és keresi azokat a lehetőségeket, ahol még elfogadható áron lehetne a vaddisznóhúst

Átírás

1 VADAK ÉS VADÁSZOK SZEZONBAN Izgalmas időszakot élt meg a vadásztársadalom Magyarországon az elmúlt másfél évben, míg kialakultak és húsz évre végső formát nyertek a vadászterületek. A megváltozott vadászati törvényhez, az új követelményekhez mindenkinek igazodni kell mondja Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke. Gazdasági oldalról hogy néz ki a vadgazdálkodási és vadászati ágazat? A legkisebb gazdasági egység a vadásztársaság mint vadászatra jogosult szervezet. A vadászati törvény módosítása után, március 1-jétől mintegy ezernégyszáz vadgazdálkodási egység kezdte meg működését, ebbe természetesen beletartoznak az állami területek, amelyek nem egyesületként, hanem gazdasági társaságként tevékenykednek. A vadgazdálkodási ágazat összes árbevétele a 2017/18-as vadászati évben 25 milliárd forint volt, 2 milliárd forintos eredménnyel. A bevétel nagyobb része bérvadászatból és vadhúsból származik, a többi élővad-értékesítésből, szolgáltatásból és egyéb bevételből áll öszsze. Arányait tekintve csaknem 10 milliárd a bérvadászat árbevétele, amiből 5,3 milliárdot a külföldiek hagynak itt, 4,5 milliárd forintot pedig a hazai vadászok fizetnek ki. Érdekes jelenség, hogy a hazai bérvadászok által fizetett öszszeg lassan utoléri a külföldiekét, ami azt jelzi, hogy egy évtized alatt jelentősen nőtt a hazai kereslet, azaz kialakult egy olyan tehetős réteg a magyar vadászok között, akik meg tudják fizetni a prémium kategóriás vadászatokat is. Az árbevétel 25 százaléka, 6,4 milliárd forint továbbra is a vadhús-értékesítésből származik. A vadászathoz kapcsolódó szolgáltatás több mint 1,5 milliárd forint, az élővad pedig közel egymilliárd. Az egyéb bevételek között a pályázati pénzek, a terményértékesítés és más szolgáltatás szerepel. A mostani szezonban számolni kell azzal, hogy a bevételben minimális visszaesést okozhat a vaddisznóhús áresése. Amióta ugyanis az afrikai sertéspestis Magyarországon is megjelent, a vadfelvásárlók jelentősen csökkentették az árat, mert megteltek a hűtőházak, miután nem tudták értékesíteni a vadhúst a nyugati piacokon. A készleteket most folyamatosan feldolgozzák, és különböző csatornákon próbálják értékesíteni a feldolgozók. A vadászati főidény indulása miatt az Agrárminisztérium segíteni kívánja az ágazatot, és keresi azokat a lehetőségeket, ahol még elfogadható áron lehetne a vaddisznóhúst hasznosítani. Mik a vadászvilág aktualitásai? Új korszak indult 2017 márciusától a vadgazdálkodás történetében. A korábbi vadgazdálkodók arra törekedtek, hogy megőrizzék a vadászterületüket, és ez többségüknek sikerült is, mert biztosítva volt részükre az előhaszonbérlet. Mindez azért volt fontos, mert a törvényi változás 20 évben határozta meg az üzemtervi ciklust, amely időszakra már érdemes befektetni, beruházni. Rendkívül fontos volt, hogy 3000 hektár maradt a minimális vadászterület nagysága. Változást jelentett, hogy a jogosultaknak minden megkezdett négyezer hektáronként kötelező egy fő hivatásos vadászt alkalmazni munkaviszonyban és teljes munkaidőben. Jelentős változást hozott a tájegységi vadgazdálkodás bevezetése, ezzel együtt a tájegységi fővadászi rendszer kialakítása. Utóbbi azt jelenti, hogy ötvenkét tájegységi fővadászt alkalmazott a szakminisztérium. A minisztériumon belül a földügyekért felelős államtitkársághoz, azon belül a vadgazdálkodási főosztályhoz tartoztak, majd önálló főosztállyá alakultak. Az agrártárca új struktúrájában pedig a vadgazdálkodási főosztály alatt önálló osztályként működik a tájegységi fővadászi rendszer. Szintén fontos változást jelentett a vadállomány minőségének javítása érdekében a trófeabírálati rendszerben ismét napvilágot látott mínusz pontos szankció. Ez azt jelenti, hogy a trófeabírálat során FOTÓ: KŐHALMI PÉTER 72 AGRÁR FIGYELŐ 2018/3

2 2018/3 AGRÁR FIGYELŐ 73

3 szankcionálják majd azt a vadászatra jogosultat, aki mínusz pontos, tehát hibás elejtéseket vétett, azaz a trófeás vad hasznosítása során ígéretes egyedeket hozott terítékre. Amennyiben egy vadásztársaságnál rendszeresen előfordulnak mínusz pontos trófeák, tehát szakmailag hibáznak, akkor az adott vad trófeás egyedeinek vadászatát korlátozhatják, megtilthatják, súlyosabb esetekben akár a vadászatra jogosultságát is megszüntethetik ennek a társaságnak. A vadkárok kérdéskörén kívül ez a négy nagyobb változtatás foglalkoztatta a vadgazdálkodókat, hiszen a jogszabályi előírásoknak eleget kellett tenniük. Mi befolyásolja leginkább a vadásztársaságok pénzügyi gazdálkodását? A vadászatra jogosultak gazdálkodásában a legnagyobb tételt a vadgazdálkodási költségek és a hivatásos vadászok alkalmazásának költségei teszik ki. Ez eddig is így volt. Annak viszont a vadgazdálkodók kevésbé örültek, hogy minden évre vonatkozóan előlegként, még az előző év december 1-jéig ki kell fizetni a terület haszonbérleti díjának kilencven százalékát a haszonbérbe adók, tehát a földtulajdonosok részére. A mezőgazdasági vadkárok értéke az előző idényben több mint 2 milliárd forint volt (az erdei vadkár összege ehhez képest elenyésző). A jogszabályváltozás előírja, hogy első alkalommal november 1-jével minden vadászatra jogosult az előző évben kifizetett vadkárnak megfelelő öszszeget vadkáralapként köteles elkülönítetten kezelni, hogy a földtulajdonosok, illetve földhasználók garanciát kapjanak a következő évi vadkárok rendezésére. Ez a jogszabályi változás is érzékenyen érintette a jogosultak gazdálkodását. Megoldódhatnak ettől a vadkárokkal kapcsolatos jogviták, amelyek most is problémát jelentenek? Nem valószínű, s mivel a vad a természet része, a vadkárt kivédeni nem lehet, csökkenteni azonban a megelőzés során igen, és azt is tudni kell, hogy a földhasználónak el kell viselnie a vadkár 10 százalékát. A vadkárkérdés a jogszabály-módosítás során rendszeresen jelentős súllyal előjött, és ezt rendezni kell. Jelenleg az országban nagyon sokféleképpen becsülik a vadkárt, valóban nagyon sok a probléma, kevés a megegyezés, főleg ott, ahol a túltartott nagyvadállomány főként szarvas, vaddisznó ezt okozza. Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) részéről az az ígéret, hogy ebben az évben, esetleg november végéig megszületik a vadkárprotokoll. Erre azért van szükség, hogy egyértelműen egységesítse a vadkárral kapcsolatos teendőket a vadkár keletkezésétől a felmérésén át a kifizetéssel bezárólag. Azt pedig a törvény már most is rögzíti, hogy mi a teendője a földtulajdonosnak, a termelőnek és mi a teendője a vadászatra jogosultnak a vadkár megelőzése érdekében. Egyértelműsíteni kell azt is, hogy ha a vadkár bekövetkezik, kik lehetnek vadkárbecslők, milyen képzettséggel és ki végzi a rendszeres továbbképzésüket. Fontos, hogy a vadkárt Vasban, Zalában vagy a Börzsönyben egységes módszerrel becsüljék. Úgy gondolom, hogy ha ez a protokoll elkezd működni, a vadkárok miatti bírósági ügyek száma is kevesebb lesz. A szabályozás ugyanis meghatározza majd, hogy kinek mi a dolga, és ha A VADGAZDÁLKODÁSI ÁGAZAT árbevétele a 2017/18-as vadászati évben 25 milliárd forint volt, 2 milliárd forintos eredménnyel. a vadkárbecslő megállapítja a kárt, akkor két dolog történhet: vagy bíróságra megy valaki, mert nem fogadja el a szakértő véleményét, vagy pedig megegyezik a két fél egymással, és a protokollban leírtaknak megfelelően rendezik a kárt. Amennyiben a vadászatra jogosult végül kifizeti a kárt, ez az összeg a vadkáralap következő évi feltöltésénél is jelentkezik majd. Ha kevesebb a vad, kevesebb a vadkár Amikor a nagyvadállomány az új üzemtervek végrehajtása során csökken, nyilván csökkenni fog a vadkár is. Természetesen a gazdáknak és a vadászatra jogosultaknak is tudniuk kell a tennivalókat, a gazdák azonban készüljenek fel arra, hogy vadkárveszélyes területekre, olyan helyekre, amelyekről tudják, hogy úgyis megeszi majd a vad, ne vessenek olyan növényeket, amelyekben a vad jelentős károkat okozhat. Mert most általában oda is vetnek valamit, és az ilyen területekre eleve vadkárt vetnek, ugyanis így a növényt mindenképp megeszi a vad, a kárt pedig ki akarják fizettetni. Ezekre a helyekre a legjobb pillangós növényeket telepíteni, ami több évre szól, és nem lesz benne jelentős kár. Ahol nem a vad okoz kárt, hanem más tényező, az a kártétel nem lesz megtérítve. A vad által okozott károk mellett gyakran felmerül a vadban okozott kár kérdése is. A mezőgazdaság által a vadban okozott károkra vagy a gépjárművel való ütközésekre gondol? Az előbbi esetében elmondhatjuk, hogy a mezőgazdasági munkálatok elsősorban az apróvadállományban és az őz szaporulatában okoznak károkat, tehát alapvetően az apróvadas területeken lehet ezzel számolni. A vadászati törvény kötelezi a földhasználót, hogy apróvadas területen vadriasztó láncot vagy egyéb, hanghatáson alapuló 74 AGRÁR FIGYELŐ 2018/3

4 FOTÓ: BODNÁR BOGLÁRKA, MTI riasztó eszközt alkalmazzon. A magunk részéről a vadászatra jogosultak érdekében szeretnénk elérni, hogy ez a gyakorlatban is mindig megvalósuljon, illetve az előírás a nagyvadas területekre is kiterjedjen. Emellett a vad-gépjármű ütközések kérdése is napirenden van, és mindenképp megoldásra vár. Az összeütközést úgy kellene rendezni, mint ahogy a legtöbb nyugati országban van, hogy az megnyugtató legyen mind a vadásztársaságok, mind az állam, mind pedig a lakosság, a gépjármű-tulajdonosok részére. A vaddal való ütközésekből ugyanis elég sok probléma adódik évről évre. Egy esztendőben 5-6 ezer nagyvadelütésre kerül sor, amelyek be is kerülnek a statisztikába, ebből 4-4,5 ezer az őz. Amennyiben a vadveszélyre figyelmeztető tábla kint van az út mentén, a vadásztársaság általában nem felelős a bekövetkező balesetért, mert jelezte a veszélyt. Amenynyiben a sofőr betartja a megengedett sebességet, általában elkerülhető az ütközés, de akkor sem mindig, ráadásul a sebességtúllépést sem lehet bizonyítani. Van, amikor a felek bíróságra mennek. Van olyan is persze, amikor megegyeznek a helyszínen, mert mondjuk nem volt kint vadveszélyt jelző tábla. Őzüzekedés idején mindenesetre megszaporodnak az ütközések, mert senki nem tudja megkötni a vadat vagy elmagyarázni neki, hogy ne menjen ki az útra. A biztosítótársaságoknak valahogy bele kellene kalkulálniuk a kötelező gépjárműfelelősségbiztosításba a vadelütéseket is, ahogy tőlünk nyugatra teszik. Van, ahol ezt a casco tartalmazza, de a legjobb az lenne, ha a kgfb fedezné. Úgy gondolom, minden autótulajdonos elviselné az ezzel együtt járó minimális többletköltséget, vaddal való ütközés esetén pedig óriási könnyebbséget jelentene mindenkinek. Ezt azonban a biztosítóknak is fel kellene vállalni. Ebben az ügyben az Országos Magyar Vadászati Védegylet meg fogja vizsgálni a lehetőségeket az előrelépés érdekében. Említette az új vadgazdálkodási üzemterveket. Mit lehet ezekről tudni? A tájegységi fővadászok az elmúlt másfél évben megismerték a tájegységük gazdálkodóit, annak a tájnak a lehetőségeit, és ennek megfelelően megkapták a feladatot még tavaly, hogy az új, húsz évre szóló üzemterveket készítsék el. Ezeknek az üzemterveknek az idén a vadászatra jogosultakhoz kellett kerülniük és szeptember 20-áig várták a visszajelzéseket arról, hogy az ott gazdálkodó vadgazdálkodási egység, tehát a vadásztársaság elfogadja-e az ő ajánlásukat. (Ez nagy segítség volt a vadásztársaságok részére.) Ezek az üzemtervek nyilván annak az irányelvnek megfelelően készültek, hogy mekkora az adott terület vadeltartó képessége, milyen az ott élő vadállomány mennyisége és minősége, túltartott-e vagy sem. Az üzemterv meghatározza, hogy a tervidőszakban milyen ütemben milyen hasznosítási formát kell alkalmazni. Milyen mértékben csökkentik a vadállományt vagy éppen növelik, mert az apróvadnál növelni kell. Az elmúlt tíz évben ugyanis jelentősen csökkent az apróvadállomány: a fácán, a mezei nyúl, a fogoly pedig szinte eltűnt, sőt még a vízi vad is megfogyatkozott. A nagyvadas tájegységeknél pedig vannak kiemelt régiók, főleg a Dunántúlon Somogy, Zala, Vas, Veszprém megye egyes részein, ahol már tarthatatlan vadkárok vannak, és itt mindenképp nagyvadlétszám-csökkentést irányoztak elő. Az üzemtervekben rögzítetteket természetesen a húszéves ciklus alatt, nem egy év alatt kell megvalósítani, és minden bizonnyal néhány év múlva a tervek időszakos végrehaj- 2018/3 AGRÁR FIGYELŐ 75

5 tása ellenőrzésre kerül. A létszámcsökkentéssel párhuzamosan a minőség javítása is rendkívül fontos, a kettő persze össze is függ egymással. Szakmailag mit jelent a minőségjavítás? Amennyiben a nagyvadállomány létszámát sikerül csökkenteni, és az új trófeabírálati rendszer jól működik, akkor kevesebb lesz a már említett mínusz pontos elejtés, azaz kevesebb vadat lőnek le túl korán. Lesz ideje a vadnak megöregedni. Csökkennek vagy elmaradnak a gazdasági lelövések, és a pénzügyi kényszerhelyzetben lévő vadásztársaságok kénytelenek lesznek a hiányokat más módon pótolni. Az idei vadászati idényben már érzékelhető volt, hogy levegőben van a trófeabírálati szankciók lehetősége, és óvatosságra intette a vadászatra jogosultakat, így nem merték vagy akarták a fiatal, ígéretes trófeás vadat terítékre hozni. Negyvenhárom éve dolgozom az országos vadászszövetségnél, és világosan emlékszem még a világranglistán előkelő helyet elfoglaló magyar gímbikákra. Az eltelt évtizedekben azonban nem volt magyar világrekord. Ennek valami oka van. Az élőhely most is kiváló, meggyőződésem tehát, hogy részben a túltartott állomány eredményezte a minőségi visszaesést. Persze más tényezők is befolyásolják a minőséget, a vad nyugalmát már nem tudjuk az egyre csökkenő élőhelyén biztosítani. Az 1971-es budapesti Vadászati Világkiállításon ott voltak a világrekord trófeáink, és most, 50 év múlva, 2021-ben ismét világkiállításra készülünk. Én pedig bízom abban, hogy ismét tudunk világrekord trófeát mutatni. Merre lehet jó bikákat lőni manapság? Ha a világranglista magyar trófeáit nézzük, akkor egyértelműen a nyugati és a délnyugati területekről származtak a kiváló trófeák. Azóta figyelemre méltónak számítanak a Bács-Kiskun megyei Homokmégy és Császártöltés környéki területek, ahol, kihasználva az élőhely adta lehetőségeket, következetes szakmai munkával kiváló trófeákat tudtak produkálni a gazdálkodók. Ebben a térségben jó vérvonalak találkoztak, meggyőződésem, hogy a kiváló agancsképzésben a genetikának is meghatározó szerep jutott. Persze továbbra is Zala, Somogy, Vas illetve Baranya megye a favorit, ez év szeptemberében három darab 16 kilogramm agancstömeg feletti gímbika került terítékre, ami az utóbbi években kiemelkedő eredménynek számít. PECHTOL JÁNOS 1951-ben, Csákváron született, vadászdinasztia gyermekeként 1969-ben a székesfehérvári József Attila Gimnázium fizika-kémia szakán érettségizett 1975-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett diplomát, majd 1982-ban ugyanitt, az országban elsőként indított vadgazdálkodási szakmérnök képzésen szerzett szakmérnöki diplomát 1975-ben a Magyar Vadászok Országos Szövetségénél (Mavosz) főelőadóként kezdte szakmai pályafutását, majd osztályvezető, főosztályvezető volt. A rendszerváltást követően a Mavosz jogutódja, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) ügyvezető elnökévé választották 1997-ben a törvény által létrehozott Országos Magyar Vadászkamara első főtitkára lett, majd négyévenként újraválasztva 20 évig szolgálta a hivatásos és sportvadászokat Választott tisztségviselőként jelenleg is az OMVV ügyvezető elnöke Társadalmi munkában 38 éve a csákvári Kittenberger Vadásztársaság, 20 éve pedig a komáromi Dunapart Vadásztársaság elnöke 43 éves szakmai pályafutása alatt a vadgazdálkodási és vadászati szakma valamennyi kitüntetését megkapta Hogy élik meg az új ágazati korszakot a vadásztársaságok? Még csak másfél vadászati év telt el, és próbálnak igazodni a megváltozott körülményekhez. Ahol kevés a bevétel, ott a létük is fenyegetve van. Nem biztos tehát, hogy néhány év múlva az ezernégyszáz vadgazdálkodási egység gazdálkodása teljes mértékben olajozottan fog működni. A vadgazdálkodás jövőjét nagymértékben segítheti az OMVK által létrehozott Országos Vadgazdálkodási Alap (OVA). Ennek ugyanis az a célja, hogy az élőhelyfejlesztést és a vadgazdálkodást segítse, az alap forrásaira pályázni lehet. Korábban hasonló, bár valamelyest más célokat szolgáló, más konstrukcióban működő és jóval kisebb öszszegből gazdálkodó alap a szakminisztérium kezelésében volt. Az alap megszűnésével több mint 10 évig nem igényelhettek támogatást a vadászatra jogosultak. Az említett jogszabály-módosítások során az állam a vadászjegyekből és a vadászati engedélyekből származó bevételét átengedte az OMVKnak, amelyből sikerült újra életre hívni az OVA-t. Az elmúlt évben a pályázatokon elnyert összeg millió forint volt, de lehet egymilliárd forintnál is több, attól függően, hogy a vadászjegy ára változik-e. Úgy gondolom, hogy forrásai jelentős mértékben hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a vadásztársaságokat az alapból finanszírozott fejlesztések révén eredményessé tudják tenni. Az első pályázati felhívásra 836 igénylés érkezett, ezekből 645 kapott támogatást, összesen 583 millió forintot. Ebből az összegből többek között csaknem kétezer apróvadetető, illetve majdnem ezerháromszáz őzetető valósult meg, továbbá a vadászterület vízellátását javító, a természetes ökológiai víz megtartását célzó fejlesztések történtek. Emellett AGRÁR FIGYELŐ 2018/3

6 500 fácánt, csaknem kétezer foglyot és 323 mezei nyulat helyeztek ki a törzsállomány pótlására. Mi az egész vadgazdálkodási rendszer működésének a lényege? Természeti értékeink köztük a világhírű magyar vadállomány kezelése, fenntartása, védelme a vadgazdálkodási ágazat szereplőinek a feladata, amelyhez a természetes élőhely és a jogi környezet biztosított. A feladatot az állam rábízta a földtulajdonosokra, a földhasználókra, a vadászati szakemberekre és a vadászokra. Az állomány kezelését, hasznosítását, szabályozását a mintegy 65 ezer fős hazai vadásztársadalom végzi, a hasznosításba pedig besegít a körülbelül ezer külföldi vadász. A vad ma már nem a természet ajándéka, hanem tudatos, következetes szakmai munkának az eredménye, amellyel a gazdálkodóknak jól kell sáfárkodni. Tudjuk, hogy nem mindenki juthat hozzá szarvasbikához, mert évente összesen mintegy ezer kerül terítékre. A vaddisznóra viszont mindenki vadászhat. A vadászatban nem is feltétlenül a vad elejtése a fontos és ez minden vadfajra igaz, hanem a lehetősége annak, hogy valaki élvezheti a vadászat örömeit, a feszültséget, az izgalmat, párosulva a természetben lévő nyugalommal. A magyar vadászok többségének azonban a vadászati lehetőséget mindig is az apróvad adta, ha ennek az állománya lecsökken, akkor szűkül a vadászati lehetőség is. Sokan az Alföldön is hagyták elszaporodni és megtelepedni a vaddisznót, az ottani nádasokban vadásznak rá. Saját magunk, vadászok tettük nehézzé a dolgunkat így, mert ez egyrészt az apróvadnak nem jó, másrészt ha az afrikai sertéspestis átterjed a Dunántúlra, akkor a vadászati lehetőségek is jelentősen megcsappannak. Kérdés, hogy akkor mi lesz, mert azt is látni kell, hogy ha elindul a vadászszezon, a vadászok is elindulnak vendégségbe. Látni a zöld terepjárókat az utakon, amik szeptembertől egészen januárig a nyugaton élő vadászokat viszik keletre apróvadra, a kelet-magyarországiak pedig mennek nyugatra nagy- VADÁSZATI ADATOK Ezer egyed Vadászok száma Nagyvadteríték/vadász Apróvadteríték/vadász Gímszarvas Külföldi bérlelövés Belföldi bérlelövés Pályázat és támogatás Lőtt vadból 5308,8 4486,8 Belföldi szolgáltatás Élő vadból Külföldi szolgáltatás 939, ,7 Bevételek 873,8 797,9 6367,3 5955, Egyéb Kiadások 9978,1 VADÁSZATI PÉNZÜGYI ADATOK ITTHON, 2017 Millió forint 4648,9 81, Vadgazdálkodás 2025,9 6648, Munkabér Mezőgazdasági vadkár Erdei vadkár VADÁLLOMÁNYBECSLÉS bika 37,5 tehén 41,9 borjú 31,9 Dámszarvas bika 12,5 tehén 13,8 borjú 9,1 Őz bak 130,3 suta 144,5 gida 106,8 Muflon kos 4,4 jerke 5,0 bárány 3,7 Vaddisznó kan 22,3 koca 28,3 süldő 54,5 Mezei nyúl 381,6 Fácán 556,1 Fogoly 11,5 Forrás: Vadgazdálkodási Adattár, 2017/2018-as vadászati év 2018/3 AGRÁR FIGYELŐ 77

7 A ES VADÁSZATI IDÉNYBEN a lapzártánkig első helyezett trófea a Zalaerdő Zrt. szentpéterföldi vadászházánál október 12-én megrendezett trófeamustrán szerepelt, ahol 130 trófeát állítottak ki. vadra vadászni. A vadászok óriási energiákat és pénzeket áldoznak arra, hogy a ezer vaddisznóval együtt az évi ezer nagyvadat meglőjék, nem beszélve az apróvadról. Lehet ezt nézni úgy is, mondhatni ügyes húzás az állam részéről, hogy a vadállomány szabályozását a vadászokra bízta. Vannak vadaskerteket fenntartó tehetős vadászok, de a többség mezítlábas vadász. Mennyire megosztott a vadásztársadalom? A vadászat rendkívül drága mulatság is lehet, és a vadászokat az ár, a pénz is differenciálja. A vadásztársadalomnak van egy szűkebb rétege, az ebbe tartozók valamennyi szabadidejüket vadászatra fordítják, élnek a szenvedélyüknek itthon és külhonban is egyaránt. A 78 AGRÁR FIGYELŐ 2018/3 mezítlábas vadász gazdasági adottságai sokkal rosszabbak. Utóbbi ha területes vadásztársaság tagja inkább beszűkül a saját vadászterületére, onnét csak akkor megy el, ha egy-két barátja máshová meghívja. Amennyiben pedig nem vadásztársasági tag, a baráti meghíváson túl fizető bérvadászként vadászhat, ha akar. Ma az éves vadásztársasági tagdíj átlagosan ezer forint, de előfordulhatnak több százezer forintosak is. Vannak olyan vadásztársaságok, ahol a közösségi munka még számít, itt a kevésbé tehetősek munkájukkal juthatnak hozzá plusz vadászati lehetőséghez. Úgy gondolom, hogy a piaci viszonyok szigorú alkalmazása, az anyagi differenciálódás az egyesület keretén belül a közösségi életben töréseket okozhat. A vadászat közösségépítő létformának tűnik. Mennyire magányos és men nyire közösségi lét vadásznak lenni? A közösségépítés nagyon fontos. A vadásztársasági közösségeken kívül nem ismerek olyan egyesületeket, amelyek szinte családként működnek. Nemrég felkértek egy kopjafaavatásra Tolna megyében, és míg erre készültem, elgondolkodtam. A vadászokról gyakran hangzott el, hogy milyen zárt közösséget alkotnak, nehéz közéjük bekerülni. Így volt, így van és meggyőződésem, hogy így is lesz. Egy vadásztársaságba az utcáról betérni azaz ha nincs valakinek keresztapja nemigen lehet. Nagyon ritka az ilyen eset, mert a tagság szinte apáról fiúra száll. Melyik az az egyesület az országban, ahol a tagok elhunyt társaik emlékére kopjafát avatnak, amelyre felvésik a nevüket és évente meg emlékeznek róluk? Egy ilyen ünnepség is közösségépítő, mert érzik a tagok, hogy valahova tartoznak, ahol megbecsülik őket. Az elődök munkásságát pedig tiszteletben tartják, mert ők teremtették meg számukra is a lehetőséget. Az igaz baráti közösségek mára már eljutottak oda, hogy azokat az embereket, akik nem fogadják el a közösségi normákat, soha nem elégedettek, kivetik maguk közül. Elküldik azokat, akik nem közéjük valók vagy és ilyen is előfordul betörik őket. Ez a családias közösségi élmény azonban sajnos nem adatik meg minden vadásznak, mert akik nem tagjai ezeknek az egyesületeknek a 65 ezer magyar vadász százaléka, azok alanyi jogon bérvadászként vagy meghívott hobbivadászként vadásznak. Utóbbi esetben ez a vadászhagyomány illik visszahívni a meghívó felet, ha az nem megoldható, akkor illik másképp viszonozni a kedvességet.