A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése

Átírás

1 A mezőgazdasági vadkár fogalma, értékelése, becslése 1 A vadkár fogalma, értelmezése A vadkár: 75. (1) A jogosult az e törvényben foglaltak alapján köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, valamint a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántóföldön, az erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kár öt százalékot meghaladó részét (a továbbiakban együtt: vadkár). (2) A vadkár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult, és akinek vadászterületén a károkozás bekövetkezett, illetőleg akinek vadászterületéről a vad kiváltott. (3) 182 A vadászható állat által okozott kár /A. 184 A jogosult a vadászható állat által okozott kárért való felelősség Polgári Törvénykönyvben foglalt szabályai alapján köteles a mezőgazdálkodáson és erdőgazdálkodáson kívül másnak okozott kárt megtéríteni. 2 1

2 Mezőgazdasági vadkár Vhr 82. (2) A Vtv. 75. (1) bekezdésének alkalmazásában mezőgazdaságban okozott vadkár a vad táplálkozása, taposása, túrása vagy törése következtében a szántóföldön, a gyümölcsösben és a szőlőben a mezőgazdasági kultúra terméskiesését előidéző károsítás. A gyümölcs-, illetve szőlőtelepítésben bekövetkezett vadkár pénzértékét a pótlás mértékének arányában kell meghatározni. 3 A mezőgazdasági vadkár Károsítás módozatai, félesége: a vad legelése, termés elfogyasztása, növénykultúra taposása, túrása, törése Szőlőben, gyümölcsösben terméskiesést előidéző károsítás Vadkárbejelentés: a föld használója köteles a károsodás, vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni. A föld használója igényelheti a kár megtérítését a kár bekövetkeztétől folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől számított 30 napon belül (Határidőmulasztás esetén igazolásnak van helye) 4 2

3 A mezőgazdasági vadkár Fontos, hogy a föld használója a kárt annak bekövetkeztekor haladéktalanul jelentse, mert bizonyos kárképek időjárási, biológiai, stb. hatásokra módosulhatnak, megsemmisülhetnek A vadkárt a jogszabályi előírások szerint az alábbi időszakokra lehet bejelenteni, igényelni az egyes mezőgazdasági kultúrák esetén: a) őszi gabona október 1.-augusztus 15. b) tavaszi gabona április 1.-augusztus 1. c) kukorica április 15.-november 30. d) burgonya április 15.-október 15. e) napraforgó, szója április 15.-szeptember 30. f) borsó március 1.-augusztus 30. g) szőlő, gyümölcsös egész évben 5 (3) A Vtv. 81. (3) bekezdésének alapján a települési önkormányzat jegyzője által kirendelhető szakértők névjegyzékét a vadászati hatóság állítja össze, és azt a települési önkormányzatok jegyzőinek rendelkezésére bocsátja. (4) A kárbecslés időpontjáról és helyéről - az azon való részvétel céljából - a jegyző az érdekelteket értesíti. (5) A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a vadkár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni. 6 3

4 Vtv 81. (2) Ha a károsult és a kárért felelős személy között az (1) bekezdés szerinti közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a kár megtérítéséről és a kártérítés mértékéről, és a károsult kárának megtérítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, a károsult a károkozás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) nyolc napon belül írásban vagy szóban kérelmezheti a károsult és a kárért felelős személy közötti egyezség létrehozására irányuló kárbecslési eljárás lefolytatását. A határidő elmulasztása esetén a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti igazolási kérelemnek van helye. (3) A kár megállapítását a miniszter által rendeletben meghatározott képesítéssel rendelkező kárszakértő (a továbbiakban: szakértő) végezheti. A szakértőt a jegyző öt munkanapon belül rendeli ki. 7 (4) A kár becslését - a miniszter által rendeletben megállapított egyszerűsített vadkárbecslési szabályok szerint - a kirendeléstől számított öt munkanapon belül kell lefolytatni. A kárbecslést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes bejelentés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt a bejelentő terhére kell figyelembe venni. (5) A szakértő köteles a kárbecslésről készült jegyzőkönyvet haladéktalanul átadni a jegyzőnek. A jegyző a szakértői vadkárbecslési jegyzőkönyvben foglaltak alapján egyezség létrehozását kísérli meg a felek között a kár megtérítésére vonatkozóan. 8 4

5 (6) Ha a felek között kötött egyezség megfelel a jogszabályokban foglalt feltételeknek, nem sérti a közérdeket, mások jogát vagy jogos érdekét, valamint tartalmazza a kötelezett kártérítésre vonatkozó kötelezettségvállalását, a felek által előlegezett eljárási költség felek általi viselését, a kártérítés (eljárási költség) összegét és pénznemét, a teljesítés módját és határidejét, a jegyző az egyezséget határozatba foglalja és jóváhagyja. (7) Ha a felek között nem jött létre egyezség vagy az nem hagyható jóvá, a jegyző az eljárást megszünteti. (8) A károsult az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül kérheti a bíróságtól kárának megtérítését. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. 9 (Bleier, 2014 nyomán) 10 5

6 (Bleier, 2014 nyomán)

7 (Bleier, 2014 nyomán) 13 (Bleier, 2014 nyomán) 14 7

8 (Bleier, 2014 nyomán) 15 (Bleier, 2014 nyomán) 16 8

9 Buzgó, (Bleier & Szemethy, 2003) 18 9

10 (Bleier, 2014 nyomán) 19 (Bleier, 2014 nyomán) 20 10

11 (Bleier, 2014 nyomán) 21 (Bleier & Szemethy, 2003) 22 11

12 (Bleier, 2014 nyomán) 23 (Bleier, 2014 nyomán) 24 12

13 (Bleier, 2014 nyomán) 25 Legfelsőbb Bíróság BH P484/2002.sz. Bírósági Határozat : A föld használóját és a vadászatra jogosultat egyaránt terheli a vadkárelhárítási, kármegelőzési kötelezettség, ennek költségeit fele-fele arányban kell viselniük [Ptk. 340, évi LV. Tv. 79. (1) bek. a) pont] 26 13

14 A Legfelsőbb Bíróság Elvi határozata 2010/2139. A föld használóját és a vadászatra jogosultat egyaránt terheli a vadkár-elhárítási, kármegelőzési kötelezettség, amelynek költségeit - erre irányuló megegyezés hiányában - egyedileg, az ügy összes körülményének mérlegelésével megállapított mértékben kell viselniük. A jogszabályi előírásoknak megfelelő együttműködés eredményeként, utólagos elszámolási kötelezettség nélkül közösen megvalósított beruházás azt bizonyítja, hogy a felek között - legalábbis hallgatólagos - megállapodás jött létre a költségek viseléséről (1996. évi LV. tv. 79., évi LIV. tv. 46., Ptk ). 27 A vadkár érvényesítése Legegyszerűbb eset: a vadászatra jogosult és a föld használója szakértővel vagy anélkül megegyeznek a kár mértékében és pénzbeli értékében Közigazgatási eljárás keretében: a településileg illetékes jegyző a vadászati hatóság által kijelölt szakértők jegyzékéből (mindkét fél számára elfogadható) szakértőt rendel ki a keletkezett kár és értékének megállapítására Polgári peres úton 28 14

15 A mezőgazdasági vadkár Kárformák A, Nem közvetlenül a terményben okozott károk ( zöldkárok ) Friss vetések károsítása Kitett kultúrnövények: kukoricavetések, napraforgó, dinnye, cirok, borsó Kárt okozó vadfajok: Vaddisznó, fácán, kertészeti növények szikleveles állapotában a mezei nyúl 29 Kárforma, kárkép: a vaddisznó a kukoricavetésre rátalálva akár több tíz méteren keresztül túrja a sort, az elvetett magot felszedi -hasonló kárkép alakul ki napraforgóban és borsóban -fácános vadászerdők mellett a fácán is kiszedegetheti az elvetett magokat - jellegzetes mezei nyúl-kártétel a dinnye, káposzta és egyéb kertészeti kultúrák palántáinak megrágása 30 15

16 Taposási, túrási és legelési (rágási) károk Kitett kultúrnövények: őszi vetésű gabonákban taposás, tavaszi vetésűekben és gyepterületeken túráskár, kukorica, napraforgó, szőlő és egyéb zöld növények legelése-rágása a fejlődési időszakban Kárt okozó vadfajok: Szarvas, dám, őz, muflon, vaddisznó, a mezei nyúl és a vadliba-fajok 31 Kárforma, kárkép: az őszi vetésű gabonatáblák kelő növényei jó zöldtakarmányt jelentenek a vad számára. A felázott talajon a sár a vad csülkére tapad, ez jelentős tőhiányt eredményezhet - tavaszi vetésű gabonában a túráskár előveteményre (kukorica) vezethető vissza - Gyepterületek túráskára gilisztázással magyarázható - Zöld növényi részek legelése egész éven át jellemző, erős károkat okozhat - Vadludak legelése, ürülék káros hatása őszi gabonában 32 16

17 33 B, Terményben okozott károk Termény és termés elfogyasztása Kitett kultúrnövények: szinte minden termesztett kultúrnövény Kárt okozó vadfajok: Térítésre kötelezett az öt nagyvadfaj, a mezei nyúl és a fácán károkozása (vadlúd pl. nem!) 34 17

18 Kárforma, kárkép: a korábbiakban említett fejlődési stádiumban történő károsítás a vegetációs víz érdekében gyakori, s a termést is károsítja, ha a szárat (kukorica, napraforgó) éri a kár -kalászok fogyasztása a tábla szélein és a takarást adó völgyekben, suvadásokban kifejezett, a táblák belsejében csak a váltók mellett figyelhető meg - fontos tényező lehet a termesztett növény fajtája (toklászos búza-kopasz búza)

19

20 Kárforma, kárkép: A kukorica elfogyasztása a szarvasfélék, a vaddisznó, helyenként az őz és a muflon károkozása - a megbontott csöveket a fácán is tovább fogyasztja - károsíthat a borz és a varjúfélék is, de ezek károkozását nem lehet az általános vadkártérítéssel kezelni Fontos a csülöknyom megfigyelése, hogy a kárt mely vadfaj okozta A leeső bagó egyértelműen a vaddisznóra utal, akárcsak a félbeharapott csövek magas száma Napraforgóban elsősorban a szarvas okoz kárt a tányérok kikaparásával

21 B, Terményben okozott károk Betakarítást gátló károk Kitett kultúrnövények: szinte minden termesztett kultúrnövény Kárt okozó vadfajok: Értelemszerűen az öt nagyvadfaj Kárforma, kárkép: nagy gondot jelenthet, ha nagyüzemi kukoricatáblákban zajlik le a szarvasbőgés 41 - a vágóasztal nem tudja felvenni a földre kerülő szárakat, a leszántásra kerülő csövek másodlagos kárt indukálnak az utóveteményben - A napraforgótáblákban hasonló károk keletkeznek - Váltók okozta taposási károk, még olyan esetben is, amely növényt a vad nem fogyasztja -az érett termés (pl. magpaprika, stb) lerúgásával is kárt okozhat 42 21

22 Előzetes vadkárbecslés -Állapotrögzítő kárbecslés: a fenológiai állapotnak megfelelően -növény fejlődési állapota -kárt okozó vadfaj -károsítás mértéke, területi lehatárolása - mintaterületek kijelölése -egyéb tényezők rögzítése Végleges kárbecslés -károsítás mértéke -egységnyi terméshozam -értékesítési ár -egyéb költségek 43 MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK ELŐZETES BECSLÉSE (Jegyzőkönyv) Készült: (károsult)... vadkár ügyében. Jelen vannak alulírottak: 1. Vadkárral érintett területek a) a... fekvő...-val bevetett... ha... m2 területű ingatlanból... ha... m2 területen, b) a... fekvő...-val bevetett... ha... m2 területű ingatlanból... ha... m2 területen, c) A kárbecslő megállapítása szerint a terméseredményt a következő tényezők befolyásolják: a) alatti esetben...%-ban......%-banvadkár...%-banb) alatti esetben...%- ban......%-banvadkár...%-banc)...3. A vadkárt... vad okozta. 4. A károsult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette: A vadászatra jogosult a szakértő megállapítása szerint a következő vadkárelhárító intézkedéseket tette: Mikor következett be a vadkár: A vadgazdálkodó egység megnevezése:... kódszáma:... Kelt:...,... év... hó... napján... kárbecslő A felek a jelenlévő képviselőinek a szakértő fenti megállapításaira tett esetleges észrevételei: Kelt:...,... év... hó... napján... képviseletében... aláírás... képviseletében... aláírás 44 22

23 MEZŐGAZDASÁGI VADKÁROK VÉGLEGES BECSLÉSE (Jegyzőkönyv) Készült: (károsult)... vadkár ügyében. Jelen vannak alulírottak: 1. A vadkárral érintett területek a) a... dűlőben fekvő...-val bevetett... ha... m2 területű ingatlanból... ha... m2 területen, b) a... dűlőben fekvő...-val bevetett... ha... m2 területű ingatlanból... ha... m2 területen, c) Az állapotminősítési átlag termésére vonatkozó adatok alapján a vadkár mértéke (árutőzsdei átlagár, illetve ennek hiányában a becsült értékesítési ár - levonva a termény betakarítási, tisztítási, tárolási és szállítási költségét): a) alatti esetben...%... t... kg,... Ft, értéke b) alatti esetben...%... t... kg,... Ft, értéke c)... Összesen:... Ft 3. A kárbecslő véleménye szerint az összes kárigény (levonva a termelő esetleg felróható magatartása következtében előállott kár)... Ft. Kelt:...,... év... hó... napján kárbecslő Kárbecslés alapadatai -tulajdonos személye, táblaméretek, művelési ág (tulajdoni lapról) -vadászatra jogosult alapadatai -térképi beazonosítás, tábla befoglaló méretei -termesztési technológia alapadatai (vetésidő, fajta, sortáv, tőtáv, agrotechnika -kárelhárítás eddigi adatai (vadkárátalány, védekezés mindkét fél részéről stb.) -terület és vadállomány összefüggései -ivóhely, dagonya -erdő közelsége -vad mozgása, migrációs útvonalak 46 23

24 Kárbecslés lefolytatása -kárbecslési útvonal megválasztása -felvételi módszer kiválasztása -szegélykár, belső kár elválasztása, lehatárolása (akár térképen!) -hozam megállapítása (egyeztetés, alku stb.) 47 Szubjektív, sokéves tapasztalaton alapuló módszer Csak teljes bizalom esetén végezhető 48 24

25 Sűrű sortávú növényeknél -taposási kár vizsgálata -átváltások iránya -váltók típusa (egyszeri, többszöri, főváltó), szélessége -váltók összhossza -fel nem szedhető gabona mennyisége -termésátlag becslése 49 Sűrű sortávú növények véletlen blokkal -10 ha-nál kisebb területen 0,5 ha-onként ha között ha-onként ha között 4 ha-onként 100 ha felett 5 ha-onként 1 mintaterület - mintaterület nagysága 1 m

26 Széles sortávú növények véletlen blokkal -minták kijelölése egységnyi sorhosszra -mintaszám az előzővel megegyező -törekedni kell a minták szabályos elhelyezésére -soronként 50 db növényt véleményezni -elsősorban a kár felmérésére szolgál, terméseredmény becslésére nehézkes 51 Széles sortávú növények javított véletlen blokkal -mintaterületeken, de nem növényszám, hanem fm alapján - ha-onkénti sorhossz ezred része a minimális mintaterület (pl. 45 cm sortáv esetén a ha-onkénti sorhossz fm: Ebből következően ha-onként 22,2 fm mintaterület kerüljön felvételre -átlagtermés becslésére is használható, gyors módszer 52 26

27 53 27