KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

Átírás

1 KÖZLEKEDÉSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA A vizsga részei Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható segédeszközök A vizsgázó biztosítja A vizsgabizottságot működtető intézmény biztosítja Középszint Emelt szint nem programozható NINCS nem programozható NINCS számológép; körző; számológép; körző; vonalzók. vonalzók. Nyilvánosságra hozandó anyag nincs. NINCS NINCS NINCS NINCS KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA Teszt jellegű közlekedési földrajz írásbeli központi kérdéssor megválaszolása Középszint 180 perc 15 perc 100 pont 50 pont Feladatlap Három témakörből tematikus szempontú bemutatás 180 perc Közlekedési alapismeretek írásbeli feladatok megoldása 30 pont 70 pont Általános szabályok Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli feladatsoroknak tartalmazniuk kell a feladatok megoldásához szükséges diagramokat és különféle táblázatokat, illetve ezek részleteit. Az írásbeli feladatok megoldásánál használható eszközök, amelyeket a vizsgázók hoznak magukkal: nem

2 programozható számológép; körző; vonalzók. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői A középszintű érettségi vizsgán az írásbeli összpontszám 30-70% arányban teszt jellegű közlekedési földrajz írásbeli központi kérdéssor megválaszolásával, illetve közlekedési alapismeretek írásbeli feladatok megoldásával érhető el. A központi írásbeli ismeretanyagának összeállítása az egyes témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A 15 kérdésből álló teszt jellegű kérdéssorban közel azonos arányban jelennek meg közlekedési földrajz fogalmak, törvényszerűségek és összefüggések. A kérdéstípusok az előírt ismeret- és képesség jellegű követelményeknek felelnek meg. A közlekedési alapismeretek feladatainak megoldásai alkalmazás jellegű követelményekre építenek. A számolást is igénylő feladatok száma 4-5. A feladatok és a feladatsor jellemzői Kompetenciák Pont Teszt jellegű kérdéssor Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása. Közlekedési 15 hálózatok ismerete. Törvények, szabályok és összefüggések ismerete és alkalmazása 15 Feladatok Pontos számolás, feladatmegoldás 35 Összefüggések, ismeretek értelmezése, kifejtése 35 Összesen 100 Lehetséges feladattípusok 1. A gépjármű közlekedés technikai elemeiről általában 2. Vasúti közlekedés 3. Közúti közlekedés 4. Vízi közlekedés 5. Légi közlekedés 6. Városi közlekedés 7. Csővezetékes szállítás 8. Távközlés és hírközlés A feladatokra, részfeladatokra javasolt maximális pontszámok tükrözzék a feladatok, részfeladatok nehézségi fokát. Az írásbeli feladatlap értékelése Az írásbeli feladatsor értékelésénél kötelező a központilag összeállított javítási útmutatónak való megfelelés. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat az útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontozást kell alkalmazni. Az útmutató összeállításánál a számolást is tartalmazó feladatoknál az alábbi táblázat szerint történik az értékelés: Mennyiségi szempontok Minőségi szempontok A feladat megoldásának dokumentálása Elemei Aránya Elemei Aránya Elemei Aránya A megoldottság szintje 70% A megoldás logikája Kreativitás Pontosság 20% Rendezettség Áttekinthetőség 10%

3 A mértékegységek használata Szabványos jelölésék alkalmazása Műszaki, formai és esztétikai elvárásoknak megfelelés A tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői Minden szóbeli tétel A, B és C feladatból áll. A) feladat: közlekedési alapismeretek, B) feladat: közlekedési földrajz, C) feladat: általános jogi ismeretek A szóbeli tételsorban az egyes témakörök az alábbi arányban szerepelnek. Témakörök % Közlekedési alapismeretek 40 Közlekedési földrajz 40 Általános jogi ismeretek 20 A szóbeli témakörei A) feladat Közlekedési alapismeretek - a közlekedési alapfogalmak, - a közlekedés technikai elemei, - a vasúti, a közúti, a vízi, a légi, a városi közlekedés, - a csővezetékes szállítás, - a táv- és hírközlés alapvető ismérvei. B) feladat Közlekedési földrajz - a természeti-, gazdasági- és a közlekedési földrajz alapvető fogalmai, - a vasúti, a közúti, a vízi, a légi- és a városi közlekedés hazai és nemzetközi földrajzi úthálózata azonosítási rendszere, - a csővezetékes szállítás hálózatának jellemzői, - a korszerű, gazdaságos és környezetkímélő szállítási módozatok. C) feladat Általános jogi ismeretek: - az államra vonatkozó alapvető ismeretek, - az alkotmányra vonatkozó ismeretek, - jogi alapfogalmak ismerete, - igazgatási ismeretek, - a Magyar Köztársaság jogrendszere főbb jogágai, - a közlekedési ágazatra vonatkozó jogi szabályozás. Tételtípusok Mind a három témakörből a megadott arányok figyelembevételével. A tételcímek jellemzői, összeállításuk

4 A szóbeli tételek a részletes vizsgakövetelményekben közölt kompetenciák (követelmények) alapján kerülnek összeállításra. A szóbeli vizsgarész értékelése Az értékelés az alábbi szempontok alapján történjen: Szempontok, kompetenciák Pontszámok A B C Összesen A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése Alapfogalmak ismerete, definiálása és alkalmazása Tények, jelenségek, folyamatok ismerete és alkalmazása Tények, szabályok, összefüggések értelmezése Világosság, szabatosság, a felelet felépítettsége A szakmai nyelv használata A jelenségek, összefüggések, megmagyarázása, alkalmazása, a folyamatok törvényszerűségek összehasonlítása SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: EMELT SZINTŰ VIZSGA Emelt szint 240 perc 20 perc 100 pont 50 pont Feladatlap Három témakörből, tematikus szempontú bemutatás Szöveges (kifejtendő) feladatok megoldása Tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatás 240 perc Számítási feladatok rövid választ igénylő szöveges feladatok 75 pont 25 pont Általános szabályok Az írásbeli vizsga célja, hogy viszonylag teljes és ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó tudásáról a képességek és ismeretek tekintetében egyaránt. A vizsga elősegíti, hogy a vizsgázók teljesítményei, az egyes iskolákban folyó vizsgák összemérhetőek legyenek, és hozzájárulhat ahhoz is, hogy az oktatás eredményessége objektívebben mérhető legyen. Az írásbeli feladatsornak tartalmaznia kell a feladatok megoldásához szükséges diagramokat és különféle táblázatokat, illetve ezek részleteit. Az írásbeli feladatok megoldásánál használható eszközök, amelyeket a vizsgázók hoznak magukkal: nem programozható számológép; körző; vonalzók. Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői A feladatok ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul. A feladat típusok pedig az előírt képesség jellegű követelményeknek felelnek meg

5 Arányok Közlekedési alapismeretek 75% Közlekedési földrajz 25% A feladat ismeretanyagának kiválasztása a témakörökhöz tartozó részletes követelményeken alapul, a feladat típusok pedig az előírt képesség jellegű követelményeknek feleljenek meg. Az egyes képesség jellegű követelményekhez rendelt arányok azt a célt szolgálják, hogy teljes egészében érvényesüljenek a megfogalmazott fejlesztési követelmények. A feladatok és a feladatsor jellemzői Az emelt szintű érettségi vizsga az írásbeli összpontszám 75%-ban számítási feladat, 25%-ban rövid választ igénylő szöveges feladatok megoldásával teljesíthető Kompetenciák % A számítási feladatok szakszerű és pontos megoldása 75 A rövid választ igénylő feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése 15 A szaknyelv alkalmazása 10 Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok alatt azokat a többségében zárt végű feladatokat kell érteni, melyek legtöbbször pontosan körülírható válaszokat várnak el a vizsgázóktól. A feladatok a részletes követelményekben meghatározott tartalmak (pl. név, adat, ábra) tudására és a fenti képességek mérésére irányulnak. Az emelt szintű egyszerű, rövid választ igénylő feladatok száma 5-6. Lehetséges feladattípusok 1. Források egy-egy részletének összehasonlítása, a különbségek okainak értelmezése 2. Források alapján következtetések, értékelések megfogalmazása 3. Fogalmak magyarázata, hozzárendelése korhoz, területhez, személyekhez 4. Események, feladatok közötti sorrendiség megállapítása 5. Ok-okozati összefüggések feltárása, az eltérések bemutatása 6. Célok és következmények megkülönböztetése 7. Tényadatok rendezése megadott szempontok szerint 8. Egyszerű ábra, séma, táblázat készítése 9. Egyéb Rövid szöveges feladat E feladatoknál általában néhány mondatban kell, 5-6 sorban (kb szóban) megoldani a kitűzött feladatot (pl. fogalmak magyarázata). Az írásbeli feladatlap értékelése Az írásbeli feladatsor értékelésénél kötelező a javítási-értékelési útmutatónak való megfelelés. A javítókulcstól való eltérés lehetőségeit a konkrét feladatlapok javítási-értékelési útmutatói jelzik. A tételsor legalább 20 tételből áll. A szóbeli vizsgán semmilyen segédeszköz nem használható. A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

6 A szóbeli vizsga tételei komplex témákat ölelnek fel, így lehetőség nyílik egy téma több oldalról történő megközelítésére. A szóbeli vizsga tételei három témakört ölelnek fel. A három témakör mindegyikének alapismerete fontos. A szóbeli témakörei A) közlekedési alapismeretek B) közlekedési földrajz C) általános jogi ismeretek Egy-egy tételben a témakörök különböző hangsúllyal szerepeljenek. Témakörök % közlekedési alapismeretek 40 közlekedési földrajz 40 általános jogi ismeretek 20 A) feladat Közlekedési alapismeretek - a közlekedési alapfogalmak, - a közlekedés technikai elemei, - a vasúti-, a közúti-, a vízi-, a légi-, a városi közlekedés, - a csővezetékes szállítás, - a táv- és hírközlés alapvető ismérvei. B) feladat Közlekedési földrajz - a természeti-, gazdasági- és a közlekedési földrajz alapvető fogalmai, - a vasúti, a közúti, a vízi, a légi- és a városi közlekedés hazai és nemzetközi földrajzi úthálózata azonosítási rendszere, - a csővezetékes szállítás hálózatának jellemzői, - a korszerű, gazdaságos és környezetkímélő szállítási módozatok. C) feladat Általános jogi ismeretek - az államra vonatkozó alapvető ismereteket, - az alkotmányra vonatkozó ismereteket, - jogi alapfogalmak ismeretét, - igazgatási ismereteket, - a Magyar Köztársaság jogrendszere főbb jogágai, - a közlekedési ágazatra vonatkozó jogi szabályozás. Tételtípusok: A három témakörből kiválasztott témák bemutatása a fenti arány figyelembevételével. A tételcímek jellemzői, összeállításuk A szóbeli tételek címét az előírt témakörök és vizsgakövetelmények alapján a vizsgaközpont állíttatja össze. A tételcímeket a részletes vizsgakövetelményekben megfogalmazott képesség és tartalmi követelmények alapján kell összeállítani. A tételcímek kijelölésekor törekedni kell változatos, a problémamegoldást ösztönző feladatok megfogalmazására. A konkrét szóbeli tételcímeknél is jelenjen meg a három nagy témakör a megfelelő arányban. Példa a tételcímekre: 1. A) Ismertesse a közlekedés és a környezet kapcsolatát! B) Ismertesse a magyarországi vasúthálózat kialakulását, fejlődésének rövid történetét!

7 C) Sorolja fel a Magyar Köztársaság jogalkotó szerveit! A szóbeli vizsgarész értékelése Az értékelés az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik. Szempontok, kompetenciák Pontszámok A B C Összesen A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése A megközelítés sokszínűsége Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítettsége A szakmai nyelv helyes használata SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: