Fehér Ádám, Katona Krisztián és Szemethy László. Bevezetés
|
|
- Marcell Vörös
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 OKOZHATNAK-E A CSÜLKÖS VADFAJOK TÉRSÉGI SZINTŰ PROBLÉMÁKAT A MÁTRA ERDŐIBEN? Fehér Ádám, Katona Krisztián és Szemethy László Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Vadvilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia), 2100 Gödöllő, Páter Károly utca 1. feher.adam.hun@gmail.com Bevezetés Magas természeti értékű erdőterületeken kiemelt feladat az élőhelyek kedvező állapotának megőrzése, vagy lehetőség szerint a korábbinál jobb természetességi szint elérése. Ehhez azonosítanunk és rendszeresen mérnünk kell az erdei ö- koszisztéma működése szempontjából fontos hatótényezőket (Haraszthy, 2014), így a területen élő nagyvadfajok hatásait is. Ugyanakkor szükség van egy célállapot definiálására annak érdekében, hogy meghatározhassuk: az aktuális természetes folyamatok és javító szándékú beavatkozások segítik-e a természetesebb állapot elérését vagy sem (Highman és mtsai, 2005). A Natura 2000 oltalom alatt álló területek védelmi előírásait összhangban a gazdálkodási elképzelésekkel a különböző veszélyeztető tényezők és az élőhelyek sérülékenysége alapján határozzák meg az erre a célra szolgáló fenntartási tervekben (VÁTI, 2009). A Mátrát lefedő különleges madárvédelmi területet (SPA) és a hegységben található 7 db kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (SAC) a Natura 2000 szempontok szerint jellemző adatbázis (Standard Data Form SDF) számos esetben említi a növényevők, köztük a nagyvadfajok károkozását és a túlszaporodott nagyvadállományt veszélyeztető tényezőként. Védett erdőkről lévén szó, általános célkitűzésként rendre előkerül a túlszaporodott nagyvadállomány jelentős csökkentésének igénye, ám operatív előírásokat, pl. az elérendő állományméretet vagy jól meghatározott elfogadható vadhatás-szintet nem említenek. A túlszaporodás vélt vagy valós problémája nem új keletű dolog (Bleier és mtsai, 2010). Bár a vadsűrűség önmagában nem elegendő és nem megfelelő mérőszám a várható vadhatás előrejelzésére (Putman és mtsai, 2011; Katona és mtsai, 2015); mégis legtöbbször csakis erre hivatkoznak egyes élőhelykezelési kérdésekben. Hazánkban napjaink egyik legégetőbb erdei természetvédelmi problémájának a nagyvad rágását, hántását, túrását, taposását és trágyázását; vagyis a nagyvad élettevékenységeit tartják, ami már az erdei ökoszisztéma megfelelő működését is akadályozza (Frank és Szmorad, 2014). Ennek mértéke 17
2 az irodalom szerint egyes térségekben katasztrofális méreteket ölthet (Szmorad és Király, 2014). Ezek az állítások többnyire erdészeti célú vadkárbecsléseken vagy olyan botanikai felméréseken alapulnak, ahol a vad hatása egyértelműen csak negatív lehet. Hiányzik egy olyan vadhatás értékelő rendszer, amely objektíven és komplexen, nem pedig csak egy speciális szempontból értékeli a vadállomány szerepét az erdei ökoszisztémában. A Svájci-Magyar Együttműködési Program támogatásával kidolgoztunk egy reprezentatív mintavételen alapuló és objektív adatgyűjtést lehetővé tevő módszertant, ami a vadhatás-monitoring alapját képezi. A rendszer a hazai nagyvadfajok jelei és hatásai alapján, a bioindikáció elvén keresztül jellemzi az erdei növényzet és a patások kapcsolatát, értékeli az erdő természetességi állapotát. A módszer segítségével vizsgáltuk a nagyvadfajok élettevékenységeihez kötődő problémák súlyosságát. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy tényleg lehetnek-e térségi szinten általános ( totális ) degradáló hatással a nagyvadfajok a projektünk helyszínét képező Mátra erdőire. E vizsgálat első eredményeit adjuk itt közre. Anyag és módszer Vizsgálatainkat a Mátra kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területein végeztük 2014 júniusában: Gyöngyösi Sár-hegy HUBN20046 (186 ha); Gyöngyöstarjáni Világos-hegy és Rossz-rétek HUBN20048 (327 ha); Gyöngyöspatai Havas HUBN20050 (325 ha); Nyugat-Mátra HUBN20051 (1499 ha); Mátrabérc - Fallóskúti-rétek HUBN20049 (1507 ha); Recski Hegyes-hegy HUBN20044 (162 ha); Mátra északi letörése HUBN20047 (780 ha). A felsorolt területek közül kettő, a Mátrabérc - Fallóskúti-rétek és a Mátra északi letörése a Mátrai Tájvédelmi Körzetnek is részét képezik, valamint erdőrezervátumokkal is rendelkeznek: előbbi területen a Csörgő-völgy (51 ha) erdőrezervátum, utóbbin a Kékes-észak erdőrezervátum (55 ha) található meg. Szintén a két fenti térségben találhatóak a Mátra nagyobb kiterjedésű egybefüggő bükkösei az m tengerszint feletti magassági régióban. Ezek erdészetileg erősen átalakított erdőtársulások, ezért fajkészletük sokszor nagyon homogén (Sramkó és Vojtkó, 2010). A többi helyszínen gyertyános-tölgyesek, csereskocsánytalan tölgyesek, fenyőelegyes tölgyesek jellemzőek, a szurdokerdőkben és törmeléklejtő erdőkben kőrisek, hársak, juharok nagyobb arányban elegyednek a tölgyekkel. Az összes vizsgált terület 76%-án az erdőgazdálkodást és a vadállomány kezelését az Egererdő Zrt. végzi. A magán erdőgazdálkodók aránya 16%-ot tesz ki és 8%-on rendezetlen a gazdálkodói jogviszony. A Mátra 37 ezer hektárt meghaladó madárvédelmi területén a csülkös nagyvadfajok becsült össz-sűrűsége 8.2 pld/km 2, a hasznosítási (teríték-) sűrűségük 4.8 pld/km 2. 18
3 Az adatgyűjtéshez mind a 7 területen 3 db, egyenként 100 mintapontból álló vonalat (transzekt) jelöltünk ki a területet jól jellemző erdőtípusokban. A vonalak hossza átlagosan 1560 (±540) m volt; a mintapontok egymástól egyenlő távra helyezkedtek el. Így a 7 db területen 21 db transzektről mindösszesen 2100 mintapont adatai alapján tudtuk jellemezni a vadhatásokat. A terepi felmérés megtervezésekor figyelembe vettük az ilyen jellegű vizsgálatoknál szükséges reprezentativitást biztosító kritériumokat (Szemethy és mtsai, 2013). A felmérés minden egyes mintaponton 5 féle vizsgálatból állt. Mintapontonként felmértük: 1) a cserjeszint fásszárú fajainak kínálatát és patások általi rágottságát; 2) a főfafaj csemetéinek sűrűségét és rágottságát; 3) a rendelkezésre álló törzskínálatot és a nagyvad okozta törzssérüléseket; 4) a vaddisznótúrások gyakoriságát és mértékét; és 5) a transzekt mentén található, nagyvadfajokhoz köthető hullatékok és fekhelyek sűrűségét. A módszer részletes leírását terepi útmutatóban (Katona és mtsai, 2013) és korábbi publikációnkban (Katona és mtsai, 2014) már közöltük. Több mint 70 ezer adatot gyűjtöttünk össze, ami lehetőséget biztosít a vadhatás mintázatok részletes elemzésére is. Jelen kérdésünk megválaszolásához viszont az összes 2100 mintapont adatait részletesebb csoportosítás nélkül kezeltük, hogy átfogó képet kapjunk a Mátrában általánosan jellemző vadhatás intenzitásáról. 1. ábra: A cserjeszint rágottság 2100 mintaponton gyűjtött adatainak gyakorisági eloszlása. A fekete oszlop a kínálattal nem rendelkező mintapontok számát mutatja. Az oszlopok felett az érintett mintapontok száma látható. Figure 1. Frequency distribution of browsing ratio data in the understory from 2100 sampling points. The black column represents those sampling points where understory was not available. Numbers above columns indicate the frequency of the sampling points. 19
4 Eredmények A cserjeszintben kiemelkedően magas volt a kínálattal nem rendelkező mintavételi pontok száma (1154 pont - 55%). Vagyis innen a nagyvad fajok fő táplálékát adó fásszárú növényfajok hajtásai teljesen hiányoztak (1. ábra). Ugyanakkor a cserjeszinttel rendelkező mintavételi pontok több mint fele a vadrágás szempontjából érintetlen volt (496 pont összes 24%-a), és csupán a fennmaradó 450 ponton (21%) lehetett különböző mértékű vadrágásról beszélni. A rágott és kínált hajtások arányai alapján a rágott mintavételi pontok 65%-a (292 pont, az összes 14%-a) 50%-alatti rágottságú volt, tehát itt az elérhető hajtások fele épen maradt. Az 50-70%-os erős rágást elszenvedett mintavételi pontok száma ennek már kevesebb, mint a fele (105 pont), ami a rágott pontok 23%-át adja. A % rágottság közé eső súlyosan rágott pontok gyakorisága a legalacsonyabb volt (53 pont - a rágott pontok 12%-a). Sorrendben a legrágottabb fajok közé tartoztak a somok (Cornus spp.), a fagyal (Ligustrum vulgare) a gyertyán (Carpinus betulus) és a kőrisek (Fraxinus spp.). Hajtásaik rágottsági aránya átlagosan 25-40% közé esett. A fő állományalkotó fafajok, mint a bükk (Fagus sylvatica), a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea) és a csertölgy (Quercus cerris) rágottsága ennél alacsonyabb, sorrendben 6%; 18% és 6% volt. Összességében a cserjeszint rágottsági arányának átlagos értéke 20±28% volt a teljes területre vetítve. 2. ábra: A nagyvad által okozott törzssérülések 2100 mintaponton gyűjtött adatainak gyakorisági eloszlása. A fekete oszlop a törzsekkel nem rendelkező mintapontok számát mutatja. Az oszlopok felett az érintett mintapontok száma látható. Figure 2. Frequency distribution of debarking ratio data from 2100 sampling points. The black column represents those sampling points where tree stems were not available. Numbers above columns indicate the frequency of the sampling points. 20
5 A nagyvadfajok által okozott törzssérülések (hántás, agancsverés, dörzsölés) csupán a mintavételi pontok 5%-án fordultak elő (95 pont), míg a pontok 66%- án (1396 pont) csak ép törzseket találtunk. 609 mintavételi ponton (29%) a nagyvadfajok számára ilyen célra felhasználható törzs nem fordult elő (2. ábra). Eredményeink alapján az 50% alatti és 50% feletti használati arányú (sérült törzsek részaránya) pontok száma közel megegyezett (48 pont vs. 47 pont). Sérülések legnagyobb arányban a hársakon (20% nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos), kislevelű hárs (Tilia cordata)) és kőriseken (13% virágos kőris (Fraxinus ornus) és magas kőris (Fraxinus excelisor)) fordultak elő a kínált törzseikhez képest, változó kiterjedésben. A sérült törzsek aránya az összes mintapont alapján alacsony volt, átlagosan 3 ±14%. Vaddisznótúrást 284 esetben, a mintavételi pontok 14%-án regisztráltunk. Legtöbbször (a túrt mintavételi pontok 55%-ában) a feltúrt terület nem haladta meg a pontonként vizsgált 10m 2 -es mintakör 25%-át (3. ábra). 3. ábra: A vaddisznótúrás intenzitás 2100 mintaponton gyűjtött adatainak gyakorisági eloszlása. A fekete oszlop a túrással nem érintett mintapontok számát mutatja. Az oszlopok felett az érintett mintapontok száma látható. Figure 3. Frequency distribution of wild boar rooting intensity data from 2100 sampling points. The black column represents the unrooted sampling points. Numbers above columns indicate the frequency of the sampling points. A túrt mintavételi területek 17%-ában a túrás elérte a vizsgált terület felét, 12%- ában a háromnegyedét, és 45 esetben (16%) pedig a teljes mintakörre kiterjedt. A teljes vizsgált területhez (21ezer m 2 ) viszonyítva 1338 m 2, vagyis az összterület 6%-a volt feltúrva. A túrások kiterjedése olyan tölgyes állományokban volt a legnagyobb, ahol a kocsánytalan tölgy mellett az elegyfafajok (juharok, kőrisek) részesedése meghaladta a 10-15%-ot. Ezt követték a gyertyános-tölgyesek, 21
6 majd a cseres-tölgyesek. A disznótúrások területi kiterjedése elegyetlen bükkösökben volt a legalacsonyabb. Értékelés és következtetések A cserjeszint kínálatáról gyűjtött adatok szerint az aljnövényzet sok esetben teljesen hiányzott, ami a növényevő nagyvadfajok számára komoly élőhelyi hiányt jelenthet. Kérdés, hogy a cserjeszint az alkalmazott erdőgazdálkodási gyakorlat miatt, vagy egy korábbi, a jelenleginél sokkal erősebb vadhatás miatt hiányzike. Mivel ilyen jellegű vadhatás-adataink az elmúlt évtizedekről nincsenek, ezért a jelen felmérés csak a probléma fennállását tudja igazolni, pontos okát nem. Tény, hogy a legtöbb nullás pont bükkösökben fordult elő (elegyetlen bükkösök 79%-a; elegyes bükkösök 58%-a volt nudum), ahol viszont a legkevesebb vadjelet is találtuk. Az itt regisztrált állapot sem a nagyvadnak, sem az erdei növényzet természetessége szempontjából nem előnyös. A viszonylag nagy területen jelentkező mennyiségi (kevés növényhajtás) és minőségi (kevés kedvelt növényfaj) táplálékhiány a vadfajok állományaiban is érzékelhető mennyiségi (átlagosnál alacsonyabb szaporulat) és minőségi (testtömeg, egészségi állapot, agancsméretek) leromlást okozhat (Pettorelli és mtsai, 2001). Az ilyen nudum erdőkben megjelenő gazdagabb növényzetű foltok (pl. lékek) jelentősége így viszont nagyon megnő a vad táplálkozásában, és a helyileg megnövekedő használat fokozott vadrágást okozhat (Kuijper és mtsai, 2009). Ezért is feltételezhető, hogy az erdőhasználatok szintén jelentős, de alábecsült hatótényezők lehetnek (Noble és Dirzo, 1997), függetlenül attól, hogy a bükkös erdőkre jellemző záródási viszonyok mennyire befolyásolják a változatos cserjeszint kialakulását. Vadrágást csak a mintapontok kevesebb, mint negyedén találtunk, elsősorban cserjéken vagy az erdőgazdasági szempontból kevésbé jelentős elegyfafajokon. A rágás intenzitása az összes cserjeszinttel rendelkező mintapont átlagában 20% körül alakult. Korábbi hazai vizsgálatok 10% alatti rágottsági arányokról számoltak be a dunántúli és a dél-alföldi területekről, viszont az Északi-középhegységben, Felsőtárkány közelében elhelyezkedő erdőkben kiemelkedően magas, 35-50%-os rágottsági arányt is mértek (Szemethy és mtsai, 2004). Homolka és Heroldová (2003) a nyári időszakban alacsonyabb (10%), a téliben magasabb (30%) rágottsági arányt állapítottak meg Csehországban. Barančeková és mtsai (2007) a nyári 16.8%-os és téli 30%-os rágottsági arány alapján nem látták igazoltnak a vadrágás jelentős korlátozó hatását. Ez azonban nem zárja ki a vadrágás hosszú időtávlatban érvényesülő, vegetációt átrendező hatását (Boulanger és mtsai, 2015). Mindezek alapján a vadrágás aktuálisan magas vagy alacsony szintjét csak az élőhelyen érvényesülő más hatótényezőkkel összefüggésben lehet objektív módon értékelni (Gerhardt és mtsai, 2013). A nagyvad által okozott törzssérülések összességében ritkán fordultak elő a területeken és alacsony intenzitással (3%). Hasonló eredményekről számoltak be 22
7 Gheysen és mtsai (2011) Belgiumban, ahol 2-4.5% közötti értékeket mértek. Vospernik (2006) átlagosan 5.4%-ot talált ausztriai vizsgálataiban. Ilyen alacsony intenzitású vadhatásnak elsősorban nem a társulás, hanem a sérült törzsek szintjén lehet jelentősége. A vadhatás súlyosságát a másodlagos károsítók megjelenési esélye (Vasiliauskas, 1998) és a sérült fafaj gazdasági értéke befolyásolhatja. A mintapontokon regisztrált vaddisznótúrások legtöbbször kis területi kiterjedésűek voltak (<2.5m 2 ), vagyis nem képeztek összefüggő, egyenletesen feltúrt foltokat, amelyek viszont jelentősen károsíthatják a növényzetet (Singer és mtsai, 1984). Welander (2000) svédországi vizsgálataiban a leggyakrabban előforduló túrások szintén kisebbek voltak 2 m 2 -nél, de a feltúrt terület aránya ott meghaladta a 12%-ot. Mivel a túrás a vaddisznó természetes viselkedéséhez hozzátartozik, ez a vadhatás is természetes és szükséges funkciója az erdei ökoszisztémának (Sandom és mtsai, 2012). Jelen mátrai eredményeink szerint a feltúrt terület nagysága nem utal térségi szintű problémára. Nagyobb kockázatot inkább helyileg az értékes növényzeti foltok ismétlődő feltúrása jelenthet (Welander, 2000). A túrással okozott probléma növekedhet a túrás kiterjedésével és az abban megtelepedni képes invazív növényfajok magasabb jelenlétével a területen. Bizonyos, hogy a vizsgált vadhatások önmagukban is jelentős változást képesek okozni az erdei ökoszisztéma működésében (Gill, 1992). Ugyanakkor a Mátrában gyűjtött eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy ezek a vadhatások kisebb léptékben, helyileg (egy adott természetmegőrzési terület, adott erdőtípusába tartozó, adott erdőrészletében) okozhatnak összehangolt célirányos kezelést igénylő problémát. Főként azért, mert egyes védett értékek (sziklagyepek, forrásgyepek) kis területen találhatók, vagy kis területen jelennek meg. A különböző vadhatások eredményeként kialakuló állapot sem lesz sehol egységes, a megőrzést segítő vagy hátráltató vadhatások egyaránt előfordulnak, viszont a károsítás ténye mindig feltűnőbb. Ezért szükséges pontosan meghatároznunk a természetszerű erdei élőhelyeken fenntartandó állapotot, és a vadhatásoknak azt a szintjét, ami segíti elérni és fenntartani azt. A csülkös nagyvadfajok nem rágnak meg, hántanak vagy túrnak fel mindent; táplálékkeresésük erősen szelektív, amit a cserjeszinten, a törzseken vagy a talajon tapasztalható nem egységes használati mintázat világosan tükröz. A vadhatás felmérés módszerei kiváló alapot szolgáltatnak a csülkös vadfajok és az erdei vegetáció között fennálló bonyolult kapcsolatok megismeréséhez. Reméljük, hogy eredményeink hozzájárulnak egy operatív és alkalmazkodó élőhelykezelési stratégia kialakításához. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a FM ASZK Mátra Szakképző Iskola tanulóinak és munkatársainak a terepi felmérésekben való közreműködésükért, valamint az Egererdő Zrt.-nek 23
8 és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnak a terepi vizsgálatokhoz szükséges feltételek biztosításáért. Munkánkat a Svájci-Magyar Együttműködési Program (SH/4/8 Fenntartható természetvédelem megalapozása magyarországi Natura 2000 területeken projekt) és a Kutató Kari Kiválósági Támogatás (9878/2015/FEKUT) támogatta. Summary Do ungulates cause regional ecological problems in the forests of Mátra? Ungulate density and ungulate impact are important issues when designing adaptive management plans to define conservation aims for the future, but these factors are often overemphasized. The Standard Data Form (SDF) of 7 SAC (Special Area of Conservation) sites in Mátra refers to excess population density and increasing damage caused by game as threats and pressures which must be dealt with. The ongoing management planning of these SAC sites declares that ungulate impact reached a catastrophic level on a regional scale in the Mátra Mountains. To investigate this, we evolved a set of methods to measure ungulate effects and established an ungulate impact monitoring system. Field studies were carried out in June 2014 at 2100 sampling points in the 7 SAC area. We created a database and prepared histograms based on the frequency distributions of different utilization data. Regarding to our results understory was lacking at more than the half (55%) of the sampling points. Browsing occurred only on the 48% of the remaining sampling points where shoots of woody plants were available. Browsing ratio was the highest on dogwood, wild privet, hornbeam, and ash. Debarked trunks were only found on the 5% of all sampling points, while on 66% of the points no injured trees were registered. Wild boar rooting occurred at 14% of all sampling points. In most cases the grubbed area of the rooted sampling points was less than 25%. Based on our evaluated data the general catastrophic ungulate impact in the forests of Mátra Mountains could not be confirmed. Browsing, debarking, rooting and other effects of ungulates could rather have an obvious impact on a local than a regional scale. Our vegetation data (e.g. lacking of understory, or low woody species diversity in beech forests) suggest that forestry practices can have a significant joint impact on forest vegetation, strengthening the negative and supressing the positive regulatory ungulate effects. Hivatkozások Barančeková, M., Krojerová-P., J. and Homolka, M. (2007): Impact of deer browsing on natural and artificial regeneration in floodplain forest. Folia Zoologica, 56(4): Bleier, N., Hajdu, M. és Szemethy., L. (2010): Gondolatok vadkárról, vadlétszámról. Erdészeti Lapok, CXLV(12):
9 Boulanger, V., Baltzinger, C., Saïd, S., Ballon, P., Picard, J.-F. and Dupouey, J.-L. (2015): Decreasing deer browsing pressure influenced understory vegetation dynamics over 30 years. Annals of Forest Science, 72: Frank, T. és Szmorad, F. (2014): Védett erdők természetességi állapotának fenntartása és fejlesztése. Duna-Ipoly NP Igazgatóság, Budapest, 160 pp. Gerhardt, P., Arnold, J., M., Hacklander, K. and Hochbichler, E. (2013): Determinants of deer impact in European forests - A systematic literature analysis. Forest Ecology and Management, 310: Gheysen, T., Brostaux, Y., Hébert, J., Ligot, G., Rondeux, J. and Lejeune, P. (2011): A regional inventory and monitoring setup to evaluate bark peeling damage by red deer (Cervus elaphus) in coniferous plantations in Southern Belgium. Environmental Monitoring and Assessment, 181: Gill, R., M., A. (1992). A review of damage by mammals in north temperate forests: 1. Deer. Forestry, 65: Haraszthy, L. (2014) (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, 934 pp. Highman, S., Mayers, J., Bass S., Judd, N. and Nussbaum, R. (2005): Monitoring. In: Highman, S., Mayers, J., Bass S., Judd, N., Nussbaum, R. (szerk.): The sustainable forestry handbook. ProForest Limited and International Institute for Environment and Development, UK, Homolka, M. and Heroldová, M. (2003): Impact of large herbivores on mountain forest stands in the Beskydy Mountains. Forest Ecology and Management, 181: Katona, K., Bleier, N., Hejel, P., Fehér, Á. és Szemethy, L. (2013): Terepi módszertani segédlet a vadonélő patás fajok erdei élőhelyeken megfigyelhető hatásainak méréséhez. Patamat Bt., Vértessomló, 14 pp. Katona, K., Fehér, Á., Bleier, N., Hejel, P. és Szemethy, L. (2014): Patások erdei élőhelyeken tapasztalható hatásainak felmérése: A vadhatás monitoring. Vadbiológia 17: 1-7. Katona, K., Fehér, Á. és Szemethy, L. (2015): Vadkár-okozók állománycsökkentésétől a növény-növényevő kapcsolatrendszerek többoldalú kezeléséig. Természetvédelmi Közlemények, 21: 1-8. Kuijper, D., P., J., Cromsigt, J., P., G., M., Churski, M., Adam, B., Jedrzejewska, B. and Jerdrzejewski, W. (2009): Do ungulates preferentially feed in forest gaps in European temperate forest? Forest Ecology and Management, 258: Noble, R. I. and Dirzo, R. (1997): Forests as human-dominated ecosystems. Science, 277: Pettorelli, N., Gaillard, J.-M., Duncan, P., Quellet, J.-P. and Van Laere, G. (2001): Population density and small-scale variation in habitat quality affect phenotypic quality in roe deer. Oecologia, 128: Putman, R., Langbein, J., Green, P. and Watson, P. (2011): Identifying threshold densities for wild deer in the UK above which negative impacts may occur. Mammal Review, 41(3):
10 Sandom, C.J., Hughes, J. and Macdonald, D.W. (2012): Rewilding the Scottish Highlands: Do wild boar Sus scrofa, use a suitable foraging strategy to be effective ecosystem engineers? Restoration Ecology, 21(3): Singer, J., F., Swank, T., W. and Clebsch, C., E., E., (1984): Effects of wild pig rooting in a deciduous forest. Journal of Wildlife Management, 48(2): Sramkó, G. és Vojtkó, A. (2010): A Mátra jelentősebb növénytársulásai Szubmontán bükkös. In: Baráz, Cs. (szerk.): A Mátrai Tájvédelmi Körzet. Heves és Nógrád határán. Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Standard Data Form (SDF) évi adatbázis. Szemethy, L., Katona, K., Csányi, S., Hajdu, M., Hejel, P. és Bleier, N. (2013): A vadhatás mérésének módszertani problémái. Erdészeti Lapok, 148(11): Szemethy, L., Katona, K., Székely, J., Bleier, N., Nyeste, M., Kovács, V., Olajos, T. és Terhes, A. (2004): A cserjeszint táplálékkínálatának és rágottságának vizsgálata különböző erdei élőhelyeken. Vadbiológia, 11: Szmorad, F. és Király, G. (2014): Az erdők természetvédelmi szempontú kezelése. In: Haraszthy, L. (szerk.): Natura 2000 fajok és élőhelyek Magyarországon. Pro Vértes Közalapítvány, Csákvár, Vasiliauskas, R. (1998): Patterns of wounding and decay in stems of Quercus robur due to bark peeling. Scandinavian Journal of Forest Research, 13: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.: Módszertani útmutató - A Natura 2000 területek fenntartási tervének elkészítése és ehhez kapcsolódó szolgáltatások elvégzése. Tervezési tapasztalatok és javaslatok. Budapest, 91 pp. Vospernik, S. (2006): Probability of bark stripping damage by red deer (Cervus elaphus) in Austria. Silva Fennica, 40(4): Welander, J. (2000): Spatial and temporal dynamics of wild boar (Sus scrofa) rooting in a mosaic landscape. Journal of Zoology, 252(2):
Erdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenVadkár-megelőzés és -becslés X. előadás
Költség (1000 Ft) Vadkár-megelőzés és -becslés X. előadás A hazai vadfajok állományainak alakulása. Az erdősültség szerepe a nagyvadfajok megjelenésében. Sűrűségfüggő hatások hazai nagyvadfajaink állományainál.
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona
Részletesebbenélőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet
Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE
RészletesebbenNövényevők és biodiverzitás: a patás-hatások teremtő, formáló és romboló ereje
Élő Adás sorozat Budapest, ELTE TTK, 2017. 10. 18. Növényevők és biodiverzitás: a patás-hatások teremtő, formáló és romboló ereje Dr. Katona Krisztián Vadvilág Megőrzési Intézet Szent István Egyetem, Gödöllő
RészletesebbenExpansion of Red Deer and afforestation in Hungary
Expansion of Red Deer and afforestation in Hungary László Szemethy, Róbert Lehoczki, Krisztián Katona, Norbert Bleier, Sándor Csányi www.vmi.szie.hu Background and importance large herbivores are overpopulated
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
RészletesebbenV A D B I O L Ó G I A 2011-2013. 15. kötet. Gödöllő MMXIII
V A D B I O L Ó G I A 2011-2013 15. kötet Gödöllő MMXIII NÖVÉNYEVŐ NAGYVADFAJOK RÁGÁSPREFERENCIÁI, MINT A TÁPLÁLKOZÁSI IGÉNYEK INDIKÁTORAI Katona Krisztián, Kiss Márton, Bleier Norbert, Székely János,
RészletesebbenHAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS. Bevezetés
Tájökológiai Lapok 11 (2): 223-228. (2013) 223 HAZAI BÜKKÖSÖK KONZERVÁCIÓJA: SZÁLALÓ ÜZEMMÓD ÉS SZELEKTÍV VADRÁGÁS KATONA Krisztián, HAJDU Márk, FARKAS Attila, SZEMETHY László Szent István Egyetem, Vadvilág
RészletesebbenTEREPI MÓDSZERTANI SEGÉDLET A VADONÉLŐ PATÁS FAJOK ERDEI ÉLŐHELYEKEN MEGFIGYELHETŐ HATÁSAINAK MÉRÉSÉHEZ
TEREPI MÓDSZERTANI SEGÉDLET A VADONÉLŐ PATÁS FAJOK ERDEI ÉLŐHELYEKEN MEGFIGYELHETŐ HATÁSAINAK MÉRÉSÉHEZ Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken. A projekt a SvájciMagyar
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
RészletesebbenSH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI
SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06. A jelenlegi helyzet
RészletesebbenA hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában
Természetvédelmi Közlemények 13, pp. 119-126, 2007 A hazai erdők cserjeszintjének szerepe a nagyvad-erdő kapcsolatok alakulásában Katona Krisztián*, Szemethy László, Nyeste Mariann, Fodor Áron, Székely
RészletesebbenAZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN
Tájökológiai Lapok 5 (2): 287 293. (2007) 287 AZ ERDÕ NÖVEKEDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TÉRINFORMATIKAI ÉS FOTOGRAMMETRIAI MÓDSZEREKKEL KARSZTOS MINTATERÜLETEN ZBORAY Zoltán Honvédelmi Minisztérium Térképészeti
RészletesebbenA mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)
A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI A térített mezőgazdasági vadkár (eft) Vadgazdálkodási kárbecslés
RészletesebbenFenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken
Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken Tóth Péter programvezető Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Projekt nyitókonferencia Gödöllő, 2012. október
RészletesebbenVadkár-okozók állománycsökkentésétől a növénynövényevő kapcsolatrendszerek többoldalú kezeléséig
Természetvédelmi Közlemények 21, pp. 108 115, 2015 Vadkár-okozók állománycsökkentésétől a növénynövényevő kapcsolatrendszerek többoldalú kezeléséig Katona Krisztián, Fehér Ádám és Szemethy László Szent
RészletesebbenNatura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken
Király Gergely Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar Natura 2000 célok megvalósítása erdőterületeken ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG A Natura 2000 hálózat kijelölésnek szempontjai
RészletesebbenA BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE
KARSZTFEJLŐDÉS XIX. Szombathely, 2014. pp. 137-146. A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE ANALYSIS OF HYDROMETEOROLIGYCAL DATA OF BÜKK WATER LEVEL
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1357 0.2.2 Species name Martes martes 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nyuszt 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenGyertyános - kocsánytalan tölgyesek
Előfordulás: Hegy és dombvidékeken kb. 400 600 m tszf. magasságban zonális, alacsonyabb térszineken is előfordul zárt völgyaljakban, északi lejtőkön Termőhely: Hűvös, párás mikroklíma, üde talajok, optimálisan
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Természetszerű élőhely- és vadállomány-kezelés az ökoszisztémák védelmében Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A634-B 1.3 Species name Ardea purpurea purpurea 1.3.1 Sub-specific population East Europe, Black Sea & Mediterranean/Sub-Saharan Africa
RészletesebbenA MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA. Bleier Norbert és Szemethy László
A MEZÔGAZDASÁGI VADKÁR ÖSSZEFÜGGÉSRENDSZERÉNEK VIZSGÁLATA Bleier Norbert és Szemethy László Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2103 Gödöllô, Páter Károly utca 1. Bevezetés A
RészletesebbenTájökológiai Lapok 15 (2): (2017) EGY KEVÉSSÉ KUTATOTT VADHATÁS NYOMÁBAN SZARVAS KÉREGHÁNTÁSA BUDAKESZI KÖRZETÉBEN
Tájökológiai Lapok 15 (2): 115-120. (2017) EGY KEVÉSSÉ KUTATOTT VADHATÁS NYOMÁBAN SZARVAS KÉREGHÁNTÁSA BUDAKESZI KÖRZETÉBEN TAMÁS Júlia 1*, ŐSI Zsolt 2, CSONTOS Péter 3 1 Magyar Természettudományi Múzeum,
RészletesebbenHibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon
Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon Karancsi Lajos Gábor Debreceni Egyetem Agrár és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2006-ban.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
RészletesebbenInváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon
Természetvédelmi Közlemények 18, pp. 77-81, 2012 Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon Bolla Bence Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Erdészeti és Tervezési Osztály 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenA Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása
A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2014. május 9. Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ A Fenntartható
RészletesebbenHuman-Wildlife. Conflicts * mezőgazd. A mezőgazdas. A vadvilág fogalma, jelentése. Hazai eltérések. Ember-Vad konfliktusok
Human-Wildlife Conflicts * A mezőgazdas gazdasági gi vadkár Bleier Norbert 21 SZIE VMI A vadvilág fogalma, jelentése Vad: azok az állatok, amelyek viselkedését és mozgását az ember nem kontrollálja* (kivéve:
RészletesebbenA magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.
ENDERES ATA, TÍMÁR GÁBOR, ASZALÓS RÉA, BARTA DÉNES, BODONCZI LÁSZLÓ, BÖLÖNI JÁNOS, ÓDOR PÉTER, STANDOÁR TIBOR, SZMORAD FERENC A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I. Az erdőgazdálkodás hatása
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1084 0.2.2 Species name Osmoderma eremita 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name remetebogár 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 2633 0.2.2 Species name Mustela eversmanii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name molnárgörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
RészletesebbenErdészettudományi Közlemények
Erdészettudományi Közlemények 2. évfolyam 1. szám 2012 73 80 oldal AZ EZÜSTHÁRS FATERMÉSI TÁBLÁJÁNAK MÓDOSÍTÁSA Peszlen Roland József és Veperdi Gábor Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdővagyon-gazdálkodási
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Nemzetközi és hazai kitekintés
Erdőgazdálkodás Nemzetközi és hazai kitekintés Az erdő: a világ egyik legösszetettebb életközössége, amely magában foglalja - a talajban élő mikroorganizmusokat, - a földfelszínen élő mohákat, gombákat,
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
RészletesebbenVadrágás szerepe a mátrai hegyvidéki gyepek becserjésedésének lassításában
Vadrágás szerepe a mátrai hegyvidéki gyepek becserjésedésének lassításában Katona Krisztián 1 Fehér Ádám 1 Szemethy László 1 Saláta Dénes 2 Pápay Gergely 3 S.-Falusi Eszter 3 Kerényi-Nagy Viktor 3 Szabó
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1353 0.2.2 Species name Canis aureus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name aranysakál 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 17 for annex I habitat types (Annex D) CODE: 4030 NAME: European dry heaths
CODE: 4030 NAME: European dry heaths 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.2 Distribution Method Complete survey/complete survey or a statistically robust estimate (3) 1.1.3 Year or
RészletesebbenÜzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén
3. évfolyam 1. szám 2 0 1 3 55 70. oldal Üzemi léptékben alkalmazott átalakító üzemmód lékes felújításának tapasztalatai a Királyréti Erdészet területén Kovács Bence 1, Kelemen Kristóf 1, Ruff János 2
RészletesebbenNövényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI
Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI 1 Alapkutatás MIÉRT ÉRDEKES? Vadállományok jóléte (igények felmérése, élőhely-fejlesztés) Vadkár-probléma
RészletesebbenA VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE
A VADGAZDÁLKODÁS KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK ELEMZÉSE Bleier Norbert, Bíró Zsolt és Csányi Sándor Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék 2100 Gödöllô, Páter u. 1. Bevezetés A hazai
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
Részletesebben12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák.
12. A természetvédelem nemzetközi és európai vonatkozásai a növényvilág oldaláról. Vörös listák. A flóra és fauna szegényedése: világjelenség Mérsékléséhez európai ill. világprogramok szükségesek 1971
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1361 0.2.2 Species name Lynx lynx 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name hiúz 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a Sensitive
RészletesebbenA HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN
A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai
RészletesebbenDR. BOROMISZA ZSOMBOR. A Velencei-tóhoz kapcsolódó tájvédelmi szakértői tevékenység
DR. BOROMISZA ZSOMBOR A Velencei-tóhoz kapcsolódó tájvédelmi szakértői tevékenység A Velencei-tavi tájhoz kapcsolódó személyes kötődésem diplomaterv, tdk dolgozat, majd doktori disszertáció formájában
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenA JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON
Bevezetés A JUHTARTÁS HELYE ÉS SZEREPE A KÖRNYEZETBARÁT ÁLLATTARTÁSBAN ÉSZAK-MAGYARORSZÁGON Abayné Hamar Enikő Marselek Sándor GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Gyöngyös A Magyarországon zajló társadalmi-gazdasági
RészletesebbenEredményeink III: A Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura 2000 területeken című projekt bemutatása
Eredményeink III: A Fenntartható természetvédelem a magyarországi Natura 2000 területeken című projekt bemutatása Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Svájci Hozzájárulás - Eredményértékelő
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4067 0.2.2 Species name Echium russicum 0.2.3 Alternative species Echium maculatum scientific name 0.2.4 Common name piros kígyószisz 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE
ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE #03. Az erdők természetességének vizsgálata Dr. Katona Krisztián SZIE Vadvilág Megőrzési Intézet 1 A középeurópai természetes erdődinamika modellje TERMERD (BARTHA DÉNES, BÖLÖNI
RészletesebbenVadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás
Vadkár-megelőzés és -becslés XI. előadás A nagyvadfajok táplálkozása mezőgazdasági területeken. A mezőgazdasági terület, mint élőhely a nagyvadfajok számára. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1087 0.2.2 Species name Rosalia alpina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name havasi cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1352 0.2.2 Species name Canis lupus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name farkas 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map Yes 1.1.1a
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése A hazai erdők természetességi állapota. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI 1 Erdők csoportosítása természetesség szerint (Erdőtv. 7. (1)) a) természetes erdők: az adott termőhelyen
RészletesebbenElőzmények. KIOP pályázat 2008-2009: Védett kistestű gerincesek (kétéltű, hüllő, kisemlős) konfliktustérképének elkészítése. vadelutes.elte.
Biotikus és abiotikus tényezők hatása az utak menti hot spotok kialakulásában, a konfliktus csökkentés lehetséges módszerei Pokorni Flóra Környezettudományi Doktori Iskola I. évfolyam Témavezető: dr. Farkas
RészletesebbenSZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATTENYÉSZTÉS-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA KÜLÖNBÖZŐ ERDŐGAZDÁLKODÁSI MÓDOK HATÁSA A NÖVÉNYEVŐ NAGYVADFAJOK ÉLŐHELYÉRE ÉS A VADKÁR KIALAKULÁSÁRA Doktori (PhD) értekezés tézisei Fehér
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM. Tervezet. az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/267/2008. Tervezet az Erdőtelki égerláp természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. február
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1304 0.2.2 Species name Rhinolophus ferrumequinum 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nagy patkósdenevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1
RészletesebbenHol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt
Hol az a táj szab az életnek teret, Mit az Isten csak jókedvében teremt Válogatás az első tizenhárom MÉTA-túrafüzetből 2003 2009 A kötetet szerkesztette: Molnár Csaba Molnár Zsolt Varga Anna MTA Ökológiai
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1903 0.2.2 Species name Liparis loeselii 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name loesel-hagymaburok 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenBird species status and trends reporting format for the period 2008-2012 (Annex 2)
1. Species Information 1.1 Member State Hungary 1.2.2 Natura 2000 code A129 1.3 Species name Otis tarda 1.3.1 Sub-specific population 1.4 Alternative species name 1.5 Common name túzok 1.6 Season Breeding
RészletesebbenVADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN
VADFÖLDI NÖVÉNYEK SZEREPE A GÍMSZARVAS TÁPLÁLÉKÁBAN VALKÓN Novák Gergely és Katona Krisztián Szent István Egyetem, Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar, Vadvilág Megőrzési Intézet (Vadbiológia), 2100
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenA természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban
A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább
RészletesebbenPataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása
Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása Az eszköztár létrehozásának célja Fő célkitűzés: A Natura 2000 erdők erdőtervezési munkáinak támogatása -SAC és SPA területek
RészletesebbenA magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában
A magbank szerepe szikes gyepek fajgazdagságának fenntartásában Tóth Katalin, Tóthmérész Béla, Török Péter, Kelemen András, Miglécz Tamás, Deák Balázs, Radócz Szilvia, Simon Edina, Lukács Balázs, Valkó
Részletesebben137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet. a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
137/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mátrai Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról Az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi LXXXII. törvény
RészletesebbenRestoration and afforestation with Populus nigra in Hungary
DANUBEPARK 2.0 Restoration and afforestation with Populus nigra in Hungary (Basic results of a complex of gene conservation and sylviculture of Black Poplar since 1998) dr. Sándor BORDÁCS, dr. István BACH,
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4077 0.2.2 Species name Dianthus plumarius ssp. regis-stephani 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name szent István szegfű 1. National Level 1.1
Részletesebben11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet. a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról
11/2007. (III. 30.) KvVM rendelet a Bükkhát természetvédelmi terület létesítéséről és erdőrezervátummá nyilvánításáról A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenNatura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )
Natura 2000 erdőterületek finanszírozása (2014 2020). Általános cél az uniós természetvédelmi irányelvek maradéktalan végrehajtása (EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020, 1. Cél) érdekében a fajok és
RészletesebbenVárosi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.
Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1321 0.2.2 Species name Myotis emarginatus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name csonkafülű denevér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenÉlőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem
Élőhelyvédelem Élőhelytérképezés Az ÁNÉR első változata 1997-ben jelent meg a hazai NBmR fejlesztéseként. (Ez még nagyban hasonlított a klasszikus cönológiai rendszerhez.) A folyamatos adatgyűjtés és tapasztalat
RészletesebbenA TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS
A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS A globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai a Mátraaljai
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1083 0.2.2 Species name Lucanus cervus 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name nagy szarvasbogár 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenA Vadvilág Megőrzési Intézet munkatársainak publikációi 2007-ben.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM A Vadvilág Megőrzési
Részletesebben1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
15/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelet 1. függeléke 1. A RENDELET MEGALKOTÁSAKOR HATÁLYOS VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE 5. (20) Veszélyességi zónák övezetére vonatkozó hatályos jogszabály: a veszélyes
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4110 0.2.2 Species name Pulsatilla pratensis ssp. hungarica 0.2.3 Alternative species Pulsatilla flavescens scientific name 0.2.4 Common name magyar kökörcsin 1.
RészletesebbenA vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli régióban
Acta Oeconomica Kaposváriensis (2007) Vol 1 No 1-2, 197-204 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Kaposvár University, Faculty of Economic Science, Kaposvár A vadgazdálkodás minősítése a Dél-dunántúli
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
RészletesebbenTurizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben. Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont
Turizmuson túl: az élővilág meghatározó szerepe az életminőségben Török Katalin MTA Ökológiai Kutatóközpont Csak rekreáció, nyaralás, tanulás? Közbeszédben: Élővilág: mint érdekesség, kiállítási tárgy
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4020 0.2.2 Species name Pilemia tigrina 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name atracél cincér 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map
RészletesebbenHELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN
HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.
RészletesebbenReport on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)
0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 4029 0.2.2 Species name Chondrosoma fiduciarium 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name magyar ősziaraszoló 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenTermészetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás
Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad
RészletesebbenA magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése
A magyarországi jelentősebb Cedrus atlantica Manetti állományok fatermése Barna Tamás KEFAG R.T. Erdészeti Szaporítóanyag Termesztési Központ Kecskemét Kivonat Magyarországon csak néhány hektár Cedrus
Részletesebben