Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

Átírás

1 Vadkármegelőzés és vadkárbecslés

2 Az erdei vadkárok felvételezése, a kárérték számítása. Az erdei vadkár megállapítása. A mennyiségi és minőségi kár.

3 Az erdei vadkár becslése Az erdei vadkár megítélésének speciális tényezői: az erdőgazdálkodás hosszú termelési ciklusa, az erdőgazdálkodás fő fafajainak, a tölgyek és a bükk periodikus magtermése, az erdőben a vadkár miatt bekövetkező elegyarány- és állományszerkezet változás, és ennek következményei.

4 Az erdei vadkár becslése Az erdei vadkár megítélésének speciális tényezői: az egyes károknak az erdő teljes vágáskorára történő kihatása, az évek múlva bekövetkező, vagy észlelhető másodlagos károk, a mennyiségi és a minőségi vadkárok közötti összefüggések, a vadkárok miatt az erdő fatermesztési funkcióján kívül, az egyéb funkcióinak betöltésében bekövetkező változások.

5 Minőségi kár A rügyek, hajtások lerágásából, a kéreg kis mértékű hántásából, rágásából keletkezik. Lombos fafajoknál az oldalhajtások kismértékű lerágása, a csúcsrügy egyszeri károsítása minőségi kár. A rendszeresen visszatérő rágásból mennyiségi kár lesz. Fenyőfajoknál a csúcshajtás, csúcsrügy elpusztítása inkább mennyiségi kár.

6 Mennyiségi kár Az egyes csemeték, fák elpusztultak, vagy normális fejlődésük a továbbiakban nem biztosítható, ezért azokat el kell távolítani, és pótolni kell. Nem mennyiségi kár az erdősítésben (erdőben) a néhány egyedre kiterjedő nagymérvű, akár pusztulást okozó kár. Amennyiben az erdősítés záródását, fejlődését a visszamaradó egyedek biztosítják, az elpusztult (nyomorgó) néhány egyed nem jelent tényleges kárt.

7 A kárértékelés lépései általában 1) Meg kell állapítani a károk jellemzőit. 2) Fel kell deríteni az okot, vagy okokat. 3) Meg kell nevezni a kárt okozó természetes, vagy jogi személyeket, amennyiben ez lehetséges. 4) Ki kell dolgozni az adott helyzetnek, helynek megfelelő terepi kárfelvételi metodikát. 5) El kell végezni a károsított faállomány mennyiségi (terület, fatérfogat, darab, faválaszték) és minőség szerinti felvételét természetes egységben.

8 A kárértékelés lépései 6) Az érvényes árjegyzékek, normatívák, üzemi adatok stb. segítségével fajlagos értékek, költségek levezetése. 7) A fajlagos értékek és a naturális egységben megadott mennyiségek alapján a halmozott pénzbeni összegek meghatározása. 8) Az alkalmazott etalon megválasztása és ennek pénzbeni értékelése. 9) A károsodás során felmerült többletköltségek meghatározása.

9 A kárértékelés lépései 10) Az etalon és a károsodott állományérték különbözetének megállapítása. 11) Az értékkülönbözet és a többletköltség összegezésével a teljes kárérték levezetése. 12) A különböző, az eset kapcsán kiemelendő ökonómiai összefüggések (jövedelmezőség, gazdasági hatékonyság, ökonómiai küszöb, stb.) felderítése, kárenyhítési javaslatok megfogalmazása.

10 A vadkárbecslés alapelve A nem károsodott és a károsodott állományok értékkülönbözete adja a kárérték nagyobb részét. Ehhez a többlet költségeket (védelem, kárszámolás, kárfelmérés) hozzá kell adni. Ez a megközelítés azonban kizárja azokat a kárelemeket, amelyek nem erdőrészlet szintjét, hanem erdőállomány, erdészet vagy erdőgazdaság szintjén következnek be.

11 Az erdei vadkár megállapítása Helyszíni mennyiségi felvétel, ami lehet teljes körű vagy mintavételes. Fontos: olyan mintavételi eljárás szükséges, amelynek munkaigénye akkora, hogy azt a gyakorlatban is elvégezzék. (Egy átlagos kiterjedésű erdőrészletre fordított idő ne legyen több egy munkanapnál.) A felmérés után következik a kárérték kiszámítása.

12 A mennyiségi és minőségi vadkár ökonómiai szempontú összefoglalása S=ÁKÉ x -ÁKÉ s +K véd +K hely -H Ahol: S=a fállományban okozott mennyiségi/minőségi kár ÁKÉ x =a faállomány értéke szabályos fejlődés esetén ÁKÉ s = a károsított faállomány értéke K véd = kényszerű védekezési költségek K hely = kényszerű helyreállítási költségek H =esetlegesen nyert hozamok értéke

13 Az erdei vadkár megállapítása Makk felszedéséből adódó kár: Kerített és kerítetlen mintaterületek a makk mennyisége alapján. Terveztünk-e újulatot a termésből vagy nem? Ha nem akkor csak a makk (módosított) piaci árával számolunk. Ha terveztünk természetes újulatot és az nem valósulhat meg akkor a többlet költségekkel és a jelentkező további hátrányokkal (pl.: idegen szaporító anyag) is számolnunk kell.

14 Az erdei vadkár megállapítása Újulatban és erdősítésben keletkező mennyiségi kár: a pótlást igénylő csemete hiány. A mennyiséget mintavételes eljárással kell megállapítani. Ha a károsítás után a szükséges számú csemete megtalálható az erdősítésben, vadkár nem számítható fel.

15 Az erdei vadkár megállapítása A károsított terület bejárása, leválasztása az egészséges erdőterületről. A területet térképen is jelölni kell. Meg kell állapítani a károsított terület nagyságát. A mennyiségi kárral érintett és üres területeket, ha azok jól behatárolhatóak, szintén le kell határolni. Ha ez nem lehetséges mintavételi pontokon kell a záródáshiányt megállapítani. Mintaterületeket jelölünk ki a minőségi kár meghatározásához.

16

17

18

19 Mintaterületek kijelölésének szempontjai Mesterséges felújítás esetén, ha a sorok jól elkülöníthetőek egymástól, soros mintát célszerű venni. A mintát egy sorban vesszük, 10 m hosszan. Egy minta így a sortávolság 10-szeresének megfelelő területet reprezentál. A csemetéket egyenként értékeljük. A mintaterületen belül fafajonként átlagmagasságot is megállapítunk.

20 Mintaterület kijelölése Természetes felújítás esetén, és akkor, ha az ültetési sorok nem különíthetőek el jól, körös mintát veszünk. A kör területe 10 m 2 legyen, amit egy 1,78 m hosszúságú rúddal jelölhetünk ki. A körön belül kerülő csemetéket egyenként értékeljük, fafajonként. Így az elegyarányt és a csemeteszámot is megkapjuk a mintakörön belül. Külön fel kell tüntetni a záródás hiányt (az üres területek nagyságának megállapításához mennyiségi kár).

21 Természetes felújítás esetén előfordul a túl magas csemeteszám / mintakör: csemete / mintaterület a minősíthetőség felső határa, probléma, hogy melyek voltak már értékelve és melyek nem, jelöléssel időigényesség, kisebb mintaterület kialakítása - magas csemetelétszám (100 db/mintaterület)- megmarad az elkülönítési probléma, Megoldás: először megállapítjuk az egyes fafajok elegyarányát. fajonként egy képzeletbeli mintafát választunk, ami alapján a károsítás átlagos mértékét jellemezzük. Az elegyarány megállapítását a rúd mentén -azzal körbefordulvafigyeljük a csemetéket. Túlbecslés lehet a termetesebb csemeték és a leveles csemeték javára. a kimagasló csemeték szinte mindig meg vannak rágva, míg a kisméretűek nem.

22 A szükséges mintavételek száma Terület (ha): < < Természete felújítás Mestersége felújítás Fiatalos A szubjektivitás elkerülése érdekében érdemes egy rácsháló alapján elhelyezni a mintavételi helyeket a területen.

23 A rágáskár értékelése A többször rágott faállomány nem éri el a korának megfelelő magasságot: a meglévő n korú állomány csak k korúnak látszik az ebből adódó kárt a két különböző korú állomány értékének különbségéből számítjuk. S = Én Ék (S= kárérték a növekedés elmaradásából) A visszarágott faállomány minősége is rosszabb, ezt a kárrészt csak a csemeték minősítése révén lehet megállapítani.

24 A rágáskár értékelése (Márkus-féle eljárással) Az egyedek felső harmadában becsüljük a rágáskárt. A vezérhajtás ép, oldalhajtáson elenyésző rágás 1 súlyszám. A vezérhajtás ép, a felső harmad oldalhajtásai jelentősen rágottak 2 súlyszám. A vezérhajtás sérült, de regenerálódott, az oldalhajtások erősen rágottak 3 súlyszám. Ismételten visszarágott, torz fácska, növekedésben elmaradt 4 súlyszám. Agyonrágott, elhaló 5 súlyszám.

25 A rágáskár értékelése Véletlenszerűen kiválasztott egyedes minta a károsított területen. Egyedi minősítés, majd súlyozott átlag. Ez alapján minőségi osztályok: Alig károsított (0-2, minőségi szorzó 0.90) Gyengén károsított (2.1-3, minőségi szorzó 0.85) Közepesen károsított (3.1-4, minőségi szorzó 0.75) Jelentősen károsított (4.1-5, minőségi szorzó 0.60)

26 A rágáskár értékelése A minőségi szorzókat egyenes arányosítással közbesítjük (pl.: 3.5 súlyszám 0.80 minőségi szorzó) Majd a minőségi szorzókkal dolgozunk tovább. Az etalon faállomány értékét megszorozzuk (1 - a minőségi szorzó), így megkapjuk a károsítás értékét.

27 A rágáskár értékelése Az adott vegetációs időszakhoz tartozó kár megállapítása érdekében: El kell különíteni a mennyiségi és a minőségi kár területét. A minőségi kár területéből meg kell állapítani, hogy mekkora területen történt ebben a vegetációs ciklusban is károsítás, és mekkora a régebben károsított terület aránya.

28 A rágáskár értékelése Meg kell állapítani az éves és a kumulált kár károsítási érték-számát. Becsülni kell a rágáskép alapján a jövőre vonatkozó becsült hatásokat (növekedés elmaradás, minőségromlás). A vadkáron kívüli kárjelenségek hatását el kell különíteni.

29 A kárkép alapján megállapítandó jellemzők (a) Az eddigi növedékkiesés, az állomány valódi és gazdasági kora közötti különbségből. (b) A múltban történt rágásból adódó minőségi romlás. (c) A mostani (jelen vegetációs ciklusban történt) rágásból becsülhető hatás a jövőbeni növedékre. (d) A mostani rágásból adódó minőségi romlás. A (b) és (d) értékelése az öt osztályos minősítés alapján + a régi és a mostani rágás kumulált hatása. Így 3 értékelő számmal jellemezve egy-egy csemete.

30 A rágáskár megállapítása során a következő kártényezőket kell figyelembe venni és elkülöníteni az előzőek alapján: 1. A vadrágás miatt a múltban bekövetkezett növedékkiesés pénzben kifejezett értéke. 2. A múltban történt vadrágás miatti minőségromlásból adódó kár. 3. A mostani vadrágásból adódó minőségi romlás értéke.

31 A rágáskár megállapítása során a következő kártényezőket kell figyelembe venni: 4. A mostani rágás miatt a jövőben valószínűsíthetően kieső növedék jelenértéke. 5. Szerkezetromlásból (elegyarány változás) eredő kár értéke. 6. Az egyéb, nem kívánt tevékenységek költsége, védekezési költségek, vadkár miatti bírságok értéke is a kár része.

32 A mintavétel alapján kiszámítandó adatok 1) Elegyarány: Az értékelt fafajok aránya az összes felvett csemete számához képest. 2) Az egyes fafajok átlagos minőségi súlyszáma: az egyes mintaterületeken belüli átlagos súlyszámok átlaga fafajonként. Mindhárom jelzőszám esetén kiszámítandó. 3) Az állomány minőségi súlyszáma: az egyes fafajok átlagos minőségi súlyszámainak elegyaránnyal súlyozott átlaga. Szintén mindhárom jelzőszámra kiszámolni.

33 A mintavétel alapján kiszámítandó adatok 4) Az állomány valódi kora: az E-lapok és az üzemtervi lapok valamint a terepi tapasztalatok segítségével állapítható meg. (Tőátmérő.) 5) Az állomány gazdasági kora: a terepen mért átlagmagasság segítségével a fatermési modelltáblák segítségével állapítható meg. 6) Üres, pótlást igénylő terület nagysága: a mintavétel során felvett üres területek nagyságát arányítjuk a minták teljes területéhez és ez alapján az egész területre is kivetítjük.

34 Az erdei vadkár megállapítása Kéregsérülésből származó károk. Állapotfelvétel mintavétellel. Az összes törzs 2-5%. A seb nagysága a törzskerület hányadába: nincs (súlyszám 1) - 1/8 gyenge (súlyszám 2) 1/8-¼ közepes (súlyszám 3) ¼- ½ jelentős (súlyszám 4) ½ - erős (súlyszám 5) Súlyozott átlagot számolunk, majd a minőségi szorzókkal dolgozunk tovább.

35 A darabszámmal súlyozott átlag alapján A súlyozott minőség száma A károsítás foka Osztály jele Minőségi szorzó 1,1-2 Alig károsított A 0,90 2,1 3 3,1 4 4,1-4,5 Gyengén károsított közepesen károsított Jelentősen károsított B 0,77 C 0,60 D 0,36 4,5-5 Erősen károsított E 0,20

36 A kár érték kiszámolása Az egyes minőségi osztályokba sorolt faállományok állományértékét megkapjuk, ha az etalon faállomány értékét megszorozzuk a minőségi szorzóval. Az összes kár egyenlő a minőségromlásból adódó kár, illetve a kényszerűen felmerült együttes költségek összegével.

37 Mintaterület kijelölése Kéregsérülésből adódó kár esetén körös mintát veszünk. A kör területe 100 m 2 legyen, amit egy 5.64 m hosszúságú rúddal jelölhetünk ki. A körön belül kerülő egyedeket egyenként értékeljük, fafajonként. Így az elegyarányt és a törzsszámot is megkapjuk a mintakörön belül. A mintavételek száma:

38 Mintavétel után kiszámítandó: Elegyarány: A fafajok által elfoglalt területet mintapontonként becsüljük és az egész erdőrészletre átlagértékeket vezetünk le. Az egyes fafajok átlagos minőségi súlyszáma: az egyes mintaterületeken belüli átlagos súlyszámok átlaga fafajonként. Mindhárom jelzőszám esetén kiszámítandó. Az állomány minőségi súlyszáma: az egyes fafajok átlagos minőségi súlyszámainak elegyaránnyal súlyozott átlaga. Kiszámítandó mindhárom jelzőszám esetében. Üres, mennyiségi kárt szenvedett terület nagysága: az erdőrészletre kiszámítjuk az üres terület nagyságát.

39 Az erdei vadkár megállapítása Töréskárok Mennyiségi kárként kezeljük, ha az erdősítésben visszamaradó tőszám, illetve a károsítás területi kiterjedése eléri azt a határt, ami a termőhely termőképességének kihasználatlanságát okozza. Fafajszerkezet módosulása elegyarány változása is kár, amely érvényesíthető. Ha csak növekedési problémák lépnek fel (zászlós, torz egyedek) értékelni kell az ebből adódó hozamkiesést.

40 A védekezés és kárelhárítás költségei A kényszerű védekezési költségek körébe sorolható minden olyan tevékenység, ami a vadászható vadfajok károsításának elhárítását szolgálja. Előfordulhat, hogy az összes érvényesíthető kár nagyobb hányadát e kárelemek adják. Csak olyan védekezési eljárások költségei háríthatók át, amelyek megfelelő hatékonyságúak, az adott helyzetben reálisan felhasználhatók. A rosszul kiválasztott vagy kivitelezett védekezési forma gazdálkodói hibának tekinthető, ami miatt keletkező kár a gazdálkodót terheli.

41 A védekezés és kárelhárítás költségei A kárelhárítás költsége szintén nem kívánt tevékenységből ered. Az erdőgazdálkodóra kiszabott bírságok, szankciók. Amennyiben a vadkárra visszavezethető okokból következett be olyan szankció, ami a gazdálkodót sújtja, az, mint nem kívánt költség, az okozóra áthárítható. A kárbecslő szakember fontos feladata az, hogy megállapítsa a fentebb megfogalmazott szempontok alapján, hogy a kártérítési igény jogos-e.

42 A vadkár elleni védekezés a Vtv. törvény értelmében a vadgazdálkodó feladata, az erdőgazdálkodónak csak közreműködési kötelezettsége van. Ezért a másik lehetséges út a kármegelőzés kivitelezése során, hogy a kárelhárító intézkedéseket a vadgazdálkodó végezze. Ebben az esetben nincs probléma a költségmegosztás terén, hiszen a törvény szerinti arányban (95%) a vadgazdálkodót terheli a kár, aminek fogalmába a védekezés is beletartozik. Ilyen esetben a nem megfelelő technológia alkalmazása esetén keletkező kár szintén a vadgazdálkodót terheli.

43 Erdővédelmi bírság kiszabása a vadgazdálkodóra (erdészeti hatóság): ha a vad olyan hosszú távra kiható kárt okoz, amelyet szabályozott kártérítési eljárás során nem lehet téríteni. A Vhr (1) A tv ának (3) bekezdése alapján: a termőhelyi adottságoknak megfelelő természetes erdei életközösség kialakulásának, fennmaradásának veszélyeztetése vagy megakadályozása, az erdő talajának, az erdei életközösség más fontos elemének tartós veszélyeztetése, károsítása, a faállomány fejlődését, minőségét vagy egészségi állapotának hosszabb távra kiható káros befolyásolása, az erdő természetes felújításának akadályozása.

44 Kiemelten fontosak azok a káros hatások, amelyek pénzben kifejezhető értéke jelenleg nem megoldott. Az erdő infrastrukturális szolgáltatásainak biztosítása. (Az erdő infrastrukturális szolgáltatásai: Környezeti funkciók; Rekreációs funkciók; Szociális funkciók; Védelmi funkciók) Kiemelten az erdő környezet- és természetvédelmi funkciója. A biodiverzitás csökkenése (nem fejezhető ki egyetlen mutatóban). A természetes egyensúly megbomlásának számos jele bizonyíthatja azt. Pl.: A természetes felújítások elmaradása. Pl.: Egyes növény és állatfajok előfordulásának hiánya. Azok a káros hatások is, amelyek erdőállomány szinten kalkulálhatók: Az erdőállomány-szerkezet hátrányos alakulása, korszerkezetének megbomlása, a termelési ciklusok nem kívánt módosulása, és az ebből eredő, az erdő természeti járadékát csökkentő hatások, illetve az erdészeti igazgatás által kiszabott bírságok, korlátozások.

45 Fontos a kárigények érvényesítése, amelynek következetes alkalmazása, mind az erdő és vadgazdálkodó részéről a kármegelőzés irányába hat és felhívja a figyelmet az erdő és vadállomány iránti együttes felelősségre.