A közösségi joganyag szintjei
|
|
- Erika Fazekas
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A közösségi joganyag szintjei Az Európai Unió kapcsolódó joganyaga és vadgazdálkodást befolyásoló nemzetközi egyezmények Rendelet (regulation): Alkalmazásuk teljes körű és teljes egészükben, valamennyi tagállamra vonatkozó kötelező hatályuk van. Mint közösségi törvények, mindenkire kötelező az alkalmazásuk, legyen az egyén, tagország vagy közösségi intézmény.ilyen rendeletek: 3254/91 Tanácsi Rendelet a lábfogó csapdák Közösségben való használatának betiltására; 1973/92 Tanácsi Rendelet a környezet érdekében folyó programok pénzügyi támogatásának rendszerére. 338/97 Tanácsi Rendelet a vadon élő veszélyeztetett állat- és növényfajok kereskedelméről (Washingtoni, CITES) A közösségi joganyag szintjei Irányelv (directive): Hatályuk azokra a tagországokra nézve kötelező, amelyekre vonatkozóan elfogadták őket. A nemzeti hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy megválasszák azt aformát és módszert, amely révén előírásaikat megvalósítják. Atanácsi irányelvek elsődleges célja nem a jogszabályok uniformizálása, hanem harmonizálásuk. Avadgazdálkodást és vadászatotérintő tanácsiirányelvekakövetkezők: 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vadon élő madarak védelméről (Madárvédelmi irányelv); 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (FFH Irányelv vagy Élőhely Irányelv); 92/118/EEC Tanácsi Irányelv az állati eredetű minták és a patogének Közösségbe való beviteléről; o91/477/eec Tanácsi Irányelv lőfegyverek megszerzéséről és birtoklásáról; o92/45/eec Tanácsi Irányelv a vad elejtéséről és a vad kereskedelmi forgalomba hozásának a köz-és állategészségügyet érintő kérdéseiről. orészben hat a vadgazdálkodás lehetőségeire a 2000/60/EEC Tanácsi Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén. A közösségi joganyag szintjei Döntés (decision): Alkalmazásuk azokra vonatkozóan kötelező, akikre nézve adöntést hozták. Ez lehet tagország és természetes vagy jogi személy is. A vadtrófeák Közösségbe való bevitelének szabályait valamennyi tagállamra vonatkozóan a 92/118/EEC irányelvhez kapcsolódó két tanácsi döntés szabályozza: 92/118/EEC Tanácsi Döntés az állat- és közegészségügyi követelményekről, amik a közösségbe való import és kereskedelem szabályait fektetik le azon termékek esetében, melyeket a 89/662/ EEC Irányelv A (I) melléklete, illetve patogének esetében a 90/425/EEC Irányelv nem szabályoz; o96/500/ec Tanácsi Döntés azokról az állategészségügyi követelményekről és igazolásokról vagy hivatalos nyilatkozatokról, amelyek a vadmadarak és patások trófeáinak harmadik országokból való importjához szükségesek, amennyiben nem történt meg teljes taxidermiaikezelésük. Ajánlások és vélemények (recommendationés opinion): Nincs kötelező erejük és semmilyen jogosultságot vagy kötelezettséget nem okoznak arra nézve, akire vonatkozóan hozták őket. 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelméről A faj és az élőhely védelem azonos súllyal A védett területek növelését írja elő Korlátozott hasznosítás korlátozott eszközökkel és korlátozott kereskedelem Vadászat csak a bölcs hasznosítás elve alapján Az ellenőrzés az Európa Bizottság feladata Kutatásokra és monitorozásra szükség van 79/409/EEC Tanácsi Irányelv a vad madarak védelméről 1 Melléklet: A szigorú védelmet, beleérte az élőhelyekét is, kívánó fajok. Ezek esetében semmilyen hasznosítás, zavarás nem történhet. 2 Melléklet: A Közösség egészében az egyes államok nemzeti előírásait figyelembe véve vadászható fajok. 3 Melléklet: a III/ 1. részben felsorolt fajok hasznosítását, az élô vagy holt egyedeikkel vagy azokból készült termékekkel való kereskedelmet nem kell tiltani, amennyiben legális módon kerültek elejtésre. A III/2. részben felsorolt fajoknál az Európai Bizottsággal való konzultációt követően a legális módon elejtett vagy elfogott madarakkal való kereskedelme engedélyezhető. 4 Melléklet: a vadászat és elfogás tiltott eszközei, valamint a vadászathoz nem használható közlekedési eszközök. 5 Melléklet: a támogatásra javasolt kutatási témakörök. 1
2 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról (FFH direktíva) fő célja az európai területeken a természetes élőhelyek, valamint a növény-és állatvilág biodiverzitásának biztosítása Nemzeti intézkedéseknek tekintetbe kell venniük a gazdasági, szociális és kulturális követelményeket és a területi és helyi sajátosságokat is. A speciális konzervációs területekből egy koherens európai ökológiai hálózatot kell létrehozni: Natura2000 A területekre kezelési terveket kell készíteniük és ilyen területeket csak különleges esetben vonhatnak ki a védelem alól. 92/43/EEC Tanácsi Irányelv a természetes élőhelyek és a vad flóra és fauna konzervációjáról (FFH direktíva) 1 Melléklet: Közösségi fontosságú természetes élőhelyek típusai, amelyek megőrzése speciális konzervációs területek kijelölését kívánja. 2 Melléklet: Közösségi fontosságú állat-és növényfajok, amelyek megőrzése speciális konzervációs területek kijelölésétteszi szükségessé. farkas, vidra, hiúz 3 Melléklet: Kritériumok azoknak az alkalmas helyeknek a kiválasztására, amelyek közösségi jelentőségűként azonosíthatók és speciális konzervációs területnek jelelölhetők ki. 4 Melléklet: A szigorú védelmet igénylő közösségi fontosságú állatés növényfajok jegyzéke. farkas, hiúz, vidra, vadmacska 5 Melléklet: Közösségi fontosságú állat-és növényfajok, melyek szabad területről való kivétele és hasznosítása gazdálkodási intézkedések tárgya lehet sakál, közönséges görény, nyuszt 6 Melléklet: Az elfogás, az elejtés és a szállítás tiltott módszerei és eszközei az emlősökre és halakra vonatkozóan Hurkok Csali állatként használt vak vagy megcsonkított élt állatok Magnetofonok Elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök Mesterséges fényforrások Tükrök és más fénylő eszközök A cél megvilágítására szolgáló eszközök Éjszakai vadászatra alkalmas optikai eszközök 6. Melléklet: Az elfogás, az elejtés és a szállítás tiltott módszerei és eszközei az emlősökre és halakra vonatkozóan Robbanóanyagok (kivéve a bálnavadászatot) Hálók (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák) Csapdák (ha széleskörű vagy nem szelektív befogásra vagy elpusztításra alkalmazzák) Méreg és mérgezett vagy kábító csalétek Gázosítás és kifüstölés Félautomata vagy automata, olyan tárral rendelkez ő lőfegyverek, amelyek több lőszer befogadására alkalmasak, mint ami 2 ismétléshez szükséges Repülőgépeket felhasználó módszerek Mozgásban lévő gépjárművek A vadászok képviselete az EU-ban Európai Vadászati Szövetségek Szövetsége FACE 1977-ben alapítva 29 országa tagja Fő célja a vadászok érdekeinek támogatása és nemzetközi képviselete Kb 7. millió vadász érdekvédelme Jelentősebb nemzetközi szervezetek: IUCN Nemzetközi Természetvédelmi Unió WWF Világ Természetvédelmi Alapítvány Madárvédők Világszervezete IWRB Nemzetközi Vízivad- és Vízi Élettérkutató Központ CIC Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács FACE Európai Unió Vadászszövetségeinek szövetsége MAB Ember és Bioszféra Program, Rezervátumok 2
3 Jelentősebb államközi egyezmények Jelentősebb államközi egyezmények Ramsari (1971) a vizes élőhelyek megőrzéséről Washingtoni (1973) a vadon élő veszélyeztetett állatok és növények nemzetközi kereskedelméről Bonni (1979) a vándorló fajokról Berni (1979) az európai vad élővilág és élőhelyei védelméről Riói (1992) Biológiai Sokféleség (((Kiotói (1999)))) AEWA (1999) Afrika-Eurázsaia Vízimadár Megállapodás 1971 RAMSAR: Ramsari A nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről szóló egyezményt ben az iráni Ramsarbanfogadták el 1975-ben lépett hatályba Az egyezménynek 167 ország a tagja, 2123 értékes vizes élőhely áll a védelme alatt hektáron. A Ramsari az egyetlen olyan nemzetközi megállapodás, amely egy meghatározott ökoszisztéma védelmével foglalkozik. Az egyezmény küldetése "a vizes élőhelyek megőrzése és bölcs hasznosítása a nemzeti kezdeményezések és a nemzetközi együttműködés révén annak érdekében, hogy a világ minden részében sikerüljön biztosítani a fenntartható fejlődést". A Ramsarinek Magyarország 1979 óta tagja. Magyarországon jelenleg a Ramsari hatálya alá helyezett vizes élőhelyek száma 23, területük ha. Az aláírók kötelezettséget vállalnak Legalább egy olyan vizes élőhelyet jelölnek ki, amely megfelel az ún. Ramsarikritériumoknak, és alkalmas a Nemzetközi Jelentőségű Vizes Élőhelyek Jegyzékébe (RamsariLista) való felvételre. Vállalják az ilyen élőhelyek ökológiai jellegzetességeinek fenntartását. A vizes élőhelyek védelmével és megőrzésével kapcsolatos szempontokat nemzeti területfejlesztési politikájukba is beépítik, és ezzel elősegítik bölcs használatukat. A vizes élőhelyeken védett rezervátumokat alakítanak és elősegítik az ezekkel kapcsolatos kutatási, kezelési és őrzési célú képzést. Az egyezmény más tagállamaival konzultálnak az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos kérdésekről, különösen a határokon átnyúló vizes területek, a közösen hasznosított vízrendszerek és a vizes területekre is ható fejlesztések tárgyában. a vad növények és állatok egyedeivel folytatott nemzetközi kereskedelem ne veszélyeztesse fennmaradásukat márciusában fogadták el júliusában lépett hatályba. Az egyezményhez való csatlakozás önkéntes, de az aláíró államoknak saját jogrendszerükben az egyezményt teljes egészében alkalmazniuk kell. Az egyezmény ma az egyik legnagyobb nemzetközi természetvédelmi egyezmény, részes államainak száma jelenleg 175. A veszélyeztetett fajok kereskedelmére vonatkozó szabályokat vezetett be, ill. legtöbbjük kereskedelmét megtiltotta ellenőrzött kereskedelem exportáló és fogadó országokra vonatkozóan. a nemzetközi kereskedelem több milliárd dollárt tesz ki. élő egyedek és belőlük készült különböző termékek, élelmiszerek stb. a kereskedelem a folyamatos élőhelyvesztés mellett hozzájárul vagy járulhat veszélyeztetettségükhöz 3
4 a kereskedelem szabályozása a túlhasznosítás megelőzése érdekében is szükséges. Jelenleg a CITES 35 ezer állat- és növényfajnak biztosít különböző mértékű védelmet Magyarország óta tag Az egyezmény szövege az évi 15. sz. törvényerejű rendeletben jelent meg, a végrehajtásról szóló szabályokat a 4/1990 (XII.7.) KTM rendelet tartalmazza. a védett fajokat három jegyzékben sorolja fel. I. jegyzék: a legveszélyeztetettebb állatok és növények kihalás fenyegeti és általában a velük való mindennemű nemzetközi kereskedelem tiltott különleges esetekben kivétel - exportjukhoz és importjukhoz előzetes engedély (CITES-engedély) II. jegyzék: pillanatnyilag nem feltétlenül fenyegető a kihalás, de ez a kereskedelem megfelelő felügyelete nélkül megtörténhet. kiviteli engedély beszerzése szükséges, a beviteli engedély azonban nem. III. jegyzék: azok a fajok, amelyeket egyes tagországok kértek, mivel országukban már szabályozzák az illető faj kereskedelmét és emiatt szükséges, hogy más országok is együttműködjenek velük. A kereskedelemhez a megfelelő engedélyek vagy bizonylatok bemutatása szükséges. Az I. és a II. függelékhez új fajokat adni, azokról levenni vagy közöttük áthelyezni csak a Részes Államok Konferenciájának van joga. A III. függelék fajait az érintett államok tetszőlegesen módosíthatják BONN: Bonni Célja: a vándorló szárazföldi és tengeri állatok és madárfajok védelmének biztosítása elterjedési területeiken. globális jellegű egyezmény és a természetvédelmi egyezmények közül az egyetlen, amely az ENSzégisze alatt működik ben fogadták el, 1983 végén lépett életbe és 2013-ban már 118 tagállama volt. Migráció számos ország területe vagy a nemzetközi vizek okozott veszélyek nemzetközi együttműködés a hatásos védelem érdekében 1979 BONN: Bonni A részes államok együttműködnek a vándorló állatfajok és élőhelyeik védelmében Az egyezmény I. függelékében felsorolt veszélyeztetett fajokat és élőhelyeiket szigorúan védik (ezek száma jelenleg 135). A II. mellékletben szereplő vándorló fajok megőrzésére és állományaik kezelésére több oldalú megállapodásokat kötnek. E fajok érdekében közös kutatásokat folytatnak BONN: Bonni A Bonni egyezménynek Magyarország óta tagja. az egyezmény 1986-ban került kihirdetésre az évi 6. törvényerejű rendelettel. A Bonni Titkársága az ENSz Környezeti Programjának (UNEP) részeként Bonnban működik. Honlap: 4
5 1979 BERN: Berni Regionális egyezmény Az Európai Miniszterek 3. Környezeti Konferenciája 1979-ben fogadta el és júniusában lépett életbe. A Berni egyezmény három fő célja: A vad növény-és állatvilág, valamint élőhelyeik védelme. Az államok közötti együttműködés elősegítése e kérdésekben. Különös figyelem fordítása a veszélyeztetett és sérülékeny fajokra, beleértve ebbe a veszélyetetett és sérülékeny vándorló fajokat is. Jelenleg: 45 európai és afrikai állam, valamint az Európai Unió a teljes jogú tagja, számos állam tanácskozási joggal vesz részt a munkájában. Magyarország óta tagja és az egyezmény 1990 márciusa óta hatályos BERN: Berni Az egyezményt aláíró államokvédika vad flóra és fauna tagjait és élőhelyeiket; különös hangsúlyt adnak az I. és a II. függelékben felsorolt vad növények és állatok, g valamint a III. függelékben szerepl ő állatfajok védelmének. Az egyezmény függelékei I. függelék: szigorúan védett növényfajok II. függelék: szigorúan védett állatfajok, pl. hörcsög, farkas, barnamedve, vidra, vadmacska, kékcsőrű réce III. függelék: védett állatfajok, pl. borz, menyét, hermelin, házi görény, nyest, nyuszt, hiúz, valamint minden az I. függelékben nem szereplő madárfaj a dolmányos sirály, heringsirály, ezüstsirály, örvös galamb, házi veréb, seregély, szajkó, szarka, csóka, vetési varjú, kormosvarjú és dolmányos varjú kivételével. IV. függelék: Az elejtés és elfogás (csapdázás) tiltott eszközei és módozatai BERN: Berni IV. függelék: Az elejtés és elfogás tiltott eszközei és módozatai. nem szelektív, tömeges, a vaddal és halakkal szemben nem etikus és a kegyetlen módszerek alkalmazása: hurkok; csali állatként használt vak vagy megcsonkított élő állatok; magnetofonok; elpusztításra és elkábításra alkalmas elektromos eszközök; mesterséges fényforrások; 1979 BERN: Berni tükrök és más fénylő eszközök; a cél megvilágítására szolgáló eszközök; éjszakai vadászatra alkalmas optikai eszközök, u. m. elektromos képmagnó vagy képátalakító; robbanóanyagok; hálók; csapdák; méreg és mérgezett vagy kábító csalétek; gázosítás és kifüstölés; félautomata vagy automata, olyan tárral rendelkez ő lőfegyverek, amelyek több lőszer befogadására alkalmasak, mint ami 2 ismétléshez szükséges; repülőgépeket felhasználó módszerek; mozgásban lévő gépjárművek és csónakok. Riói 1992 Rio de Janeiro (1992) "fenntartható fejlődés" stratégiájának elfogadása Biológiai Sokféleség egyezmény (vagy Biodiverzitás egyezmény) a gazdasági fejlődés mellett az ökológiai alapok megőrzésére is gondot fordítanak. >150 kormány írta alá Rióban és azóta számuk már 183-ra emelkedett. A Biológiai Sokféleség nek Magyarország óta tagja. Riói évi LXXXI. törvény a Biológiai Sokféleség kihirdetéséről. Cél: a biológiai sokféleség megőrzése, fenntartható használata a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőség A kapcsolódó technológiák megfelelő átadását 5
6 Riói 1992 Alapelv: az Államok szuverén joga a saját erőforrásaik felhasználása a saját környezetpolitikájuk szerint Az Államok felelősége annak biztosítása, hogy területükön belüli tevékenységük ne okozzon kárt más Államok vagy a nemzeti fennhatóságon kívül eső területek környezetében. Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA) Feladata a Bonni gyakorlatba ültetése 1999-ben lépett hatályba, 50 tagállama van. Magyarország 2003 óta tagállam október 1-től tag lesz az Európai Unió évi XXXIII. törvény a nemzetközi megállapodás kihirdetéséről Nemzetközi megállapodás az afrikai-eurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA) 235 vízimadárfajt érint Európa, Nyugat-Ázsia és Afrika területén A fajok és populációk 3 különböző szintű kategóriába vannak besorolva veszélyeztetettségük alapján. (A, B, C) Kategóriákhoz rendelt védelmi feladatok Részletes akcióterv, az egyes populációk védelmére Az érintett vizes élőhelyek védelmén keresztül az AEWA szorosan illeszkedik a Ramsari egyezményhez is. Nemzetközi megállapodás az afrikaieurázsiai vándorló vízimadarak védelméről (AEWA) Mellékletei: 1. m.: hatályosság területe 2.m.: a megállapodás alá tartozó vízimadár fajok 3.m..: cselekvési terv AEWA hazai végrehajtás A 235 fajból 149 faj fordul elő hazánkban. Jogi védelem: a 13/2001. (V. ). KöM rendelet, illetve a vadászati jogszabályok biztosítják A vízimadarak számára fontos vizes élőhelyek védelmének biztosítása (megtörtént). Kihirdetésre kerültek a különleges madárvédelmi területek augusztus 15-től az ólomsörét használatának megtiltása vizes élőhelyeken. (A vadászati vhr. ez évi módosításával megtörtént.) Az elfogadott nemzetközi akciótervek végrehajtása (véglegesítés előtt a cigányréce és a haris védelmi terve) Akcióterv a veszélyeztetettebb fajok (pl. cigányréce, széki lile) védelmére Vadászat szerepe és helye a természetvédelemben Ősi vadászat: az ember mint ragadozó a zsákmányállat fennmaradását nem veszélyezteti. Civilizált ember viszont erre képes fejlett eszközeivel: hosszú távú kihasználásra törekszünk. Természetvédő Vadász : közös érdekek Sok védelmi jellegű korlátozás éri a vadászokat, ezek szolgálják a vadászok érdekeit a természeti értékek védelmének érdekeit a társadalmi megítélés érdekeit Cél: okszerű, hosszútávon fenntartható vadgazdálkodás és vadászat 6
7 Ragadozó kérdés: madarak nagyragadozók: farkas, medve, hiúz Túltartott nagyvadállomány növényzet károsítás erdei, mezőgazdasági, természetvédelmi vadkár Nem honos nagyvadfajok (muflon, dám) nagyszámú jelenlétük egyes védett területeken veszélyezteti a növénytársulásokat és egyes fokozottan védett növényeket! Természetvédelem - intenzív apróvad gazdálkodás Apróvad túlzott kibocsátása káros Az őshonos fajokat (pl.fogoly) veszélyezteti (Nylon -fácán!) állatbetegségeket terjeszt genetikai leromlás, keveredés ragadozók koncentrálása Idegen fajok behurcolása jó alkalmazkodóképességű, agresszív idegen faj veszélyezteti, kiszoríthatja a Kárpát-medencében őshonos fajokat! Vörös fogoly, amerikai vadpulyka, kanadai lúd, szikaszarvas szerencsére nem sikerült! Ezért a betelepítéshez Minisztériumi engedély kell! Intenzív vadtenyésztés zárttéri vadtartás természetvédelmi szempontból káros lehet. KHV (Környezeti Hatásvizsgálat) kötelező, a Környezetvédelmi Felügyelőség dönt kibocsátóhely vízivad, muflon, dám Nem honos vadfaj telepítése? 100 éve nem fordult elő Magyarországon FM miniszteri engedély vadászati, környezetvédelmi, természetvédelmi hatóságok véleménye Látszólagos ellentétek, inkább egymást feltételező tevékenységek. Védett természeti területen is kell vadászni állományszabályozás miatt pl. vaddisznó, róka, gímszarvas. hosszú távú, ökológiai szemléletű vadgazdálkodás - mint a jó minőségű természetes vadállomány fenntartása, jó természetes vagy természetszerű élőhelyen igen is hasznos természetvédelmi tevékenység! Élőhely-védelemhez eredményes együttműködés kell. További együttműködési lehetőségek a fajvédelem területén pl: túzok Fogoly Program; élőhely-javítási program természetvédelmi területek vadkamrák vadbiológiai kutatások vízivad monitoring A természetvédelem számára is hasznos egymásrautaltság, kölcsönös előnyök Természetvédők -lakossági tudatformálás - Vadászok 7
Vadászati törvény. Vadászható fajok Vadászidények. Vadászati eszközök és módok. Vadászati tilalmak Vadgazdálkodási tervezés
Integrált vad- és élőhely-gazdálkodás I. Apróvadgazdálkodás Az apróvadgazdálkodás jogi környezete Vadászati törvény Kapcsolódó hazai jogszabályok Európai Unió jogi környezete Nemzetközi egyezmények Az
RészletesebbenA stratégiai célok közül egy tetszőlegesen kiválasztottnak a feldolgozása!
Biodiverzitás stratégia 2020 CÉLOK és ESZKÖZÖK Források: http://www.biodiv.hu/convention/f1117799202; http://ec.europa.eu/environment/nature/biodiversity/comm2006/2020.htm; FELADAT A stratégiai célok közül
RészletesebbenTÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS Mikó Józsefné Jónás Edit Az állatok, különösen a gazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó szabályok
RészletesebbenTermészetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai
Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi
Részletesebben2012.11.21. Simon Edina Konzervációbiológia
Simon Edina Konzervációbiológia Közös jövőnk: Környezet és Fejlesztés Világbizottság jelentés (1988): A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy
Részletesebben1. A vadgazdálkodási egység alapadatai
1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1. A vadgazdálkodási egység alapadatai 1.1.1. Név: 1.1.2. Telephely: 1.1.3. Azonosító (kódszám): - - - - 1.1.4. A vadászati jog hasznosítási formája: 1.1.5. A vadgazdálkodási
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül
RészletesebbenA trófeaszállítás feltételei. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály április 5.
A trófeaszállítás feltételei Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető, Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály 2016. április 5. Feltételrendszer Természetvédelmi Állategészségügyi Vadgazdálkodási előírások Vám-
RészletesebbenA csapdázás. lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában
A csapdázás lehetőségei és jogi háttere napjaink vadgazdálkodásában Napjaink vadgazdálkodási gyakorlatára jellemző, hogy a ragadozókkal szinte kizárólag az apróvadas területeken foglalkoznak. Az esetek
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik
RészletesebbenVADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE. KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni
VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ A feltüntetett karakterszámoktól maximum 20%-al lehet eltérni 208 Kódszám Vadgazdálkodási egység neve VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERVE Tervkészítő neve és aláírása
RészletesebbenTermészetvédelem. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Természetvédelem Nagy Gábor területi osztályvezető Alapfogalmak: A természetvédelem fogalma: szűkebb értelmezés: Tudományos és kulturáli s szempontból ki emelkedő jelentőségű termés zeti értékek m egőr
RészletesebbenA természet láthatatlan szolgáltatásai ingyenesek, és gyakran magától értetődőnek tekintjük azokat pedig értékesek és veszélyeztetettek
TERMÉSZET ÉS BIODIVERZITÁS Miért fontos Önnek is? A biodiverzitás az élet biológiai sokféleségét jelenti. Ez jólétünk és gazdaságunk alapja Az élelem, a víz, a levegő, az egészség, a talaj termőképessége
RészletesebbenVadászati idények 2010
Vadászati idények 2010 7/2010. (II. 2.) FVM rendelete a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet
RészletesebbenRagadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában
Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,
RészletesebbenRekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra
Rekolonizáció az állatvilágban, különös tekintettel Magyarországra Csurgai Bence (DQBWSB) ELTE TTK Környezettan szak 2014.01.29 Konzulens: Dr. Farkas János Bevezetés Fajok eltűnése/kihalása Miért? Példafajok
RészletesebbenTERVEZET. a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló.../.. (..) KvVM rendeletről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/865/2008 TERVEZET a védett tokfajok hasznosítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló../.. (..) KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/
RészletesebbenA KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei
Kormorán munkacsoport 2012. március 24. A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei Schmidt András VM Természetmegőrzési Főosztály A kárókatonával kapcsolatos jogszabályi
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.7.1. COM(2016) 437 final 2016/0200 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES)
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Magyarországi Natura 2000 területek bemutatása. 111.lecke A Tanács 79/409/EGK
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi
RészletesebbenBiológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről -
Biológiai Sokféleség Egyezmény részes feleinek 10. konferenciája - beszámoló az eredményekről - 2010. december 3. Országos Erdőfórum Baktay Borbála Vidékfejlesztési Minisztérium Biodiverzitás- és génmegőrzési
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenBIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést
RészletesebbenTERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. Tervezet
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/68/2009. Tervezet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM
RészletesebbenEU ÁLLATVÉDELMI ELŐ ÍRÁSAI
EU ÁLLATVÉDELMI ELŐ ÍRÁSAI AZ EU ÁLLAT- ÉS VADVÉDELMI ELŐÍRÁSÁNAK HATÁSA A VADGAZDÁLKODÁSRA FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005 EU ÁLLATVÉDELMI ELŐ ÍRÁSAI AZ EU ÁLLAT- ÉS VADVÉDELMI ELŐÍRÁSÁNAK
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
RészletesebbenA madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába
A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt
RészletesebbenA Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában
A Natura 2000 hálózat jelene, és szerepe az EU 2020-ig szóló biológiai sokféleség stratégiájában Demeter András, tanácsadó Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóság, Brüsszel A biológiai sokféleség
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenA vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
RészletesebbenKörnyezetvédelem Természetvédelem
Környezetvédelem Természetvédelem Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2011. Környezetvédelmi politika az EU-ban Az Európai Unió alapító tagjai az 1950-es években még nem érezték szükségesnek
RészletesebbenA környezetjog szabályozása
Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:
RészletesebbenSH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI
SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06. A jelenlegi helyzet
RészletesebbenLIFE Természet és biodiverzitás Többéves munkaprogram újdonságai
LIFE Természet és biodiverzitás - 2018-2020 Többéves munkaprogram újdonságai Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Pályázói igények szerinti tréning, 2018. február 20. LIFE 2018-2020 meghatározó
Részletesebben1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz
1. számú melléklet a 3006/2015. útmutatóhoz Haditechnikai termékek Eljárás típusa Igazoláskód Igazolási kód leírása Alkalmazási kör Az MKEH által kibocsátott importengedély a 160/2011. (VIII. 18.) 3173
RészletesebbenÜldöztetés, irtás. Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013. Alapvető változások. Nagyragadozók védelme 2013.03.18.
Kuvaszok és Nagyragadozók Természetvédelmi Program 2007-2013 Alapvető változások Terjeszkedő emberi társadalmak Az állattartás térhódítása A farkas háziasítása, a kutya színre lép Farkas (Canis lupus)
RészletesebbenSZAKMAI JOSZABÁLYOK ÉS IGAZGATÁS. Kiegészítések. Dr. Heltai Miklós 2005-10-03.
SZAKMAI JOSZABÁLYOK ÉS IGAZGATÁS Kiegészítések Dr. Heltai Miklós 2005-10-03. Tartalomjegyzék 1. A hazai és az Európai Uniós szabályozás hatása és szerepe a vadgazdálkodásra... 2 1.1. A vadászati törvény
RészletesebbenKatasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése
Katasztrófához vezethet a természeti sokféleség ilyen mértékű csökkenése Az Európai Unió LIFE programjának támogatásával, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) és nemzetközi szervezete,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenAz Európai Közösségek Hivatalos Lapja L 103. szám. A TANÁCS 79/409/EGK IRÁNYELVE (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről
A TANÁCS 79/409/EGK IRÁNYELVE (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA, tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 235.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenMagyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA
Magyarország EURÓPA VADÁSZPARADICSOMA Állami vadászterületek Magyarországon KÖZEL 1 MILLIÓ HEKTÁR VADÁSZTERÜLET ÉVENTE MINTEGY 70.000 NAGYVAD KILÖVÉSE ÉVENTE MINTEGY 15.000 APRÓ- ÉS VIZIVAD KILÖVÉSE TÖBB
RészletesebbenHorgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek
Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek Erősségek - Viszonylagos halbőség - Horgászat népszerűsége - Halászati hagyományok - Erős szakmai háttér
RészletesebbenAz európai vadász jellemzői. Vadgazdálkodás a világban
Az európai vadász jellemzői Vadgazdálkodás a világban A vadászok száma Európában (FACE) Az európai vadász jellemzői A természet szeretete és a természet kihívásainak és megpróbáltatásainak elviselése Vadászkutyák
RészletesebbenA évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése
A 2018. évi LIFE természetvédelmi témájú pályázati felhívások ismertetése Bokor Veronika FM Természetmegőrzési Főosztály LIFE Infonap, Dobogókő 2018. május 10. LIFE 2018-2020 meghatározó dokumentumok LIFE
RészletesebbenTermészetvédelmi jog november 14.
Természetvédelmi jog 2018. november 14. Magyarország által aláírt és kihirdetett vagy közzétett legfontosabb multilaterális nemzetközi természetvédelmi egyezmények A nemzetközi jelentőségű vadvizekről,
RészletesebbenA civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre
A madárbarát Magyarországért! A civil mozgalmak szerepe a biodiverzitás-védelmében BirdLife/MME biodiverzitás védelmi stratégiája különös tekintettel az erdőkre Halmos Gergő Erdőfórum Kőszeg 2010 december
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1149/2008. Tervezet a Somogyvári Kupavár-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. szeptember
RészletesebbenVadgazdálkodási adatok Pest megye
Vadgazdálkodási adatok Pest megye 26-29. A megye vadállományának alakulásáról utoljára 26-ban, vagyis a vadászterületek újbóli kijelölése előtt nyújtottunk áttekintést. Forrásként most is a Vadászati Hatóságnál,
RészletesebbenA KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál
A KÖRNYEZETVÉDELMI JOBSZABÁLYOK ÉRVÉNYESÍTÉSE Miért fontos Önnek is? A környezetre leselkedő veszélyek nem szűnnek meg az országhatároknál Ezért az uniós tagállamok megállapodtak abban, hogy intézkedéseket
RészletesebbenA LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben
A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály III. Természetvédelmi tréning,
RészletesebbenAz állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában
Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában FM Természetmegőrzési Főosztály Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura
RészletesebbenKitöltési javaslat a szakmai közönség számára készítette : MME, WWF, MTVSZ. Lásd a mellékelt háttéranyagot is!
Nyilvános konzultáció az uniós természetvédelmi szabályozás (a madárvédelmi irányelv és az élőhelyvédelmi irányelv) célravezetőségi vizsgálatához kapcsolódóan Kitöltési javaslat a szakmai közönség számára
RészletesebbenBIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG,
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG, TERMÉSZET- ÉS TALAJVÉDELEM Az ENSZ 1992. évi környezetvédelmi és fejlesztési konferenciája a biológiai sokféleségről szóló egyezmény elfogadásának köszönhetően komoly előrelépést
Részletesebben9645/17 ac/ms 1 DG E 1A
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 24. (OR. en) 9645/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2017. május 23. Címzett: a delegációk ENV 540 FIN 326 FSTR 42 REGIO 62 AGRI 286
RészletesebbenNatura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16.
Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Falu- és gazdafórum Mogyorós-hegy Litér, 2014. július 16. Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. Vers József, tájegység-vezető Balaton-felvidéki
RészletesebbenTermészet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában
Természet és társadalom: egy új viszony kezdete a klímaváltozás árnyékában XI. Magyar Természetvédelmi Biológia Konferencia 2017. november 3. WWF Magyarország - Sipos Katalin Természet és társadalom A
RészletesebbenOKJ Vadgazdálkodási technikus szakképesítés
FM KELET-MAGYARORSZÁGI AGRÁR-SZAKKÉPZŐ KÖZPONT SZAKMAI PROGRAM VADGAZDÁLKODÁSI TECHNIKUS SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 54 625 01 Vadgazdálkodási
RészletesebbenZáróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak június 12. Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze.
Záróvizsga témakörök Vadgazda mérnök BSc szak 2017. június 12. Élőhelyfejlesztés Az ugaroltatás (set-aside), mint a mezei élőhelygazdálkodás eszköze. A passzív és az aktív élőhely-fejlesztés. Tiltott és
RészletesebbenAz agrárminiszter 12/2018. (VII. 3.) AM rendelete az Észak-dunántúli Vadgazdálkodási Táj vadgazdálkodási tájegységeinek vadgazdálkodási tervéről
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2018. évi 104. szám 8981 kell biztosítani. Szárnyasvad-kibocsátás esetén biztosítani kell, hogy a tenyésztett madarak ne jelentsenek állategészségügyi kockázatot a vadon élő állomány
RészletesebbenA kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból
A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból Nagy Dénes Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Biharugra 2009. szeptember 24. Kárókatona; kormoránnak is mondják. Úszik, mint
RészletesebbenIDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP
Bokor Veronika, Marczin Örs Természetmegőrzési Főosztály IDEGENHONOS INVÁZIÓS FAJOK ELLENI FELLÉPÉS ÉS SZABÁLYOZÁSUK SZAKMAI NAP Földművelésügyi Minisztérium 2017. január 25. ---------------------------------------------------------------------------------
RészletesebbenKorlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése
Korlátozások és lehetőségek a gazdálkodásban és a megőrzésben Natura 2000 területek fenntartási terveinek készítése Magyarfalvi Attila Balatoni Integrációs Kft. 2013. május 29. Milyen területekről beszélünk?
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/827/2008. Tervezet a Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület 24/1997. (VIII. 1.) KTM rendelet módosításáról (közigazgatási egyeztetés) Budapest,
RészletesebbenVADÁSZATI POLITIKA ÉS ÖKONÓMIA
VADÁSZATI POLITIKA ÉS ÖKONÓMIA tantárgyi segédlet Összeállította: Schiberna Endre Sopron 2010. TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ágazati politikák, a vadvédelmi vadgazdálkodási vadászati politika helye és kapcsolódása....
Részletesebbenhazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály
A biodiverzitás-védelem szempontjai a hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály "Countdown 2010 és ami utána következik. Az IUCN (Természetvédelmi
RészletesebbenA LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben
A LIFE Környezetvédelem alprogram 2017. évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben Bokor Veronika Természetmegőrzési Főosztály LIFE Információs Nap, 2017. június
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Petíciós Bizottság KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2004 Petíciós Bizottság 2009 25 November 2008 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE Tárgy: A Marion Locker, német állampolgár által az Ausztriai Állatjogi Egyesület nevében benyújtott, 0653/2005.
RészletesebbenBátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2011. (XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításról Bátonyterenye Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenIsmertesse az egyéni vadászati módokat! 1. A. Információtartalom vázlata:
1. A Ismertesse az egyéni vadászati módokat! Egyéni vadászati módok Egyéni vadászat során ejthető vadfajok Egyéni vadászat biztonsági előírásai Egyéni vadászat etikai előírásai 1. B Ismertesse a vadászaton
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
RészletesebbenÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4.
ÁLLATOK VILÁGNAPJA október 4. Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi
RészletesebbenTERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK
TERMÉSZTVÉDELMI ELVÁRÁSOK AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN - TERMÉSZETVÉDELMI SZAKMAPOLITIKAI KERETEK A természet mindennél és mindenkinél jobb vezető, ha tudjuk, hogyan kövessük. C. G. Jung Az előadás vázlata Természetvédelmi
RészletesebbenPannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban
Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban Bankovics András Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Túrkeve, 2015. március 25. Tájtörténet és a természetvédelem története Tájtörténet és a természetvédelem
RészletesebbenTermészetvédelem. Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme
Természetvédelem Természetvédelmi értékcsoportok 2. A vadon élő állatfajok és állattársulások védelme Magyarország állatvilága - Magyarországon kb. 32 000 állatfaj ismert - Vélhetően a teljes faunát 40-42
RészletesebbenA Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. A Natura 2000 finanszírozása. Útmutató. Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés
A Natura 2000 finanszírozása Útmutató A Natura 2000 finanszírozása Útmutató Bevezetés Szerkezet & tartalom Példák Kitekintés 1 A KÉZIKÖNYV BEMUTATÁSA: Háttér I. rész: Miért készült? Kinek készült? Mire
RészletesebbenA ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI
A ZÁRTTÉRI VADTARTÁS LEHETŐSÉGEI, FELTÉTELEI Zsigmond Richárd földművelésügyi igazgató 2014. március 25. Zárttéri nagyvadtartás 1996. évi LV. törvény (Vtv.) és végrehajtási rendelete szabályozza Vadaskertek
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1518/2008. Tervezet természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november természetvédelmi kezelési tervéről szóló KvVM
Részletesebbenmódosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata
ET JF/515/2/2011. A Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás
RészletesebbenRövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március)
Rövid segédlet solymászati hatósági ügyek intézéséhez (összeállítva: 2015. március) I. CITES CITES Washingtoni Egyezmény (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora
RészletesebbenAz egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete
Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény
Részletesebben2001/9. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől
2001/9. Nemzetközi Szerződés a környezetvédelmi minisztertől egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a környezet védelme terén való együttműködésről A Magyar Köztársaság Kormánya
RészletesebbenA Bükki Nemzeti Park Igazgatóság. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. alapító okirata
XX/1130/5/2010. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirata Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. (2) bekezdésében, az államháztartás
RészletesebbenTermészetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő
Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232
RészletesebbenMagyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 2. oldal d)1 barlang jogellenes veszélyeztetése, károsítása eseté
Magyar joganyagok - 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet - a természetvédelmi bírság ki 1. oldal 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet a természetvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatos szabályokról A természet
RészletesebbenSZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA NOVEMBER 12. BUDAPEST
SZIJÁRTÓ ÁGNES DRS PROJEKTFINANSZÍROZÁSI KONFERENCIA 2018. NOVEMBER 12. BUDAPEST ELŐADÁS TARTALMA I. MI A LIFE PROGRAM? II. KIK ÉS HOGYAN PÁLYÁZHATNAK? III. MILYEN PROJEKTTÉMÁKRA LEHET PÁLYÁZNI? IV. MI
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenTanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz
KÖZSZERSZERVEZÉSI ÉS SZAKIGAZGATÁSI INTÉZET Tanmenet és tantárgyi követelmények a TERMÉSZETVÉDELMI JOGI ÉS IGAZGATÁSI ISMERETEK tantárgyhoz 1. A tantárgy kódja: KKS7B02 2. A tantárgy megnevezése (magyarul):
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
Részletesebben/Kivonat a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendeletből/
A természetvédelmi hatósági eljárások során fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak /Kivonat a 33/200 (XII. 27.) KvVM rendeletből/ Sorszám 3 37. Az igazgatási szolgáltatási díjköteles természetvédelmi,
RészletesebbenTermészetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból
Természetvédelmi célú erdészeti kifizetések a Mez gazdasági és Vidékfejlesztési Alapból Máthé László, erdészeti programvezet WWF Magyarország Az erdészeti földterületek fenntartható használatát célzó intézkedések
RészletesebbenA rendelet célja. Fogalmak
275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. - ában, valamint
RészletesebbenFenntarthatóság és természetvédelem
Fenntarthatóság és természetvédelem A társadalmi jóllét megőrzése, anélkül, hogy a környezet eltartóképességét veszélyeztetnénk Azt kell vizsgálni, hogy a környezet és természetvédelem képes-e elérni az
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenBiológiai biztonság: Veszély: - közvetlen - közvetett
Biológiai biztonság Biológiai biztonság: Minden biológiai anyag potenciálisan kórokozó és szennyező; a biológiai biztonság ezen biológiai anyagok hatásaira (toxikus hatások, fertőzések) koncentrál és célja
Részletesebben