Vadkármegelőzés és vadkárbecslés. Bleier Norbert
|
|
- Mátyás Somogyi
- 5 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert
2 A vadhatás ökológiai háttere
3 A központi kérdésünk Vegyünk egy ökoszisztémát, melynek természetes részét képezi bármely, az evolúció során abban kialakult, ahhoz alkalmazkodott növényevő. Hogyan (mikor) értelmezhető e fajok bármelyikének hatása kárként, károsításként?
4 Bevezető gondolatok A legelés és rágás ( növényevés ) mindig jelentős szerepet játszott a természetes ökológiai rendszerek struktúrájának és dinamikájának alakulásában. A növényevő fajok (a gerinctelenektől a gerincesekig) a föld feletti elsődleges produkcióból bármely természetes életközösség esetében kevesebb, mint 10%-ot fogyasztanak el (általában 5 % körüli mennyiséget), ezen belül a nagytestű növényevőkre eső fogyasztás ennél alacsonyabb (REIMOSER & PUTMAN 2011).
5 Kulcsfajok, ritka fajok, domináns fajok és közönséges fajok szerepe a befolyás és a biomassza szempontjából. Forrás: Standovár és Primack, 2001
6 Nem minden hajtás megrágása jelent kárt a fának, nem minden károsított fa jelent kárt az állománynak. A kár emberközpontú meghatározás A problémának szüksége van tulajdonosra, használóra. A probléma tulajdonosa fogalmazza meg, hogy mi a kár. faj-semleges (ha nincs kiemelt faj, ami védett vagy gazdálkodási célja lenne) nézőpontból a kár nem értelmezhető. Reimoser et al. 2003
7 A patások káros hatásának bizonyítása érekében a következők figyelembevétele szükséges: az észlelt hatás valóságos, nem csak feltételezés, a hatás valóban vadtól ered, vagy esetleg más élőlény, vagy egyéb (pl. fagy, szárazság, rovar, stb.) a kár feltétele, hogy az érintett vegetáción hosszú távon ökológiai vagy ökonómiai következmények legyenek, ezek a következmények ütközzenek a világosan megfogalmazott célokkal, melyek a vegetációtól elvárt kívánt állapotot jelölik;
8 Jelenlegi állapot Vadhatás vizsgálat elméleti kerete Van észlelhető hatás? Célállapot, elvárt állapot nincs igen, van (típusa, mértéke) pozitív haszon semleges negatív kár elég nem elég elfogadható nem elfogadható Reimoser et al 2003
9 Példa: egy 1000 csemete/ha-os rágásmérték (50%) valószínűleg kárként jelentkezik, ha csak 2000 csemete/ha a teljes csemete mennyiség és a jövőben nekünk 1500 csemete/ha-ra van szükségünk. Ugyanakkor ez a rágásmérték (50%, 5000db) nem jelent kárt, ha csemete/ha a teljes mennyiség, és a jövőbeni csemete igényünk továbbra is csak 1500db/ha
10 Az erdei vadkár típusai és formái
11 Az erdei károkozás sajátosságai
12 Az erdei károkozás sajátosságai A vad nem csak táplálkozásával okozhat kárt. Életmódjának, napi mozgásának (aktivitásának) és tartózkodásának ugyanúgy vannak a környezetében visszahagyott jelei. Ezek a jelek azonban nem feltétlenül minősülnek kárnak, ha a vadat a környezetéhez tartozónak, a környezet egyik elemének, egy termőhelyi tényezőnek tekintjük. Annak tekintjük??!! (Lásd: Sódor és Temesi, 2001; Bodor 2014 (Erdészeti lapok. CXLIX. évf. 3. szám:76-78.o.)
13 Az erdei károkozás sajátosságai Kategóriákat is igényelnek, amelyek a mezőgazdasági termények minősítésénél nem használatosak mennyiségi és a minőségi kár. Szükséges figyelembe venni az erdőre vonatkozó sajátos tulajdonviszonyokat és a rendhagyóan hosszú idejű termelési ciklus jellegzetességeit is, szigorú tervezési és felújítási előírásokat.
14 Az erdei károkozás sajátosságai A vad nem csak táplálkozásával, hanem életmódjával, napi és hosszabb idejű területhasználatának, időszakos viselkedési jellegzetességeinek ugyanúgy vannak a környezetében visszahagyott jelei, hatásai. Ezek a jelek azonban nem feltétlenül minősülnek kárnak, ha a vadat a környezetéhez tartozónak, a környezet egyik elemének, egy termőhelyi tényezőnek tekintjük. Lásd: Vadhatás vizsgálat elméleti alapjai
15 Az erdei károkozás sajátosságai (figyelembe veendő egyéb fontos tényezők) Az erdőgazdálkodás hosszú termelési ciklusa. Az erdőgazdálkodás jelentős fafajainak (tölgyek, bükk) periodikus magtermése. Az erdőben a vadkár miatt bekövetkező elegyarány- és állományszerkezet változást, és ennek következményei. Az egyes károknak az erdő teljes vágáskorára történő kihatását, az évek múlva bekövetkező, vagy észlelhető másodlagos károkat. A vadkárok miatt az erdő fatermesztési funkcióján kívül, az egyéb funkcióinak betöltésében esetlegesen bekövetkező változások.
16 Az erdei vadkárok kialakulását befolyásoló tényezők A vadállomány sűrűsége és fajösszetétele. Az élőhely, elsősorban pedig annak táplálékellátottsága. Az időjárási körülmények (téli csapadék viszonyok és ezzel kapcsolatos vad-mozgás). A potenciálisan károsítható terület és annak elhelyezkedése. A védekezés mértéke, hatékonysága.
17 Az erdei vadkárok típusai Termés elfogyasztása (makkfelszedés) Makkvetések kitúrása Csemeték kihúzása, kitúrása Rügy és hajtásrágások Törések Kéregkárosítások (hántás, dörzsölés, stb.)
18 A makk felszedése és következményei A termőhelyhez adaptálódott, emiatt magasabb genetikai értékű szaporítóanyag megsemmisülése. A természetközeli erdőgazdálkodás egyik fő alapelve, hogy az erdőfelújítás során a helyi származású szaporítóanyagot kell felhasználni. Az olcsóbb, egyszerűbb, könnyebben kivitelezhető természetes felújítás helyett kényszerű mesterséges felújítás. A maghiány miatt bekövetkező kényszerű fafaj-váltás, és az ebből bekövetkező értékcsökkenés. A termőhelyi potenciál kihasználatlanságából adódó termelési érték csökkenés. A felújulás-felújítás elmaradásából következő károk.
19 Makkvetések károsítása és következményei Az erdősítés (felújítás) részbeni, vagy teljes megismétlése: az eltelt időszak terméskiesése, + újraerdősítési költségek. A periodikus magtermések miatti kényszerű fafaj-váltás a szaporítóanyag hiánya miatt és az ezzel járó esetleges következmények: sérülhet az erdő természetessége, kihasználatlan lesz a termőhelyi-potenciál, véghasználati értékkihozatal csökken, + többletmunka ráfordítás. Erdősítés határidőn túli befejezése (bírság).
20 Csemeték kihúzásával okozott károk CSAK tölgy mesterséges felújításokban elsősorban gím, másodsorban dám és vaddisznó által okozott kár. A frissen ültetett csemetét kihúzzák s a gyökfőt annak környékét esetleg a még rajta lévő makkot fogyasztják el. A csemete (tövecske+gyökér) a helyszínen marad. A makk valamilyen csíra-anyagának a maradványai hatnak (?) csábító-ingerlő módon a tevékenység kiváltására. A tavaszi felújításokban gyakoribb, de nem kizárólagos.
21 Rügy- és hajtás rágása Kérődző fajok klasszikus kártétele Valamennyi fafajt érintheti, de vannak kiemelkedő jelentőségűek. Ismétlődő kárforma: Amíg ki nem nő a vad szája aló. Amíg a vezérhajtás s annak rügye elérhető magasságban van addig bármikor ismétlődhet. Tíz-húsz éves korára akár teljesen kinőheti a kárt az egyed (az oldalhajtások miatt a vad nem éri el a középen, csúcson lévő rügyet + magassági növekedés).
22 Rügy- és hajtás rágása A kár lehet mennyiségi és minőségi is! Mennyiségi kár: Az egyes csemeték, fák elpusztultak, vagy normális fejlődésük a továbbiakban nem biztosítható, ezért azokat el kell távolítani, és pótolni kell. Nem mennyiségi kár az erdősítésben (erdőben) a néhány egyedre kiterjedő nagymérvű, akár pusztulást okozó kár, amennyiben az erdősítés záródását a visszamaradó egyedek biztosítják. Ha a záródás, az erdő fejlődése csak többlet-munka ráfordítással biztosítható, a kár mennyiségi kárként értelmezendő.
23 A mennyiségi kár következményei: helyi származású szaporítóanyag megsemmisülése, termőhelyi potenciál kihasználatlansága, többletköltségek jelentkezése, az újraerdősítés kötelezettsége, a felújítás elhúzódása, kényszerű fafaj-váltás, az értékfák kipusztulása, az elegyesség megváltozása az erdősítés visszaminősítése, erdészeti bírság felmerülése (+ a minőségi károk következményei!)
24 Rügy- és hajtás rágása Minőségi kár: A faegyed nem pusztul el, csak idő- illetve méretbeli hátrányt szenved, vagy minőségében elmarad az elvárhatótól. Torz növekedés, többszörösen elágazó forma, sebfelületek gombafertőzése következhet be.
25 Minőségi kár A rügyek, hajtások lerágásából, a kéreg kis mértékű hántásából, rágásából keletkezik. A lombos fafajok zöménél az oldalhajtások kismértékű lerágása, a csúcsrügy egyszeri károsítása minőségi kár. A fenyőfajoknál a csúcshajtás, csúcsrügy elpusztítása inkább mennyiségi. A rendszeresen visszatérő, a lombfajok csúcshajtását érintő rágás átmehet mennyiségi kárformába.
26 A minőségi kár következményei az állomány fejlődésének lassulása, a fertőzési kapu keletkezése, a kárláncolatok elindítása, a felújulás elhúzódása, többletköltség felmerülése, az erdő egyéb szolgáltatásainak, funkcióinak csökkenése.
27 Rügy- és hajtás rágása A rügyrágási károsítás összetéveszthető a gombafertőzés után elpusztult Pinus-félék tű- és rügy nélkül maradt állapotú egyedeivel, mivel később a rügyét illetve rügyeit és kiszáradása után a tűit is elvesztett csemete nagyon hasonlít a csúcs- és oldalhajtás nélküli, vadrágott maradványhoz. A jellemző hajtásrágási vastagság: keménylombos fa- és cserjefajok esetében 2-5 mm tölgyek, bükk, kőris, vörösgyűrű, mogyoró stb. a lágylombosoknál 10 mm nyár, fűz, hárs, bodza stb.
28 Kéregkárosítás A fa kérgét háncsát érő károsítások: Hántáskár. Dörzsölési kár. Agyarfa.
29 Kéregkárosítás - hántás A hántás a még el nem parásodott kérgű, de megfelelő szilárdságú, már kevésbé hajlékony törzseken jelentkező kárforma. Kérődzők kártétele: gím, dám, őz, muflon. A kérődző nagyvad a metszőfogaival kéregcsíkokat, háncsszalagot hánt le a fatörzsről. A lehántott kéreg-háncs csíkokból rendszerint egymás mellett többnek a nyomát találjuk. A lehántott szalagokat a vad elfogyasztja. Kedveltek: bükk, gyertyán, a tölgyek az akác és a kőrisek, valamint a fenyők.
30 Kéregkárosítás - dörzsölés A dörzsölés a szarvasfélék sajátos kéregkárosítása. Keletkezése egyrészt az agancsképzés utolsó fázisával függ össze és annak az idejére esik. Ez a tisztítás. Alapvetően testmérethez illő fát-bokrot választanak (őzbak kisebbet, gím nagyobbat). Sokszor láthatunk olyan erős és a törzset teljesen körbeérő dörzsöléseket néha töréssel párosulva, amibe a fa elpusztul. Ritka eset, hogy ez a kárforma egyazon helyen elviselhetetlen mennyiségben fordulna elő. Az agancstisztítás után baknál pl. territórium jelölése, bikánál bőgésben, illetve tél végén is jellemző!
31 Kéregkárosítás dörgölődző fa és agyarfa Dagonyázás után elsősorban a vaddisznó a testét fához dörgöli, ez sok esetben gyantát tartalmazó fafaj. Agyarfa vadkan. Nem jelentős kárforma! A dagonya dörgölődző fáinak egyike vagy némelyike. A legtöbb esetben fenyő. A dagonyát elhagyó kan felkeresi a dörgölődző fát, ahol nem csak dörgöli a sáros-vizes testét hanem agyarával bele-belehasít a fa kérgébe, és a fatestbe. Az agyarfa már idős, cm átmérőjű vagy annál vastagabb egyed.
32 A kéregkárosítások következményei Nagyobb területet érintve felmerül az erdősítés részbeni, vagy teljes megismétlése. Az elegyesség mértékének, esetleg tényének változtatása. Fertőzési kapu keletkezése a biotikus károsítók részére, kárláncolatok elindítása. A befejezett erdősítés visszaminősítése folyamatos erdősítéssé. A rövid vágásfordulójú fafajoknál (nemes nyár) az erdősítés egy részének kora megváltozik. A éves termelési ciklus esetén a 3-4 év eltérés már jelentős lehet. Eltérő választék, és érték keletkezik. Egyes fafajokat a vad preferál, gyakrabban károsít. Ezek legtöbbször az értékes elegyfák, amelyek akár el is eltűnhetnek az erdőrészletből. A károsítás során egyes rész-területek záródása jelentősen csökkenhet. Ez állományszerkezeti gondokat jelenthet.
33 Töréskárok Első jeleit a tághálózatú nemesnyárasok telepítésének idején észlelték az ültetvényszerű fásítások kezelői. A fő oknak az elegyetlen erdősítés miatti táplálékhiányt tartják. A vad az ágakat rágja, a törzs vagy az ágak húzása, döntése, hajlítása következtében törhetnek el. Gyakori töréskár a bika által az agancsával eltört fácska, jellemzően a NNY-ak érintettek.
34 Agancsverés
35 Kéreghántás
36
37
38
39
40
41 elterebélyesedő bokorszerű forma
42
43
44
45
46
47
48
49
50
51
52 Agyarazás- vaddisznó
53 Extrém körülmények közö kéregfogyasztás
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Az erdei vadkár típusai és formái Bleier Norbert A vad az ökoszisztémák része, a kár megítélése ettől nem vonatkoztatható el. Ezt azonban nem mindenki gondolja így! minden
RészletesebbenAz erdei vadkár. Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, december 13.
Az erdei vadkár Nem minden vadhatás vadkár, de minden vadkár vadhatás! Nagy Imre Sárvár, 2017. december 13. db 180 000 160 000 A biológiai alapok I. 340 e.db/év nagyvad elejtés (apadás) Nagyvad fajaink
RészletesebbenVadkármegelőzés és vadkárbecslés
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Az erdei vadkárok felvételezése, a kárérték számítása. Az erdei vadkár megállapítása. A mennyiségi és minőségi kár. Az erdei vadkár becslése Az erdei vadkár megítélésének
RészletesebbenErdei élőhelyek kezelése
Erdei élőhelyek kezelése Patás vadfajaink ökológiai szerepe az erdei ökoszisztémákban. Dr. Katona Krisztián SZIE VMI A túlszaporodott (vad)kár-okozók Fotó: Gáspár Gábor 1 A kisgyerek még tudja., gazdálkodóként
RészletesebbenTisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Tisztelettel köszöntöm a konferencia minden részvevőjét! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Előadásom témája az erdő és a vadgazdálkodás kapcsolatának jogi szabályozása. A vad védelméről a vadgazdálkodásról,
RészletesebbenVadkármegelőzés és vadkárbecslés
Vadkármegelőzés és vadkárbecslés Bleier Norbert Szent István Egyetem -Vadvilág Megőrzési Intézet A vadkár jogi megítélése az 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete (79/2004. V. 4. FVM) alapján
RészletesebbenErdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei
erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 1 Feltételek Erdõ tûz-, árvíz és fakidöntéses vihar biztosítás különös feltételei NY. SZ.: 1-12318/01 erdotuz feltetel.qxd 07.01.10 9:23 Page 2 2 erdotuz feltetel.qxd
RészletesebbenJellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján!
1. Jellemezze az erdeifenyőt, a feketefenyőt, a lucfenyőt és a vörösfenyőt a kérge, hajtása, tűje, termése és faanyaga alapján! Információtartalom vázlata: - Erdeifenyő jellemzése - Feketefenyő jellemzése
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november)
Szakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére (2013 november) Dr. Bíró Zsolt A mezei nyúl populáció-dinamikája különböző élőhelyeken
RészletesebbenErdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje
Erdősítések és fahasználatok műszaki átvételének (hatósági ellenőrzésnek, helyszíni szemléjének) rendje Jogosult Erdészeti Szakszemélyzet Általános Továbbképzése 2014.Október 21. Fahasználati műszaki átvételek
RészletesebbenVadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén
Vadgazdálkodás és természetvédelem kapcsolata és lakossági megítélése a Pilisi Parkerdő Zrt területén Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Szereplők, érdekcsoportok A problémákat csak
Részletesebben2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben:
2014. évre tervezett erdőgazdálkodási tevékenységek a X. kerületben: Fahasználat módja Községhatár Tag Részlet Teljes terület (ha) TRV Budapest X. 4 F 5,14 TI Budapest X. 4 E 4,92 TI Budapest X. 4 K 1,65
RészletesebbenSzakdolgozatok javasolt témakörei a VadVilág Megőrzési Intézet által gondozott szakok/szakirányok hallgatói részére. (2010 szeptember) Dr.
SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VADVILÁG MEGŐRZÉSI INTÉZET 2103 GÖDÖLLŐ, PÁTER KÁROLY U. 1 TEL:(28) 522 086 FAX:(28) 420 189 E-MAIL: S.CSANYI@GMAIL.COM Szakdolgozatok javasolt
Részletesebben5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség)
5 év 111 000 elültetett facsemete Aki fákat ültet, az bízik a jövőben. (népi bölcsesség) Immár 5. éve tart a Citibank Ültessünk fákat a jövőért programja, amelynek keretében 2008 óta 111 000 csemete került
RészletesebbenFaállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében
Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati
Részletesebben79/2004 (V.4.) FVM rendelet
79/2004 (V.4.) FVM rendelet Nagyvadfajok gímszarvas dámszarvas őz, muflon, vaddisznó [szikaszarvas] LV/1996. (VI.16.) törvény vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról A földművelésügyi miniszter
Részletesebbenélőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens SZIE Vadvilág g Megőrz OEE előadás 2011. június 9 Fotó: Internet
Gímszarvas táplt plálkozása és károkozása különbk nböző erdei élőhelyeken Dr. Katona Krisztián egyetemi docens Dr. Szemethy László, Bleier Norbert, Hajdu MárkM SZIE Vadvilág g Megőrz rzési Intézet OEE
RészletesebbenErdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba
Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást
RészletesebbenFás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben
Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben Készítette: Kovács Bence Témavezető: Dr. Standovár Tibor Budapest, 2012.
RészletesebbenA KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI
Dr. Szmorad Ferenc erdőmérnök, természetvédelmi szakértői tevékenységet végző egyéni vállalkozó A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22.
RészletesebbenSzigetköz. A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha
Szigetköz erdőgazd gazdálkodásának jövőjeje A vizsgálat tárgyát képező terület: Dunakiliti-Szap közötti hullámtéri erdők Területük: 3080 ha Miért fontos az erdők jövője? A vízfelületek nélküli terület
RészletesebbenA nagyvadállom hatása Magyarország llományaira
A nagyvadállom llomány károsk rosításának hatása Magyarország erdőállom llományaira Kiemelten az erdősítési si korú állományokra 2009.10.27. Az erdészeti elsőfok fokú hatóság g informáci ciói i a vadkáros
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Természetszerű élőhely- és vadállomány-kezelés az ökoszisztémák védelmében Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem
RészletesebbenGroszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő
Groszeibl Zoltán Igazságügyi szakértő . A vadkárelhárítás gyakorlata A vadkár megelőzés, -elhárítás, vizsgálata a szakértő szemével A vadkár megelőzés, -elhárítás környezete, körülményei. Az egyes módszerek
RészletesebbenSzimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban
Szimulált vadkárok szántóföldi kultúrákban Napraforgó, kukorica és őszi búza Dr. habil. Marosán Miklós iü. szakértő Dr. Király István iü. szakértő Bevezetés A termésképzés befejeződése előtt keletkező
RészletesebbenErdőtelepítések létrehozási költségértéke szűkített önköltségen, géppel járható terepen, p = 4 %, országos átlagadatok
Erdőtelepítések létrehozási költségértéke szűkített önköltségen, géppel járható terepen, p = 4 %, országos átlagadatok - 2017. Akác csemete 255 000 370 552 437 374 471 821 490 694 510 322 530 735 573 804
RészletesebbenA. versenyszám: Összetett szakmai írásbeli feladatsor
A. versenyszám: Összetett szakmai írásbeli feladatsor A feladat megoldásához felhasznált kevesebb idő pontegyezőség esetén a helyezési sorrendet dönti el. A versenybírók "Rajt!" vezényszavára indul a feladatlapok
RészletesebbenNagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak
Nagyvadas élőhelygazdálkodás és takarmányozás Vadgazdálkodási igazgatási szakirányú szak Élőhely-kezelés, vadhatás, vadkár. Dr. Katona Krisztián Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Ábra: Katona
RészletesebbenAZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG
Csépányi Péter termelési és természetvédelmi főmérnök Pilisi Parkerdő Zrt. AZ ÖRÖKERDŐ GAZDÁLKODÁS TAPASZTALATAI ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA 2017. MÁRCIUS 21-22. SOPRON, MAGYARORSZÁG Bevezetés Két fő erdőművelési
RészletesebbenErdő-víz. Veled, vagy nélküled. Erdők a nagyvízi mederben
Erdő-víz Veled, vagy nélküled Erdők a nagyvízi mederben Magyar Hidrológiai Társaság Vándorgyűlése Szombathely, 2015.06.01-03. Az erdő fogalma Az erdőtörvény szerint: 6. (1) E törvény alkalmazásában erdő:
RészletesebbenOrszágos Statisztikai Adatgyűjtési Program Adatgyűjtések és Adatátvételek. adatszolgáltatóinak meghatározása. Országos Meteorológiai Szolgálat
Tipus: = adatgyűjtés AÁ, adatátvétel 1066 1254 1255 1256 1257 1259 Levegőtisztaság-védelmi adatok Beszámoló az erdősítésekről és a fakitermelésről Erdővédelmi kárbejelentő lap Jelentés az erdészeti szaporítóanyagokról
RészletesebbenSH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI
SH/4/8 Vadhatás és emlős ragadozó SZIE VMI Szemethy László, Katona Krisztián, Fehér Ádám (szemethy.laszlo@mkk.szie.hu, www.vmi.info.hu ) Fenntartási terv fórum Mátrafüred, 2015.07.06. A jelenlegi helyzet
RészletesebbenErdőtermészetesség: kihívások és realitások
Erdőtermészetesség: kihívások és realitások BARTHA DÉNES Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Növénytani és Természetvédelmi Intézet 2010 Fontosabb kezdeményezések Az európai erdők védelmével foglalkozó,
Részletesebben5f!J. számú előterjesztés
Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere 5f!J. számú előterjesztés Előterjeszt és a Kerületfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság részére a Pilisi Parkerdő Zrt. tevékenységéről
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja
A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja Ugron Ákos Gábor főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály A természetvédelem elvárása
RészletesebbenMagyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354
Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 HUSK/1101/2.2.1/0354 Közösen a természetes erdőkért a Börzsöny, a Cserhát és a Selmeci hegységben, és a Korponai síkságon www.husk-cbc.eu
RészletesebbenA nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései
A nagyvad által okozott mezőgazdasági vadkár ökológiai összefüggései Náhlik András Nyugat-magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Bevezetés Európa nagyon kevés országában van
RészletesebbenV. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei
27774 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 102. szám V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei A vidékfejlesztési miniszter 87/2011. (IX. 2.) VM rendelete az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
RészletesebbenBEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.
SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenV A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T
V A D V I L Á G M E G Ő R Z É S I I N T É Z E T Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, 2103 Gödöllő telefon: 28-522086, fax: 28-420189, email: css@ns.vvt.gau.hu Szakdolgozatok javasolt
RészletesebbenA mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése
A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése 1 A vadkár fogalma, értelmezése A vadkár: 75. (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas,
RészletesebbenDR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI
DR SOMOGYVÁRI VILMOS NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSI JAVASLATAI SZAKMAI NAP Székesfehérvár, 2014. november.27. Vélemények, javaslatok az erdőről, az erdő
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III.
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet http://fahiba.fmk.nyme.hu 11. Faanatómia Fahibák III. Mechanikai sérülések Mechanikai sérülések a hengeres fa sérülése a közelítés, választékolás,
RészletesebbenA vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség
A vad tulajdonjoga vadkárért való felelősség Konferencia 2014. Május 14. Dr. Pecsenye Csaba Vadak tulajdonjogának megszerzése Főszabály A vadak az állam tulajdonában vannak Kivétel Vadászterületen elejtett,
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenPest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes
Homokierdőssztyeppek speciális kérdései hatósági szempontból Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes Az erdészeti jogszabályi környezet 2009. évi XXXVII.
Részletesebben1996. évi LV. törvény. a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1. V. Fejezet
1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 1 V. Fejezet FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL
RészletesebbenERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenA NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság évi erdőgazdálkodási értékelése
A NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zártkörűen Működő Részvénytársaság 2012. évi erdőgazdálkodási értékelése 1. Általános információk A NYÍRERDŐ Zrt. (a továbbiakban: Társaság) Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-
RészletesebbenERDÉSZET. 3. 2. Erdőtelepítés
1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás
RészletesebbenTímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tímár Gábor Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság Kenderes Kata Eötvös Loránd Tudományegyetem A kritériumok szerepe a természetesség alakulásában avagy Mi rejtőzik az átlagok mögött? Célok, kérdések
RészletesebbenTermészetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén
Természetközeli erdő- és vadgazdálkodás az Ipoly mentén HUSK/1101/2.2.1/0352 sz., Közösen a természeti értékek megőrzéséért a Poľana és a Börzsöny területén" c. projekt nyitó konferencia 2012. 10.24. Társaságunkról
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter../... (..) VM rendelete
A vidékfejlesztési miniszter./.... (..) VM rendelete a nemzeti hatáskörben nyújtott egyes erdészeti támogatásokról szóló miniszteri rendeletek módosításáról A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint
RészletesebbenMennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete
Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Szent László Gimnázium Természettudományos Önképzőkör 2011. november 17. Ökológiai
RészletesebbenTájékozódási futás és természetvédelem. Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető
Tájékozódási futás és természetvédelem Vajda Zoltán Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság biológus osztályvezető Miért van szükség védett területekre? Élőhelyek pusztulása Klímaváltozás Lecsapolás Beruházások
RészletesebbenAz erdei avar széntartalmának becslése
Az erdei avar széntartalmának becslése Führer Ernő NAIK ERTI Szeminárium 3. Sárvár, 215. november 19. globális klímaváltozás TERMŐHELY- VÁLTOZÁS klímaparaméterek változása termőhelyi feltételek változása
RészletesebbenA természeti. sba zatkezelési. Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató március 27. Budapest
A természeti értékek számításba sba vétele az árvízi kockázatkezel zatkezelési térképek készk szítése se során Scheer Márta WWF-ÁIE tájékoztató 2014. március 27. Budapest Az értékelés s lépéseil Mit tekintünk
RészletesebbenA vadkár jogi megítélése az évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján
Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) III. A vadkár jogi megítélése az 1996. évi LV. törvény és végrehajtási rendelete alapján Kovács Imre Gödöllő 2019 Vadkármegelőzés és -becslés (SMKVB2306VN) III.
RészletesebbenP Európa: ország P Ázsia: 1 ország P Afrika: 2 ország P É-Amerika: < USA (10) < Kanada < Nyugat-Indiák. P D-Amerika < Argentína, Chile, Peru
Dámszarvas Nagyvadállományok hasznosítása A dám jellemzése P Elõ- és Kisázsiából származik < Európai és mezopotámiai v. perzsa dám 100000 éve élt Európában egy hasonló faj K-Macedóniában 4600-1900 évvel
RészletesebbenGöd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról
Göd Város Önkormányzat 35/2004. (XII. 10.) sz. Ök. rendelete Göd Nemeskéri park-kiserdő (hrsz. 1934.) Helyi természetvédelmi területté nyilvánításáról A természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. tv. 24.
RészletesebbenA Holládi erdő (HUDD20061)
A Holládi erdő (HUDD20061) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve EGYEZTETÉS ELŐTTI TERVEZET Csopak 2016. Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 8229 Csopak, Kossuth utca
RészletesebbenPopuláció A populációk szerkezete
Populáció A populációk szerkezete Az azonos fajhoz tartozó élőlények egyedei, amelyek adott helyen és időben együtt élnek és egymás között szaporodnak, a faj folytonosságát fenntartó szaporodásközösséget,
RészletesebbenVadkár-megelőzés és -becslés X. előadás
Költség (1000 Ft) Vadkár-megelőzés és -becslés X. előadás A hazai vadfajok állományainak alakulása. Az erdősültség szerepe a nagyvadfajok megjelenésében. Sűrűségfüggő hatások hazai nagyvadfajaink állományainál.
RészletesebbenTEREPI MÓDSZERTANI SEGÉDLET A VADONÉLŐ PATÁS FAJOK ERDEI ÉLŐHELYEKEN MEGFIGYELHETŐ HATÁSAINAK MÉRÉSÉHEZ
TEREPI MÓDSZERTANI SEGÉDLET A VADONÉLŐ PATÁS FAJOK ERDEI ÉLŐHELYEKEN MEGFIGYELHETŐ HATÁSAINAK MÉRÉSÉHEZ Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken. A projekt a SvájciMagyar
RészletesebbenNövényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI
Növényzet kínálatának és növényevők általi használatának vizsgálata Dr. Katona Krisztián, SZIE VMI 1 Alapkutatás MIÉRT ÉRDEKES? Vadállományok jóléte (igények felmérése, élőhely-fejlesztés) Vadkár-probléma
RészletesebbenNagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban
Nagyvadgazdálkodásunk helyzete és gondjai napjainkban Náhlik András Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani Intézet Erdőmérnöki Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Tartamosság vagy fenntarthatóság? Láng István
Részletesebbenfor a living planet "zöld energia"?
for a living planet Mennyire zöld z a "zöld energia"? A biomassza-hasznosítás természetvédelmi kockázatai Gulyás Levente természetvédelmi igazgató WWF Magyarország Tartalom 1. EFI tanulmány háttere 2.
RészletesebbenVértesi Erdészeti és Faipari Zrt. ELŐTERJESZTÉS. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére
Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. ELŐTERJESZTÉS a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2012. júniusi 28-i ülésére Tárgy: Tájékoztató az erdőterületek állapotáról, az erdőterületek fejlesztéséről, fenntartásáról,
RészletesebbenA jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben
A jövő erdőgazdálkodása a Szigetközben LIMP TIBOR 1. Az erdőgazdálkodás vízellátási, vízháztartási igényei A Szigetközben folyó erdőgazdálkodás jövőképének kialakítása során a jelenlegi kedvezőtlen ökológiai
RészletesebbenERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
ERDÉSZETI ÉS VADGAZDÁLKODÁSI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az erdészeti és vadgazdálkodási ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga részletes érettségi
RészletesebbenAz ökológia alapjai NICHE
Az ökológia alapjai NICHE Niche Meghatározás funkció ill. alkalmazkodás szerint a növény- és állatfajok élő és élettelen környezetükbe eltérő módon illeszkednek be ott a többi élőlénytől többé-kevésbé
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP II. tengely A földhasználat racionalizálása a környezeti és természeti értékek
RészletesebbenSZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez
SZINTVIZSGA FELADAT a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez Érvényes: 2013. szeptember 1-től, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai
RészletesebbenVadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás
SMKVB2013V N Tárgyfelelős: Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás 2+2 4 Dr. Heltai Miklós Vadföldgazdálkodás és vadtakarmányozás Vadtakarmányozás: speciális vadtakarmányok. Rügy, gally, lomb, fakéreg,
RészletesebbenCsóka György, Koltay András, Hirka Anikó és Janik Gergely
Erdővédelmi delmi aktualitások különös s tekintettel a Parkerdő terület letére Csóka György, Koltay András, Hirka Anikó és Janik Gergely Budapest 2011. június 9. Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi
RészletesebbenOKJ Erdésztechnikus
SZAKMAI PROGRAM Mezőgazdaság szakmacsoport XXXII. Erdészet és vadgazdálkodás ágazat OKJ 54 623 02 Erdésztechnikus Hatályos: 2016. szeptember 1-től ASZK PP16 SZP SZAKGIMNÁZIUM - ERDÉSZTECHNIKUS A szakképesítés
RészletesebbenA vidékfejlesztési miniszter. rendelete
A vidékfejlesztési miniszter /2010. ( ) VM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági területek erdősítéséhez nyújtandó támogatás igénybevételének részletes szabályairól
RészletesebbenProf. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete
Prof. Dr. Molnár Sándor NYME, FMK, Faanyagtudományi Intézet 7. Faanatómia A fatest makroszkópos szerkezete A fatest makroszkópos szerkezete A fatest makroszkópos szerkezete alatt a szabad szemmel és kézi
RészletesebbenA mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása
A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása Készítette: Ádám Dénes Okl. erdőmérnök Igazságügyi szakértő www.erdoszakerto.hu Tartalom Helyszín Domborzat Termőhely Erdőállomány
RészletesebbenFELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT
FELELŐSSÉG A VADKÁRÉRT, A VADÁSZHATÓ ÁLLAT ÁLTAL OKOZOTT KÁRÉRT, A VADÁSZATI KÁRÉRT, VALAMINT A VAD ELPUSZTÍTÁSÁVAL OKOZOTT KÁRÉRT 1996. Évi LV. Törvény V. fejezet 2017. A vadkár A vadászatra jogosult
RészletesebbenAz erdőterület nagysága, az erdőtelepítések eredményeként tovább növekedett.
Miniszteri tájékoztató Magyarország erdőállományának főbb adatairól az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 21. -ának (9) bekezdése alapján 1 Az erdővagyon
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem
Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori (Ph.D) értekezés tézisei FAFAJ-ÖSSZEHASONLÍTÓ KÍSÉRLETEK ÉRTÉKELÉSE Kondorné Szenkovits Mariann Sopron 2007 Doktori Iskola: Roth Gyula Erdészeti és Vadgazdálkodási
RészletesebbenEz megközelítőleg minden trofikus szinten érvényes, mivel a fogyasztók általában a felvett energia legfeljebb 5 20 %-át képesek szervezetükbe
ÉLŐ RENDSZEREK ENERGIAFORGALMA Az egyes táplálkozási (trofikus) szinteket elérő energiamennyiség nemcsak a termelők által megkötött energiától függ, hanem a fogyasztók energiaátalakítási hatékonyságától
RészletesebbenVIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.
VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így
RészletesebbenAZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE
Erdészeti Tudományos Intézet Ökonómiai Osztály - Sopron AZ AKÁCGAZDÁLKODÁS ÖKONÓMIAI ELEMZÉSE Kor, kor, vágáskor(kár?). Nagy I. Marosi Gy. Juhász I. Vizsgálat célja A tervezett vágáskoroknak legalább a
RészletesebbenKörnyezeti Nevelési Program. Arcus Környezetvédı Egyesület. Topolya
Sihelnik József okleveles természetvédelmi mérnök Suturović Edita okleveles bilógus Arcus Környezetvédı Egyesület Környezeti Nevelési Program Arcus Környezetvédı Egyesület Topolya Alapfogalmak Környezetvédelem:
RészletesebbenAz erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP )
Az erdei ökoszisztémák ellenálló képességének és környezeti értékének növelését célzó beruházások (VP5-8.5.1-16) A pályázat célja a magasabb természetességi állapotú erdők és ezáltal jobb ellenálló képességű
RészletesebbenKérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető
Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ -gazdálkodás Nagy Gábor területi osztályvezető Mi is az erdő? Olyan szárazföldi környezeti rendszer, amelyben egymásra is tartós hatást gyakorló fák, cserjék, egyéb
RészletesebbenTervezet. az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről. (közigazgatási egyeztetés)
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1363/2007. Tervezet az Abaújkéri Aranyos-völgy természetvédelmi terület létesítéséről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2007. július I. A döntési javaslat
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1313/2008. Tervezet a Tállyai Patócs-hegy természetvédelmi terület természetvédelmi kezelési tervéről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2008. november
Részletesebbenterület biológiai sokfélesége. E fajok használatával tehát közvetett módon is növelhető a biztosítanak más őshonos fajok számára.
Mi az a Natura 2000? Az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy összefüggő, európai ökológiai hálózat. Célja, hogy természetes élőhelytípusok, vadon élő állat-, illetve növényfajok megóvásán keresztül
Részletesebben19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet. a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről
19/2007. (VI. 1.) KvVM rendelet a Márkházapusztai fás legelő természetvédelmi terület létesítéséről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. (1) bekezdés a) pontjában, valamint 85. b) pontjában
RészletesebbenS Z I N T V I Z S G A F E L A D A T
S Z I N T V I Z S G A F E L A D A T a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez, a 41/2013. (V. 28.) VM rendelettel kiadott szakmai és vizsgáztatási
RészletesebbenA folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások
A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások Standovár Tibor ELTE Növényrendszertani Ökológiai és Elméleti Biológiai Tanszék Sopron, 2013. február 20. Pro
RészletesebbenEgységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5.
Egységes szerkezetbe foglalta: Valentovics Beáta jegyző Egységes szerkezetbe foglalás ideje: 2014. december 5. Jászszentlászló Község Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2011. (IX.15) önkormányzati
RészletesebbenMiért kell az erdők természetességével foglalkozni?
Miért kell az erdők természetességével foglalkozni? Standovár Tibor Eötvös Loránd Tudományegyetem Növényrendszertani és Ökológiai Tanszék Előadás tartalma I. Miért kell foglalkozni a természetesség mérésével?
Részletesebbenr. Varga Gyula gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd Iharos Zsitfa Barcs SEFAG Zrt.
z üzemi vadgazdálkodás tervezése, jellemzői Költségek és hozamok a vadgazdálkodásban r. Varga Gyula % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 gím dám őz vaddisznó összesen Zselic Kaposvár Szántód Lábod Segesd
RészletesebbenA mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei)
A mezőgazdasági vadkár Magyarországon (Alakulásának és összefüggéseinek kérdései, valamint a megoldás lehetőségei) Bleier Norbert SZIE-VMI A térített mezőgazdasági vadkár (eft) Vadgazdálkodási kárbecslés
Részletesebben