GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt Győr, Orgona u. 10.

Átírás

1 Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: , mobil: GYŐR SZOL GYŐRI KÖZSZOLGÁLTATÓ ÉS VAGYONGAZDÁLKODÓ Zrt Győr, Orgona u. 10. PANNONHALMI HULLADÉKLERAKÓ KÖRNYEZETÉNEK ÉVI BIOMONITORING - KOMPLEX ÉLŐVILÁG VIZSGÁLATA KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Munkaszám: BIO Győr, december

2 A GYŐR-SZOL Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. jogelődje a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. megbízta a Pannon-Connection Bt.-t, hogy kezdje meg évben a Pannonhalmi hulladéklerakó, illetve a leendő hulladékudvar és környezetének biomonitoring - komplex élővilág vizsgálatát. A felmérések a Győr és Térsége Hulladékgazdálkodási Projekt keretén belül indultak meg jelenleg pedig a Győr Nagytérségi Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer részeként folytatódnak. A vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékudvar megépülése, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A vizsgálatok 2008-ban indultak a biomonitoring felmérések során általánosan elfogadott protokollokat követve. A vizsgálatok első évében a leendő hulladékudvar és hulladéklerakó területén, illetve ezek környezetében (hatásterületén) kezdődtek meg. A 2008-as és 2009-es vizsgálati eredmények az alapállapotot tükrözik, míg 2010-ben és 2011-ben egy átmeneti szakasza volt a vizsgálatoknak: megépült a hulladékudvar, illetve befejeződtek a rekultivációs munkálatok a hulladéklerakó területén (1. táblázat). Ekkor a felmérés a hatásterületen belül külön figyelmet fordított a hulladékudvar élővilágra gyakorolt hatásaira. Jelen dokumentum pedig már a vizsgálat-sorozat (biomonitoring) ötödik évének eredményeit tartalmazza, amikor is a felmérés a rekultivált hulladéklerakó felszínének élővilágát vizsgálta. Szakaszok Időszak Munkálatok (beavatkozások) és a biomonitoring feladata Megnevezés I. szakasz Alapállapot rögzítése ( null állapot). ALAPSZAKASZ II. szakasz A Pannonhalmi hulladékudvar megépítése (2010). A bezárt hulladéklerakó rekultiválása (2011). ÁTMENETI SZAKASZ III. szakasz 2012-től A rekultivált terület benépesülésének (rekolonizációjának), és az új hulladékgazdálkodási rendszeren belül megvalósult objektum természeti környezetére gyakorolt hatásainak vizsgálata. REKOLONIZÁCIÓS SZAKASZ 1. táblázat A biomonitoring vizsgálatok szakaszai 2/7

3 A projektfelelős Rovács Gábor környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakértő, míg a vizsgálatokat Kovács Péter természetvédelmi szakértő, zoológus vezette. A botanikai vizsgálatokat Vidéki Róbert természetvédelmi szakértő, botanikus végezte el. A zoológiai vizsgálat során közreműködött még Kenyeres Zoltán természetvédelmi szakértő és orthopterológus, illetve Kutasi Csaba zoológus és futóbogarász. A terület általános természetföldrajzi és geomorfológiai jellemzését (felmérését) Futó János földtani szakértő és geológus készítette el. A megbízó azonosító adatai A megbízó neve: GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt., mint a Győri Kommunális Szolgáltató Kft. jogutódja Székhely: 9024 Győr, Orgona u. 10. Képviseli: Sági Géza elnök - vezérigazgató Cégjegyzékszám: Cg Adószám: Telefon: 96/ A vizsgálatvégző azonosító adatai A vállalkozó neve: Pannon Connection Bt. Székhely: 9023 Győr, Álmos u. 2. Képviseli: Rovács Gábor - ügyvezető Cégjegyzékszám: Cg Adószám: Telefon: 96/ A vizsgálat célja, hogy felmérje az élővilág állapotát a hulladékudvar megépülése, illetve a hulladéklerakó rekultivációja előtt, alatt majd a munkálatokat követően rögzítse az élővilágban tapasztalt változásokat. A vizsgálatok célja, hogy minél szélesebb körben feltárja a vizsgált terület természeti értékeit, leltárt készítsen ezekről. Célja továbbá a rekultiváció hatékonyságának és a tájba illesztésének biológiai szempontú elemzése. Győr Nagytérségi Komplex Biológiai Monitorozó Rendszer elsődleges feladata, hogy az érintett lakosság számára, illetve minden érdeklődő személynek és szervezeteknek a biomonitoring rendszer eredményeit közérthető formában elérhetővé tegye. Feladatának érzi a rendszer, hogy a környezeti nevelésben is hasznosítsa a kapott eredményeit, hogy megtalálja a kapcsolatot a hulladékgazdálkodás az élővilág és az iskolás gyerekek között. A feladatok között szerepel az eredmények tudományos igényű elemzése és ezek közzététele, mely a későbbi, hasonló célú és irányú programok esetén már mintául szolgálhat mások számára. 3/7

4 A vizsgált terület környezetében található élővilág megismeréséhez az általánosan elfogadott, monitorozásra alkalmas csoportokat, illetve az alapadatokat szolgáltató szervezetek vizsgálatát végez(z)tük el. A következő indikátor szervezeteket vizsgál(j)tuk: Hajtásos növények, Mohák (Bryophyta), Zuzmók (Lichenophyta), Pókok (Araneae), Futóbogarak (Carabidae), Egyenesszárnyúak (Orthoptera), Szitakötők (Odonata), Kétéltűek (Amphibia), Hüllők (Reptilia), Madarak (Aves). A vizsgált terület Győr-Moson-Sopron megye K-i részén, közigazgatásilag Pannonhalma település külterületére esik. A Magyarország területére jelenleg elfogadott tájfelosztás szerint a Bakony - vidéken belül a Pannonhalmi-dombság kistáj területén fekszik. A biomonitoringra kijelölt terület a rekultivált hulladéklerakót, hulladékudvart, illetve ezen objektumoktól számított kb. 500 méteres sugarú kört jelenti. Ezt a területet nevezzük hatásterületnek. A 2012-es vizsgálatok a rekultivált hulladéklerakó területére koncentrálódtak. A vizsgált terület a legközelebb eső nagyvárostól, Győr központjától délkeletre kb. 19 km-re, míg a legközelebbi város magjától, Pannonhalmától délre, 1,5 km-re található. A vizsgált területtől nyugatra ipari terület (téglagyár), északra Pannonhalma települése, míg keleti irányban a felhagyott agyagbánya, illetve fekete- és erdei fenyvesek találhatók. Délre pedig egy ültetett gyümölcsös határolja. A vizsgált területhez a legközelebb lévő lakóépület északra a hulladéklerakó telekhatárától légvonalban 100 méterre áll. A évi vizsgálati eredmények hasonló képet adnak a Pannonhalmi hulladéklerakóról, mint a biomonitoring többi vizsgált lerakója. A Pannonhalmi hulladéklerakó környezete a Vaszari és a Sikátori lerakó környezetéhez hasonlóan nem rendelkezik gyepes területekkel. A gyepek jelenlétének a depó felszínének benépesülése szempontjából van kiemelt szerepe. Ugyanis a újonnan létesült élőhely (rekultivált felszín) leginkább a száraz klímájú rövidfüves gyepekhez hasonlít. Ennek ellenére természetesen a benépesülés a spontán szukcesszió végett elindul, de kevésbé fog kapcsolatot mutatni a környezetével. 4/7

5 A 2012-es növényzeti felmérés azt mutatja, hogy lényeges változás nincs a gyepesített terület növényzetében (2011 ősz óta). A depónia területén korábban a töltésanyaggal a területre került vízi, vízparti növények elpusztultak, vagy erősen visszaszorultak a szárazság következtében. A nedvességkedvelő növényfajok helyét ruderális gyomok vették át. A vetett és a spontán növényfajokból álló gyep borítási értéke alig változott. A fűmagvetés sorai számos helyen még mindig nem tudott még teljesen záródni a gyep. Ehhez az állapothoz nagy mértékben hozzájárult az idei év különösen csapadékhiányos időjárása. A második évben a vetett fűfaj(ok) mellett a környező ruderális élőhelyek (pl. zavart mezsgyék, utak, udvarok) növényfajai szaporodtak fel és arányuk növekedett meg bizonyos pontokon. Különösen a fekete üröm (Artemisia vulgaris) esetében szembetűnő az állománynövekedés. A nem kaszált rézsűk és a depótest környezetében lévő magvetéssel nem érintett területeken az egyéves, nagytermetű ruderális gyomoknak (pl. Chenopodium spp.) a korábbinál is erőteljes borítása figyelhető meg. Ez részben az elmaradt fenntartási munkáknak (kaszálás hiánya), részben a már említett terítésre használt föld magbankjában lévő gyomfajok tömegességével magyarázható. A depó melletti területeken, a mélyebb fekvésű részeken megjelentek a környező területeken nagytömegben előforduló fásszárú fajok magoncai, mint az akác (Robinia pseudoacacia) és a nyár fajok (Populus alba, Populus nigra). Továbbá számos ponton kolonizált a veszélyes inváziósnak minősített magas aranyvessző (Solidago gigantea). Ezek mind figyelmeztető jelek, hogy a kaszálás elmaradása egy a rekultivált terület szempontjából nem kívánatos folyamatot indított be. A talajfelszíni ízeltlábúak vizsgálata (pókok és futóbogarak) is hasonló képet mutatnak. A pókok fajszerkezete egyértelműen a bolygatott felszínekre jellemző pionír faj együttest hordozza. A szukcesszió első stádiumának megfelelően a gyakori és a másodlagos, zavart felszíneket kedvelő fajok jelenlétét mutattuk ki. Ezek közül is szuper dominánsnak bizonyult a Pardosa agrestis, mely a hazai pókfauna legtipikusabb pionír faja. Rajta kívül nagy számban volt még jelen a Xysticus kochi és az Oedothorax apicatus, mely fajok minden hasonló élőhelyen tömegesen fordulnak elő. A többi hulladékdepón (a biomonitoring vizsgálatok során) ugyanezen fajok voltak a legtipikusabbak. A futóbogarak vizsgálata szerint is a pókokhoz hasonló fajszerkezettel találkozhatunk. Itt is a bolygatott felszíneket kedvelő fajok voltak többségben. Jellemző módon kevés fajszámú volt a minta, mely között egy két tipikus pionír faj (Harpalus distinguendus) kiugró egyedszámmal képviseltette magát. A pókoknál egy faj a Gnaphosa lucifuga volt csak, mely a jobb állapotú szárazabb klímájú rövidfüves gyepeket részesíti előnyben. Főként az alföldi gyepekre jellemző ez a taxon. A futóbogaraknál ugyancsak kiemelhető egy fajnak a jelenléte a védett aranypettyes bábrablónak (Calosoma auropunctatum), mely ugyancsak emeli a depó természeti értékét. Az egyenesszárnyúaknak kiemelt feladat jut a depó felszínének benépesülésében. Nagyon kevés fajt mutattunk, melyek mindegyike a bolygatott felszíneket a zavart élőhelyeket részesíti előnyben. 5/7

6 A gerinceses közül a depó felszínén nem mutatunk ki egyetlen fajt sem. Így sem a kétéltűek, sem a hüllők, sem pedig a madarak közül nem került regisztrálásra egy taxon sem. A madaraknál ugyanakkor kiemelendő, hogy a rekultivált felszín mellett közvetlen kialakult homokfalon megjelentek a költőüregek. A terepbejárások alkalmával láthatóak voltak a fokozottan védett gyurgyalagok, de költésükre még nem került sor. Amennyiben a költőfalat sikerül megóvni a beomlástól vagy a szándékos rongálástól akkor valószínűsíthetjük a gyurgyalagok és akár további madárfajok megtelepedését is. A Pannonhalmi hulladéklerakón végzett évi vizsgálatok alapján elmondható, hogy a depó felszínének élővilágát elsősorban a bolygatott felszínekre jellemző, a zavarást jól tűrő pionír fajok uralják. Ugyanakkor egyes vizsgálati csoportoknál sikerült a természetesebb élőhelyeket kedvelő fajokat is kimutatnunk. A jövőben a vizsgálat arra keresi majd a választ, hogy a jelenleg tapasztalt pionír fajszerkezet mennyire fog átalakulni, és fogja átadni a teret a természetesebb élőhelyeket kedvelő faj-együttesek számára. Az idei vizsgálati eredményekhez tartozik, hogy szükségesnek tartjuk a biomonitoring terv módosítását. Mindez azért vált szükségessé, mert a hulladéklerakó benépesülésének felmérése más vizsgálati felépítést kíván meg, mint amit az alapállapotok-felmérésekor követtünk: újabb csoportok bevonását, illetve más csoportok kisebb ráfordítású mintavételezését teszik szükségessé (2. táblázat). A botanikai vizsgálatok esetén a mohák és zuzmók csoportjának nagyráfordítású mintavételezését nem tartjuk szükségesnek. Az állandó terepi jelenlét elégséges ahhoz, hogy az egyes kiemelt moha vagy zuzmó fajok felmérését elvégezzük. Nem szükséges külön vizsgálati protokoll alkalmazása. Elégséges csak az utolsó mintavételi évben felmérni a fajt a hatásterületen, illetve a rekultivált hulladéklerakó felszínén. Ugyanakkor lényegesnek tartjuk a talajfelszíni ízeltlábú közösségek felmérését kibővíteni újabb csoportokkal. Mindez a talajfelszíni ízeltlábúaknak a rekolonizációs folyamatokban betöltött kiemelkedő szerepe miatt vált fontossá. Több csoport, mint a szitakötők és a madarak esetében nem szükséges a minden évben való mintavétel elvégzése. Elegendő az utolsó mintavételi évben elvégezni a hatásterületen - bele értve a hulladéklerakó felszínét is a vizsgálatokat. Vizsgált csoportok és szervezetek Hajtásos növények vizsgálata Mohák zuzmók Talajfelszíni ízeltlábúak közössége Mintavétel gyakorisága Mintavétel helye Az első két mintavételi évben a hulladéklerakó felszínén, majd az utolsó évben kibővítve a hatásterületen is szükséges a vizsgálat elvégzése. Az első két mintavételi évben nem, csak az utolsó évben szükséges a két indikátorcsoport vizsgálatának elvégzése. Az utolsó mintavételi évben az egész hatásterületen szükséges a vizsgálat elvégzése. Kontroll (Imre-hegy) és a hatásterületen (rekultivált hulladékdepó felszínén). 6/7

7 Szarvasbogár Szitakötők Egyenesszárnyúak Hüllők kétéltűek Csak az utolsó mintavételi évben szükséges a vizsgálat elvégzése. Kontroll területen (Imrehegy). A teljes hatásterületen. A mintavételezést a hulladéklerakó felszínén szükséges elvégezni. A hüllők és kétéltűek esetében elsősorban a hulladékdepó felszínén szisztematikus adatgyűjtést végzünk, míg a hatásterület más részein szórvány adatgyűjtést végzünk Madarak Csak az utolsó mintavételi évben szükséges a vizsgálata 2. táblázat: A biomonitoring terv módosításának összefoglaló táblázata A teljes hatásterületen. Kovács Péter s. k. Rovács Gábor s. k. Vidéki Róbert s. k december 7/7