Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő,
|
|
- Ábel Orosz
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A RAGADOZÓ GAZDÁLKODÁS ÉRTÉKELÉSE HÁROM APRÓVADAS VADGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEN Heltai Miklós, Szabó László és Csenki Friderika Szent István Egyetem, VadVilág Megőrzési Intézet, 2100 Gödöllő, Bevezetés A Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetében óta folynak vizsgálatok a hazai emlős ragadozókkal. Egyrészt az egyes fajok elterjedési területének és állományváltozásának monitorozására, másrészt a vadászható fajok esetében a tudatos gazdálkodás megalapozására történtek vizsgálatok. Az előbbinek köszönhetően mára már jól ismerjük a hazai ragadozók helyzetét (pl. Szemethy és Heltai 1996, 2002; Szemethy és mtsai 2000, Heltai és mtsai 2004). A monitorozás eredményeit a vadgazdálkodás és hazai természetvédelem is elfogadja, adataink több esetben hozzájárultak egy-egy faj vadászati idényének (aranysakál), vagy vadászhatóságának (borz) megváltozásához. Nem ennyire sikeresek a hazai ragadozógazdálkodás megalapozására,és megváltoztatására irányuló munkáik, melyek elsősorban leggyakoribb és egyben legfontosabb ragadozóra, a rókára vonatkoztak. Először 1994-ben (Szemethy és mtsai 1994) értékeltük a rókagyérítés helyzetét és tettünk javaslatokat a változtatásokra. Majd az értékelést többször is elvégeztük (Szemethy és mtsai 2000, 2001), de az első elemzés megállapításai azóta sem változtak. A helyzet megváltoztatására dolgoztunk ki egy egyszerű gazdálkodási modellt, mely segítségével a rókagyérítés hatékonysága növelhető, eredményessége ellenőrizhető (Szemethy és Heltai 2000 és 2006). Ezt a modellt kiterjesztve készültek javaslatok országosan, vagy nagytérségi szinten is alkalmazható ragadozógazdálkodási stratégiára (Szemethy és Heltai 2001, Heltai és mtsai 2004). Sajnos mindeddig az itt felsorolt anyagokban adott javaslatok többsége a gyakorlatban nem terjedt el, s a gyérítés gyakorlatában az eltelt 15 évben jelentős változás nem történt.ugyanakkor igaz, hogy az országos adatgyűjtések során a jelentős szórás elfedheti a jól gazdálkodó vadgazdálkodási egységek munkáját. Ezért 2005-ben három jól működő, de élőhelyében és gazdálkodásában is különböző vadgazdálkodási egységnél Petőfi Vadásztársaság (Jászárokszállás), Hubertus Vadásztársaság (Abádszalók), Nagykun Vadásztársaság (Karcag) terepi adatgyűjtés és a ragadozó gazdálkodási modell alapján értékeljük ez irányú tevékenységüket. Anyag és módszer Kiséleti területek Hubertus Vadásztársaság Abádszalók. A vadászterület nagysága 22750,92 ha, 2/3-a réti öntéstalaj, 1/3-a lazább szerkezetű. Homokhátak, és szikek váltogatják egymást. A terület 10%-a erdő, Vadbiológia 14 (2010) 71
2 a többi mezőgazdasági terület, van kevés gyep, és nádas. Az erdőterületek nagy zöme fiatal erdő. Fő tevékenysége a fácántenyésztés. Tízezer darabos törzsállománnyal rendelkeznek és évente saját területükre db előnevelt fácánt bocsátanak ki, általában 4-5 helyre. Évente róka kerül terítékre a tavaszi időszakban. A többi nem védett ragadozót a hivatásos személyzet folyamatosan gyéríti csapdázással, és lőfegyverrel. A védett ragadozó madarak befogását a Hortobágyi Nemzeti Park engedélyezte, és átvételi elismervény ellenében el is viszi őket a társaságtól. Kossuth Vadásztársaság Jászárokszállás. Jász-Nagykun-Szolnok megye északi részén található kifejezetten apróvadas terület. A terület sík, felszíni egyenetlenségek csak a patak medrek miatt találhatók a területen. Jellemzően réti talaj típusai találhatók meg, a szoloncsákos réti talaj a gyakori. Jelentős részén középkötött, mezőgazdasági termelésre kiváló talaj található. Az éves átlagos csapadék 510 mm, az országos átlag alatti. A társaság összterülete ha, ebből mezőgazdasági terület 9139 ha, erdő 566, művelés alól kivont terület 485 ha. A szántóterületek táblanagysága az elmúlt esztendőkben csökkent. Nagykun Vadásztársaság Karcag. Rendkívül kis erdősültségű sík terület, amely észak-nyugatról dél-kelet felé enyhén lejt. A löszhátak Karcag és Kunmadaras között m magasak. Talajai középkötöttek, kötöttek. Természetes vízfolyás a terület keleti, dél-keleti határán található, a Hortobágy-Berettyó. A vadászterület nagysága ha. A terület döntő része mezőgazdaságilag művelt, művelésére ma is a nagytáblás, intenzív technológiákat alkalmazó gazdálkodás a jellemző. A rét és legelő területeket a május végi, június eleji kaszálás után legeltetéssel hasznosítják. Kotorékbecslés A területek kotoréksűrűségének felméréséhez a vonal transzekt módszert alkalmaztuk. A felméréseket a három területen két nap alatt végeztük el március 15-én és 16-án. Minden vadászterületen kijelöltünk egy kb hektáros mintaterületet, amelyen egymástól 500 méterre, párhuzamosan határoztuk meg a bejárandó vonalakat észak-déli irányba. A vonalakon GEKO 201 típusú GPS készülék segítségével tájékozódtunk, illetve ugyanezzel a készülékkel rögzítettük a bejárt útvonalakat és a megtalált kotorékok helyét. A belátható távolságokat amilyen messziről egy kotorékot még észlelhetőnek tartottunk - a vonal jobb és bal oldalán folyamatosan rögzítettük. A beláthatóságokból és a vonal hosszából számoltuk ki a ténylegesen bejárt terület nagyságát. Ez Abádszalókon 1712 ha, Jászárokszálláson 1567 ha, Karcagon 1712 ha volt. A megtalált kotorékokat lakottságuk szerint csoportosítottuk, majd összes és lakott kotoréksűrűséget számoltunk és ez alapján határoztuk meg a teljes területen található kotorékok számát (Heltai és Kozák 2004). Az állomány növekedésének becslése Abádszalókon 1998, Jászárokszálláson 2000 óta gyűjtöttünk róka tetemeket populáció dinamikai vizsgálatok céljára. Ugyanez a mintagyűjtés Karcagon csak 2005-ben történt meg. A felnőtt szukák adatai alapján területenként megállapítottuk a szaporító-nem szaporító szukák arányát és a szaporító szukák átlagos szaporulat nagyságát a méhekben található placentahegek alapján. A ragadozógazdálkodási modell értékelése A területek ragadozó gazdálkodását a kotorékbecslés alapján meghatározott róka állománynagyságból kiindulva, a ragadozó gazdálkodási modell alapján a gyérítési ráta kiszámolásával jelle- 72 Vadbiológia 14 (2010)
3 meztük, azaz: gyérítési ráta = terítéksűrűség / állománysűrűség. Az állománynövekedését kétféle módon határoztuk meg. Első esetben a modell alapján a becsült állományban 1:1-es ivararányt feltételezve az országos átlagra jellemző szukánkénti 5 kölyökkel számoltunk. A második esetben a becsült állományban szintén 1:1-es ivararányt feltételeztünk, de ezután a területre jellemző szaporító szukák arányát és becsült szaporulatnagyságát vettük figyelembe. A számolásoknál az eredményeket minden esetben egész számra kerekítettük. A terítékadatokat a vadgazdálkodók havi rendszerességgel bocsátották rendelkezésünkre. Eredmények Az Abádszalókon és Jászárokszálláson becsült állománysűrűség alacsonyabb, mint a kérdőíves felmérések alapján utoljára publikált (Heltai és Szemethy 2005) országos (7,45/1000 ha) és alföldi (7,28) rókasűrűség, míg Karcagon a becsült állomány jelentősen meghaladja azt (1. táblázat). 1. táblázat: A kotorék- és állománybecslések adatai Table 1. Basic data for den and population estimation Bejárt útvonal (m) 74,080 53,060 75,450 Bejárt terület (ha) Megtalált kotorék (db) Becsült kotorék (db) Becsült törzsállomány (db) Terület nagysága (ha) Kotorék sűrűség (db/1000 ha) 2,32 2,85 5,25 Törzsállomány sűrűség (db/1000 ha) 4,64 5,7 10,5 2. táblázat: A vizsgált szukák reprodukciós adatai Table 2. Reproduction data of examined females Mintaszám Szaporító szuka Átlagos szaporulat 6,43 6,04 9,18 Szórás 2,81 2,11 2,48 Mindhárom területen magas a nem szaporító szukák aránya és az átlagos szaporulat meghaladja az országos átlagot (2. táblázat). Vadbiológia 14 (2010) 73
4 Az állománysűrűségi adatok alapján, 1:1-es ivararányt feltételezve az állomány növekedését két módon számoltuk ki (3. táblázat). A ragadozó gazdálkodási modell alapján minden szukát szaporítónak tekintve és átlagosan 5 kölyökkel számolva (I. sor), azt láthatjuk, hogy csak Abádszalókon haladja meg a teríték nagysága az állománynövekedését. A valósághoz közelebb álló módon számolt azaz a szukák számát a nem szaporító szukák arányával csökkentve, míg a becsült szaporulatot a területen placentahegek alapján mért adatokkal megadva (II. oszlop) növekmény már Jászárokszálláson is kismértékben kisebb, mint az éves teríték. Karcagon mindkét számítási mód az elégtelen gyérítést jelzi. 3. táblázat: Az állománynövekedése és az éves terítékadatok (I: törzsállomány 50%-a 5 kölyök szukánként; II: inaktív szukák és valós szaporulat figyelembe vételével) Table 3. Population growth and number of hunting bag yearly (I. 50% of core population 5 litters per females, II. Considering inactive females and real litter size.) Szaporító szukák Növekmény I II I II Teríték Az állománysűrűség és terítéksűrűség adatok alapján számolt gyérítési ráta hasonló képet mutat. Egyedül Abádszalókon tudják a korábban az országos adatok alapján javasolt 2,5 nagyságú gyérítési rátát meghaladni. Jászárokszálláson jelenleg magasabb a gyérítési ráta értéke, mint az elmúlt évtizedekben tapasztalt országos értékékek és 2004 között 0,59 és 0,86 között változtak -, de nem éri el a 2,0 értéket sem. Ennek ellenére a teríték nagyságát a szaporulati adatokkal összevetve úgy tűnik, ez a szint is alkalmas az állomány szinten tartására. Karcagon a gyérítés intenzitása alacsony (4. táblázat). 4. táblázat: A gyérítési ráta az egyes területeken Table 4. Reduction rates in the areas Állománysűrűség (db/1000 ha) 4,64 5,7 10,5 Terítéksűrűség (db/1000 ha) 12,35 9,91 8,49 Gyérítési ráta 2,66 1,73 0,80 74 Vadbiológia 14 (2010)
5 Mindhárom területen a szezonon kívüli, tavaszi gyérítésre törekedtek, legjobban itt is Abádszalók teljesített (5. táblázat). 5. táblázat: A rókateríték éven belüli megoszlása Table 5. Distribution of red fox hunting bag during the year Teríték összesen Teríték szezonban (november-február) Teríték szezonon kívül (március-október) db % 7,11 25,74 14,92 db % 92,89 74,26 85,08 Következtetések A három vizsgált terület közül kettőn Abádszalókon és Jászárokszálláson az általunk becsült állománysűrűség az országos és nagytérségi szintre jellemző (Heltai és Szemethy 2005) átlag alatt volt. Ennek valószínűsíthető oka, hogy ezeknél a társaságoknál évek óta kitartó és intenzív ragadozógyérítés folyik. Karcagon azonban az állománysűrűség jelentősen meghaladja a másik két területen és az országosan becsült értékeket is. Miután a területek között jelentősnek tekinthető élőhelyi különbségeket nem ismerünk, ezért feltételezhető, hogy a magasabb állománysűrűség a korábbi évek elégtelen ragadozógyérítésének tulajdonítható. A területenként becsült átlagos szaporulat mindenhol meghaladja az országos átlagot és magasnak tekinthető a nem szaporító szukák aránya is. A szaporulat nagysága a megfelelő élőhellyel magyarázható. Az inaktív felnőtt szukák nagy aránya Abádszalókon és Jászárokszálláson arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon nehéz lesz a jelenlegi állomány csökkentése. Az inaktív szukák ugyanis elméletben bármikor képesek a szaporodásba való bekapcsolódásba, ráadásul segítőként sikeresebbé tehetik az utódok felnevelését (Szemethy és Heltai 2000, 2006). Karcagon a jelenlegi adatok ismeretében az intenzív ragadozógyérítés megkezdése már a kezdetekben is mérhető állománycsökkentést okozhatna. A korábbi években a gyérítés intenzitását minden esetben csak a gyérítési ráta segítségével értékeltük. Ennek a viszonyszámnak az értékelése, különösen a napi vadgazdálkodási gyakorlatban azonban számos nehézségbe ütközött. Ezért tartottuk fontosnak, hogy e három területen, ahol megfelelő adatok álltak rendelkezésünkre értékeljük a teríték abszolút nagyságát, a becsülhető Vadbiológia 14 (2010) 75
6 éves állománynövekedéshez képest. Eredményeink azt mutatják, hogy a három terület közül csak Abádszalókon voltak képesek a növekménynél egyértelműen több egyedet terítékre hozni, azaz vélhetően további kismértékű állománycsökkenést okozni, míg Jászárokszálláson a szinten tartás, Karcagon pedig további állománynövekedés valószínűsíthető. Az egyes területekre kiszámolt gyérítési ráta értékek az előzőekkel összhangban egyértelműen azt mutatják, hogy a leghatékonyabb gyérítés Abádszalókon, míg a leggyengébb Karcagon tapasztalható. Ugyanakkor a gyérítési ráta értékeket összevetve az abszolút számokkal annak jellemzésének átértékelését javasoljuk. A korábbi években egyértelműen a 2-t meghaladó gyérítési ráta értéket tartottuk elfogadhatónak (pl.: Szemethy és mtsai 1994, 2001, Szemethy és Heltai 2006), az országos átlagos adatok alapján. A terepi adatok alapján a szaporodásban valóban résztvevő szukák arányának és a területre jellemző szaporulat nagyságának figyelembe vételével - azonban úgy látjuk, hogy az értékelést egy finomabb bontású, hármas skála alapján célszerű elvégezni: 1. a gyérítési ráta kisebb, mint 1,5: a gyérítés elégtelen, a róka állományát nem a gyérítés szabályozza, állománynövekedés az élőhely minőségének függvényében várható; 2. a gyérítési ráta 1,5 és 2 között: a gyérítés intenzitása valószínűleg elegendő a további növekedés megakadályozásához; 3. a gyérítés ráta több mint 2: a gyérítés megfelelő intenzitású, az állomány csökkenése várható. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a vizsgálatokban résztvevő vadásztársaságoknak, a kotorékbecslésen résztvevőknek: Kerényi Viktória, Major Dóra, Mayer Gábor, Márkus Márta, Pénzes Zsolt, Szűcs Eleonóra. A programot az FVM Vadgazdálkodási és Halászati Főosztálya támogatta (szerződés száma: 79829/2004). Külön szeretnénk megemlékezni az azóta fiatalon elhunyt Csikós Zoltán hivatásos vadászról aki lelkesedésével, tapasztalatával sokat segített munkánkban. Emlékét őrizze ez a cikk is. Hivatkozások Heltai, M. és Kozák, L A borz kotoréksűrűségének felmérése két alföldi területen. Vadbiológia, 11: Vadbiológia 14 (2010)
7 Heltai, M. és Szemethy, L A róka állományváltozása az elmúlt 15 évben. Hogyan hat az immunizálás a róka létszámára? Nimród 93(10): Heltai, M., Szűcs, E., Lanszki, J. és Szabó, L Az aranysakál (Canis aureus Linnaeus, 1758) új előfordulásai Magyarországon. Állattani Közlemények, 89(2): Heltai, M., Szemethy, L. és Bíró, Zs A tudatos ragadozó gazdálkodás szerepe és lehetősége a XXI. század vadgazdálkodásában. Vadbiológia, 11: Szemethy, L., Bíró, Zs. and Heltai, M Problems of predator management in Hungary. Pages in R. Field, R.J. Warren, H. Okarma, and P.R. Sievert (Eds.): Wildlife, land, and people: priorities for the 21 st century. Proceedings of the Second International Wildlife Management Congress. The Wildlife Society, Bethesda, Maryland, USA. Szemethy, L. és Heltai, M Néhány védett emlős ragadozó faj helyzete Magyarországon Vadbiológia, 5:1-17. Szemethy, L. és Heltai, M Az emlős ragadozó monitorozás tapasztalatai oldal In: Török, K. és Fodor, L. (szerk): Tanulmányok Magyarország és az Európai Unió természetvédelméről. 2. kötet: A természetes életközösségek megóvásának és monitorozásának aktuális problémái, ökológiai alapja, a természetvédelem feladatai. Környezetvédelmi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatal, Budapest Szemethy, L. és Heltai, M Gazdálkodás a ragadozókkal oldal In: Heltay, I. és Kabai, P. (Szerk.): Hivatásos vadászok kézikönyve II. Dénes Natur Műhely Kiadó, Budapest Szemethy, L. és Heltai, M Ragadozó-gazdálkodás: az elmélet összekapcsolása a gyakorlattal. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: Szemethy, L., Heltai, M. and Bíró, Zs The situation of predator control in Hungary and the possibilities of predator management. Magyar Apróvad Közlemények- Hungarian Small Game Bulletin, 5: Szemethy, L. és Heltai, M Ragadozógazdálkodási stratégia - a jövő lehetőségei. Magyar Apróvad Közlemények-Hungarian Small Game Bulletin, 6: Szemethy, L., Heltai, M. és Csányi, S A hazai szőrmés és szárnyas ragadozók helyzete az elmúlt évtizedekben a vadászati statisztikák és monitoring programok alapján. A Vadgazdálkodás Időszerű Tudományos Kérdései, 1: Szemethy, L., Heltai, M. és Pusztai, P A rókagyérítés helyzete Magyarországon, Vadbiológia, 4: Vadbiológia 14 (2010) 77
8 Summary Evaluation of predator management in three small game management units In this study we evaluate the predator management of three small game management units in the year of We determined population density by den estimation in all three of study areas. The population growth was calculated by two different method. In the first case we considered all females a breeding one with 5 cubs in average. In the second we used reproduction data originated from the examination of carcasses gathered in the areas. Then we got the number of hunting bag directly from the game management units monthly. According to the results reduction is the most successful in Abádszalók, and in Karcag is the less effective. By field data we suggest that evaluation of reduction rate should be improved as follows: In the case the reduction rate is higher than 2 the decrease will be intensive enough so the population number can fall; if it is between 1,5 and 2 the reduction is satisfying and the population number can be stable; in the case it is lower than 1,5 the efficiency of the decrease will be insufficient so additional increasing can happen. 78 Vadbiológia 14 (2010)
Integrált apróvadgazdálkodás
A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
RészletesebbenRagadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában
Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenNyúl viszi a... sast. Vadászok a parlagi sasért. Bevezetés. szetvédelmi Egyesület (MME) partnerként vonta be a pályázatba az Országos
Nyúl viszi a... sast Vadászok a parlagi sasért Bevezetés 2012. január 1-jével indult A parlagi sas védelme Magyarországon című LIFE (LIFENAT/HU/019) program, melynek elsődleges célja az illegális mérgezéses
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2000-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes)
A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekes-értékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenA róka (Vulpes vulpes) tudományos alapjai. A ragadozó gazdálkodás. elméleti alapjai. Monitorozási lehetőségek
A ragadozók szerepe és megítélése a vadgazdálkodásban A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A vadvédelem felébredésének és a ragadozók korlátozásának kora 1850-1950 (Csányi 2000) A ragadozó fajokat
RészletesebbenHeltai Miklós, Márton Mihály, Szemethy László és Csányi Sándor. Bevezetés
A RAGADZÓGAZDÁLKDÁS ÉRTÉKELÉSE AZ ELMÚLT ÉVTIZED ADATAI ALAPJÁN Heltai Miklós, Márton Mihály, Szemethy László és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában
A csapdázás lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában Napjaink vadgazdálkodási gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. Az esetek
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
RészletesebbenA mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)
A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI A térített mezőgazdasági vadkár (eft) Vadgazdálkodási kárbecslés
RészletesebbenA MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA. Bleier Norbert és Szemethy László
A MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Bleier Norbert és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô, Páter Károly utca 1. Bevezetés A
Részletesebbenvulpes) Vörösróka A róka lábnyoma és hullatéka (Lloyd, 1981) Vörösróka Vörösróka
Vörösróka A vörösróka A róka (Vulpes (Vulpes vulpes) vulpes) o az egész Északi féltekén, a mediterrán zónáig - Afrika északi partjaival bezárólag - és Ausztrália nagy részén; o két jégkorszakot is átvészelt
RészletesebbenZárójelentés. Készült A parlagi sas védelme Magyarországon c. LIFE10NAT/HU/019 LIFE+Nature programhoz. Intézetigazgató: Prof. Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 522 989 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Zárójelentés Készült
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1352 0.2.2 Species name Canis lupus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name farkas 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenMezei és vizes élőhelyek kezelés
Mezei és vizes élőhelyek kezelés A magyarországi fogolyprogram LAJTA-Project -Mosonszolnok A terület jellemzése az 1992-1995 közötti időszakban: kaszálók és takarmánynövények területe csökkent - állattenyésztési
RészletesebbenÉlőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára
Élőhelyfejlesztés és ragadozógazdálkodás hatása a mezei nyúl populációdinamikájára Ujhegyi Nikolett, Biró Zsolt, Patkó László, Szemethy László Gödöllő Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet 2014.
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenInváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben
Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben Radovics-Bang Zsuzsanna Emese Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Környezetvédelmi
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2003-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenVadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,
RészletesebbenVárosi vadgazdálkodás
A vadbiológia Városi vadgazdálkodás I. előadás: Vadbiológia, vadgazdálkodás, városi vadgazdálkodás. alkalmazott ökológiai tudományterület az állatökológia egy meghatározott állatcsoporttal (vadként definiált
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenA Puszta 1999. 1/16, pp. 25-31. MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN 2000.
A Puszta. 1/16, pp. 25-31. A TISZA-TÓ MADÁRÁLLOMÁNYÁNAK VISZONYIRÓL A SZENNYEZÉSI HULLÁMOK KAPCSÁN ZALAI TAMÁS, HEVES HORTOBÁGY TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET. * A tanulmány eredeti, teljes címe: Összefoglaló
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1361 0.2.2 Species name Lynx lynx 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name hiúz 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a Sensitive
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE október / October 2008
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1050 0.2.2 Species name Saga pedo 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name fűrészlábú szöcske 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenA nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései
A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van
RészletesebbenTervezet. Erdei szalonka - monitoring tervezése és végrehajtási lehetőségei Magyarországon
Tervezet Erdei szalonka - monitoring tervezése és végrehajtási lehetőségei Magyarországon Készítették: Dr. Szemethy László Dr. Csányi Sándor Dr. Katona Krisztián Lehoczki Róbert Gödöllő 2008 ERDEI SZALONKA
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1337 0.2.2 Species name Castor fiber 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name európai hód 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE december / December 2015
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenMiskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Hypothesis Testing. Petra Petrovics.
Hypothesis Testing Petra Petrovics PhD Student Inference from the Sample to the Population Estimation Hypothesis Testing Estimation: how can we determine the value of an unknown parameter of a population
RészletesebbenHuman-Wildlife. Conflicts * mezőgazd. A mezőgazdas. A vadvilág fogalma, jelentése. Hazai eltérések. Ember-Vad konfliktusok
Human-Wildlife Conflicts * A mezőgazdas gazdasági gi vadkár Bleier Norbert 21 SZIE VMI A vadvilág fogalma, jelentése Vad: azok az állatok, amelyek viselkedését és mozgását az ember nem kontrollálja* (kivéve:
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
RészletesebbenA vadászok létszámának fenntartása: a XXI. század tudományos kihívása
A vadászok létszámának fenntartása: a XXI. század tudományos kihívása Thomas A. Heberlein University of Wisconsin-Madison USA Swedish University of Agricultural Sciences A XX. sz. biológiájának eredményei
RészletesebbenIntegrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Gazdálkodás a mezei nyúllal A mezei nyúl jelentősége Hazánk apróvad-gazdálkodásának legfontosabb faja Nagy a vadászati érdeklődés a mezei nyúl
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenA magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt
A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt Nagy László Komlósi István Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, Mezőgazdaságtudományi Kar, Állattenyésztés- és Takarmányozástani Tanszék,
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE november / November 2007
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenModellezés. Fogalmi modell. Modellezés. Modellezés. Modellezés. Mi a modell? Mit várunk tőle? Fogalmi modell: tómodell Numerikus modell: N t+1.
Mi a modell? A valóság leegyszerűsítése (absztrakciója) A lényegi folyamatokat és összefüggéseket ragadja meg Mit várunk tőle? Tükrözze a valóságot Képes legyen az eseményeket/folyamatokat előre jelezni
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE december / December 2007
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenAZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE január / January 2008
AZ ÁFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE HUNGARIAN PUBLIC EMPLOYMENT SERVICE Kategóriák / Categories Létszám, fő Number of képest / Changes compared to previous Változás az előző
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4020 0.2.2 Species name Pilemia tigrina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name atracél cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenGottsegen National Institute of Cardiology. Prof. A. JÁNOSI
Myocardial Infarction Registry Pilot Study Hungarian Myocardial Infarction Register Gottsegen National Institute of Cardiology Prof. A. JÁNOSI A https://ir.kardio.hu A Web based study with quality assurance
RészletesebbenAkadémiai doktori értekezés tézisei
Akadémiai doktori értekezés tézisei Ragadozóemlős-fajok monitorozási módszereinek fejlesztése, és a tudatos ragadozó-gazdálkodás megalapozása az aranysakál, az eurázsiai borz és a vörös róka esetében Heltai
RészletesebbenA fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években
Natura Somogyiensis 15 213-218 Ka pos vár, 2009 A fehér gólya (Ciconia ciconia) állomány vizsgálata Dél-Somogyban, az 1991-2000. években Fenyősi László Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, H-7625 Pécs,
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE november/ November 2017
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE január/ January 2017
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenVadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1304 0.2.2 Species name Rhinolophus ferrumequinum 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nagy patkósdenevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenA JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
RészletesebbenFirst experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25.
First experiences with Gd fuel assemblies in the Paks NPP Tams Parkó, Botond Beliczai AER Symposium 2009.09.21 25. Introduction From 2006 we increased the heat power of our units by 8% For reaching this
Részletesebben2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése
2013. évi balatoni halfogások bemutatása és kiértékelése Szarvas, 2014.05.29 Turcsányi Béla, Nagy Gábor Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. Szakmai koncepció A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.
Részletesebben36% more maize was produced (Preliminary production data of main crops, 2014)
Release date: 22 January 2015 Next release: 26 January 2015. Vital events, January November 2014 Number 13 36% more maize was produced (Preliminary data of main crops, 2014) In 2014 the of all major crops
RészletesebbenCzimbalmos Róbert 1 -Kovács Györgyi 2. 59/ , 59/ ,
JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI GAZDÁLKODÓK VIZSGÁLATA BIRTOKMÉRET, ÉLETKOR ÉS VÉGZETTSÉG SZEMSZÖGÉBŐL INVESTIGATION OF THE FARMERS OF JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK COUNTY: FARM SIZE, AGE AND SCHOOL DEGREE PERSPECTIVE
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 5037 0.2.2 Species name Lacerta vivipara pannonica 0.2.3 Alternative species Zootoca vivipara scientific name 0.2.4 Common name elevenszülő (Hegyi) gyík 1. National
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A129 1.3 Species name Otis tarda 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name túzok 1.6 Season Breeding
RészletesebbenA MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN. Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László
A MEZEINYÚL TÁPLÁLKOZÁSI JELLEGZETESSÉGEI KÜLÖNBÖZÔ MAGYARORSZÁGI ÉLÔHELYEKEN Biró Zsolt, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103, Gödöllô,
RészletesebbenCorrelation & Linear Regression in SPSS
Petra Petrovics Correlation & Linear Regression in SPSS 4 th seminar Types of dependence association between two nominal data mixed between a nominal and a ratio data correlation among ratio data Correlation
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE február/ February 2019
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE június/ June 2018
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE augusztus/ August 2018
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE július/ July 2018
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE október/ October 2018
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE március/ March 2018
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE szeptember/ September 2018
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE december/ December 2018
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE november/ November 2018
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenSH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI
SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06. A jelenlegi helyzet
RészletesebbenMódszertani tanulmány A parlagi sas védelme Magyarországon című LIFE (LIFENAT/HU/019) pályázathoz. Jelentés
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2100 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 522 989 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Módszertani tanulmány
RészletesebbenAZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE január/ January 2019
AZ NFSZ ADATAINAK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA SUMMARY REPORT OF THE NATIONAL EMPLOYMENT SERVICE Nyilvántartott álláskeresők összesen Registered jobseekers total Ebből / From this Kategóriák / Categories álláskeresési
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1166 0.2.2 Species name Triturus cristatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name közönséges tarajosgőte 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenEredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken
Eredmények és remények a Magas Természeti Értékű Területeken Balczó Bertalan Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Se veled, se nélküled az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések értékelése természetvédelmi
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1214 0.2.2 Species name Rana arvalis 0.2.3 Alternative species Rana arvalis wolterstorffi scientific name 0.2.4 Common name hoszúlábú mocsári béka 1. National Level
RészletesebbenLIFE- utáni védelmi terv
LIFE- utáni védelmi terv Akció megnevezése Terület Leírás Ütemezés Felelős szervezetek A1. A mezőgazdasági támogatási rendszer és az Minden Tanácsadás a gazdálkodóknak, hogy SBPB ahhoz kapcsolódó élőhely
RészletesebbenRóbert BARNA, Bernadett Horváthné KOVÁCS ORIGINAL PAPER
ORIGINAL PAPER THE BIG GAME UNIT (BGU) AS AN ECONOMIC INDEX TO COMPARE BIG GAME MANAGEMENT IN DIFFERENT HABITATS A NAGYVADEGYSÉG (NE) MINT GAZDASÁGI MUTATÓ, AZ ELTÉRŐ ADOTTSÁGÚ ÉLŐHELYEK NAGYVADGAZDÁLKODÁSÁNAK
RészletesebbenAz európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban
Az európai vadász jellemzői Vadgazdálkodás a világban A vadászok száma Európában (FACE) Az európai vadász jellemzői A természet szeretete és a természet kihívásainak és megpróbáltatásainak elviselése Vadászkutyák
RészletesebbenMagyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 2. oldal 4. A 404. számú Zselic-közép-somogyi vadgazdálkodási tájeg
Magyar joganyagok - 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet - a Dél-dunántúli Vadgazdálkodá 1. oldal 10/2018. (VII. 3.) AM rendelet a Dél-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási
Részletesebben