Muflon. Muflon. Magyarországi állományok értékelése. A szarv jellemzõi. Mesterséges elterjedési terület

Átírás

1 Muflon Muflon Populációbiológia és gazdálkodás Mesterséges elterjedési terület P Valószínûleg a háziasítás során került a Közel-keletrôl Korzikára és Szardíniára P Eredetileg a száraz, köves hegyvidékek birkája P Jól alkalmazkodik A szarv jellemzõi P A szarv a köztakaró módosult képlete < Bovidae család jellemzõje! marhafélék, juhok, kecskék, antilopok < hámeredetû módosult bõrképlet csontos alapja a homlokcsont üreges szarvnyúlványa! szarvcsap a szarvnyúlványt nyálkahártya borítja kivülrõl elszarusodott anyagú szaruhüvely vagy szarvtömlõ borítja a szaruhüvely a fejbõr bõ vérellátású kötõszövetébõl képzõdik! generatív gyûrû < A szarv az egyed élete során folyamatosan növekszik átmérõje a szarv tövénél a szarv hossza < A szarv nem ágazik el, de csavarodhat < Nõivarban is lehet/van muflonnál: 5-10% rendszerint kisebb, mint a hímeké Magyarországi állományok értékelése P Környezet! testnagyság! csigaméret! érmes trófeák átlagos pontszáma + érmes arány < Mátra, Budai hgys., Bükk, Zemplén, Pilis, Vértes, DE Leghosszabb csigák: Budai hgys., Mátra, Bükk Legnagyobb terpesztés: Vértes, Mátra Legnagyobb körméret: Zemplén, Mátra

2 Muflon létszám és teríték becslés teríték

3 Környezeti igények Sikeres telepítések alapján P Napos, meleg fekvésû dombok, hegyoldalak P Száraz, homokos termôhelyû síkságok Csapadék < 800 mm Tartós hóborítás < 50 nap (NDK) P Idôsebb erdôk Messzire ellát Min ha m tszf. Területváltás: alpesi környezet! alacsonyabb elôhegységek Környezeti igények P Abiotikus környezeti tényezôk < Éghajlat! Mo. OK < Domborzat! szélvédett, napos, meleg délies lejtôk köves és sziklás gerincek, ormok (jó kilátás) < Talaj! kötött, köves váztalajok, középkötött vályog P Biotikus környezet < Min 3000 ha összefüggô erdôtömb < Erdôtípusok B, Gy-T, Cs-T száraz típusai (meszet kedvelô társulások! cserjeszint) Korosztályok: 1/4 idôs vagy tarvágás Hegy- és domboldalak cserjés, füves területei Táplálékválasztás Táplálékválasztás P Táplálékigény < Korzika Cserjefélék < Csehszlovákia Télen cserjék, de fô tápláléka egész évben az egy- és kétszikû flóra < Szlovákia 54% egyszikû, fásszárú 35% (cserje 7%, fenyô 4%) < NDK 2/3 egyszikû < Következtetés Viszonylag homogén táplálék, fôleg fûfélék DE jól alkalmazkodik! sikeres telepítések Okok: testtömeg, bendô/recés térfogat aránya Fiziológiai adottságok P Szezonális alkalmazkodás < Gödöllôi dombvidék Tavasz-Ôsz: Ú5-15% (10%) egyszikû (fû) Ú40% kétszikû Ú50% fásszárú Tél: Ú20% fûféle Ú5% kétszikû Ú80% fásszárú Domináns növények ÚTavasz: lucerna 30% - fûfélék 10% ÚNyár: lucerna 25%- fûfélék 15% ÚÔsz: lucerna 20%- fûfélék 5% ÚTél: fenyôk 45%- fûfélék 20% ÚNem preferálta az egyszikûeket!!! < Következtetések: Az év nagy részében vegyes táplálkozás Válogat az elérhetô növények között Nem fûevô, csak ha NINCS JOBB!

4 Muflon, szarvas és ôz P Közös táplálékfajok Tölgyek, akác, fenyôk (csak tél) és lucerna (csak ôsz), egyszikûek (csak ôsz és tél) Egymástól nagyon eltérô fajok a táplálékban! az élôhely eltérô részeit használják Táplálék-preferencia Kevés közös preferencia (szezonálisan) Kevés közös elkerülés (tölgy: mindig és egyszikûek: ôsz) Versengés Muflon - szarvas: legkisebb tavasszal és nyáron; közepes ôsszel és télen Muflon és ôz: télen teljes kompetitorok, de a muflonok nincsenek mozgásukban korlátozva és a források szinte korlátlanok < Takarmányozás Igénytelen, DE Késôi az üzekedés, a kosok zsírtartalékai kicsik Vemhesség folyamán a tápl. készlet csökken Táplálékszükséglet P Bárány - 1 éves g sz.ag./nap, 8-9% fehérje P Kifejlett kos Télen 1000 g sz.ag/nap, 75 g fehérje P Kiegészítô takarmányozás 150 nap kg/nap száraz takarmány kg/nap lédús takarmány kg/nap táp Nyalósó Megfelelô etetôk P Vadföldek és vadlegelôk Szabad terület: rozs, lucerna, édes csillagfürt, tak. repce, takarmány káposzta Rétek és legelôk ápolása! tavasszal borona + talajerô utánpótlás, kaszálás évente A terület %-a vadlegelô Viselkedés Napi aktivitás < Legelés Télen csaknem egész nap, máskor szünetekkel Táplálkozási csúcs! hajnal, szürkület < Nappali állat Legelés, helyváltoztatás: óra Kérôdzés: 7-10 óra A pihenô és búvóhelyek viszonylag közel: 1-2 km Fekvôhely: teknô < Játék Állandó elem, fôleg fiataloknál A rangsor kialakulását segíti (késôbbi rangsor?) Idôsebbek is játszanak, de a viselkedés korral vált Károkozása Az összes erdei kár 2-4%-a P Rágáskár Újulat és erdôsítések! csúcshajtás (ritkán), oldalhajtás! fôleg magas hóálláskor P Hántáskár Alulról felfelé, ferdén (a szarvas függôlegesen) P Természetvédelmi kár Náyájállat Taposás Érzékeny gyepeken, erózió

5 Viselkedés Társas magatartás P Nyájállat < A csapatok összetétele évszakosan változik Koscsapat! 3-5 egyed Idôsebb egyedek! magányos v. 2-3 db együtt Többiek: általában 6-10 db vegyes csapatban (néha db) Ha sok az idôs anyahuh, akkor több kisebb csapat alakulhat ki A vezér egyed határozza meg a csapat mozgását A rangsor verekedések során alakul ki < Vészhelyzetek Bármely egyed jelezhet veszélyt < Nyugtalan, forgás, lábbal dobbantás Menekülés < A vezér állat határozza meg az irányt < A vezér állat igyekszik a terepet átlátni! helyezkedés < Vezér kilövése! pánik! koordinálatlan mozgás < Új vezér megtalálása több napos folyamat Viselkedés Üzekedés P Üzekedés Október közepe < Nyugtalanság < Üzekedési harcok < Üzekedô jerkék leválasztása és védelmezése P Utódnevelés A bárány 2. Naptól már játszik 5. Naptól szilárd táplálékok is 1. Hónaptól önállóság Anyajuh védelme! rászaladás Az anyajuhot a bárány magától hagyja el Kötôdés a születési helyhez! nincs elvándorlás Télen alacsonyabb helyekre húzódik Állománytervezés P A vadászterület és az ott élô más fajok jellemzôi < A muflon jellemzôen nem fô vadfaj < Vitatott helyzet! természetvédelem P A muflon igényei mennyire kielégíthetôk P Az állomány populációbiológiai jellemzôinek összhangja < Szarvméretek < Szaporulat < Kondíció < Állománysûrûség Állomány szabályozása Figyelembe kell venni: P Szaporodási együttható: 70% az anyajuhok számához képest Sûrûség és élôhely hatása igazolt P Születô bárányok ivararánya: 1:1 P Ivarérettség Jerkék 2. Évben Kosok 3. Éves korukban P Állománykezelési kor: 8 év P Kiváló kosok a tenyészérettség határáig meghagyhatók: 12 év P Optimális korösszetétel Kosok! fiatal (2 év): 16%, középkorú (3-7 év): 66%, öreg (8+): 10% Juhok! fiatal (2-3év): 44%, középkorú (4-7 év): 46%, öreg (8+): 18%

6 A muflon életkorának becslése P A vadászat során < Testalkat fiatalok! csapott hát, vékony nyak, egyenes hasvonal, viszonylag hosszú lábak öregebb muflon! egyenes hát, hengeres test, vastag nyak stb. < Arcrajzolat! a száj körüli szürkés szõrzet a korral feljebb húzódik < Szarvkörív (ábra) P Trófeabírálat < Szarv évgyûrûk < Fogváltás! 3.5 éves korra fejezõdik be < Fogkopás! referencia gyûjtemény Szarvnövekedés, kormeghatározás P A szarv növekedésének kezdete a kosbárányoknál már 1 hetes korban megkezdõdik 3-5 hónapos korban! látható a szarv P A szarv növekedése idõszakos október-novemberben leáll a szarvtömlõkön befûzõdés alakul ki! jól számolható évgyûrûk intenzív etetés mellett is bekövetkezik! nem táplálék, hanem hormonális szabályozású (üzekedés?) P A szarv alakja, csavarodása Csavarodás < a szarvtõ egyenlõtlen oldalú! egyenlõtlen növekedés! csavarodás < a külsõ, a belsõ és a hátsó lap aránya: 9:5:8 Szimmetria < elvileg a két szarvoldal szimmetrikus! sosem tökéletes < ha nagyon torz, felborul az állat egyensúlya P Hossznövekedés! a korral csökkenõ intenzitás P Körméret 1-4 évben a legintenzívebb, majd a vastagodás visszaeseik Állomány kezelése Válogató vadászat < Beteg, sánta, gyenge, házijuhra emlékeztetô egyedek! nincs kegyelem < De: az ellés hónapig elhúzódik! a különbségek csak decembeere egyenlítôdnek ki (bárányok) < Juhok, jerkék és bárányok válogatása: Testi fejlettség, egészségi állapot Kimélendôk a szarvalt anyajuhok < Kosok válogatása Cél: hosszú, nagy körméretû, széls terpesztésû, esztétikusan csavart, egyenletesen barázdált csigák Kedvezôtlen környezet, egészségi állapot! csigahossz és körméret romlik A muflon szarvának jellemzõi P Vadászias elnevezése: csiga < Nagy a szarvak alakbeli változatossága! sokszor szubjektív tipizálás Elölnézetben: összehajló, párhuzamos, kihajló Oldalnézetben: körívelésû és spirális < A szarvvégek hajlása: Terpesztés: a szarvoldalak legnagyobb kihajlásánál mérik (A) Szarvvégek egymástól való távolsága (B) C-index: A/B hányadosa < A két szarvoldal hasonlósága alapján szimmetrikus vagy aszimmetrikus < Szarvnövekedési rendellenességek Fiatal kori sérülések! kölönleges csavarodású szarvak szarutermelõ gyûrû sérülése! a szarutülök rendellenessé válik < A csiga barázdáltsága! az évgyûrûk közti barázdák mélysége finom barázdáltság: <14 mm, durva barázdáltság: mm, sima felületû csiga: >20 mm