ERDÉSZETI ISMERETEK. Az erdő és s a vad kapcsolata. Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet

Átírás

1 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet ERDÉSZETI ISMERETEK Az erdő és s a vad kapcsolata Román József, TAEG Zrt. vadgazdálkodási igazgató

2 Bevezető Az erdő a legmagasabb rendű és s a leginkább összetett életközösségek közék tartozik. Def.: Antropo-bio bio-geocönózis. Az erdei életközösség g az emberi tevékenys kenység g hatására folyamatosan és s jelentősen átalakul. A biológiai kategóri riába tartozó közösségi elemek összetétele tele a legváltozatosabb, ltozatosabb, legszínesebb. A vad és s az erei ökoszisztéma elválaszthatatlan. laszthatatlan. A vad akkor válik v károsk rosítóvá,, ha akadályozza vagy meghiúsítja a gazdasági gi célok c megvalósítását. t.

3 A vadászat, mint tevékenys kenység A vadászat az egyik legősibb emberi tevékenys kenység. Az ősember eleinte a saját t védelme v és s megélhet lhetése miatt vadászott. Később a vadászatot kivált ltó késztetés s módosult, m a modern időkben a vadászatb szatból l egyre inkább sport, szórakoz rakozás, kedvtelés s ill. rekreáci ció lett. A vadászat és s más m s emberi tevékenys kenységek miatt is a vad élettere jelentősen zsugorodott, fajok tűntek t el. A vadászat vadűzés és s erdőzúgás, de több t erdőzúgás! (Gróf f Széchenyi Zsigmond: Ünnepnapok)

4 Vadászat és s társadalomt Az emberi faj kialakulásának hajnalán n az állatok elejtése nem tudatos, hanem spontán n tevékenys kenység g volt, ami nem igazi vadászat. Az ember az állatvilág g része r volt. Az ősközösségi társadalmak t és s kultúrák k kialakulásával párhuzamosan válik v tudatos, társadalmi t cselekvéss ssé. Az első,, szervezett vadászat nyoma félmillif lmillió éves. A vadászat és s a társadalom t egymás s fejlődését t segítő és fejlesztő dolgok. (nyelvformáló,, közössk sségalakító stb.) A középkorig k a legalapvetőbb társadalmit rsadalmi-gazdasági gi tevékenys kenység, valós s szüks kségletek kielégítésére szolgált. lt.

5 A magyar vadászat törtt rténte Hunor és s Magor legendája Kézai K Simon alapján. A KárpK rpát-medencébe érkező magyarok itt más m fajokból álló vadállom llományt találtak. ltak. Alkalmazott vadászati módjaik: m cserkelés, s, les, hálózás, h vermezés, solymászat, szat, falkavadászat, kopózás. A középkori k kiválts ltságok, nemesi vadászatok. A legújabb kor vadászat érdekességei. Mindig az élet napos oldalán n lévőknek l adatott meg, hogy vadászhassanak. szhassanak.

6 A vadgazdálkod lkodás, mint tevékenys kenység A vadászat, mint emberi tevékenys kenység és s különösen k annak intenzívebb vebbé válása szűkösséget teremtett. A vadállom llományban, a vadászatban, más m s emberi tevékenys kenységekben bekövetkez vetkező változások hozták magukkal a vadgazdálkod lkodás s megteremtését. t. Def.: A vadgazdálkod lkodás s a vadállom llomány és élőhelye védelméért, valamint a vadállom llomány szabályz lyzása érdekében végzett, v céltudatos, c emberi beavatkozás. A vadgazdálkod lkodás s szerepe mindig másodlagos m volt a földműveléssel és s egyéb b földhasznf ldhasználattal lattal szemben, így az erdőgazd gazdálkodással szemben is. Ma is az!

7 A vad az erdei életközösség g részer A vad, mint élőlény a fogyasztó szervezetek (konzumensek)) csoportjába tartozó közösségi elem, zömében növényevn nyevő vagy mindenevő,, páran p a ragadozók k közék tartoznak. A nagyragadozók k jellemzően en kipusztultak. (Jelentős hatás s a növényevn nyevők k elszaporodásában.) A korábban meglévő,, az egymásra utaltságon és önszabályzáson nyugvó egyensúly idővel felborult. Az emberi hatások következtk vetkeztében az erdő- és s a benne élő vadállom llomány is változik, v az erdei életközösségben betölt ltött tt szerepe átalakul.

8 Az erdő és s a vad kapcsolata 1. Napjainkra az erdő átalakult, területe csökkent, fajokban szegényedett, a benne folytatott gazdálkod lkodás s külsk lső hatásokra érzékenyebb. A vadászhat szható állatfajok jelentősebb köre k károkozóvá lépett elő. Az erdő vadeltartó képességének fogalma és értéke került bevezetésre, meghatároz rozásra. Alternatív v fogalom a vadtűrő képesség. A szarvasegység fogalma, váltv ltószámai.

9 Az erdő és s a vad kapcsolata 2. A vadeltartó képességet befolyásol soló elemek: 1. Az erdő elsődleges rendeltetése. 2. Faállom llományának nak kora, összetétele, tele, szerkezete. 3. Cserje- és s lágyszl gyszárú szintjének nek jellemzői. 4. Egyéb élőhelyi adottságok: mg-,, vízviszonyok. v 5. Egyéb b feltételek: telek: tömbszerkezet, t zavartság g stb. 6. Egyéb b erdőgazd gazdálkodási körülmk lmények.

10 A kölcsk lcsönhatás s feszülts ltségei A vad egyedei és állománya élőhelyként használja a területet, az egyensúlyi helyzet felborulásával az élőhely-használatban is zavarok támadnak. t Az erdőgazd gazdálkodás/erdőgazdálkodó is zavarja a vadállom llományt. (E zavarás s kölcsk lcsönösen sen káros.) k Egyes erdészeti módszerek m kiváltj ltják k a vad elvándorl ndorlását, vagy ellenkezőleg, leg, a koncentrálódását. t. Az erdőgazd gazdálkodó is zavarhatja a vadászatot. Az erdő harmadik fél f l igényeit is szolgálja. lja. Esetenként nt e tényezt nyező is növelheti n az erdő-vad kapcsolatának feszülts ltségeit.

11 Az ellentétek tek kibékítése Az erdő és s vad kapcsolatában fellépő konfliktusok feloldása a felek közös k érdeke. A feleknek ezért az együttm ttműködést segítő kapcsolatra kell törekedni t egymással. Kialakuló konfliktushelyzetet egymásnak jelezni és s közösen k feltárni, megelőzni kell. Akut probléma esetén n pedig különösen k fontos a kölcsk lcsönös s megoldáskeres skeresés. s.

12 A legsúlyosabb lyosabb ellentétek tek A vad erdőgazd gazdálkodásban okozott kára, k más m néven az erdei vadkár. Vtv.75. (Vtv.. kikötése: Az erdősítésben sben a befejezést követő öt évig, az öt t nagyvadfaj által okozott bizonyos kárformk rformák k tartoznak csak ide!) A vad által erdőben okozott egyéb b károsk rosítás. s. A vadászati kár. k A vadállom llományban okozott kár. k

13 A vad erdőgazd gazdálkodásban okozott kárak Az erdő élőfakészletét és s egyéb b produktumát érintő károk a következk vetkező kárképekbe csoportosíthat thatók: a termés, főleg f a makk felszedéséből l keletkező kár a természetes újulatok,, mesterséges erdősítések sek elpusztításából l keletkezett mennyiségi kárk erdősítésben sben a rügyek, r hajtások lerágásából l adódó minőségi kárk méretesebb fák f k kéregk regének megsért rtéséből l következk vetkező minőségi (esetleg mennyiségi) rágás-r vagy hánth ntáskár

14 A termés s felszedéséből l eredő kár r 1. A lehullott makk nagy részr széből l természetes újulat remélhet lhető, illetve begyűjt jtött tt makkból l erdősíthet thetünk, vagy csemetekertbe elvethetjük. A vad a makktermés s többt bb-kevesebb részr szét felveheti és s ezzel az erdőgazd gazdálkodónak jelentős s termelési értékkiesést st okozhat. A vad által felvett makkmennyiség g megállap llapítása nehéz feladat, mert csak állandó,, bekerített vadmentes un. demonstráci ciós s területek megléte mellett lehetséges. Ez esetben a kerítetlen mintaterületek és s a bekerített demonstráci ciós területek magterítetts tettségi adataiból l lehet becsülni a vad által felvett makk mennyiségét. A tapasztalat azt mutatja, hogy egyetlen, de nagyobb bekerített terület igen félrevezetf lrevezető eredményt adhat.

15 A termés s felszedéséből l eredő kár r 2. A matematikai statisztikai módszerrel m kiszámított és mintavételes teles módszerrel m kijelölt lt kisebb területekb letekből l levezetett eredmények konkrét t helyre és s időpontra adnak jój tájékoztatást. Figyelembe kell azonban azt is venni, hogy a lehullott makkot nemcsak a nagyvad veszi fel, hanem pl. a kisemlősök k is fogyasztják. A vad kizárásával folytatott vizsgálat hosszabb távon t - néhány ny éven keresztül l folytatva - ad csak megbízhat zható eredményt, csak megfelelő ismétl tléssel, tovább bbá kontrollal végezve v lehet kellően en megalapozott.

16 A mennyiségi erdei vadkár Az erdősítés s csemetéjének elhalását, életképtelenségét t okozó károsítása sa (rágás, taposás, s, törés, t kitúrás, kihúzás) és s makk kitúrása. A kár k - a klasszikus erdőért rték-számítás s szerint - a faállom llomány költség g szerinti értékével (S = ÁKÉ) ) egyenlő.. A költsk ltség g szerinti érték k az értékelés s időpontj pontjára átszámított tott (kamatosított) tott) költsk ltségek felmerülő összege, levonva belőle le a számítási si időpontig esetlegesen kinyerhető hozamok értékét. t. Végeredményben tehát t azt a halmozott, átszámított tott költsk ltséget kell megállap llapítani, amelyet a faállom llomány létesl tesítésére, pótlp tlására, ápolására, őrzésére, re, védelmv delmére a kérdk rdéses időpontig ráfordr fordítottak. Nem számít t viszont kárnak k az, amit nem kell helyreáll llítani, ezért nem jelent többletkt bbletköltséget az erdőgazd gazdálkodó számára. A mennyiségi kár k r bizonyos károsk rosítási si arányt (mért rtéket) elérve teljes kárnak k értékelendő.

17

18

19 A minőségi erdei vadkár A minőségi vadkár r esetén n az erdősítés s csemetéje nem pusztul ki, nem hal el, csak belőle le rosszabb minőségű faanyag nyerhető a jövőben j (hozamkiesés). s). Sokkal bonyolultabb ennek megítélése és s a kár k értékelése is, mint a mennyiségi vadkár r esetében. Sok esetben más m s károsk rosítással ssal keveredve jelenik meg. Ráadásul jellemzően en több t éven keresztül, ill. visszatérően következik k be a minőségi károkozk rokozás. Közelítő módszerek kidolgozása napjainkban is kitűzött tt feladatot jelent.

20 A mennyiségi vadkár Ez a költsk ltség g lehet bizonylatokon alapuló tényleges költsk ltség, de lehet normatív kalkulált lt érték k is. Mindkét t esetben az egyszerű költségértéket az időtényez nyezővel a számítás s időpontj pontjára át t kell számítani. A klasszikus eljárásban a költsk ltségek között k szerepel a földjf ldjáradék k (földhaszn ldhasználati lati díj) d is.

21

22

23 Az erdei vadkár r jogi szabályz lyzása Felelőss sség g a vadkárért rt (Vtv( Vtv ) 2. Felelőss sség g a vadászati kárért k rt (Vtv( Vtv ) 3. Felelőss sség g a vadban okozott kárért k rt (Vtv( Vtv ) 4. A vadászatra jogosult kármegelk rmegelőzési kötelezettsk telezettsége (Vtv( Vtv ) 5. A földhasznf ldhasználó kármegelőzési kötelezettsk telezettsége (Vtv( Vtv ) 6. A kár k r megállap llapítása (Vtv( Vtv ) 7. Az előzőekre ekre vonatkozó miniszteri végrehajtv grehajtási rendelet (79/2004. FVM sz. Vhr ) 8. Kártérítés általános szabályai Ptk Veszélyes üzem működtetm dtetése Ptk és s BDT-k

24 Az z erdei vadkár r jogi szabályz lyzása 2. Az erdei vadkár, felelőss sség g a vadkárért rt 1. Erdei vadkárnak számít t az öt t nagyvad faj erdősítésben sben illetve az őznek csemetekertben okozott kára. k 2. Az okozott kár k r megtérítésére re a vadgazdálkod lkodásra jogosult köteles. k 3. Egyéb b károk k térítésére t re a Ptk. veszélyes üzemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A vadászati kár: k A vadászati jog gyakorlásában résztvevő személyek által okozott mg-i, eg-i és s tv-i károkozás. A vadban okozott kár: k A vadászati jog gyakorlásának a vad elpusztításával, befogásával, zavarásával val vagy ennek kísérletk rletével való akadályoztat lyoztatása.

25 A vadkár r megelőzése, elhárítása 1. A vadgazdálkod lkodó kármegelőzési kötelezettsk telezettségei és s jogai Köteles: a vad kármegelk rmegelőző riasztásáról l gondoskodni kárveszélyről l a föld f használóját értesíteniteni vadkárelh relhárító vadászatot tartani Jogosult: a földhasznf ldhasználó hozzájárul rulásával berendezést állítani nem mező- és s erdőgazd gazdálkodásban jelentkező kár r veszélye esetén n vadvédelmi delmi berendezést elhelyezni, figyelmeztető jelzéseket kihelyezni/kihelyeztetni

26 A vadkár r megelőzése, elhárítása 2. A földhasznf ldhasználó kármegelőzési kötelezettsk telezettségei és s jogai Köteles: a vadkár r elhárításában és s csökkent kkentésében közremk zreműködni közvetlen kárveszk rveszély észlelésekor sekor a vadgazdát értesíteniteni a vadállom llományt kímélők gazdálkod lkodási eljárást alkalmazni Jogosult: a vadállom llomány túlszaporodt lszaporodása sa esetén állományszabályzó vadászat elrendelését t kezdeményezheti (ld. még m Vtv ) igényt tarthat a ellenszolgáltat ltatásra a rendes gazdálkod lkodást meghaladó kármegelőző közreműködéséért

27 Az erdei vadkár r megállap llapítása, térítéset Erdei vadkár értékét t az újraerdősítés s költsk ltségei alapján n kell megállap llapítani. Vadkárbecsl rbecslést st csak a megyei szakért rtői i névjegyzn vjegyzékbe felvett személy végezhet. v (A Kormányhivatal MgI Vadászati és Halászati Osztálya által vezetett névjegyzn vjegyzék.) Ha a felek egymás s között k nem tudnak megegyezni a kárértékben, akkor a jegyző rendeli ki hivatali eljárásra a szakért rtőt. t. A szakért rtő által megállap llapításra kerül l a becsült kárértk rték és annak felek közötti, k felelőss sség g szerinti megosztási si aránya. Aki ezzel nem ért egyet, az jogi útra terelheti az ügyet. Ajánlott a közös k s megegyezésre törekvt rekvés. A kár k r forintért rtékét t kell téríteni, t teni, de a felek ettől l eltérően en - pl. kompenzálásban, helyreáll llításban stb. - is megállapodhatnak.

28 Ajánlott jegyzetek és s irodalmak: Kondorné Dr. Szenkovits Mariann: Erdészeti ismeretek; egyetemi kézirat, k Sopron, Dr. Csőre Pál: P A magyar vadászat törtt rténete; Mezőgazda Kiadó, Bp Vadászati enciklopédia; Szerk.: Dr. Kőhalmy T. Mezőgazda Kiadó,, Bp Erdészeti alapismeretek; Szerk.: Dr. Tompa K. Mezőgazdas gazdasági gi Kiadó,, Bp Dr. Márkus M - Dr. MészM száros: Erdőért rtékszámítás; ; Mezőgazdas gazdasági gi Szaktudás s Kiadó,, Bp évi LV tv /A (Vtv...agy vadászati törvt rvény) 79/2004 (V.4.) FVM rend (Vhr.)