Vadkereskedelem és vadászati turizmus #01 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS A II. VILÁGHÁBORÚIG

Átírás

1 Vadkereskedelem és vadászati turizmus #01 VADKERESKEDELEM ÉS VADÁSZATI TURIZMUS A II. VILÁGHÁBORÚIG

2 A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége A vadon élő emlős-, és madárfajok hazánk természeti kincsei. Az állam a tulajdonosa (res communis, azaz köztulajdon) A védett és a vadászható fajok megkülönböztetésének problémái magasabb vs. alacsonyabb rendű nem olyan értékes vagy fontos? A védett fajokkal a természetvédelmi szakemberek, a vadászhatókkal a vadgazdálkodók foglalkoznak a törvényi felhatalmazásuk alapján.

3 A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége Ezek a feladatok jelentős forrásokat igényelnek Szakemberek emberi erőforrással (szakemberekkel) mindkét terület (jól?) ellátott. Pénzügyi források: a természetvédelmi feladatok ellátására hatalmas költségvetési forrásokat használnak föl Nemzeti finanszírozás EU támogatások Nem-EU támogatások (Norvég Alap, Svájci Alap) A vadgazdálkodás önfenntartó állami forrást sem kap

4 A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége A vadgazdálkodás kimaradt a területét érintő fejlesztési célokból (pl. Nemzeti Turisztikai Program). Nem rendelkezik magas szinten (Kormány, Országgyűlés által) elfogadott nemzeti programmal, mint pl. a lovas turizmus, borturizmus és mások. Így még a kisebb gazdasági jelentőségű ágazatok is tudtak forrást szerezni (pl. méhészet). Ez a probléma jórészt visszavezethető a tevékenység társadalmi elfogadottságra növekvő vadászatellenesség nem elégséges és kevéssé hatékony érdek-képviseleti tevékenység nem fotogén (vagy mi fotogén?)

5 A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége A szűkülő források elérését talán lehetővé teszi a Nemzeti Vadgazdálkodási Koncepció (NVK), amelynek mottója: A megújuló természeti erőforrások tartamos hasznosításának egyik formája az Európai Unió és az Európa Parlament által is elfogadott fenntartható vadászat. A szakszerű vadgazdálkodási tevékenység hozzájárul a természeti értékek megőrzéséhez és növeli a mezőgazdasági környezet életközösségének biológiai értékét. Nem készült el, most is napirenden van!

6 A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége A források jobbára tovább szűkülnek tavaszától szorgalmazzák a Nemzeti Vadgazdálkodási Program kidolgozását A cselekvések mozgató rugója, hogy: a magyar vadászat visszanyerje régi becsületét. Eddigi lépések: Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum kiemelt állami beruházás (3-4 milliárd) az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnökének levele a földművélésügyi miniszterhez és az ágazat szervezeteinek megállapodása A CIC 60. Közgyűlésének Cseh-Magyar-Szlovák közös rendezése (2012)

7 A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége Történeti előzmények Más források hiányában a vadgazdálkodás kénytelen (volt) kialakítani, megteremteni a saját forrását a vadkereskedelmet és vadászati turizmust. A vadkereskedelem mint forrásteremtő tevékenység nélkülözhetetlen a vadállománnyal való gazdálkodás során (a természeti értékek megőrzésekor). A kereskedelem révén megteremtett anyagiak teljes körű visszaforgatása, felhasználása nélkül a vadgazdálkodás elszegényedne.

8 A vadkereskedelem, vadászati turizmus szerepe és jelentősége A vadkereskedelem megteremtette a maga ellentmondásait: Túlzott anyagiasság Vadásziatlanság nem megengedett eszközök alkalmazása vadászati prostitúció, konzervvadászat védett fajok elejtése Jogszabályok figyelmen kívül hagyása Szélsőséges igények kiszolgálása (teríték nagysága, trófeaméretek, stb.) Vadtenyésztés torzulásai (pl. faunahamisítás)

9 A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja Egyes térségek természeti potenciálját az adott régió sajátosságainak megfelelően kezelni. vadászati adottságok és lehetőségek; apróvadas-nagyvadas területek Forrást teremteni a vadállomány hosszú távú fenntartásához. beruházások alapja, szakképzett munkaerő alkalmazása az élőhelyfejlesztés költséges és nem csak a vadászható fajoknak kedvez A munka minden szintjén lehetővé tenni magasan képzett szakemberek alkalmazását, közreműködését. ez csak akkor lehetséges, ha van benne pénz

10 A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja A vad élve értékesítése, tenyésztése, visszatelepítése révén segíteni az egyes térségek természetes állományának regenerálódását. csak, ha újra megfelelő az élőhely; végső esetben A vadászatot mint rekreációs tevékenységet minél szélesebb körben kihasználni. kellemeset a hasznossal A lőtt vadat/vadhúst (minél magasabb szinten feldolgozva) a modern táplálkozási kultúra szerves részévé tenni. anyagi érdek + egészséges táplálkozás vadhúst a közétkeztetésbe program

11 A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja A szűkebb-tágabb környezetünkkel megismertetni hazánk természeti/vadászati adottságait. nemzeti parkok látogatása vadászterület látogatás vadbemutatók létesítése A (föld)tulajdonosokat rávezetni, hogy a vadállományt értékén kezeljék. az ökoszisztéma teljessége, a vad kiirtása beláthatatlan következmény, ellenérdekeltség feloldása (vadkár!).

12 A vadkereskedelem és a vadászati turizmus célja A hátrányos helyzetű régiók bevonása a turizmusba. vidékfejlesztés munkahelyek megőrzése Az idegenforgalmi időszakok kiszélesítése ősz-tél a vadászszezon! és nem csak nyári turizmus. Melléktermékek célszerű felhasználása, értékesítése vadbőr, hullott agancs, stb. pénz és lehetőség

13 A vadkereskedelem formái Vadászati turizmus külföldiek magyarországi magyarok külföldi vadásztatása! Lőtt vad és vadhús kereskedelem! Élővad kereskedelem! Melléktermékek feldolgozása, kereskedelme agancs, bőr, szőrme

14 A vadkereskedelem fontosabb időszakai, periódusai Vadkereskedelem a II. Világháború előtt. Vadkereskedelem alakulása között Vadkereskedelmünk alakulása a rendszerváltoztatástól napjainkig től 1996-ig (a vadászati törvényig) Napjaink vadkereskedelme A vadkereskedelem jövőbéli szerepe, lehetőségei

15 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Már a XIX. század második felében megkezdődött a vaddal való kereskedelem a vad mint áru ebben az időszakban kezd jelentősebb szerepet játszani A kereskedelem formái: Lőttvad (apróvad, nagyvad, vadbőr) kereskedelme Eleven vad (nyúl, fácán, fogoly, őz) eladása Vadászatok értékesítése (nagybirtokokon apróvad, nagyvad) Vadászterületek bérlete (községi bérletek)

16 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt A vad egyre jelentősebb értéket képviselt, kivitele erős ütemben növekedett: 1869/70 az elejtett haszonvad ( db) értékét Ftra tették (bejelentett mennyiség, kb. a valóság 20%-a) 1885-ben db lőttvad, Ft értékben. Ebből az export (eleven vad + bőrök) értéke Ft ben több, mint 3 millió korona (egyedül a kivitt rókabőrök értéke korona volt) 1918-ban a teljes export korona volt (eleven vad, lőttvad, vadbőr, szőr +fegyver és lőszer)

17 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Vadászok közgazdasági szemlélete: Idegen volt a vadászok (földbirtokosok) többségétől. Megvetették azokat, akik a vadat eladásra tenyésztették, vagy a vadászatot eladták. általános vélemény: A vadász sportszenvedélyének áldoz. A vadászat közel hozza a természethez, amelynek szépségeit élvezi, de hogy ebből anyagi hasznot húzzon, az nem méltó hozzá. a Vadászlapban ez állt: vadászatilag és gazdaságilag egyaránt elszomorító az, hogy vadgazdáink nem tudnak ellent állni a külföldről jelentkező óriási keresletnek, s az ideig-óráig tartó busás haszon kedvéért teljesen figyelmen kívül hagyják a settenkedő gyászos jövendőt.

18 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Sokan felismerték, hogy a vadvédelem, a vadóvás költségei egyre jelentősebbek, komoly tehertételt jelentenek, így keresték a tehermentesítés lehetőségeit, a vadértékesítéséből származó bevételeket. A tárgyilagosabb véleményt a következőképpen fogalmazták meg: a vadászat már nemcsak időtöltés, szórakozás, hanem haszonnal járó foglakozás, nemzetgazdasági ág. Külföldi vadászok már az I. Világháború előtt is szívesen látogatnak el Magyarországra: Az első angol és német vadászokat a magyar szarvas kapitális voltának jó híre és a nyugaton már csak hírből ismert medvevadászat ingere hozta hazánkba.

19 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Lődíjak alakulása (1904, 1917): Siketfajd: 40 korona Szarvasbika: korona Zerge: korona Dámbika: korona Az árak igen magasak. A polgárság, és köznép nem engedheti meg magának ezt a vadászatot. Ha van módjuk, inkább csak apróvadra vadásznak. A nagyvad-vadászat továbbra is a nagybirtokosok és a nagypolgárok lehetősége.

20 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt A két Világháború közötti időszak az apróvad aranykora : A fejlődő mezőgazdaság a kultúrakövető fajok számára a legjobb élőhelyi feltételeket teremtette meg (nadrágszíjparcellák). fogoly és mezei nyúl Erős ragadozó kontroll (a dúvadirtás minden eszközzel hatékonyan folyt) Kevés nagyvad (az ország területének 10%-a erdő)

21 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Az apróvadteríték alakulása (- 2012) között: Vadfaj 1935/ / / / /13 mezei nyúl fácán fogoly

22 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt A bérvadászat ebben az időszakban egyre inkább elterjed. Számos uradalom így próbálta meg biztosítani a jövedelmezőséget. A vadászok az erdőigazgatóságok területére bárcát válthattak. (bárca = licenc) A községeknek a vadászterület minimális nagyságát (200 kh.) el nem érő területeket legalább 6 évre bérbe kellett adnia a bérlők igen gyakran a bérleményen a vadászati lehetőségeket tovább adták

23 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Lődíjak alakulása: Szarvasbika - alapár 800 pengő páros nyolcasig, majd áganként 100 pengővel nőtt az ár havi kétszáz pengő fixszel az ember könnyen viccel" Őzbak pengő Vaddisznó pengő Túzokkakas (dürgéskor) pengő Sebzés 80 p, hibázás - 5 p, fogathasználat 10 p/nap Apróvad - 2 pengő/db Vízivad - napijegy (terítéktől függetlenül) A vad húsa az uradalomé, az elejtőt csak a trófea illette meg

24 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Vadászati árak a két világháború között Vadfaj Hibázott vagy sebzett Elejtett Őzbak Szarvasbika as (csak visszarakott) es (csak visszarakott) es es os as as és ezen felül 1600 Vaddisznó koca, vagy malac fiatal agyaras erős agyaras Szalonka - 3 Császármadár - 4 Vidiczki (1930) 1927-es pengő = 2985,762 Ft (2013)

25 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt Szervezett kereskedelem kialakulása: Felismerik, hogy a vad eladható érték (vadászat, hús, élővad) ban megalakul az első vadkereskedelmi vállalat (Magyar Vadkiviteli Vállalat r.t.), majd ezt követik a többiek. Több külföldi vállalat működik Magyarországon (osztrák, francia, cseh). Módszereik: Lőttvad felvásárlása hirdetéseken keresztül Ügynökök közreműködésével A vadászatokra lőszert biztosítanak Az élővadat saját embereikkel, eszközeikkel fogják be Előleget adnak Vadtenyésztésben közreműködnek (fácántojás)

26

27 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt A vadkereskedelem megítélése és piacvédelem A magyar vad iránt élénk külföldi kereslet, de túl nagy a külföldi cégek szerepvállalása ban megalakul a Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi Részvénytársasága (a MAVAD jogelődje). Kiviteli monopóliumot élvezett. Kezdeti nehézségek után sikeres vállalkozásnak bizonyult. Nemcsak a két legfontosabb piacot (Olaszország, Franciaország) hódította meg, de egész Európában sikeresen tevékenykedett. Az 1930-as években volt olyan év, amikor a vadkivitelből származó bevétel meghaladta a búzaexportból származót. Árbevétele 9 millió pengő körül volt.

28 Élő fogoly export az Egyesült Államokba Év Pld. Év Pld

29 Vadkereskedelem a II. Világháború előtt 1936/37: az élővad kivitel 350 tonna ezer nyúl, 50 ezer fácán, 50 ezer fogoly. 1939/40: A vadászatból származó bevételek a minisztérium akkori bevételének kb. 10%-át tették ki. A II. VH előtti években 180 t élő és 1820 t lőtt vad/év, átlagban 2,7 millió USD évente. Nyúl teríték 800 ezer, fogoly 200 ezer; exportra 40 ezer élő nyúl és 50 ezer élő fogoly.

30 Vadkereskedelem a II. világháború előtt Lőttvadkereskedelem sajátosságai: A vadászati módok és a kereskedelmi (felvásárlási) lehetőségek szinkronja. Erős szezonalitás jellemzi. Rendszeres gyakorlat a konyhavadászat amikor vadat akarnak főzni, kimennek vadászni csak annyit lőnek, amennyit elfogyasztanak. A lőttvad tárolása (hűtési lehetőség) erősen korlátozott. Általában a téli vadászszezon nagyterítékű vadászatainak vadját vásárolják föl a kereskedők.

31 Vadkereskedelem a II. világháború előtt Lőttvadkereskedelem sajátosságai: Rendszeres kapcsolat a földbirtokossal. A terítékről szállítják el a vadat. A vasúti szállítás is teljesen természetes lehetőség. A lőttvad tárolása jégvermekben történik. Értékesítés késő ősszel és télen: piacokon, hentesüzletekben