A vadászoktatás új generációja

Átírás

1

2 ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését márciusában kezdte meg 16 fı alapító tag részvételével és egy fı hivatásos vadász igénybevételével. A vadásztársaság késıbb 21 fıre bıvült. A második üzemtervi ciklusba a vadásztársaságot új intézıbizottság vezette át. A területkialakítás során a déli határ csekély mértékben (a társaság javára) módosult. A taglétszám 18 fıre csökkent. A vezetıség új alapszabályt és mőködési szabályzatot, valamint új vadgazdálkodási és vadászati stratégiát dolgozott ki. Az egyik új elem, hogy megszüntették a külföldi bérvadásztatást. Valamennyi nagyvadat a társaság tagjai, valamint vendégeik ejthetik el. A mőködı struktúrák következményeként a vadásztársaság anyagi helyzete stabilizálódott, 2007-ben Tarjánpusztán felépült egy új vadászház, benne a hivatásos vadász számára szolgálati lakás.

3 A vadásztársaság nevét a területén elhelyezkedı 450 ha-os Illak nevő erdırıl kapta. Területének vadgazdálkodási körzet szerinti besorolása: BAKONYALJA és ÉNY- KOMÁROMI körzet. A területet egy ÉNY- DK-i tájolású dombsor osztja ketté, mely Északi irányba emelkedik. A dombvonulatot széles dombszegélyek, lankás lejtık, helyenként mély vízmosások alkotják. A tengerszint feletti magasság: 140 m és 260 m közé esik. A terület, fekvésénél fogva átmenetet képez a hegységi jellegő Bakony és a Kisalföld- Rába síkja között. A valóságban a vadászterület nyolc település közigazgatási területén helyezkedik el. Ezek: Bakonypéterd, Gyırasszonyfa, Nyalka, Pannonhalma, Ravazd, Táp, Tápszentmiklós és Tarjánpuszta. Vadászatra alkalmas (nettó) terület: 3232 ha. A vadgazdálkodási egység erdei gyakorlatilag teljes egészében a cseres- kocsánytalan tölgyes klímába tartoznak. Meghatározó fafajok: a cser (Qercus cerris), akác (Robinia pseudoacacia) és a fenyık (Pinus). A korosztály megoszlása egyenetlen. A cserjeszinten jelentıs szerepet kapnak a sarjcsonkok Pl.: gyertyán, kislevelő hárs. Elıfordul továbbá: veresgyőrő som, vadrózsa, bodzafélék, galagonya, seprızanót, fagyal, hamvas szeder. A mezıgazdaság általános nehéz helyzete, valamint az alacsony aranykoronájú földek, helyenként gyenge termıhelyi adottságai miatt, egyre nagyobb mértékő az erdısítés. A vadászterület belsejében élı víz nincs. A terület nyugati szélét érinti a Pándzsa- patak, melynek vize egész évben több tavat táplál. A terület határát három oldalról közút jelöli, és hosszában vasútvonal szeli át. A vadászterületen található a világörökség részét képezı pannonhalmi Fımonostor és a hozzá kapcsolódó területek. Ezeken kívül a vadgazdálkodási egység területére esik a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzetbıl 419,6 ha, amely a vadászterületen egy tömbben fekszik. Az apátsághoz közeli területeken csak igen ritkán folyik vadászat, mert ezek inkább közjóléti célokat szolgálnak. Kirándulások, sportrendezvények helyszíne, pl:. tájékozódási futás. A vadászterület 70%-a mezıgazdasági terület, amely döntı részben magántulajdonban van. Az állattenyésztés mértéke elenyészı, legeltetés nincs a területen. A vadászterület közel 20%-a erdıterület, mely fele részben magán, fele részben állami tulajdonú. Az állami rész kezelıje a Kisalföldi Erdıgazdaság ZRT. A vadászterületen a muflon (Ovis musimon) kivételével, valamennyi nagyvadfaj egész évben megtalálható. Az apróvadak közül az utóbbi években a fogoly (Perdix perdix) teljesen kiveszett a területrıl. A védett fajok közül jelen van többek között: a holló (Corvus corax), gyurgyalag (Merops apiaster), nyuszt (Martes martes), vadmacska (Felis silvestris).

4 A gímszarvas (Cervus elaphus) éves terítéke 10 db bika és 25 db tarvad, mely az elmúlt években változatlan. A bikák trófea minısége közepes, bár szinte minden éven kerül terítékre érmes trófeájú vad. A dámszarvas (Cervus dama) állománylétszámának növekedése és a trófeaminıség javulása következtében a vadgazdálkodási jelentısége megnıtt. Napjainkban a megye legjelentısebb dámszarvas állománya található az Illak Vadásztársaság területén évben itt került terítékre Gyır- Moson- Sopron megye elsı aranyérmes dámbikája.

5 A vadászoktatás új generációja Az ız (Capreolus capreolus) minıségileg közepes, állománynagysága: kb.: 300 db. Az éves teríték: példány, melynek harmad része bak. A vaddisznó (Sus scrofa) állományának folyamatos gyarapodásával az éves terítékének nagysága, így vadgazdálkodási jelentısége is egyre növekszik. Károkozása mezıgazdaságban jelentıs. A nagyvad éves terítéke összesen db közé tehetı. a

6 Az apróvad tekintetében, mint a fácán (Phasianus colchicus), mint a mezei nyúl (Lepus europaeus) állománya, így vadgazdálkodási jelentısége is kicsi. Az utóbbi évek ragadozó gyérítésének hatására az állományokban lassú növekedés figyelhetı meg. A vízi vad vadászata jelentéktelen, pedig a tavakon ennek minden feltétele adott. A vadászterület nagy elınye a könnyő megközelíthetıség, az M1-es autópálya, valamint Gyır közelsége. A fauna és flóra összetétele, az erdık és mezıgazdasági területek mozaikossága, a vadászati és vadgazdálkodási berendezések minısége lehetıvé teszi szinte minden vadászati mód gyakorlását, az eredményes vadászatot, rekreációt. Az ILLAK Vadásztársaság lehetıséget biztosít a vadásztanfolyam résztvevıinek, hogy terepi gyakorlat keretében mélyíthessék el a vadgazdálkodásról és vadászatról megszerzett elméleti tudásukat. Horváth József elnök