Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt november

Átírás

1 Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt november

2 I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány vizsgálati munkarésze Hédervár TRT módosítása kapcsán készült a 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet alapján. Fontos megjegyezni, hogy a régészeti lelőhelyekre vonatkozó adatok csak a készítés időpontjában rendelkezésre álló kutatási adatokat tükrözi. Újabb régészeti jelenség, lelőhely esetleges előfordulása nem zárható ki. 1. ábra: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek Hédervár területén Régészeti örökség A közhiteles örökségvédelmi nyilvántartásában Hédervár közigazgatási területén 8 darab azonosított régészeti lelőhely szerepel. A Forster Központ adatszolgáltatásában 4 darab lelőhely (1715, 21431, 24184, 56791) esetében több Archeo-Art Bt. oldal 2

3 lehatárolás is szerepel egy-egy azonosított lelőhelyhez kapcsolva. Az érintett lelőhelyek lehatárolásának egyeztetése alapján lehetőség nyílt a lelőhely lehatárolások egyeztetésére, mely alapján 4 darab lehatárolás archiválását javasoljuk, melyek módosítását kezdeményezzük a Forster Központnál. Ebből adódóan a jelenlegi terven csak a megfelelő poligonok kerülnek megjelenítésre. Hédervár régészeti örökségének bemutatása A település külterületének legkorábbi emlékei az őskorra vezethetőek vissza. A ma már pontosan nem azonosítható Bukrósi-pusztán újkőkorra leletek kerültek elő. A település területéről más őskori, római-kori, vagy népvándorlás-kori lelőhelyet eddig nem ismerünk. 2. ábra: Hédervár ábrázolása Wolfgang Lazius 1556-ban megjelent térképén A település későbbi történetét és az ehhez kapcsolódó régészeti hagyatékot alapvetően a névadó Héderváry családnak köszönhető. A német származású család, melynek alapítója II. Géza uralkodása idején telepedett le Magyarországon a történeti forrásokban 1150-től tűnt fel. Az udvarbíróként szereplő Héder birtoka a Szigetköz alsó részén feküdt, s karrierje csúcsán a nádori címet is elnyerte. Birtokközpontjának székhelye Hédervár, melynek egykori váráról először 1330-ból van adatunk, noha maga a vár már korábban a történeti és régészeti adatok tanúsága szerint legkésőbb a 13. század második felétől állt. A várat később ben Bakics Pál romboltatta, le és tégláinak egy részét elszállíttatta, amint azt a feltárások is alátámasztották. Az Árpád-kori eredetű vár közelében a Szigeten épület fel a 15. században a Héderváry család kényelmesebb új rezidenciájaként szolgáló castellum. A mai kastély felújítása során feltárt castellum a későbbihez hasonlóan már négyezetes, zárt belső udvarral rendelkezett. Az épületet a régi várral együtt 1534-ben Bakics Pál romboltatta le. Annak alapjain épület fel 1549 után a ma álló kastély első periódusa zárt belső udvarral és egy saroktoronnyal. Miután Héderváry István leányát, Katalint, Viczay János feleségül vette feleségül, így ő lett a Héderváry család e birtokának az új ura lett. A Viczay család 1873-ig volt a település földbirtokosa. Viczay Mihály és fia az 1755-ben meginduló átépítés során feltöltötték Archeo-Art Bt. oldal 3

4 a várárkot és nyugat felé bővítették a várat, melynek eredményeként a reneszánsz épületegyüttes barokk kastéllyá alakult át. A középkori település kiterjedése és szerkezete sajnos máig nem tisztázott. A település határából ismert egykori pusztanevek és az ismert középkori településmaradványok azonosítása még nem történt meg, azonban az Árpád-korban létező település volt a Bokrosra-dűlő lelőhelyen talált maradvány, míg a középkori várhoz tartozó váralji település emléke a Zsidódomb közelében került elő. További kiemelt régészeti lelőhely a Kastélyparktól északra fekvő területrész, ami biztosan a késő középkori Hédervár része lehetett. 3. ábra:hédervár középkori emlékei A folyamatosan fejlődő település a késő középkorban és a kora újkorban a prosperált, amit az is mutat, hogy ig, majd ig mezővárosi rangot kapott. Ezt a prosperációt megőrizte a Héderváriakat követő Bakics uralma alatt is, amint azt a fentebb említett építkezések is mutatják. Később a kora újkorban a település szerkezete átalakult, amit pedig a már említett Boldogasszony kápolna alapján; illetve a másik középkori kápolna, a Héderváry László egri püspök által alapított Szent Mihály templom története alapján lehet meghatározni. Az egykori Hédervár történetében fontos szerepet kapott a település középkori plébániatemploma, s a hozzá kapcsolódó templom körüli temető. A Boldogasszony kápolnát az 1634-es jegyzőkönyv által emlegetett plébániatemplomként. A műemléki kutatások tanulsága szerint valamikor a 15. század első felében épülhetett a templom. Az evangélikusoktól 1634 táján visszavett templomot kezdetben változatlan formában használták. Héderváry Katalin igényei szerint az 1679 körül kezdődött a templom átalakítása. A templom ekkor már a városon kívülre került, plébánia rangját Archeo-Art Bt. oldal 4

5 elveszítette. A templom körüli temetőt a században kőfal vett körül, melyet 17. század végén épített Rozália-kápolnával együtt 1790-ben bontottak le. 4. ábra: Hédervár az 1. katonai felmérésen 5. ábra: Hédervár 19. századi kataszteri térképe A Szent Mihály templom szintén középkori eredetű volt, azonban a 17. századra romossá vált épületet 1658 táján Héderváry Katalin felújíttatta körül a templomot tűzvész pusztította, amelyet 1681 után a helyreállítás követett. Újabb nagy átalakításra csak 1785 körül került sor, a templom ekkor nyerte el mai barokk formáját. Az újjáépítést Hédervár településszerkezetének átalakulása tette szükségessé, amelynek során a város északi irányból visszahúzódott a kastély körüli némileg magasabban fekvő területekre. így az addigi plébániatemplom, a Boldogasszony templom a városon kívülre került, amely nyilván számos Archeo-Art Bt. oldal 5

6 kényelmetlenséget okozott a lakosságnak. Ezért kezdeményezhették a kegyúri családnál a város területén belül maradt romos templomépület helyreállítását és a plébánia áthelyezését. A templomban műemléki és régészeti kutatás még nem folyt. Irodalom: Néma Sándor - Smuk Péter: Hédervár. Bp., Száz magyar falu könyvesháza Kht., , [2] p., ill. (Száz magyar falu könyvesháza) 6. ábra: Hédervár Város területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek Archeo-Art Bt. oldal 6

7 II. Régészeti lelőhelyek védelme Nyilvántartott régészeti lelőhely A évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv.) 11. -a alapján a területen nyilvántartott régészeti lelőhelyek általános régészeti védelem alatt állnak. Országos műemléki védelem A Várkastély (1716), a Boldogasszony Templom (57849) és a Szent Mihály templom (71279) lelőhelyeken található épületek országos műemléki védelem alatt állnak a hozzájuk tartozó műemléki környezettel együtt. III. Hédervár régészeti lelőhelyeinek rövid bemutatása Nr. Lelőhely neve Azon Korszak Jelenség Nyilvántartott helyrajzi szám 1. Hédervár Várkastély 2. Hédervár Zsidó-domb 3. Hédervár Zsidódomb mellett 4. Hédervár Kastélyparktól északra 5. Hédervár Boldogasszony templom 6. Hédervár Meggyesi-dűlő 7. Hédervár Szent Mihály plébániatemplom 8. Hédervár Bokrosra- dűlő 1716 középkor vár 254, 253 kora-újkor kastély középkor vár 261/4, 263, 264, középkor település 260, 269, 273/1, 273/2, 274, 280, 282, 284, 285, 298, 297, 293, 289, 287, 283, 281, 279/2, 276, középkor település 034/3, 034/4, 034/5, 034/6, 034/7, 034/ középkor település 227/4; 367, 368, 379, középkor település 018/1, 018/2, 018/3, 018/ középkor település 1; 4 6, 11; 16/1, 396, 391/1, 2/1, 390/ középkor település 020/15, 020/14, 020/13, 020/12, 020/16, 023/4, 021/5 Archeo-Art Bt. oldal 7

8 1. lelőhely Lelőhely neve: Hédervár Várkastély Lelőhely azonosító száma: 1716 Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 254, 253 Lelőhely típusa: vár, várkastély Lelőhely kora: késő középkor, kora újkor Lelőhely védettsége: Nyilvántartott lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Országos műemléki védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A község belterületének északnyugati szélén álló Khuen- Héderváry Viczay kastély jelentős középkori előzményekkel rendelkezik. A jelenlegi háromszintes, három saroktornyos, belső udvaros kastély többszörös átépítés nyomait őrzi. A mai kastély műemléki helyreállítása során tárták fel a Héderváry család ún. szigeti castellumának maradványait, mely szintén egy zárt, belső udvaros épületegyüttes volt. Ennek nyomán a korábbi kastély építése az 1400-as évek utolsó részére helyezhető. Az épületet Bakics Pál 1534-ben leromboltatta. Maradványait az 1549 után visszatérő Héderváryak teljesen visszabontották, a törmeléket elegyengették. A helyén egy új reneszánsz, hasonlóan zárt udvaros, egy nagy saroktoronnyal rendelkező várkastélyának építést, a várkapu felett lévő címeres kő tanúsága szerint 1578-ra fejezték be. A történeti adatok szerint 1643-ban Héderváry István a várat az kis kapu felett való épületekkel megújította. A műemléki kutatások során sok bélyeges tégla került elő, köztük több monogrammos és évszámos darab. Egy későbbi bővítés során felépítették a keleti palotaszárnyat, és a védelmet palánkfallal és árokkal is biztosították. A kastély újabb átépítésére a 18. század közepén került sor, a reneszánsz épületegyüttes barokk kastéllyá alakult át. A külső palánkot lebontották, és az árkot betemették. A nyugati fal külső oldalán új kétemeletes palotaszárnyat emeltek, melynek két végén négyszögletes tornyokat húztak fel. A kastély napjainkra maradt tömege, bizonyos belső részletei, a park és a falukép értékes elemei a 18. század derekán induló, évtizedekig tartó építkezéssor eredményeként jöttek létre. Viczay Mihály gyökeresen átalakítatta a reneszánsz erődített kastélyt. A déli oldalon szintén kétemeletes épületszárnyat alakítottak ki, és a korábbi palotaszárnyakat szintén kétemeletessé alakították. Ezt követően a 19. század második felében Khuen-Héderváry Károly romantikus stílusban építtette át, de csakhamar visszaállították korábbi barokk külsejét. A kastély épületében 1983 és 1985 között folyt ásatás és falkutatás Dávid Ferenc és László Csaba irányításával re fejeződött be az Országos Műemléki Felügyelőség vezette helyreállítás. Jelenleg a műemléki védelem alatt álló épületben kastélyszálló működik. Lelőhely kutatása: : Dávid Ferenc-László Csaba ásatása és falkutatása 2003: Aszt Ágnes helyszíni szemléje 2014: Aszt Ágnes helyszíni szemléje Archeo-Art Bt. oldal 8

9 Irodalom, forrás: Aszt Ágnes: Jelentés helyszíni szemléről, Hédervár, Kastélypark, 2014 [LLTK/1500/2014] Aszt Ágnes: Jelentés a Hédervár, Kastély helyszíni szemléről [NyTI-2965/2003] Dávid Ferenc-László Csaba: Hédervár, kastély. Régészeti Füzetek I/37 (1984) 112. Koppány Tibor: Castellumok a késö középkori Magyarországon. In: Castrum Bene 2. Várak a középkorban, 1990, László Csaba: Hédervár. Műemlékek. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára. Budapest László Csaba: Hédervár, kastély. Régészeti Füzetek I/38 (1985) 101.; László Csaba: Hédervár, kastély. Régészeti Füzetek I/39 (1986) László Csaba: A hédervári kastély műemléki felújítása. Arrabona 40. (2002) ; Sedlmayr János: A hédervári kastély helyreállítása (Műemlékvédelem /4) IV ábra: 15. sz-i castellum 8. ábra: sz-i kastély.) 9. ábra: 16. sz-i állapot (Koppány 1990 ) (László 1991) (Sedlmayer 1989) 10. ábra: Kastély légifotója (Civertan) 11. ábra: Kastély jelenlegi állapota Archeo-Art Bt. oldal 9

10 2. lelőhely Lelőhely neve: Hédervár Zsidó-domb Lelőhely azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 261/4, 263, 264, 267. Lelőhely típusa: vár Lelőhely kora: középkor Lelőhely védettsége: Kiemelt védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A lelőhely a Khuen-Héderváry Viczay kastélytól 300 méterre északkeletre fekszik. Az egykor a Hédervár-Darnói-csatorna által övezett mintegy 40 méter átmérőjű szabálytalan kör alakú dombon állt a Héderváry család fallal körülvett, árokkal, sánccal erősített középkori tégla vára. A vár Bakics féle rombolása során a téglafalakat elbontották, az alapozás aljáig. Emiatt a feltárások során már csak az alapozási árkok bolygatott kiszedett nyomát tudták megfigyelni. A vár belső szerkezete és az épületek pontos alaprajza sajnos egyelőre nem ismert. A falat kőalapozású támpillérek is erősítették, míg a körülkerített terület északi részén gazdasági épületek és kemencék maradványai kerültek elő. A középső részen kőalapozású téglaépület voltak, ezek funkcióját azonban a feltáróknak nem sikerült meghatároznia. A domb déli részén a járószintek többszöri megújítását észlelték. A német származású család, melynek alapítója II. Géza uralkodása idején telepedett le Magyarországon a történeti forrásokban 1150-től tűnt fel. Az udvarbíróként szereplő Héder birtoka a Szigetköz alsó részén feküdt, s karrierje csúcsán a nádori címet is elnyerte. Birtokközpontjának székhelye Hédervár, melynek egykori váráról először 1330-ból van adatunk, noha maga a vár már korábban a történeti és régészeti adatok tanúsága szerint legkésőbb a 13. század második felétől állt. A várat később 1534-ben Bakics Pál romboltatta, le és tégláinak egy részét elszállíttatta, amint azt a feltárások is alátámasztották. A lelőhely egy részét erdő fedi, másik része jelenleg hasznosított. A lelőhelyen két alkalommal Pusztai Rezső és Tomka Péter, majd László Csaba végzett rövid ásatást. Több periódust sikerült meghatározniuk, úgy tűnik azonban, mivel a 16. századi elbontása miatt csak egy teljes feltárás sem tisztázhatná a vár építéstörténetét. Lelőhely kutatása: 1980: Pusztai Rezső-Tomka Péter ásatása 1982: Pusztai Rezső ásatása 1985: László Csaba ásatása 2006: Losonczi Máté helyszíni szemléje 2006: Takács Károly helyszíni szemléje 2008: Losonczi Máté helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Tomka Péter: Jelentés a Hédervár kiszállásról [XJM Rég. Ad ] Pusztai Rezső - Tomka Péter: Hédervár-Zsidódomb. Régészeti Füzetek I/34 (1981) Pusztai Rezső: Hédervár-Zsidódomb. Régészeti Füzetek I/35 (1982) 118. Archeo-Art Bt. oldal 10

11 László Csaba: Ásatási beszámoló a Hansági Múzeum évi leletmentéseiről. [HMM Rég. Ad ] László Csaba: A hédervári vár. In: Castrum Bene, Várak a 13. században. Gyöngyös, László Csaba: Hédervár. Műemlékek. Tájak Korok - Múzeumok Kiskönyvtára. Budapest, ábra: Az Árpád-kori vár feltárási szelvényei 13. ábra: A Zsidó-domb állapota ma Archeo-Art Bt. oldal 11

12 3. lelőhely Lelőhely neve: Hédervár Zsidódomb mellett Lelőhely azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 260, 269, 273/1, 273/2, 274, 280, 282, 284, 285, 298, 297, 293, 289, 287, 283, 281, 279/2, 276, 275. Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: középkor Lelőhely védettsége: Nyilvántartott lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A lelőhely a Zsidódombtól északra, a Kossuth Lajos utca telkeinek végében található. Tomka Péter, majd Takács Károly a terepbejárási eredmények alapján a középkori Hédervár település helyeként azonosította az itt megfigyelt régészeti jelenségeket. A középkori település terepbejárás alapján körülhatárolt részének déli oldalát gyeppel borították Takács Károly terepbejárása során. Az ő megfigyelései szerint a lelőhely középső részét egy keskeny telek található, amelyet magas betonkerítéssel vettek körül. Takács Károly arra is felhívta a figyelmet, hogy a betonkerítés alapozásakor régészeti értékek sérülhettek. Lelőhely kutatása: 1980: Tomka Péter helyszíni szemléje 2006: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Tomka Péter: Jelentés a Hédervár kiszállásról [XJM Rég. Ad ] Takács Károly: Jelentés helyszíni szemléről, Hédervár határa, 2006 [KÖH 600/1782/2007] 4. lelőhely Lelőhely neve: Hédervár Kastélyparktól északra Lelőhely azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 034/3, 034/4, 034/5, 034/6, 034/7, 034/8 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: késő középkor Lelőhely védettsége: Nyilvántartott lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A lelőhely a kastélyparktól északra található. Az előkerült régészeti leletek alapján Losonczi Máté a késő középkori Hédervár település részeként azonosította az itt megfigyelt jelenségeket. Lelőhely kutatása: 2007: Losonczi Máté helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Losonczi Máté: Jelentés helyszíni szemléről. Hédervár, Kastélyparktól É-ra. [KÖH 600/835/2007.] Archeo-Art Bt. oldal 12

13 5. lelőhely Lelőhely neve: Hédervár Boldogasszony templom Lelőhely azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 227/4; 367, 368, 379, , Lelőhely típusa: temető, templom Lelőhely kora: késő középkor Lelőhely védettsége: Nyilvántartott lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Országos műemléki védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Az 1634-es jegyzőkönyv által emlegetett plébániatemplomot a mai Boldogasszony templommal azonosíthatjuk. Az épület máig megőrizte középkori eredetének nyomait: bélletes kapuzatát és csúcsíves ablakainak egy részét. A középtornyos templomot eredetileg egyetlen síkfedésű hajóval, egyenes záródású, boltozott szentéllyel építették valamikor a 15. század első felében. A templom körül, attól keletre állt a település középkori eredetű temetője. Az evangélikusoktól 1634 táján visszavett templomot kezdetben változatlan formában használták. Héderváry Katalin igényei szerint az 1679 körül kezdődött a templom átalakítása. A munkálatok során a templom északi oldalához annak teljes hosszában a lorettói Casa Santa tiszteletére szentelt kápolnát emeltek. 14. ábra: A Nagyboldogasszony templom jelenlegi állapota Módosították a templom nyílásrendszerét is: új ablakokat vágtak és a gótikus kaput áthelyezték a torony nyugati falába. A 17. századi állapotról az 1697-es vizitáció nyújtott a kutatók számára jól vizsgálható képet. A Boldogasszony tiszteletére szentelt templom ekkor már a városon kívülre esett. Ennek hatására a plébánia rangját elveszítette s miséket csupán Mária és Szent Imre herceg ünnepein tartották meg. A templom körüli temetőt a században kőfal vett körül. A kerítésfal keleti Archeo-Art Bt. oldal 13

14 oldalán állt a Rozália-kápolna, melyet valószínűleg Baksay Mihály plébános alapított 1679 körül. A kápolnát a kerítéssel együtt 1790-ben bontották le. A hajdani temető helyén ma füves, ligetes terület van, ahol Takács Károly korábbi tereprendezés, szintsüllyesztés nyomait figyelte meg. A Boldogasszony templom műemléki helyreállítása ben történt, melyet régészeti és műemléki kutatás előzött meg. Lelőhely kutatása: 1989: László Csaba ásatása 2006: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: László Csaba: Hédervár - Boldogasszony kápolna. Régészeti Füzetek I/43 (1991) László Csaba - Jámbor Andrea: A hédervári Boldogasszony templom kutatása és helyreállítása. Műemlékvédelem 39. (1995) Bérci László: A lorettói kápolnákról - Hédervár. Műemlékvédelem 39. (1995) László Csaba: Hédervár. Műemlékek. Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára. Budapest, 1991.; a szerző helyszíni bejárása. Székely Zoltán: Hédervári barokk-kori szakrális emlékei. Arrabona 40/1 2 (2002) lelőhely Lelőhely neve: Hédervár Meggyesi-dűlő Lelőhely azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 018/1, 018/2, 018/3, 018/4 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: középkor Lelőhely védettsége: Nyilvántartott lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: Takács Károly a területen végzett kutatásai során a községtől északkeletre, a Lipót-Hédervári-csatorna keleti oldalán egy középkori település maradványait figyelte meg. Ez alapján megállapította, hogy a lelőhely területén folyó mezőgazdasági művelés jelentősen károsítja a régészeti emlékeket. Lelőhely kutatása: 2006: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Takács Károly: Jelentés helyszíni szemléről, Hédervár határa, 2006 [KÖH 600/1782/2007] Archeo-Art Bt. oldal 14

15 7. lelőhely Lelőhely neve: Hédervár Szent Mihály plébániatemplom Lelőhely azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 1; 4 6, 11; 16/1, 396, 391/1, 2/1, 390/1 Lelőhely típusa: templom Lelőhely kora: középkor Lelőhely védettsége: Nyilvántartott lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Országos műemléki védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A település központi részén, a Petőfi utcában található Héderváry László egri püspök által alapított Szent Mihály templom mai formájában nem mutat középkori vonásokat. Az évi egyházlátogatási jegyzőkönyvben szereplő Szent Mihály templom minden bizonnyal a mai templom helyén állt. Több adat (1418, 1439; 1441) azt erősíti, hogy a legkorábban a fentebbi Visitatióban említett épület már a 15. században létezett eredetű. A egyik legfontosabb bizonyíték erre a már Ipolyi Arnold által is említett templomban található vörösmárvány keresztelőmedence, amelyen 1439-es évszám áll. A 17. századra romossá vált épületet 1658 táján hozhatta rendbe Héderváry Katalin körül a templomot tűzvész pusztította, amelyet 1681 után a helyreállítás követett. Újabb nagy átalakításra csak 1785 körül került sor, a templom ekkor nyerte el mai barokk formáját. 15. ábra: A Szent Mihály templom jelenlegi állapota Az os bővítéskor rombolták le a sekrestyéből nyíló ún. Halottak Kápolnáját (Szentháromság-kápolna), amelynek bontásából 1658-as évszámot viselő téglák kerültek elő. A kápolna valószínűleg egyidős volt a templommal, s így feltehetően középkori eredetű. Az újjáépítést Hédervár településszerkezetének átalakulása tette szükségessé, amelynek során a város északi irányból visszahúzódott a kastély körüli némileg magasabban fekvő területekre. így az addigi plébániatemplom, a Archeo-Art Bt. oldal 15

16 Boldogasszony templom a városon kívülre került, amely nyilván számos kényelmetlenséget okozott a lakosságnak. Ezért kezdeményezhették a kegyúri családnál a város területén belül maradt romos templomépület helyreállítását és a plébánia áthelyezését. A templomban műemléki és régészeti kutatás még nem folyt. Lelőhely kutatása: 2006: Takács Károly helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Székely Zoltán: Hédervár barokk-kori szakrális emlékei. Arrabona 40. (2002) Takács Károly: Jelentés helyszíni szemléről, Hédervár határa, 2006 [KÖH 600/1782/2007] 8. lelőhely Lelőhely neve: Hédervár Bokrosra- dűlő Lelőhely azonosító száma: Lelőhely koordinátái: Lelőhely térképszelvény száma: EOV Lelőhely helyrajzi száma: 020/15, 020/14, 020/13, 020/12, 020/16, 023/4, 021/5 Lelőhely típusa: település Lelőhely kora: Árpád-kor Lelőhely védettsége: Nyilvántartott lelőhely, mely ex lege általános védelem alatt áll. Lelőhely leírása: A területen Losonczi Máté egy középkori település nyomait találta meg helyszíni szemle során. Elképzelhető, hogy a település azonosítható az írott forrásokban Gomboldus, Zolnok (Szolnok) és Hedreh, vagy Fajsz települések egyikével. Lelőhely kutatása: 2013: Losonczi Máté helyszíni szemléje Irodalom, forrás: Losonczi Máté: Jelentés helyszíni szemléről- Hédervár, Bokrosra- dűlő, 2013 [LLTK/116/2013] Archeo-Art Bt. oldal 16

17 IV. A tervezett módosítási szándékok bemutatása A koncepcióban megfogalmazott területi fejlesztések a következőek a belterület esetében: 1. Lakó területi fejlesztés a község északi részén tervezett a Kossuth utca és a Boldogasszony sor közötti területen (a hatályos szabályozási terv tartalmazza) kb db. telek kialakítására kerülhet sor. 2. Különleges idegenforgalmi, turisztikai övezet a kastélyparktól északra kijelölt fejlesztési terület kb ha. nagyságban (a hatályos szabályozás terv tartalmazza). 3. Különleges mezőgazdasági üzemi fejlesztési terület a Kont-fa melletti 247, 232 hrsz.-ú telkek területe (új fejlesztési területek). 4. A kastély és a kastélypark területe szintén különleges idegenforgalmi, turisztikai terület, országos műemléki védettséggel (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). 5. Településközponti vegyes terület a Fő utca kastélyparkkal szembeni déli területe (uradalmi gazdasági épületek, szolgáltató ház, orvosi rendelő, gyógyszertár, posta épülete), az általános iskola és az óvoda telkei, az önkormányzat épületének telke és a mellette lévő telkek a Fő út mentén (a hatályos szabályozási terv tartalmazza), a Boldogasszony-kápolna telke, a Petőfi utcai templom és környező telkek területei (új fejlesztési területek). A koncepcióban megfogalmazott területi fejlesztések a következőek a külterület esetében: 1. Kereskedelmi-szolgáltató területfejlesztés az 1401-es út Győr felöli bevezető szakaszán, az út mindkét oldalán 0109 és 0107/3 hrsz-ú, a benzinkút környékén (a hatályos szabályozási terv tartalmazza) és a 037/2; 037/5-6 hrsz.-ú az 1401-es út melletti terület, mely kapcsolódik a Darnózseli rendezési tervében jelölt gazdasági területekhez (új fejlesztési terület). 2. Gazdasági-ipari területfejlesztés a Boldogasszony sor belterületről kivezető szakaszán, a meglévő ipari terület mellett a 701/1 és 702 hrsz-ú és a szemközti területek kb. 4 ha, 022/7-12 hrsz-ú területek valamint ugyanezen út (019 hrsz) mellett meglévő 018/6 hrsz-ú iparterület melletti 018/1, 018/3, 018/7 hrsz.-ú területek összesen 13 ha (a hatályos szabályozási terv tartalmazza) 3. Különleges mezőgazdasági-üzemi területek a Vámkerék utcáról nyíló volt mezőgazdasági szövetkezeti major területei kb ha, a Pálvölgyi tanya telkei, a Károly major telkei (új fejlesztési területek). 4. Üdülőházas terület a Kimle felé vezető út melletti bányató telkei (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). Archeo-Art Bt. oldal 17

18 5. Különleges sport-szabadidős terület a Mosoni-Duna melletti kijelölt csónakkikötő és szabadstrand területe(új fejlesztési területek), illetve a községi sportpálya jelenlegi területe azsidó-domb mögött (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). 6. Különleges egészségügyi-gyógyászati terület a Kimle felé vezető út melletti területeken, kb. 20 ha (059/3, 059/4 hrsz.) (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). 7. Különleges közmű terület a szennyvíztisztító telke (a hatályos szabályozási terv tartalmazza). IV. A tervezett módosítási szándékok hatása a régészeti örökségre Régészeti lelőhelyeket érintő módosítási szándékok A tervben szereplő vizsgált módosítási, illetve fejlesztési szándékok jelentős többsége nem érint ismert, nyilvántartott régészeti lelőhely területét. A tervben szereplő fejlesztések többsége már szerepel a hatályos településszerkezeti és a szabályozási tervekben, csak néhány új kisebb fejlesztési területtel kell számolni. Belterületi fejlesztések. 1. Fejlesztési terület A hatályos szerkezeti tervben is már szereplő tervezett lakóterület nem érint nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. 2. Fejlesztési terület A részben már átsorolt, részben új tervezett különleges idegenforgalmi, turisztikai terület nyugati, a hatályos szabályozási tervben még nem szereplő fele érinti a Kastélyparktól északra nevű (nyi 56791) régészeti lelőhely területét. A vélhetően a középkori Hédervár falu területéhez tartozó lelőhely veszélyeztetettségét a későbbi tervezés során figyelembe kell venni és a szükségtelen bolygatások elkerülésére kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a lelőhely érintett részén megelőző feltárást kell végezni a beruházás terhére. 3. Fejlesztési terület A tervezett különleges mezőgazdasági üzemi fejlesztési terület nem érint nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. 4. Fejlesztési terület A hatályos szerkezeti és szabályozási tervben szereplő, a kastély és a kastélypark területén tervezett különleges idegenforgalmi terület érinti a középkori castellum és várkastély lelőhelyét. A valós terület felhasználáshoz illeszkedő fejlesztés akkor veszélyeztetheti a lelőhely állapotát, amennyiben annak területén, vagy közvetlen közelében új építési lehetőségeket eredményezne. Ezért a későbbiekben a tervezés során figyelembe kell venni és a szükségtelen bolygatások elkerülésére kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a lelőhely érintett részén megelőző feltárást kell végezni a beruházás terhére. Archeo-Art Bt. oldal 18

19 5. Fejlesztési terület A részben a hatályos szerkezeti és szabályozási tervben szereplő, részben új településközponti vegyes területek közül kettő érinti két középkori eredetű templom nyilvántartott lelőhelyeit (nyi , 71279). A valós terület felhasználáshoz illeszkedő fejlesztés akkor veszélyeztetheti a lelőhely állapotát, amennyiben annak területén, vagy közvetlen közelében új építési lehetőségeket eredményezne. Ezért a későbbiekben a tervezés során figyelembe kell venni és a szükségtelen bolygatások elkerülésére kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a lelőhely érintett részén megelőző feltárást kell végezni a beruházás terhére. Külterületi fejlesztések 1. Fejlesztési terület A hatályos tervben szereplő és az új tervezett kereskedelmi-szolgáltató területek nem érintenek nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. 2. Fejlesztési terület A hatályos tervben szereplő gazdasági-ipari területek közül a Boldogasszony sor végén található területek nem érintenek nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. A 018/6 hrsz-ú iparterület melletti, a hatályos tervben is szereplő terület azonban érinti és veszélyeztetheti a Meggyesi-dűlő (Nyi 71275) lelőhely egy-egy részét. Ezt a későbbi tervezés során figyelembe kell venni és a szükségtelen bolygatások elkerülésére kell törekedni. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor a lelőhely érintett részén megelőző feltárást kell végezni a beruházás terhére. 3. Fejlesztési terület A tervezett új különleges mezőgazdasági-üzemi területek nem érintenek nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. 4. Fejlesztési terület A hatályos tervben szereplő üdülőházas terület nem érint nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. 5. Fejlesztési terület A hatályos tervben szereplő különleges sport-szabadidős terület a Zsidó-domb mögött és az új a Mosoni-Duna melletti kijelölt csónakkikötő és szabadstrand nem érintenek nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. 6. Fejlesztési terület A hatályos tervben szereplő különleges egészségügyi-gyógyászati terület nem érint nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. 7. Fejlesztési terület A hatályos tervben szereplő különleges közmű terület, szennyvíztisztító nem érint nyilvántartott és más régészeti lelőhelyet. A régészeti örökség védelmével kapcsolatos feladatok, költségek A) Nyilvántartott régészeti lelőhely esetében A régészeti lelőhelyeken megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban a 39/2015. (III. 11.) Kormány rendelet (a Archeo-Art Bt. oldal 19

20 továbbiakban Korm. rendelet) 3. (a) pontja és 1. számú mellékletének 13. pontja alapján a Korm. rendelet 64. -ban foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében a területileg illetékes Kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát, mint szakhatóságot meg kell keresni. A Kötv. 11 -a alapján a nyilvántartott régészeti lelőhelyek a törvény erejénél fogva általános védelem alatt állnak. Erre való tekintettel a településfejlesztés során a megvalósítandó, földmunkával járó beruházásokat az alábbi jogszabályok figyelembevételével kell tervezni: A Korm. rendelet 4. (1) bekezdésének értelmében nyilvántartott régészeti lelőhelyen állapotromlással járó tevékenység csak engedéllyel végezhető. Az Kötv. 19. (1) bekezdése szerint a földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal (beleértve az erdőtelepítést és erdőirtást) a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket jogszabályban meghatározott esetekben és módon el kell kerülni. A Korm. rendelet 4. (3) bekezdésének a) pontja szerint megőrzésük érdekében a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet a földmunkával járó beruházással el kell kerülni, ami nem vonatkozik azok kutatására, illetve bemutatását célzó beruházásokra. A Kötv. 22. (1) bekezdés értelmében a nyilvántartott régészeti lelőhelynek a beruházással kapcsolatos földmunkával érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző (régészeti megfigyelés, próba-, és teljes felületű) feltárást kell végezni. Régészeti megfigyelés A Kötv. 22. (3) bekezdés a) pontja értelmében, régészeti megfigyelést kell előírni, ha a tervezett tevékenység nem vagy csak csekély mértékben érinti a nyilvántartott régészeti lelőhelyet és a régészeti örökség elemeit; ha a régészeti örökség elemeinek előfordulása szórványos; ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét; ha a nyilvántartott régészeti lelőhely beruházással érintett területét korábban földmunkával bolygatták, illetve ha a beruházás műszaki jellege miatt a régészeti feladatellátás más módon nem végezhető el. A földmunkák közben végzendő régészeti megfigyelés (Kötv pont) célja a beruházás földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése, szükség esetén a régészeti bontómunka elvégzése és dokumentálása. Próbafeltárás A Kötv. 22. (3) bekezdés b) pontja szerint próbafeltárást lehet előírni, ha előzetes régészeti dokumentáció nem áll rendelkezésre, vagy annak készítéséhez jogszabályban meghatározottak szerint nem végeznek próbafeltárást, továbbá földkiemeléssel nem járó alapozási technikával tervezett beruházás valósul meg, illetve a nyilvántartott régészeti lelőhely jellege, intenzitása, térbeli kiterjedése vagy rétegsora nem ismert. Teljes felületű feltárás A Kötv. 22. (3) bekezdésének c) pontja alapján teljes felületű feltárás írható elő, amennyiben a beruházással érintett lelőhely vagy lelőhelyrész hazánk múltjának kiemelkedő fontosságú forrása, illetve ha a beruházás történeti városmag területén Archeo-Art Bt. oldal 20

21 valósul meg, továbbá a Kötv. 22. (3) bekezdésének d) pontja szerint ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan jelentős új eredményekkel gazdagítja. A hatóság a Kötv. 22. (4) bekezdése alapján a régészeti feladatokat a lelőhely különböző részei vonatkozásában eltérően is meghatározhatja. A régészeti szakfeladatok elvégzésére jogosult intézményről a Kötv. 20. (4) bekezdés és a Kötv. 22. (5) bekezdésének b) pontja rendelkezik. A megelőző feltárásra jogosult szerv és a beruházó közötti szerződéskötést a Kötv. 22. (10) bekezdés írja elő. A beruházó költségviselését a Kötv. 19. (3) bekezdése írja elő. A Kötv. 19. (4) bekezdés értelmében a régészeti feladatellátás hatósági ár alapján végezhető. A hatósági árakat a Korm. rendelet 5. melléklete tartalmazza. A Kötv. 22. (2) bekezdése szerint a földmunkával járó beruházások előkészítése során előzetes régészeti dokumentáció (a továbbiakban: ERD) készíthető, különösen a földterület-kiválasztáshoz és nyomvonal-kijelöléshez; nem nagyberuházás esetén a beruházó az ERD készítésével feltárásra jogosult intézményt bízhat meg. A régészeti feltárások költségét, a mentő feltárások kivételével annak kell fedezni, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált (Kötv.19. (3), ). A fejlesztések, beruházások tervezése során a megelőző feltárás teljes költségét, de legalább a teljes bekerülés 9 ezrelékét kell költség-előirányzatként biztosítani a feltárás fedezetére (Kötv 23.. (1)). A feltárásra jogosult intézményekről Korm. rendelet 21. -a rendelkezik. A szükséges feltárások rendjét a Korm. rendelet a határozza meg. Nagyberuházásokkal összefüggő régészeti feltárások esetben a Korm. rendelete a alapján kell eljárni. B) Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni. Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére a Kötv. 24. (1) bekezdése szerint. Ha bármilyen tevékenység során régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, vagy lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) a Kötv. 24. (2) bekezdés értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és a feltárásra jogosult szervnek azt haladéktalanul bejelenteni, a tevékenységet a hatóság intézkedésének kézhezvételéig szüneteltetni, a helyszín és a lelet őrzéséről - a felelős őrzés szabályai szerint - a hatóság intézkedéséig gondoskodni. A régészeti lelőhelyek megrongálását, megsemmisítését, gondatlan kezelését a Kötv. 82. alapján szankcionálják. Archeo-Art Bt. oldal 21

22 V. Összefoglalás Azonosított régészeti lelőhelyek A Hédervár közigazgatási területén összesen 8 darab azonosított, régészeti lelőhely van nyilvántartva. A tervezett módosítások hatásai A tervezett módosítási szándékok többsége nem érint nyilvántartott régészeti lelőhelyet. A belterületen az új tervezett különleges idegenforgalmi, turisztikai terület nyugati fele, a kastély és kastélypark, valamint a két templom területét érintő településközpont vegyes területek gyakorolhatnak hatást a lelőhelyek állapotára. A külterületen a Boldogasszony sor folytatásában található meglévő iparterület bővítése érint egy lelőhelyet. VII. Nyilatkozat A Hédervár TRT módosítása kapcsán készített Örökségvédelmi Hatástanulmány Régészeti fejezetét készítő régész nyilatkozik, hogy a régészeti tanulmányt a 39/2015. (III. 11.) Korm. Rendelet és a hatósági előírásoknak megfelelően készítette el, a tervezett megoldások megfelelnek a hatályos jogszabályoknak. Vágner Zsolt, okleveles régész osz: 459/2002 Dr. Türk Attila régész szakértői szám2.3.1/575-6/2005 Pécel, november 14. Archeo-Art Bt. oldal 22