lárvaalakjának neoténiásan szaporodó formái Kambrium millió évvel ezelőtt (?)

16 Myllokunmingia kb. 524 millió éve Haikouichthys kb millió éve

18 Devon a kétéltűek előfutárai Labyrintodonták (Acanthostega) kb. 365 millió éve

19 Karbon-Perm időszak Anapsida hüllők (mai képviselőik a teknősök) Synapsida hüllők uralkodóvá váltak (pl. Dimetrodon)

20 Mezozoikum Csontos halak elterjednek Diapsida hüllők uralkodnak (dinoszauruszok mai képviselők: krokodilok, gyíkok, kígyók, tuatarák, madarak)

21 Harmadkor Dinoszauruszok kihalásával az emlősök előtt is megnyílik az út: terapsidáktól származnak, amelyek a synapsidák egy csoportja Csontos halak, békák, madarak robbanásszerű fejlődése

22 Mai helyzet Halak: faj Tetrapodák: Kétéltűek: kb faj (5.800 béka) Hüllők+madarak: kb faj Hüllők: kb Madarak: kb Emlősök: kb faj

23 Közelítsünk hazánk felé Magyarország: Halak: 89 faj Kétéltűek: 17 faj Hüllők: 16 faj Madarak: kb. 380 faj Emlősök: 87 faj

24 Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) test hátoldalán húzódó, különböző mértékben elcsontosodott gerincoszlop és függelékei (belső szilárdító váz) embrionális törzsfejlődés gerinchúr /corda dorsalis/, kopoltyútasak, farok megjelenése az embrionális fejlődés során testfelépítés: fej törzs farok végtagok fejlett szöveti-szervi differenciálódás

25 Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) kültakaró: többrétegű laphám és függelékei másodlagos testüreg emésztőszerv 3 szakaszos (elő-.) keringés zárt (1, 2 vérkör, üregű szív) váltivarúak (néhány kivétel) agyi és gerinci idegrendszer

26 Halak

27 Halak altörzság: Állkapocs nélküliek (Agnatha vagy Hemicraniota) osztály: Nyálkahalak (Myxini) osztály: Ingolák (Cephalaspidomorphi) altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) osztály: Porcos halak (Chondrichthyes) alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii) alosztály: Tömörfejűek (Holocephali) o főosztály: Csontos halak (Osteichthyes) osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztály: Izmosúszójú halak (Sarcopterygii) alosztály: Bojtosúszójú halak (Coelacanthimorpha) alosztály: Tüdőshalak (Dipnoi)

28 Kültakaró A halak bőre egymástól világosan megkülönböztethető két rétegből áll: a többrétegű, el nem szarusodó laphámból (epidermis) és a vastag irhából (cutis) A hámban sok a nyálkát termelő sejtcsoport

29 Kültakaró A nyálkaréteg három fő funkciója: az ozmózis szabályozása; az ektoparaziták és baktériumok elleni védelem a turbulencia csökkentése.

30 Kültakaró Számos kiegészítő funkció Pl.:diszkoszhal

31 Kültakaró Az irha vagy csupasz, vagy kemény támasztószöveti képződmények borítják, például bőrfogak, tövisek, csontpajzsok vagy pikkelyek. A pikkelyek nem cserélődnek, a testtel együtt fejlődnek, és eközben gyűrű alakú rétegek rakódnak le. Ezekből a növekedési rétegekből kiszámítható a halak életkora

32 Kültakaró pikkelyek: ganoid pikkelyek (tok) (felszínén ganoin) elazmoid pikkelyek (valódi csontoshalak)

33 Kültakaró pikkelyek: 1: placoid (cápa) 2: ganoid (kígyóhalak) 3: ctenoid (sügér) 4: cycloid (ponty)

34 kültakaró Egyes halak pikkelyei kicsinyek (pl.: csíkfélék), csökevényesek (pl.: tüskés pikó) egyes fajokon egyáltalán nincs pikkely (pl.: tüskésharcsa) más halfajokon a pikkelyek összenőhetnek csontlemezekké (pl.: porcos- és csontos vérteshalak, páncélosharcsa-félék).

35 Kültakaró Pikkelyképletek: minden (pikkellyel rendelkező) fajra a rá jellemző képlet Pl.:ponty (Cyprinus carpio) oldalvonali pikkelyeinek száma 37, fölötte 6, alatta szintén 6 pikkelysor található pikkelyképlete tehát 37-6/6.

36 Vázrendszer Állkapocsnélküliek, porcos halak: porcos váz Csontoshalak: a vázrendszer részben (tokfélék), vagy teljes egészében elcsontosodott

37 Vázrendszer A halak csontváza 3 részre tagolható: koponyaváz, tengelyváz, farokúszó váza. A koponya agykoponyára és arckoponyára oszlik. Az agykoponya az agyvelőt és az érzékszerveket védi, az arckoponya a garat, a szájüreg és a kopoltyúk csontozatát alkotja.

38 Vázrendszer

39 Vázrendszer A koponya legtöbbször szilárdan kapcsolódik a gerincoszlophoz és nem lehet mozgatni. A tengelyváz a gerincet és a hozzá kapcsolódó szerveket (úszókat) tartalmazza. A farokúszó farokcsigolyákkal kapcsolódik a gerinchez.

40 Vázrendszer Halszálka: A csontos halak izomzatában található vékony, csontos képződmény, alakja rendszerint villás (Y alakú) Anatómiailag nem a halak csontos vázának része, hanem a kötőszöveti hártyák elporcosodása, elcsontosodása útján alakult ki. Számuk halfajonként rendkívül eltérő lehet

41 Úszók Lampanyctodes hectoris (Csendes-óceán) 1. kopoltyúfedő; 2. oldalvonal; 3. hátúszó; 4. zsírúszó; 5. faroktest; 6. farokúszó; 7. farok alatti úszó; 8. fotofórák; 9. hasúszók; 10. mellúszók.

42 Tőkehal-félék Úszók

43 Úszók Farokúszó (A protocerk) B heterocerk (részaránytalan) C diphycerk (részarányos) D homocerk (külső alakja részarányos, belső váza részaránytalan)

44 Úszóhólyag (előbél eredetű) A hal testének sűrűsége nagyobb, mint a vízé A porcos halak kezdetleges megoldása: nagyméretű máj, stabil és nagyméretű mellúszók Csontos halak: úszóhólyag (nyílt-zárt) (néhány kivétel: pl. botos kölönte)

45 Légzés A halak az életműködésükhöz szükséges oxigént a vízből veszik fel A gázcsere kisebb részt bőrön át, nagyobb részt a kopoltyún (branchia) keresztül történik Egyes fajok képesek az oxigént közvetlenül a légkörből is felvenni (többféle stratégia)

46 Légzés A kezdetleges halak (nyálkahalak, ingolák) kopoltyúja egyszerű felépítésű. A test két oldalán elhelyezkedő egy vagy több lyukszerű kopoltyúnyílás egyszerű kopoltyúzsákokban végződik.

47 Légzés A fejlettebb kopoltyúval rendelkező halak kopoltyúk vázát speciális csontok, a kopoltyúívek alkotják A csontos halaknál a kopoltyúív elülső részén több tüskesor található, változó hosszúságú tüskékből, amelyek együttesen a szájüreg felé egy szűrőt, úgynevezett kopoltyúkosarat alkotnak A kopoltyú légzőfelszínét a kopoltyúlemezek alkotják, amelyek erekkel sűrűn átjárt bőrkitüremkedések

48 Légzés 1 kopoltyúlemezek 2 tüskesor (kopoltyúfogak) 3 kopoltyúív

49 Légzés

50 Légzés Egyes fajok járulékosan (akcesszorikusan), vagy szinte kizárólag légköri levegőt lélegeznek labirintkopoltyús halak béllégzők csoportja kopoltyúüreg tüdőszerű, zsák alakú kitüremkedései a légzőlabirintusok, amelyek a szájüreggel összeköttetésben állnak, biztosítják a vízen kívüli légzést

51 Keringés A halak keringési rendszere egy vérkörű, a szíven csak vénás vér folyik keresztül szívének részei: a pitvar és a kamra A pitvar előtt egy nagy térfogatú, de vékony falú duzzanat, a vénás öböl található

52 Keringés A szív működése közben előbb a vénás öböl, aztán a pitvar, majd a kamra húzódik össze (A kamrából kipréselt vér visszaáramlását billentyűpár akadályozza meg)

53 Keringés

54 Keringés Változó testhőmérséklet (poikiloterm) De: Különböző módszerek a testhőmérséklet szabályozására Hideg égövi halak: fejlett szabályozás Trópusi halak: fejletlen szabályozás

55 oldalvonal A fejlettebb halak többségén egy meghatározott vonal mentén sorban állnak a pálcika formájú receptorok, amelyek a bőr és a pikkelyek alatt vékony, nyálkával telt csatornában foglalnak helyet A halak jellegzetes térbeli távtapintó szerve

56 szájnyílás elhelyezkedése, mérete és alakja szintén igen változatos, az adott faj életmódját tükrözi körszáj (pl.: ingolák) végállású (pl.: lazacfélék) felső állású (pl.: garda) alsó állású (pl.: harcsaalakúak) csúcsba nyíló (pl.: pontyalakúak)

57 Szájnyílás

Hasonló dokumentumok

Gerincesek (Vertebrata) Gerincesek

Gerincesek (Vertebrata) Gerincesek Ph.: Gerincesek (Vertebrata) ~ 46 000 faj gerincoszlop (belső váz, passzív mozgásszervrsz.) fej + törzs + végtagok + farok Kültakaró: : hám alatt irha embrionálisan gerinchúr, kopoltyútasakok, farok Keringés: