Vadkereskedelem és vadászati turizmus #04 A VADKERESKEDELEM ÉS A VADÁSZATI TURIZMUS JELENE ÉS JÖVŐJE

Átírás

1 Vadkereskedelem és vadászati turizmus #04 A VADKERESKEDELEM ÉS A VADÁSZATI TURIZMUS JELENE ÉS JÖVŐJE

2 Magyar vadászok külföldön A rendszerváltoztatást követően nyílt rá lehetőség (utazási és valuta korlátozások megszűnésével). Kialakult egy fizetőképes kereslet, amely ha lassan is, de növekszik. A magyar vadászok 56 ezres táborának: 3-5%-a már vadászott külföldön 1-2%-uk már többször Néhány százan rendszeresen (évente) vadásznak külföldön Egy-két százan évente többször is részt vesznek szafarin

3 Magyar vadászok külföldön Néhány iroda szervez csak külföldre vadászatot (biztonságosabb, kicsit drágább). Sokan választják a kockázatosabb és/vagy több utánajárást, jó nyelvismeretet igénylő,de valamelyest olcsóbb utakat. Más árstruktúra: magas napidíj, licenc árak, és egyéb költségek (országonként változóak) csomagprogramok miatt nehezebben követhető, hogy mi mibe kerül ha kevesebb vadat lő, esetleg semmit, akkor is sokba kerül a vadászat.

4 Magyar vadászok külföldön Legfontosabb célországok: Afrikában: (Namíbia, Dél-Afrika, Tanzánia Zimbabwe, Zambia, stb.) Észak-Amerika (Alaszka, Kanada) FÁK államok (Oroszország, Kamcsatka, Csukotka, Kazahsztán, Kirgízia, stb.) Mongólia, Törökország Szomszédos országok (Ausztria, Szerbia, Szlovénia, Szlovákia, stb.)

5 Magyar vadászok külföldön Trófeabehozatal: Jelentős szállítási költség és hosszú idő. A CITES-előírások hazai értelmezései számos trófea behozatalát zárják ki (elefánt, leopárd, orrszarvú, óriás fekete lóantilop, és más fajok trófeáit). Engedélyt kell kérni pl. a szomszédos országokban jogszerűen elejtett, de nálunk védett fajok pl. barnamedve, zerge, siketfajd, nyírfajd behozatalához, tartásához is. Ugyancsak hasonló engedély kell az átszállításukhoz is. A trófeák behozatala vám + állat-egészségügyi illeték kiszabásával jár.

6 Lőttvad kereskedelem A rendszerváltoztatást követően e téren nincs olyan cégalapítási akarat, mint a vadászatszervezés területén. Egy vadfeldolgozó létesítése komoly tőkét, számos feltétel megteremtését szükségelteti a beruházótól. E piac jellemzője a nagyfokú szezonalitás (felvásárlásban és értékesítésben egyaránt), emiatt az átlagosnál nagyobb a tőkeigénye. A külföldi tőke megjelenik e piaci szegmensben is (osztrák, német, olasz)

7 Lőttvad kereskedelem A külföldiek (magyar partnerrel) saját céget (vegyes vállalatot) alapítanak. Néhány kisebb hazai vállalkozás alakul a lőttvad felvásárlás területén (többnyire a feldolgozók beszállítóiként). Nagy verseny indul meg a nyersanyagért (a lőtt nagyvadért). Az apróvad nem túl vonzó. Egyre nagyobb ütemben építik ki a felvásárló hálózatukat (a vadátvevő helyek sokszor egymás közvetlen közelében létesülnek). A lőttvad árak jelentősen emelkednek.

8 Lőttvad kereskedelem A magyar tulajdonú vadfeldolgozók (Mavad, Vadex, Öreglak) és a vegyes vállalatok exportjoggal rendelkeznek. A 90-es évek közepétől a hazai vállalkozók körében is elindul a cégalapítás és több vadfeldolgozó épül, Közös jellemzőjük a kisebb kapacitás, alapvetően a környezetükben fölvásárolható lőttvadat dolgozzák föl, és a hazai piacon forgalmazzák. Mindezen folyamatok eredményeként olyan földolgozó kapacitás alakult ki Magyarországon, amely már kapacitás-kihasználási gondokat okoz a tulajdonosoknak.

9 Lőttvad kereskedelem Nagykereskedők: A piac további differenciálódásaként megjelennek a nagykereskedők, akik nem rendelkeznek földolgozóval, csak kereskedelmi tevékenységet látnak el. Nemcsak vadhússal, hanem tengeri, édesvízi halak, esetleg háziállatok húsával is kereskednek (jellemzően mélyhűtött termékeket forgalmaznak). Elsődlegesen a hazai vadhúskereslet kielégítését szolgálják (éttermekbe, üzletekbe, szállodákba, stb. szállítanak)

10 Lőttvad értékesítése (apróvad) Országos összesen Mezei nyúl Fácán Röptetett réce Év Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás db db db db db db

11 Lőttvad értékesítése (apróvad) Az értékesítés aránya Mezei nyúl Fácán Fogoly Röptetett réce ,3% 37,9% 26,2% 68,5% ,2% 39,2% 93,9% 73,8% ,8% 40,7% 18,2% 70,9% ,2% 38,8% 55,2% 67,2% ,2% 43,2% 90,9% 68,6% ,0% 40,0% 37,8% 65,0% ,9% 42,0% 55,9% 60,9% ,2% 39,5% 84,1% 64,2% ,5% 38,8% 77,1% 59,8% ,5% 35,3% 52,8% 52,3% ,8% 37,8% 60,2% 60,8% ,2% 28,4% 71,5% 36,8% ,5% 28,5% 68,3% 24,1% ,4% 25,9% 63,0% 38,3% ,4% 23,3% 41,9% 40,9% ,4% 30,0% 50,3% 50,7% ,9% 31,6% 21,7% 40,1% ,9% 23,1% 47,5% 38,9% ,1% 27,6% 63,1% 49,6%

12 Lőttvad értékesítése (gímszarvas) Országos összesen Bika Tehén Borjú Összes értékesítés Összes felhasználás Év Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás db kg db kg db kg db kg db kg db kg db kg db kg

13 Lőttvad értékesítése (gímszarvas) Átlagos leadási súly (kg) Az értékesítés aránya Bika Tehén Borjú Bika Tehén Borjú Összes 1994 É F É F É F ,9% 91,3% 75,2% 87,9% ,39 95,14 74,30 63,30 42,79 37, ,3% 93,8% 79,8% 90,1% ,79 99,80 75,70 62,61 41,46 37, ,2% 94,5% 80,9% 90,4% ,50 103,14 75,01 65,28 43,48 38, ,0% 94,2% 82,2% 90,9% ,38 103,80 75,68 67,25 40,98 40, ,2% 93,0% 81,5% 90,4% ,90 90,12 73,75 67,02 42,04 38, ,8% 94,1% 83,1% 91,1% ,10 45,01 75,62 66,56 43,07 36, ,9% 94,5% 80,5% 90,1% ,05 99,08 72,91 60,20 42,46 38, ,1% 93,9% 84,0% 91,6% ,37 105,90 72,94 66,95 42,77 39, ,8% 93,5% 84,4% 91,1% ,91 109,53 70,44 67,18 41,82 39, ,0% 88,5% 77,5% 86,3% ,88 108,79 69,89 68,42 41,38 41, ,8% 86,2% 76,9% 85,1% ,02 111,26 68,97 67,26 41,16 41, ,7% 82,9% 73,0% 82,4% ,32 110,79 72,53 68,96 35,76 42, ,6% 82,7% 75,2% 83,4% ,15 106,22 73,83 69,43 42,55 42, ,3% 81,5% 70,2% 81,4% ,36 100,92 73,40 70,62 43,80 42, ,6% 82,5% 69,3% 81,1% ,07 118,05 71,49 70,86 40,85 42, ,3% 80,5% 72,0% 81,0% ,92 108,57 71,29 69,78 41,66 41, ,2% 81,2% 71,9% 81,1% ,84 109,38 71,22 70,07 43,00 43, ,4% 84,8% 74,3% 83,7% ,72 108,52 71,81 69,94 44,21 43, ,3% 85,7% 76,3% 84,6%

14 Lőttvad értékesítése (őz) Országos összesen Bak Suta Gida Összes értékesítés Összes felhasználás Év Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás db kg db kg db kg db kg db kg db kg db kg db kg

15 Lőttvad értékesítése (őz) Átlagos leadási súly (kg) Az értékesítés aránya Bak Suta Gida Bak Suta Gida Összes ,83 14,45 13,90 13,33 9,83 8, ,3% 80,4% 70,3% 80,3% ,85 14,17 14,12 13,42 9,71 9, ,5% 85,8% 76,7% 84,0% ,79 14,28 14,08 13,54 10,04 9, ,8% 85,0% 75,1% 84,6% ,17 14,91 14,30 13,89 10,19 9, ,3% 86,2% 74,5% 85,5% ,34 14,92 14,79 13,76 10,34 9, ,8% 85,7% 72,4% 84,1% ,99 14,69 13,96 10,41 9,85 9, ,1% 84,6% 75,9% 84,4% ,17 13,57 14,49 12,13 10,51 9, ,0% 86,8% 73,9% 84,0% ,51 15,42 14,67 14,11 10,38 9, ,1% 89,3% 77,2% 86,1% ,46 15,17 14,44 13,83 9,91 9, ,5% 88,5% 76,3% 85,2% ,08 15,42 14,41 14,08 9,77 9, ,0% 79,6% 65,3% 76,7% ,19 15,84 14,38 14,23 9,70 9, ,4% 77,1% 63,2% 74,3% ,18 15,71 14,33 13,98 9,81 9, ,5% 71,5% 56,5% 70,1% ,99 15,39 14,27 13,52 9,97 9, ,5% 70,1% 54,8% 69,0% ,71 15,69 14,53 13,98 10,30 9, ,8% 70,4% 55,0% 68,6% ,39 15,64 14,57 14,02 10,14 9, ,3% 70,0% 53,9% 68,0% ,28 15,81 14,29 14,05 9,84 9, ,1% 67,9% 54,0% 66,6% ,28 15,70 14,49 14,09 9,81 9, ,3% 67,5% 52,9% 65,2% ,23 15,69 14,45 14,12 9,93 9, ,5% 69,6% 55,2% 67,3% ,55 15,66 14,31 14,08 9,85 9, ,1% 72,6% 57,9% 69,7%

16 Lőttvad értékesítése (vaddisznó) Országos összesen Év Kan Koca Süldő Malac Összes értékesítés Összes felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás Értékesítés Felhasználás db kg db kg db kg db kg db kg db kg db kg db kg db kg db kg

17 Lőttvad értékesítése (vaddisznó) Átlagos leadási súly (kg) Az értékesítés aránya Kan Koca Süldő Malac Kan Koca Süldő Malac Összes ,6% ,86 62,46 70,42 56,28 40,30 32,45 15,92 15, ,4% 95,1% 81,8% 47,8% 83,5% ,76 67,08 71,73 59,47 40,15 34,55 16,95 15, ,6% 95,6% 83,5% 54,6% 85,7% ,42 69,80 71,51 64,82 40,56 34,38 16,80 16, ,3% 96,4% 82,7% 47,5% 83,6% ,51 48,94 72,00 54,33 39,19 31,98 15,78 16, ,2% 95,2% 81,1% 51,1% 82,9% ,83 69,05 73,25 63,08 41,23 29,12 18,70 16, ,3% 96,3% 79,1% 51,3% 82,5% ,36 63,71 73,43 59,20 39,11 34,32 19,16 16, ,3% 95,0% 81,8% 49,5% 83,1% ,65 67,89 71,23 61,04 38,09 33,59 16,73 15, ,8% 95,3% 81,9% 51,4% 83,0% ,74 68,50 68,99 61,27 37,88 33,95 19,32 15, ,9% 94,4% 79,5% 51,3% 81,6% ,26 70,76 67,74 60,69 35,47 34,51 16,31 15, ,0% 89,7% 73,6% 49,0% 77,0% ,08 68,88 69,02 61,93 40,08 34,94 17,43 15, ,6% 90,1% 74,7% 49,1% 77,1% ,66 71,10 70,68 64,33 40,92 35,62 17,34 15, ,4% 91,0% 74,5% 46,2% 78,0% ,76 64,94 72,63 59,67 37,97 34,53 16,46 15, ,2% 90,6% 73,0% 44,9% 77,8% ,89 73,68 72,05 65,47 38,44 35,87 17,59 16, ,8% 91,2% 75,1% 48,1% 78,5% ,01 73,14 70,52 66,22 37,61 36,07 17,41 16, ,8% 89,0% 70,7% 46,0% 75,9% ,29 75,80 70,03 66,84 36,32 35,45 17,30 16, ,9% 86,8% 68,0% 52,3% 73,8% ,22 52,71 70,65 67,29 36,95 36,96 17,74 16, ,1% 85,9% 66,4% 57,5% 73,3% ,85 72,94 69,83 64,80 36,67 36,16 16,34 15, ,5% 86,9% 67,9% 53,4% 74,1% ,14 50,59 68,17 63,06 36,07 34,12 16,19 15, ,2% 85,6% 68,7% 58,7% 73,8%

18 Lőttvad kereskedelem Az elejtett vad húsvizsgálata: A lőttvad és vadhús kereskedelmet egyre keményedő állategészségügyi szabályok szorítják egyre szigorúbb korlátok közé. Az élelmiszer biztonságfontossága, szerepe fokozódik. A vadhús vizsgálat és minősítés súlya nő.! 43/2011. (V. 26.) VM rendelet az elejtett vad kezelésének és értékesítésének élelmiszer-higiéniai feltételeiről

19 Lőttvad kereskedelem Ezen jogszabály lehetőséget adnak arra, hogy képesített vadhúsvizsgáló az általa látottak alapján engedélyezheti a vadászrész átvételét. Ha ellentmondást tapasztal, vagy bizonytalan, úgy hatósági vizsgálatot kell kérnie. Az elsődleges vizsgálatot követően a vadra el kell helyezni a vad kísérő jegyet. A rendeletek előírják, hogy a közfogyasztásra kerülő vadat hatósági húsvizsgálatnak kell alávetni. A saját célú fogyasztás nem minősül közfogyasztásnak. A vaddisznót ez esetben is kötelező trichinella-vizsgálatnak alávetni.

20 Élővad kereskedelem Amíg a hetvenes években jelentős mennyiségű apróvad kerül értékesítésre,minden apróvadfaj állománya csökkenni kezd. A fogoly vadászatát betiltják, a mezei nyúllal állat-egészségügyi problémák jelentkeznek (tularémia), a tenyésztett fácán nem exportképes. Élő nagyvadra gyakorlatilag alig van igény.

21 Élővad kereskedelem - export A mezei nyúl (és a fácán) exportja olyan mértékben visszaesett, ami generális gazdasági problémát okozott az addig főként ebből élő vadásztársaságoknak. A nyúl befogás további erőltetése csak a nyúl állomány helyzetét rontotta. Legjelentősebb Békés, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye esetében. Az őz bérvadásztatásával próbálják kompenzálni a kieső bevételt.

22 Élővadértékesítés között a vadásztársaságok területéről (pld.) Év Mezei nyúl Fácán Fogoly

23 Élővad hazai forgalmazása Apróvadfajok esetében lehet hazai piacról beszélni. Ez elsősorban a tenyésztett vad kereskedelmét jelenti (fácán, tőkésréce, fogoly). Nincs igazán kontrollált rendje. Elsősorban az állat-egészségügyi problémákat (fertőző állatbetegségek) nem kezelik megfelelő gondossággal. Az árakat a kereslet-kínálat alakítja. A tenyésztett szárnyasvad piaca erősen hullámzó, emiatt a tenyésztők számára kockázatos.

24 Élővad-értékesítés árbevétele és aránya az összbevételen belül ( ) Vadászati bevételek Külföldi Belföldi Bevétel Egyéb bérlelövés szolgáltatás bérlelövés szolgáltatás élõ vadból lõtt vadból bevételek Pályázat és támogatás Bevételek összesen Élővad aránya Lőttvad aránya ,3% 14,7% ,7% 20,8% ,7% 24,3% ,6% 18,3% ,0% 16,6% ,4% 18,4% ,8% 19,8% ,8% 20,6% ,6% 18,4% ,3% 14,1% ,4% 15,1% ,3% 16,0% ,2% 16,3% ,9% 18,1% ,5% 18,3% ,7% 15,9% ,9% 18,9% ,3% 23,8% ,9% 26,0%

25 A vadkereskedelem hatósági felügyelete Vadászatszervezés: A vadászatszervező iroda (vállalkozás) működési engedélyének (regisztrációs szám) megszerzése a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hatáskörébe tartozik. Ily módon az iroda működését, a hatóság által előírt feltételek meglétét is agm jogosult ellenőrizni. A megyei Kormányhivatalok Vadászati és Halászati Osztályai jogosultak kiadni a vadászati engedélyeket,ellenőrizni a vadászati szerződéseket, biztosítást, a vadászatok jogszerű szervezését, a terítéket. Trófeák behozatala A Zöldhatóság területileg illetékes természetvédelmi hatóságai jogosultak ellenőrizni a külföldiek apróvadas vadászatait. A VM Természetvédelmi Főosztálya (CITES hatóság) adhat engedélyt a magyarok és/vagy külföldiek által külföldön elejtett trófeák (vad) behozatalára, átszállítására.

26 A vadkereskedelem hatósági felügyelete Lőttvad-kereskedelem: A lőttvad fogyaszthatóságát, egészségügyi alkalmasságát, felvásárlását, feldolgozását, kereskedelmi forgalmát az VM Élelmiszerlánc-biztonsági, Állat-, és Növényegészségügyi Főosztálya, illetőleg az NÉBIH Központ megyei Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságai (mint állat-egészségügyi hatóság) jogosultak ellenőrizni. Lőttvad és/vagy vadhús export csak EU minősítéssel rendelkező vadfeldolgozókban készült termékekből, illetőleg ilyen minősítéssel rendelkező hűtőházakból indulhat. A lőttvad/vadhús behozatalát is az állat-egészségügyi hatóság ellenőrzi. A vadászati és a természetvédelmi hatóság ellenőrzi a lőtt apróvad exportszállítmányokat, illetőleg megtilthatja bizonyos vadfajok kereskedelmi forgalomba hozatalát (pl. egyes vízivadfajok, galambok, erdei szalonka).

27 A vadkereskedelem hatósági felügyelete Élővad kereskedelme: Az élővad kivitelét/behozatalát ugyancsak az VM Élelmiszerláncbiztonsági, Állat-, és Növényegészségügyi Főosztálya engedélyezheti. Amennyiben az élővad behozatala új vadfaj betelepítésére irányul, úgy ahhoz a vadászati, és a természetvédelmi hatóságok hozzájárulása is szükséges.

28 Érdekképviselet a vadkereskedelem területén Vadkereskedelmi Szövetség 1991-ben alakult azzal a céllal, hogy a vadászat, vadgazdálkodás és a vadkereskedelem területén működő gazdálkodó szervezetek tevékenységüket összehangolják, a külső piacokon való megjelenés eredményességét előmozdítsák. Ezen belül: Érdekvédelem és képviselet Kereskedelmi magatartás etikai normáinak formálása Kapcsolattartás a szakterület hatóságaival és más szervezeteivel Piaci információk megszerzése

29 Érdekképviselet a vadkereskedelem területén Vadkereskedelmi Szövetség A NAV-val szembeni fegyverbehozatali engedélyekkel kapcsolatban felmerült fizetési kötelezettség teljesítésének hiányában megszűnt. Az EU-n kívül nincs útlevél a meghívó levél alapján adtak ki fegyver kísérő okmányt (3000 Ft) és ezt távozáskor le kellett volna adni. Ha ezt nem tette meg a vadász akkor a szövetségnek kellett volna 100 ezer Ft-os bírságot fizetnie. De ez elmaradt ezért megszüntették ezt a szabályt.

30 Érdekképviselet a vadkereskedelem területén Vadászati Termékek és Szolgáltatások Terméktanács (TT): 1995-ben alakult meg, gödöllői székhellyel. A TT átfogja a vadgazdálkodási termékpálya valamennyi szereplőjét (termelő, feldolgozó, kereskedő) Terméktanács célja és feladatai: A termékpálya hatékony működésének elősegítése, érdekegyeztetés, érdekképviselet. A bérvadásztatási és a vadhús termékpályán olyan kiegyensúlyozott piaci viszonyokat teremteni, és tartósan fenntartani, amely a verseny korlátozása nélkül tompítja a szélsőséges piaci hatások következményeit. Megteremteni a tenyésztés, termelés, feldolgozás, kereskedelem és fogyasztás összhangját. A jogszabályokban ráruházott feladatok ellátása, jogszabályok véleményezése, javaslattétel azok esetleges módosítására. Non profit egyesület, tevékenysége leginkább a vadhús-kereskedelem területén szélesedett ki.

31 Érdekképviselet a vadkereskedelem területén Budapesti Agrárkamara Vadászatszervezők Osztálya: A TT a működése során nem tudta érdekeltté tenni a vadászatszervezéssel foglalkozó vállalkozásokat. Ez a körülmény késztette az irodákat más irányú önszerveződésre, amelynek eredményeként 2001-ben 17 taggal megalakult, jelenleg 27 tagja van. Tevékenységük, aktivitásuk elsősorban a vadászatszervezéssel kapcsolatban felmerülő szakmai, pénzügyi, adózási és vám problémák kezelése, rendezése. Az érdekképviselet meggyengülése: 2003-ban a Gazdasági Versenyhivatalár kartell alakítása miatt eljárást kezdeményezett több vadászatszervező iroda ellen, amelyet a vizsgálatok során kiterjesztett a két szakmai szervezetre is. A GVH döntése eredményeként az eljárás alá vont irodák nagyobb hányada kisebbnagyobb büntetést kapott. A két szakmai szervezetet jelentős összegre megbüntette, amelyet az érintettek megfellebbeztek. Ez a körülmény számottevően meggyengítette a Terméktanácsot és az Agrárkamarai osztályt is.

32 Érdekképviselet a vadkereskedelem területén Magyar Vadgazdálkodók Egyesülete (MVE) Tevékenység: A vadgazdálkodók és vadhúsfeldolgozók gazdasági érdekeinek és szakmai céljainak elősegítése, a világhírű magyar vadállomány és vadászati kultúra értékmegőrzése. Tagság: többségében állami tulajdonú erdészeti társaságokat és vadfeldolgozással foglalkozó cégeket tömörítő szakmai szervezet Balsay Miklós - elnök dr. Pacs István - titkár

33 Marketing a vadkereskedelemben A piac folyamatos bővítése (de legalább megtartása) rendszeres munkát igényel a résztvevőktől. Szakkiállítások és vásárok: koncentrált piacok, ahol a látogatók jelentős része potenciális vevő. Európa számos országában rendeznek a szabad ég alatt űzhető sportokat (vadászat, horgászat, lovaglás, vízisportok, turizmus stb.) kedvelők számára kiállítást, vásárt. a magyar kínálat rendszeres megjelenése fontos! A kiállításokon való megjelenés a vendégkör megtartásának, bővítésének egyik legfontosabb eszköze. Költséges, ezért egyre kevesebb iroda vállalja a részvételt. Jelen vannak az adott területek eszközeinek, felszereléseinek, kiegészítőinek gyártói, forgalmazói. Megjelenik az adott terület irodalma, képzőművészete, hobbiállatok és minden, ami elképzelhető illetve korábban szinte elképzelhetetlen volt.

34 Fontosabb vadászati szakkiállítások Európában Ország Város Kiállítás Ország Város Kiállítás UK London Game Fair NO Resoya Vilmarkmessan Leeds Game fair IT Róma Game Fair AT Wien Jaspova Brescia Exa Graz Revier & Wasser RU Moszkva Hunting and Fishing DE Berlin Interjagd PT Santarém Expocaca Dortmund Jagd und Hund ES Barcelona Foro Hannover Pferd und Jagd Madrid Venatoria München Jagen und Fischen CH Bern Fisch u. Jagen Olpe Reiten und Jagen SE Stockholm Sollentuna Oldenburg Nordjagd HU Budapest FeHoVA UlmJ Jagd und Fischerei

35 Marketing a vadkereskedelemben Hirdetések hazai és külföldi szaklapokban: A potenciális vevőket jól megcélzó lehetőség, de a relatíve kis információtartalom miatt nem igazán eredményes. Direkt marketing: A vendégeket, üzleti partnereket (akiknek a címével rendelkezik az iroda) közvetlen, konkrét, elég részletes ajánlattal kell megkeresni. Demo kazetták, DVD-k: amelyek egy-egy fontosabb vadászatot, terméket látványosan, az eredeti helyszínen mutat be. Szóbeli közlés: Vadászismerősök adhatják a leghitelesebb (és legmegbízhatóbbnak tűnő) információt az adott termékről. Internet: Szerepe egyre inkább meghatározó. Minden évben többen és többen használják. Gazdag információtartalom, változatosság (szöveg, kép, mozgókép), frissesség jellemzi. Rövid idő alatt sok, a szakterületen működő cég/kereskedő ajánlatával lehet megismerkedni, azokat összehasonlítani, és referenciákat igénybe venni. E területhez leginkább kapcsolódó elektronikus levelezés ( ) az információ átadásának és a kapcsolattartásnak egyik leggyorsabb, legfontosabb eszköze.

36 Vadkereskedelem és vadászati turizmus jelene és jövője A magyar vadászatnak és kereskedelemnek már régóta a nemzetközi piacon kell megállnia a helyét. Egyre nagyobb konkurencia a volt szocialista országok részéről Változnak a vadászati szokások. Többet és jobbat kell nyújtani a vadászterületeknek, hogy újra ide jöjjenek a vendégek. Ezt még nem minden vadászterület érzi vagy nem tud elég vonzó lenni. A vadászat bizalmi piac (volt és lesz)