Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal Ragadozók szerepe az ökoszisztémában
|
|
- Petra Oroszné
- 9 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye, azaz húsev őket jelent. Ragadozók kladogramja Ragadozók szerepe az ökoszisztémában A biodiverzitás részei Az ökológiai közösség kialakításának csúcsszereplői Szabályozzák a növényevők számát, ezen keresztül pedig a vegetáció mennyiségét és minőségét - vadgazdálkodás irányát a populáció nagysága, sűrűsége, eloszlása határozza meg Ha a populáció környezetével: stabil, egyensúlyban van Folyamatos monitorozás nagy () Létszámszabályozás kicsi Konzerváció-biológia Ragadozók és a vadgazdálkodás kapcsolata: 1. a ragadozó érdekében 2. egy védett faj érdekében 3. egy hasznosítandó faj érdekében Konfliktusok a ragadozókkal A okai: az ember és ragadozó élőhelyeik találkoznak, átfedik egymást, közös erőforrásokat használnak. Konfliktusuk akkor keletkezik, amikor a közös erőforrás használata bármelyik oldalról nézve egy, a környezet, és a résztvevők környezettel való kapcsolata által meghatározott küszöbértéket meghalad. Közvetlen Közvetett Emberellen irányulótámadások Háziállatok ellen irányuló támadások Élőhely használatból adódó Gazdálkodási célú vadfajok ragadozása Veszélyeztetett ragadozása Betegségek, hordozása vadfajok zoonózisok 1
2 A konfliktushelyeztek csökkentése I. Problémás területek elkerítése A szereplők viselkedésének változása Az ember elleni támadások csökkentése A ragadozó termékei kereskedelmének csökkentése Állattartás módszerváltás Őrkutyák használata Szamarak használata Lámák használata Változtatás a ragadozók viselkedésében Averzív kondicionálás Hang- és fényriasztások Táplálékszabályozás (elterelő táplálék) Ragadozó ragadozók ellen Ökoturizmus A konfliktushelyeztek csökkentése II. Problémás állatok kérdése Problémás egyedek eltávolítása Áttelepítés Ragadozó betegségek kezelése Létszámszabályozás Vadászat Csapdázás Élőhely-manipuláció Fogamzásgátlás, sterilizálás Módszerek költségei folyamatábra Mi a gazdálkodás tárgya? Maximálni a a vadállomány hasznosítását Növelni a a vadállományt A A vadállomány kezelése a a ragadozó táplálékának maximálása érdekében Csökkenteni a vadállományt vagy vagy megengedni a a természetes ragadozó-préda egyensúly kialakulását A A vadászok hasznosítják a a megnövekedett vadállományt? A ragadozók hatása érezhető a a vadállományon? Az Az élőhely képes nagyobb vadállományt eltartani? Forrás:Big Game of North Amreica Echology and Management A A ragadozószabályozás növeli a a vadállományt? A A szabályozás gazdaságos és és elfogadható? Ragadozó szabályozás szükséges Ragadozó szabályozásra nincs szükség Következtetések I. A ragadozó konzervációs igények felmerülésekor, tervezésekor, az alábbiakat összegezhetjük: Még mindig az emberiség jelenti a legnagyobb fenyegetést a ragadozópopulációkra; A védett területek ragadozógazdálkodása, kezelése esetén, a területen élő egyéb fajok és területet kezelő minden résztvevő (természetvédelem, vadgazdálkodás, helyi közösségek, stb.) érdekeit figyelembe venni és kezelni kell; A gazdálkodás nem állhat meg a védett területek határainál, azon túl kell, hogy mutasson, és a lehető legnagyobb területet kell, hogy érintsen úgy a ragadozók, mint pedig a területen élő érdekcsoportok figyelembevételével; Következtetések II. A ragadozógazdálkodás, - külföldön és itthon egyaránt - az alábbi feltételeket kell, hogy teljesítse: jól meghatározott cél érdekében történjen, megbízható ismereteken nyugodjon, idejében, módszereiben megtervezett, összehangolt, eredményessége ellenőrzött, ökonómiailag értékelhető, gazdaságilag rentábilis legyen 2
3 Egész évben vadászható Vörös róka Nyestkutya Mosómedve Engedéllyel vagy szezonban vadászható Aranysakál Nyest Közönséges görény Menyét Borz Védett Farkas Vadmacska Hiúz Hermelin Mezei görény Nyuszt Vidra Hazánkban a róka okozza a legnagyobb gondot, s az ember-ragadozó majdnem mindegyikét produkálja: veszélyezteti a háziállatokat (baromfi); a vadászok számára fontos apróvadakat (mezei nyúl, fácán, fogoly); valamint az ember számára (közvetve) veszélyt jelenthet az általa hordozott zoonózisokon (veszettség, Echinococcus multilocularis) keresztül. Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége. Az előforduló ragadozó fajok és azok sűrűsége. A ragadozó fajok táplálék összetétele, preferenciája. A vadászható, vagy védett faj állományának kondíciója és élőhelyének minősége. A ragadozó fajok számára rendelkezésre alternatív préda fajok hozzáférhetősége. A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora (Csányi 2000) A ragadozó fajokat mindenki korlátozás nélkül pusztíthatja (1883. évi XX. tv. A vadászatról). Emlős ragadozó fajok védetté nyilvánítása: 1973-tól Az apróvad elsőszámú közellensége a róka (Balázs 1988) A róka ökológiája és vadászata (Heltay 1989) A rókagyérítés értékelése, a tudatos ragadozó gazdálkodás javaslata (Szemethy, Heltai és Pusztai 1994) A hazai ragadozó (róka) gazdálkodás értékelése a ragadozógyérítés hatékonysága rossz, a használt módszerek egysíkúak a gyérítés időszaka nem megfelelő Néhány gyakorlati tanács: Ragadozó gyérítéshez teljes állású vadőr szükséges. Minden lehetséges törvényes eszközt alkalmazni kell. A gyérítés súlypontja: január 1 június 30. Az élőhely fejlesztés is védelem! Annyit fordítok rá, ami még a terítékben megtérül. 3
4 Van értelme? Megéri? Tényleg lehet hatékonyabban? Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%-a 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével) Terület Szaporító szukák Növekmény I. II. I. II. Teríték Abádszalók Terület A gyérítési ráta alakulása Állománysűrű ség (db/1000 ha) Terítéksűrűsé g (db/1000 ha) Abádszalók ,66 Gyérítési ráta Jászárokszállás Jászárokszáll ás ,73 Karcag Karcag ,80 A tesztelt csapdák hatékonysága Csapdázási periódus CSÉ kan szuka kölyök /100cs é , , ,6 Hattyúnyak szelektivitásának vizsgálata Három vadászidény a teljes vadászterületen. Összesen 290 ismert fogás 269 pld, borz 6 pld, kóbor kutya 3 pld, nyest 4 pld, kóbor macska 4 pld, vaddisznó 2 pld Védett fajok: nyuszt 2 pld ( túlélték) 93 % Összes róka
5 A ragadozó humánus elpusztításának vizsgálata Humánus elpusztítás követelményei 1.csapdázási periódus 12 % hibás fogás 2.csapdázási periódus 6,8 % hibás fogás 3. csapdázási periódus 7,2 % hibás fogás A hibaszázalék átlag 8,3 % Hibás fogások okai Mindig lehet találni új eszközöket - Collarum Összeszerelési útmutató: sl9ug&feature=related Végeredmény: 1fqQ&feature=related Következtetések A ragadozó gazdálkodás értékelése A 2.5-es gyérítési ráta elérhető A gyérítési ráta finomabb értékelése a tapasztalatok alapján: a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható; a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához; a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelel ő intenzitású, az állomány csökkenhet. Az ölőcsapa értékelése Hatékony Szelektív Kíméletesen öl 5
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenIntegrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenA ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes)
A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenHeltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő,
A RAGADOZÓ GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE HÁROM APRÓVADAS VADGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEN Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Email: Heltai.Miklos@vvt.gau.hu
RészletesebbenA róka (Vulpes vulpes) tudományos alapjai. A ragadozó gazdálkodás. elméleti alapjai. Monitorozási lehetőségek
A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000) A ragadozó fajokat
RészletesebbenVadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
RészletesebbenSH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI
SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06. A jelenlegi helyzet
RészletesebbenA csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában
A csapdázás lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában Napjaink vadgazdálkodási gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. Az esetek
RészletesebbenAz agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8981 kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg
Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 1. oldal 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet a Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási
RészletesebbenNyúl viszi a... sast. Vadászok a parlagi sasért. Bevezetés. szetvédelmi Egyesület (MME) partnerként vonta be a pályázatba az Országos
Nyúl viszi a... sast Vadászok a parlagi sasért Bevezetés 2012. január 1-jével indult A parlagi sas védelme Magyarországon című LIFE (LIFENAT/HU/019) program, melynek elsődleges célja az illegális mérgezéses
RészletesebbenRagadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére
Ragadozógazdálkodási stratégia Különös tekintettel a veszélyeztetett, védett préda fajok állományainak védelmére Heltai Miklós és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenVadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,
RészletesebbenAz agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
9004 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám Az agrárminiszter 13/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Tiszántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről Az 1 2. tekintetében
RészletesebbenAz agrárminiszter 11/2018. (VII. 3.) AM rendelete a Duna Tisza közi Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8963 13. A vízivad hasznosítása olyan mértékű legyen, amely minimalizálja a védett és fokozottan védett fajok egyedeinek akár szándékos, akár véletlenül történő
RészletesebbenErnst és Hajas Vad- és Vadvilág Védelmi Kft.
CSAPDÁK, ÖNETETŐ- ÉS ITATÓ BERENDEZÉSEK RÖVID ISMERTETŐJE, VALAMINT KEDVEZMÉNYES CSOPORTOS BESZERZÉSI ÁRAIK 56cm-es hattyúnyak Kutyafélék (róka, aranysakál) csapdázására alkalmas általános méretű, a csali
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenA jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. A jelenlegi helyzet. Az európai csülkös vad gazdálkodás két változtatási pontja
Az európai csülkös vad két változtatási pontja A vadgazdálkodóknak és/vagy vadászoknak számos esetben fel kellene hagynia az állomány megszámlálására tett próbálkozásokkal. A vadgazdálkodóknak és/vagy
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenZáróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak 2017. június 12. Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és
RészletesebbenVárosi vadgazdálkodás
A vadbiológia Városi vadgazdálkodás I. előadás: Vadbiológia, vadgazdálkodás, városi vadgazdálkodás. alkalmazott ökológiai tudományterület az állatökológia egy meghatározott állatcsoporttal (vadként definiált
RészletesebbenZárójelentés. Készült A parlagi sas védelme Magyarországon c. LIFE10NAT/HU/019 LIFE+Nature programhoz. Intézetigazgató: Prof. Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 522 989 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Zárójelentés Készült
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenVadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Az apróvadgazdálkodás jogi környezete Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Az
RészletesebbenGroszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő
Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek
RészletesebbenA vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Mezei és vizes élőhelyek kezelés A magyarországi fogolyprogram LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az 1992-1995 közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési
RészletesebbenRóka, a hasznos dúvad
Róka, a hasznos dúvad Mészáros Orsolya vadgazda mérnöki szak, I.évfolyam Bevezetés a szakmai feladatok készítéséhez Tartalom Bevezetés és célok ismertetése 3 Módszer és felhasznált anyagok 3 Eredmények
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
RészletesebbenÜldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.
Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)
Részletesebbenr. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.
z üzemi vadgazdálkodás tervezése, jellemzői Költségek és hozamok a vadgazdálkodásban r. Varga Gyula % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd
RészletesebbenVadászati állattan & etológia. Róka
Vadászati állattan & etológia Róka Róka (Vulpes vulpes) Az egész Északi féltekén megtalálható a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén. Közép- és Dél-Amerika,
RészletesebbenAz európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban
Az európai vadász jellemzői Vadgazdálkodás a világban A vadászok száma Európában (FACE) Az európai vadász jellemzői A természet szeretete és a természet kihívásainak és megpróbáltatásainak elviselése Vadászkutyák
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 104. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 104. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2018. július 3., kedd Tartalomjegyzék 25/2018. (VII. 3.) MNB rendelet Megújított 500 forintos címletű bankjegy kibocsátásáról 8942 26/2018. (VII. 3.)
RészletesebbenMagyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA
Magyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA Állami vadászterületek Magyarországon KÖZEL 1 MILLIÓ HEKTÁR VADÁSZTERÜLET ÉVENTE MINTEGY 70.000 NAGYVAD KILÖVÉSE ÉVENTE MINTEGY 15.000 APRÓ- ÉS VIZIVAD KILÖVÉSE TÖBB
RészletesebbenÉlőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára
Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.
RészletesebbenA ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI
A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek
RészletesebbenDÁM BORJAK RÓKA KOTORÉKNÁL NINCS KÉSZ
Az aranysakál étrendje kutatási tapasztalatok alapján (avagy miért lehet egy vadászható faj univerzális bűnbak?) Lanszki József Kurys Anita és Nagyapáti Nikolett Ragadozóökológiai Kutatócsoport Kaposvári
RészletesebbenVaddisznó. Európai és hazai elterjedés. Nagyvadállományok hasznosítása
Európai és hazai elterjedés Vaddisznó Nagyvadállományok hasznosítása P Kb. 25 alfaj: fôleg testnagyság és szinezet alapján P 120-150 kg-os nagyság, de 200-300 kg-os is elôfordul P Észak- és Dél-Amerikába
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év
VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 215 / 216. vadászati év Hungarian Game Management Database 215 / 216 hunting year Gödöllő 216 Az ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR kiadványa. A kiadványt szerkesztette: Prof. Csányi
RészletesebbenVADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS
VADÁSZATRA JOGOSULT FELELŐSSÉGE A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT DR. BARTA JUDIT TSZV. EGYETEMI DOCENS A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. tv. (Vtv.)
RészletesebbenEnergia. Abiotikus rendszer. élőhelyeken. Magyarországon környezetszennyező az egy főre eső települési hulladék
MINDENÖSSZEFÜGGMINDENNEL Táplálékhálózatok a városi v élőhelyeken Kölcsönhatások Körforgások Energia felhasználása Abiotikus X abiotikus Hőmérséklet és csapadék= klíma Abiotikus X biotikus Biotikus X abiotikus
RészletesebbenINTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS. Prof. Dr. Faragó Sándor
INTEGRÁLT FÁCÁN GAZDÁLKODÁS Prof. Dr. Faragó Sándor 3000000 2500000 2000000 1500000 1000000 500000 0 Fácán, 1960-2007 pld 1960 1963 1966 1969 1972 1975 1978 1981 1984 1987 1990 1993 1996 1999 2002 2005
RészletesebbenVÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ
VÍZIVAD VADÁSZAT MAGYARORSZÁGON MÚLT, JELEN JÖVŐ Prof. Dr. Faragó Sándor Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Vadgazdálkodási és Gerinces állattani Intézet 1 Magyar Vízivad Információs Rendszer (FARAGÓ, 1998)
RészletesebbenVárosiasodó állatfajok. Előjáték domesztikációhoz?
Városiasodó állatfajok Előjáték domesztikációhoz? Környezetformáló emberiség Ember = legfontosabb ökológiai mérnök-faj Legalább 10 ezer év óta elkezdi átalakítani a környezetet Már azelőtt is (paleolitikum
RészletesebbenA közösségi joganyag szintjei
A közösségi joganyag szintjei Az Európai Unió kapcsolódó joganyaga és vadgazdálkodást befolyásoló nemzetközi egyezmények Rendelet (regulation): Alkalmazásuk teljes körű és teljes egészükben, valamennyi
RészletesebbenÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZÓBELI TÉTELEK
ÁLLAMI VADÁSZVIZSGA SZÓBELI TÉTELEK 1. 2. 3. 4. 5. 1. Mi a különbség az agancs és a szarv között? Ismertesse a gímszarvas éves agancsciklusát! 2. Ismertesse a tőkés réce költés biológiáját, hazai helyzetét.
RészletesebbenModellezés. Fogalmi modell. Modellezés. Modellezés. Modellezés. Mi a modell? Mit várunk tőle? Fogalmi modell: tómodell Numerikus modell: N t+1.
Mi a modell? A valóság leegyszerűsítése (absztrakciója) A lényegi folyamatokat és összefüggéseket ragadja meg Mit várunk tőle? Tükrözze a valóságot Képes legyen az eseményeket/folyamatokat előre jelezni
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenUrbanizálódó ragadozó emlősök lakossági megfigyelése és megítélése két Somogy megyei faluban
Acta Agraria Kaposváriensis (2005) Vol 9 No 1, 51-58 Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár University of Kaposvár, Faculty of Animal Science, Kaposvár Urbanizálódó ragadozó emlősök lakossági
RészletesebbenVadászat - hasznosítás Állománynövekedési egyenletek. A hasznosítható mennyiség
Vadkár Vadkármegelőzés és vadkárbecslés 2. előadás A céltudatos emberi tevékenységgel létrehozott javakban a vadnak tulajdoníthatóan keletkezett mennyiségi hiány vagy minőségi értékromlás. Vadászat - hasznosítás
RészletesebbenNAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS
NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS DR. FODOR KINGA állatorvos, egyetemi adjunktus SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR 2011. április 27. DEFINÍCIÓK Nagyváros a lakosság száma 100 000 feletti de ebben az értelemben
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenAltruizmus. Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között?
Altruizmus Altruizmus: a viselkedés az adott egyed fitneszét csökkenti, de másik egyed(ek)ét növeli. Lehet-e önző egyedek között? Altruizmus rokonok között A legtöbb másolat az adott génről vagy az egyed
RészletesebbenKÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE
KÉRDŐÍV GAZDÁLKODÓK, VADÁSZOK RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink,
RészletesebbenVálasz Dr. Rédei Károly professzor úr, egyetemi tanár, az MTA doktora, opponensi bírálatára
Válasz Dr. Rédei Károly professzor úr, egyetemi tanár, az MTA doktora, opponensi bírálatára Először is szeretném megköszönni Professzor úr munkáját és egyben azt a támogatását is, amit a Magyar Tudományos
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év
VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 2014 / 2015. vadászati év Hungarian Game Management Database 2014 / 2015 hunting year Gödöllő 2015 Az ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR kiadványa. A kiadványt szerkesztette: Prof.
RészletesebbenFajok közötti kapcsolatok
Egyedek közötti kölcsönkapcsolatok Környezete = a környék ható tényezôi Fajok közötti kapcsolatok Vadbiológia és ökológia h Az egymásra ható egyedek lehetnek g Fajtársak - interspecifikus kapcsolatok #
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenNAGYBEREK VADÁSZATI BT.
Szarvasbika GÍMSZARVAS Trófeasúly EUR ( ) EUR ( ) / 10g 3,99 kg - ig 700.- - 4,00-4,99 kg 900.- - 5,00-5,99 kg 1200.- - 6,00-6,99 kg 1450.- + 7,5.- 7,00-7,99 kg 2150.- + 8,5.- 8,00-8,99 kg 3000.- + 10,5.-
RészletesebbenA FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer Az ökológia fogalma, korszerű értelmezése (tudomány, életmódot meghatározó szemlélet, politikum). Az ökológia és a környezettudomány viszonya, kapcsolata. Szupraindividuális
Részletesebben14/2018. (VII. 3.) AM
9024 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám Az agrárminiszter 14/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Északi hegy- és dombvidéki Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
RészletesebbenERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi
RészletesebbenKÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE
KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint
RészletesebbenVadkereskedelem és vadászati turizmus #02 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS 1945 ÉS KÖZÖTT
Vadkereskedelem és vadászati turizmus #02 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS 1945 ÉS 1989. KÖZÖTT Vadkereskedelem 1945-1989 között Szoros kapcsolat a vadállomány alakulása és a vadértékesítés között.
RészletesebbenOrszágos Vadgazdálkodási Adattár ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ. Szerkesztette: dr.
ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ Szerkesztette: dr. Csányi Sándor Gödöllõ 1997-1999 ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ BEVEZETÉS Az utóbbi
RészletesebbenNemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/
Nemzeti Vadgazdálkodási Program 2004 /vázlat/ Készítette: Nagy István Mottó: Magyarország legyen Európa Vadaskertje! 1. Célja 2. A vad helye a természeti környezetben 2.1 A vadgazdálkodás kapcsolata az
RészletesebbenA gümőkór járványtani helyzete Magyarországon. Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI
A gümőkór járványtani helyzete Magyarországon Dr. Jánosi Szilárd, NÉBIH ÁDI Gümőkór (tuberculosis, TBC) kórokozói különböző emlős állatfajok és az ember gümőkórja M. tuberculosis complexbe tartozó fajok
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyvadgazdálkodás. Elméleti alapok
Integrált vad- és élőhelygazdálkodás: nagyvadgazdálkodás Elméleti alapok Ökológiai alapok: populációk jellemzése Formai struktúrelemek: monogén struktúrelemek (egyedhez kötöttek, pl. szín, ivar, kor);
RészletesebbenINTEGRÁLT MEZEI NYÚL-GAZDÁLKODÁS. Dr. Faragó Sándor
INTEGRÁLT MEZEI NYÚL-GAZDÁLKODÁS Dr. Faragó Sándor A mezei nyúl állomány Magyarországon csökken az elmúlt 30 évben és az előrevetített számítások további erőteljes csökkenést jósolnak. A folyamatos csökkenést
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR / vadászati év
VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR 2016 / 2017. vadászati év Hungarian Game Management Database 2016 / 2017 hunting year Gödöllő 2017 Az ORSZÁGOS VADGAZDÁLKODÁSI ADATTÁR kiadványa. A kiadványt szerkesztette: Prof.
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenMagyarországi vadak etológiája. A vadmacska és a hiúz
Magyarországi vadak etológiája A vadmacska és a hiúz Macskaféle ragadozók (Felidae) Csak a korai oligocénben váltak el legközelebbi rokoinaiktól, a cibetmacskaféléktől. Rajtuk kívül még a hiénafélékkel
RészletesebbenAz ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon
Az ökológiai szőlőtermesztés lehetőségei Magyarországon Dr. Németh Krisztina Tudományos főmunkatárs NAIK Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás Kecskemét- Katonatelep Budapest 2016. december 02. Ökológiai
RészletesebbenA vadvilág tartamos használata a vidéki térségekben: Esettanulmány Afrika déli országaiból. Jon Hutton IUCN/SSC Sustainable Use Specialist Group
A vadvilág tartamos használata a vidéki térségekben: Esettanulmány Afrika déli országaiból Jon Hutton IUCN/SSC Sustainable Use Specialist Group Több, mint egy Afrika van? Gyarmati örökség Szegénység és
RészletesebbenHírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére
Hírlevél A Vadászok és Vadgazdálkodók Észak-magyarországi Területi Szövetsége tagszervezetei részére 2009. XII. szám Aktuális teendők December hónap a társas nagyvad vadászatok fő időszaka, ezért ismételten
RészletesebbenPopulációdinamika és modellezés. A populációk változása populációdinamika. A populáció meghatározása. Modellezés
Populációdinamika és modellezés Vadbiológia és ökológia Prof. Dr. Csányi Sándor A populáció meghatározása g Ökológia: saz egyed feletti (szupraindividuális) szervezôdés strukturális és funkcionális jelenségeinek
RészletesebbenÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE
ÚTMUTATÓ A VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVEK KÉSZÍTÉSÉHEZ ÉS VEZETÉSÉHEZ A VADGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS RENDSZERE A vad védelmérõl, a vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló LV/1996. törvény alapján a vadállomány
RészletesebbenBírálat. Heltai Miklós. című akadémiai doktori értekezéséről. Altbacker Vilmos az MTA doktora
Bírálat Heltai Miklós Ragadozóemlős-fajok monitorozási módszereinek fejlesztése, és a tudatos ragadozógazdálkodás megalapozása az aranysakál, az eurázsiai borz és a vörös róka esetében című akadémiai doktori
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA vadegészségügy és vadgazdálkodás oktatása az állatorvos képzésben. Sótonyi Péter
A vadegészségügy és vadgazdálkodás oktatása az állatorvos képzésben Sótonyi Péter Szervezett formában 1973-tól fakultatív tantárgyként Állattani és Parazitológiai Tanszék Janisch Miklós (1922-2002) Főbb
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
RészletesebbenÓpusztaszeri Vízügyi Vadásztársaság. 2011. évi beszámoló
Ópusztaszeri Vízügyi Vadásztársaság 2011. évi beszámoló Beszámoló 2011 Ópusztaszeri Vízügyi VT T i s z t e l t K ö z g y ű l é s! Az Ópusztaszeri Vízügyi VT tevékenységét az elmúlt évekéhez hasonlóan a
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenAz apróvad állomány és a ragadozógazdálkodás helyzete Magyarországon
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 522 989 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Az apróvad állomány
RészletesebbenTermészetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek
Természetvédelmi jellegű problémák, megoldási lehetőségek Madárfauna Halfogyasztás Madárfauna Sebzés Kárókatona Phalacrocorax carbo (Linnaeus, 1758) Rokon fajok Kis kárókatona (Phalacrocorax pygmaeus)
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Részletesebben