ABONY VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE

Átírás

1 ABONY VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE Készült: Abony,

2 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja: Jogszabályi hivatkozások Helyzetelemzés Abony város A település demográfiai jellemzői Abony gazdasági jellemzői Közszolgáltatások elérhetősége: Abony Városban működő oktatási intézmények adatai 211-es statisztikai jelentés alapján Abony Város Önkormányzata kötelező feladatként látja el a 3-6 éve korú gyermekek óvodai ellátását Óvodai létszámok és csoportok: Óvodai létszámok változása: Óvodai létszámok csoportonként: Pingvines Óvoda csoportonként Szivárvány Óvoda csoportonként Gyöngyszemek óvoda csoportonként Montágh Imre Ált Isk. és Óvoda csoportonként Összesítő az óvodai létszámokról: Fokozott odafigyelést igénylő gyermekek aránya: Személyi feltételek Célkitűzések az óvodai feladatellátás tekintetében: Iskolák Oktatási intézményekben ellátott gyermekek /3-14 évesek/ Feladat ellátási helyek Általános iskolai tanulók: A 211/212-es tanévben 1. osztályosok, illetve 8. osztályosok száma: Személyi feltételek: Tárgyi feltételek: Tanórán kívüli programokon való részvétel Évfolyamismétlők számának alakulása Az iskolákban működő segítő programok: Útravaló program: Integrációs, képességkibontakoztató program Továbbtanulási mutatók az intézményekben a) Somogyi Imre Általános Iskola b) Gyulai G.M.Ált.Isk Kompetencia mérések eredményei Az önkormányzat önként vállalt feladatként működtetett intézményei Montágh Imre Általános Iskola és Óvoda Középiskolai oktatás Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola Tanulók száma osztályonként Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben Művészetoktatás Bihari János Zeneiskola: Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola AMI Az önkormányzati hozzájárulás mértéke: Összegzés:

3 1. Bevezetés Abony Város Önkormányzata a jelenleg hatályos törvények szellemében dolgozza ki a település közoktatási esélyegyenlőségi programját. Vállalja, hogy a helyzetelemzésre alapozva dolgozza ki esélyegyenlőségi tervét, ezt összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumokkal. 1.1 A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási és nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése), melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. 3

4 1.2 Jogszabályi hivatkozások Magyarország Alaptörvénye /211. április 25/ XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatással, továbbá az oktatásban résztvevők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. XV. cikk (4)Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5)Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az öregeket és a fogyatékkal élőket. XVI. cikk (1)Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3)A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását. 4

5 A KÖZOKTATÁSI TÖRVÉNYNEK A TÉMÁHOZ KAPCSOLÓDÓ EGYES RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott a művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 1..-a foglalkozik a tanulói jogokkal, a 11.. a tanulói különös jogokkal, az utóbbi paragrafus (7) bekezdése kiemelt jelentőségű: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 5

6 83. (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval Kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság 6

7 a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. A 211. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről 213-tól fokozatosan kerül bevezetésre. EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ESÉLYEGYENLŐSÉG - POZITÍV MEGKÜLÖNBÖZTETÉS (23 évi CXXV. törvény) Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek, a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent, a kötelezettek nem sérthetik meg mások 7

8 egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. A 23 évi CXXV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. (1) a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, 8

9 g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 9

10 29. Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Fontosabb fogalmak 23. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Hátrányos megkülönböztetés 8. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r) foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása, 1

11 t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága) miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 9. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minősülő, látszólag az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő rendelkezés, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságokkal rendelkező egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 1. (1) Zaklatásnak minősül az-az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8. -ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. -ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. (3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget. Előnyben részesítés 11. (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy 11

12 b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott választásokon történő jelöltállítása során a párt alapszabályában meghatározott módon érvényesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését. A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán túl erőfeszítéseket tegyenek a nők, a romák, valamint a fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb., de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok. Esélyek javítása, kiegyenlítése Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket, a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Szolgáltatási kötelezettségek A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai: 12

13 minél nagyobb számban kapjanak információt a szolgáltatásról, minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásból, versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. Esélyegyenlőség érvényesítése Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet évi LXXIX. törvény a közoktatásról, értelmező rendelkezések 121. (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű (H) az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 16. integrációs felkészítés az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése. A szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az 13

14 érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket; 28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: A gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása; 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI) az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni. 14

15 2. Helyzetelemzés 2.1 Abony város Abony Pest megye Dél-keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Budapesttől 85 km távolságra. Abony a Dél-Pest Megyei Statisztikai Kistérség harmadik legnagyobb városa Cegléd és Nagykőrös után. Jellegzetes alföldi település, ahol a mezőgazdasági tevékenységnek nagy hagyománya van. A város könnyen megközelíthető a 4-es sz. főútvonalról kiépített lehajtókon, valamint a Budapest-Szolnok-Debrecen vasútvonalon. Abony a mikrotérség központja. Rendszeres buszjárat köti össze a mikrotérség településeit a várossal. (Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Törtel, Újszilvás) 2.2. A település demográfiai jellemzői A népesség számának alakulása Lakónépesség Lakónépesség számának alakulása fő év Lakónépesség A születési mélypont 2-ben volt, 21-ben hirtelen növekedést mutat a lakosság száma. 15

16 Ennek oka: Betelepülés a környező településekről, valamint Szolnokról. Szociális lakásépítési program A nevelőszülők számának jelentős növekedése közötti emelkedés után lassú csökkenés tapasztalható, melynek eredményeként a 211-es évre újra a 2-es év lakosság számát mutatja a statisztika. Az összlakosság korösszetétele: /fő, összlakosság -ban/ év korcsoport fő fő fő fő fő A -19 éves korosztály száma 28-hoz képest 237-el csökkent (1.1), 211-re. Az aktív korúak száma ebben az időszakban 283-al csökkent, de az összlakosság százalékában még mindig magas 55. Összességében a demográfiai mutatók változása nem mutatja a születések számának nagyfokú csökkenését, így a település oktatási intézményeiben a megfelelő gyermeklétszám fenntartható. 16

17 Korösszetétel alakulása: korcsoport év 4-5év 6-9év 1-13év 14-17év A gyermekkorú lakosok számának eloszlása nem egyenletes. Az utóbbi években csökken a -1 évesek száma, ami a születési szám csökkenésének a következménye. -1 éves és a éves korosztály közötti különbség 211-ben 495 fő. 4-5 éves kor között a gyermekek létszáma kicsi ingadozást mutat, de nem jelentős. A 6-9 éves korosztályban jelentős csökkenés tapasztalható 211-ben. 17

18 2.3. Abony gazdasági jellemzői Abonyban is érezhető a gazdasági válság hatása. Jelenleg: foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül 333 fő, rendszeres szociális segélyben részesül 12 fő 55 év feletti rendszeres szociális segélyezett 67 fő 28-hoz képest nőtt az álláskeresők száma: A munkanélküliség g regionális különbségeinek alakulása a közép-magyarországi gi régióbangióban 2786 A regisztrált álláskeresők száma 28. április Régió= fő Pest megye = fő A regisztrált álláskeresők száma 211. április Régió = fő Pest megye = fő < < Cegléd és körzetében a munkanélküliségi ráta alakulása: Pest-megye 4,5 7,9 Régió 3,7 7,1 Cegléd és térsége 6,6 9,4 A munkanélküliek aránya jelentősen megemelkedett 28-hoz képest. Ennek okán jelentősen megnőtt a szociális ellátások iránti igény a településen. Az elvándorlás a 18

19 fiatalok körében jellemző a településről, melynek oka elsősorban a munkahelyek hiánya. 2.4 Közszolgáltatások elérhetősége: Közszolgáltatások Helyben Más településen, éspedig Helyben, más településről kijáró szakember(ek). Havonta hány alkalom? A szolgáltatás ellátatlan KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés x Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú művészetoktatás x KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás x x Cegléd Fejlesztő felkészítés x Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK x x Cegléd Cegléd Gyermekjóléti szolgáltatás x Bölcsőde x Családi napközi x Iskolai napközi x Házi gyermekfelügyelet GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona x x 19

20 A településen a közszolgáltatások nagytöbbsége elérhető. A településen az alábbi közszolgáltatási feladatok biztosítottak: Közoktatási szakszolgálati feladatok: Gyógypedagógiai tanácsadás, logopédiai ellátás az EGYMI feladataként. A korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés a Ceglédi Nevelési Tanácsadó ellátásában. Gyógytestnevelés a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő Abonyi Humánszolgáltató Központ ellátásában. Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgálat az Abonyi Humánszolgáltató Központ keretében. A bölcsődék működtetéséről Abony Város Önkormányzata gondoskodik. Napközis ellátást az általános iskolák biztosítanak. Közoktatási feladatok ellátása: Óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás, alapfokú művészetoktatás, középiskolai oktatás, SNI-s gyermekek nevelése oktatása. Nem biztosított közszolgáltatások: Nevelési Tanácsadás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Családi napközi Házi gyermekfelügyelet Családok átmeneti otthona 2

21 3.Abony Városban működő oktatási intézmények adatai 211-es statisztikai jelentés alapján Tanuló k gyermek-, tanulólétszám az intézményben OM azonosító intézmény neve száma a tagintéz mény körzeté ben Össz esen körze ten belülr ől össze sen H H S NI SNI Kinizsi Pál Gimnáz , Gyulai G.M.Ált.Isk , ,4 18 2, Somogyi I.Ált.Isk , , , Montágh Im. Ált. Isk.és Óvoda , , 72 1, Pingvines Óv. És Bölcsőde , ,28 3 1, Szivárvány Óvoda ,71 1 6,45 2 1, Gyöngyszemek Óvoda , ,64 6 3, Bihari Zeneiskola János ,8 21

22 Az intézmények adatai alapján a es tanévben Középiskolás tanulók száma:22 fő Normál tantervű általános iskolai tanulók száma:1377 fő Speciális gyógypedagógiai általános iskolások száma:59 fő Óvodába beíratott gyermekek száma:544 fő Speciális fejlesztő óvodai csoportba járók száma: 13 Zeneiskolába beíratott gyermekek száma: 314 fő Más településen jár iskolába: Szolnok, Cegléd: nincs pontos adat Kőröstetétlen Református Általános Iskola: 17 fő 3.1 Abony Város Önkormányzata kötelező feladatként látja el a 3-6 éve korú gyermekek óvodai ellátását Az óvodai nevelés 3 intézményben történik. Két intézmény bölcsődei ellátást is biztosít. Az új /44 férőhelyes/ bölcsőde átadásával a városban jelentkező igényeket ki tudják elégíteni. Az óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a szocializáció feltételrendszerének biztosítása, ezáltal személyiségük formálása. Az egészséges életmód megalapozásával a testi-lelki egészség biztosítása.a gyermek biológiai, biztonság és önérvényesülési szükségleteinek kielégítése. Az énfejlődéshez és a szociális énkép kialakulásához a legideálisabb színtér felkínálása. Az általános emberi értékeket és normákat elfogadó, kommunikációs és kooperációs technikákat ismerő, a környezetet szerető, másságot toleráló egyénné válás segítése. 22

23 Az egyéni adottságok korlátain belül, a korosztály műveltségi anyagának elsajátítása. A gyermekek testi, értelmi és szociális érettségének célirányos fejlesztésével a zökkenőmentes iskolakezdés biztosítása. Az esélyegyenlőség javítása. Az óvodai nevelés feladata: A gyermek megismerése. A gyermekben lezajló belső biológiai, élettani és pszichés folyamatokhoz az egyéni szükségletekhez igazodó feltételrendszer biztosítása. Egészségügyi és közösségi szokások kialakítása. Biztonságot adó, szeretetteljes, érzelemgazdag, együttérzést sugárzó óvodai légkör megteremtése, fenntartása. A gyermekre jellemző tevékenységi vágy és önállósulási törekvés kielégítésével az éntudat ébredésének és az anyáról való leválás folyamatának az elősegítése. Az emberi viszonyokkal és kommunikációval való ismerkedés lehetőségének felkínálása, utánzásra alkalmas modellek állítása. A hatások újraéléséhez a játék és élettér biztosítása. A természet közelségének és élménytárának kihasználása. A gyermeki érdeklődés felkeltése az iskola iránt. Modellek segítségével tanulási technikák elsajátítása. A tanuláshoz szükséges készségek és képességek kimunkálása. Ismeretbővítés, problémamegoldó gondolkodás, figyelem, türelem, kitartás, feladat és szabálytudat, mozgáskoordináció és észlelési képesség fejlesztése. Az edzettség és állóképesség fokozása. A feladatok megvalósításához a leghatékonyabb tartalmak, módszerek, tevékenységi formák és intézményi struktúra kialakítása. A humán erőforrások fejlesztése 23

24 3.2 Óvodai létszámok és csoportok: Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Feladatellát ási hely megnevezé se címe Főállású pedagóg usok létszáma Gyerme kek, tanulók száma gyerme kek, tanulók száma gyerme kek, tanulók H gyerme kek, tanulók száma H gyerme kek, tanulók SNI gyerme kek, tanulók száma SNI gyerme kek, tanulók Pingvines Óvoda/Köz ponti telephely Bethl en G.u ,58 5 5,62, Pingvnes Óvoda/Gar as-féle telephely Bethl en G.u ,19 3 5,56 2 3,7 Pingvines Óvoda/Ara ny J.úti telephely Aran y J.u.8. a ,5 4 8,33 1 2,8 274 Abony, Tószegi út 58/a Szivárvány ,71 1 6,45 2 1,29 Központi Óvoda Köztár saság út 11/a ,69 5 9,8 1 1,96 Apponyi úti telephely Appon yi Albert út , 13 17,33 5 6,67 Szelei telephely úti Szelei út , ,5, 24

25 3.3 Óvodai létszámok változása: 26/27 28/29 21/ /212 Szivárvány Óvoda és Bölcsőde létszám 178 fő 179 fő 165 fő 155 fő Csoportok száma átlaglétszám fő/csoport fő/csoport fő/csoport fő/csoport Törvény szerint a maximális főt meghaladó csoportok száma Pingvines Óvoda létszám 222 fő 28 fő 187 fő 191 fő Csoportok száma átlaglétszám fő 26 fő fő fő 25 főt meghaladó csoportok száma Gyöngyszemek Óvoda létszám Csoportok száma Csoportok átlag létszáma 26.6 fő 24.1 fő fő 24.75fő Törvény szerint a maximális 25 főt meghaladó csoportok száma

26 Az óvodai nevelés 3 óvodában 7 feladatellátási helyen történik. A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 155 gyermek ellátásáról gondoskodik, a Pingvines Óvoda és Bölcsőde 191 óvodást lát el, a Gyöngyszemek Óvodába 198 gyermeket írattak be. 9 óvodai csoportban a maximális létszámot meghaladja a gyermekek száma. Az óvodákban egész napos nevelés folyik. Az óvónők barátságos környezetet varázsolnak a gyermekeknek. Minden intézményben a tisztaság, a rend, a szeretetteljes légkör a jellemző. Mindhárom óvodában megvizsgálva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát megállapítható, hogy 25 eltérés sehol nem áll fenn, így szegregáció nem tapasztalható az intézmények között. Pingvines Óvoda 12 fő 7.7 Szivárvány Óvoda: 1 fő 5.2 Gyöngyszemek Óvoda: 27 fő 13.6 A Gyöngyszemek óvoda felvételi körzetében igen magas a hátrányos helyzetű, alacsonyan iskolázott családok száma, azonban az eltérés nem akkora mérvű, hogy indokolt legyen a felvételi körzetek újraosztása. 26

27 3.2 Óvodai létszámok csoportonként: Pingvines Óvoda csoportonként évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon Normál (általános) tanterv SNI tanulók H aránya Összesen aránya() H aránya() SNI () Pillangó kiscsoport ,8,, Cica-mica középső ,67 1 4,17, Micimackó nagycsoport ,77 1 3,85, Katica nagycsoport , ,54, Mazsola nagycsop , ,11 1 3,7 Manócska középső ,22, 1 3,7 Napocska kiscsoport ,86 2 9,52, Csiga-biga nagycsoport ,33 2 7,41 1 3,7 Az óvoda központi telephelye 1971-ben épült, a Garas féle épület régi 22-ben újították fel. Az Arany János úti épület felújítása folyamatos ráfordítást igényel. A központi épületben van logopédiai fejlesztő szoba, tornaszoba nincs. A tisztasági festés időben megtörtént. A felújításokat évente ütemezett terv szerint végzik. Az eszközök állapota változó, folyamatos csere szükséges. Az udvari játékokat cserélni, fejleszteni kell. A fejlesztő játékok száma és minősége nem megfelelő. 27

28 A csoportok összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az óvodában szegregáció nem tapasztalható. Az intézményben a H-s valamint az SNI-s gyermekek, csoportok közötti aránya megfelelő Szivárvány Óvoda csoportonként Normál (általános) tanterv csoport fő H SNI tanulók Összesen aránya() H aránya() SNI aránya () Citromsárga kicsi , 1 5,, Zöld kicsi ,18 1 5,88, Kék kis-középső ,52 2 7,41, Narancssárga vegyes Bordó középsőnagy , 25, , 7, , 3,7 Lila középső-nagy , 1 5,, Piros nagy ,67 2 8,33, A központi épület 1981-ben épült, a bölcsőde 1985-ben. Az épület külső felújítása 26/27. nevelési évben megtörtént. A bölcsődei vizesblokk felújítása következtében a 2. sz épület,melegítő konyhája és vizes részei is felújításra kerültek. 4 csoportban a PVC burkolat cseréje megtörtént, 1 csoport laminált padló burkolatot kapott. A 7 óvodai csoportszobából 3 szoba a mérete és elrendezése miatt szükség csoportszoba. A tisztasági festés megtörtént. Tornaterem nincs. A minimális eszköznormában előírt csoportonként a gyerekek 3 -nak megfelelő mennyiségű eszköz, játék nem áll rendelkezésre. Az ábrázoló tevékenységhez szükséges eszközöket nem tudják megvásárolni. A játszótéren az eszközök balesetveszélyesek voltak, ezért el kellett távolítani. 28

29 Az épületben a csoportszobák kicsik, ezért csak részben felelnek meg a követelményeknek. A csoportok kialakítása a törvényi előírásoknak megfelelő, az intézményben szegregáció nincs, az SNI-s gyermekek fejlesztése a határozatokban leírtak szerint történik Gyöngyszemek óvoda csoportonként évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek és/vagy tanulólétszám az évfolyamon Normál (általános) tanterv SNI tanulók H aránya Összesen aránya() H aránya() SNI () Kiscsoport "Csibe" , 4 16,, Középső csoport "Katica" ,9 3 13,64, Középső csoport 24, 8,, "Micimackó" Középső csoport 11,54 3,85, "Méhecske" Nagycsoport "Süni" , 4 16, 1 4, Nagycsoport "Napraforgó" , ,79 2 6,9 Nagycsoport "Manó" , ,64 1 4,55 Nagycsoport "Pillangó" ,5 6 25, 2 8, óvodást látnak el az intézményben, ahol a H-s gyermekek arány a városban a legmagasabb Az SNI-s gyermekek aránya

30 A 6 SNI-s gyermekből: - enyhe fokban értelmi fogyatékos: 2 fő - egyéb fogyatékos: 4 fő, Az intézmény 3 telephelyen működik, mindháromra jellemző a szűkösség, az elöregedés. Az épületek felújítása nagy ráfordítást igényel. Köztársaság úti telephely: 2 csoportszoba, 2 gyermekmosdó, 1 tálalókonyha, 1 felnőtt WC-öltöző. A gyerekek a folyosón öltöznek. Hiányzik foglalkozató helyiség a logopédia és egyéb fejlesztések számára. Ezek jelenleg a felnőtt mosdóhelyiség előterében folynak. A csoportszobák zsúfoltak, a játékok és a fektető ágyak tárolására galériát építettek, mert nem fértek el. Az irodahelyiség fala több helyen repedezik, nyílik szét az épület. Padlója betonra tett PVC. Az ajtaja tokostól mozog. Nincs tornaszoba, ami a mozgásfejlesztés alapja. Apponyi úti telephely: 3 csoportszoba, 2 gyermekmosdó, 1 tálalókonyha, 1 felnőtt WC, amely a gyermekekével közös,1 felnőtt öltöző. A gyerekek a folyosón öltöznek. A felnőtt öltözőben folynak a fejlesztő foglalkozások. /kb. 3 m2/ A csoportszobák bútorzata cserére szorul több mint 3 éves bútorok vannak az épületekben. Az épület festése megtörtént, de a nedvesedés miatt egészségtelen. A csoportszobák mérete szerint max. 2 gyermek befogadására alkalmas. Szelei úti telephely: 3 csoportszoba, 3 gyermekmosdó, 1 tálalókonyha, 1 felnőtt WC-öltöző, mely a konyhából nyílik, 1 irodahelyiség, 1 kis alapterületű tornaszoba, a fejlesztő foglalkozások is itt történnek. A nyílászárók régiek, a padlóburkolatok kopottak, több helyen fölválnak, ezért balesetveszélyesek. Mindhárom egységben a fejlesztő játékok, az udvari játékok felújításra, cserére szorulnak, mert a mozgásfejlesztés alapvető feltétele nincs biztosítva. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet előírása szerint szükséges fejlesztések: --csoportszobák kialakítása - tornaszobák kialakítása - orvosi szobák kialakítása - öltözők, /felnőtt. gyerek/ - felnőtt és gyermekmosdók, WC-k - fejlesztő helyiség - nyílászárók cseréje - külső felújítás 3

31 Összességében: Jelentős a 6-7 évesen még óvodában lévő gyermekek száma, melynek oka: A szülő úgy gondolja, hogy még nem érett meg gyermeke az iskolai feladatokra, Születési ideje szerint még maradhat az óvodában. Az óvónők javaslata alapján még nem iskolaérett. Későn kezdte az óvodát, vagy sokat hiányzott. Nevelési Tanácsadó véleménye alapján. A as tanévben visszamaradó gyermekek száma: Pingvines Óvoda: 18 fő, ebből 3 SNI-s Szivárvány Óvoda:12 fő Gyöngyszemek Óvoda: 37 fő 28-ban 155 gyermek született a településen, ők a 212/213-as tanévtől kerülnek óvodába Montágh Imre Ált Isk. és Óvoda csoportonként évfolyam és/vagy óvodai csoport foka gyermek tanulólétszám évfolyamon és/vagy az Gyógypedagógiai csoport, tagozat H Összesen aránya() H aránya() vegyes csoport ,77 A csoportban speciális ellátást igénylő gyermekeket vesznek fel, ellátásukat, fejlesztésüket az EGYMI szakemberei végzik 31

32 3.4 Összesítő az óvodai létszámokról: Óvodai intézmények száma 3 Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 8 Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 23*22=529+8=537 Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 558 Óvodába beíratott gyermekek aránya (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 14 Óvodába beíratott hátrányos helyzetű gyermekek száma 187 Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma 49 Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma n.a. Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek nélkül) 13 Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) 25 A 212/13-as tanévben várható óvodai létszám: 211/212-es tanévben óvodás 558 fő Iskolába megy 168 fő Az óvodai ellátásban marad 67 fő 212/213-astnévben óvodáskorúvá 155 fő válik 212/213-as tanévben várható óvodai 612 fő létszám A fenti számok igazolják, hogy a jelenleg rendelkezésre álló óvodai férőhelyeken a kötelező óvodai feladatok ellátása nem oldható meg. 32

33 A rendelkezésre álló helyek száma 529, az ellátandó gyermekek száma 612 fő. Jelenleg 83 gyermek óvodai ellátását nem tudjuk biztosítani. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Abonyban év közben igen nagy számban helyeznek el nevelőszülőknél gyermeket Fokozott odafigyelést igénylő gyermekek aránya: óvoda H SNI Szivárvány 6 fő fő fő 1.29 Pingvines 66 fő fő fő 1.57 Gyöngyszemek 57 fő fő fő 3.3 Az óvodák a es tanévben 558 gyermek ellátását biztosították. A csoportok száma 25 a gyógypedagógiai csoporttal együtt. Az átlagos kihasználtság maximális, 9 csoport létszáma haladja meg a 25 főt. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 187 fő, a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 49 fő. 9 SNI-s gyermek fejlesztése integráltan történik. Abonyban és a környéken megszűnő munkahelyekről először nagy számban a nők szorultak ki. Több család döntött úgy, hogy az otthonmaradó anya nevelőszülői feladatokat vállal. Sok családnak napjainkban az egyetlen bevételi forrás a gyermekek gondozásáért járó munkabér. Az állami nevelésbe kerülő gyermekek sokszor év közben érkeznek, így az óvodai csoportok száma is változó a tanév során. A családból kiemelt gyermekek többsége sérült, idegrendszeri, mentális funkcióik a normál zóna alattiak. Komoly beilleszkedési és magatartási problémákkal kerülnek be a közösségekbe. Nevelésük, fejlesztésük nagy odafigyelést, sok időt, személyes gondoskodást igényel. Nagy számban kerülnek nevelési tanácsadóba, pszichológiai, pszichiátriai kezelésre. Ezeknek a tanulóknak a fejlesztése nagy létszámú csoportokban nem eredményes, pedagógiai asszisztens szakmai segítségét igényli a feladat. A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság folyamatosan végzi a rászoruló gyermekek vizsgálatát, így a tanév folyamán derül ki hány gyermeknek milyen fejlesztést javasolnak. Az SNI-s gyermekek fejlesztését fejlesztőpedagógusnak kell végeznie, általában heti2-3 órában. Ezek a gyermekek a létszámban 2 főnek számítanak, de csak abban az esetben, ha az előírt fejlesztést meg tudja oldani az intézmény. Mivel a gyermekek létszáma folyamatosan növekszik, ez nem megoldott minden óvodában. A Nevelési Tanácsadó által előírt kiscsoportos fejlesztések óraszáma is emelkedik minden évben. Jelenleg eléri a heti 15-2 órát. Logopédiai ellátást az EGYMI szakemberei végzik. A gyermekek szűrése után kidolgozzák az egyéni fejlesztő terveket, majd elvégzik a fejlesztő tevékenységet. 33

34 3.5.Személyi feltételek óvoda pedagógus dajka Szivárvány Pingvines 17 8 Gyöngyszemek 17 8 Az óvodai feladatok ellátására megfelelő számú és képzettségű pedagógus biztosított. Az elmúlt időszakban több szakmai továbbképzésen vettek részt. Az ott megszerzett ismeretekkel, új módszerekkel, eljárásokkal színesítik a mindennapi munkát. / projektpedagógia, fejlesztőpedagógia, drámapedagógia, népi játékok, stb./ 3.6.Célkitűzések az óvodai feladatellátás tekintetében: Az integrált nevelés lényege, hogy minden gyermek kapja meg a szükségleteinek és állapotának megfelelő ellátást. Az esélyegyenlőség keretében a fenntartó feladata az ehhez szükséges feltételek biztosítása. - Biztosítani kell a magatartási zavarral küzdő gyermekek beilleszkedését, a szociális kompetenciák kialakítását. Cél, hogy az iskolakezdésre minden gyermek képessé váljon: - a közösségi szabályok betartására, - a közös munkavégzésre, - az iskolai tananyagok elsajátításához szükséges alapkészségeknek legyen birtokosa. Ezt csak differenciált foglalkozások szervezésével, az egyéni fejlettségi szintekhez igazodóan lehet elérni. A differenciálásnak, a kooperatív technikák alkalmazásának nincsenek meg a tárgyi feltételei: - megfelelő méretű csoportszobák, vagy kisebb létszámú csoportok - mozgásfejlesztéshez szükséges tornaszobák, tornaszerek - megfelelő minőségű udvari játékok - az egyéni és csoportos fejlesztéshez szükséges helységek - alapkészségeket fejlesztő játékok, eszközök Az elöregedett óvodai épületek tovább nem bővíthetők, a csoportszobák mérete, a kiszolgáló helyiségek hiánya megoldásra vár. Új telken, új 34

35 csoportszobák építésével oldható meg a feladat. 83 óvodás gyermek ellátása nem megoldott. Az eszközök pótlásának forrása lehet, ha az óvodák megpályázzák az integrációs képességkibontakoztató támogatást. 4.Iskolák Abony Város kötelezően ellátandó feladatként biztosítja az általános iskolai tanulók nevelését, oktatását, 2 általános iskola működtetésével. Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Somogyi Imre Általános Iskola Önként vállalt feladatként működteti: Montágh Imre Általános Iskola Óvoda és EGYMI-t Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskolát Bihari János Zeneiskolát Az adatlapban említett közoktatási intézmények: OM azonosít óik: Az adatlapban mely vonatkozás(ok)ban szerepel az intézmény? Óvodaként? Ált. Iskolaként? Szakiskolaként? Szakközép - iskolaként? Gimnáziumként? Egyéb: Somogyi Imre Ált. Isk. Gyulai Gaál Mikós Ált. Isk. AMI. Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépis kola Montágh Imre Ált. Isk. Óvoda és EGYMI Bihari János Zeneiskola x x x x x x EGYMI alapfokú műv. okt. int 35

36 4.1 Oktatási intézményekben ellátott gyermekek /3-14 évesek/ A településen élő óvodás és általános iskolás gyermekek, tanulók száma Összesen: H H SNI SNI , , ,87 Abonyban jelen tanévben 3-18 éves korosztályban 1993 gyermek ellátásáról gondoskodik a fenntartó. 4.2 Feladat ellátási helyek Feladatel látási hely megneve zése Somogyi Imre Ált. Isk. Gyulai Gaál Miklós Ált. Isk. Montágh Imre Ált. Isk. Óvoda és EGYMI Kinizsi Pál Gimn. és Szkö. Isk. Bihari János Zeneiskol a Intéz mény címe Abony szelei út 1. Kálvin út 11. Bicske i út 2. Kossu th tér 18. Kálvin út 1. Funkci ó általán os iskola Főállású pedagóg usok létszám a Gyerm ekek, tanulók száma ált. isk iskola, óvoda isk műv.ok t.int gyerme kek, tanulók száma gyerme kek, tanulók 39,31 4, ,82 25,8 H gyerme kek, tanulók száma H gyerme kek, tanulók 17,64 14, ,27, SNI gyerme kek, tanulók száma SNI gyerme kek, tanulók 2,39 2,54 1,,, Az 1993 főből : általános iskolai ellátásban részesül: 1436 fő középiskolások száma: 22 fő zeneiskolás: 314 fő Az általános iskolába járó gyermekek körében: - -sok száma : 578 fő H-sok száma: 238 fő

37 ebből ebből A H-s tanulók száma közötti eltérés sehol nem haladja meg a 25 -ot, így megállapítható, hogy a városban szegregáltan működő intézmény nincs. Egyenlő eséllyel vesznek részt az iskolák Pedagógiai Programjában jóváhagyott választható programokon. 4.3 Általános iskolai tanulók: fő H H SNI SNI Alsó tagozatos (1-4.) , , ,27 helyben 75 más településre eljáró 15 A három leggyakrabban választott céltelepülés neve: Kőröstetétlen Szolnok Felső tagozatos (5-8.) , , ,89 helyben 686 más településre eljáró 8 A három leggyakrabban választott céltelepülés neve: Kőröstetétlen Szolnok 37

38 A 211/212-es tanévben az alsó-fölső tagozaton tanuló gyermekek száma: Iskola Alsó tagozat Fölső tagozat Összesen Somogyi I. Ált Isk Gyulai G.M.Ált.Isk. Montágh I. Ált Isk Összesen: Az adatok alapján megállapítható, hogy az alsó tagozatosok száma 9.3 -kal magasabb mint a fölső tagozatosoké. Tanulók száma évfolyamonként évfol yam és/v agy óvod ai csop ort foka gyer mek és/va gy tanul óléts zám az évfol yamo n Normál (általános) tanterv Össze sen Gyul ai arány a() 38,7 H H H , , , , , ,1 1 38,8 9 9 H arány a() S N I 11, ,4 4 21, , , , , ,5 7 SNI tanu lók arán ya () 4, Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Ös sze sen 8, 1,1 8, , , , , arány a() H H H #### #### #### #### #### #### 29, , , , ,4 2 2 H aránya () S N I #### #### #### #### #### #### 3,7 8,11 3,51 16,67 5,26 1 SNI tanuló k aránya () #### #### #### #### #### ####,,,, 2,63 A Gyulai Gaál Miklós Ált. Isk. alsó tagozatos osztályainál nem adott emelt szintű oktatásra vonatkozó adatot. 38

39 Som ogyi , , , , , , , , , ,8 2 13,1 1 2, , , , , ,1 27, , 4, , , , , , , , , , , ,4 4 22,22 6 8,33 15,56 8,16 14,29 19,51 5,88 1 8,51 13,33,,,,, 1,96,, Mindkét iskolában a tanulói létszám egyenletes beiskolázást mutat, jelentős eltérés a két intézmény között nincs. 4.4 A 211/212-es tanévben 1. osztályosok, illetve 8. osztályosok száma: iskola 1. osztályosok 8 osztályosok Fő Ebből H-s Fő Ebből H-s Gyulai Somogyi Mindkét intézményben az iskolát megkezdő tanulók száma magasabb a kimenő diákok számánál. A H-s tanulók száma a belépő 1. osztályban magasabb a Gyulai iskolában, a Somogyiban a két adat megegyezik. Mindkét intézmény nagy figyelmet fordít arra, hogy az első osztályok indításánál ne alakulhassanak ki szegregált osztályok. Az óvónőkkel és a szülőkkel történő beszélgetéseken elfogadtatják, hogy az iskolába lépő tanulónak a sikeres előmenetel érdekében mit javasolnak. Ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a tagozatos és az iskolák által kínált egyéb programokkal dolgozó osztályokban is érvényesül az integráció. /iskolaotthon, emelt matematika, idegen nyelv,stb./ 39