Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak

Átírás

1 Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona Krisztián, KSH adatok alapján január 1-i állapot szerint, ha hazai erdőterület 20,8 %-os erdősültség Nemzeti Erdőtelepítési Program (2008): cél 27% 1

2 Erdőterület növekedés nagyvadállomány terjeszkedése. Milyen erdők lesznek? Ábra: Katona Krisztián, Forrás: Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. Törvény 43. (5) bekezdése alapján 2

3 Az őshonos fafajok aránya 63,1 %, az idegenhonos, meghonosodott fafajok (akác, fenyők) illetve a klónozott fajták (nemes nyárak) aránya 30,5 % Ábra: Katona Krisztián, Forrás: Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól a évi XXXVII. Törvény 43. (5) bekezdése alapján 3

4 MIT DEFINIÁLUNK ERDŐNEK? (VILÁG ERDŐTERÜLET VÁLTOZÁSA) Sexton és mtsai (2015): Conservation policy and the measurement of forests. Nature Climate Change A különböző színek azt jelzik, hogy hányszor azonosították a 8 különböző képtípusból az adott pixelt erdőként. Zöld színek nagyobb egyezést mutatnak az erdő jelenlétében, piros és fekete színek az erdő hiányában. Sárga szín (4 körüli érték) jelzi a legnagyobb értékelésbeli eltéréseket. ERDŐ Fotó: Internet 4

5 ERDŐ? Fotó: Fehér Ádám Táplálékhálózatok Másodlagos (csúcs)ragadozó Elsődleges ragadozók Növényevők Heterotrófok Növények Autotrófok Talaj Lebontók Heterotrófok Kép: Internet 5

6 A közép-európai természetes erdődinamika modellje Forrás: Bartha et al. 6

7 Ökoszisztéma szolgáltatások Emberiség haszna az élővilágból (a biológiai sokféleség beárazása ) fenntartó (élet alapinfrastruktúráját biztosítják) (pl. primer produkció, anyagciklusok, talajképzés) szabályozó (működés egyensúlyát biztosítják) (beporzás, biológiai védekezés, növényevés!) ellátó (emberi javakat adnak) (pl. fa, vadhús, gyümölcs) kultúrális (szellemi érték) (pl. ökoturizmus, spirituális: Dobogőkő Föld szív csakra) Vaddisznó ingyen szolgáltatása pl. a magterjesztés Akarjuk helyette csinálni? Mennyit adunk/ adnánk érte? Amikor értéket kap: (lásd cibetkávé) 7

8 Erdőgazdálkodás pénzügyi mérlege A 2013/2014. vadászati évben a vadgazdálkodás összesített bevétele: 19,7 Mrd Ft; a kimutatott eredmény: 0,6 Mrd Ft (Hazai GDP 2014: Mrd Ft) 2,15 Mrd Ft nyereség 2014-ben Bakonyerdő, Zalaerdő, Sefag >8Mrd Ft bevétel Tipikus vágásos bükköseink 8

9 Hazai bükk- őserdő (É-Kékes, 55 ha) Legnagyobb európai bükk-őserdő (Uholka, Ukrajna) 9

10 Szálaló bükkös Pilisszentkereszt, (Pilisi Parkerdő Zrt.) Hazánkban még egyedülálló példa Vágásos erdőgazdálkodás Fotó: Olajos Tamás 10

11 7500 km kerítés Fotó: Olajos Tamás Hazai erdők 93%-án még vágásos üzemmód van! 11

12 Vágásosból szálalóba: átalakító üzemmód (Királyrét, IpolyErdő Zrt.) Letermelési és felújítási módok, és az erdő képe VÁGÁSOS ÜZEMMÓD TARVÁGÁS FOLTVÁGÁS ÁTALAKÍTÓ ÜZEMMÓD FELÚJÍTÓVÁGÁS MAGTERMŐ FÁKKAL CSOPORTOS SZÁLALÓVÁGÁS FELÚJÍTÓVÁGÁS ÁRNYALÓFÁKKAL SZÁLALÁS SZÁLALÓ ÜZEMMÓD Kép: Internet 12

13 Klímaváltozás: Milyen erdei élőhely lesz ez? A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 13

14 Gímszarvas létszám (db) Költség (1000 Ft) Túlszaporodás? Ökonómiai vs. ökológiai as becsült gím : db, 2012-es teríték: db 2013-as mezőgazdasági kár: 2,199,690 Mrd Ft; 2013-as erdei kár:130,847 M Ft becsült létszám teríték erdei vadkár mg. vadkár Vadkár! és Vadhaszon? Erdőkár? 0 A kár nem ökológiai fogalom! Hosszú evolúciós folyamat eredménye a hazai erdei életközösség, melynek szerves része a vad Aktuális jogi szabályozás, gazdasági érdekek ehhez képest rövidtávú tényezők Természet törvényeit nehezebb megváltoztatni, mint a jogszabályi környezetet 14

15 Az erdei ökoszisztémák természetes elemei a patás vadfajok, természetes funkciói a patás-hatások Vadhatás = természetes (?) diszturbancia Az ökológiai rendszerek dinamikusan változó tér-időbeli mintázatait moduláló események vagy folyamatok van Andel és Aronson (2012): a diszturbancia faktor változást okoz az ökoszisztéma egyensúlyi állapotában (biomassza, produktivitás, biodiverzitás kapcsán), ami után a rendszer vagy visszatér eredeti állapotába, vagy egy új állapotba kerül Fischer et al. (2013): Egy diszkrét esemény, ami organizmusokat helyez át, így szabad helyet és forrásokat biztosítva új egyedeknek Mennyit engedhetünk meg, mennyi a természetes? Ha nincs cél, akkor bármennyit. természet játszótere Mi a pontos cél? Érdekcsoportok céljainak közös halmaza? 15

16 Vadhatás = természetes diszturbancia Táplálkozással-ürítéssel, túrással tápanyag újraelosztás Növényi versengés szabályozása kedvelt növényfajok intenzív rágásával, hántásával invazív fajok visszaszorítása, becserjésedés, lékzáródás csökkentése Elsősorban az endo- és epizoochor úton terjedő magok szelektív terjesztése főleg a vaddisznó Mikrohabitatok kialakítása kifeküdt lágyszárú folt, megtúrt egyenetlen talaj, lehántott törzsrész stb. Hazánkban minden vadhatás szükségtelen/ rossz diszturbancia? TERMERD projekt 16

17 Pl. : Mindeközben a világban A patások, mint a biodiverzitás lehetséges fenntartói Vagy: stb. Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotók: Fotó: Marc Baldwin 17

18 Jacobs szelektivitás index Robinia pseudoacacia Pinus silvestris Quercus cerris Fagus sylvatica Quercus petraea Quercus robur Patásaink rágáspreferencia sorrendje Kedvelt..Elkerült 1 0,8 0,6 <-- Kedvelt...Elkerült ---> 0,4 0,2 0-0,2-0,4-0,6 <--cserjék --> -0,8-1 Katona et al Biodiversity and Conservation, 22(5): Nincs vadhatás nincs szelektív szabályozás rossz! Fotó: 18

19 Erős vadhatás nagymértékű átalakítás rossz! Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotók: Katona Krisztián 19

20 Erős vadhatás nagymértékű átalakítás rossz! Mérsékelt vadhatás szelektív szabályozás jó! Fotó: I. Rothe 20

21 Természetes vadhatás szintje Katona és mtsai, 2015, Természetvédelmi Közlemények, 21: Kevés, mérsékelt vagy túlzott a vadhatás? Fotók: Katona Krisztián 21

22 Komplex vadhatás monitoring Vadhatásmérés módszertan Vadhatás monitoring nem vadkárbecslés! Hajtáskínálat-rágottság Csemetekínálat-rágottság Törzskínálat-használat Vaddisznótúrás és egyéb vadjelek 22

23 Terepi vizsgálatok, Mátra A magas vadlétszám miatt jelentkező fokozott (egyes térségekben katasztrofális mértékű) taposás, túrás, trágyázás, rágás és hántás következménye az erdei életközösségek degradálódása ( 7 terület, 2100 mintapont, 2014 június Főleg bükkösök, gyertyános-tölgyesek, cseres-tölgyesek Vadrágás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? 1.) A területek 55%-án nincs cserjeszint, nincs táplálék! (főleg elegyetlen bükkösökben) 2.) Vadrágás csak a pontok 25%-án jelentkezett 3.) Vadrágás >50% a rágott pontok 25%-án 23

24 Vadrágás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? 1.) Szelektív táplálékválasztás az elegy-fásszárú fajokra 2.) Cserjeszintben szegény területeken a főfafaj rágottsága emelkedett. * Szignifikáns preferencia (Bonferroni-teszt) Hántás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? 1.) Hántás, agancsverés, dörzsölés a törzsek 4%-án (135/3693) 2.) A hozzáférhető törzset kínáló mintapontoknak csak 7%-án találtunk sérüléseket (95/1491) 24

25 Hántás- Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? A patás vadfajok által okozott törzssérülés elsősorban az elegy-fafajokat érintette Vaddisznótúrás Természetes mértékű és mintázatú bolygatás? A vaddisznótúrások területi aránya % között változott. 25

26 Mindeközben Mátra SPA, SDF 26