A hazai vadgazdálkodás ökonómiai értékelése

Átírás

1 A hazai vadgazdálkodás ökonómiai értékelése Bleier Norbert Miért szükséges az ökonómiai értékelés? Milyen kérdéseket kell feltennünk? Milyen adataink, információink vannak? Milyen módszerek állnak a rendelkezésünkre az elemzésekhez? SZIE-VMI jan. 2-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány aláírta a fegyverszüneti egyezményt Az egyezmény 15. cikkelye értelmében feloszlatták a vadásztársaságokat (mint félkatonai szervezeteket) Közben született egy 464/1945-ös rendelet és az ez alapján alakult társaságok megkezdhették működésüket * Tóth 27: Nyitány a hírnévhez. Vadászat és vadgazdálkodás Magyarországon ben állami tulajdonba kerültek a 1kh (57ha)-nál nagyobb erdőbirtokok a vadgazdálkodást szigorú tervutasítás szabályozta (pl.: nagyvad-lelövéseket, dúvad apasztást, állománybecsléseket, stb.) szakmai irányítás: évi trv. az Erdőkről és a Vadgazdálkodásról az országos erdészeti hatóságot hatalmazta fel az állami vadgazdaságok és erdőgazdaságok vadgazdálkodásának közvetlen irányításával * Tóth 27: A hírnév kötelez. Vadászat és vadgazdálkodás Magyarországon után lassan érkezni kezdtek a külföldi bérvadászok évről-évre folyamatosan növekvő létszámban (dollárbevételek fontossága) 1983-ban megszűnt a MAVAD monopóliuma Forint Külföldi árjegyzék Felárak A: 2%; E:15%; B:1% gímszarvas (1964) forrás: Tóth, Trófeatömeg (kg) 1

2 A rendszerváltás után után gazdasági átalakulás a vadgazdálkodás sem függetleníthette ettől magát továbbá a vadgazdálkodás környezete is erős változáson esett át Euro forrás: gímszarvas gemenc Trófeatömeg (kg) A vadgazdálkodás érintettjeinek köre napjainkban Elsődleges: vadgazdálkodó, földtulajdonos, erdőgazdálkodó, mezőgazdálkodó, jogszabályalkotók, ellenőrző szervek, civil szervezetek (OMVK, OMVV, VKE) Másodlagos: vadászatszervező irodák, vadhús felvásárlók és feldolgozók, élővad felvásárlók, apróvadtenyésztők, takarmánygyártók,? Harmadlagos: fegyvergyártók és forgalmazók, fegyvermesterek, vadászruha készítők, preparátorok, vadászújságok,. Az elemzésekhez rendelkezésre álló adatok OVA statisztikák: -országos, -megyei, -VGE-k Trófeabírálati adatok Negyedleges:. 18 A vadgazdálkodás bevételeinek és kiadásainak alakulása az országos adatok alapján ( ) 6 A vadgazdálkodás bevételeinek és kiadásainak alakulása inflációval korrigálva az országos adatok alapján ( ) 16 5 Ezer Forint Ezer Forint Év Év Bevétel Kiadás Egyenleg Bevétel Kiadás Egyenleg 2

3 Somogy megye vadgazdálkodási bevételei B-A-Z megye vadgazdálkodási bevételei Nógrád megye vadgazdálkodási bevételei Somogy megye vadgazdálkodási bevételei Fejér megye vadgazdálkodási bevételei B-A-Z megye vadgazdálkodási bevételei 3

4 Heves megye vadgazdálkodási bevételei Csongrád megye vadgazdálkodási bevételei Somogy megye vadgazdálkodási kiadásai B-A-Z megye vadgazdálkodási kiadásai Csongrád megye vadgazdálkodási kiadásai Strenghts, Weaknesses, Opportunities, Threats; Gyengeségek, Erősségek, Lehetőségek, Veszélyek; Az analízissel egy olyan átfogó és komplex képet nyerünk, melyben a különböző típusú legfontosabb információk egy helyen, strukturáltan és áttekinthető módon állnak rendelkezésre. 4

5 Az analízis során belső tényfeltárás és külső helyzetfelmérés történik. Lényege, hogy a vizsgálat tárgyát képező vállalkozás, szervezet, stb., erősségeit (Strenghts) és gyengeségeit (Weaknesses), valamint a piacon és egyéb környezeti helyeken adódott lehetőségeket (Opportunities) és veszélyeket (Threats) feltárja. Jelen esetben a vizsgálat tárgya a hazai vadgazdálkodás. Példával érzékeltetve erősségként ma még valószínűleg elmondhatjuk, hogy a magyar vadgazdálkodás európai viszonylatban jó hírnévvel rendelkezik. Gyengesége, hogy pl. a gazdálkodás ökonómiája nincs kidolgozva. Külső lehetőség az Európai Unióhoz történő csatlakozás volt 24-ben, veszély pedig a vadászat társadalmi megítélésének jelenlegi helyzete lehet. ERŐSSÉGEK 1. Mik az előnyök? 2. Mi működik jól? 3. Milyen kedvező adottságok vannak? GYENGESÉGEK 1. Melyek a hátrányok? 2. Mi működik rosszul? 3. Mit csinálnak mások jobban? LEHETŐSÉGEK 1. Melyek a fontos pozitív külső változások, folyamatok? 2. Hol vannak jó esélyek? VESZÉLYEK 1. Milyen követelmények fogalmazódnak meg, amelyeket nehéz teljesíteni? 2.Melyek azok a környezeti változások, amivel nem tudjuk felvenni a versenyt, amelyek hátrányosan érintik a vadgazdálkodást? Minden változás nem csak veszélyeket jelent, de egyben lehetőségeket is kínál. A veszélyeknek akkor is ki vagyunk téve, ha nem ismerjük a változásokat, a lehetőségeket azonban csak akkor tudjuk kihasználni, ha jól ismerjük, sőt esetleg előre is tudjuk jelezni ezeket a változásokat (Tóth, 28). Felhasznált irodalom Tóth S. (1998): A hírnév kötelez. Vadászat és vadgazdálkodás Magyarországon Tóth S. (27): Nyitány a hírnévhez. Vadászat és vadgazdálkodás Magyarországon Tóth T. (28): Nemzetközi marketing. Budapest, Akadémiai Kiadó Bleier és mtsai. (24): A vadgazdálkodás kiadásainak és bevételeinek értékelése. Vadbiológia 11:1-122.o. Bleier N. (24): A mezőgazdasági vadkár áttekintő értékelése Somogy megyében. SZIE-VVT, Gödöllő. Csányi S. (é.n.): Vadászati jog, igazgatás és ökonómia. 5