Szakmatörténet. Dr. Oroszi Sándor Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 2016 Budapest

Átírás

1 Szakmatörténet Dr. Oroszi Sándor Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár 2016 Budapest

2 A szakmatörténet tárgya Rokontudományok A kapcsolódó erdészet-, természetvédelem- és technikatörténet A történelem és a hagyományok, mint a szakma lényeges elemei Ki mit vár a szakmatörténettől? A szakmatörténeti vizsgálódás forrásai és korlátai

3 A vadászat szerepe az emberré válás folyamatában Hitvilág A természet meghódításának kezdetei: hússzerzés és háziasítás Ember ember ellen

4 Az állatvilág módosulása Vadászó népek hiedelemvilága Földművelők elveszett édene Magyar honfoglalás és az állatvilág Tenyésztett állatok kérdése Vadászat és a természetvédelem kapcsolata Élőhelyek védelme, vadászat korlátozása, honosítások Az eszközök tökéletesedése, miközben az elejthető fajok száma és mennyisége csökken Filozófiai következtetés: szabad-e bármilyen okból állatokra vadászni, illetve azokat kiirtani?

5 Vadászat a középkorban Vadászati jog és szervezet Szabadon és korlátozottan vadászók 1504, 1514 Vadászat és politika, honvédelem Vadászó politikusok Vadászat állatra, emberre A vadállomány faji összetétele, mennyisége Kihaló és betelepített vadfajok

6 Vadászat a középkorban Vadászat eszközei és módjai A vadászatot segítő (házi)állatok Tökéletesedő eszközök Az orvvadászat kérdése Középkori erkölcsök középkori büntetések A vad által okozott károk A vadászatok során okozott károk is A vad, mint szükségeledel? Az ország, mint háborús hadszíntér

7 A nemesi vadászat kora A vadászati jog és szervezet évi III. dekrétum: a nemesek saját és idegen területi vadászata saját vadászterületek Uratlan jószág Lövészegyletek és vadásztársulatok Vadászat és politika, honvédelem Úri szórakozás A passzív rezisztencia és a vadászat

8 A nemesi vadászat kora A vadállomány faji összetétele, mennyisége Európa Californiája A vadászat eszközei és módjai A lőfegyverek tökéletesedése Agarászat és kopózás Orvvadászat és vadorzás Népi vadfogás A vadkár kérdése a jobbágyok 3 napi robotja Madarászat A vad jelentősége a táplálkozásban Csak a vad- és halétel méltó a nemesekhez

9 A dualizmus korának vadászata A vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része vadásztársulatok 1872: VI. tc. és 1883: XX. Tc. Háromféle vadászati szervezet, majd a bérvadászat megjelenése 5% nem vadászterület, 37% önálló, 57% nem talált bérlőt Az ország embere az első vadász egyben a Legfőbb Hadúr Személyes példa Gödöllő és a Délvidék

10 A dualizmus korának vadászata A vadállomány alakulása, statisztikai adatok, a természetvédelem eszméjének megjelenése Vadászati statisztika Átalakuló élőhelyek kímélet és ragadozóirtás, honosítások Hasznos és káros állatok A vadászati módok és eszközök máig ható átalakulása A társas és egyéni vadászati módok rendszere Tökéletesedő vadászeszközök A mérgezés, kopózás és agarászat kérdése

11 A dualizmus korának vadászata Az orvvadászat (első) aranykora 1/3-ának van vadászjegye Liberális állam liberális büntetések Vadkár és kárt okozó vadak A tenyésztett vad kérdése Hivatalból való vadászat Vadhús, mint élelmiszer A vadhús forgalmazásának szabályozása

12

13

14 Vadászat a két világháború között A vadászati jog és a háború: konszolidáció a vadászati jogban és szervezetekben Háborús és forradalmi rendeletek 1925, 1927 Vadászati tudósítók (1934), vadászati felügyelők (1938, 1940) Király nélküli királyság és a főúri vadászatok Az első vadász és híres vadászatok, -területek A revansra készülődés

15 Vadászat a két világháború között A vadállomány alakulása: Az országrész-visszacsatolások hatása Az apróvad-állomány világhírűvé tétele Az apróvad-állomány létszámadatai Az intézményes természetvédelem kezdetei IV. tc. természetvédelmi rendelkezései

16 Vadászat a két világháború között Vadászati módok Nyúlstáfok kora Trianon és a vadászfegyvergyártás Mérgezés? Orvvadászat, mint népmozgalom tanyai lakos Határátlépések?

17 Vadászat a két világháború között Vadat neveljünk vagy fát? Dombi- és középhegységi vadászerdők Erdészettudomány és nagyvadállomány Vadhús egyre jelentősebb kiviteli cikk MAVAD Rt.

18

19

20 Az átmeneti időszak vadászata ( ) Földreform és a vadászati jog államosítása /1945. ME. És 4640/ME. Rendeletek Vadászatra jogosultak köre és éleződő osztályharc Változó felsővezetés, megszilárduló tanácsrendszer Nincs vadászat politika nélkül nincs politika vadászat nélkül Tanulékony első számú vezetők Készülődés a harmadik világháborúra

21 Az átmeneti időszak vadászata ( ) A vadállomány békebeli színvonalra emelésének útjai Nagyvadállomány teljes kímélete Túlhasznosított apróvadállomány A természetátalakítás és a természetvédelem kívánalmai A vadászati módok Fegyvertelen vadászok, vadőrök, erdészek növekvő beadási kötelezettség Vadászati, vadgazdálkodási kutatások elindítása Társas vadászatok elsődlegessé válása

22 Az átmeneti időszak vadászata ( ) Orvvadászat a statárium és a proletárdiktatúra idején Megélhetési vadászat Kevés vad kevés kárt csinál? Mg. Termelési eredményeit semmi sem veszélyeztetheti! Vadkárelhárító kerítések szükségességének felmerülése Vadhús, mint a közellátás bázisa Több vadat a jóvátételbe Több vadat a dolgozó nép asztalára A vad minden része felhasználható

23 A szocialista korszak vadászata A vad az állam tulajdona, és, mint tulajdonos, rendelkezik vele törvényerejű rendelet tv. az erdőkről és a vadgazdálkodásról Vadászok megszabadulnak az erdészeti irányítás nyűgétől Állami vadászvizsga Az elvtársi vadászatok Nómenklatúra Honvédelem? Külföldi kapcsolatok

24 A szocialista korszak vadászata A nagyvadállomány, mint hazánk vadászati nagyhatalommá válásának alapja Mennyiségi és minőségi fejlődés, világrekordok A mesterséges apróvadtenyésztés kérdései Vadtelepítések Vadkamra vagy túltelített vadaskert? Vadászat, mint alkalmazott természetvédelem

25 A szocialista korszak vadászata Vadászati módok Kiterjedt vadgazdálkodási-berendezéshálózat Társas vadászatok Fegyver nélküli vadászat? Orvvadászat a felpuhuló diktatúra keretei között Vadkár erdőn, mezőn Csak erdészeti kártétel Forgalom növekedése és a vadban keletkező károk Az ország deviza-bevételének egyik fontos bázisa Külföldiek vadásztatása Vadhús-értékesítés

26

27 A szakma történetének legfőbb tanulságai 1. A vadászható fajok megvédéséhez a tilalmi idők nem elegendőek, sőt a teljes tiltás sem. 2. Mesterséges tenyésztéssel nem lehet kiváltani az élőhelyvédelmet, a ragadozók fékentartását, a tudatos, fenntartható vadgazdálkodást. 3. Az európai vadászati lehetőségek a földtulajdonhoz kötött vadászati jog alkalmazását támasztják alá.

28 A szakma történetének legfőbb tanulságai 4. Az adott táj természeti erőforrásainak komplex, egységes szemléletű használata lehet az egyedüli megoldás. Ennek azonban jelenleg nemcsak tulajdoni, hanem szemléleti korlátai is vannak. 5. A vadászathoz a népgazdasági súlyt meghalató érdekérvényesítő-képesség kapcsolódik. Ezt elsősorban a társágazatok (erdészet, természetvédelem, mezőgazdaság) céljainak megvalósítására érdemes fordítani.

29 A szakma történetének legfőbb tanulságai 6. A vadászoknak nem sikerült a társadalmat megfelelő módon megszólítani. Ettől függetlenül voltak olyan időszakok, amikor a vadásztörténeteket, -utakat, - élményeket leíró könyvek milliós példányszámban fogytak. Az élővilággal kapcsolatos érdeklődést viszont most is ki lehet használni. 7. A vadászat (a testvérágazatokkal) a globalizálódó világ kihívásaira csak együttes, globális választ adhat. Ahogyan a környezet- vagy természetvédelem határokon átnyúlik, a magyarországi vadászat is kényszerítve lesz erre, s ez által a társadalmi megítélése is javulhat.

30

31 Köszönöm a figyelmet!