DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI

Átírás

1 DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, november.27.

2 Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvény módosításához Az erdőgazdálkodási gyakorlat szempontjából a évi XXXVII. törvény módosításán túl szükségesnek tartjuk a törvény végrehajtására kiadott 153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet és a további kapcsolódó rendeletek megújítását, módosítását is.

3 A javaslatok fontosabb része, koncepcionális lényege a következőkben foglalható össze: Egyszerűnek és egyértelműnek kell lennie; Ki kell zárnia a szubjektív értelmezés lehetőségét; Ne tartalmazzon indokolatlan terhet jelentő előírásokat; Ne legyen a gazdálkodói és a hatósági munkát nehezítő mértékben túlszabályozott;

4 Bírságokkal való fenyegetés helyett, inkább támogatásokkal ösztönözzön; Az erdőben, mint korlátozott tulajdonban gazdálkodók számára tegye lehetővé a közcélú feladatokhoz szükséges források elérését; Ne okozzon versenyhátrányt a piacon az állami erdőgazdálkodók számára sem;

5 Részletes javaslatok A Törvény céljainál prioritást kell kapjon a gazdálkodás Meghatározó fontosságú a tulajdonos hasznára és örömére történő erdőgazdálkodási szemlélet bevezetése

6 Az erdők fogalmánál a következő kategóriák határozhatók meg: Erdő Természetességi állapot szerint: természetes-, természetszerű-, származék-, átmeneti-, kultúrerdő, faültetvény Egyéb fás terület Az erdőgazdálkodást közvetlenül szolgáló terület (nyiladék, stb.) Az Egyéb fás területek közé kell sorolni valamennyi faültetvényt, valamint a szabad rendelkezésű erdőket.

7 A trv. a védett területek korlátozásait indokolatlanul kiterjeszti Natura2000 területekre is. Idegenhonosnak minősít számos hazánkban évszázadok óta tenyésző fafajt. Tiltja az ökoszisztémára veszélyt nem jelentő, jelentős gazdasági lehetőségeket hordozó fajok termesztésbe vonását.

8 Az őshonosságot a mezőgazdasági növények őshonossági kritériumaihoz hasonlóan években kell meghatározni. Be kell vezetni a meghonosodott kategóriát. Ne a természetességi kategóriák, hanem a rendeltetés legyen a meghatározó. (védelmi, közjóléti, gazdasági) Szükséges a természetvédelmi területek felülvizsgálatánál az ökoszisztéma megváltozásával arányosan a védettség szintjének csökkentése, esetleg növelése.

9 Kompenzáció nélkül kényszeríti az erdőgazdálkodókat üzemi szinten nem működő erdőkezelési eljárásokra. Az erdőfejújítási kötelezettség meghatározásánál az első kivitel elvégzésének minősüljön a megfelelő minőségben elvégzett erdősítési tevékenység, annak sikerességétől függetlenül. Az erdők felújításakor rugalmasabb előírásokat kell alkalmazni az un. befejezett erdőállapot elérésére, tekintetbe véve a gyorsan változó környezeti, termőhelyi viszonyokat.

10 ERDŐTERVEZÉS Az erdőtervezés nincs tekintettel az elmúlt évtizedek időjárás változására és ennek gazdálkodásra gyakorolt hatásaira. Beleavatkozik a tulajdon hasznosításának módjába, napi gyakorlatába. Az alapvető gazdálkodási ügyeket közcélként kezeli és kötelező előírásokat ad, pedig ezek a tulajdonos, az erdőgazdálkodó döntési jogkörébe tartoznak.

11 Az erdőgazdálkodó, az erdészeti szakirányító a kezelésében lévő erdők adattári adataihoz mindenkor szabadon elektronikusan és ingyenesen hozzáférhessen. Az erdőgazdálkodás gyakorlásának adminisztrációja a korábbinál egyszerűbb, elektronikusan hozzáférhető legyen. Az állami és magánerdők közötti védett erdők értékarányos cseréjével kapcsolatban további egyeztetések szükségesek. A haszonbérleti szerződéseknél az 51 %-os bérleti jogosultság kifüggesztés nélkül elvét kell alkalmazni.

12 Az erdészeti bírságtételek (EJA) körét általánosan szűkíteni kell és mértéküket jelentős mértékben csökkenteni szükséges. Ne a vétlen gazdálkodót, tulajdonost vonják felelősségre, ha ellopják az erdejét. Az erdőgazdálkodót túlzóan szankcionálja, nem tesz különbséget a gazdálkodói hiba és az erdőt szándékosan károsító személyek között.

13 A Körzeti erdőtervek vegyék figyelembe a termőhelyi feltételek utóbbi években történt romlását. Az erdőgazdálkodó csak ellentételezés mellett legyen kötelezhető a rendes gazdálkodás körét meghaladó közérdekű feladatokra. A nem vágásos üzemmódok bevezetésének ütemezése legyen rugalmasabb. Az erdő természetvédelmi elsődleges rendeltetése esetén is legyen adható továbbiként gazdasági rendeltetés, a Natura 2000 ne legyen önálló rendeltetés.

14 Erdő mélyén

15 VADÁSZATI TÖRVÉNY Vélemények és javaslatok a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló1996. évi LV. törvény módosításához A törvény elsősorban a vadgazdálkodásról és csak azt követően a vadászatról szóljon. A jelenlegi jogi helyzet röviden az, hogy az én magánbirtokomon károsít az állam vadja, aminek vadászata más passziója és haszna. Hasonlóképp fontos, hogy a tulajdonos, gazdálkodó dönthesse el a terület hasznosításának prioritását.

16 VADÁSZATI TÖRVÉNY Vadászterületnek nem minősülő területek részletes meghatározása. Lakott terület, utak, vasutak által közbezárt rész stb. A vadászterület határának meghatározása. (a tulajdonosok, gazdálkodók érdekeinek figyelembe vételével) A vadászterület minimális nagysága. (100 HA?, 3000 HA?) A vadászati tevékenységet ténylegesen gyakorló földtulajdonosok közössége valamilyen jogi személyiséggel rendelkező formában működjön A vadászterület kialakításának felülvizsgálatát a tulajdonosok egyharmada egyezségi úton bármikor kezdeményezhesse Haszonbérleti ciklus. A tulajdonosi közösség állapítsa meg.

17 VADÁSZATI TÖRVÉNY VADKÁRCSÖKKENTÉS Felül kell vizsgálni gímszarvas, dámszarvas és a vaddisznó esetében a vadászati módokat és idényeket. Tovább kell emelni az éves lelövési előírásokat A kártérítés mértéke 5% maradjon. A nagy vadászterülettel rendelkező vadgazdálkodók intenzívebben lőjék a vaddisznót és a szarvast A fenti állománycsökkentési programhoz az Országos Vadgazdálkodási Adattár rendelkezik körzeti és vadászterület szintű adatokkal, több évre szóló lelövési akciótervet tud készíteni.

18 Vadkárcsökkentés

19 VADÁSZATI TÖRVÉNY VADKÁRBECSLÉS A vadkár pénzbeli mértékének korrekt megállapításához ki kell dolgozni egy egységes eljárási rendet, protokollt, vadkárbecslési útmutatót. Nagyon konkrétan meg kell határozni a kárelhárítás, megelőzés során, úgy a föld tulajdonos, földhasználó mint a vadászatra jogosult kötelességeit és konkrét teendőit. A térítendő kár nagyságrendjét, a kármegosztás mértékét a felróhatóság arányában kellene megállapítani.

20 VADÁSZATI TÖRVÉNY A földtulajdonos-, földhasználó és a vadászatra jogosult közötti együttműködési kötelezettség jogszabályi előírása szükséges. A védett és fokozottan védett állatfajok kártétele A vad-gépjármű ütközések esetére a járműtulajdonosoknak kötelezően kellene kiegészítő biztosítást kötni. A belterületi vadkárokat megelőző vadmentesítés feladataira a vadászati hatóság által felügyelt, speciális egységet javasolt létrehozni.

21 VADÁSZATI TÖRVÉNY Vadászatra jogosulttól szakmailag független hivatásos vadász alkalmazása. A vadászatra jogosultnak minden befejezett háromezer hektár után legyen kötelező egy fő főállású hivatásos vadászt alkalmazni.

22 Köszönöm a figyelmet

23 Köszönöm a figyelmet! elérhetőségek: Somogyvari.vilmos@nak.hu Budapest Fehérvári út